A Magyarországon élőkisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül

Átírás

1 V. Magyar Tájökológiai Konferencia Sopron, augusztus 30 szeptember 1. A Magyarországon élőkisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül Tóth Tádé Dániel, Szijártó Ágnes, Bechtold Róza Budapesti Corvinus Egyetem Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium

2 MOTTÓ Ugyanaz a táj valaki más lényének színpompás szövetén át nézve még igézetesebb. - Vavyan Fable

3 SZAKKOLLÉGIUMUNKRÓL A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium 2009-ben került megalapításra, célja az Egyetemen megszerezhetőtudáson felül további ismeretek közvetítése tagjai számára. A szakismeretek bővítése érdekében kapcsolatot ápol szakmai érdekképviseletekkel, diákszervezetekkel, valamint aktívan részt vesz munkájával települések életében, megméretteti tagjai tudását hazai és nemzetközi pályázatokon. Tagok száma: kb. 50 fő hallgató Tagok végzettsége: BSc, MSc, PhD Parkász leszek?! Gerilla kertészkedés LandArt Palánkfestés Kertépítő verseny ALUMNI projekt

4 SZAKKOLLÉGIUMUNKRÓL A szakkollégium 2010-ben TÁMOP forrásra pályázott, melyet 2011-ben el is nyert, így működését 2 éves időtávra több mint 14 millióforinttal támogatják meghatározott feladatok mentén. Az indikátorok között szerepel kutatási és publikációs kötelezettség is, így a szakkollégium figyelmét egy a tagjai számára már korábbról ismert téma, a tájértékek felé fordította. Nógrádsipek, Rimóc, Varsány

5 KISEBBSÉGEK MAGYARORSZÁGON A 2001-es Népszámláláskor az ország lakosságának 4%-a vallotta magát a 13 hivatalosan elismert kisebbség egyikéhez tartozónak, valójában azonban a lakosság 8-10%-a tartozik valamilyen kisebbséghez. Hazánkban az évi LXXVII. törvény (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) által hivatalosan elismert kisebbségek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán A törvény definíciója a kisebbségekre: E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

6 ETHLAS (Ethnic Landscapes)

7 ETHLAS (Ethnic Landscapes) Hogyan jelennek meg a nemzetiségek sajátosságai a tájhasználatban? Vannak-e jellegzetesen nemzetiségekhez kötődő tájértékek, tájhasználatok? Mi történik/történt azokon a településeken, ahol a nemzetiségek változtak?

8 KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 1. AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG Az államalapítás korában a határ-menti területek vegyes lakosságúak voltak, a történelmi Magyarország pedig több, ma önálló állam területét is magába foglalta A honfoglaláskor a magyarok már itt élő, többségében szláv népek közé települtek be Közülük legjelentősebbek a szlovének (vendek), délszlávok A tatárjárás után indult az első nagy betelepítési hullám Magyarországra, az ekkor beérkező jászok, kunok teljesen beleolvadtak a magyar lakosságba A XIV. században románok és s szászok szok érkeztek Erdély területére, ők viszont megőrizték nyelvüket és kultúrájukat (erdélyi szász városok) A XV. században pedig a balkáni háborúk elől elmenekült romák telepedtek le az országban

9 KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 2. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A hódoltság idején az Alföld területének jelentős része elnéptelenedett Már a hódoltság alatt is megindult a szerbek, horvátok, sokácok, bunyevácok (délszlávok) betelepülése főleg a Duna körzetébe (Budapest környezete) és a Dunán-túlra Buda visszafoglalása után (XVIII. század első fele): Elindultak a szándékos betelepítések az ország benépesítésének elősegítésére (Mária Terézia intézkedései) Németek (svábok) (főként a Dunán-túlra, de Pest megye keleti részébe is)és szlovákok (Békés megyébe)betelepítése volt a legjellemzőbb Valamint igen sok román, örmény, görög csoport érkezett az országba A hódoltság után betelepült nemzetiségi csoportok legtöbbje nem olvadt be az őket körülvevő magyarságba, hanem homogén, nemzetiségi csoportokat alkottak térségenként vagy településenként, kultúrájukat és többé-kevésbé nyelvüket is megőrizve

10 KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE

11 A KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 3. A KISEBBSÉGEK HELYZETE AZ UTÓBBI KÉT ÉVSZÁZADBAN A kisebbségi kérdés 1848-ig nem okozott problémát a Magyar Királyságban, a magyar nyelv hivatalossá tételével azonban a nemzetiségek maguknak is hasonló jogokat követeltek, ami összetűzésekhez vezetett Az 1868-as nemzetiségi törvény némileg enyhítette a problémákat : anyanyelv használatának engedélyezése a közigazgatásban kulturális életben Oktatásban A századforduló után fölerősödő magyarosítási törekvések azonban újabb ellentéteket szültek Nemzetiségek arányának szabályozása a felsőoktatásban Földrajzi nevek magyarosítása De sok közösség (főleg az ország belső területein) önként magyarosodott el, nemzeti öntudatuk megerősödött

12 A KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE A trianoni békeszerződés után bár az ország kisebbségei jelentős hányadát elveszítette, de a belső területeken megmaradtak a nemzetiségi csoportok A második világháborúután különbözőmegállapodásokat próbáltak kötni a Trianon utáni állapotok normalizálására, a kívánt lakosságcserére (magyar-csehszlovák), az eltérőnépességviszonyok miatt azonban nem történhettek meg (több volt a magyar a határokon túl, mint a nemzetiségiek határon belül), vagy csak részlegesen mentek végbe (főként a határ menti vidékeken). Sokan nem támogatták a lakosságcserét, nem akartak elszakadni abból a környezetből, ahova őseik akkor már két évszázada letelepedtek 1945-ben határozatot hoztak a magyarországi németek Németországba valóvisszatelepítésére. A kitelepítés eredetileg csak az egykori hitleristákat érintette volna, de mire a tisztogatások befejeződtek a kitelepítettek és málenkij robotra elhurcoltak száma már elérte a 250 ezer főt, azaz a magyarországi német ajkú lakosság felét A szocializmus további időszakaiban igyekeztek elfogadhatótörvényeket hozni a nemzetiségek jogainak megvédésére, ez a törekvés azonban nem volt sikeres, nem került kidolgozásra megfelelőprogram egészen a rendszerváltás utánig

13 A KISEBBSÉGEK ÉS A TÁJÉRTÉKEK A kisebbségek tájértékei nem sokban térnek el a magyarság által létrehozottaktól, a különbségeket a vallási és kulturális eltérések adják Egy kisebbség tájértékeinek kialakulása és jellege függ: Vallástól A jellemző foglalkozásoktól A természeti adottságoktól A közösség anyagi helyzetétől A népművészeti jegyektől A nemzetiségi öntudat erősségétől A település vagy térség más etnikumaitól

14 ÖNIDENTIFIKÁCIÓ RÉGEN ÉS MOST Az elmúlt századokban egy kisebbség életében a tájértékek megjelenése nem az nemzetiségi öntudat erősítésére szolgált, inkább fordítva a nemzetiségi öntudat hozta létre a tájértékeket úgy, ahogy az a közösségnek és a kultúrának megfelelt (az adott korban természetes volt) Természetesen egy adott tájértékről tudni lehet, melyik kisebbség hozta létre, így az adott kisebbség jelenlétét is hirdeti, jelzésként szolgál más etnikumok számára A tájértékek szerepe mára megváltozott a nemzetiségi öntudat erősítésére szolgálnak, mivel: A nemzetiségi öntudat az új generációkból hiányzik A nemzetiségek a II. világháború után megfogyatkoztak Sok család elvándorol származási helyéről megélhetést keresve, a nagyvárosokban asszimilálódnak A hagyományok elvesznek, idejét múlttá válnak Egyre kevesebben vannak, akik ismerik az értékek eredetét, az adott nemzetiség történelmét

15 KISEBBSÉGEK HELYZETE A MAI MAGYARORSZÁGON Ma a magyarországi kisebbségek igyekeznek megőrizni nemzeti identitásuk mellet nemzetiségi identitásukat is a hagyományok őrzésére és művelésére egyesületeket hoznak létre, melyek programokat szerveznek, iskolákat, óvodákat, civil szervezeteket működtetnek A törvény értelmében a kisebbségek országos és területi szinten kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, szabadon képviseltethetik magukat A KÖZÖSSÉGEK ÖNAZONOSÍTÁSA SAJÁT ÉRTÉKEIKEN KERESZTÜL Két kategóriában kerül meghirdetésre Egyéni kategória Fotópályázat Közösségi kategória Értékleltár

16 KULTÚR-TÁJ PÁLYÁZAT Egyéni kategória Szociofotógráfia Természetfotó Dokumentarista fotográfia Táj fotográfia Objektum-fotográfia Közösségi kategória mondák, népmesék dalszövegek, dalok hagyományok, népszokások emlékhelyek híres személyek, híres szülöttek történelmi események híres helyek, objektumok természeti értékek, azokhoz kapcsolódó történetek receptek illetve bármi, amit a közösség fontosnak gondol saját azonosítása szempontjából

17 PÁLYÁZAT DÍJAZÁSA Konferencia és kiállítás Megjelenési lehetőség a kisebbségek képviselőinek, tanulási lehetőség egymás értékeiből, egymás megismerésével Együttműködési lehetősek RBTSZK együttműködés a pályázókkal saját értékeik szakmai feltárása érdekében Tanítva tanulás iteráció egymás jobb megismerése

18 SZÉPSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK avagy egy szakkollégiumi kutatás margójára Hallgatókkal dolgozni öröm -lehet. A hallgatók saját akaratukból, saját érdekükben vesznek részt a szakkollégium által deklarált feladatokban, melyeket előzetesen szintén maguknak határoznak meg. A feladatok elvégzése önkéntes jellegű, elmaradásuk nehezen szankcionálható, hol az egyik, hol a másik hallgató(i csoport) aktívabb a szakkollégiumi életben, a kutatásban. Ez a kiegyensúlyozatlanság, a hallgatók magas száma, a rengeteg különböző, nehezen szinkronizálhatóönérdek, a hobbi jelleg nehezen koordinálhatóváteszi a szervezet menedzselését, és a feladat önmagában egész embert kívánna vezetőnek. A sokféle eltérőszintűtudás, amivel a tanulmányaik különbözőszintjén állóhallgatók rendelkeznek, szintén nem kedvez a koncentrált munkának, ugyanakkor értékes információt jelent elsősorban a fiatalabbaknak, tapasztalatlanabbaknak. Tovább nehezítik a helyzetet a kialakult klikkek, érdekcsoportok, nagyon szoros barátságok, szerelmek, vagy épp ezek felbomlása, megszűnése. Szervezetünk három éves múlt, ehhez képest sokat letett már, de a helyes, hatékony működést a kutatások terén is még csak most tanuljuk. Ehhez kérjük és köszönjük támogatásukat!

19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!