Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
9. Előadás Makrogazdasági kereslet
Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal közötti összefüggést nevezzük. Másként fogalmazva: az aggregált keresleti görbe megmutatja, hogy a gazdasági szereplők milyen mennyiségű terméket és szolgáltatást kívánnak vásárolni adott árszínvonal mellett.
Makrogazdasági kereslet levezetése és változásai Az IS-LM rendszerből kiindulva vezetjük le az aggregált keresleti görbét. Az összekötő kapcsolat adott, mivel a pénzpiacon a kereslet és a kínálat reál értelmezésű, amelyet az árszínvonal határoz meg. Az endogén és az exogén gazdasági hatások, vagyis, hogy a gazdaságpolitika és a külső sokkok változást okoznak a helyzetében.
Az LM görbe eltolódása az árszínvonal növekedésének hatására
A makrogazdasági keresleti függvény levezetése
Az árszínvonal a jövedelem és a kamatláb kapcsolata A gazdasági szereplők makroszintű kereslete (amelyet az árupiaci és pénzpiaci folyamatok befolyásolnak) magasabb árszínvonal mellett alacsonyabb, vagyis a keresleti függvényeknél általában megszokott fordított viszonyt kapunk. Kiolvasható még az ábrából a kamatláb és az árszínvonal együttmozgása is.
Az aggregált keresleti görbe eltolódásai
Fiskális és monetáris hatás Az aggregált keresletre hatást gyakorol mind a monetáris, mind a fiskális politika. A gazdaságpolitikai lépések lehetnek expanzív (bővítő) és restriktív (szűkítő) hatásúak.
Az expanzív monetáris politika (pénzkínálat növelés) hatása az aggregált keresletre
A restriktív monetáris politika (pénzkínálat csökkentés) hatása az aggregált keresletre
Fiskális politika A fiskális politika az adókon, a transzfereken és a kormányzati vásárlásokon keresztül befolyásolja első körben az árupiacot. Lehet a költségvetési politika expanzív ( adócsökkentés, transzfer és kormányzati vásárlás növelés) és lehet a restriktív (adónövelés, transzfer és kormányzati vásárlás csökkentés).
Az expanzív fiskális politika hatása az aggregált keresletre
A restriktív fiskális politika hatása az aggregált keresletre
Exogén sokkok hatása az aggregált keresletre Sokkoknak nevezzük azokat az exogén, nem gazdaságpolitika hatásokat, amelyek modellünkben az árupiacot és a pénzpiacot érik, vagyis végeredményben az IS és az LM görbékre hatnak.
Az IS görbét érő exogén sokkok Ha a fogyasztói bizalom nő egy gazdaságban, akkor adott jövedelem mellet is többet vásárolnak a fogyasztók, bízva egy tartós növekedésben, ami a későbbi fogyasztást és megtakarítást is biztosítja. Ha a beruházási hangulat, lényegében a profitvárakozások romlanak, akkor adott költségek (kamatláb) mellett is esik a beruházási kereslet, és fordítva. Hatásukat tekintve ezek a sokkok ugyanazt a változást idézik elő, mint a fiskális gazdaságpolitikai beavatkozások.
Az LM görbét érő exogén sokkok Ezek olyan hatások, amelyek kamatlábváltozást idéznek elő, amely nem a kereslet és a kínálat változásából adódik, valamint a pénzkereslet olyan változása, amely nem a jövedelem és a kamatláb alakulása miatt következett be. Ilyen eset lehet, ha az értékpapírok kockázatosabbá válnak, csökken az árfolyamuk, a készpénztartási igény megnövekszik, ami a kamatláb emelkedéséhez vezet. Az IS görbéhez hasonlóan a negatív sokkok a restriktív monetáris politikához hasonló változást jelentenek az LM görbében.
Számítási feladatok 1. Egy gazdaság makrokeresletéről a következők ismertek: Ha az árszínvonal 300 a kereslet értéke 6000. Ha az árszínvonal 30%-kal nő a kereslet 15%- kal esik vissza. A makrokeresleti függvény lineáris. Írja fel az AD függvény egyenletét!
Számítási feladatok 2. Egy zárt gazdaságot a következő adatok jellemeznek: az autonóm fogyasztás C 0 =400, a fogyasztási határhajlandóság ĉ = 0,8, az adó T=500, a beruházási függvény I= 1200-6r, a kormányzati vásárlás G=1200, a pénzkeresleti függvény L= 0,5Y-25r. Adja meg az összkeresletet a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal függvényében! Mekkora az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb, ha P=2 és M=4000?
Számítási feladatok 3. Egy gazdaság adatai a következőek: ĉ=0,75; C 0 =100; I=500-20i; G=600; T=300; TR=0; M=1000; L=0,25Y-20i. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb, ha P=2,5? Adja meg az összkeresleti görbe (AD(P)) egyenletét!
Számítási feladatok 4. Egy zárt gazdaság adatai: ĉ=0,8; C a =300; I=1000-40i; G=1200; T=500+0,25Y; TR=0; L=0,3Y-20i. Adja meg az összkeresletet a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal függvényében! Mennyivel növeli meg a reáljövedelmet a reál pénzmennyiség, valamint a nominál pénzmennyiség egységnyi növekedése? Mivel magyarázható az eltérés M/P és M hatása között? Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb, ha P=4és M=5000?
Számítási feladatok 5. Egy kétszereplős gazdaság adottságai a következők: C=100+0,75Y I=800-20i M=1100 L=100+0,5Y-40i Határozza meg az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyának értékeit, ha az árszínvonal egységnyi! Milyen helyzet alakul ki az áru- és pénzpiacon, ha az aktuális kamatláb 12, a reáljövedelem pedig 2640 (P=1)? Milyen folyamatok kezdődnek ennek hatására?