Civil és/vagy nonprofit

Módszertan

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan A fejezet a hazai ifjúsági civil szervezetek életre hívásáról, létrehozásáról, az önálló szektorrá válást befolyásoló folyamatokról szól. Kitér a szervezetek hasznosságára, a jelenlegi helyzetükre, lehetséges kategorizálásukra, a speciális intézményesült szervezetekre. Választ ad arra, hogy milyen szervezeteket és hogyan lehet, érdemes létrehozni, mire kell figyelni a folyamatok során. Végül jó példákon keresztül is érzékelteti, hogy mire képes egy-egy ifjúsági szervezet, különösen, ha együttműködik hasonló tevékenységet végző társaival. az aktív állampolgár képes és alkalmas arra, hogy befolyást gyakoroljon a közösség életére, megvannak azok a kritikus képességei, hogy felmérje a helyzetet, mielőtt megszólal és cselekszik, részt vállal önkéntes tevékenységekben és közszolgáltatásokban, és van önbizalma, hogy megtalálja az aktivitás új formáit (Crick, 2000) Civil és/vagy nonprofit Hazánkban a rendszerváltást közvetlenül megelőző évektől kezdve egyre erőteljesebbé váltak azok a jelenségek, melyek közösségi választ adnak szükségletekre és problémákra, ugyanakkor nem profitcélokért történnek, nem részei az állam intézményrendszerének, és legtöbbször formalizált szervezeti keretek között zajlanak. A közfelfogás ide sorolja a jótékonykodást, a szolidaritás-vállalást, a kölcsönös segítségnyújtás különböző megoldásait, a szabadidő közös eltöltésének szervezett formáit, a szolgáltatások közösségi előállítását, az öntevékeny szerveződéseket, a közös érdek autonóm képviseletét, a közös érték, az identitás kifejezését stb. és mindenezek intézményesült kereteit, az alapítványok, egyesületek, nem profitcélú társaságok körét. E rendkívül sokszínű jelenségkör összefoglalására a nonprofit szektor, nonprofit szervezetek elnevezést használjuk. Ebben ma sincs egységes egyetértés, egységes szóhasználat, hiszen egyetlen alternatíva sem fejezi ki azt a tartalmi összetettséget, amit együtt megtestesítenek. Az aktuális T1/3

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv névválasztás megfontolt és tudatos, ha különösen hangsúlyozni szeretnénk valamilyen markáns jellemzőt (pl. nem profitorientált, civil, az államtól független, önkéntes, harmadik típusú stb.). Esetünkben a civil kifejezést használjuk elsődlegesen, beleértve persze a többi jellemzőt is. Miért hasznos mindannyiunk számára a civil társadalom? Mert teret nyit önkifejezésünknek, tenni akarásunknak. Mert terepet ad képességeink fejlesztéséhez. Mert a közéleti, közösségi aktivitást erősíti. Mert szolidaritást, jótékonyságot gyakorol. Mert az államhatalom feletti társadalmi ellenőrzést erősíti. Mert olyan igényekre figyel és reagál, amikre az állam nem. Mert sok szervezet közjavakat, közszolgáltatásokat biztosít. Mert lehetőséget nyújt a nyilvánosságra. Nyilvánosság A civil, nonprofit szektor elemzésekor nem hagyhatjuk ki a nyilvánosság fogalmának hangsúlyozását. A nyilvánosság nemcsak egy közvetítő rendszer, hanem az a társadalmi közeg, amelyen keresztül a társadalom tagjai között a kommunikáció zajlik. Egyrészt a jogi garanciákat véleményszabadság, szólásszabadság, sajtószabadság, a közérdekű adatok megismerésének, illetőleg terjesztésének joga, másrészt e jogok gyakorlását jelenti. Nemcsak egy egyszerű túlélési technika (mint például a reklám), hanem a civilség, az aktív állampolgárság belső lényege, az átláthatóság megteremtésének és ezzel a bizalomerősítésnek is fontos eszköze, illetve a működés szerves része. T1/4

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan A nyilvánosság alkalmas: a tájékoztatásra és a tájékozódásra, a vélemények megismerésére, megismertetésére, ütköztetésére és formálására, a megértés és a kompromisszumkeresés, a párbeszéd elősegítésére, a társadalmi döntések, a konszenzus-kialakítás támogatására, a közérzet javítására, a bizalom erősítésére és az értékek közvetítésére, a társadalmi ellenőrzésre, az átláthatóságra stb. T1/5

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Aktív állampolgárság A civil társadalmi részvétel az aktív állampolgárság gyakorlata. Az aktív állampolgárság az egyén élete során kialakuló szokás és képesség. Alapvetően tanulás eredménye, amelyet az egyén pszichológiai jellemzői, társadalmi-gazdasági státusza, a környezeti kontextus számos eleme és ezek kölcsönhatása befolyásol. Az állampolgári aktivitást befolyásoló fontosabb tényezők: az egyén társadalmi-gazdasági státusa: gazdasági helyzet, iskolai végzettség, életkor, nem, lakóhely az egyén személyiségjegyei: identitás, értékek, kompetenciák, viselkedésminták a társadalmi-gazdasági környezet hatásai: gazdasági fejlettség, állam, társadalmi tőke jellegű elemek: a társadalom meghatározó értékei, normák, általában vett bizalom, közhangulat, nyilvánosság, közösségek Ha elfogadjuk azt, hogy a civil társadalmi részvétel és az aktív állampolgárság egymást feltételezik, akkor azt is beláthatjuk, hogy a civil társadalom önkéntes tevékenységekre épül. Így az ifjúsági korosztályok aktivitása (és az ebből később összeálló szervezeti aktivitás) attól függ, hogy a fiatalok mennyire nyitottak, mennyire képesek az együttműködésre és van-e elég önbizalmuk a cselekvésre. Mindezt erőltetni nem lehet, de elősegíteni, kezdeményezni, a fiatalokat erre motiválni igen. A legfontosabb kihívás az ifjúságsegítő szakma számára a fiatalok aktivitásának növelése, a motiválásuk, a lehetőségeik feltárása, bevonásuk a különböző folyamatokba, hogy érintetté, érdekelté tegyük őket. E motivációnak kettős eredménye is van: Egyéni fejlesztés, miszerint az egyén képessé válik arra, hogy problémáit saját maga oldja meg. Az egyénnek is érdeke, hogy bekapcsolódjon a társadalmi folyamatokba, meglássa és kihasználja a lehetőségeket, és ne legyen kiszolgáltatva szűkebb és tágabb környezeti hatásoknak. Közösségfejlesztés, miszerint a közösségeknek pozitív hatása lehet a társadalmi és gazdasági folyamatokra. A közösségek következő pontokban tárgyalt formái alkalmasak arra, hogy az államnak valós partnerei legyenek a (köz)feladatok hatékonyabb ellátásában. T1/7

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Szektorok besorolása Állami szektor: Ide soroljuk a mindenkori kormányzatot, a kormányzati és önkormányzati intézmények működését, a jogszabályok alapján e testületek hatáskörébe delegált közfeladatok ellátását. Piaci szektor: A piacgazdaság elvei alapján, elsődlegesen profitszerzési céllal működő szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások világa. Célja miatt gyakran nevezik profitorientált szektornak is. Civil szektor: Az állami és piaci szektortól független, helyi igényekre, problémákra reagáló, önszerveződő csoportok, szervezetek, közösségek összessége. Gyakran nevezik nonprofit szektornak is, utalva ezzel a piaci szektortól való elkülönítésre és a szektor szervezeteinek működésére is. Ideális esetben az egyes szektorokban ténykedő szervezetek kiegészít(het)ik egymás tevékenységét. A nonprofit vagy civil szervezetek akkor alkotnak egységes közösséget, szektort, ha közös elveknek, közös értékrendnek megfelelően működnek. Ezek meghatározása nem csak társadalmi szempont: az egységes közösség kiépülése a szektor saját érdeke is. Érdekes kérdés, hogy felfogható-e a civil társadalom a társadalomként, a közként, a nyilvánosságként, azaz valami egységes szféraként vagy szektorként. Általánosan azt mondjuk: igen, de ha jobban megvizsgáljuk, látjuk, hogy itt egy állandóan darabokra hulló, majd újra összeálló, változékony világról van szó. Bizonyos válsághelyzetekben valóban létrejöhet a civil társadalom valamiféle egysége, de csak pillanatokra, hogy azután ismét darabjaira hulljon, és a részek (szervezetek) önálló életre keljenek. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez a szféra élete, logikája, ebből fakad az életereje. Ebből adódik az is, hogy igen merész vállalkozás nagy, mindent átfogó civil szervezetekben, parlamentszerű képviseleti rendszerben vagy országos érdekképviseletben gondolkodni. Másrészt viszont a szféra szektorrá szervezése, intézményes átölelése vagy strukturálása mégsem lehet illúzió, hiszen megvalósítható. Eddig minden poli- T1/9

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv tikai erő valahogy politikailag, ígéretekkel felkorbácsolta a civil szférát, majd minden visszahullott a régibe. Ez a hullámszerűen ismétlődő folyamat nagyon káros. Az lenne talán a megoldás, ha a szféra stabil hátterét, jogi és kulturális környezetét (oktatás, ismeretterjesztés, információ-terjesztés, tapasztalatátadás stb.), és ami ugyanilyen fontos: a szektor iránti bizalmat erősítenék meg. Az egyének csoporttá, közösséggé kovácsolódása képezi a civil szervezetek alapjait, a szervezetek együttműködése pedig feltétele a szektorrá válásnak (lásd még a közösségfejlesztésről szóló fejezetet). Csoport Egyének korlátozott létszámú összessége, ahol a tagoknak lehetőségük van a közvetlen, kölcsönös kapcsolatra. Csapat (team) A csoport minőségileg magasabbrendű megnyilvánulása. Egy csoport akkor válik csapattá, amikor tagjai elkötelezettek a közösen kialakított feladatok iránt, bizalmi, bátorító a légkör, ösztönzik egymást. Közösség Az időben lassan változó, önjáró, közös tulajdonságokkal, értékekkel bíró csapat. A csoporttá szerveződés legmagasabb minősége. Civil szervezet Az állami és üzleti szférától elkülönülő, közös cél elérése érdekében tudatosan létrehozott, önkéntességen és öntevékenységen alapuló, belső szabályokkal rendelkező szerveződés. Társadalmi szervezet Az 1989. évi II. egyesülési jogokról szóló törvény értelmében önkéntesen, legalább 10 alapító taggal létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező egyesülés. Alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van, akik a szervezet céljainak elérése érdekében tevékenykednek. T1/10

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Nonprofit szervezet Azon szervezet, amely politikai hatalomra nem törekszik, profitot nem oszt fel és azt csak másodlagosan termel, továbbá jog szerint bejegyzésre kerül. Nonprofit jelzővel illetik általában a civil szervezeteket is. Azonban céljaik megvalósítása, gazdasági feltételeiknek biztosítása érdekében folytathatnak profitszerző tevékenységet is. Sajátos formaként a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról nevesít nonprofit gazdasági társaságokat is, amelyek nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására jöhetnek létre. Civil szektor: Az államtól, közigazgatástól és katonaságtól független, önkéntességen és öntevékenységen alapuló szervezetek összessége, amelyek elkülönülnek az üzleti világtól is. Önálló szektorként a demokratikus társadalmak harmadik nagy egysége. Egyik fő jellemzője, hogy nem profitcélok által vezérelt szervezetek alkotják, ezért nevezik gyakran nonprofit szektornak is. Ifjúsági civil szektor: A civil szektor azon része, amelyet az ifjúsági korosztályokból álló vagy elsődlegesen számukra szolgáltató szervezetek és kezdeményezések alkotnak. Ifjúsági szektor: Az ifjúsági munka, ifjúsági szakma és ifjúságügy összefoglaló neve. T1/11

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szektor Az ifjúsági munkában már-már közhely az a megállapítás, hogy a rendszerváltáskor megfeledkeztek a fiatalokról. Arról a korosztályról, amely bizonytalan, változó helyzetben van a felnőtté válás határán, és talán a legjobban igényelné az odafigyelést, segítséget. Megkésve elindultak részfolyamatok, kormányzati intézkedések, de ezek gyakori változása és az alapvető hiányosságok nem vezettek eddig tartós eredményre. Ugyanakkor a keretfeltételek adottak, hiszen számos intézkedés született, amelyek gyakran nem teljes körűen, de mégiscsak segítették a magyar ifjúsági civil szektor kialakulását az elmúlt két évtizedben: alapvető jogszabályok megalkotása (pl. egyesülési jogról szóló törvény, közhasznúsági törvény, önkéntességről szóló törvény), nemzetközi egyezmények, európai uniós ajánlások elfogadása (pl. az Európai Bizottság fehér könyve Új lendület Európa fiataljai számára), a kormányzati civil stratégia direkt és indirekt eszközei (pl. Nemzeti Civil Alapprogram, jogszabályok, adókedvezmények, SZJA 1+1% felajánlása, önkéntes programok), nemzetközi és hazai pályázati, támogatási rendszerek, amelyek projektek megvalósításával járultak hozzá az ifjúsági civil szervezetek tevékenységéhez (pl. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, Ifjúság 2000-2006 Program, Fiatalok Lendületben Program 2007-2013), közhasznú és közérdekű szolgáltatások nyújtása, átvállalása a kormányzattól, önkormányzatoktól (pl. teleházak, foglalkoztatási információs pontok, Eurodesk-szolgáltatások, közösségi tér működtetése, információs és tanácsadó szolgáltatások), a Nemzeti Ifjúsági Stratégia a hozzá kapcsolódó cselekvési tervekkel (mivel azt 2009. október 29-én fogadta el a Magyar Országgyűlés, egyelőre várakozással tekintünk e segítő folyamatokra) A civil ifjúsági szervezetek azért hasznos szereplői a társadalomnak, mert olyan közösséget, elfoglaltságot, érvényesülési lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak a T1/13

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv fiataloknak, amelyeket az állam, a piac nem tud, nem akar vagy nem megfelelő színvonalon tud biztosítani. Kiszámítható, folyamatos tevékenységekről csak elvétve számolhatunk be, többségében pályázati támogatásoktól függő, projektciklusokban megvalósuló tevékenységekről beszélhetünk. Ugyanakkor minden régióban működnek példaértékű civil szervezetek, amelyek szakmai munkájára lehet építkezni, és a civil társadalom és az állami ifjúságpolitika tud is. Az ifjúsági élet elsősorban egy-egy szívesen végzett szabadidős tevékenységre épülő közösséggel jellemezhető. Itt először még mindegy, hogy informális csoportról vagy formális társadalmi szervezetről beszélünk, hiszen valamiféle formalizálódás az idő előrehaladtával elkerülhetetlen lesz. A civil ifjúsági tevékenységeket vizsgálva a kulcskérdés az alacsony közösségi, közéleti részvétel és ennek megváltoztatása. A fiatalok nagy többsége nem vesz részt semmiféle közösségi életben. Nem látják értelmét annak, hogy megfogalmazzák szükségleteiket, nem találnak, mert nem is keresnek közösségi élményeket, amelyek pedig pozitív hatással lehetnének további életükre. Nem hisznek abban, hogy egy ifjúsági szervezetben, informális közösségben vállalt szereppel és egyéni akaratuk, elszántságuk gyakorlásával hatással lehetnek helyi, regionális vagy akár országos folyamatokra. Talán azért nem, mert nincs tapasztalatuk ilyenben, nem éltek át és nem is nagyon ismerhetnek ilyen élményeket. Hiszen a politika, a média, a felnőtt társadalom sem azt közvetíti feléjük, hogy a településük, a régiójuk, az országuk és azon belül az ő sorsuk végső soron rajtuk, az általuk képviselt szándékokon, érdekeken is múlik. Miután a közösségi élmények nem segítenek megalapozni a közéleti aktivitást, a fiatalok többségének nincsen tudomása arról, hogy miképpen lehetnek az őket érintő döntések alakítói, befolyásolói. Napjainkban már nem az információhoz való hozzáférés az elsődleges akadály, hanem az érdektelenség, ami jóval bonyolultabb állapotot feltételez. Rendkívül alacsony a fiatalok arról szóló ismerete, hogy hogyan alakíthatnak egyesületet, milyen módon lehetnek tagjai informális csoportnak, alanyai egy érdekegyeztetési folyamatnak, vagy éppen T1/14

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan hogyan tudnak részesei lenni az önkormányzati testületek döntéshozatali folyamatainak. Ez az állapot nem magyarázható pusztán azzal, hogy csekély az ifjúsági civil szervezetek e téren elért hatása. Ugyanakkor tény, hogy a korosztály aktivitásának hiányában szerepe van a szervezetek gyenge elérőképességének is. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen az önkormányzatiságban meggyőződéssel hívő társadalom. Ezért szükséges a fiatalok önkormányzatiság folyamataihoz és eszközrendszeréhez való passzív, illetve elutasító hozzáállásának megváltoztatása és pozitív irányba fordítása. Alapvető feladat a felvilágosító munka, amelyben számos kérdésre kell praktikus, gyakorlatias válaszokat adni. Itt tanulni a legeredményesebben a gyakorlatban lehet. Az egyetlen módszer, ha a fiatalok aktívan, támogató folyamatokkal (fejlesztő programokkal, érdekérvényesítéssel) segítve részt vesznek a településük döntéshozó (önkormányzó) közéletében. Érdekes megállapításokra jutunk, ha megnézzük az Ifjúság2000, -2004 és -2008 országos ifjúságkutatások szervezeti aktivitást vizsgáló eredményeit, amelyek a 15-29 év közötti korosztály helyzetét, életmódját mutatják be. Tagja-e valamilyen ifjúsági szervezetnek? Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 16 % 15 % Formális: 6% Részt vesz: 9% Összesen: 15% Nem tagja 84 % 84 % 71 % nem kapcsolódik szervezethez Néha eljár Nincs adat Nincs adat 7 % rendezvényekre Informális szervezethez kötődik Nincs adat Nincs adat 1-2 % A korábbi (2000-es és 2004-es) kutatások eredményei szerint a fiataloknak 15-16%-a tagja valamilyen civil (vallási, sport, szabadidős, kulturális, politikai, diák) szervezetnek. 2008-ban több kategóriában vizsgálták a szervezetek- T1/15

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv hez való kötődést. 6%-ra tehető a formális tagság, 9%-ra azok aránya, akik részt vesznek valamely szervezet munkájában és 7%-ra azoké, akik néha eljárnak rendezvényre. Vizsgálták azok arányát is, akik informális szervezethez kötődnek, azonban arányuk minden várakozást alulmúlva 1-2% lett. Viszont azok aránya, akik nem kapcsolódnak szervezethez, 71%-kal igen jelentős. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt közel egy évtizedben nem történt pozitív irányú előrelépés a fiatalok közösségi életének aktivitását illetően. Szintén az Ifjúság2008 kutatás eredményei szerint országosan 42% állította, hogy van számára elérhető közelségben olyan civil vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. Ez az arány Budapest és a 2000 fő alatti települések esetében 37 illetve 30%, míg a városokban az 50%-hoz közeli arány az inkább jellemző. Ugyanakkor a határozott nincs válasz legmagasabb aránya (51%) főleg a 2000 fő alatti településeken élő fiataloktól származik. A határozatlanságot, bizonytalanságot jelentő nem tudja választ a fővárosban élők 46%-a adta, a többi településtípuson élő bizonytalanok aránya 30% alatt marad. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy minél nagyobb településen él a fiatal, annál nehezebben tudja követni, milyen lehetőségei vannak ifjúsági programok terén. Továbbá azt is megállapíthatjuk, hogy a kisebb településeken (2000 fő alatt) világosabban látják a fiatalok, hogy van vagy nincs programlehetőség számukra. Számos ifjúsági szervezet létjogosultságát tevékenységei támasztják alá, azaz tagságuk összegyűjtése, megőrzése és bővítése is nagyjából a tevékenységeik sikerén, azok közismertségén és elfogadottságán múlik. Ugyanakkor elmondható, hogy a civilek által végzett tevékenységek listájának korlátait leginkább a rendelkezésükre álló erőforrások és eszközök jelentik. A leggyakrabban végzett tevékenység a sport- és kulturális programok szervezése, amit a szakmai és érdekképviseleti tevékenység követ. Ezek után a gyakoriságot tekintve a szolgáltató és környezetvédelmi, végül a vallási és politikai tevékenység következik. T1/16

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szervezetek számossága Összességében elmondható, hogy a formális ifjúsági szervezetek száma és taglétszáma csökkent az elmúlt években, viszont az ifjúsági munkában szerzett tapasztalatok alapján az informális közösségi formák gazdagodtak, hatásuk egyre jobban érzékelhető. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a fiatalok bizalmatlanok a hagyományos intézményes formákkal szemben, és befogadóbbak az alternatív, kevésbé kötött aktivitásokat, kezdeményezéseket illetően. Egyre több ifjúsági szerveződés mutat túl a szervezettség határain. Nagyon nehéz megállapítani az ifjúsági szervezetek tényleges számát, mert legtöbbször több tevékenységi körhöz kapcsolódóan fejtik ki tevékenységüket. Hol oktatási, nevelési intézményhez kötődő szervezet formájában, hol sportszervezetként, kulturális, művészeti szervezetként, szociális vagy éppen környezetvédelmi területen stb. működnek. Ha viszont a Magyar Köztársaság Bíróságainak portálján (www.birosag.hu) a társadalmi szervezetek keresése menüpontba, a bejegyzett szervezetek céljai közé beírjuk az ifjúság szót, akkor a bejegyzett 78607 szervezet között 3513 találatot (a gyermek szóra 6557, a szabadidő szóra 4268 találatot) listáz a gép. Az ifjúsági szervezetek szerepe a civil szektor fejlődésében Azt a szándékot, hogy megerősödjön az ún. ifjúsági civil szektor, nemcsak a szervezetek száma, hanem a tevékenysége is indokolja. A fiatalok és az általuk létrehozott öntevékeny szervezetek innovatív szerepet töltöttek és töltenek be számos olyan területen, amely a fiatalok mellett az egész társadalomnak fontos és hasznos. Ilyenek például: nemzetközi kapcsolatok kiépítése, kisebb települések bekapcsolása az európai együttműködésekbe, terület- és vidékfejlesztésbe, T1/17

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv település- és vidékfejlesztés elősegítése egyre több településen ismerik fel, hogy a település fejlődésének záloga a fiatalság megtartása, így jelentős szerepet kell biztosítani számukra a települések és a vidék fejlesztésében, az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése érdekében teleházak, e-magyarország, Eurodesk pontok és más szolgáltatások kiépítése, működtetése, különböző médiumok, kommunikációs csatornák alkalmazása helyi szinten, a civil társadalom fejlődését, a társadalmi szervezetek kapacitásfejlesztését szolgáló képzések, kiadványok, fejlesztések, projektek, a CSR (Corporate Social Responsibility), avagy a vállalati társadalmi felelősségvállalás érdekében megvalósított programok ezek döntő hányada a gyermekek és fiatalok támogatását szolgálja; a fenntartható fejlődés, a globális nevelés egyre hangsúlyosabb az életünkben, a vállalatok egyre jobban figyelembe veszik e szempontok fontosságát, generációkon átívelő együttműködések megvalósítása, értékközvetítés, hagyományok ápolása, átörökítése. A formális ifjúsági szervezetek jelentőségét jelzi még, hogy szükség van olyan szervezetekre, amelyek az államigazgatás számára érthetően, sokszor annak képére formálva működnek az önkormányzat (a felelős döntéshozó) számára érthetőbben kommunikálhatják a civil véleményt és akaratot, esetenként betölthetik a civil kontroll szerepét. Ők azok, akik képesek hasznos és tematikus szabadidős programokat nyújtani az ifjúsági korosztályok számára, ezzel biztosítva közösségi létet, aktivitási lehetőséget. Önálló és rugalmas működésükkel képesek olyan erőforrásokat is megmozgatni, hasznosítani, amelyeket más formák, keretek nem képesek. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy igenis létezik hazánkban ifjúsági civil szektor. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ez a szektor még gyenge. T1/18

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szektor további megerősödése érdekében szüksége van: szakmai támogatásra ahhoz, hogy tagoltsága és folyamatos változásai ellenére egységes maradjon, az állami ifjúságpolitika tudatosságára, az ifjúsági feladatellátás feltételeinek megteremtésére, a hazai civil társadalom további tudatos fejlesztésére, szemléletváltásra a helyi és országos döntéshozatalban, hogy az ifjúságra erőforrásként tekintsenek, közéleti, közösségi aktivitás erősítésére az egyének és a civil szervezetek szintjén. Ezek komplex folyamatok az egyéni boldogulástól a gazdaságfejlesztésen át a szakma- és szektorközi együttműködésig. Azonban az átfogó Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a cselekvési tervében megfogalmazott feladatok végrehajtásával képesek vagyunk tartós eredményeket elérni és megerősíteni a hazai ifjúsági civil szektort. T1/19

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Sajátosságok, besorolások Az ifjúsági szervezet sajátosságai: a szervezet létrehozói, működtetői az ifjúsági korosztály tagjai, a szervezet tevékenységének kiemelt célcsoportja az ifjúsági korosztály, a szervezet öndefiníciójának része az ifjúsági jelleg (pl. nevében, alapszabályában megjelölve). Az ifjúsági szervezetek más civil szervezetekhez képest jobban ki vannak téve a változásoknak, működésük gyakran néhány évre korlátozódik csupán, állandó a megújulás igénye, a célok, tervek és a jövőkép folyamatosan változnak. Elsősorban a taglétszám nagysága, a tevékenységi körök számossága, illetve a működés területi kiterjedtsége határozzák meg egy ifjúsági szervezet ideális felépítését: minél nagyobb a szervezet, annál összetettebb szervezeti felépítés lehet indokolt. A szervezeti alegységek leggyakrabban földrajzi alapon (városi, kistérségi alszervezetek), valamint működési területhez kötötten (munkacsoportok, szakmai kollégiumok) jelennek meg, de az ilyen, hagyományos szervezeti tagolódás mellett a hálózati és a mátrix-szervezeti működés is népszerű. A civil szervezetek az általuk elsődlegesen betöltött szerepük szerint csoportosíthatóak, ami egyfajta megkülönböztetésként is szolgál: adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok) adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok) szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek) felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek) társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek) közfeladatokat ellátó köztestületek Az ifjúsági szervezetek közt nagyrészt társadalmi érintkezést szolgáló, klub jellegű szervezetek találhatóak meg, de számosságukat tekintve egyre jelentősebbek T1/21

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv a szolgáltatásokat nyújtók, az önsegélyezők és a közfeladatokat átvállaló szervezetek is. Ez a folyamat arányban áll az ifjúsági szakma fejlődésével, a szolgáltató tevékenység fejlesztésével és az állami feladatok újragondolásával is. Az ifjúsági szervezetek esetében a legtöbbször azért is nehéz a besorolás, mert tagságukat gyakran a korosztály tagjai alkotják, ugyanakkor nekik is szolgáltatnak, a korosztályt segítő tevékenységük a hangsúlyos. Ezért keveredik például az érdekegyeztetés, érdekképviselet során a korosztályi oldal és a korosztályt segítő, támogató oldal. Utóbbi tagjai már gyakran nem tagjai a korosztálynak és intézményesült keretekkel is segítik a fiatalokat (pl. szociális, kulturális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek). Gyakran éppen ezek, a korosztályt támogató, részükre szolgáltatásokat nyújtó szervezetek adják az ifjúsági civil szervezetek szektorságát, állandóságát. Az ebben tevékenykedő szakemberek, önkéntesek ugyanis már megállapodtak, állandósult élethelyzetbe kerültek, így rendelkeznek elegendő kapacitással a civil szervezeti aktivitáshoz - ellentétben az ifjúsági korosztályt jellemző folytonos (életkori, élethelyzetbeni) változással, változatossággal, amely éppen az egységes szektorrá válást nehezíti. T1/22

A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Formalizáltság A civil ifjúsági szektorban, a korosztály közösségeinek szektorrá szerveződésében talán az elsődleges kérdés az, hogy milyen keretek közt szerveződjön a közösség. Milyen szervezeti formát érdemes választani? Hogyan, milyen formában tudjuk fenntartani a fiatalok aktivitását? Ezekre a kérdésekre nem tudunk kész megoldásokat javasolni. Ehelyett felsoroljuk a lehetőségeket, a formális és nem formális szervezeti keretek előnyeit és hátrányait, amelyek közül maguknak a fiataloknak kell választani. Ehhez a helyi viszonyok ismerete szükséges: a helyben élő és ott aktívan tevékenykedő fiatalok lehetőségei és képességei döntik el, hogy melyik a legmegfelelőbb forma. Informális szervezetek Ezek közvetlen személyközi kapcsolatok során kialakult, írásban szabályozatlan, de a személyes szerepek és befolyásolási képesség szerint tagolódni képes, nem hivatalos szervezetek. Létrejöhetnek a formális szervezeteken belül és azoktól függetlenül is. Az informális szervezetek száma az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett, viszont a tagságukban nem érzékelhető ugyanilyen arányú növekedés. Ennek az az oka, hogy egyre több hobby-tevékenység, szabadidő eltöltési lehetőség adódik, egyre több szubkultúra jelenik meg, ami elaprózza az igényeket. Azonban ezzel párhuzamosan, a közösségi, közéleti aktivitástól távol maradó fiatalok száma igen magas marad. A hobby-szervezeteket, klubokat az jellemzi, hogy valamilyen tevékenység (sport, zene, tánc stb.) végzése céljából alakulnak. Minimális szervezettség mellett sokszor egyetlen céljuk, hogy jól érezzék magukat a tagjaik. Legtöbbször csak egy igényük van: kell egy hely, ahol összejöhetnek. T1/23

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Nem formális szervezetek Ezek abban különböznek az informális szervezetektől, hogy működésük szabályozott, írásban is rögzített. Ugyanakkor a demokratikus jogrendszer szerint nem bejegyzett szervezetek. Lehetnek köztük klubok, körök, szövetségek, amelyek többé-kevésbé állandó tagsággal rendelkeznek és valamilyen rendszerességgel szervezik programjaikat. Gyakran előfordul, hogy egy-egy formális szervezet kezdeményez további, nem önálló szervezeti keretekben megvalósuló, társas ifjúsági együttlétet (pl. klubokat hoz létre), amelyeket segít, támogat. Ide sorolhatóak a 90-es évek közepétől megjelenő települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok is. Az aktuális korosztály aktivitásától függ, hogy melyik évben aktívabb vagy passzívabb a helyi közéletben kifejtett tevékenységük. Legfontosabb szerepük, hogy megtanítsák a fiatalabb korosztályokat a demokratikus intézményrendszerek, köztük az önkormányzatiság működésére, működtetésére, hogy képviseljék a településen élő fiatalok érdekeit, és azokat közvetítsék a helyi képviselő-testület felé. Ez a működési forma informális, mivel a települési önkormányzatok mintájára, adott településen behatárolt korosztályból választott testületről beszélünk. Elismertségét az adja, hogy olyan demokratikus módon választott testület, amelyet a nagy önkormányzat elismer és együttműködik vele. Természetesen e forma is a szabadidős tevékenység szervezése mellett végzi érdekképviseleti tevékenységét. A legfőbb feladata, hogy olyan programokat szervezzen, amelyeket a településen élő fiatalok igényelnek. Ez ugyanakkor nem olyan egyszerű, mivel a legkülönbözőbb igények jelentkeznek a különböző csoportoktól. T1/24