Jogszabály- és szabványváltozások: október

Jogszabály- és szabványváltozások: 2017. október JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbi jogszabályok emelhetők ki: 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. A munka törvénykönyve eddig nem volt a Zsebtörvénytár része, de jelenlegi módosításai már feltétlen szükségessé teszik ezt, és eddig is gyakran forgatandó irodalomnak számít, hiszen sok-mindent megmagyaráz, ami a munkavállalóra és a munkáltatóra vonatkozik. Mt.51. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást (2) Az Mt. 60. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. (3) Az Mt. 120. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkavállalónak, ha) a) megváltozott munkaképességű, (évenként öt munkanap pótszabadság jár.) (4) Az Mt. 136. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Alapbérként legalább a 153. (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni. 138. (5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő le-dolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a 153. (1) bekezdése szerinti munka-bér mértékét elérje. 153. (2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg. (3) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. (4) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni. l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

2 la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50 100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy ld) rokkantsági ellátásban részesül. 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. Tartalmazza, hogy a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének. A munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a végrehajtást. A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik, tehát a felügyelők érdekeltté váltak a behajtás mindenkori pontos elvégzésében ezt korábban sosem fogalmazták meg ilyen nyíltan. Besorolták a törvény alá az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre, 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával huszonöt napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra. (2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani. (3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénzt felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül köteles visszafizetni. Az egészségbiztosító a Tbj. 19. (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés véglegessé válását követő 15 napon belül hozza meg, b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés véglegessé válását követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti. (2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás

3 a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és b) az a) bekezdésben meghatározottak miatt a kérelem visszautasításra vagy az eljárás meg-szüntetésre került, úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előkérdés el-bírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Változások: 2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról többek között a 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről Módosít: MK 2017/182. (XI. 10.) Hatályos: 2018. 01. 01. A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlanok esetében térítésmentesen végzi a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban. Társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni. Ha az ingatlan használójának a sormunkára vonatkozó jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv, szolgáltató írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jog-következményeiről. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti. Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényben foglaltak alkalmazásával. Ő jár el a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely során: ba) a szabálytalanság első alkalommal történő elkövetése esetén figyelmeztetésben részesíti, bb) ugyanazon szabálytalanság ismételt elkövetése esetén legfeljebb egymillió-ötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki, bc) a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok, valamint a hatósági eljárások lefolytatása során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók kötelező közreműködésének

4 részletes szabályait; 2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról többek között a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Megjelent: MK 2017/182 (XI. 10.) Hatályos: 2018. 01. 01. A módosított törvény szerint Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet az eljárási bírság kivételével közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincsen meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy indokoltan, egy alkalommal más ügyvéd kirendelését kérheti a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról, valamint arról, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki, ha nincs meghatalmazott ügyvédje, A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni 2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabály az 1995. évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól Megjelent: MK 2017/182 (XI. 10.) Hatályos: 2018. 01. 01. A törvényt módosította az előzetes vizsgálati eljárás vonatkozásában a határidőket. A kérelmezőnek az egységes környezethasználati engedély kérelmet a módosított rendelet hatálybalépésével egyidejűleg elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton nyilvánosságra hoz. A környezetvédelmi hatóságnak az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismerése miatt közmeghallgatást kell tartania. Ha az eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, továbbá, ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírja, a határozatot a kérelmező ügyfél kivételével hirdetmény útján kell közölni.

5 2017. évi CXXXVII. törvény a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvény-módosításokról többek között a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosította Megjelent: MK 2017/182 (XI. 10.) Hatályos: 2018. 01. 01. 2017. évi CXXXVII. törvény a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvény módosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt, mely szerint az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő víziközmű-szolgáltató helyett a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is adhat megbízást. 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosítása Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. A törvény többek között 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról is foglalkozik. A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével elutasítja, ha a) a kérelmezőnek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, A bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának véglegessé válása napján válik hatályossá. A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha a) a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének bányajáradék, felügyeleti díj, véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy A bányafelügyelet a bányatelket csökkenti annak a bányatelek résznek a területével, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó az (1) (4) bekezdésben foglalt kötelezettséget neki felróható okból nem teljesíti, vagy az ismételt kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet a bányafel-ügyelet elutasította, és a döntés véglegessé vált. 5) A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította, a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és nem hasznosíthatja. (6) A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg. (2a) Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, ha a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés

6 benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet véglegessé vált döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési el-járás és a 23. (1a) és (1b) bekezdése szerint tevékenység időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzá-járulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A vezeték és a célvezeték biztonsági övezete hatásterületnek minősül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy földalatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érintettek meghallgatásával a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők. A bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított fél éven belül a tulajdonos nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles a tájrendezést elvégezni. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet a kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának véglegessé válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát. A bányafelügyelet a) a tevékenység eltiltásáról szóló határozatát, b) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére kötelező határozatát, c) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló kötelezést tartalmazó határozatát, d) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott, kötelezést tartalmazó határozatát azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. ( 4) A bányafelügyeleti eljárásokban hozott és végrehajthatóvá nyilvánított döntésekben meghatározott cselekmény végrehajtását az első fokon eljárt hatóság foganatosítja. (5)370 Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett a) bányajáradékot, b) a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét, c) a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat,

d) a felügyeleti díjat, valamint e) ezek késedelmi kamatait. Ha a bányafelügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyre-állításával orvosolható, a bányafelügyelet felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértés tényére, és megfelelő határidő tűzésével, valamint a jogkövetkezmények kilátásba helyezésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a) az ásványi nyersanyagok bányászata, b) a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló föld alatti létesítmények, valamint az e cél érdekében végzett mélyfúrás, c) a megszűnt földalatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása, d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-, a szén-dioxid-szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz- és gáztermékvezeték építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása, f) a szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása, g) a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek töltő és tároló létesítményei, a töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása, h) a polgári célú robbantóanyag raktárainak építése, használatbavétele és üzemeltetése, i) a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, j) a gyutaccsal nem indítható polgári célú robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén vagy telephelyén keveréssel történő előállítása, k) a polgári robbantási tevékenység, l) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett földalatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés kivételével, m) a robbantástechnikai kutató tevékenység, n) a bányászati hulladék kezelése, és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása. o) az a) n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomás-tartó berendezések és rendszerek létesítése, javítása, átalakítása, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása, p) földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növeléséhez és az adatok nyilvántartásához fűződő állami érdek érvényesítése, q) a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem és az ehhez szükséges intézkedések, kötelezések elrendelése, r) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása, s) a földtani kutatás, t) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése. (2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak a gazdálkodó szervezetnek, valamint e tevékenységet végző, irányító, felügyelő személynek engedélyezi, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. 7

8 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. A végleges döntéssel kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 56. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A végleges döntéssel kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. Lásd a kiemelt jogszabályok között részletezve. még három minket naponta érintő módosítással együtt. 2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról többek között A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása Megjelent: MK 2017/193 (XI. 23.) Hatályos: 2018. 01. 01. Emlékeztető A törvény 68. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható. 307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/155. (X. 13.) - Hatályos: 2017. 11. 06.

9 A változások uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálják. A tilalmi lista (1. melléklet) 4 új anyaggal - Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), Benzin-butil-ftalát (BBP), Dibutil-ftalát (DBP), Diizobutil-ftalát (DIBP) bővül, legnagyobb megengedett mennyiségük 0,1 tömegszázalék. Az említett 4 anyagra vonatkozó korlátozást - kivétellel - 2019. július 22-től kell alkalmazni. Az elektromos és elektronikus berendezések DEHP, BBP, DBP és DIBP tartalmára vonatkozó forgalmazási korlátozást az orvostechnikai eszközök ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is, illetve az ellenőrző és vezérlő eszközök esetében ideértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is csak 2021. július 22-től kell alkalmazni. A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása alóli mentességek az orvostechnikai eszközök és a ellenőrző és vezérlő eszközök vonatkozásában c. 3. számú melléklet 37. pontjában az orvostechnikai eszközökre vonatkozó mentességet pontosították, illetve a szabályt kiegészítették az elektronmikroszkópokkal és tartozékaikkal. Ez a 37- es pont 2017. 11. 06.-án lép majd hatályba. Ismeretes, hogy a ftalátokat elsősorban PVC lágyítóként használják, és sokféle műanyagban (nemcsak az elektromos és elektronikus berendezésekben), az élet minden területén megtalálhatók. 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról Módosítja: MK 2016/307. (X. 13.) Korm. rendelet. - Hatályos: 2017. 11. 06. 1. melléklet kiegészül Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), Benzin-butil-ftalát (BBP), Dibutil-ftalát (DBP), Diizobutil-ftalát (DIBP) sorokkal. 2. melléklet: Az orvostechnikai eszközökből, beleértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket vagy az elektronmikroszkópokból és azok tartozékaiból kinyert és azok javításához vagy felújításához felhasznált alkatrészekben található ólom, kadmium, hat vegyértékű króm és polibrómozott difenil-éterek (PBDE), amennyiben az újrafelhasználás vállalkozások közötti, ellenőrizhető, zárt visszaszállító rendszerekben történik, valamint az alkatrészek minden újrafelhasználásáról értesítik a vásárlókat. A mentesség a) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöktől eltérő orvostechnikai eszközökben való használat esetében 2021. július 21-én; b) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökben való használat esetében 2023. július 21-én; c) az elektronmikroszkópokban és tartozékaikban való használat esetében 2024. július 21-én; lejár.

10 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról Megjelent: MK 2017/233. (VIII. 14.) Hatályos: 2017. 11. 12. A jogszabály módosítás (Kkt) a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések nem megfelelősége kapcsán kifizetendő bírságokat taglalja: a 11/H. mellékletben foglalt jogszabályi rendelkezés megsértése esetén járműkategória, és az UD rendszer észlelése által a 11/H. mellékletben meghatározott időszakban megállapított jogosulatlan úthasználat száma, illetve időbelisége alapján meghatározott bírságot köteles fizetni, aki az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározottak szerint szabályszegést követ el. (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság ugyanazon jármű vezetőjével szemben nem szabható ki, ha a bírságolási eljárás megindítását megelőző két órán belüli jogosulatlan úthasználat miatt az (1) bekezdés szerint már közigazgatási hatósági eljárás indult, kivéve, ha a jármű vezetője a jogosulatlan úthasználatért a Kkt. 21/A. (2) bekezdése alapján tartozik felelősséggel. /H. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez Járműkategória Jogosulatlan úthasználat egyszeri észlelése esetén (bírság mértéke forintban) ED törvény 14. a) pontja szerinti szabályszegés esetén Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 121. perc és 240. perc közötti időszakban észlelt további jogosulatlan úthasználat esetén, ha a 241. perc és a 480. perc között az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában nincsen további észlelés (bírság mértéke forintban) Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 241. perc és 480. perc közötti időszakban ismételten észlelt jogosulatlan úthasználat esetén (bírság mértéke forintban) J2 30 000 90 000 140 000 J3 35 000 100 000 150 000 J4 40 000 110 000 165 000 Járműkategória Jogosulatlan úthasználat egyszeri észlelése esetén (bírság mértéke forintban) ED törvény 14. b) pontja szerinti szabályszegés esetén Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 121. perc és 240. perc közötti időszakban észlelt további jogosulatlan úthasználat esetén, ha a 241. perc és a 480. perc között az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában nincsen további észlelés (bírság mértéke forintban) Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 241. perc és 480. perc közötti időszakban ismételten észlelt jogosulatlan úthasználat esetén (bírság mértéke forintban) J2 24 000 72 000 110 000 J3 28 000 80 000 120 000

11 J4 36 000 88 000 135 000 Járműkategória Jogosulatlan úthasználat egyszeri észlelése esetén (bírság mértéke forintban) ED törvény 14. c) pontja szerinti szabályszegés esetén Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 121. perc és 240. perc közötti időszakban észlelt további jogosulatlan úthasználat esetén, ha a 241. perc és a 480. perc között az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában nincsen további észlelés (bírság mértéke forintban) Jogosulatlan úthasználat észlelését követő 241. perc és 480. perc közötti időszakban ismételten észlelt jogosulatlan úthasználat esetén (bírság mértéke forintban) J2 30 000 90 000 140 000 J3 35 000 100 000 150 000 J4 40 000 110 000 165 000 Figyelemfelhívások KIEMELT ESEMÉNYEK 2017.11.02. - A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye - a 2018. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről. A 2018. évi Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek - letöltés. Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési terv - letöltés. 2017.11.13. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának felhívása - azbeszttel szennyeződött ipari koptató anyaggal (EUROGRIT) kapcsolatban. Az Európai Unió Vezető Munkafelügyeleti Tisztségviselők Bizottsága (SLIC) ismeretmegosztó rendszerén (KSS: Knowledge Sharing Site) keresztül a Hol-

12 land Munkavédelmi Főfelügyelőségtől figyelmeztetés érkezett arról, hogy a 2015 május óta forgalomba hozott EUROGRIT elnevezésű ipari koptató anyag azbeszttel szennyeződhetett. Az EUROGRIT koptató anyag ipari tisztítás során használt alumínium-szilikát szemcse, amelyet általában szénnel működő erőművek kohósalakjából állítanak elő. Jellemzően acél-, kő-, beton felületek koptató tisztítására, reve, rozsda és szennyeződések eltávolítására alkalmazzák. A gyártó (Sibelco Europe - EUROGRIT BV) a honlapján figyelmeztetést tett közzé az EUROGRIT koptató anyag azbesztszennyezettségéről, értesítette a visszahívásról az üzleti partnereit, valamint kérte, hogy ne használják tovább és ne értékesítsék ezt a terméket. A termékről további információk az alábbi weboldalon olvashatók: http://www.eurogrit.nl/uk_us/nieuws/eurogrit-blasting-grit-recall Ugyanezt a terméket különböző kereskedelmi néven is forgalmazzák az Európai Unió területén (pl. Excellent Grit) és lehetséges, hogy Magyarországon is forgalomba került az azbeszttel szennyezett koptató anyag, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Munkavédelmi Főosztály) haladéktalanul értesítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztályát is. A Holland Munkavédelmi Főfelügyelőség megbízásából az EUROGRIT koptató anyagot megvizsgálta a TNO kutatóintézet. Az elvégzett vizsgálatok alapján a termékben található, Ukrajnából származó azbeszttel szennyezett alapanyag a holland jogszabályok szerinti legalacsonyabb, 1. kockázati csoportba tartozik, mivel az azbesztkoncentráció olyan mértékű, hogy az alkalmazásából eredő potenciális azbesztexpozíció általában nem éri el a foglalkozási expozíciós határértéket (OELs). A TNO által elvégzett munkahelyi expozíciós mérések ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az azbeszttartalmú koptató anyag porával szennyeződött munkahelyeken és munkaeszközökön a száraz takarítási eljárások alkalmazása (száraz seprés, száraz törölgetés) során - megfelelő védelem hiányában - az azbesztrostokat tartalmazó por belégzésének lehetősége miatt egészségkárosító expozíciónak, illetve kockázatnak lehetnek kitéve a takarítást, eltávolítást végző munkavállalók. A fentiek alapján a Holland Munkavédelmi Főfelügyelőség az alábbi szakmai iránymutatást adta ki a már felhasznált, azbeszttel szennyezett koptató anyag porának eltávolítására: Az azbeszttartalmú por eltávolítását megelőzően részletes tájékoztatást kell adni a takarítást, tisztítást végző munkavállalóknak az azbesztexpozíció lehetséges egészségkárosító hatásairól és a szükséges megelőző intézkedésekről. Az eltávolítást megelőzően a lerakódott koptató anyag részecskéket alaposan nedvesíteni kell, pl. víztömlő vagy sprinkler", permetezés alkalmazásával. Fontos, hogy valamennyi porrészecske átnedvesedjen, de kerülni kell a padozaton a túlzott vízelfolyások kialakulását. Ha a porlerakódás olyan vastag, hogy az alsó rétegek azonnal nem nedvesíthetők, akkor tovább kell folytatni a vízpermetezést.

13 Az eltávolítást nagyteljesítményű részecskeszűrővel (HEPA) felszerelt, illetve megfelelő, az azbeszthez való használatra (is) gyártott ipari porszívóval kell végezni. Ha bármilyen oknál fogva nem lehetséges az átnedvesített por felszívása, akkor óvatosan, lapát és seprű segítségével kell felszedni és eltávolítani a munkahelyeken és a munkaeszközökön felrakódott szennyeződéseket. A felületekre lerakódott koptató anyagot előzetesen alaposan nedvesíteni kell, hogy megakadályozható legyen a szálló (belélegezhető) por képződése. A takarítást végző személyek egyszer használatos, eldobható védőruházatot (TYVEK-overall) viseljenek, amelyet használat után légmentesen lezárt csomagolásban kell tárolni, azbeszttartalmú veszélyes hulladékként kell kezelni és ártalmatlanítani. A munkavállalók elővigyázatosságból a munkavégzés során mindig viseljenek egyszer használatos, eldobható FFP3 szűrőosztályú részecskeszűrő félálarcot. A por további szétterjedésének megakadályozása érdekében a munka- és védőlábbeliket (pl. bakancs, csizma, védőcipő) alaposan, bőséges vízzel le kell mosni a munkaterületen. Az azbeszttartalmú vagy azzal szennyezett hulladékot dupla zsákba kell helyezni vagy be kell csomagolni és az azbeszttartalmú hulladékokra vonatkozó jelöléssel/címkével kell ellátni. Az ipari porszívókban használt szűrőket is azbeszttel szennyezett veszélyes hulladékként kell kezelni és ártalmatlanítani. A munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú port vagy az azzal szennyezett hulladékot (ideértve az ipari porszívók szűrőjét és a takarítás/nedvesítés során használt textíliákat) tartalmazó zárt zsákokat, tartályokat a veszélyes hulladékok kezelésére, szállítására és tárolására vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kezelni és a munkahelyről eltávolítani (pl. erre a célra kialakított engedélyezett hulladéklerakó hely, veszélyes hulladék elszállítására jogosult vállalkozás). A fenti műveletek elvégzése után felmosással, illetve nedves törlőkendők alkalmazásával meg kell tisztítani a munkaterületeket, amelyek a koptató anyag porával szennyeződhettek. A takarítás során használt textíliákat szintén azbeszttartalmú hulladékként kell csomagolni és eltávolítani. A munka befejezését követő ellenőrzési eljárás során szemrevételezéssel alaposan meg kell vizsgálni a munkakörnyezetet a tisztaság, a por maradéktalan eltávolítása szempontjából. A Munkavédelmi Főosztály a fentiek alapján felhívja az érintett munkáltatók figyelmét, hogy a gyártó által visszahívott EUROGRIT koptató anyagot és termékcsaládját ne használják tovább és ne értékesítsék, valamint az azbeszttel szennyezett koptató anyag porának eltávolítása során

14 fokozottan tartsák be az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírásait. A Munkavédelmi Főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkáltatók, a munkavállalók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: 06 80 204 292, hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30-ig. e-mail: munkavedeleminfo@ngm.gov.hu 2017.11.14. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának jelentése - a munkavédelmi hatóság 2017. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól. A Jelentés letöltése. 2017.11.27. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása - az Együttműködés a munkahelyek biztonságáért program konferenciájáról (2017.11.21.) A Nemzetgazdasági Minisztérium az Együttműködés a munkahelyek biztonságáért elnevezésű program keretében szervezte meg Partnerségi Konferenciáját a Békés Megyei Kormányhivatal Nagytermében, 2017. november 21-én. A partnerségi program hozzájárul, a foglalkoztatási kultúra értékeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy partneri viszony jöjjön létre a munkavédelmi, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok és a vállalkozások között. A konferencia célja, hogy bemutassuk, milyen előnyökkel jár a programhoz való csatlakozás, továbbá lehetőséget kínáltunk partnereinknek arra, hogy bemutatkozzanak és elmondhassák, milyen lépéseket tesznek a biztonságos munkavégzés érdekében közölte dr. H. Nagy Judit, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezető helyettese. A békéscsabai programot dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg. A biztonság érték! A biztonság termék is, amelynek ára van. A vállalkozásoknak tudniuk kell, ha további értéket szeretnének teremteni, akkor erre áldozniuk szükséges emelte ki köszöntőjében. Magyarország számára első rangú prioritás, hogy működjön a gazdaság, álljanak rendelkezésre az erőforrások és növekedjen a foglalkoztatottság tette hozzá. Jogbiztonságról is beszélünk ma, hiszen két hatóság közös tevékenységét fogtuk össze: munkaügy és munkavédelem. Az látszik a mai magyar valóságban, hogy ezen a területen van még lemaradásunk. Becslések szerint évente több száz milliárd forint nemzetgazdasági kárt okoz, amikor a munkavállalók munkabaleset miatt kiesnek a foglalkoztatásból, a másik oldal a társadalombiztosítási része. Elgondolkodtató, hogy 2017 háromnegyed éves adatai szerint

15 az ellenőrzéssel érintett cégek 70 százalékánál tapasztaltak munkaügyi szabálytalanságokat, köztük feketefoglalkoztatással érintett cégek is voltak mondta el szakmai megnyitójában dr. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A beszédek után a 100. csatlakozó partner, a CLAAS HUNGÁRIA Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. nyilatkozatát dr. Simon Attila ünnepélyesen adta át a cég képviseletében jelen lévő Szoták-Nóvé Mária, HR vezetőnek és Stalmájer Péter, létesítménygazdálkodási vezetőnek. A programhoz csatlakozott regisztrált partnerek termékeiken, kiadványaikon, rendezvényeiken, illetve szolgáltatásaik során használhatják az Együttműködés a munkahelyek biztonságáért Partner feliratot. Az ünnepélyes átadást követően Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője és dr. Bakos József, a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának vezetője tartott előadást a konferencia résztvevőinek. A rendezvény második részében három Partner a Marzek Kner Packaging Csomagolóanyag-Gyártó Kft. képviseletében Kása István Zoltán, ügyvezető igazgató, a CLAAS HUNGÁRIA Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. képviseletében Szoták-Nóvé Mária, HR vezető, a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt. képviseletében Gregor Dávid, SHE coordinator mutatta be röviden a céget, és fejtette ki a munkavédelemmel kapcsolatos elkötelezettségét. A kölcsönös előnyöket biztosító együttműködés továbbra is nyitva áll a munkáltatók előtt. Az Együttműködés a munkahelyek biztonságáért elnevezésű programhoz való csatlakozás feltételeiről ide kattinva részletes tájékoztatás található. A konferencia alábbi szakmai előadásai letölthetők: Nesztinger Péter: Előre bejelentett munkavédelmi ellenőrzések Dr. Bakos József: A munkaügyi hatóság tájékoztatási tevékenysége és új nemzetközi feladatok Kása István Zoltán: Az önmagát veszélyeztető erőforrás Szoták-Nóvé Mária: A munka világa a HR-es szemszögéből 2017.11.27. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a munkabalesetek alakulásáról - 2017. III. negyedév. Munkabaleseti statisztika 2017. III. negyedév. - A tájékoztató a 2017. november 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek ösz-

16 szesített feldolgozott adatait tartalmazza. Korábbi adatok a Statisztika menüpontban. 2017.11.28. - Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése - a munkaügyi hatóság 2017. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól. A Jelentés letöltése. November 2017 OSHmail 186 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: https://osha.europa.eu/hu Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. KIEMELT ESEMÉNYEK 07/12/2017 Egészséges munkahelyek csúcstalálkozó a konferenciáról készült jegyzőkönyv és felvételek már elérhetők Az EU-OSHA Egészséges munkahelyet minden életkorban! kampánya a bilbaói csúcstalálkozón (Spanyolország) a végéhez ért. Mostantól elérhetők a konferenciáról szóló összefoglaló anyagok, valamennyi ülésről készült felvételek, a prezentációk, az önéletrajzok és a fényképek. Több mint 350 munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértő, döntéshozó és kampánypartner ünnepelte együtt az EU-OSHA-val a nagysikerű, kétéves kampány lezárását és osztotta meg egymás között a fenntartható munkavégzés helyes gyakorlatainak példáit. A feltáró plenáris és párhuzamos üléseken hasznos viták alakultak ki, az interaktív közvélemény-kutatások és kérdés-válasz lehetőségek pedig a közönséget ösztönözték részvételre. A csúcstalálkozó globális méreteket öltött, az élő webes közvetítés számos országot elért, a szociális média pedig széles körben terjesztette a hírt. 04/12/2017 Visszaszámlálás a 2018-2019-es európai Egészséges Munkahelyek kampány kezdetéig

17 A 2016-2017 évi Egészséges munkahelyet minden életkorban! elnevezésű kampány végéhez ér, így elkezdődhet a visszaszámlálás az EU-OSHA következő, Egészséges munkahelyek A veszélyes anyagok helyes kezelése című kampányának 2018 áprilisi indulásáig. A 2018-2019 évi kampány célja a munkahelyeken előforduló veszélyes anyagok által jelentett kockázatok ismertségének fokozása, valamint az ilyen kockázatok megszüntetése, illetve hatékony kezelése érdekében a kockázat-megelőzésre épülő szervezeti kultúra népszerűsítése. 21/11/2017 Az Egészséges munkahelyek csúcstalálkozó a fenntartható munkavégzés előmozdítására irányuló sikeres kampány záróeseménye. A spanyolországi Bilbaóban megrendezet Egészséges munkahelyek csúcstalálkozó zárja az EU-OSHA 2016-17. évi Egészséges munkahelyet minden életkorban! kampányát. Rekordszámú kampánypartner részvételével ez a kampány igen sikeres volt. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén tevékenykedő vezető szakértők és politikai döntéshozók találkoznak azért, hogy reagáljanak az eredményekre és megosszák egymással a helyes gyakorlatokat, valamint a 2 éves kampány során azonosított jogi és szakpolitikai megoldásokat, amelyek célja az idősödő európai munkaerőre váró kihívások kezelése. 07/11/2017 Az online platform gazdaság a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előtt álló kihívások és megoldások Az online platform gazdaság gyors növekedése a nem szokványos munkavégzési formák, mint például az alkalmai munka, az ügyeleti munka és a függő viszonnyal járó önfoglalkoztatás terjedéséhez vezet. Míg az online platformok növelhetik a munkalehetőségek számát, a platformokon keresztül történő munkavégzés a munkavállalók számára fizikai és pszichoszociális munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi kockázatokat eredményezhet. Ezeket a kihívásokat, valamint a kockázatok kezelésére irányuló hatályos vagy kidolgozás alatt álló tagállami és uniós szakpolitikákat és szabályozást egy új jelentés vizsgálja. A jelentés november 7-8-án, a SLIC (Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottsága) tematikus napon és munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi konferencián kerül bemutatásra Tallinban, az észt uniós elnökség keretében. 06/11/2017 Healthy Workplaces Film Award 2017 winners announced Before the bridge by Lewis Wilcox (USA) and Turtle shells by Tuna Kaptan (Germany) have been announced as the joint winners of the 2017 Healthy Workplaces Film Award for the best documentary related to work. 02/11/2017 Munkája során szeretne biztonságosan vezetni? Napo megmutatja, mit kell tennie!

18 Munkája során vezetnie kell, vagy vezetők munkáját felügyeli? Legújabb filmünkben Napo a hivatásos vezetőket érintő néhány biztonsági és egészségügyi kockázattal találkozik. A film könnyed hangvételben dolgoz fel olyan témákat, mint a karbantartás, a rossz idő, vagy adott esetben a vezetés helyetti egyéb alternatívák alkalmazása. Felhívja a figyelmet a megfelelő tervezés és előkészítés fontosságára, ideértve a biztonságos berakodást, a leghatékonyabb útvonal megtervezését és azt, hogy elegendő időt kell hagyni az út biztonságos teljesítéséhez. SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK Munkavédelem Munkaeszköz, Gép, Veszélyes anyag, Vegyipar, Biológiai veszély, Sugárvédelem MSZ EN ISO 13849-1:2016 Gépek biztonsága. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő részei. 1. rész: A tervezés általános alapelvei MSZ 62-2:2017 Az ionizáló sugárzás elleni védelem. 2. rész: A foton- és elektronsugárzás elleni védelem (az MSZ 62-2:1989 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Béta-, gamma- és röntgensugárzás elleni védelem c. szabvány helyett) MSZ 62-3:2017 Az ionizáló sugárzás elleni védelem. 3. rész: A neutronsugárzás elleni védelem (az MSZ 62-3:1990 Ionizáló sugárzás elleni védelem. A neutronsugárzás elleni védelem c. szabvány helyett) MSZ 62-4:2017 Az ionizáló sugárzás elleni védelem. 4. rész: Sugárvédelem nagy aktivitású gamma-távbesugárzó berendezések és orvosi lineáris elektrongyorsítók alkalmazásakor (az MSZ 62-4:1999 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Sugárvédelem nagy aktivitású gamma-távbesugárzó berendezések és orvosi lineáris gyorsítók alkalmazásakor c. szabvány helyett) MSZ 62-7:2017 Az ionizáló sugárzás elleni védelem. 7. rész: Sugárvédelem nyitott radioaktív készítmények alkalmazásakor (az MSZ 62-7:2011 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Sugárvédelem nyitott radioaktív készítmények alkalmazásakor c. szabvány helyett)

19 MSZ 824:2017 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken (az MSZ 824:1999 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken c. szabvány helyett) MSZ 836:2017 Sugárzás elleni védelem röntgenberendezést és/vagy gamma-sugárforrást alkalmazó ipari radiográfiai munkahelyeken (az MSZ 836:1999 Sugárzás elleni védelem röntgenberendezést alkalmazó ipari radiográfiai munkahelyeken, és az MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken c. szabványok helyett) MSZ 14341:2017 Külső röntgen- és gamma-sugárzások dozimetriája (az MSZ 14341:1990 Külső röntgen- és gamma-sugárzások dozimetriája c. szabvány helyett) Tájékoztatás a 2017. decemberi szabványváltozásokról. MSZ EN 54-3:2014 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők MSZ EN 565:2017 Hegymászó felszerelések. Heveder. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű) MSZ EN 1069-1:2017 Vízicsúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1069-1:2010 Vízicsúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek c. szabvány helyett) MSZ EN 1069-2:2017 Vízicsúszdák. 2. rész: Utasítások (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1069-2:2010 Vízicsúszdák. 2. rész: Utasítások c. szabvány helyett) MSZ EN 1363-1:2013 Tűzállósági vizsgálatok. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 1987-1:2001 Villamos hajtású közúti járművek. Különleges biztonsági követelmények. 1. rész: Fedélzeti energiatárolás (visszavont)