KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Alapvetés nincs átfogó uniós szabályozás élénk politikai vita tengeri műanyag-hulladék kozmetikumok mikroműanyag tartalma az uniós jog aktuális rendszerébe nehezen illeszthető problematika
Miért releváns az EU jog? két aspektus áruk szabad áramlása/termékharmonizáció: Cassis de Dijon-elv kölcsönös elismerés az uniós termékszabályozás teljes harmonizáció szűk körű derogációs lehetőségek (vö. USA tagállamok) a termékharmonizáció jelentős része környezet és egészségvédelmi célú
környezetvédelmi jog jelentősen harmonizált valamennyi környezeti elem és ágazat kapcsán (levegő, víz, hulladék, természetvédelem) a tagállamok magasabb védelmi szintet is meghatározhatnak (minimum-harmonizáció) kivételek: termékharmonizáció/diszkrimináció tilalma egyik legfontosabb gazdaságszabályozási terület
Szabályozási modellek a világban elsősorban kozmetikumok elsősorban tilalom variációk: méret: 1-5 mm alatt biológiailag nem lebomló/lebomló a felhasználás célja: általában személyes használatú kozmetikumok, illetve ezek egy szűkebb csoportja USA államok fele, Kanada tartományi szinten tényszerűen szövetségi tilalomnak minősül
Szabályozási dilemmák No de mit kell szabályozni vegyi anyag? termékkomponens? hulladék? diffúz szennyezés?
A probléma összetettségének okai mikroműnyag keletkezik gyártással műanyagok rendeltetésszerű használatából műanyag hulladék nem megfelelő kezeléséből nem önmagában, hanem méreténél és akkumulációjának fogva jelent környezeti és egészségügyi veszélyt hiányosak az ismereteink a probléma valós terjedelméről mikroműanyag expozíció valós hatásairól
Szabályozási variációk (1): mikroműanyagok gyártása és használata termékekben Ökocímke: önkéntes címkézési rendszer egységes szabályozás alapján (66/2010 rendelet) lemosható kozmetikumok: 2014 óta nem adható ki ökocímke olyan termékre, ami tartalmaz mikroműanyagokat (de nincs definiálva a mikroműanyag!) nagyon kevés termékre kértek ökocímkét (80 alatt)
Kozmetikumokra vonatkozó termékszabályozás: egységes szabályok a kozmetikai termékek forgalomba hozatalára (1223/2009 rendelet) a biztonsági szabályok fókusza: a kozmetikumok szokásos használatából származó egészségügyi következmények (nem pedig a használatot követő környezeti kockázatok) nanoanyagok felhasználása (pl. UV szűrők: az Európai Bizottság egyedileg engedélyezi)
Mikroműanyagok mint vegyi anyagok egységes engedélyezési rendszer a vegyi anyagok gyártására (REACH, 1907/2008 rendelet) a REACH alkalmas bizonyos mikroműanyagok tilaltására vagy használatának korlátozására (pl. nonylphenol) DE: szabályozási megközelítés alapja a konkrét vegyület, nem ismer olyan gyűjtőfogalmakat mint műanyag a korlátozás bevezetése áltagosan két évet vesz igénybe
Szabályozási variációk (2): öko-design az energia-fogyasztó termékek forgalmazására az EU-n belül horizontális szabályok (2009/125/EK irányelv) + termék-specifikus egyedi szabályok többi mint 25 termék bár a szabályozott termékek köre relatíve szűk, annak alapja az életciklus-szemlélet figyelembe veszi a felhasznált alapanyagokat + a hulladékká válás fázisát egyedi végrehajtási szabályokra van szükség elvben lehetséges az ökodisign hatályos mechanizmusa a mikroműanyag felhasználás bizonyos termékkörökben való szabályozására
Szabályozási variációk (3): mikroműanyagszennyezés megelőzése és ellenőrzése Kibocsátási oldalról szennyvíz a települési szennyvíz irányelv (91/271/EK) nem rendelkezik róla kiterjeszthető lenne, de ez a harmadik fokozatú szennyvíztisztítást igényel (a költségei várhatóan jelentősen meghaladnák a kozmetikai ipar költségeit az anyagok kiváltására)
hulladékkezelés általános szabályok a hulladék birtokosának felelőssége/gyártói felelősség a hulladék visszagyűjtési/hasznosítási szabályok egyedi hulladékáramok szabályozása újrafeldolgozási kritériumok (burkolt ökodesign) speciális hulladékkezelési célelőirányzatok
A környezeti állapot (immisszió) víz keretirányelv (2006/60/EK) jó ökológiai és kémiai állapot felszíni vizek jó kémiai és mennyiségi állapot felszín alatti vizek veszélyes anyagok kibocsátásának korlátozása elsőbbségi veszélyes anyagok (2008/105/EK) vízminőségi paraméterek válogatott veszélyes anyagokra
Továbblépés: az EU műanyag stratégia Tágabb keret: 2016: EU körforgásos gazdaság stratégia 2013 Green Paper on Plastic Waste in the Environment 2015 a csomagolási hulladék irányelv felülvizsgálata műanyag zacskók hulladék keretirányelv felülvizsgálata települési hulladék hasznosítási arányok növelése EU műanyag stratégia (2017?) az eredeti fosszilis alapanyaggyártás (virgin fossil feedstock) csökkentése a hulladékgyártáson belül az újrahasználat és hasznosítás elősegítése szabályozási és közgazdasági eszközökkel a műanyag szennyezés csökkentése (plastic leakage)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!