Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Hasonló dokumentumok
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben

A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

1 Bevezetés és célkitűzés

Válasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Erdei élőhelyek kezelése

MTA Doktora Pályázat. Doktori Értekezés Tézisei. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben.

Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN

Ódor Péter (szerk.) A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

I. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

MTA Doktora Pályázat. Doktori Értekezés. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben. Ódor Péter

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Erdei élőhelyek kezelése

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben

Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelem erdőterületeken

Erdővédelem és erdőművelés

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Vélemény Ódor Péter A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben című MTA doktori értekezésről

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben

Doktori értekezés. Lengyelné Király Ildikó

A 2014-ES JÉGTÖRÉS OKAINAK ÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A BÖRZSÖNY ERDEIBEN

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető

Faállomány hatása a költő madárközösségre őrségi erdőkben Mag Zsuzsa, V. évf. biológus

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)


BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Ódor Péter - Vegetációtan

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

AZ ERDŐREZERVÁTUM PROGRAM ÉS SZEREPE A SZALAFŐI ŐSERDŐ KUTATÁSÁBAN, ALJNÖVÉNYZET ÉS CSERJESZINT FELMÉRÉS

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

A körzeti erdőtervezés menete

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

Védett területek kezelése

Átírás:

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17.

Ökológiai és természetvédelmi szempontból miért érdekes az erdők faállománya? Potenciális erdőborítás kb. 85% Jelenlegi erdőborítás kb. 20% Bartha 1995 ÁESZ 2006

Hazai erdők természetvédelmi rendeltetése Őshonos fafajok 57%, Idegenhonos ültetvény 43% Gazdálkodási korlátozás Nincs korlátozás 68% Részleges korlátozás 30% Teljes korlátozás 2% Védett erdők aránya 21% Ebből fokozottan védett 3% ÁESZ 2006

Természetközeli és gazdasági erdők különbségei

Természetközeli és gazdasági erdők különbségei sok holtfa kevés heterogén záródás homogén sok, elegyes fafajok kevés, monodomináns heterogén méret és koreloszlás homogén finom lépték mintázat durva lépték (5-15 ha)

Üde lomberdők természetes dinamikája

Faállomány és különböző élőlénycsoportok kapcsolata az őrségi erdőkben Potenciális háttérváltozók: Vizsgált élőlénycsoportok: Fafaj-összetétel Faállomány szerkezet Holtfa Aljzatborítás Táji változók Fény Erdőtörténet Talaj és avarviszonyok Mikroklíma? Újulat-cserjeszint Magoncok Lágyszárúak Mohák Madarak Gombák Zuzmók Pókok Szaproxyl bogarak

Miért pont az Őrség?

Terepi adatgyűjtés

Néhány élőlénycsoport esetében a fajszámot meghatározó legfontosabb háttérváltozók (hatás iránya, százalékos variancia lefedés) Madarak Talajszint mohái Fán élő mohák Fán élő zuzmók Lágyszárúak Magoncok Cserjék 0,46 0,53 0,54 0,64 0,51 0,40 0,67 Átmérő (+, 15) Avar (-, 20) Cserjeszint (+, 23) Tölgy (+,19) Fény (+, 33) Fény (+, 26) Fafajszám (+, 49) Gyertyán (+, 12) Cserjeszint (+, 20) Fafajok diverzitása (+, 18) Cserjeszint (+,18) Fafajszám (+, 10) Fafajszám (+, 17) Bükk (-, 12) Gyepszint (+, 12) Fafajszám (+, 17) Fák denzitása (-, 11) Fény (+,12) Múltbeli erdősültség (-, 8) Átmérő (-, 6) Lucfenyves (+, 6) Nagy fák denzitása (+, 7) Cserje-tölgy (-,18) Táji elemek diverzitása (+, 6) Fák denzitása (-, 4)

Korrelációs együttható Fény és az aljnövényzet fajainak tömegessége közötti összefüggések léptékfüggés! siskanádtippan 0.7 0.6 0.5 szamóca 0.4 0.3 0.2 0.1 0-0.1-0.2-0.3-0.4-0.5 5x5 10x10 15x15 20x20 30x30 erdei madársóska

fajszám Fafaj és átmérő hatása az epifitonok faegyed szintű fajszámára Mohák (Király et al. 2010) Zuzmók (Nascimbene et al.) T GY E B GY T E B EF EF átmérő (cm)

Nagyméretű fák mennyisége Madarak faji összetétele és fajgazdagsága Vágásos gazdálkodás: hagyásfacsoportok, vágáskor növelése Szálaló gazdálkodás: Értéktelen nagy fák kímélése Legyenek a régióban gazdálkodás alól kivont állományok (rezervátum magterületek)

Elegyesség (fafajok száma, elegyfafajok elegyaránya) Mind a négy növénycsoport fajszámában fontos Paraszti szálalás fenntartja, nagyüzemi gazdálkodás során törekedni kell rá (szálaló és vágásos üzem esetében egyaránt). Nem csak az elegyfafajok lényegesek, hanem a domináns fafajok elegyes állományai.

Tölgy elegyarány Kéreglakó mohák és zuzmók fajgazdagságát és borítását meghatározza

Luc elegyarány Madarak fajgazdagságát növeli, specialista fajok kötődnek hozzá A kis mennyiségű, természetes luc elegy természetvédelmi megítélése pozitív, a luc ültetvényeké negatív

Fák heterogén méreteloszlása, cserjeszint jelenléte Madarak, mohák és zuzmók fajgazdagságát növeli Szálalás önmagában kialakítja Vágásos gazdálkodásnál növeli: a vágáskor elnyújtása a bontóvágások térben heterogén kivitelezése végvágásnál hagyásfacsoportok megtartása

Fény relatív mennyisége A lágyszárúak és a magoncok faji összetételében és fajgazdagságában a legfontosabb tényező Térben heterogén fényviszonyok kialakítása, megőrizve az erdei jelleget Szálalás: önmagában biztosítja Vágásos gazdálkodás: Bontások térben heterogén kivitelezése Vágáskor elnyújtása

Összegzés A vizsgált élőlénycsoportok számos közösségi jellemzője jól predikálható a faállomány könnyen mérhető sajátságai alapján Alapkutatás: Hipotéziseket generál ok-okozati összefüggések vizsgálatához Alkalmazott kutatás: Segít a régió erdeinek természetvédelmi és gazdálkodási stratégiáinak meghatározásában A faállomány alapján az erdei életközösségek korlátozott predikciójára ad lehetőséget További információk: http://ramet.elte.hu (ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék honlapja)

OTKA 79158, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Köszönöm a figyelmet! Köszönet: Bidló András, Bodonczi László, Lengyelné Király Ildikó, Németh Balázs, Szövényiné Márialigeti Sára, Mag Zsuzsa, Juri Nascimbene, Tinya Flóra