Szigorú számadású nyomtatványok

Szigorú számadású nyomtatványok Időállapot: 2015-01-01-2015-12-31 Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2015-01-07 18:08:55 Tartalomjegyzék: 1. A szigorú számadású nyomtatványok alkalmazásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A Számviteli törvény szigorú számadás alá rendeli vonni, a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. 1. A szigorú számadású nyomtatványok alkalmazásának gyakorlata A bizonylatot kibocsátónak az általa beszerzett és használatba vett nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonni. A Számviteli törvény szigorú számadás alá rendeli vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Ezen nyomtatványok tartalmának közvetlen hatása van az adózó költségvetési kapcsolataira, azok mértékére. Az idetartozó nyomtatványokat a jogszabály nem sorolja fel tételesen, hanem az ilyenként kezelendők tartalmát határozza meg. A bizonylatok körét a jogszabályi 1. oldal

feltételek figyelembevétele mellett a gazdálkodónak kell meghatározni és teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a szigorú számadás alá vonás folyamatában az adóalanyokat terhelik. A gazdálkodó fogalmába bele tartozik pl. az egyéni és társas vállalkozó, de a költségvetési szerv is. 1.1. Milyen nyomtatványokat szükséges nyilvántartásba venni? - a számlát (számlatömböt) - az egyszerűsített (készpénzfizetési) számlát, számlatömböt - nyugtát (nyugtatömböt) - étkezési jegyet - on-line pénzárgépek naplója 1.2. Milyen nyomtatványokat célszerű nyilvántartásba venni? - szállítólevelet, - a gépjármű menetlevelét, - a felvásárlási jegyet, - a bevételi pénztárbizonylatot, - értékpapírokat, A felsorolás nem lehet teljes, mert a nyomtatványok nyilvántartására vonatkozó döntés joga a vállalkozóé. 1.3. Mi a szigorú számadási és nyilvántartási kötelezettséggel szembeni követelmény? A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást célszerű vezetni, amelyből a felhasználó, a felhasznált mennyiség (sorszám szerint) és a felhasználás időpontja is megállapítható. Indokolt a szigorú számadású nyomtatványokkal, beleértve a rontott példányokat is a felelősöket elszámoltatni. A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak elismervény ellenében történhet. 1.4. A jogszabály miként szabályozza a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását? A nyilvántartás kötelező adattartama: a.) a nyomtatvány neve és számjele (pl. számla, számjele B.13-374/V/ b.) a beszerzés kelte (mikor vásárolták) c.) a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte d.) a tömbök sorszáma (-tól -ig) 2. oldal

3. oldal

e.) a használatbavétel kelte (amikor a tömbből az első bizonylatot kiállították) f.) a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították) g.) az utolsó bizonylat kiállításának, felhasználásának kelte (ettől a naptól lehet számolni a selejtezés időpontját) h.) a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik, és attól kezdve a bizonylat selejtezhető) A fenti adatokat tetszőleges formátumú nyilvántartásban lehet rögzíteni. A nyilvántartás vezetésének pontatlansága, hiányossága, esetleg teljes hiánya esetén a jogszabály szigorú szankciók alkalmazását írja elő. A nyomtatványt felhasználónak a nyomtatványt értékesítő, forgalmazó által az értékesítésről kiállított számlával kell rendelkeznie. A forgalmazóknak a szigorú számadású nyomtatványok értékesítésekor bejelentési, nyilvántartási, és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. A tevékenység megkezdését követő 15 napon belül bejelentést tesz az illetékes adóhatóságnak. Az értékesítőt az eladásról kiállított számla kibocsátásakor is szigorú alaki és tartalmi kötelezettségek terhelik, amelyek alapján a számlán részletesen és rövidítések nélkül köteles feltüntetni: - az értékesített nyomtatványok megnevezését, - a nyomtatvány kezdő és utolsó sorszámát és mennyiségét, ezen belül darabszám szerint, tömb esetében annak darabszámát, megjelölve azt is, hogy a tömb hány darabos, - a vevő nevét és teljesítési címét, tehát székhelyét, telephelyét vagy lakóhelyét, - az irányítószámot, az utcát és a házszámot, - a vevő adóigazgatási azonosító számát. Az értékesítő az eladott nyomtatványokról az értékesítésről kiállított számla tőpéldányai alapján a B15-46/E/V r. számon előállított nyilvántartást vezet, a nyilvántartás fajtájától nem térhet el. A nyilvántartásban az alábbi adatok feltüntetése kötelező: - a forgalmazó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, - az értékesített nyomtatvány megnevezése, jele, - a nyomtatvány kiadásának dátuma, - a vevő neve, címe, valamint adóigazgatási azonosító száma, - az értékesített nyomtatvány sorszáma (-tól -ig), mennyisége, - az értékesítésről kibocsátott számla sorszáma, - az értékesített bizonylatot előállító nyomda megnevezése. 4. oldal

2. Adózás 2.1 ÁFA Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó Nem értelmezhető. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető. 2.3.2 Magánszemély Nem értelmezhető. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel 5. oldal

Nem értelmezhető. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 4. Iratminták, nyomtatványok Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása (xls - 15 KiB) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását szolgáló táblázat, szerkeszthető excel formátumban. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása (pdf - 16.9 KiB) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását szolgáló táblázat pdf formátumban. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Nyilvántartási szabályok 10. (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. (2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető. (3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, 6. oldal

hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. (4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett. (5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. (6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül. (7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza: a) megnevezés; b) sorszám vagy más azonosító; c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma; d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel; e) a kiállítás időpontja; f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme); g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja; h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. (8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. 7. oldal

(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól. 2000.évi C.törvény a Számvitelről Szigorú számadási kötelezettség 168. (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. (2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. (3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás 44. (1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. (2) A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az 8. oldal

alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. (3) A társasági adóról szóló törvény alapján fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, a társasági adóról szóló törvény alapján belföldi illetékességűnek minősülő adózó az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. A bizonylat és igazolás kiállítása 45. Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A bizonylat megőrzése 47. (1) A 44. (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. (2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. (3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 159. (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és 9. oldal

ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását; c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője; d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható. (4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják. 160. (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. (2) A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek. (3) Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 161. (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. (2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. (3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. 10. oldal

(4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. 162. A megbízás és meghatalmazás 160. és 161. -ban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 163. (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő a) a 89. szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli, b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan, c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. 164. (1) A 163. -tól eltérően, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy b) az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti. (3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak. (4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a 163. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári hónap, a (2) bekezdés szerinti esetben a gyűjtőszámla 11. oldal

kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. (5) Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 165. (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. (1) bekezdése és 86. (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül; b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. (2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 6. (4) bekezdésében, valamint a 29. és 89. -ban meghatározott esetekben. (3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik; b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Nyugtakibocsátási kötelezettség 166. (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. (1) bekezdése]. Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 167. Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék 12. oldal

értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Számla fogalma 168. (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek. (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. -ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. (3) Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel - e tagállam joga szerint - a Héairányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek. 168/A. (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít. Számla adattartalma 169. A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. -ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék 13. oldal

beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. 25. pontjában meghatározott adatok; p) a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma 170. (1) A 168. (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő: 14. oldal

a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; d) e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van. (2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. -ban említett ésszerű időt a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani. Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok 171. A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - a 169. j) és m) pontja szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek. 172. A számlán az áthárított adót [169. k) pontja] - a 80. szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Nyugta adattartalma 173. 240 (1) A nyugta kötelező adattartalma a következő: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. [ (2) Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. Megjelenési forma 174. (1) számla lehet elektronikus vagy papíralapú számla. (2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. Elektronikus számlára vonatkozó szabályok242 175. (1) (2) Az elektronikus számla 168/A. (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített 15. oldal

elektronikus aláírással látják el; vagy b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják. (3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról; b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. (4) (5) Külön jogszabály a 168/A. (1) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. (6) Ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető. Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés 176. (1) A 169. -tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek; b) a 159. (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek; c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik. d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. vagy a 89. szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor. (2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. -ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek 16. oldal

megfelelő, a 83. szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel; b) 252 az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. -ban felsorolt adatok közül csak az a)-g) és n) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező. (3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e -sal összhangban kell alkalmazni. Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok 177. Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a 175. (2) bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével a számla aláírását nem teheti kötelezővé. 178. (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. (1a) 289 A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében. (2) Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. E 17. oldal

rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni. (3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. (4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki. 178/A. Az állami adóhatóság által az együttműködő közösségekről, a pénzforgalmi elszámolást választó adózókról és az MNB, illetve az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazó adózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 23/2014(VI.30)NGM rendelet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről 7 a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. -ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatok Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai1 1. Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyomtatvány) abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a) a nyomtatvány előállítása az 1/A. -ban meghatározott követelmények szerint történik, 18. oldal

b) a nyomtatvány beszerzője rendelkezik az 1/C. (3) bekezdés szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá c) a nyomtatványt az l/d. szerint szigorú számadású nyomtatványként kezelik. 1/A. (1) A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik. (2) A sorszámtartományt az állami adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki. (3) Az állami adóhatóság a kijelölt sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel - nyomtatvány-előállítón-kénti és nyomtatványfajtánkénti bontásban - honlapján közzéteszi. 1/B. (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag az 1/A. -ban meghatározott követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet. (2) Ha a nyomdai úton előre előállított nyugtanyomtatvány bemutatása egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, a nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója mentesül az 1/A. -ban meghatározott követelmények teljesítése alól. 1/C. (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója köteles a) e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá b) az általa értékesített nyomtatványt - a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján -sorszám szerint nyilvántartani. (2) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. szerinti adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minőségben eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki (amely) köteles e minőségét az értékesítéskor előzetesen igazolni (aláírási címpéldány, cégbírósági végzés bemutatásával stb.). (3) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő adóalany köteles a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni a) az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével, b) a nyomtatvány beszerzőjének adószámát [Áfa tv. 258. (3) bekezdés]. 1/D. A nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó adóalany a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyom-tatványfajtánként külön-külön tartalmazza: a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (- 19. oldal

ig) megjelölésével, b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát, c) a nyomtatvány beszerzésének keltét, d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig, e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét. Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai 1/E. (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a) a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program)- a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá b) a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az l/f. és az l/h. szerint biztosított. (2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. (3) A számlázó program a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti. (4) A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfa tv. 258. (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg. (5) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha a) a csoportos adóalanyiságban [Áfa tv. 8. ] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. (6) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfa tv. 165. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 1/F. (1) (2) A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus 20. oldal

adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik. (3) A (2) bekezdés szerint megőrzött adatállomány a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla elektronikus változata, amely nem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. ]. Elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai12 1/G. Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosítására az 1/E. -t, valamint az 1/H. -t kell megfelelően alkalmazni. A számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla és az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának közös szabályai15 1/H. (1) Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla és az 1/F. (2) bekezdés szerint megőrzött számla helyszíni ellenőrzése során az adóhatóság részére a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket, b) rendelkezésre kell bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá c) meg kell adni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást. (2) Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója - próba jelleggel - állít ki számlát. Számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok17 1/I. (1) Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki (amely) a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el [Áfa tv. 160-162. ], abban az esetben alkalmas - az egyéb feltételek teljesülése mellett - adóigazgatási azonosításra, ha a) nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla esetében a meghatalmazott a számlanyomtatvány 1 másolati példányát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek; b) számítástechnikai eszköz útján papírra nyomtatott, illetőleg elektronikus úton kibocsátott számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. (2) Az a személy, szervezet, aki (amely) egyidejűleg több számlakibocsátásra 21. oldal

kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek megbízónként elkülönített nyilvántartás vezetésével tesz eleget. Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai 1/J. (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonása az e rendelet szerint engedélyezett és üzemeltetett pénztárgép, taxaméter alkalmazásával történik. (2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó szerencsejátékok nyújtása esetében a szerencsejáték szervezője által számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben is alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonására - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelelően teljesülnek azok a feltételek, amelyek a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkoznak. (3) Az 1/F. (2) bekezdés - az egyéb rendelkezések sérelme nélkül - azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy titkosított adatkapcsolat esetében a nyomtatott változattal mindenben megegyező nyugtaképet elegendő az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátni. Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai 1/K. (1) Adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló pénztárgép, taxaméter alkalmazásával számla is kibocsátható, feltéve, hogy a pénztárgép, taxaméter rendelkezik olyan funkcióval, amellyel a szigorú számadás alá vonás a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkozó feltételek szerint biztosított. (2) Taxaméter esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel is lehet alkalmazni, hogy a taxiszolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kézzel töltik ki a számlán. Pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni követelmények 2. Pénztárgép, illetve taxaméter kötelező használata 3. Pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása 4. 5. A pénztárgép, taxaméter használatában bekövetkező változások 6. A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő egyéb előírások 22. oldal

7. 7/A. Egyes eljárási szabályok 8. 9. Átmeneti rendelkezések 10. 10/A. Záró rendelkezések 11. (1) E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell. (2) (3) (4) Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet, továbbá az azt módosító 27/1993. (IX. 27.) PM rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. 12. A 10/A. tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 1. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez 2. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez 24/2009. Adózói kérdés-válasz a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat [Áfatörvény 177., számviteli törvény 167. (1) bekezdés d)] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 177. -ának megfelelően a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) 167. (1) bekezdés d) pontjának 2009. január 1-jétől hatályos előírása értelmében a számviteli bizonylaton a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is fel kell tüntetni, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (azaz a gazdasági művelet teljesítésének időpontját vagy időszakát). 23. oldal

A számla kötelező adattartalmát az áfatörvény 169. -a határozza meg, melynek g) pontja szerint a számlában fel kell tüntetni a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontját, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. (Előleg fizetése esetén, az erről kibocsátott számlákon a fizetési kötelezettséget keletkeztető időpontot, az előleg átvételének, jóváírásának napját kell feltüntetni.) Az áfatörvény ezen előírása szempontjából értelemszerűen az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget keletkeztető az áfatörvény 55. (1) bekezdésében, 57. - ában, vagy 58. -ában szabályozott teljesítési időpontot kell feltüntetni. Minthogy a számla is számviteli bizonylat, a számviteli törvény említett előírásával kapcsolatos következmények értelmezése felmerül azon ügyletek esetében, amelyeknél az áfatörvénybeli teljesítési időpont eltér az ügylet tényleges fizikai teljesítésének időpontjától, illetve időszakától, ilyenek különösen az áfatörvény 58. (1) bekezdésében tárgyalt ügyletek, amelyek esetében, ha a felek a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ezen előírásoknak megfelelő ügyletek esetében a számlában az áfatörvény szerinti teljesítési időpontként az ellenérték megtérítésének esedékessége napját, a számviteli törvény előírásait betartva pedig az ügylet (vagy ügyletek) tényleges teljesítési időpontját vagy azt az időszakot kell feltüntetni, amelyre az az elszámolás vonatkozik. Tekintve, hogy a számla kötelező adattartalmát alapvetően az áfatörvény, adóigazgatási azonosításra alkalmasságát pedig az áfatörvényben kapott felhatalmazáson alapuló a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet határozza meg, adólevonásra jogosító bizonylatnak az a bizonylat minősül, amely az áfatörvény áfalevonásra vonatkozó egyéb előírásainak betartása mellett e két jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel. Ahogy azt az előzőekben is jeleztük az áfatörvény 177. -ának előírása értelmében a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat. E rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a más törvény által (ez említett számviteli törvényi előíráson kívül pl. az energiaadóról szóló 2009. évi LXXXVIII. törvény 7. (8) bekezdésében vagy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXXVII törvény 106. (4) bekezdésében) előírt adat hibás feltüntetése vagy annak teljes hiánya az egyéb feltételek teljesülése esetén az áfalevonási jogot befolyásolhatja, vagyis az áfatörvényben rögzített adattartalmon túlmenő, más törvényben előírt adatnak a 24. oldal