Épületenergetikai felülvizsgálat 1137 Budapest, Katona József u. 35. Megbízó: Katona 35. Társasház. Készítette: Dzsiki Ferenc okl. gépészmérnök, épületenergetikai tanúsító 2013. április 23. 1
Tartalomjegyzék 1. Előzmények... 3 2. Épület bemutatása, általános jellemzők... 3 2.1. Falszerkezet, födémek... 3 2.2. Nyílászárók... 4 2.3. Fűtési és használati melegvíz rendszer... 4 3. Korszerűsítési lehetőségek... 5 3.1. Külső falak hőszigetelése... 6 3.2. Külső nyílászárók cseréje... 8 3.3. Első fűtött szint alatti födém hőszigetelése... 9 3.4. Tető födém hőszigetelése... 11 3.5. Padlásfödém, fűtött-fűtetlen helyiségek közötti falak hőszigetelése... 12 3.6. Fűtési rendszer korszerűsítése... 12 4. Felújítások gazdasági értékelése... 14 5. Mellékletek... 16 2
1. Előzmények Megbízást kaptam a Katona 35. Társasház részéről a 1137 Budapest Katona József u. 35. lakóépület épületenergetikai tanúsítására, valamint az épület energia megtakarítást célzó korszerűsítésére irányuló lehetőségek feltárására, azok összehasonlító elemzésére. Az épület szemléje 2013. március 19-én történt. A helyszíni bejáráson a közös képviselő által megbízott egyik lakástulajdonos ismertette az épület főbb műszaki paramétereit, bemutatta az épület három lakását, a távfűtő művek által üzemeltetett hőközpontot, valamint az épület külső szemrevételezése történt meg. Előzetesen a Budapest Főváros Levéltárában az épületről rendelkezésre álló 1935-ös dátumú tervek másolatát is kikértem. 2. Épület bemutatása, általános jellemzők A vizsgált épület a levéltári tervek alapján az 1930-as évek második felében épült bérház tömör tégla falszerkezettel, magán hordozva a korra jellemző műszaki fejlettséget. Az épület pince, földszint és emeleti szintekre tagozódik. Az utcai homlokzaton öt az udvar felől 6 emeleti szint figyelhető meg. A tető kialakítása az utcai oldalon nyeregtető, míg a belső oldalon lapostető. Az épület tetőterében az eredeti tervek szerint mosókonyha és egyéb közösségi helyiség, tárolók találhatók. A levéltárban fellelt 80-as évekből származó tervek azonban egy az utcai homlokzatra néző tetőtéri lakás kialakításáról szólnak, amelyeken már meglévőként jelölnek további két tetőtéri lakást. Az épület így 29 lakást foglal magába, melyből két lakás összenyitásra került. Az épület egy dilatációs egységet alkot, a szomszédos épületekhez dilatációval csatlakozik. Az alagsorban fűtetlen helyiségek, hőközpont található. A helyiségeket üzleti célra hasznosították. Az épület fő homlokzatai észak dél tájolásúak. Az utcafronti homlokzati síkokban erkélyek tagolják a felületet. 2.1. Falszerkezet, födémek Az épületben feltárásos vizsgálat nem készült, így az egyes szerkezetek a fellelt dokumentáció, illetve az épület kora alapján alkotott feltételezésekre alapozottak. Az épület vélhetően vasbeton sávalapozásra épült. A lakószinti falak tömör tégla szerkezetűek külső belső vakolattal ellátva, a falvastagság változó. A tető nyeregtetős és lapostetős kialakítású mely lapostetős rész az eredeti 1935-ös keltezésű metszeti rajzokon nem szerepel, vélhetően 3
később került átépítésre. A lakótéri födémek 32 cm vastagságú vasbeton szerkezetek. Az épületben lévő fűtött és fűtetlen helyiségeket (lépcsőház) elválasztó falak 41 illetve 15 cm vastagságú, hőszigetelés nélkül kialakított tégla szerkezetek. Részletes rétegrendeket az ET- DV-13136 számú energetikai tanúsítvány és számításai dokumentációban mutatom be. A falszerkezeteken, födémeken, tetőn hosszú ideje jelentős javítási, állagmegóvási intézkedéseket nem végeztek. A falak, födémek számított hőátbocsátási tényezői nem felelnek meg az érvényben lévő rendelet előírásainak. 2.2. Nyílászárók A lakások nyílászárói kapcsolt gerébtokos fa szerkezetűek. Ezek külső szemrevételezés alapján elavultak, a mai követelményeknek nem felelnek meg, hőátbocsátási értékeik is messze elmaradnak az érvényes előírásoktól. A lépcsőházi nyílászárók egyrétegű üvegezéssel, fa kerettel kialakított szakipari falak. Ezek hőátbocsátási tulajdonságai nagyon rosszak, de mint fűtetlen teret határoló szerkezetek ezekre vonatkozó előírás nincs. 2.3. Fűtési és használati melegvíz rendszer Az épület fűtési rendszeréről tervdokumentáció nem állt rendelkezésre. A helyszíni felmérések alapján az alábbiakat állapítottam meg. Az épületben központi fűtési rendszert alakítottak ki. Az eredetileg üzemelő kazánokat megszüntették és jelenleg a FŐTÁV által üzemeltetett hőközpontról történik az épület fűtési és HMV hőellátása. A függőlegesen felszálló fűtési vezetékek nagyrészt a falban elburkolva haladnak, így azokat azonosítani nem tudtam. A kialakításból arra lehet következtetni, hogy egy egycsöves, átkötő szakaszos rendszer működik az épületben. Az eredetileg beépített öntöttvas tagos radiátorokat az egyik megtekintett lakásban már lecserélték és termosztatikus szelepekkel szerelték fel, de vélhetően nem ez a jellemző, erre vonatkozóan felmérést nem végeztem. Az eredeti rendszerben a fűtés lakásonkénti/helyiségenkénti szabályozása nem megoldott, a radiátorok előtt csak elzáró szerelvények találhatóak, melyek vélhetően már nem működnek megbízhatóan. A fűtési rendszer központi szabályozását a FŐTÁV rendszere végzi, azonban a strangokban történő elosztást ellenőrizni szükséges. 4
Az épület sajátossága még, hogy abban 4 lakást érintő területet leválasztottak a közös fűtési rendszerről, és a fűtést valamint a HMV ellátást egyedileg üzemeltetett gázkazánokkal oldják meg. Az épület jellemző adatai Építés (becsült) éve: 1936. Épület típusa: Társasház Építési mód: Hagyományos technológia Rendeltetés: Lakóépület Szintek száma: 8 Lépcsőházak száma: 1 Lakások száma: 29 Pince Van Tetőtér beépítés Van Közmű ellátottság Víz: Csatorna: Elektromos áram: Földgáz ellátás: Távhőellátás Fűtési mód Fűtési rendszer Fűtési hálózat: Hőleadók Egyedi szabályozó: Van Van Van Van Van Központi, távhőellátás Egycsöves átkötő szakaszos Radiátorok Nincs Használati melegvíz ellátás Hőtermelő: Tároló: Cirkuláció: Központi, távhőellátás Van Van 3. Korszerűsítési lehetőségek Az épület energetikai korszerűsítése mindenképpen indokolt. Az ET-DV-13136 tanúsítványban a 40/2012 BM rendelet szerint elvégzett számítások igazolják, hogy a meglévő épületszerkezetek hőátbocsátási tényezői nem felelnek meg a jelenleg érvényes előírásoknak (melyek jövőbeni szigorítása várható), fentiek alapján az épületre kiszámolt 5
energetikai jellemző számok a fajlagos hőveszteség tényező értéke valamint a primer energetikai jellemző értéke sem felel meg a követelménynek. Energetikai jellemző Jelenlegi [kwh/m 2 a] Előírt Fajlagos hőveszteség tényező q 0,55 0,27 Fűtés fajlagos primer energia igénye EF 133,75 - HMV fajlagos primer energia igénye EHMV 34,28 - Hűtés fajlagos primer energia igénye EH 1,91 - Összesen: 169,94 132,36 128,39 - Energetikai besorolás E - 3-1. táblázat Katona József u. 35. épület adatai A ténylegesen mért fogyasztási adatok az éves fűtési hőfokhíddal korrigált értékei a következők. Megjegyzem, hogy ezen adatok csak a távhőellátással fűtött lakásokra vonatkoznak, az egyedi fűtésűekről nincs adat. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Mért GJ 917 902 997 888 897 Fűtési GJ 680 733 738 730 735 Napfok 2 658 2 718 3 260 3 330 3 254 Korrigált GJ 767 809 679 657 677 3-2. táblázat Éves hőfogyasztások adatai Az alábbiakban részletezem a korszerűsítési lehetőségeket és azoknak a 7/2006 TNM rendelet számítási módszere szerint kalkulálható, várható megtakarítási eredményeit. 3.1. Külső falak hőszigetelése A külső falak hőátbocsátási tényezőjének javítására javasolható a homlokzatok külső hőszigetelő rendszerrel történő utólagos hőszigetelése. A hőszigetelő anyag tekintetében mind az EPS mind az ásványgyapot rendszer alkalmazható. Fontos kiemelni, hogy a kivitelezés minden esetben rendszerben forgalmazott és minősített anyagokkal történjen. A tervezés és kivitelezés során be kell tartani az érvényes tűzvédelmi előírásokat (homlokzati tűzterjedés, tűzterjedési gátak kialakítása, erkélyek oldalfalainak hőszigetelése) és csak olyan hőszigetelő rendszert szabad alkalmazni, amely rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi igazolással és ÉMI 6
minősítéssel. A homlokzat hőszigetelés kivitelezést a területileg illetékes katasztrófavédelemi kirendeltségen be kell jelenteni. Az alábbi táblázatokban rögzítettem a hőszigetelés vastagságának hatását az épület 7/2006 TNM rendelet egyszerűsített számítási módszere szerinti hőenergia fogyasztására. A javasolt minimális hőszigetelés 10 cm. Katona J. u. 35. Számított hőfogyasztás Megtakarítás Felújítás Felújítás Szigetelés U előtt után [GJ/év] [%] [Ft/év] vastagság [W/m2K] [GJ/év] [GJ/év] 0 1,16 1115 1115 0 0,00% 0 8 0,35 1115 938 189 16,96% 571 052 10 0,3 1115 928 198 17,76% 597 960 12 0,26 1115 921 205 18,38% 618 889 14 0,23 1115 916 210 18,82% 633 838 16 0,21 1115 913 213 19,09% 642 807 18 0,19 1115 909 217 19,44% 654 766 3.1-1 táblázat Katona József u. 35. épület adatai Alkalmazott hődíj: 3 020 Ft/GJ 3.1-1 diagram Homlokzat hőszigetelés megtakarítása 7
3.2. Külső nyílászárók cseréje Az épület hő veszteségét nagymértékben befolyásolja a külső nyílászárók állapota. A nyílászárók nem csak a határoló felületen történő hő veszteségre, hanem légzárásuk révén a levegővel távozó úgynevezett filtrációs veszteségekre is hatással vannak. A jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő fokozott légzárású nyílászárók a lakásokba bejutó friss levegő mennyiségét közel nulla értékre korlátozzák. Új ablak beépítése esetén a gáztűzhelyt üzemeltető konyháknál meg kell vizsgálni a gázszolgáltató előírásai szerinti megfelelőséget, szükség esetén az ablakokba nem zárható kivitelű szellőző beépítése javasolt. A lakások légellátásáról tervet kell készíteni és azt a gáz szolgáltatóval véleményeztetni. Szintén javaslom legalább egy szobai ablakba a levegő pára tartalma függvényében önszabályozó szellőző berendezés beépítését. Ez biztosítja a lakásokban előírt minimális légcserét, azonban önműködő szabályozása révén korlátozza a túlzott filtrációt ezáltal a veszteségeket csökkenti. Célszerűnek tartom még az elszívó rendszer felülvizsgálatát, szükség szerinti beszabályozását elvégezni. Szintén fontos szempont a tűzvédelmi előírások betartása, a lépcsőházak hő- és füstelvezetésének megfelelő kialakítása. A kivitelezés előtt a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel egyeztetés szükséges. Katona J. u. 35. Számított hőfogyasztás Megtakarítás Felújítás Felújítás U Állapot előtt után [GJ/év] [%] [Ft/év] [W/m2K] [GJ/év] [GJ/év] Jelenlegi 2,5 1115 1115 0 0,00% 0 Felújított 1,6 1115 906 209 18,74% 631 180 1,4 1115 893 222 19,91% 670 440 1,2 1115 881 234 20,99% 706 680 1,1 1115 873 242 21,70% 730 840 0,9 1115 860 255 22,87% 770 100 3.2-1 táblázat Katona József u. 35. épület adatai Alkalmazott hődíj: 3 020 Ft/GJ 8
3.2-1 diagram Nyílászáró csere megtakarítása 3.3. Első fűtött szint alatti födém hőszigetelése Az első fűtött szint alatti födém hőszigetelése az alábbi táblázat adatai szerint az épület teljes hőfogyasztásához viszonyítva lényegesen kevesebb energia megtakarítást eredményez. Nem elhanyagolandó azonban az első lakószinten élők komfort érzetére gyakorolt hatása mivel a padló hőmérsékletének emelését jelenti, így ezekben a lakásokban jelentősen csökken a hőveszteség. A hőszigetelés kialakításánál be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat, menekülő útvonalak esetén csak nem éghető minősítésű hőszigetelés alkalmazható. A kivitelezés előtt a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel egyeztetés szükséges. Alkalmazott hődíj: 3 020 Ft/GJ 9
Katona J. u. 35. Számított hőfogyasztás Megtakarítás Felújítás Felújítás Szigetelés U előtt után [GJ/év] [%] [Ft/év] vastagság [W/m2K] [GJ/év] [GJ/év] 0 1,92 1115 1110 5 0,45% 15 100 2 0,95 1115 1086 29,14 2,61% 87 989 4 0,66 1115 1077 38,18 3,42% 115 292 6 0,5 1115 1072 43,2 3,87% 130 459 8 0,4 1115 1070 45,21 4,05% 136 527 10 0,34 1115 1068 47,22 4,23% 142 594 12 0,29 1115 1067 48,22 4,32% 145 627 14 0,26 1115 1066 49,23 4,41% 148 661 16 0,23 1115 1065 50,23 4,50% 151 695 3.3-1 táblázat Katona József u. 35. épület adatai 3.3-1 diagram Első fűtött szint alatti födém hőszigetelésének megtakarítása 10
3.4. Tető födém hőszigetelése A tető födém hőszigetelése az első fűtött szint alatti födém hőszigeteléséhez hasonlóan az alábbi táblázat adatai szerint az épület teljes hőfogyasztásához viszonyítva lényegesen kevesebb energia megtakarítást eredményez. A hőszigetelés kialakításánál be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. A kivitelezés előtt a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel egyeztetés szükséges. Katona J. u. 35. Számított hőfogyasztás Megtakarítás Felújítás Felújítás Szigetelés U vastagság [W/m 2 előtt után [GJ/év] [%] [Ft/év] K] [GJ/év] [GJ/év] 0 1,58 1115 1110 5 0,45% 15 100 2 0,88 1115 1083,8555 31,14 2,79% 94 056 4 0,62 1115 1071,8015 43,2 3,87% 130 459 6 0,47 1115 1065,7745 49,23 4,41% 148 661 8 0,58 1115 1061,7565 53,24 4,78% 160 795 10 0,32 1115 1058,743 56,26 5,05% 169 896 12 0,28 1115 1056,734 58,27 5,23% 175 963 15 0,23 1115 1054,725 60,28 5,41% 182 031 20 0,18 1115 1051,7115 63,29 5,68% 191 131 3.4-1 táblázat Katona József u. 35. épület adatai 3.4-1 diagram Tető födém hőszigetelésének megtakarítása 11
3.5. Padlásfödém, fűtött-fűtetlen helyiségek közötti falak hőszigetelése Az épületben lévő padlásfödém, és a lakásokat a fűtetlen területektől (lépcsőházak, padlástér) elválasztó falak sem felelnek meg az érvényes energetikai követelményeknek. Javasolható ezek szigetelése is, melyek az alábbi eredményeket hozzák. A szigeteléseket mindenkor az érvényes tűzvédelmi előírások szerint kell felhelyezni. Épület Számított hőfogyasztás Felújítás Felújítás előtt után [GJ/év] [GJ/év] Megtakarítás [GJ/év] [%] [Ft/év] Katona J. 35. 1115 1085 30 2,69% 90 600 3.5-1 táblázat Padlás födém 15 cm-es hőszigetelésének megtakarítása Épület Számított hőfogyasztás Felújítás Felújítás előtt után [GJ/év] [GJ/év] Megtakarítás [GJ/év] [%] [Ft/év] Katona J. 35. 1115 1096 19 1,70% 57 380 3.5-2 táblázat Fűtetlen, fűtött teret határoló falak 5 cm-es hőszigetelésének megtakarítása 3.6. Fűtési rendszer korszerűsítése Valamennyi az előbbiekben taglalt korszerűsítési megoldás kizárólag abban az esetben éri el az elvárt hatékonyságát, amennyiben a fűtési rendszer korszerűsítését is elvégzik. A fűtési rendszer korszerűsítés javasolt műszaki tartalma a következő. Szabályozások kialakítása A felszálló vezetékek visszatérő ágaira beszabályozó szelepek beépítését javaslom, ezzel a strangok közötti optimális vízelosztást lehet megvalósítani. Ennek elsődleges célja, hogy az épület minden része a megfelelő mennyiségű és minőségű fűtővizet kapja ezáltal elkerülve, hogy míg egyes épületrészek túlfűtöttek, addig máshol hideg van. A beszabályozást meglévő rendszer esetén tervezői számításokat követően műszeres ellenőrzéssel kell végrehajtani. A strangok beszabályozását egyszer kell elvégezni a későbbiekben a jól beszabályozott rendszer nem igényel beavatkozást. 12
A radiátorokra termosztatikus szelepek felszerelése szükséges. A radiátorokra szerelt termosztatikus szelepekkel a lakó az igényeihez mérten tudja a helyiségek fűtését szabályozni ezzel energiát megtakarítani. Ennek hiányában várható a lakások túlfűtöttsége, melye a lakók szabályozási lehetőség hiányában az ablakok nyitásával, gyakori szelőztetéssel fognak ellensúlyozni, mely energia pazarláshoz vezet. Így végül a tervezett korszerűsítés hatása nem hogy nem érvényesül, hanem esetleg még gazdaságtalanabbá válik az üzemeltetés. Fontos kiemelni, hogy a termosztatikus szelepek felszerelését tömegesen az egész épületben el kell végezni. Egy-egy lakó egyedi kivitelezése érthetően nem fog energia megtakarítást elérni, sem a ház teljes energia fogyasztása, sem a saját részére. Különösen energia megtakarításra ösztönző hatása van annak, ha lehetőséget teremtenek a fűtési költségek fogyasztás alapú megosztására. Jelenlegi állapotban a fűtési költségeket a fűtött légköbméterek arányában osztják meg, így az azonos alapterületű lakások azonos fűtési díjat fizetnek. Amennyiben lehetőség nyílik a lakások fűtésének egyedi szabályozására, jogos igény, hogy a továbbiakban minden lakás az általa elhasznált hőmennyiség utáni díjat fizesse meg. A meglévő függőleges elosztású fűtési rendszernél ezt a legegyszerűbben a radiátorokra szerelt fűtési költségosztó készülékekkel lehet megoldani. A fűtési költségosztó készülék egy elektronikus eszköz, mely a radiátoron tapasztalt hőleadás mértékével arányosan számlál. Az elszámolás az összes készülék mérőállásának összegzésével és az ebből képzett fajlagos egység költség szétosztásával történik. A rendszerek telepítését, az értékek kiolvasását erre szakosodott cégek végzik, díj ellenében. A mérő eszközök kiolvasása ma már minden esetben a lakáson kívülről, rádiós illetve internetes távleolvasással történik. Ilyen rendszer alkalmazása esetén lehetőleg olyan konstrukciót érdemes kialakítani, ahol az eszközök leolvasása és az adatok kiértékelés havonta történik. Az egyedi fogyasztás alapú elszámolás kialakításakor fontos előre ismertetni a lakókkal, hogy az egyes lakások fűtési költsége között jelentős eltérések fognak mutatkozni. A távhő törvény rendelkezik a fűtési költségmegosztások szabályozásáról. A törvény értelmében a teljes fűtési költség minimum 30 de maximum 50 százalékát légköbméter arányában kell elosztani és a fennmaradó értéket lehet a költségmegosztó készülékek mérése szerint. A kedvezőtlen fekvésű helyiségek esetében kötelező korrekciós szorzó alkalmazását is előírja. Felhasználói tulajdonú hőközpont kialakítása Lehetőség mutatkozik olyan megoldásra, mely során a meglévő távhőszolgáltató által üzemeltetett hőközpontot a tulajdonosi közösség új, saját tulajdonú berendezésre cseréli. Ez 13
nem jelenti a távhőről történő leválást, az épület továbbra is a távhő rendszerről kap hőenergiát. Költség csökkentést az eredményez, hogy lehetőség adódik a hőszolgáltatóval a jelenleginél kedvezőbb tarifák szerint szerződni. Tekintettel arra, hogy a fenti lehetőség nem energia megtakarítást eredményező beruházás, így jelen dokumentációban nem térek ki részletes számításokra. Erre vonatkozóan ismereteim szerint a társasház közös képviselete már több ajánlatot is bekért, melyek a vonatkozó számításokat tartalmazzák. 4. Felújítások gazdasági értékelése Az alábbiakban az előbb részletezett javaslatok várható, becsült gazdasági eredményeit részletezem. Az alkalmazott költségek statisztikai adatokból illetve korábbi kivitelezői és beruházói tapasztalataimból vett adatok alapján kerültek meghatározásra, átlagos kivitelezési körülmények esetén. A valós költségek ettől eltérhetnek. Az alábbi költségek 27%-os általános forgalmi adót tartalmaznak. A megtérülés számításnál egyszerű megtérülési időt vettem alapul. Az energia árak esetleges növekedésével, illetve az inflációval a megtérülési idő rövidülhet. A táblázat adatainak értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy az egyes korszerűsítési beavatkozások hatásai egymással összefüggenek, ezért a jelen számított értékek jó iránymutatást adnak, de az adatok csak becslésnek tekinthetők. Ilyen egymásra hatás áll fenn például a szellőző rendszer korszerűsítés és a nyílászáró cserék között, vagy a fűtési rendszert érintő egyes beavatkozások között is. A felújításokra vonatkozó döntés meghozatala előtt kivitelezői árajánlatok bekérése szükséges. Ssz. Javasolt korszerűsítési beavatkozás 1. - Lakások radiátoraira termosztatikus szelepek, visszatérő elzáró szelepek felszerelése Becsült beruházási költség [Ft] 1 450 000 - Strangszabályozás kiépítése 850 000 Interneten leolvasható, havi elszámolású online fűtési költségosztó rendszer felszerelése 2. - Külső nyílászárók cseréje U<= 1,2 W/m 2 K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárókra 3 000 000 Várható megtakarítás 7/2006 TNM rendelet szerint [GJ/év] [Ft/év] [%] Megtérülés [év] Elérhető energetikai besorolás 51 154 020 5% 34 E 13 365 000 234 706 680 21% 19 D 14
Ssz. Javasolt korszerűsítési beavatkozás 3. - Homlokzat hőszigetelése 10 cm vastag EPS hőszigetelő rendszerrel 4. - Első fűtött szint alatti födém hőszigetelése 8 cm ásványgyapot hőszigeteléssel 5. - Tető hőszigetelése tetősíkra helyezett 15 cm vastagságú EPS hőszigeteléssel + vízszigetelés 6. Padlásfödémek hőszigetelése 15 cm vastagságú ásványgyapot hősziegeteléssel 7. - Fűtött és fűtetlen terek közötti fal hőszigetelése 5 cm ásványgyapot hőszigeteléssel Becsült beruházási költség [Ft] Várható megtakarítás 7/2006 TNM rendelet szerint [GJ/év] [Ft/év] [%] Megtérülés [év] Elérhető energetikai besorolás 14 000 000 198 597 960 18% 23 D 1 500 000 45 136 527 4% 11 E 2 100 000 60 182 031 5% 12 E 800 000 30 90 600 3% 9 E 5 000 000 19 57 380 2% 87 E 4-1 táblázat Felújítási javaslatok Az épület energetikai besorolásának növeléséhez az alábbi felújítási intézkedési sorrend javasolt: Beavatkozás sorrend Minimálisan szükséges korszerűsítési beavatkozás 1. - Strangszabályozás kiépítése - Lakások radiátoraira termosztatikus szelepek, visszatérő elzáró szelepek felszerelése - Interneten leolvasható, havi elszámolású online fűtési költségosztó rendszer felszerelése - Külső nyílászárók cseréje U<= 1,2 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárókra 2. - Homlokzat hőszigetelése 10 cm EPS hőszigetelő rendszerrel 3. - Első fűtött szint alatti födém hőszigetelése 8 cm ásványgyapot hőszigeteléssel - Tető hőszigetelése tetősíkra helyezett 15 cm vastagságú EPS hőszigeteléssel + vízszigetelés - Fűtött és fűtetlen terek közötti fal hőszigetelése 5 cm ásványgyapot hőszigeteléssel - Padlásfödémek hőszigetelése 15 cm vastagságú ásványgyapot hősziegeteléssel 4-2 táblázat Felújítási javaslatok Elérhető energetikai besorolás D B A 15
A 4-2 táblázat esetén az elérhető energetikai besorolás úgy értelmezhető, hogy a táblázat aktuális sorában, és az előtte lévő sorokban lévő valamennyi feladatot elvégzik. 5. Mellékletek ET-DV-13136 számú épületenergetikai tanúsítvány az épületre ET-DV-13151 számú épületenergetikai tanúsítvány a 4/4. lakásra ET-DV-13153 számú épületenergetikai tanúsítvány a 3/3. lakásra ET-DV-13154 számú épületenergetikai tanúsítvány a 3/4. lakásra ET-DV-13155 számú épületenergetikai tanúsítvány a 6/2. lakásra Dzsiki Ferenc okl. gépészmérnök épületenergetikai tanúsító 16