1.1. Bevezetés (A) összetevős szerkezet (ö-szerkezet) funkcionális szerkezet (f-szerkezet)

Hasonló dokumentumok
11/11/ Bevezetés. 2. Az LFG-s előzményekről Bevezetés Bevezetés

Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank

magyar morfoszintaxis lexikalista generatív keretben MTA doktori értekezés legfontosabb (al)fejezeteinek a megírása

Kutatási terv. Gazdik Anna június 22.

Laczkó Tibor. Aspects of Hungarian Syntax from a Lexicalist Perspective (A magyar mondattan sajátságai lexikalista szemszögből)

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

HunGram 2.0 és a HG-2 Treebank Nyelvtanfejlesztés, implementáció és korpuszépítés

A MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Tibor Laczkó s list of publications ( )

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Dr. Laczkó Tibor egyetemi docens Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (2014. október 31-ig)

References to Tibor Laczkó s publications ( )

a Szeged FC Treebankben

(1)a. PÉTER aludt a padlón. b. minden x-re, x akkor és csak akkor aludt a padlón, ha x = Péter

A kétféle igemódosítóról

1. DP is DP: állítmányuk és alanyuk is DP. (Az alanyon nem is csodálkozunk, hiszen a rendes argumentumok DP-k)

A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás

Szintaxis. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba. 5. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Laczkó Tibor (Mondattan, alaktan)

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6.

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

É. Kiss Katalin Tagadás vagy egyeztetés? A senki, semmi típusú névmások szórendi helye, jelentése és hangsúlyozása

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

ISMÉTLÉS 4. (MÓDBELI) SEGÉDIGÉK

A vonzatosság alternatív felfogása

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

DOKUMENTÁLT HIVATKOZÁSOK LACZKÓ TIBOR TUDOMÁNYOS

A magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben

Főnévi csoportok azonosítása szabályalapú és hibrid módszerekkel

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?

Igekötős szerkezetek a magyarban

A magyar rekurzív szerkezetek elsajátítása

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /

Szakmai önéletrajz. Főbb tevékenységek elméleti nyelvészeti kutatások alkalmával asszisztensi feladatok ellátása

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ

Az elefántcsonttorony átépítése *

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

fölérendelt összetevő mozgatás a

AZ ATTRIBUTÍV KOMPARATÍV TÖRLÉSRŐL

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Farkas Judit

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber

INDIRECT QUESTIONS HALADÓ SZINT

Magyar nyelvű történeti korpuszok

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

A LEXIKAI-FUNKCIONÁLIS GRAMMATIKA MONDATTANÁNAK ALAPFOGALMAI

É. Kiss Katalin: Tagadás vagy egyeztetés? 129 MAGYAR NYELV

Grammatikalizálódott kopula és prenominális módosítok a magyarban

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar es tanév III. év, II. félév. I. Általános információk

Ez a dokumentum az egyetemi tanári előléptetésemre benyújtott pályázatom rövidített anyaga. Laczkó Tibor

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A magyar mutató névmási módosító és a birtokos szerkezet történeti vizsgálata

A melllérendelés és az ellipszis nyelvtana

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Szabályalapú szintaktikai elemző szintaktikai szabályok nélkül

Szintaktikai nyelvjárások a tagadásban

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC

Construction of a cube given with its centre and a sideline

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma

1.1. Nyelvi sajátosságok

Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből

Evidencialitás és nyelvváltozás:

A magyar diskurzusfunkciók a Lexikai-Funkcionális Grammatikában.

VIII. A cukrászdában. A. Kéred ezt a tortát? Igen, kérem. Mit kérsz? Egy teát kérek. Milyet kérsz? Zöldteát kérek.

Esetegyeztetés a predikatív fnévi csoportban * Szécsényi Tibor SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék

Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola

Reported Speech Függő beszéd

Lokalitás és argumentumöröklés

Dr. Dezsõ Renáta Anna

Zárójelentés a K számú OTKA-projektről

A csak partikula értelmezése óvodáskorban

Jelentés és Nyelvhasználat Stylesheet

Tibor Laczkó: Aspects of Hungarian Syntax from a Lexicalist Perspective

(Eisenstadt/Kismarton) Imre Samu. Ungarisches Medien- und Informationszentrum, UMIZ

Lopocsi Istvánné MINTA DOLGOZATOK FELTÉTELES MONDATOK. (1 st, 2 nd, 3 rd CONDITIONAL) + ANSWER KEY PRESENT PERFECT + ANSWER KEY

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Baloghné Nagy Gizella. Balra kihelyezés az Optimalitáselméletben c. doktori disszertációjának

DP-Internal Operators and their Scopal Interaction with Operators of the Verb

NYELVPICIK 9. Az it személyes névmás és a this mutató névmás 1/6

Káldi Tamás MTA Nyelvtudományi Intézet Pszicho-Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály Neurolingvisztikai Kutatócsoportja.

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Az operátorfejek negatív jegyének morfológiai megvalósulása a magyarban: a sem

FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE

A Crosslinguistic Approach OTDK Szeged, April 2009

On The Number Of Slim Semimodular Lattices

A predikátummozgatás megszilárdulása: Az ige-igekötő szórend és igemódosítók az ómagyarban

Surányi Balázs Turi Gergő

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben

Master s theses completed at the Department

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint

Könnyen, Gyorsan Angolul!

Névelőtlenül, de határozottan: Lépések egy magyar grammatikalizációs ösvényen 1

A főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben

Átírás:

1. Bevezetés 2

1.1. Bevezetés (A) lexikai-funkcionális grammatika (LFG): 1. nem-transzformációs generatív elmélet (Bresnan 2001) 2. reprezentációs ( derivációs) és moduláris: szimultán módon párhuzamos szerkezeteket rendel egy mondathoz megfeleltetési szabályok révén 3. a legfontosabb reprezentációs szintek összetevős szerkezet (ö-szerkezet) funkcionális szerkezet (f-szerkezet) prozódiai szerkezet (p-szerkezet) szemantikai szerkezet (sz-szerkezet) információs szerkezet (i-szerkezet) 3

1.2. Bevezetés PP PP NP = ( OBJ)= ( OBJ)= = ( OBJ DEF)= + = P NP NP P Det N ( DEF)= + = ( DEF)= + = ( OBJ)= = Det N Det N Nstem Nsuff near the box a doboz mellett a doboz -ban in PRED near/in/mellett/-ban, NEAR/IN <(OBJ)> OBJ PRED BOX DEF + PERS 3 NUM sg near/in, P NEAR/IN <(OBJ)> mellett, P NEAR <(OBJ)> -ban, Nsuff IN <(OBJ)> 4

1.3. Bevezetés (B) eddig kevés munka foglalkozott a magyar mondatszerkezettel LFG-s szempontból 1. Börjars et al. (1999): programmatikus; Mycock (2006): kérdő mondatok; Laczkó & Rákosi (2008-2013, 2011): implementáció, igekötős igék; Gazdik & Komlósy (2011) Gazdik (2012): az első jelentősebb kísérlet egy átfogó LFG-s mondatszerkezet alapjainak a lefektetésére (C) ebben az előadásban 1. az LFG-s előzmények felvillantása és Gazdik (2012) áttekintése kritikai észrevételekkel (2. rész) 2. egy alternatív megközelítés körvonalazása elméletsemleges és elméletspecifikus előnyökkel (3. rész) 5

2. Az LFG-s előzményekről 6

2. Az LFG-s előzményekről 2.1.1. Néhány elemzés lényegi részének a felvillantása Börjars et al. (1999) (1) a. ALIGN FOC = ALIGN (RIGHT FOC; LEFT V) b. HEAD FIRST = V < XP V 1 XP V NP ( FOC) = ( OBJ) = JÁNOS ismeri Katit. 7

2. Az LFG-s előzményekről 2.1.2. Néhány elemzés lényegi részének a felvillantása Mycock (2008: 10) all question words must appear in the immediately preverbal focus position, forming a group which cannot be separated from each other or from the verb, even by a VM problémák ezen a területen kijelentő, nem-semleges mondatokban: XP a [Spec,VP]-ben kérdő mondatokban XP* a [Spec,VP]-ben nem tudja kezelni a miért + fókusz esetet (Miért JÁNOS vitte le a szemetet?) 8

2. Az LFG-s előzményekről 2.1.3. Néhány elemzés lényegi részének a felvillantása Laczkó & Rákosi: HunGram (2008-2013) & (2011) Évát mindenki CSAK VIRÁGGAL köszöntötte. (2) S PRT: ( CHECK _PRT-VERB)= + V: ( CHECK _PRT-VERB)= c + ( OBJ)= ( TOPIC) XP {( GF)= ( GF)} ( ( DF)) XP* ( SUBJ)= ( PRON-TYPE)= c quant XP mindenki, Pron ( )= ( PRON-TYPE)= quant ( GF)= XP* implementációs mondatszerkezet csak néhány alapjellemző megragadása 9 ( FOCUS)= XP = PRT PRT: nemprojektáló szó (Ŷ) = VP { = } V = V ( GF)= XP*

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.1. Gazdik (2012) 1. elveti a (központi) grammatikai funkcióknak (GF-eknek) (pl. az alanynak és a tárgynak) a konfigurációs kódolását a magyarban (és hasonló nyelvekben) LT: OK 2. elveti a (központi) diskurzusfunkcióknak (DF-eknek) (pl. a topiknak és a fókusznak) a funkcionális projekciós kódolását a magyarban (és hasonló nyelvekben) nincs TopP és FocP LT: OK 3. a DF-eket (az újabb általános és LFG-s megközelítések szellemében) atomibb jegyértékekre bontja le LT: alapvetően OK, ezzel itt nem foglalkozom (és a HÓKUSZ mint DF további megfontolásokat igényel) 10

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.2. Gazdik (2012) 4. a DF-ek az i-szerkezetben vannak reprezentálva (öszerkezet i-szerkezet irányú megfeleltetési szabályok révén) LT: OK, de itt klasszikusan az f-szerkezetben 5. lapos mondatszerkezet: nincs VP sem, DE van szóló V (meglehetősen unortodox) LT: szükség van a VP-re (klasszikus tesztek: ellipszis és mellérendelés) DE: ha az empíria és/vagy az elmélet (összességében) nem igényli/preferálja a VP-t, a rendszerem egy teljesen lapos szerkezeten is tudna működni (± szóló V ), továbbá azt is tudná kezelni, ha a FOC és a VM két különböző pozíció lenne itt még további alapos vizsgálódás kell 11

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.3. Gazdik (2012) (3) S XP*(T) XP*(Q) XP(PPP) V XP* (4) S XP*(T) XP*(Q) V XP* (5) V VM V (T) = topic field (Q) = (universal) quantifiers (PPP) = prominent preverbal position XP*(T) σ ( σι +PROM $ D-LINKED) XP*(Q) XP(PPP) σ ( σι +PROM $ D-LINKED) V (V ) = XP* GF= VM ( σ ( σι +PROM $ D-LINKED)) 12

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.4. Gazdik (2012) (6) S XP* σ ( σι +PROM $ D-LINKED) XP* XP/V σ ( σι +PROM $ D-LINKED) XP* Neut. sent. thematic shifter(s) U-Q-s hocus verbal modifiers other const. Non-n. sent. thematic shifters contrastive topics question words focus (NP, negative words) question words focus (VM) 13

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.5. Gazdik (2012) (7) S NP σ ( σι +PROM $ D-LINKED) ( ADJ) Ezen a héten NP σ ( σι +PROM $ D-LINKED) ( ADJ) a MECSEKBEN (fókusz) V = VM NP =( OBJ) raboltak ki egy autót. (8) S AdvP σ ( σι +PROM D-LINKED) ( ADJ) Ma NP σ ( σι +PROM D-LINKED) ( SUBJ)= a feleségem (hókusz) 14 V = NP ( OBL goal )= NP ( OBJ) = vitte óvodába a fiúkat.

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.6. Gazdik (2012) problémák az LFG-től idegen két (egymástól független) mondatszerkezet bevezetése itt (főleg úgy, hogy a semleges és a nem-semleges típus számára is elérhető mindkettő) látványosan egyetlen ige előtti pozícióra pályáznak az érintett összetevők plauzibilisebb: egyetlen alapszerkezet ( egy ige előtti kitüntetett pozíció, esetleg: egy alapszerkezet és két komplementer szomszédos pozíció) és a komplementaritás megragadása f-, i- és p-szerkezeti eszközökkel ez utóbbit Gazdik is említi lehetőségként, de a másik megoldást választja (indoklás nélkül) 15

2. Az LFG-s előzményekről 2.2.7. Gazdik (2012) problémák a deskriptív gyűjtőfogalom VM (igemódosító vagy igevivő) használata nem kielégítő (még akkor sem, ha a fő csapásirány nem ezeknek a kategóriáknak a tüzetes elemzése) a V VM V szabály alatt: Figure 6: VM rule (82. o.) a gond: akár egy hókuszos semleges mondat, akár egy fókuszos nem-semleges mondat Gazdik-féle reprezentációjában a VM összetevő V nélküli szerkezetben az ige mögött (l. a mecsekes példát) 16

3. Egy alternatív LFG-elemzés körvonalai 17

3.1.1. Bevezetés 1. általános LFG-s mondatszerkezet (egyszerű, véges) 2. az ige mögötti tartomány 3. a [Spec,VP] pozíció a) fókusz b) kitüntetett oblikvuszi argumentumok (Pesten él) c) csupasz tárgyi főnevek (újságot olvas) d) idiómarész (palira vesz, törököt fog) e) egyszeres és többszörös (preverbális) kérdések (+ a miért) f) igekötők 4. a kvantor mező 5. a topik mező (közönséges és kontrasztív topikok) 6. tagadás (mondat- és mondatrésztagadás) 18

3.1.2. Bevezetés most csak a nagy képre, a kulcsfontosságú(nak tervezett) LFG-s elvi és technikai aspektusokra összpontosítva É. Kiss (1992) unortodox GB megközelítésének ortodox LFG-s adaptációja (vö. Laczkó & Rákosi 2008-2013, 2011) FocP, TopP, IP stb. egy bizonyos nyelv elemzésében csak akkor elfogadható, ha létezik legalább egy olyan önálló szó (szintaktikai atom), amely az adott frázisszintű kiterjesztés fejeként funkcionálhat a fókusz, a hókusz és a VM komplementaritásának elvszerű, funkcionális annotációs kezelése az LFG-ben (egy-két kezdeti lépés: Laczkó & Rákosi 2008-2013, 2011) 19

3.1.3. Bevezetés érvek a VP (és azon belül a V ) mellett o É. Kiss (1992:89) ellipszis mellérendelésben o LT: plusz a mellérendelés maga (12) Imre [ VP GYAKRAN [ V találkozik Erzsivel]], Lajos viszont nem [ VP 0]. (13) Imre [ VP ERZSIVEL [ V találkozik gyakran]], Lajos pedig [ VP MARIVAL [ V 0]]. (14) Imre [ VP GYAKRAN [ V találkozik Erzsivel]], és [ VP RITKÁN [ V találkozik Katival]]. (15) Imre [ VP ERZSIVEL [ V találkozik gyakran]], és [ V oldja meg a matek feladatot]]. DE: nekem nem gond a VP és V nélküli szerkezeti alternatíva sem (sőt, technikailag a szóló V sem ) 20

3.1.4. Bevezetés É. Kiss (2002:83): érvek a Foc és a VM szerkezeti egybeejtése ellen Az adott pozícióhoz nem lehet egy invariáns interpretációt rendelni LT: egy LFG-s keretben ez nem gond, mivel a (parallel) p-szerkezetbeli különbség lehetővé/indokolttá teszi az eltérő értelmezéseket ha egy inherensen fókusz-jelölt összetevő és egy VM is pályázik a pozícióra, csak ad hoc módon szoríthatjuk meg a szórendjüket LT: az LFG-ben (mivel nincs bázisgenerálás és mozgatás), az érintett elemek lexikai tételében kézenfekvően kódolhatók a szerkezeti viszonyok, l. a későbbiekben 21

3.1.4. Alapvető frázisstruktúra-szabályok (16) a. S XP*/Ŷ * (T) XP*(Q) VP b. VP XP/Ŷ (±F) V c. V V XP*/Ŷ * (17) S [-T-] XP*/Ŷ [-Q-] XP* [-F-] XP/Ŷ = funkcionális fej Ŷ nem projektáló szó [-T-] funkcionális (bennük [-Q-] annotációs GF-ek és [-F-] diszjunkciók = -k is) = VP = V = V {( GF)= = } XP*/Ŷ * 22

3.2. V alatt 1. lapos szerkezet, alapvetően szabad szórend (esetleg: a különböző kategóriák OT-s szórendi rangsorolásával) 2. a DP-k GF-jei eset & funkció annotációk: ( CASE)= c ACC ( OBJ)= 3. egyéb összetevők a kategóriájuk által meghatározott vagy megszorított funkciók, pl. S: { ( ADJUNCT) ( COMP)= }; ADVP: {( OBL)= ( ADJUNCT)} stb. 4. a nem-projektáló szónak (Ŷ), ha az PRT (igekötő), Laczkó & Rákosi (2011)-ben = az annotációja 5. ha nem = az annotáció, akkor alapvetően itt is vannak i- szerkezeti funkciók ezekkel itt most nem foglalkozom (18) = V = V {( GF)= = } XP*/Ŷ * 23

3.3. [Spec,VP], {-F-} diszjunktív annotációk (3.3.1) közönséges XP fókuszban (3.3.2) kitüntetett XP argumentum (3.3.3) csupasz főnév (3.3.4) idiómarész (3.3.5) kérdő XP (3.3.6) igekötő (3.3.7) 24

3.3.1. A [Spec,VP]-beli összetevők diszjunktív annotációinak áttekintése { ( GF)= ( FOCUS)= ( GF)= ( CHECK _PV-INTER)= c + (( CHECK _PV-INTER)= +) ( GF)= ( CHECK _PV)= c + (( HOCUS)= ) = } 3.3.2. [Spec,VP], közönséges XP fókuszban ö-szerkezeti annotációk: ( GF)= ( FOCUS)= 25

3.3.3.1. [Spec,VP], kitüntetett XP argumentum (19) Pál Pesten él. speciális annotációk az adott ige lexikai tételében: (20) él, V ( PRED)= live <( SUBJ) ( OBL)> { ( FOCUS) ( STMT-TYPE)= c wh-interrogative ( OBL CHECK _PV)= + ( OBL)= ( HOCUS) } a HOCUS kezelése, reprezentációja további kutatást igényel 26

3.3.3.2. [Spec,VP], kitüntetett XP argumentum (21a) [Spec,VP] Pál Pesten él. (21b) [Spec,VP] PÁL Pál PESTEN él. él Pesten. (22a) (22b) SUBJ [ Pál ] SUBJ [ Pál ] PRED él live <SUBJ,OBL> PRED él live <SUBJ,OBL> OBL Pesten OBL [ Pesten ] CHECK _PV + FOCUS 27

3.3.4. [Spec,VP], csupasz (tárgyi) főnév (23) Pál újságot olvas. speciális annotáció a lexikai redundanciaszabállyal képzett ige lexikai tételében: ( OBJ NUMBER)= SG ~( OBJ INDEX) { ( FOCUS) ( STMT-TYPE)= c wh-interrogative ( OBJ CHECK _PV)= + ( OBJ)= ( HOCUS) } a HOCUS kezelése, reprezentációja további kutatást igényel 28

3.3.5. [Spec,VP], idiómarész (24) János palira vette Ferit. (25) János törököt fogott Ferivel. (26) vesz, V ( PRED)= PALIRA VESZ <( SUBJ) ( OBJ)> ( OBL) ( OBL FORM)= c PALIRA V (27) fog, V ( PRED)= TÖRÖKÖT FOG <( SUBJ) ( OBL)> ( OBJ) ( OBJ FORM)= c TÖRÖKÖT speciális annotációk az adott ige lexikai tételében: { ( FOCUS) ( STMT-TYPE)= c wh-interrogative ( OBL CHECK _PV)= + V ( OBJ CHECK _PV)= + } 29

3.3.6.1. [Spec,VP], kérdő XP ö-szerkezeti annotációk: ( GF) = ( CHECK _PV-INTER)= c + (( CHECK _PV-INTER)= +) annotációk a kérdőszó lexikai tételében (beleértve a közönséges miért 1 -et, vö. kiért): ( PRON-TYPE)= interrogative (STMT-TYPE (GF* ))= wh-interrogative ~(FOCUS (GF* )) { (CHECK _PV-INTER (GF* ))= + (CHECK _QP-INTER (GF* ))= + } 30

3.3.6.2. [Spec,VP], kérdő XP annotációk a miért 2 /mért lexikai tételében: ( PRON-TYPE)= interrogative { ( CHECK _PV-INTER)= + (STMT-TYPE (GF* ))= wh-interrogative ( CHECK _QP-INTER)= + (STMT-TYPE (GF* ))= wh-interrogative (FOCUS (GF* )) } 31

3.3.7. [Spec,VP], igekötő Laczkó & Rákosi (2011) és Rákosi & Laczkó (2011): négy téri igekötőtípus LFG-s elemzése és annak implementációja (a) ki (b) át (c) rá (d) alá ö-szerkezeti annotációk: PRT: = V: { = \PRED\OBL= \PRED\OBL ( PRED)=( PRED ARG1) ( OBL)=NULL } a PRT vagy szemantikai töltet nélküli formaszó, vagy a fő predikátum (vö. nem-kompozicionális vs. kompozicionális igekötős igék) mindkét esetben funkcionális (társ)fej 32

3.4. XP*(Q) ö-szerkezeti annotációk: ( GF) = { ( CHECK _QP)= c + ( STM-TYPE)~= wh-interrogative ( CHECK _PV-INTER)= c + ( CHECK _QP-INTER)= c + ( FOCUS) ( CHECK _QP-INTER)= c + } annotáció a kvantor lexikai tételében: (CHECK _QP (GF* ))= + 33

3.5. XP*(T) ö-szerkezeti annotációk: {( GF)= { ( TOPIC) ( CONTR-TOPIC) } ( ADJUNCT) ( ADV-TYPE)= c SENT ( { ( TOPIC) ( CONTR-TOPIC) } ) } 34

3.6.1. Tagadás friss elképzelés nem-projektáló szavak rendszere a magyarban (Ŷ): PRT, tagadószó, -e, volna, csak, is, Baltin (1989) és Toivonen (2001) megközelítésének sajátos elegyítése Ŷ XP XP Ŷ X X 0 Ŷ X 0 Baltin (1989): (i) subcategorization is always for a head (ii) wherever a head can appear, its maximal projection can appear ( complements can be X 0 -s) Toivonen (2001): (i) non-projecting (PRT-like) words are head-adjoined to V 0 in Swedish (ii) it is lexically specified whether a word is +/ /±projecting 35

3.6.2. Tagadás tehát a tagadószó is nem-projektáló szó: Nêg hozzácsatolható a V 0 -hoz (pl. ha fókusz van a [Spec,VP]-ben) az XP-khez (mondatrésztagadás + VP-tagadás) elfoglalhatja a [Spec,VP] pozíciót is a hozzájárulása a funkcionális szerkezeti információhoz: ( POLARITY) = NEG 36

3.6.3. Tagadás 28) Ma János nem vitte le a szemetet. [Nêg V ] 29) Ma János a SZEMETET nem vitte le (, és nem a DOBOZT (nem vitte le)). [Nêg V 0 ] 30) Ma nem a SZEMETET vitte le JÁNOS (, hanem a DOBOZT vitte le KATI). [Nêg VP] 31) Ma János nem a SZEMETET vitte le (, hanem a DOBOZT (vitte le)). [Nêg XP] 32) Ma János nem a SZEMETET nem vitte le (, hanem a DOBOZT (nem vitte le)). [Nêg XP] [Nêg V 0 ] 37

3.6.4. Tagadás 28) VP 30) VP Nêg nem V Nêg nem DP a sz-t VP V V 0 vitte V 0 vitte 29) VP 31) VP DP a sz-t Nêg nem V & 32) DP V V 0 V 0 vitte Nêg nem 38 DP a sz-t Nêg nem V 0 V 0 vitte

Hivatkozások [1] Alberti Gábor & Medve Anna. 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Magyar transzformációs generatív nyelvészeti elemzések I-II. Budapest: Janus/Books. Baltin, Mark R. 1989. Heads and projections. In Baltin, Mark R. & Anthony S. Kroch. Alternative Conceptions of Phrase Structure. Chicago: University of Chicago Press. Börjars, Kersti; Payne, John & Chisarik Erika. 1999. On the justification for functional categories in LFG. In: Butt, Miriam & King, Tracy H. (eds.) Proceedings of the LFG99 Conference. University of Manchester. Bresnan, Joan. 2001. Lexical-Functional Syntax. Oxford: Blackwell. Butt, Miriam & Tracy Holloway King. 1998. Interfacing phonology with LFG. In Miriam Butt and Tracy Holloway King eds. Proceedings of the LFG98 Conference. Stanford: CSLI Publications. online: http://cslipublications.stanford.edu/lfg/3/lfg98.html Choi, Hye-Won. 1997. Information structure, phrase structure and their Interface. In: Miriam Butt & Tracy Holloway King eds. Proceedings of the LFG07 Conference. Stanford: CSLI Publications. online: http://cslipublications.stanford.edu/lfg/2/lfg97.html 39

Hivatkozások [2] Choi, Hye-Won. 2001. Phrase structure, information structure and resolution of mismatch. In Peter Sells ed. Formal and Empirical Issues in Optimality Theoretic Syntax. Stanford, CA: CSLI Publications. 17-62. É. Kiss, Katalin. 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer F. (ed.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 79-177. É. Kiss, Katalin. 1992. Identificational focus versus information focus. Language 74: 245-273. É. Kiss, Katalin. 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge Syntax Guides. Cambridge: Cambridge University Press. Gazdik, Anna & Komlósy, András. 2011. On the syntax-discourse interface in Hungarian. In: Butt, M. & King, T. H. (eds.) Proceedings of the LFG11 Conference. Hong Kong: Hong Kong University, 215-235. Stanford: CSLI Publications. Gazdik, Anna. 2012. Towards an LFG analysis of discourse functions in Hungarian. In: F. Kiefer and Z. Bánréti (eds.) Twenty Years of Theoretical Linguistics in Budapest. Budapest: RIL HAS and Tinta Könyvkiadó, 59-92. Kálmán, László. 2001. (ed.) Magyar leíró nyelvtan. Mondattan 1. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 40

Hivatkozások [3] Kenesei, István, Robert M. Vago & Anna Fenyvesi. 1998/2010. Hungarian. Descriptive Grammars. London/New York: Routledge. Komlósy, András. 1985. Predicate complementation. In: Kenesei, I. Approaches to Hungarian. Vol. 1. Data and Descriptions. Szeged: JATE, 53-78. Laczkó, Tibor. & Rákosi, György. 2008-2013. HunGram (An XLE implementation of an LFG grammar of Hungarian.) Laczkó, Tibor. & Rákosi, György. 2011. On particularly predicative particles in Hungarian. In: Butt, M. & King, T. H. (eds.) Proceedings of the LFG11 Conference. Hong Kong: Hong Kong University, 299-319. Mycock, Louise. 2006. A New Typology of Wh-Questions. Ph.D. Dissertation, University of Manchester. Mycock, Louise. 2008. The role of prosody in constituent question formation: A comparison of Hungarian and Japanese. The Phonetician 95: 7-18. Mycock, Louise. 2013. Discourse functions of question words. Poster presentation at LFG13, University of Debrecen. 41

Hivatkozások [4] Rákosi, György. & Laczkó, Tibor. 2011. Inflecting spatial particles and shadows of the past in Hungarian. In: Butt, M. & King, T. H. (eds.) Proceedings of the LFG11 Conference. Hong Kong: Hong Kong University, 440-460. Toivonen, Ida. 2001. The Phrase-Structure of Non-Projecting Words. PhD dissertation, Stanford University. Köszönetnyilvánítás A kutatást támogatták: OTKA: NK 100804 sz. projekt, MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport. 42

Függelék 1 Choi (2001): a DF-ek négyes felosztása +PROM PROM NEW (shifted) topic, link continuing topic, tail +NEW contrastive / emphatic focus completive / presentational focus itt: azonosító fókusz & információs fókusz (vö. É. Kiss 1998) Gazdik (2012) információszerkezeti taxonómiája +PROM PROM D-LINKED FOCUS, HOCUS, Q D-LINKED THEMATIC SHIFTER, CONTRASTIVE TOPIC, Q D-LINKED COMPLETIVE INFORMATION D-LINKED BACKGROUND INFORMATION 43

Függelék 2 1. ±PROM; ±NEW felosztás helyett a ±PROM; ±D-LINKED LT: terminológiai eltérés 2. a kérdő kifejezések integrálása a rendszerbe LT: üdvözlendő a kérdő kifejezések DF státuszának a markáns megkülönböztetése a nem-kérdő mondatokban feltett DF-ekétől (topik, fókusz ) vö. Mycock (2013) 3. a magyarspecifikus(nak látszó) hókusz kategória átemelése LT: a hókuszt mindenképpen szükséges lenne nemzetköziesíteni; pl. É. Kiss (1998): a klasszikus fókusz azonosító fókusz, a hókusz (új) információs fókusz 44

Függelék 3 +PROM D-LINKED A FELESÉGEM D-LINKED MA PROM D-LINKED D-LINKED VITTE ÓVODÁBA A FIÚKAT +PROM D-LINKED A MECSEKBEN D-LINKED EZEN A HÉTEN PROM D-LINKED D-LINKED RABOLTAK KI EGY AUTÓT 45

Függelék 4 további problémák több helyen pontatlanok az annotációk, reprezentációk A kvantor mező leszűkült az univerzális kvantorok elnevezésre, ráadásul a kvantorok nem kapnak DF-es jellemzést, besorolást nem szerencsés a többszörös kérdések esetében a további kérdő kifejezéseket a topik tartományba helyezni a kvantor tartomány helyett meg kell szorítani, hogy (univerzális) kvantor nem ékelődhet a további kérdő kifejezések és az ige előtti közé (ezt meg sem kísérli) 46

Függelék 5 további problémák további (nem érzékelt) gond: azt is meg kellene szorítani, hogy topik sem ékelődhet a (további) kérdő kifejezések közé nálam: a további kérdő kifejezések a kvantor tartományban, és megfelelő annotációkkal megragadom a tiltást egy fókusz hókusz példapár (67. o.) (1) A: Ezen a héten a Mecsekben raboltak ki egy pénzszállító autót. B: Nem, nem csak ott. A Bakonyban is kiraboltak egyet. (2) A: Ezen a héten a MECSEKBEN raboltak ki egy pénzszállító autót. B: #Nem, nem csak ott. A Bakonyban is kiraboltak egyet. (2B) is OK a következő folytatás hozná ki a különbséget (3) B: Igen, és a Bakonyban is kiraboltak egyet. 47

Függelék 6 Focus [+NEW, +PROM] New Information Focus A: What did Lily buy at the market? B: She bought flowers at the market. [+Q] Questioning Focus A: What did Lily buy at the market? B: She bought flowers at the market. Topic [ NEW, +PROM] Topic A: What did Lily do? B: She bought flowers at the market. [+Q] Sorting Key A: Who bought what? B: Lily bought flowers, Eve bought cakes Completive Information [+NEW, PROM] Completive Information A: Where has Lily been shopping? B: She s just bought flowers at the market. [+Q] Non-Sorting Key A: Who bought what? B: Lily bought flowers, Eve bought cakes Background Information [ NEW, PROM] Background Information A: Who did Lily buy flowers for? B: She bought them for her mother. [+Q] Echo Question A: Lily bought flowers yesterday. B: Lily bought WHAT yesterday? A: Flowers. 48

Függelék 7 É. Kiss (2002:83-84): érvek a Foc és a VM szerkezeti komplementaritása (egybeejtése) ellen eltérő összetevős szerkezeti viselkedés a) *János össze szedte a széttépett levelet és rakta a darabjait. b) János össze szedte és össze rakta a széttépett levelet. c) János A MARI LEVELÉT tépte szét tegnap este és rakta össze ma reggel. LT: a-b) nem-kompozicionális + ha kompozicionális az igekötő, Laczkó & Rákosi (2011): ő a fő predikátum + komplex predikátumképzés a szintaxisban (+ még az is elképzelhető, hogy a későbbiekben az adatok alapján fel is akarok tenni egy alternatív VM+V összetevőt) + É. Kiss maga: alternatívaként right-node raising 49

Függelék 8 É. Kiss (2002:83-84): érvek a Foc és a VM szerkezeti komplementaritása (egybeejtése) ellen eltérő összetevős szerkezeti viselkedés d) *János nem sokáig tanulta a verset, de meg tanulta a verset. e) Nem JÁNOS tudja a verset, hanem PÉTER tudja a verset. LT: d) nem szerencsés példa: (i) nem igekötős alakulatok vannak párhuzamba állítva (ii) az igekötős alakulat nem kompozicionális vö. János először le vitte a szemetet, aztán ki vitte a szemetet. a közeljövőben: az összetevős szerkezeti viselkedés alapos empirikus áttekintése 50

Függelék 9 Ö-szerkezeti alternatívák Laczkó & Rákosi: HunGram (2008-2013) (A) Sfinctopic (B) S XP* Sfintopic XP* XP* VP XP* VPquant XP* VP XP/PRT V V XP* 51

Függelék 10 Ö-szerkezeti alternatívák VP { ( GF)= ( FOCUS)= ( GF)= ( CHECK_PV-INTER)= c + (( CHECK_PV-INTER)=+) ( GF)= ( CHECK_PV)= c + (( HOCUS)= ) = } XP V { FOCUS PV-INTER CHECK_PV F-HEAD ( = ) } 52 V

Függelék 11 Ö-szerkezeti alternatívák (A) VP (B) VP {FOCUS PV-INTER CHECK_PV F-HEAD} XP V V {FOCUS PV-INTER} XP {CHECK_PV F-HEAD} VP XP (C) S V V XP* XP* {FOCUS PV-INTER} XP {CHECK_PV F-HEAD} XP V 53

Függelék 12 Laczkó & Rákosi (2011) (1) A rák kimászott a folyóból. (vö. A rák átmászott a hídon.) (2) ki PRT XLE ( PRED) = out < %ARG1 ( OBL) >. (3) mászik V XLE ( PRED) = crawl < ( SUBJ) ( OBL) >. (4) Az elnök kimászott a kellemetlen helyzetből. (5) ki PRT XLE ( PRT-FORM) =c ki ( CHECK _PRT-VERB) =c +. (6) mászik V XLE ( PRED) = %FN < ( SUBJ) ( OBL) > ( CHECK _PRT-VERB) = + ( PRT-FORM) =c ki @(CONCAT ( PRT-FORM) # mászik %FN). 54

Függelék 13 Rákosi & Laczkó (2011) (1) A macska rá ugrott. (vö. A macska rám ugrott.) (2) rá: Pron ( PRED)= pro ( CASE)= sublative ( PERS)= 3 ( NUM)= SG (3) A macska rá ugrott a székre/székekre. (4) rá: PRT ( PRT-FORM) = rá ( OBL PERS) = 3 ( OBL CASE) = sublative ( CHECK _PRT-VERB) =c + (5) ugrik: V ( PRED)= %FN <( SUBJ) ( OBL)> ( PRT-FORM)=c rá ( CHECK _PRT-VERB) = + @(CONCAT ( PRT-FORM) # ugrik %FN) 55

Függelék 14 Rákosi & Laczkó (2011) (1) A macska az asztal mögé ugrott. (i) (2) A macska mögé ugrott az asztalnak. (iii) (3) A macska mögé ugrott. (ii/iv) (4) mögé: P ( PRED)= to_behind <( OBJ)> (OBL ) (i) ( { ( OBJ PRED)= place <( OBJ POSS)> ( OBJ POSS PERS)= 3 ( OBJ POSS PRED)= pro (ii) ( OBJ POSS NUM)= sg ( OBJ PRED)= place <( OBJ POSS)> ( OBJ POSS CASE)=c dat (iii) ( OBJ POSS PERS)=c 3 ( OBJ PRED)= pro ( OBJ PERS)= 3 (iv) ( OBJ NUM)= sg } ). 56