1. DP is DP: állítmányuk és alanyuk is DP. (Az alanyon nem is csodálkozunk, hiszen a rendes argumentumok DP-k)

Átírás

1 Peredy Márta A határozott névelő mint fókuszpartikula, a határozott névelő mint kopula Avagy: komolyan vegyük-e az azonosító mondatokat? Doktori szeminárium december 16., MTA Nyelvtudományi Intézet Az azonosító állítások két fő tulajdonsága: 1. DP is DP: állítmányuk és alanyuk is DP. (Az alanyon nem is csodálkozunk, hiszen a rendes argumentumok DP-k) Alany/állítmány aszimmetria: Hetzron (1970): a referenciálisabb az alany. (1) a. Én vagyok a francia király. b. Én a francia király vagyok. (2) a. Te voltál én a darabban. b.... ha te én volnál. 2. A semleges mondatban kötelező szerkezeti fókuszban van az alany (hókuszos mondat Kálmán 2001). (3) a. János volt az igazgató. b. János minden héten leszúrt. Megtehette, hiszen ő volt az igazgató. (4) János az IGAZGATÓ volt, nem a HELYETTES. - kontrasztív fókusz Mi a kapcsolat a két tulajdonság között? i) Semmi... legalábbis a szerkezeti magyarázat szintjén (Kádár 2006) ii) A fókuszosság a DP-ségből következik, a DP kontrasztot hoz be, lásd: (5) a. János igazgató volt. b. János könyvet olvas. (6) a. János az IGAZGATÓ volt. b. János a HAMLETET olvassa. Csakhogy: a semleges (hókuszos) mondatban az alany van fókuszban, kontrasztot viszont nem fejez ki, ld. (3) iii) A két tulajdonság ugyanaz. (Emellett fogok érvelni.) A gondolatmenet két szálon fut: 1. Hol vannak a zéró egyeztetőmorfémák az azonosító (és predikatív) mondatokban? a névelő mint kopula 2. A kötelező szerkezeti fókusz mibenléte. a névelő mint fókuszpartikula 3. Szintézis

2 Az előadás felépítése 1. Hol vannak a zéró egyeztetőmorfémák az azonosító (és predikatív) mondatokban? 1.1. Korábbi elképzelések 1.2. I. állítás: A névelő is hordozhat zérómorfémákat 1.3. Érvek 1.4. Probléma: a kontrasztív topikos kontraszt 2. A kötelező szerkezeti fókusz mibenléte 2.1. A korábbi javaslatok hátránya 2.2. A fókuszprojekció szerkezeti helye 2.3. Egy lehetséges javaslat Előnyök Problémák 2.4. II. állítás: a névelő fókuszpartikula 3. Szintézis 3.1. Szabolcsi (1994) DP és CP párhuzama 3.2. Minden DP FocP

3 1. Hol vannak a zéró egyeztetőmorfémák az azonosító (és predikatív) mondatokban? 1.1. Korábbi elképzelések Kádár (2006, 27) összefoglalása: A fenti formális megközelítéseket számba véve, alapvetően a következő megállapításokra jutunk: (i) a hangzó kopulát egységesen lexikális elemnek (igének) tekintik (kevésbé Viszket 2003, aki nem foglal állást); (ii) a nominális mondatokat illetően nincs egységes nézőpont: egyesek null, hangalak nélküli kopulát tételeznek (Alberti Medve 2002, Szécsényi 2000), mások egyáltalán nem számolnak ilyenkor kopulával (Komlósy 1992, É. Kiss 2002); (iii) az azonosító mondatokról vagy nem vesznek tudomást (Komlósy 1992, É. Kiss 2002, Szécsényi 2000), vagy a predikatívokhoz hasonlóan kezelik (Alberti Medve 2002 a két szerkezet különbségeként az azonosító mondatok predikatív DP-jének végső landolóhelyét nevezik meg); (iv) a nominális mondatokkal kapcsolatos esetadási problémákra csak Szécsényi 2000 tér ki; a thematikus szerepek kérdését ő sem érinti; (v) ahol megjelenik az azonosító és predikatív mondattípus különbsége, ott sem részletezik, hogy ez mire vezethető vissza (a kopula-e az oka, a két mondat eltérő szerkezete vagy esetleg a kopula mellett megjelenő össztevők valamely tulajdonsága?). (v) kiegészítése: Hetzron 1970, Kálmán 2001 szerint: a predikatív mondatban nincs zérókopula, az azonosítóban van A predikatív mondatok Kádár (2006): Predikatív mondatokban a van nem ige, hanem csupán a nem-zéró személyragot és idő-, módjelet viselő expletívum (do-support). A zéró morfémákat és a testes számbeli egyeztetést a melléknévi/főnévi állítmány is képes fölvenni. Nincs igei projekció a szintaktikai szerkezetben. Érvek: 1. A van nem (emelő)ige: (7) a. Szép(*nek) voltál. b. Szép*(nek) látszottál. 2. Már É. Kiss (1981) észreveszi: (8) a. *Szép/ JÁNOS. b. Szép/ JÁNOS volt. ((9) a. *Futott/ JÁNOS. b. Futni/ JÁNOS futott. c. Szépnek/ JÁNOS szép.) Az időjeles elem nem topikalizálható. 3. Fókusz az időjeles elem előtt: (10) a. JÁNOS büszke a fiára / *a fiára büszke. b. JÁNOS volt büszke a fiára / a fiára büszke. 4. Hetzron (1970): Az e kérdőpartikula az időjeles elem után áll.

4 (Legalábbis ott biztosan állhat.) (11) a. János mérges-e a fiára? 5. Kedvenc érvem (Varga 1979): (12) A: János katona volt. B: János nem katona VOLT, hanem katona. Tehát: Kádárnál a predikatív mondatokban nincs zéró kopula. Mit is jelentene a zéró kopula? Forma ÉS jelentés nélküli morféma? Valójában végig az időjel helyét keressük: időjel = kopula? Az azonosító mondatok mások A predikatív és az azonosító szerkezetek különbsége: 1. Fókusz az időjel előtt. (13) Az igazgató/ JÁNOS. vö. (6a) 2. -e kérdőpartikula: (14) a. JÁNOS (volt)-e az igazgató? c. JÁNOS jött-e meg? b. *JÁNOS az igazgató-e? 3. A kötelező szerkezeti fókusz Korábbi állítások az azonosító mondatokról: 1. Hetzron (1970), Kálmán (2001): Az azonosító mondatban van zéró kopula szemben a predikatívokkal. 2. Alberti és Medve (2002): Az AP/NP-állítmány igemódosítóban (spec,aspp-ben) van, míg a DP-állítmány valamiért fókuszban. Mindkét típusban van kopula. 3. Kádár (2006) A predikatív típushoz képest van egy plusz funkcionális projekció a szintaxisban (PredP), ennek Pred-feje mediálja a predikációt. (Ez váltja ki a zéró kopulát). Továbbá valamiért kötelező a fókusz Problémák Nincsen a természetes nyelvekben külön kopula-morféma, mely az alanyállítmányi viszonyt fejezné ki. Az alany-állítmányi viszonyra vagy a szám-, személyés nembeli egyeztetésből vagy bizonyos konfigurációs viszonyból lehet következtetni. Ha a kopula fogalmát mégis meg akarjuk őrizni, akkor a magyarban vagy magukat az egyeztető morfémákat vagy az azokat viselő elemet nevezhetjük így. Röviden: A magyarban egyáltalán nem feltételezek van igét.

5 Az információs szerkezet elsődleges a szintaktikai és szemantikai szerkezethez képest. Az azonosító állításoknak nem járulékos, hanem definitív tulajdonsága a speciális információs szerkezet A hókuszos azonosító mondatban az alany van a szerkezeti fókuszpozícióban, nem az állítmány. A fókuszált alany nem feltétlenül kontrasztív, míg a fókuszált állítmány az. (Szemben Alberti és Medvével, Kádárral) (1) a. János volt az igazgató. b. János minden héten leszúrt. Megtehette, hiszen ő volt az igazgató. (2) János az IGAZGATÓ volt, nem a HELYETTES. Kálmán (2001, 21) (22h) Ő (volt) az igazgató. (22i) Ő indult el. Ez a mondatfajta [(22i)] sajátos ötvözete a fókuszosan kiemelő és az azonosító [(22h)] mondatoknak. Szórendjét tekintve megegyezik a fókuszosokkal, de csupa kiemelő mondatként is ejthető, s értelmezése ilyenkor az azonosító mondatokéval rokon: ő az, aki elindult. Az alany itt ugyanúgy nem hagyható el, mint az azonosító mondatokban, hiszen mindkét esetben egyfajta nem kiemelő szerepű fókusz szerepét játssza; ezt hókusznak nevezi a szakirodalom Kedvenc érvem: (15) A: Etele volt a kapitány. B: * Etele nem VOLT a kapitány, hanem a kapitány. B :?? Etele nem VOLT a kapitány, hanem EteLE/Ő a kapitány. B : Etele nem VOLT a kapitány, hanem ő A kapitány. B : Etele nem VOLT a kapitány, hanem MOST a kapitány. (16) A: Etele a kapitány volt. B: Etele nem a kapitány VOLT, hanem a kapitány. (17) A: Etele volt a kapitány. B : Nem Etele VOLT a kapitány, hanem EteLE/Ő a kapitány I. állítás (a) Az azonosító mondatokban sincs se kopula, se létige, se azonosítást kifejező ige, se Pred-fej. (b) A van expletívum. (c) A van elmaradása esetén a névelő hordozza a zérómorfémákat Érvek A kedvenc érv - l. (15B'') A van/névelő váltakozás helyhatározós mondatokban: (18) a. *Hol Józsi? a. Hol a Józsi / a férjed? b. *Hol Kalifornia? b. Hol a Kaukázus? c. *Hol Kanada? c. Hol az Egyesült Államok? d. *Itt Józsi. d. Itt a Józsi / a férjed.

6 (19) a. *Merre Józsi? a. Merre a Józsi / a férjed? b. *Felül Józsi. b.??felül a Józsi / a litván versenyző. Csak kérdőszókkal és deiktikus határozókkal? (20) a. *Az ágyban Panka. a.?az ágyban a Panka / a gyerek. Csak helyhatározókkal? (21) a. Miért / Hogyhogy Kati / a Kati? Persze, hisz itt a miért/hogyhogy fókusz előtt áll (Miért / Hogyhogy Kati jött el?) (22) a. *Mikor az előadás? b. *Miből a kocsijuk / a sütemény? c. *Kivel a Péter? Azonosító mondatok: ha az állítmány a fókusz: Kérdések: (23) a. Mi volt Péter, az igazgató vagy az elnök? b.?mi Péter, az igazgató vagy az elnök? c. Mi a Péter, az igazgató vagy az elnök? d. Mi a férjed? Kálmán (2001) szerint a Mi/Ki volt Péter?, ha a Péter az alany, csak definíciós olvasatként (az alternatívák felkínálásával) áll meg. (21d) nem definíciós voltát észreveszi, de (21a-b) illetve (21b-c) kontrasztját nem említi. Kijelentő mondatok: még kisebb kontraszt: (24) a. (?Az) Etele az IGAZGATÓ, nem az ELNÖK. b. Az ELNÖK??(az) Etele, nem az IGAZGATÓ Az az (25) a. *P. Howard Rejtő Jenő. b. A P. Howard a Rejtő Jenő. c. (A) P. Howard az (a) Rejtő Jenő Probléma az I. állítással: a kontrasztív topikos kontraszt (26) a. *Betörő/ KARCSI. b. A betörő/ KARCSI. Ha a fókuszt követő névelőn van az időjel, akkor (b)-t is rossznak várnánk. 1. Talán nincs is TenseP az azonosító mondatban. (Az igazi azonosítások időtlenek, pl.: Kettő meg kettő az négy.) 2. De a vizsgált mondatokban nyilvánvalóan lehet Tense. Viszont a fókusz általi azonosításra vonatkozik, vagyis Tense>Foc (míg a predikatív mondatban Foc>Tense), és ez a különbség mutatkozik meg a topikalizálhatóságban. (Lásd később!)

7 3. Talán nem is áll a kontraszt: (27)?Betörő/ a KARCSI. vö. (26a), talán a névelőre kerül át az előrevitt időjel? (28) a. Betörő/ az KARCSI. Talán a fókusz mögött marad az időjel? b. A betörő/ az KARCSI. c. *Fut az KARCSI. Az az ismétlő névmás pont azt mutatja, hogy amit kontrasztív topikba helyezünk, az csak a névszó, míg a zéró időjel a fókusz mögött marad (predikatív és azonosító mondatokban egyaránt). Az az-zal való ismételhetőség bizonyítja a névséget, vagyis az időjel- és esetnélküliséget. 4. Talán nem is csak a kontrasztív topikban van kontraszt az azonosító és a predikatív mondatok között: (29) a.?karcsi betörő. b. KARCSI a betörő. Mi okunk lenne nem (29b)-t használni? 2. A kötelező szerkezeti fókusz mibenléte 2.1. A korábbi javaslatok hátránya A kopulás/létigés/pred-fejes elemzések nem adnak számot arról, hogy (a) miért van az alany vagy az állítmány kötelezően fókuszban; (b) az alanyi fókusz miért nem feltétlenül kontrasztív (míg az állítmányi az); (c) ha az állítmányi DP-t szemantikailag tulajdonságnak tekintjük (mint Kádár (2006) vagy Mikkelsen (2004) Partee (1987)-ra hivatkozva), akkor miért nem semleges mondat általában a DP1 DP2 volt szórend: (30). Birtokos és felsőfokú jelzős DP-k lehetnek semlegesek: (31). (30) Karcsi a betörő volt. (31) a. Karcsi 10 évig a férjem volt, de már elváltunk. b. Karcsi a legjobb barátom volt az óvodában.

8 2.2. A fókuszprojekció szerkezeti helye É. Kiss (1998) az angol it-cleftre vonatkozó javaslata alapján: Kenesei (2007) ezt komolyan veszi a magyarra:

9 É. Kiss (2009) a magyarra: Hol is a FocP pontosan? É. Kiss (1998): az angolban CP fölött, a magyarban VP fölött. A Tense-hez, Mood-hoz, Mod-hoz való viszonyáról nincs expliciten szó, de a Tense fölött (lásd eddigiek). Kenesei (2007): a magyarban is két CP-t feltételez. Lehet a fókusz alatt és fölött is: o Negáció o Kvantifikációs határozók (Bende-Farkas 2009): (32) a. János TENISZBEN veri meg mindig Benőt. b. János mindig TENISZBEN veri meg Benőt. o Feltételes mód (33) JÁNOS ment volna ki elétek az állomásra. a. János az, aki kiment volna elétek az állomásra (ha tudjuk, hogy jöttök. Így senki nem ment ki.) Foc > Mood > Tense b. János lett volna az, aki kimegy/kiment elétek az állomásra (ha nem betegszik meg. Így Péter ment.) Mood > Tense > Foc Csak a fókusz fölött lehetnek: o Felszólító mód: (34) Ne / *Nem JÁNOST hívd meg! o Mondathatározók (35) JÁNOS jön el talán / szerintem / nyilvánvalóan. a. *János az, aki talán / szerintem / nyilvánvalóan eljön. b. Talán / Szerintem / Nyilvánvalóan János az, aki eljön. Csak a fókusz alatt lehet: minden, ami egy azonosítást nem tud módosítani...

10 Summa: Két CP kicsit sok, egy CP rögzített FocP TenseP sorrenddel kicsit kevés Egy lehetséges javaslat Szintaxis: (a) Egy CP (azaz egy mondat) van, de a Foc-fej bármilyen funkcionális projekciót szelektálhat, a FocP-nek nem kell a TenseP fölött lennie. (b) Az azonosító mondatokban a FocP egyből a DP-re épül. (c) A Foc-fejet nem lehet feljebb mozgatni (amit fel szoktunk tenni), ezért az időjel és az egyeztetések a Foc fejen jelennek meg ( affix hopping mint az angol ige esetén). (Vagyis van a magyarban I-to-Foc, de nincs Foc-to-I.) Szemantika: (d) Azonosítással való kizárás (36) [Foc] = λpλx [ α P α α=σα '. P α ' α=x] Előnyök Szintaxis: 1. A legegyszerűbb szerkezet a hókuszos. Nem kell plusz stipulációt tenni az infószerkkel kapcsolatban. IP I FocP DP1 János Foc volt Foc DP2 az igazgató. 2. A van szerepe ugyanaz, mint a predikatív mondatban, a nem-zéró morfémákat jeleníti meg. 3. A predikatív mondatokhoz hasonlóan az azonosítóban sincs PredP. Szemantika: 4. Egzisztenciális és maximalitási preszuppozíció. Maga a Foc-fej nem vezet be alternatíva-halmazt hókusz-olvasat. Az alternatívákat a fókuszhangsúly vezeti be. Ebben egységes az azonosító és az információs fókusz, illetve az angol és a magyar fókusz Problémák 1. A DP2 szemantikai típusa: DP2-t tulajdonság-típusúnak kell tartanunk típuseltolás: IDENT.

11 2. Redundancia: D és Foc funkcionális szinonímák: (37) [a] = λp [ Σα '. P α ' ] ha (38) IDENT( [a] (P)) = [Foc] (P) α P α α=σα '. P α ' 2.4. II. állítás: Maga a névelő a fókuszpartikula. (a) A fókuszprojekció lexikális projekciókra is épülhet; (b) a fókuszpartikula testes, ha AP-t vagy NP-t szelektál, zéró egyébként; (c) alternatíva-halmazt (kontrasztot) csak a TenseP fölötti fókusz vezet be. IP I FocP=DP 2 DP 1 Foc=D 2 János Foc=D 2 NP volt az igazgató. FocP DP 1 JÁNOS Foc volt Foc IP I FocP=DP 2 DP 1 Foc=D 2 Foc=D 2 NP az igazgató Előnyök 1. Nincs szükség típuseltolásra, nincs redundancia. 2. Érthetővé válik, hogy a névelő miért viselheti olykor az időjelet (ld. 1. rész). 3. Automatikusan következik a hókuszos azonosító mondat és a specifikáló mondat különbsége. Specifikáló mondatok: az alany kontrasztív fókuszban van és az állítmányi DP topikban. (39) a. János volt az igazgató. hókuszos azonosító b. JÁNOS volt az igazgató. b. Az igazgató JÁNOS volt. specifikáló

12 A specifikáló mondatokban az alany már egy TenseP feletti második fókuszban van, ezért kontrasztív. A nem-kontrasztív mondatban nem lehet topikalizálni az állítmányi DP-t, hiszen Foc -t alkot. 4. A kontrasztív topikos mondat: Az időjel a fölötte lévő Foc-fejbe megy, és így a kontrasztív fókuszált alany mögött marad. 5. Fókuszos predikatív vagy fókuszos azonosító mondat? FocP DP 1 JÁNOS Foc volt Foc I IP NP N igazgató. 3. DP, CP és FocP 3.1. Szabolcsi (1994) DP és CP párhuzama A névelők és a determinánsok különböznek: (40) a. az én minden barátom b. a tőled kapott valamennyi könyv A D és C mint szubordinátorok Szabolcsi (1994): Both the complementizer and the article are "subordinators" in the sense that they enable the clause or noun phrase to act as arguments a nem-argumentumoknak nincs szubordinátora: a mátrix mondatoknak általában nincs C-je, a vokatívnak nincs névelője: (41) A Péter jön. vs. *A Péter, gyere! Bhatt and Yoon (1992): a C-nek kétféle funkciója lehet: (i) szubordinátor, (ii) a mondattípus indikátora. A névelő két funkciója: (i) szubordinátor, (ii) kvantor. Nem mindig válik el élesen a két funkció, de a magyarban igen. Magyarban a hogy tényleg csak szubordinátor, előfordulhat kérdőszókkal és az e-vel együtt. Kérdőszó és e főmondatban is lehet, de hogy soha.

13 3.2. Minden DP FocP DP spec D x D a NP kutya A referenciális DP-k, vagyis azok a DP-k, melyek argumentumok, az adott szereplőről szóló azonosító állítások. Másképp: Az argumentum olyan DP, melynek specifikálójában egy változó van. Előny: 1. Megszűnik a referenciális vs. predikatív kontraszt. 2. A szubordinátorok azonosítják az argumentumot. Entitások (individuumok és események) esetén a D, propozíciók esetén a C a szubordinátor. 3. A fókuszos mondatokban ez az azonosítás a fő állítás. Irodalom Alberti G. and Medve A Generatív grammatikai gyakorlókönyv. [Exercise book for generative grammar] Janus/Books. I II. Budapest. Bende-Farkas Adverbs of quantification, it-clefts and Hungarian focus. In: Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (ed. É. Kiss, K.), Mouton de Gruyter, Berlin Bhatt, R., and Yoon, J On the composition of COMP and parameters of V2. In Proceedings of the Tenth WCCFL (R. Bates, ed.), pp CSLI. É. Kiss Structural Relations in Hungarian, a Free Word Order Language. Linguistic Inquiry 12/2: É. Kiss Identificational Focus versus Information Focus. Language 74, É. Kiss Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces, Mouton de Gruyter, Berlin Hetzron R Nonverbal sentences and degrees of definiteness in Hungarian. Language 46/4: Kádár E A kopula és a nominális mondat a magyarban. Ph. D. diss., Babes Bolyai University, Cluj-Napoca. Kálmán L Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest. Kenesei I Quantifiers, negation, and focus on the left periphery in Hungarian, Lingua 119 (2009), ( Mikkelsen, L Specifying who: on the dtructure, meaning and use of specificational copular clauses. PhD-dissertation Szabolcsi The Noun Phrase. In: Kiefer and É Kiss (eds.) The Syntactic Structure of Hungarian. Syntax and Semantics series. Academic Press. Varga L Az ellentéti hangsúly különleges helye. Magyar Nyelv 75: