Feltámadt Krisztus! Örvendezzünk! Tudjátok, hogy én nagyon szeretek örvendezni, ezért érkeztem épp Húsvétkor Latin- Amerikába. Itt a Húsvét két hétig tart. A Szent Hét idején Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek, Húsvét vasárnapjától a következõ szombatig a Feltámadást ünneplik. Ekvadorban részt vettem a Nagypénteki körmeneten. MIHÁLYI-MOLNÁR LÁSZLÓ TITOK Most már érzem, a kezemet fogja, nem kell félnem, ha nevem kimondja, s hogy visszatartott bûntõl a kereszt, egy ezredév s az emlékezet, az õsök hite életembe oltva. Megtagadtam, s elém visszatolta, mert nincs más út, és nincs is másik élet, bejárhatsz világot, ezer más vidéket. Itt van már, mit annyira kerestem: tán mindig is itt lakozott bennem létünk titka, az Isten és az ember élõ lélek telve szeretettel. Húsvét reggelén úgy éreztem, felém is tárja karját a Rio de Janeiro fölött 75 éve õrködõ, 710 m magas Megváltó Krisztus-szobor. Évente közel 2 millió turista keresi fel. La Indita Kis Indián: így hívják kedvesen a buzgó katolikussá vált mexikói indiánok Szûz Máriát, akinek alakja összeolvadt az indiánok anyaistennõjével, akárcsak a magyarok Boldogasszonya. A Szûz Anya 1531-ben egy szegény indián, Maria Juan Diego elõtt jelent meg. A legenda szerint a jelenés helyén, egy teljesen terméketlen dombon forrás fakadt, és rózsák nyíltak ki. Diego kabátjában vitte a csodát bizonyító rózsákat a püspök elé. Amikor szétnyitotta a kabátot, azon szûz Mária arca volt látható. E domb Mexikóváros peremén zarándokhely lett. Guadalupe a neve. A templom bejáratát díszítõ virágkép a hajdani rózsacsodát idézi. Melyik a leghíresebb erdélyi zarándokhely?
Latin-Amerikát, azaz Közép- és Dél-Amerikát sok kisebb-nagyobb ország alkotja. A spanyol vagy a portugál a hivatalos nyelv. Az egész földrész gondja a túlszaporodás, a munkanélküliség, a szegénység. Minden nagyváros körül nyomornegyedek, favelák alakultak ki. Mexikó fõvárosa, Mexikóváros a világ legnagyobb városa: 15 millió lakosa van. 2250 méter magasan fekszik: a repülõ úgy ér földet, hogy alig ereszkedik lejjebb. Az Azték Sportcsarnok a legnagyobb a világon: 10 700 férõhelyes, fedett lelátója van. Kétszer volt futball világbajnokság, egyszer olimpiai játékok színtere. Az ország lakóinak több mint fele 18 éven aluli: rengeteg a gyerek a szegény és a gazdag családokban egyaránt. Ezen a földrészen mindenki táncol. Mikor nem táncol, énekel. Színpompás takarót terít magára. Pontosabban: ponchót visel. Szédítõ magasban kõvárost épít. Tányérja, pohara, széke arany. Piramist tervez, csillagot kémlel. Még ma sem érti senki: hogyan. A fennsíkra óriás képeket rajzol. Mondják: isteneivel így beszél. Vízzel varázsol, füvekkel gyógyít. Ha fáradt, segít a coca-levél. Nagyon szegény vagy mesésen gazdag. Elnyeli örvény vagy párás vadon. Tájain gyakori vendég a párbaj, zendülés, testvérharc, forradalom. László Noémi: Dél-Amerika Színes, mozgalmas, élettel tele szõtteseiken, szobraikon, festményeiken indián és keresztény motívumok keverednek. Kuba a világ legnagyobb cukornád termelõje, földje páratlanul termékeny: úgy tartják, az eldobott gyufaszál is fává cseperedik. A férfiaknak biztosan a havannai szivar jut eszükbe Kubáról.
Arequipa Peruban a gyarmati idõk emlékét õrzi. Fehér városnak becézik: gazdagon faragott oszlopsorai, homlokzatai fehéren szikráznak a napsütésben. Soroljatok dél-amerikai táncokat, hangszereket. Brazília fõvárosa, Rio de Janeiro karneváljáról és strandjairól híres. A tengerpart este élénkül meg igazán: zene, nevetés tölti be. A fiúk reggelig a labdát és a homokot rúgják, hiszen világbajnok focisták szeretnének lenni, mint Ronaldinho. A riói karnevál idején négy napon és éjszakán át áll a bál az utcán. Legpompásabb a szambaiskolák: díszes kocsik és ezernyi jelmezes táncos felvonulása. Brazíliában az Amazonas mentén burjánzik a világ legnagyobb trópusi õserdeje, a Föld tüdeje. Az Amazonas a világ legnagyobb és a második leghosszabb folyója: óránként 773 milliárd liter vizet önt az Atlanti-óceánba. Az ember meggondolatlanul pusztítja az õserdõt, mert kell a hely a farmok, az utak számára, s ezzel felborítja a természet egyensúlyát, elveszi az õslakosok és sok-sok ritka állat- és növényfaj életterét. A nyugati partot egész hoszszában az Andok, a Föld leghosszabb és legfiatalabb hegyvonulata szegi. Ez a hegy még gyerek, ma is nõ: mûködõ vulkánok, földrengések alakítják. Az inkák kötélhídon, mi felhõvonaton lépünk át a szakadékok fölött. A termékeny fennsíkokon, pampákon búza terem, a gauchók pedig lóháton hatalmas marhacsordákat terelnek. Széles karimájú kalapjuk a sombreró, gyapjúpelerinjük a ponchó. Csizmát és arannyal Hogy hívják az észak-amerikai lovas pásztorokat? kivert, széles övet, nyakukban piros kendõt viselnek. Mexikóban sabanérónak hívják ezeket a kemény, harcias lovasokat.
Hol terem a legfinomabb magyar paprika? A paprika magvait Kolumbusz orvosa hozta Európába dísznövényként, hisz termését mérgezõnek tartották. A magyarok 1500 óta ismerik. Zrínyi Miklós nevelõanyja 1570-ben már termesztette. A neve ekkor vörös törökbors volt. Az egész földrész fõ eledele a kukorica és a bab. Mivel nem ismerték a vasat, hegyesre faragott ásóbottal kapálták, a szemeket kézimalommal zúzták össze, forró kövön sütötték mindennapi kenyerüket, a kukoricalepényt vagy tortillát. Mexikóban a kukoricakását sült banánnal kínálják. A csicsa indián kukoricasör. A durvára zúzott kukoricát az asszonyok megrágják, cserépedénybe köpik, és néhány napon át vízzel erjesztik. Mi nem így szoktuk. A bolíviai indián asszony kitapossa a krumpliból a nedvességet, így nem romlik, és nem fagy meg. Nagyböjt után jólesik megkóstolnunk e földrész finomságait. Valójában már ötszáz éve kóstolgatjuk, hiszen az indiánoktól esetleg török közvetítéssel került asztalunkra a kukorica, a krumpli, a tök, a paprika, a paradicsom, a pulyka, a kakaó, a kávé. Mindezeket õk már 7000 éve ismerik. A dohányt sem az ördög, hanem az indiánok próbálták ki elsõként. Még a csokiba is tesznek chilit, mely étel, fûszer, gyógyszer, büntetõ-szer (a chili-füst kegyetlenül csípte az elítélt szemét). A csokoládé maja finomság. A lisztté zúzott kakaóbabot vízzel, mézzel, vaníliával keverték, majd magasról egyik tálból a másikba csorgatták, hogy bársonyos és habos legyen. A manióka vastag gyökere 8 kilós, keményítõt, de mérges tejnedvet is tartalmaz: lereszelik, kiszárítják belõle a mérget, lisztté õrlik, ebbõl forró köveken vagy a háztetõn lepényt sütnek. A kaktusz lédús, édes gyümölcse is finom. Az agávé nedvébõl édesítõszer vagy alkoholos ital készül, rostjaiból ruhát, kosarat szõnek, tüskéit tûként használták. Hajdan a kaktuszokról gyûjtötték be a vörös festékhez szükséges bíbortetût. Egy kilóhoz 140 000 tetûre volt szükség. Az Andok havas csúcsai között az inkák teraszos földmûvelést folytattak. Kukoricát termesztettek, lámát tartottak, mely teherhordó, gyapjút, húst, fûtésre való trágyát adó állatuk volt.
Azt már tudjátok, hogy az indiánok Kolumbusz tévedése miatt kapták ezt a nevet. Ráadásul nem egy, hanem sok, egymástól teljesen idegen népet mos össze az indián megnevezés. Számos õslakos nép kihalt, de a maják, az aztékok, az inkák leszármazottai ma is élnek, õrzik nyelvüket és hajdani tudásuk szilánkjait. Legõsibb az olmék kultúra. Hatalmas istenszobraik komoly mûszaki tudásra vallanak. Teotihuacánt az Istenek városát egy máig ismeretlen nép 2000 évvel ezelõtt építette. Lakóinak száma 200 000 volt. A város déli végén a 70 m magas Nap-piramis, az északin a Hold-piramis állt, közöttük a Halottak sugárútja 75 templommal. A maja nép és nyelv ma is él, de ezer könyvbe rögzített, õsi történelmük hamuvá vált a spanyol hódítók máglyáin. Közép-Amerikában, az esõerdõ mélyén, fémszerszámok nélkül építették városaikat. Chichén Itzá piramisain az égbe nyúló, épp 365 fokot számláló lépcsõk az Istenhez vezetõ út hosszúságát, nehézségét jelképezik. Ezek a lépcsõzetes piramisok templomok és síremlékek is voltak. Egy titokzatos kõkoporsón a túlvilágra indulót úgy ábrázolták, mintha ûrhajóban ülne, botkormányt fogna, gombokat nyomogatna. A maják legnagyobb szellemi teljesítménye a saját írás és a naptár. Bámulatos csillagászok és matematikusok voltak. Elsõként használták a nulla számot. Messze megelõzve koruk gondolkodásmódját, az idõt végtelennek tekintették. Az év náluk is 365 napból állt, de 18 hónapra osztották. Könyveiket meszelt fakéregbõl készült, összehajtogatott nagy lapokra írták. Mindössze négy maradt ránk. Hol épültek még piramisok? Chichén Itzát a majáktól a harcias toltékok hódították el. Istenük a tollas kígyó volt. Mogorva harcosokat ábrázoló, óriás szobraik ezért viselnek tollkoronát.
A maja és tolték játéktereken a csapatoknak vállukkal, csípõjükkel, térdükkel kellett a magasan álló kõgyûrûkbe becélozniuk a gumiból gyúrt labdát. Nem babra ment a játék: a veszteseket lefejezték, a gyõztesek viszont megkapták a nézõk ruháit és ékszereit. A toltékokat hamarosan a náluk is kegyetlenebb aztékok igázták le. Vérengzõ katonai társadalmuk a hódításra és hadisarc-szedésre épült. Egyetlen szertartáson 20 000 embert áldoztak fel: kivették szívüket, megnyúzták, lefejezték szerencsétleneket, mert hitük szerint a vér a sötétséggel minden éjjel megküzdõ napot táplálta. Vesztükre épp csak az õket kifosztó és felszámoló európaiak ellen nem mertek harcolni. Azt hitték, fehérbõrû, szakállas istenük, Keccalkoatl érkezik keletrõl vissza hozzájuk. Pedig csak Cortez spanyol banditái voltak. Legszervezettebb és legbékésebb az inka állam volt. A mai Peru területén a XV. századig virágzott. 16 000 km-es úthálózatukon futárlánc vitte-hozta a csomóírással, kipuval rögzített híreket. Ez a bogozott, színes fonal-kód az írást helyettesítette. Machu Picchu inka zarándokhely és csillagvizsgáló lehetett. Az a szerencséje, hogy a hódító spanyolok nem leltek rá. Csak 1911- ben fedezték fel. Köveit kötõanyag nélkül illesztették egymáshoz olyan pontosan, hogy a késpenge sem fér be közéjük. Az inkák számára az aranykincsek nem gazdagságot, hanem mûvészi és vallási értéket jelentettek. Azt hitték, hogy a spanyolok aranyat esznek, azért vágynak rá oly mohón. Az Amazonas õserdeiben kõkori szokásokat õrzõ bennszülöttek élnek. A vadászok testét festék borítja, hogy távol tartsa a szúnyogokat. Iguánát, óriáskígyót, halat, mézet, hangyát, maniókát esznek. Sátorban, függõágyon alszanak. Az ica indiánok Kolumbiában élnek. Hitük szerint a szövés a teremtés rendjét idézi földi életünkbe, ezért a férfiak dolga. Az aszonyok az agavé rostjaiból kötelet fonnak, ez ugyanis a köldökzsinórt jelképezi. Az ica férfiak a coca-cserje leveleit kábítószerként rágcsálják. Gyermekek, asszonyok, fiatalok számára ez tilos. Ti se igyatok Coca- Colát, hiszen nemcsak a nevében van coca.