A légzl gzés s szervrendszere 1
A szervezet és s a légkl gköri levegő közötti gázcserét t a légzl gzőszervrendszer és s a keringési szervrendszer bonyolítja le. Gázcsere: 1) KülsK lső légzés= = oxigén n felvétele és a széndioxid leadása a légkl gköri levegő és s a vér v r között= k tüdőlégzt gzés 2) Belső légzés= = oxigén n leadása és s a széndioxid felvétele a vér v és s a szövetek között= k sejt- vagy szövetl vetlégzés 2
KÜLSŐ LÉGZÉS BELSŐ LÉGZÉS 3
A légzl gzőszervrendszer részeir orr (orrüreg, reg, orrmelléküregek) regek) garat gégege légcső tüdő (hörg rgők, alveolusok) 4
A gége, g ge, a légcsl gcső és s a hörgh rgők k elölr lről 5
Orr Külső orr: orrgyök, orrcsúcs, cs, orrszárny, rny, orrhát, orrnyílások Orrüreg reg határai: rostacsont (fent), szájpadcsont (lent), garat orri szakasza (hátul) Orrüreg reg részei: r orrsövény, orrkagylók, k, orrjáratok; ratok; hátsh tsó-felső falán: szaglóhámsejtek 6
Orrüreg reg szerepe: Az orron át t belélegzett legzett levegő: előmeleg melegítése, páratartalmának növeln velése, mechanikus megtisztítása sa a szennyeződésekt sektől l (por, korom) az orrüreget reget bélelb lelő csillósz szőrös és s bőven b erezett nyálkah lkahártyával Szaglás Hangok képzk pzése (beszéd) 7
Garat orri szakasz orrüreg reg mögött m lefelé húzódó izmos falú cső mindkét t oldalon 1-11 1 orrmandula (nyirokszerv) helyezkedik el ide nyílik a fülkf lkürt (dobüreget a garattal köti k össze)> ezen keresztül egyenlítődik ki a külvilk lvilág és s a dobüreg közötti nyomásk skülönbség 8
Garat száji szakasz orri szakasz alatt ide nyílik a torok hátsó fala kitátott tott szájban jól j l láthatl tható Itt a levegő és s a táplt plálék útja közösk 9
Garat gégei g gei szakasza innen indul a gégeg ge a garat lefelé a nyelőcs csőben folytatódik 10
GÉGE, GE, GÉGEPORCOKG GEPORCOK 11
Gége (1): A nyak bőre b alatt, mindenki által tapinthatóan an húzódik h lefelé Vázát t gégeporcok g geporcok alkotják Belső felszínét t nyálkah lkahártya bélelib Porcai: pajzsporc, gyűrűporc, kannaporc Porcok szerepe a hangképz pzésben van 12
Gége (2): Gégefedő: levélhez lhez hasonló alakú,, nyele elől l a pajzsporchoz kapcsolódik, nyelésn snél a porc ráfekszik r a gégebemenetre, g gebemenetre, elzárja a falat útját t a gége g ge ürege felé Hangszalagok: a pajzsporc és s a kannaporc között feszülnek ki, köztk ztük k lévől rés s a hangrés 13
Hangképz pzés Nyugodt légvl gvételkor: : kannaporcok kifelé fordult állapotban vannak> hangszalagok is távol vannak egymást stól> hangrés s nagy (nyitott) Hangadáskor: kannaporcok befelé fordulnak, ezáltal a hangszalagok közel k kerülnek egymáshoz, és s a kiáraml ramló levegő megrezegteti őket a képzk pződött levegőrezg rezgést az ún. rezonátort tortényezők (fogazat, nyelv, ajkak, orr, orrmelléküregek) regek) módosm dosítják Hang magassága függ: f hangszalagok hosszúsága, vastagsága, ga, feszülése, se, kilégz gzés erőss ssége, másodlagos m nemi jelleg 14
Ahogy a gégész g látjal tja Gégefedő Hangszalagok Hangrés Trachea Porcok 15
HANGRÉS ZÁRT NYITOTT 16
Légcső gége ge folytatása vázát t C alakú,, egymás s alatt elhelyezkedő porcok alkotják nyak terület letén n kezdődik, dik, majd a mellüreg felső részében haladva (kb. 10 cm után) a 4.-5. hátcsigolya magasságában két k t főhörgf rgőre re oszlik (jobb főhörgf rgő tágabb) a főhörgf rgők k a tüdőt állományába belépve középvastag,, majd egyre kisebb ágakra oszlanak>hörg rgőcskék>ezekből indulnak a tüdőhólyagocskák k járataij a hörgh rgőrendszer rendszer egy lefelé fordított lombos fa 17 ágaihoz hasonlít
18
Tüdő (1) Páros szerv: jobb és s bal tüdőfél Szivacsszerű állományú Követi a mellüreg alakját, a rekeszizmon helyezkedik el Alakja: a két k t tüdőt együtt kúp k p alakú (egy tüdő félkúp) Színe: gyermekkorban rózsaszr zsaszín, később k szürk rkés Lebenyei: jobb tüdőfél> > 3; bal>2 Felszínei: rekeszi, bordai, gátorüregiregi 19
Tüdő (2) Részei: tüdőalap (rekeszizmon), tüdőcsúcs (felső része, kúpszerk pszerűen en elkeskenyedő) tüdőkapu (gátor( torüregreg felől, l, erek, hörgők, idegek haladnak át) 20
BAL JOBB 21
Tüdő (3) Vérellátása kettős: 1. Gázcseréhez (kisvérk rköri) szüks kséges vér v r száll llítása: : szív v jobb kamrájából> elhasznált, lt, széndioxid dús, vénás v s vér> v tüdőkapu> t egyre kisebb ágak> léghl ghólyagocskák hajszálerei> gázcsere> g nagyobb visszerekbe szedődve> dve> bal pitvarba oxigénd ndús,, felfrissült lt vérv 22
Tüdő (4): 2. Tüdőszövet vérellv rellátásának biztosítása sa: : hasi aorta>légutakat gutakat, hörgőket követve k táplt plálja lja a szövetet 23
Légzés s szabályoz lyozása Légzés s akaratunktól l független f és s központi k szabályoz lyozás s alatt áll Idegi szabályoz lyozás: Légzőközpont: zpont: agytörzsben Be- és s kilégz gzőközpont: zpont: nyúltvel ltvelőben Kémiai szabályoz lyozás: a vér v r magasabb széndioxid tartalma, kevesebb oxigén tartalma, a vér v r savas (acid( acidózis) vegyhatása sa, hőmérséklet emelkedése 24
A légzl gzés s mechanizmusa 25
Belégz gzés külső bordaközti izmok összehúzódnak> ezáltal a bordák elemelkednek rekeszizom süllyeds mellhártya lemezei eltávolodnak egymást stól l (mellüregben fokozódik a szívóhat hatás) mellüreg térfogata t nő> n > ezt passzívan követi a tüdőt tágulása> a nyitott légutakon keresztül l a levegő beáramlik a léghl ghólyagocskákbakba 26
Kilégz gzés belső bordaközti izmok összehúzódnak, külsk lsők k ellazulnak> ezáltal a bordák k süllyedneks rekeszizom felemelkedik mellhártya lemezei közelednek k egymáshoz> negatív v mellűri nyomás csökken mellüreg térfogata t csökken> tüdőt ezt követi> rugalmasságánál l fogva kipréseli a levegőt 27
Élettani légzl gzésszám: 15-16 16 /perc Befolyásolja: mozgás, munkavégz gzés, szervezet lehűlése, lázl Normális légzl gzés s során n a tüdőt teljes befogadó képessége (kapacitása) nincs kihasználva 1 légvl gvétellel nők n ½,, férfiak f ¾ liter levegőt t cserélnek ki 28
Maximális belégz gzés s után n maximális kilégz gzéssel kifújt levegő mennyisége átlagban 5 liter = ez a vitálkapacit lkapacitás A tüdőben t teljes kilégz gzés s után n is marad vissza levegő (1,2 liter), ez akadályozza meg a tüdőállomt llomány teljes összeesését 29
Módosult légzőmozgások -köhögés -tüsszentés -csuklás -sírás, s, nevetés, ásítás, s, sóhajts hajtás 30
Köhögés védekezőreflex; célja: a légutakba l került idegen anyag eltávol volítása; inger lehet: a garatban, gégében, g hörgőkben, mellhárty rtyán erős s belégz gzés s után n a hangrés s záródik> z erőteljes, robbanásszer sszerű kilégz gzés> a kiáraml ramló levegő eltávol volítja az ingert 31 kivált ltó tényezőt
Tüsszentés célja: a légutak l legfelső részébe került idegen anyagok eltávol volítása erőteljes belégz gzés> lágy l szájpad felemelkedik> elzárja a garat orri szakaszát> száj és s a fogak záródnak> z erőteljes, robbanásszer sszerű levegőtávoz vozás+ erős s hangadás 32
Csuklás rekeszizom görcsg rcsös összehúzódása sa miatti hirtelen belégz gzés 33
Sírás, nevetés, ásítás, s, sóhajts hajtás 34
Ismétl tlő kérdések: 1. Sorolja fel a légzl gzőszervrendszer részeit! 2. Hol találhat lható a garat? 3. Ismertesse a külsk lső légzést! 4. Milyen sejtek helyezkednek el az orr hátsó,, felső falán? 5. Mennyi nyugalmi helyzetben, egészs szséges felnőtt ember percenkénti nti légzl gzésszáma? 35