Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. október 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0263 (NLE) 13486/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. október 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató ENV 863 PECHE 392 MED 79 ONU 139 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 603 final Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésén a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletének módosítása kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 603 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 603 final 13486/17 DG E 1A HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.19. COM(2017) 603 final 2017/0263 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésén a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletének módosítása kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról HU HU
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT TÁRGYA Ez a javaslat a barcelonai egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésén az egyezményhez csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletének módosítása kapcsán az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatra vonatkozik. 2. A JAVASLAT HÁTTERE 2.1. A barcelonai egyezmény és jegyzőkönyvei A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló barcelonai egyezmény (a továbbiakban: a barcelonai egyezmény) célja a tengeri és szárazföldi természetes erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint a tengeri környezet és a part menti övezetek védelme a szennyezés megelőzése, csökkentése és megszüntetése révén. A barcelonai egyezmény 2004. július 9-én lépett hatályba. A barcelonai egyezményt hét, a földközi-tengeri környezet védelmének egyes vonatkozásaival foglalkozó jegyzőkönyv egészíti ki, köztük a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv (amelyet 1995- ben fogadtak el, és amely felváltotta az ugyanezzel foglalkozó 1982. évi jegyzőkönyvet) és annak mellékletei. Az Európai Unió szerződő fele a barcelonai egyezménynek 1 és jegyzőkönyveinek 2. Olaszország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Szlovénia, Málta, Ciprus és Horvátország szintén részes felei a barcelonai egyezménynek és jegyzőkönyveinek, csakúgy mint 13 nem uniós földközi-tengeri ország. 2.2. A szerződő felek huszadik rendes ülése A barcelonai egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésére 2017. december 17. és 20. között kerül sor az albániai Tiranában. A felek találkozóját fel fogják kérni, hogy határozzon többek között a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) II. mellékletének (A veszélyeztetett vagy fenyegetett fajok jegyzéke) módosítására irányuló, joghatással bíró jogi aktusról. A jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletek módosításának elfogadására a barcelonai egyezmény 23. cikkében leírt eljárás alkalmazandó. Az ilyen módosításokat a jegyzőkönyv szerződő feleinek háromnegyedes többségével kell elfogadni. A barcelonai egyezmény 25. cikkének megfelelően az Európai Gazdasági Közösség az egyezményben és annak egy vagy több jegyzőkönyvében részes tagállamai számával egyenlő számú szavazattal gyakorolja szavazati 1 A Tanács 77/585/EGK határozata (1977. július 25.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény megkötéséről, valamint a Földközi-tenger hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról (HL L 240., 1977.9.19., 1. o.) és a Tanács 1999/802/EK határozata (1999. október 22.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez, valamint a hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyvhöz csatolt módosítások elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 32. o.). 2 A Tanács 1999/800/EK határozata (1999. október 22.) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1. o.). HU 2 HU
jogát. Az Európai Gazdasági Közösség nem gyakorolja szavazati jogát olyan esetekben, amikor az érintett tagállamok gyakorolják azt, és fordítva. 2.3. A jegyzőkönyv II. mellékletének tervezett módosításai A barcelonai egyezmény szerződő feleinek 2017. december 17 20. között tartandó huszadik rendes ülésén a felek várhatóan a jegyzőkönyv II. mellékletét módosító határozatot fogadnak el (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus). A tervezett jogi aktus céljai a következők: - a jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő fajjegyzéket bővíteni négy új Anthozoa-fajjal (tengeri gerinctelenek, többek között korallok), nevezetesen az Isidella elongata, a Dendrophyllia cornigera, a Dendrophyllia ramea és a Desmophyllum dianthus fajokkal; - egyes tengeri és tengerparti madárfajok megnevezését aktualizálni, tekintettel a jegyzőkönyv mellékleteinek legutóbbi módosításai óta bekövetkezett taxonómiai változásokra. A tervezett jogi aktus kötelező érvényűvé válik a felek számára a barcelonai egyezmény 29. cikkével összhangban, amely arról rendelkezik, hogy az egyezményhez csatolt jegyzőkönyvek kötelező érvényűek szerződő feleikre nézve, valamint a 23. cikkel összhangban, amely alapján az egyezmény vagy a jegyzőkönyv mellékletei az egyezmény vagy adott esetben a jegyzőkönyv szerves részét képezik. 3. AZ UNIÓ NEVÉBEN KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT A jegyzőkönyv létrehozza a veszélyeztetett vagy fenyegetett fajok és a szabályozott hasznosítású fajok jegyzékét (12. cikk). E két jegyzék alkotja a jegyzőkönyv II. és III. mellékletét. A szerződő felek kötelesek összehangolt intézkedéseket elfogadni az említett mellékletekben felsorolt állat- és növényfajok védelmének és megőrzésének biztosítása érdekében. A tervezett jogi aktus egyrészt naprakésszé teszi egyes tengeri és tengerparti madárfajok megnevezését, tekintettel a jegyzőkönyv mellékleteinek legutóbbi módosításai óta bekövetkezett taxonómiai változásokra. Ez nem képez lényeges vagy lényegi módosítást, csupán naprakész neveket ad meg a listán már szereplő fajok esetében. Másrészt a tervezett jogi aktus négy új faj felvételét javasolja a jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő fajjegyzékébe (Isidella elongata, Dendrophyllia cornigera, Dendrophyllia ramea és Desmophyllum dianthus). E második javaslatot az egyezmény értelmében illetékes szakmai testület megvitatta a jegyzőkönyv irányítótestületének 13. ülésen, amelyen az EU képviseltette magát. A szóban forgó négy korallfaj megtalálható a zátonyok közösségi jelentőségű élőhelytípusban, amelynek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területeket 3 kell kijelölni az élőhelyvédelmi irányelv 4 I. melléklete alapján. Az Európai Unió élőhelyeinek értelmezési kézikönyve 5 mediterrán zátonyokat alkotó fajként felsorolja a Dendrophyllia 3 Az élőhelyvédelmi irányelv 1. cikkének l) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a különleges természetmegőrzési terület olyan, közösségi jelentőségű és a tagállamok által törvényi, közigazgatási és/vagy szerződéses aktus útján kijelölt természeti terület, amelyben meghozták a szükséges intézkedéseket azon természetes élőhelyek és/vagy fajok populációinak kedvező védettségi helyzetének helyreállítására illetve fenntartására, amelyek céljára a természeti területet kijelölték. 4 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). 5 Az Európai Unió élőhelyeinek értelmezési kézikönyve EUR 28, amelyet az élőhelyvédelmi bizottság 1999. október 4-én fogadott el (EUR 15 változat), és amelyet legutóbb 2013 áprilisában HU 3 HU
ramea és Dendrophyllia cornigera közösségeket, az Isidella elongata-t, valamint az egyes fehérkorallok, pl. a Lophelia pertusa és a Madrepora oculata alkotta kolóniákat, mely utóbbiakhoz kapcsolódik a Desmophyllum dianthus. E négy faj veszélyeztetettnek minősül a veszélyeztetett fajok mediterrán vörös listája 6 alapján: (a Dendrophyllia ramea jelenleg sebezhető, a Dendrophyllia cornigera és a Desmophyllum dianthus pedig veszélyeztetett fajként szerepel. Az Isidella elongata súlyosan veszélyeztetett és csaknem endemikus faj. A említett fajok közül három (a Dendrophyllia ramea, a Dendrophyllia cornigera és a Desmophyllum dianthus) a kőkorallok egy olyan csoportjához tartozik, amely szerepel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény II. függelékében, és így a 338/97/EK tanácsi rendelet (a vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló uniós rendelet) 7 B. mellékletében is. E négy Anthozoa-faj számos antropogén hatásnak van kitéve a Földközi-tengeren, mint például a fenékvonóhálós és a tengerfenéki horogsoros halászat, a környezetszennyezés, a fúrás, a globális felmelegedés vagy a tengervíz savasodása. Megújulási képességük igen csekély lehet viszonylag lassú növekedésük, alacsony szétszóródási képességük és viszonylag hosszú élettartamuk miatt. Még ha a négy faj populációjára vonatkozó tudományos információk hiányosak is, a rendelkezésre álló populáció-adatok és minőségi megfigyelések rámutatnak arra, hogy az élőhelyek és/vagy a populációk zsugorodása riasztó mértéket ölt. E javaslatok támogatásával az EU biztosítja, hogy kifelé és befelé következetes módon lépjen fel. Az Unió elkötelezte magát a biológiai sokféleség védelemére irányuló nemzetközi együttműködés mellett az EUMSZ 191. cikkének (1) bekezdésével összhangban és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye (CBD) 5. cikkével összhangban, valamint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye részes feleinek 2010-ben Nagoyában tartott tizedik, 2014-ben Pjongcsangban tartott tizenkettedik és 2016-ban Mexikóban tartott tizenharmadik konferenciája során hozott határozatok értelmében is. 89 E tekintetben a felvételre javasolt fajokat különösen érinti a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek tizenharmadik konferenciáján hozott XIII/11. sz. határozat 10, amely a hideg vizű területek biológiai sokféleségére vonatkozó önkéntes egyedi munkaterv végrehajtását mozdítja elő, többek között a hideg vizekben található ökoszisztémák ellenállóképességének fenntartása és fokozása érdekében. E javaslat szintén összhangban van az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődésről szóló konferenciáján 2012-ben kifejezett aggodalmakkal, vagyis hogy a korallzátonyok és a magrove-erdők igen sebezhetők, többek között az éghajlatváltozás, az óceánok savasodása, a túlhalászás, a pusztító halászati gyakorlatok és a környezetszennyezés hatásai miatt, valamint azzal a kötelezettségvállalással, hogy támogatni kell a nemzetközi együttműködést a korallzátonyok és a mangrove-ökoszisztémák megőrzése, illetve azok társadalmi, gazdasági módosítottak.http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/habitatsdirective/docs/int_manual_eu2 8.pdf. 6 http://www.iucnredlist.org/initiatives/mediterranean 7 A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.). 8 A X/2. sz. határozat, vagyis A biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, 2011 2020, és a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célkitűzések 10. célkitűzése szerint 2015-re a korallzátonyokra és az éghajlatváltozás vagy a tengerek savasodása által érintett más sérülékeny ökoszisztémákra nehezedő antropogén terheléseket minimálisra kell csökkenteni, hogy e korallzátonyok és ökoszisztémák megőrizhessék épségüket és működőképesek maradjanak. 9 A XII/23. sz. határozat melléklete A biológiai sokféleségre vonatkozó 10 aicsi cél elérését célzó kiemelt intézkedések a korallzátonyok és az azokhoz kapcsolódó ökoszisztémák tekintetében. 10 A XIII/11. sz. határozat Az egyezmény hatálya alá tartozó hideg vizű területeken a biológiai sokféleségre vonatkozó önkéntes egyedi munkaterv. HU 4 HU
és környezeti előnyeinek kiaknázása érdekében, továbbá elő kell mozdítani a műszaki együttműködést és az információk megosztását. A javaslat hozzájárul továbbá a 14.2. fenntartható fejlesztési cél eléréséhez, amely szerint 2020-ra fenntartható módon kell kezelni és meg kell védeni a tengeri és part menti ökoszisztémákat a jelentős káros hatások elkerülése révén, többek között az ellenállóképesség erősítésével és a helyreállítást célzó intézkedésekkel az egészséges és produktív óceánok elérése érdekében. A fentiek alapján az Uniónak támogatnia kell a jegyzőkönyv II. mellékletének módosítására irányuló javaslatot. 4. JOGALAP 4.1. Eljárási jogalap 4.1.1. Általános elvek Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése rendelkezik határozatok elfogadásáról a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat. A joghatással bíró jogi aktus fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül e fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog értelmében nem bírnak kötelező erővel, de meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 11. 4.1.2. A jelen esetre történő alkalmazás A barcelonai egyezmény szerződő feleinek konferenciája által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A barcelonai egyezmény 23. és 29. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog értelmében kötelező érvényű lesz. A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése. 4.2. Anyagi jogalap 4.2.1. Általános elvek Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban meghatározásra kerül az Unió nevében képviselendő álláspont. 4.2.2. A jelen esetre történő alkalmazás A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezettel kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése. 4.3. Következtetés A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével. 11 C-399/12. sz. ügy, Németország kontra Tanács (OIV), ECLI:EU:C:2014:2258, 61 64. pont. HU 5 HU
2017/0263 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésén a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletének módosítása kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezményt (a továbbiakban: a barcelonai egyezmény) a Közösség az 1999/802/EK tanácsi határozattal 12 összhangban kötötte meg, és az 2004. július 9- én lépett hatályba. (2) Az Unió részes fele a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyvnek is (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), amelyhez a Közösség az 1999/800/EK tanácsi határozattal 13 összhangban csatlakozott, és amely 1999. december 12-én lépett hatályba. (3) A barcelonai egyezmény 18. cikke értelmében a szerződő felek üléseinek egyik feladata az egyezmény mellékleteinek és a jegyzőkönyveknek szükség szerinti elfogadása, felülvizsgálata és módosítása. (4) A barcelonai egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésére 2017. december 17. és 20. között kerül sor. A napirendi pontok között szerepel a jegyzőkönyv II. melléklete módosításainak elfogadása. (5) E módosítások célja négy új Anthozoa-faj (Isidella elongata, Dendrophyllia cornigera, Dendrophyllia ramea és Desmophyllum dianthus) felvétele a jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő fajjegyzékbe, valamint a jegyzékben szereplő egyes tengeri és tengerparti madárfajok megnevezésének aktualizálása a jegyzőkönyv mellékleteinek legutóbbi módosításai óta bekövetkezett rendszertani változások fényében. (6) Helyénvaló tehát meghatározni a barcelonai egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülésén az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a 12 A Tanács 1999/802/EK határozata (1999. október 22.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez, valamint a hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyvhöz csatolt módosítások elfogadásáról (HL L 322., 1999.12.14., 32. o.). 13 A Tanács 1999/800/EK határozata (1999. október 22.) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1. o.). HU 6 HU
jegyzőkönyv II. mellékletének módosításai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve. (7) A jegyzőkönyv II. mellékletébe való felvételre javasolt négy Anthozoa-faj megtalálható olyan közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusokban, amelyek megőrzéséhez a 92/43/EGK tanácsi irányelv 14 I. mellékletében meghatározott különleges természetmegőrzési területeket kell kijelölni. E fajok közül három szerepel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény II. függelékében is, amelyet az Unióban a 338/97/EK tanácsi rendelet 15 B. melléklete hajt végre. A felvételre javasolt fajok mindegyike veszélyeztetett a Földközi-tengeren, ezért a jegyzőkönyv alapján biztosított fokozott védelemre van szükségük az emberi tevékenységekkel szemben. (8) Mivel a barcelonai egyezmény szerződő feleinek huszadik rendes ülése által elfogadandó határozatára irányuló javaslat a jegyzőkönyv II. mellékletének módosítására irányul, azt elfogadása után helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (9) Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a barcelonai egyezmény szerződő feleinek rendes ülésein az Uniót a Bizottság képviseli. A tagállamok az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerint támogatják az Unió álláspontját, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: a barcelonai egyezmény) szerződő feleinek huszadik rendes ülésén a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) II. mellékletének módosítására irányuló javaslatot az Unió támogatja a következők tekintetében: 1. a következő fajok hozzáadása: Dendrophyllia cornigera, Dendrophyllia ramea, Desmophyllum dianthus, Isidella elongata; 2. a tengeri és tengerparti madárfajok megnevezésének módosítása rendszertani változások miatt a mellékletnek megfelelően. 2. cikk Az 1. cikkben említett határozatot elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 14 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). 15 A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.). HU 7 HU
3. cikk Ennek a határozatnak a Bizottság és tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Tanács részéről az elnök HU 8 HU