Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 17. (OR. en) 5365/17 ADD 5 ENT 13 ENV 28 MI 46 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 16. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D045884/03 ANNEXES 4 TO 16 Tárgy: MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és - karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D045884/03 számú dokumentum IV-XVI. MELLÉKLETÉT. Melléklet: D045884/03 ANNEXES 4 TO 16 5365/17 ADD 5 DGG3A HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX D045884/03 [ ](2016) XXX draft ANNEXES 4 to 16 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HU HU

IV. MELLÉKLET A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VALÓ ALKALMASSÁG TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES KIBOCSÁTÁSI ADATOK 251

1. függelék (A SZÉN-MONOXID-KIBOCSÁTÁSOK MÉRÉSE ÜRESJÁRATI FORDULATSZÁMOKON) (2. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a függelék a 2. típusú vizsgálat eljárását írja le, amely a szén-monoxid-kibocsátásokat méri üresjárati fordulatszámokon (normál és nagy üresjárati fordulatszám). 2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1. Az általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.2., valamint 5.3.7.1 5.3.7.6. szakaszában foglalt követelményekkel, a 2.2. pontban meghatározott kivétellel. 2.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.7.5. szakaszában említett táblázat e rendelet I. melléklete 4. függeléke kiegészítésének 2.1. pontjában említett 2. típusú vizsgálat céljaira szolgáló táblázatként értendő. 3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A műszaki követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletében foglalt követelményekkel, a 3.2. és a 3.3. pontban felsorolt kivételekkel. 3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.1. szakaszában említett referenciatüzelőanyag-specifikációk az e rendelet IX. mellékletében foglalt megfelelő referenciatüzelőanyag-specifikációkra való hivatkozásként értendők. 3.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.2.1. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő. 252

2. függelék A FÜST OPACITÁSÁNAK MÉRÉSE 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a függelék a kibocsátott kipufogógáz opacitásának mérésére vonatkozó követelményeket írja le. 2. A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELE 2.1. A korrigált fényelnyelési együttható jelét minden olyan járművön el kell helyezni, amely megfelel annak a járműtípusnak, amelyre ez a vizsgálat vonatkozik. A jel egy téglalapban elhelyezett szám, amely a jóváhagyáskor a terhelés nélküli gyorsítással végzett vizsgálattal kapott korrigált fényelnyelési együttható m 1 -ben kifejezve. A vizsgálati módszert a 4. szakasz írja le. 2.2. A jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A jelet szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen kell rögzíteni, amelyet az I. melléklet 4. függelékében bemutatott típusjóváhagyási tanúsítványhoz fűzött kiegészítésben fel kell tüntetni. 2.3. A IV.2.1. ábrán példa látható a fényelnyelési együttható jelére. IV.2.1. ábra Legkisebb méret: b = 5,6 mm A fenti jel azt mutatja, hogy a korrigált fényelnyelési együttható 1,30 m 1. 3. ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK 3.1. Az előírások és vizsgálatok megegyeznek a 24. sz. ENSZ EGB-előírás 1 III. részének 24. szakaszában leírtakkal, az ezen eljárások alól a 3.2. pontban megadott kivétellel. 3.2. A 24. ENSZ EGB-előírás 24.1. szakaszában a 2. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 4. függelékére való hivatkozásként értendő. 1 HL L 326., 2006.11.24. 253

4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 4.1. A műszaki követelmények megegyeznek a 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4., 5., 7., 8., 9. és 10. mellékletében foglalt követelményekkel, a 4.2., a 4.3. és a 4.4. pontban felsorolt kivételekkel. 4.2. Vizsgálat állandósult motorfordulatszámok mellett, a teljes terhelési görbe mentén 4.2.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 3.1. szakaszában az 1. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásként értendő. 4.2.2. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 3.2. szakaszában ismertetett referenciatüzelőanyag az e rendelet IX. mellékletében ismertetett azon referencia-tüzelőanyagra való hivatkozásként értendő, amely megfelelő a jármű típusjóváhagyásának alapját képező kibocsátási határértékek szempontjából. 4.3. Vizsgálat terhelés nélküli gyorsítással 4.3.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.2. szakaszában a 2. melléklet 2. táblázatára való hivatkozások az e rendelet I. melléklete 4. függelékének 2.4.2.1. pontja alatti táblázatra való hivatkozásként értendők. 4.3.2. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.3. szakaszában az 1. melléklet 7.3. szakaszára való hivatkozások az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásokként értendők. 4.4. A kompressziós gyújtású motorok hasznos teljesítményének mérésére szolgáló EGBmódszer 4.4.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 10. mellékletének 7. szakaszában az e melléklet függeléke hivatkozások és a 24. sz. ENSZ EGB-előírás 10. mellékletének 7. és 8. szakaszában az 1. melléklet hivatkozások az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásokként értendők. 254

V. MELLÉKLET A KARTERGÁZ-KIBOCSÁTÁS VIZSGÁLATA (3. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a melléklet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.3. szakaszában leírt, a kartergázkibocsátások vizsgálatára szolgáló 3. típusú vizsgálati eljárást ismerteti. 2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1. A 3. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 1. és 2. szakaszában szereplő követelményekkel, a lenti 2.2. és 2.3. pontban felsorolt kivételekkel. 2.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 2.1. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő. 2.3. A VL járműre meghatározott kigurulási menetellenállási együtthatókat kell használni. Ezek hiányában a VH kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. 3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A műszaki előírások megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3 6. szakaszában szereplő előírásokkal, az alábbi 3.2. pontban meghatározott kivétellel. 3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3.2. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő. 255

1. BEVEZETÉS VI. MELLÉKLET A PÁROLGÁSI KIBOCSÁTÁSOK MEGHATÁROZÁSA (4. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) 1.1. Ez a melléklet a szikragyújtású motorral felszerelt járművek tüzelőanyag-rendszeréből párolgás révén távozó szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgáló 4. típusú vizsgálati eljárást ismerteti. 2. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 2.1. Bevezetés Az eljárás a párolgási kibocsátások vizsgálatából és két kiegészítő vizsgálatból áll, melyek közül az egyik az 5.1. pontnak megfelelően az aktívszéntartály öregítésére, a másik az 5.2. pontnak megfelelően a tüzelőanyag-tároló rendszer áteresztésére irányul. A párolgási kibocsátások vizsgálata (VI.1. ábra) a napi hőmérséklet-változás, a jármű parkolás közbeni átforrósodása, illetve a városi közlekedés sajátosságai miatt bekövetkező párolgási szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgál. 2.2. A párolgási kibocsátások vizsgálata a következőkből áll: a) egy városi (első rész), egy országúti (második rész), majd két újabb városi vezetési ciklusból (első rész) összetevődő vizsgálati út; b) a jármű átforrósodása okozta veszteség meghatározása; c) a napi párolgási veszteség meghatározása. A vizsgálat végeredményének kiszámításához összesíteni kell az átforrósodáskor felszabaduló és a napi párolgási szénhidrogén-kibocsátásokat, valamint az áteresztési tényezőt. 3. JÁRMŰ ÉS TÜZELŐANYAG 3.1. A jármű 3.1.1. A járművet jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat időpontjáig legalább 3 000 km-t kell futnia. A párolgási kibocsátások meghatározásának céljára használt jármű kilométerórájának állását és a jármű korát fel kell jegyezni. A bejáratás alatt a párolgási kibocsátást szabályozó rendszernek csatlakoztatva kell lennie és kifogástalanul kell működnie. Az aktívszén-tartály(oka)t a szokásos módon kell használni, és nem szabad kitenni a normálistól eltérő átöblítési műveletnek vagy töltésnek. Az 5.1. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően öregített aktívszéntartály(oka)t a VI.1. ábrának megfelelően kell bekötni. 3.2. Tüzelőanyag 3.2.1. Az 1. típusú vizsgálatokhoz e rendelet IX. mellékletében meghatározott E10 referenciatüzelőanyagot kell használni. E rendelet alkalmazásában az 1. típusú vizsgálatok referenciatüzelőanyaga az E10 referencia-tüzelőanyag, kivéve az aktívszéntartály öregítésének céljára az 5.1. pontnak megfelelően. 256

4. A PÁROLGÁSI KIBOCSÁTÁS VIZSGÁLATÁRA HASZNÁLT BERENDEZÉS 4.1. Görgős fékpad A görgős fékpadnak meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. mellékletének 1. függelékében meghatározott követelményeknek. 4.2. A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamra A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamrának meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGBelőírás 7. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott követelményeknek. 257

VI.1. ábra: A párolgási kibocsátások meghatározása 3 000 km-es bejáratási időszak (nincs a normálistól eltérő átöblítés vagy töltés) Öregített tartály(ok) használata A jármű gőztisztítása (ha szükséges) A tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási források korlátozása vagy eltávolítása (megállapodás függvényében) A vizsgálat kezdete Max. 1 óra 12 36 órán keresztül 20 C és 30 C közötti hőmérsékleten való tárolás A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése Előkondicionáló menetciklus: Max. 5 perc 12 36 órán keresztül 20 C és 30 C közötti hőmérsékleten való tárolás A tüzelőanyag hőmérséklete: 291K ± 8K (18 C ± 8 C) A tartály névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-a Környezeti hőmérséklet: 293K 303K (20 30 C) 1. típus: egy 1. rész + két 2. rész Tstart: 293K 303K (20 30 C) Az aktívszéntartály öregítése Időtartam: kb. 2 hónap Max. 1 óra Az abszorpciós küszöb eléréséig töltött, öregített tartály NEDC menetciklus 1. típus: egy 1. rész + egy 2. rész Tstart: 293K 303K (20 30 C) majd két 1. rész Melegindítás < 2 percen belül, majd kétszer a vizsgálat 1. része Max. 7 perc 6 36 óra a motor leállítása előtt legfeljebb 2 perccel Átforrósodási vizsgálat: M HS Legalább 6 órán keresztül 293K hőmérsékleten való tárolás Tmin = 296K (23 C) Tmax= 304K (31 C) 60 ± 0,5 perc 293K ± 2K (20 ± 2 C) A tüzelőanyag-rendszer öregítése Időtartam: kb. 5 hónap Napi vizsgálat, 1. nap: M D1 Napi vizsgálat, 2. nap: M D2 Tstart = 293K (20 C) Tmin = 308K T = 15K 24 óra, napi vizsgálatok száma = 2 Áteresztési tényező: PF M HS + +M D1 + M D2 + 2PF < 2,0 g/vizsgálat A vizsgálat vége Megjegyzések: 1. Párolgási kibocsátást szabályozó rendszer szerinti családok az I. melléklet 3.2. pontjának megfelelően 258

2. A kipufogógáz-kibocsátás mérhető az 1. típusú vizsgálat alatt, de a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére ez nem használható. A kipufogógázkibocsátásra jogszabályilag előírt vizsgálat külön kezelendő. 259

4.3. Elemző rendszerek Az elemző rendszereknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.3. szakaszában meghatározott követelményeknek. 4.4. A hőmérsékleti adatok rögzítése A hőmérsékleti adatok rögzítésének a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.5. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően kell történnie. 4.5. A nyomásértékek rögzítése A nyomásértékek rögzítésének a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.6. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően kell történnie. 4.6. Ventilátorok A ventilátoroknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.7. szakaszában meghatározott követelményeknek. 4.7. Gázok A gázoknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.8. szakaszában meghatározott követelményeknek. 4.8. Egyéb berendezések Az egyéb berendezéseknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.9. szakaszában meghatározott követelményeknek. 5. A VIZSGÁLAT MENETE 5.1. Az aktívszéntartály(ok) öregítése Az átforrósodási veszteség és a napi veszteség vizsgálata előtt az aktívszéntartály(oka)t öregíteni kell az alábbi VI.2. ábrán ismertetett eljárással. 260

VI.2. ábra: Az aktívszéntartály öregítése 5.1.1. Hőkondicionálás 261

A tartály(oka)t egy erre a célra kialakított hőkamrában többször 15 C-ról 60 C-ra melegítik, majd lehűtik, a végpontokon 30 percig tartva. Az egyes ciklusok hossza 210 perc a 3. ábrának megfelelően. A hőmérséklet-gradiensnek a lehető legjobban meg kell közelítenie az 1 C/percet. A tartály(ok)on nem szabad átfújatni a levegőt. A ciklust 50 egymást követő alkalommal kell megismételni. A művelet teljes hossza 175 óra. VI.3. ábra: Hőkondicionálási ciklus Hőmérséklet ( C) és idő (min) 5.1.2. Az aktívszéntartály rezgési kondicionálása A hőkondicionálást követően a tartály(oka)t függőleges tengelyük mentén, a gépjárműben elfoglalt helyzetbe állítva 30 ± 10 Hz frekvencián összesen több mint 1,5m/sec 2 Grms-nek 2 kell kitenni. A művelet hossza 12 óra. 5.1.3. Az aktívszéntartály tüzelőanyaggal való öregítése 5.1.3.1. Tüzelőanyaggal való öregítés 300 cikluson keresztül 5.1.3.1.1. A hőkondicionálás és a rezgési kondicionálás után a tartály(oka)t az alábbi 5.1.3.1.1.1. pontban leírt, 1. típusú vizsgálatokhoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyag és nitrogén vagy levegő 50 ± 15 % tüzelőanyaggőz-térfogatarányú keverékében kell öregíteni. A keverék tüzelőanyaggőzzel való telítettségének arányát 60 ± 20 g/órán kell tartani. A tartály(oka)t a megfelelő abszorpciós küszöb eléréséig kell tölteni. Az abszorpciós küszöb eléréséről akkor beszélünk, amikor a kibocsátott szénhidrogének halmozott mennyisége eléri a 2 grammot. Ehelyett a töltés végpontja lehet az is, amikor a szellőzőnyílásnál az egyenértékű koncentráció eléri a 3000 ppm-t. 2 Grms: a rezgés négyzetes középértéke, amelyet az egyes pontokon mért erősség négyzetének középértéke, majd a középérték gyöke kiszámításával kell meghatározni. Az így kapott eredmény a Grms értéke. 262

5.1.3.1.1.1. A vizsgálathoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyagnak az alábbiak tekintetében ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint az E10 referenciatüzelőanyagnak: Sűrűség 15 C-on gőznyomás (DVPE), desztilláció (csak párolgás), szénhidrogén-elemzés (csak olefinek, aromás vegyületek, benzol), oxigéntartalom, etanoltartalom. 5.1.3.1.2. A tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. szakaszában ismertetett eljárásnak megfelelően kell végezni. A tisztítást a töltést követő 5 perc és legkésőbb 1 óra között kell végezni. 5.1.3.1.3. Az eljárás 5.1.3.1.1. és 5.1.3.1.2. pontban leírt lépéseit 50 alkalommal kell megismételni, ezután 5 butáncikluson keresztül az alábbi 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően meg kell mérni a bután-feldolgozási kapacitást (BWC), ami az aktivált széntartály képessége a száraz levegőben található bután abszorpciójára és deszorpciójára meghatározott körülmények között. A tüzelőanyaggal való öregítést folytatni kell a 300. ciklus végéig. 300 ciklus után az 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően 5 butáncikluson keresztül ismét meg kell mérni a BWC-t. 5.1.3.1.4. A tüzelőanyaggal való öregítés 50. és 300. ciklusa után meg kell mérni a BWC-t. A méréshez addig kell tölteni a tartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.6.3. szakaszának megfelelően, amíg el nem éri az abszorpciós küszöböt. Ekkor fel kell jegyezni a BWC értékét. Ezután el kell végezni a tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. szakaszában ismertetett eljárásnak megfelelően. A tisztítást a töltést követő 5 perc és legkésőbb 1 óra között kell végezni. A butánterhelést öt alkalommal kell megismételni. A BWC értékét minden alkalom után fel kell jegyezni. A BWC 50 értékét az öt terhelési eredmény átlagaként kell kiszámítani és fel kell jegyezni. A tartályok összesen 300 tüzelőanyaggal való öregítési cikluson és 10 butáncikluson mennek keresztül, ezután stabilizáltnak tekinthetők. 5.1.3.2. Amennyiben a tartály(oka)t a beszállító adja, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyó hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett öregítési eljárás bármely szakaszát. 5.1.3.3. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyó hatósághoz a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely legalább a következőket tartalmazza: az aktív szén típusa, a töltés sebessége, 263

a tüzelőanyag specifikációi, a BWC-mérések eredményei. 5.2. A tüzelőanyag-rendszer áteresztési tényezőjének meghatározása (VI.4. ábra) VI.4. ábra: Az áteresztési tényező meghatározása A vizsgálathoz a családra jellemző tüzelőanyag-tároló rendszert kell kiválasztani, próbapadra kell erősíteni, majd E10 referencia-tüzelőanyaggal feltöltve 20 héten át 40 C ± 2 C-on kell tartani. A tüzelőanyag-tároló rendszert a járműben elfoglalt szokásos helyzetéhez hasonlóan kell elhelyezni a próbapadon. 5.2.1. A tartályt friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni, 18 C ± 8 C-on, névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig. A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot egy biztonságos, erre a célra kialakított, szabályozott hőmérsékletű helyiségben 40 C ± 2 C-on kell tartani 3 héten át. 264

5.2.2. A harmadik hét végén a tartályt ki kell üríteni, és 18 C ± 8 C-on friss E10 referenciatüzelőanyaggal újra kell tölteni névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig. 6 36 órán belül (melynek utolsó hat órájában a hőmérséklet 20 C ± 2 C) a tüzelőanyagrendszert tartó próbapadot változtatható hőmérsékletű SHED-kamrába kell helyezni, és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.7. szakaszának megfelelően 24 órás napi vizsgálatnak kell alávetni. A tüzelőanyag-rendszer szellőzését ki kell vezetni a változtatható hőmérsékletű SHED-kamrán kívülre, kizárva ezzel, hogy a tartály szellőzési kibocsátását áteresztésnek mérjék. A szénhidrogén-kibocsátást meg kell mérni, és értékét HC 3W -ként kell feljegyezni. 5.2.3. A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot ismét egy biztonságos, erre a célra kialakított szabályozott hőmérsékletű helyiségbe kell helyezni, és ott 40 C ± 2 C-on kell tartani a fennmaradó 17 héten át. 5.2.4. A 17. hét végén a tartályt ki kell üríteni, és 18 C ± 8 C-on friss referenciatüzelőanyaggal újra kell tölteni névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig. 6 36 órán belül (melynek utolsó hat órájában a hőmérséklet 20 C ± 2 C) a tüzelőanyagrendszert tartó próbapadot változtatható hőmérsékletű SHED-kamrába kell helyezni, és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.7. szakaszának megfelelően 24 órás napi vizsgálatnak kell alávetni. A tüzelőanyag-rendszer szellőzését ki kell vezetni a változtatható hőmérsékletű SHED-kamrán kívülre, kizárva ezzel, hogy a tartály szellőzési kibocsátását áteresztésnek mérjék. A szénhidrogén-kibocsátást meg kell mérni, és értékét HC 20W -ként kell feljegyezni. 5.2.5. Az áteresztési tényező a HC 20W és a HC 3W különbsége g/24 órában, 3 helyértékben megadva. 5.2.6. Amennyiben az áteresztési tényezőt a beszállító állapítja meg, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyó hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett eljárást. 5.2.7. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyó hatósághoz a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely legalább a következőket tartalmazza: a) a vizsgált tüzelőanyag-tároló rendszer teljes leírása, beleértve a vizsgált tartály típusát, hogy az egy- vagy többrétegű-e, valamint hogy milyen anyagból készült a tartály és a rendszer többi eleme, b) az öregítés során mért heti átlaghőmérsékletek, c) a harmadik héten mért HC-érték (HC 3W ), d) a huszadik héten mért HC-érték (HC 20W ), e) az eredményül kapott áteresztési tényező (PF). 5.2.8. A fenti 5.2.1 5.2.7. pontoktól eltérve a többrétegű tartályokat használó gyártók a fent leírt teljes mérési eljárás elvégzése helyett használhatják a következő rögzített áteresztési tényezőt (APF): többrétegű tartály APF-je = 120 mg/24 óra. 265

5.2.8.1. Amennyiben egy gyártó a rögzített áteresztési tényező használata mellett dönt, a típusjóváhagyó hatósághoz nyilatkozatot nyújt be a tartály típusának és az ahhoz felhasznált anyagoknak a pontos megjelölésével. 5.3. Az átforrósodási és a napi veszteség mérésének menete A járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.1. és 5.1.2. szakaszának megfelelően elő kell készíteni. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási forrásokat a vizsgálat előtt el lehet távolítani vagy korlátozni lehet (pl. a gumiabroncsok vagy a jármű hevítése, az ablakmosó folyadék eltávolítása). 5.3.1. Temperálás A járművet legalább 12, de legfeljebb 36 órára le kell állítani és temperálni kell a pihentető területen. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 C-os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét. 5.3.2. A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése A tüzelőanyagot a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.7. szakaszának megfelelően ki kell üríteni és újra kell tölteni. 5.3.3. Előkondicionáló menetciklus A tüzelőanyag leeresztését és feltöltését követő egy órán belül görgős fékpadra kell állítani a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti két menetciklusnak. E művelet alatt a kipufogógáz-kibocsátásból nem kell mintát venni. 5.3.4. Temperálás Az előkondicionálás végét követő öt percen belül a járművet legalább 12, de legfeljebb 36 órára le kell állítani és temperálni kell a pihentető területen. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 C-os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét. 5.3.5. A tartály töltése az abszorpciós küszöbig Az 5.1. pontnak megfelelően öregített tartály(oka)t a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.4. szakaszában ismertetett eljárásnak megfelelően az abszorpciós küszöb eléréséig kell tölteni. 5.3.6. Vizsgálat fékpadon 5.3.6.1. A tartály feltöltését követő egy órán belül görgős fékpadra kell állítani a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti két menetciklusnak. Ezután a motort le kell állítani. A művelet során mintát lehet venni a kipufogógáz-kibocsátásból, de az eredmények a kipufogógáz-kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyás céljára nem használhatók. 5.3.6.2. Az 5.3.6.1. pont szerinti I. típusú próbaút végétől számított két percen belül a járművel újabb kondicionáló menetciklust kell megtenni, amely az I. típusú próbaút első részének (melegindítás) kétszeri ismétléséből áll. Ezután a motort ismét le kell állítani. Ez alatt a művelet alatt nem szükséges mintát venni a kipufogógáz-kibocsátásból. 5.3.7. Átforrósodás 266

A görgős fékpadon végzett vizsgálat után a járművet alá kell vetni az átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálatának a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.5. szakasza szerint. Az átforrósodási veszteségeket a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. szakaszával összhangban kell kiszámítani, és M HS -ként kell feljegyezni. 5.3.8. Temperálás Az átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálata után a járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.6. szakaszának megfelelően temperálni kell. 5.3.9. Napi vizsgálat 5.3.9.1. A temperálás után el kell végezni a napi veszteség első 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.7. szakaszának megfelelően. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. szakaszában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket M D1 -ként kell feljegyezni. 5.3.9.2. A napi kibocsátások első 24 órás mérése után el kell végezni a napi kibocsátások második 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. szakaszával összhangban. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. szakaszában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket M D2 -ként kell feljegyezni. 5.3.10. Számítás Az M HS + M D1 + M D2 + 2PF képlettel kapott eredmény nem érheti el a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázatában meghatározott határértéket. 5.3.11. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyó hatósághoz a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely legalább a következőket tartalmazza: a) a temperálási időszakok ismertetése, megadva hosszukat és az elért átlaghőmérsékleteket, b) a használt öregített tartály leírása és a részletes öregítési jegyzőkönyv hivatkozási adatai, c) az átforrósodási vizsgálatkor alkalmazott átlaghőmérséklet, d) az átforrósodási vizsgálat során mért érték, HSL, e) az első napi kibocsátási érték, DL 1st day, f) a második napi kibocsátási érték, DL 2nd day, g) a párolgási kibocsátások végeredménye, amelyet az M HS + M D1 + M D2 + 2PF képlet használatával kell kiszámítani. 267

VII. MELLÉKLET A KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTŐ RENSZEREK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE (5. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a melléklet a kibocsátáscsökkentő rendszerek tartósságának ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat írja le. 2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1. Az 5. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.6. szakaszában szereplő követelményekkel, a lenti 2.2. és 2.3. pontban felsorolt kivételekkel. 2.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.6.2. szakaszában megadott táblázatot és az 5.3.6.4. szakasz szövegét az alábbi módon kell érteni: Motorkategória Rögzített romlási tényezők CO THC NMHC NO x HC + NO x PM P Szikragyújtás 1,5 1,3 1,3 1,6 1,0 1,0 Kompressziós gyújtás Mivel nincsenek kompressziós gyújtású járművekre rögzített romlási tényezők, a gyártónak a teljes jármű tartóssági vizsgálatával vagy a próbapadi öregítési tartóssági vizsgálattal kell meghatároznia a romlási tényezőket. 2.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.6.5. szakaszában az 5.3.1. és a 8.2. szakaszra való hivatkozás a járművek hasznos élettartama alatt az e rendelet XXI. mellékletében és I. mellékletének 4.2. táblázatában foglalt követelményekre való hivatkozásként értendő. 2.4. Mielőtt a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási határértéket a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.6.5. szakaszában említett követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére használják, ki kell számolni és alkalmazni kell a romlási tényezőket a XXI. melléklet 7. almellékletének A7/1. táblázatában és 8. almellékletének A8/5. táblázatában található leírás szerint. 3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 1 7. szakaszában, valamint 1., 2. és 3. függelékében megállapítottakkal, a 3.2 3.10. pontban meghatározott kivételekkel. 3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 1.5. szakaszában a 2. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 4. függelékére való hivatkozásként értendő. 268

3.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 1.6. szakaszában található 1. táblázatban megállapított kibocsátási határértékekre való hivatkozás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási határértékekre való hivatkozásként értendő. 3.4. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 2.3.1.7. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő. 3.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 2.3.2.6. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő. 3.6. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 3.1. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő.3.7. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 7. szakaszában az 5.3.1.4. szakaszra való hivatkozás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatára való hivatkozásként értendő. 3.8. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 6.3.1.2. szakaszában a 4a. melléklet 7. függelékében említett módszerekre való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletének 4. almellékletére való hivatkozásként értendő. 3.9. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 9. mellékletének 6.3.1.4. szakaszában a 4a. mellékletre való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletének 4. almellékletére való hivatkozásként értendő. 3.10. A VL járműre meghatározott kigurulási menetellenállási együtthatókat kell használni. Ezek hiányában a VH kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. 269

VIII. MELLÉKLET AZ ÁTLAGOS KIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSE ALACSONY KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLETEN (6. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a melléklet az alacsony környezeti hőmérséklet melletti átlagos kibocsátások ellenőrzésére szolgáló 6. típusú vizsgálati eljárást és az ahhoz szükséges berendezéseket írja le. 2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1. A 6. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.5. szakaszában szereplő követelményekkel, a lenti 2.2. pontban felsorolt kivételekkel. 2.2. A 83. sz. ENSZ EGB előírás 5.3.5.2. szakaszában említett határértékek a 715/2007/EK rendelet 1. mellékletének 4. táblázatában megállapított határértékekként értendők. 3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletének 2 6. szakaszában megállapítottakkal, az alábbi 3.2. pontban meghatározott kivétellel. 3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletének 3.4.1. szakaszában a 10. melléklet 2. szakaszára való hivatkozás az e rendelet IX. mellékletének B. szakaszára való hivatkozásként értendő. 3.3. A VL járműre meghatározott kigurulási menetellenállási együtthatókat kell használni. Ezek hiányában a VH kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. 270

IX. MELLÉKLET A REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK SPECIFIKÁCIÓI A. REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK 1. A szikragyújtású motorral felszerelt járművek vizsgálatához használandó referencia-tüzelőanyagok műszaki adatai Típus: Benzin (E10): Paraméter Mértékegység alsó Határértékek 3 felső Vizsgálati módszer Kísérleti oktánszám, RON 4 95,0 98,0 EN ISO 5164 Motoroktánszám, MON 5 85,0 89,0 EN ISO 5163 Sűrűség 15 C-on kg/m 3 743,0 756,0 EN ISO 12185 Gőznyomás (DVPE) kpa 56,0 60,0 EN 13016-1 Víztartalom térf. % 0,05 EN 12937 Megjelenés 7 C-on tiszta és átlátszó Desztilláció: 70 C-ig átdesztillált térf. % 34,0 46,0 EN ISO 3405 100 C-ig átdesztillált térf. % 54,0 62,0 EN ISO 3405 150 C-ig átdesztillált térf. % 86,0 94,0 EN ISO 3405 3 4 5 A specifikációban szereplő értékek valós értékek. A határértékek megállapításánál az Olajtermékek Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E műszaki okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. 271

végső forráspont C 170 195 EN ISO 3405 Maradék térf. % 2,0 EN ISO 3405 Szénhidrogén-elemzés: olefinek térf. % 6,0 13,0 EN 22854 aromás vegyületek térf. % 25,0 32,0 EN 22854 benzol térf. % 1,00 EN 22854 EN 238 telített szénhidrogének térf. % jegyzőkönyv EN 22854 Szén hidrogén arány Szén oxigén arány jegyzőkönyv jegyzőkönyv Indukciós periódus 6 perc 480 EN ISO 7536 Oxigéntartalom 7 tömeg% 3,3 3,7 EN 22854 Oldószerrel kimosott gyanta (Gyantamaradvány) mg/100 ml 4 EN ISO 6246 Kéntartalom 8 mg/kg 10 EN ISO 20846 EN ISO 20884 Rézkorrózió, 3 óra, 50 C 1. osztály EN ISO 2160 Ólomtartalom mg/l 5 EN 237 Foszfortartalom 9 mg/l 1,3 ASTM D 3231 6 7 8 9 A tüzelőanyag tartalmazhat rendes körülmények között a finomítókban a benzin stabilizálására használt antioxidánsokat és fémdezaktivátorokat, de detergens/diszpergáló adalékokat és oldó olajokat tilos hozzáadni. Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. Az 1. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. 272

Etanol 10 térf. % 9,0 10,0 EN 22854 ( 2 ) Amint a fenti tulajdonságokra egyenértékű EN/ISO-módszereket tesznek közzé, ezeket át fogjuk venni. Típus: Etanol (E85) Paraméter Mértékegység alsó Határértékek 11 felső Vizsgálati módszer 12 Kísérleti oktánszám, RON 95 EN ISO 5164 Motoroktánszám, MON 85 EN ISO 5163 Sűrűség 15 C-on kg/m 3 jegyzőkönyv ISO 3675 Gőznyomás kpa 40 60 EN ISO 13016-1 (DVPE) Kéntartalom 1314 mg/kg 10 EN ISO 20846, EN ISO 20884 Oxidációs stabilitás perc 360 EN ISO 7536 Gyantamaradvány (oldószerrel kimosva) mg/100ml 5 EN-ISO 6246 Megjelenés Környezeti hőmérsékleten, illetve 15 C hőmérsékleten tiszta és átlátszó, lebegő vagy lecsapódott szennyező anyagoktól szemmel láthatóan Szemrevéte lezés 10 11 12 13 14 Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. A specifikációban szereplő értékek valós értékek. A határértékek megállapításánál az Olajtermékek Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E műszaki okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. Vita esetén a vita rendezésére és az eredményeknek a vizsgálati módszer pontossága alapján való értelmezésére az EN ISO 4259 szabványban leírt eljárások alkalmazandóak. A kéntartalmat illető nemzeti viták esetében az EN 228 szabvány nemzeti mellékletében szereplő hivatkozáshoz hasonlóan az EN ISO 20846 szabványt vagy az EN ISO 20884 szabványt kell alkalmazni. Az 1. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. 273

(amelyik nagyobb) kell meghatározni. mentes Etanol és nagyobb térf. % 83 85 EN 1601 szénatomszámú alkoholok 15 EN 13132 EN 14517 Nagyobb szénatomszámú alkoholok (C3 C8) térf. % 2 Metanol térf. % 0,5 Benzin 16 térf. % a többi EN 228 Foszfor mg/l 0,3 17 ASTM D 3231 Víztartalom térf. % 0,3 ASTM E 1064 Szervetlenklorid-tartalom mg/l 1 ISO 6227 phe 6,5 9 ASTM D 6423 Rézszalagos korrózió (3 óra 50 C-on) Savasság (ecetsavban kifejezve CH 3 COOH) Szén hidrogén arány Szén oxigén arány besorolás 1. osztály EN ISO 2160 tömeg% 0,005 ASTM D 1613 (mg/l) 40 jegyzőkönyv jegyzőkönyv Típus: Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG) Paraméter Mértékegység A tüzelőanyag B tüzelőanyag Vizsgálati módszer Összetétel: ISO 7941 15 16 17 Az EN 15376 szabvány specifikációinak megfelelő etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. Az ólmozatlan benzin részarányának meghatározásához 100-ból ki kell vonni a víz és az alkoholok százalékos részarányának összegét Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. 274

C 3 -tartalom térfogat % 30 ± 2 85 ± 2 C 4 -tartalom térfogat % a többi a többi < C 3, > C 4 térfogat % legfeljebb 2 legfeljebb 2 Olefinek térfogat % legfeljebb 12 legfeljebb 15 Bepárlás utáni maradék mg/kg legfeljebb 50 legfeljebb 50 pren 15470 Víz 0 C nincs nincs pren 15469 Összes kéntartalom mg/kg legfeljebb 10 legfeljebb 10 ASTM 6667 Hidrogén-szulfid nincs nincs ISO 8819 Rézszalagos korrózió besorolá s 1. osztály 1. osztály ISO 6251 18 Szag jellegzetes jellegzetes Motoroktánszám legalább 89 legalább 89 EN 589 B. melléklet Típus: Földgáz/biometán Jellemzők Mértékegységek Alapérték alsó Határértékek felső Vizsgálati módszer G20 referenciatüzelőanyag Összetétel: Metán mól% 100 99 100 ISO 6974 A többi 19 mól% 1 ISO 6974 N 2 mól% ISO 6974 Kéntartalom mg/m 320 10 ISO 6326-5 18 19 Előfordulhat, hogy ez a módszer nem határozza meg pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a minta korróziógátló vagy más olyan vegyületet tartalmaz, amely csökkenti a minta rézszalagra gyakorolt korrodáló hatását. Ezért az ilyen vegyületeknek kizárólag a vizsgálati módszer befolyásolása céljából történő felhasználása tilos. Inert gázok (N 2 -től eltérő)+ C 2 + C 2+. 275

Wobbe-index (nettó) MJ/m 321 48,2 47,2 49,2 G25 referenciatüzelőanyag Összetétel: Metán mól% 86 84 88 ISO 6974 A többi 22 mól% 1 ISO 6974 N 2 mól% 14 12 16 ISO 6974 Kéntartalom mg/m 323 10 ISO 6326-5 Wobbe-index (nettó) MJ/m 324 39,4 38,2 40,6 Típus: Hidrogén belső égésű motorokhoz Jellemzők Mértékegységek alsó Határértékek felső Vizsgálati módszer A hidrogén tisztasága mól% 98 100 ISO 14687-1 Összes szénhidrogén μmól/mól 0 100 ISO 14687-1 Víz 25 μmól/mól 0 Oxigén μmól/mól 0 Argon μmól/mól 0 Nitrogén μmól/mól 0 26 27 28 29 ISO 14687-1 ISO 14687-1 ISO 14687-1 ISO 14687-1 CO μmól/mól 0 1 ISO 14687-1 Kén μmól/mól 0 2 ISO 14687-1 Maradó részecskék 30 ISO 14687-1 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Az értéket 293,2 K (20 C) hőmérsékleten és 101,3 kpa nyomáson kell meghatározni. Az értéket 273,2 K (0 C) hőmérsékleten és 101,3 kpa nyomáson kell meghatározni. Inert gázok (N 2 -től eltérő)+ C 2 + C 2+. Az értéket 293,2 K (20 C) hőmérsékleten és 101,3 kpa nyomáson kell meghatározni. Az értéket 273,2 K (0 C) hőmérsékleten és 101,3 kpa nyomáson kell meghatározni. Nem kondenzvíz. Víz, oxigén, nitrogén és argon együtt: 1 900 μmól/mól. Víz, oxigén, nitrogén és argon együtt: 1 900 μmól/mól. Víz, oxigén, nitrogén és argon együtt: 1 900 μmól/mól. Víz, oxigén, nitrogén és argon együtt: 1 900 μmól/mól. A hidrogén nem tartalmazhat port, homokot, szennyeződést, gyantát, olajat vagy más anyagokat olyan mennyiségben, amely a töltés alatt álló jármű (motor) töltőkészülékének sérülését okozhatja. 276

2. A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek vizsgálatához használandó referencia-tüzelőanyagok műszaki adatai Típus: Dízel (B7): Paraméter Mértékegység alsó Határértékek 31 felső Vizsgálati módszer Cetánindex 46,0 EN ISO 4264 Cetánszám 32 52,0 56,0 EN ISO 5165 Sűrűség 15 C-on kg/m 3 833,0 837,0 EN ISO 12185 Desztilláció: 50 %-os frakció C 245,0 EN ISO 3405 95 %-os frakció C 345,0 360,0 EN ISO 3405 végső forráspont C 370,0 EN ISO 3405 Lobbanáspont C 55 EN ISO 2719 Zavarosodási pont C 10 EN 23015 Viszkozitás 40 C-on mm 2 /s 2,30 3,30 EN ISO 3104 Többgyűrűs aromás szénhidrogének tömeg% 2,0 4,0 EN 12916 Kéntartalom mg/kg 10,0 EN ISO 20846 EN ISO 20884 Rézkorrózió, 3 óra, 50 C 1. osztály EN ISO 2160 31 32 A specifikációban szereplő értékek valós értékek. A határértékek megállapításánál az Olajtermékek Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E műszaki okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. A cetánszámtartomány nincs összhangban a legkisebb 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. A tüzelőanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén az ISO 4259 előírásait lehet használni a viták megoldására, feltéve, hogy egyszeri mérések helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendő a szükséges pontosság eléréséhez. 277

Conradson-szám (10 % DR) tömeg% 0,20 EN ISO 10370 Hamutartalom tömeg% 0,010 EN ISO 6245 Összes szennyeződés mg/kg 24 EN 12662 Víztartalom mg/kg 200 EN ISO 12937 Savszám mg KOH/g 0,10 EN ISO 6618 Kenőképesség (HFRR, kopáskontúr átmérője 60 Con) μm 400 EN ISO 12156 Oxidációs stabilitás 110 Con h 20,0 EN 15751 33 Zsírsav-metil-észter (FAME) 34 térf. % 6,0 7,0 EN 14078 3. A tüzelőanyag-cellás járművekhez használt hidrogén műszaki adatai Típus: Hidrogén tüzelőanyag-cellás járművekhez Jellemzők Mértékegységek alsó Határértékek felső Vizsgálati módszer Hidrogén tüzelőanyag 35 mól% 99,99 100 ISO 14687-2 Összes gáz 36 μmól/mól 0 100 Összes szénhidrogén μmól/mól 0 2 ISO 14687-2 Víz μmól/mól 0 5 ISO 14687-2 Oxigén μmól/mól 0 5 ISO 14687-2 33 34 35 36 Az eltarthatóság valószínűleg ellenőrzött oxidációs stabilitás mellett is korlátozott. A tárolási körülményekről és az eltarthatóságról ki kell kérni a szállító véleményét. A zsírsav-metil-észter (FAME) részarányának meg kell felelnie az EN 14214 szabvány specifikációjának. A hidrogén tüzelőanyag-indexét úgy kell meghatározni, hogy a táblázatban felsorolt, hidrogéntől különböző gáznemű összetevők mólszázalékban megadott összmennyiségét (Összes gáz) kivonjuk 100 mólszázalékból. Ez kevesebb, mint a táblázatban szereplő, hidrogéntől különböző összetevők legnagyobb megengedett határértékeinek összege. Az összes gáz mennyisége a táblázatban felsorolt, hidrogéntől különböző összetevők kivéve a részecskéket mennyiségeinek összege. 278

Hélium (He), nitrogén (N 2 ), argon (Ar) μmól/mól 0 100 ISO 14687-2 CO 2 μmól/mól 0 2 ISO 14687-2 CO μmól/mól 0 0,2 ISO 14687-2 Összes kénvegyület μmól/mól 0 0,004 ISO 14687-2 Formaldehid (HCHO) μmól/mól 0 0,01 ISO 14687-2 Hangyasav (HCOOH) μmól/mól 0 0,2 ISO 14687-2 Ammónia (NH 3 ) μmól/mól 0 0,1 ISO 14687-2 Összes halogénezett vegyület μmól/mól 0 0,05 ISO 14687-2 Részecskeméret μm 0 10 ISO 14687-2 Részecskekoncentráció μg/l 0 1 ISO 14687-2 B. AZ ÁTLAGOS KIBOCSÁTÁSOK ALACSONY KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLETEN TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATÁHOZ (6. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) HASZNÁLANDÓ REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK Típus: Benzin (E10): Paraméter Mértékegység alsó Határértékek 37 felső Vizsgálati módszer Kísérleti oktánszám, 95,0 98,0 EN ISO RON 38 5164 37 38 A specifikációban szereplő értékek valós értékek. A határértékek megállapításánál az Olajtermékek Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E műszaki okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. 279

Motoroktánszám, MON 39 85,0 89,0 EN ISO 5163 Sűrűség 15 C-on kg/m 3 743,0 756,0 EN ISO 12185 Gőznyomás (DVPE) kpa 56,0 95,0 EN 13016-1 Víztartalom Desztilláció: max. 0,05 térf.% Megjelenés 7 C-on: tiszta és átlátszó EN 12937 70 C-ig átdesztillált térf. % 34,0 46,0 EN ISO 3405 100 C-ig átdesztillált térf. % 54,0 62,0 EN ISO 3405 150 C-ig átdesztillált térf. % 86,0 94,0 EN ISO 3405 végső forráspont C 170 195 EN ISO 3405 Maradék térf. % 2,0 EN ISO 3405 Szénhidrogén-elemzés: olefinek térf. % 6,0 13,0 EN 22854 aromás vegyületek térf. % 25,0 32,0 EN 22854 benzol térf. % 1,00 EN 22854 EN 238 telített szénhidrogének térf. % jegyzőkönyv EN 22854 Szén hidrogén arány Szén oxigén arány jegyzőkönyv jegyzőkönyv Indukciós periódus 40 perc 480 EN ISO 7536 39 40 A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. A tüzelőanyag tartalmazhat rendes körülmények között a finomítókban a benzin stabilizálására használt antioxidánsokat és fémdezaktivátorokat, de detergens/diszpergáló adalékokat és oldó olajokat tilos hozzáadni. 280

Oxigéntartalom 41 tömeg% 3,3 3,7 EN 22854 Oldószerrel kimosott gyanta (Gyantamaradvány) mg/100 ml 4 EN ISO 6246 Kéntartalom 42 mg/kg 10 EN ISO 20846 EN ISO 20884 Rézkorrózió, 3 óra, 50 C 1. osztály EN ISO 2160 Ólomtartalom mg/l 5 EN 237 Foszfortartalom 43 mg/l 1,3 ASTM D 3231 Etanol 44 térf. % 9,0 10,0 EN 22854 ( 2 ) Amint a fenti tulajdonságokra egyenértékű EN/ISO-módszereket tesznek közzé, ezeket át fogjuk venni. Típus: Etanol (E75) Paraméter Mértékegy ség alsó Határértékek 45 felső Vizsgálati módszer 46 Kísérleti oktánszám, RON 95 EN ISO 5164 41 42 43 44 45 46 Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. A 6. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. A specifikációban szereplő értékek valós értékek. A határértékek megállapításánál az Olajtermékek Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazták. A legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget vették figyelembe. A felső és alsó érték meghatározásához a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget használták. E műszaki okokból szükséges eljárástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. Vita esetén a vita rendezésére és az eredményeknek a vizsgálati módszer pontossága alapján való értelmezésére az EN ISO 4259 szabványban leírt eljárások alkalmazandóak. 281

Motoroktánszám, MON 85 EN ISO 5163 Sűrűség 15 C-on kg/m 3 jegyzőkönyv EN ISO 12185 Gőznyomás kpa 50 60 EN ISO 13016-1 (DVPE) Kéntartalom 4748 mg/kg 10 EN ISO 20846 EN ISO 20884 Oxidációs stabilitás perc 360 EN ISO 7536 Gyantamaradvány (oldószerrel kimosva) mg/100ml 4 EN ISO 6246 Megjelenés: környezeti hőmérsékleten, illetve 15 C hőmérsékleten (amelyik nagyobb) kell meghatározni. Tiszta és átlátszó, lebegő vagy lecsapódott szennyező anyagoktól szemmel láthatóan mentes Szemrevéte lezés Etanol és nagyobb térf. % 70 80 EN 1601 szénatomszámú alkoholok 49 EN 13132 EN 14517 Nagyobb szénatomszámú alkoholok (C 3 C 8 ) térf. % 2 Metanol 0,5 Benzin 50 térf. % A többi EN 228 Foszfor mg/l 0,30 51 EN 15487 ASTM D 47 48 49 50 51 A kéntartalmat illető nemzeti viták esetében az EN 228 szabvány nemzeti mellékletében szereplő hivatkozáshoz hasonlóan az EN ISO 20846 szabványt vagy az EN ISO 20884 szabványt kell alkalmazni. A 6. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. Az EN 15376 szabvány specifikációinak megfelelő etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. Az ólmozatlan benzin részarányának meghatározásához 100-ból ki kell vonni a víz és az alkoholok százalékos részarányának összegét. Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. 282

3231 Víztartalom térf. % 0,3 ASTM E 1064 EN 15489 Szervetlenklorid-tartalom mg/l 1 ISO 6227 EN 15492 phe 6,50 9 ASTM D 6423 EN 15490 Rézszalagos korrózió (3 óra 50 C-on) Savasság (ecetsavban kifejezve CH 3 COOH) Szén-hidrogén arány Szén oxigén arány besorolás 1. osztály EN ISO 2160 tömeg% mg/l 0,005 40 ASTM D1613 EN 15491 jegyzőkönyv jegyzőkönyv 283

X. MELLÉKLET Fenntartva 284

XI. MELLÉKLET FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZER (OBD) GÉPJÁRMŰVEKHEZ 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a melléklet a gépjárművekből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó működési szempontokat írja le. 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK 2.1. A fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálatok megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 2. és 3. szakaszában megállapítottakkal. Az e követelmények alóli kivételeket az alábbi pontok írják le. 2.1.1. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 2. szakaszában a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép: Kizárólag e melléklet alkalmazásában: 2.1.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 2.10. szakasza szövegének helyébe a következő szöveg lép:»menetciklus«: olyan folyamat, amely a gyújtás ráadásából, egy menetüzemmódból amelynek során észlelhető az esetleges működési hiba (ha van ilyen) és a gyújtás levételéből áll; 2.1.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete a következő új 3.2.3. szakasszal egészül ki: 3.2.3. A funkciócsökkenések vagy működési hibák felismerése a menetcikluson kívül (pl. a motor leállítását követően) is történhet. 2.1.4. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.3.1. szakaszában az összes szénhidrogén és a NO x hivatkozás a metántól különböző szénhidrogének és a NO x hivatkozásként értendő. 2.1.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.3.1. és 3.3.4.4. szakaszában a küszöbértékek hivatkozás a fedélzeti diagnosztikai küszöbértékekre való hivatkozásként értendő. 2.1.6. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.5. szakaszában a kibocsátási küszöbértékek hivatkozás a fedélzeti diagnosztikai küszöbértékekre való hivatkozásként értendő. 2.1.7. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.4.9. és 3.3.4.10. szakaszát el kell hagyni. 2.1.8. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete az alábbi új 3.3.5.1. és 3.3.5.2. szakasszal egészül ki: 285