Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Hasonló dokumentumok
A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

Nagyok és kicsik a termelésben

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

MVM Trade portfoliója 2009-ben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

26 ábra 14:40-től 15:00-ig

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

Menetrendkezelő Rendszer

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

Fenntartható (?) árampiac 2030

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

Rendszer helyreállítás

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

Erőműépítések tények és jelzések

25 ábra 14:40-től 15:05-ig

különös tekintettel a kapcsolt termelésre

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Módszertan és számítások

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Új hazai termelők rendszerbe illesztésének követelményei

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Megújulók hálózatba illesztésének rendszer szintű kihívásai

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Mobil BI rendszer bevezetése a MAVIR ZRt.-nél

Téma felvezető gondolatok. Szörényi Gábor

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

A KÁT és Prémium támogatási rendszer működésének statisztikai adatai II. negyedév

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A magyarországi erőműépítés főbb kérdései

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

Energetikai Szakkollégium Egyesület

A fenntartható energetika kérdései

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet Hatályos:

A szélenergia hasznosítás mai helyzete

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

A KÖZVILÁGÍTÁS ENERGETIKÁJA. Előadó: P e l l e E r v i n

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Átírás:

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság MAVIR Hungarian Transmission System Operator Company Ltd.

Tartalom A rendszerirányító küldetése A VER néhány jellemzője, trendek A szabályozhatóság alakulása A szélenergia hasznosításának jelene A 410 MW új kapacitás okozta kihívás MAVIR válaszai Hozzászólás a támogatási rendszerről kialakuló vitához May 5, 2010 2

MAVIR feladata 14. Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása, a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. energiáról) (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos May 5, 2010 3

Bruttó felhasználás havonta A magyar VER havonkénti bruttó energia összigénye 2008-2009-2010. 4500 4000 3500 4017,9 3826,8 3803,5 3687,4 3417,7 3495 3748 3598,7 3632,3 3545,9 3152,1 3310 3511,3 3250,3 3559,2 3229,6 3656,3 3505,6 3519,5 3347 3559,7 3366,2 3716,6 3555,2 3662,6 3587,1 3665,3 3680,3 3000 2500 GWh 2000 1500 1000 500 0 január február március április május június július auguszt us szept ember okt óber november december VER 2008. VER 2009. VER 2010. May 5, 2010 4

Az egyre forróbb nyarak egyik jele May 5, 2010 5

Az egyre forróbb nyarak másik jele M W Éves csúcsteljesítmények 6 600 6 400 6 200 6 000 5 800 5 600 nyári csúcs téli csúcs 5 400 5 200 5 000 4 800 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év May 5, 2010 6

A KÁT növekedése A KÁT mérlegkör részaránya 2008-2010-ben 0,3 0,25 0,23 0,24 0,24 0,25 0,23 0,23 0,23 0,24 0,2 0,15 0,18 0,18 0,18 0,16 0,16 0,12 0,14 0,11 0,14 0,12 0,12 0,12 0,12 0,13 0,12 0,15 0,19 0,18 0,20 0,1 0,05 0 január február március április május június július auguszt us szept ember okt óber november december 2008. 2009. 2010. May 5, 2010 7

Az import részaránya A magyar VER havonkénti bruttó energia összigényének import-export összetevője 2008-2009-2010. GWh 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0-100 291,2 347,2 167 584,2 550,8 560,4 562,2 816,3 552 792,1 542,57 381,7 270,2 173,1 277,1 257,8 466,4 339,6 455,7 468,1 494 394,1 379,2 107 107,2 166,1 72,7 január február március április május június július augusztus szeptember október nov ember december -11,6 EXP-IMP 2008. EXP-IMP 2009. EXP-IMP 2010. May 5, 2010 8

A források megoszlása 2009-ben Hazai villamosenergia-felhasználás: 41,5 TWh Hazai villamosenergia-termelés: 36 TWh Megújulókból származó termelés: 2,56 TWh biomassza 1850 GWh biogáz 40 GWh hulladék 150 GWh szél 300 GWh víz 222 GWh May 5, 2010 9

A VER szabályozhatósága BT RTÁ 80,00% 75,54% A Magyar VER szabályozhatósága, a szabályozható berendezések Beépített Teljesítménye, illetve tényleges rendelkezésre állásának függvényében 75,40% 75,54% 75,56% 75,23% 75,17% 75,40% 75,63% 75,47% 75,48% 75,48% 75,45% 74,89% 74,89% 70,00% 60,00% Szabályozhatóság 50,00% 40,00% 30,00% 48,60% 48,12% 41,51% 43,55% 42,21% 44,65% 41,83% 43,62% 40,06% 43,59% 47,26% 46,35% 50,41% 51,01% 20,00% 10,00% 0,00% 2009.január 2009.február 2009.március 2009.április 2009.május 2009.június 2009.július 2009.augusztus 2009.szeptember 2009.október 2009.november 2009.december 2010.január 2010.február May 5, 2010 10

A VER szabályozhatósága MÉRÉS MENETREND A Magyar VER szabályozhatósága, a szabályozható erőművek átlagos időbeli rendelkezésre állása az elszámolási méréseik és menetrendjeik alapján Szabályozható negyedórák száma 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 46,0% 49,8% 50,4% 47,8% 46,5% 46,7% 51,3% 51,1% 51,3% 45,7% 45,4% 44,2% 45,9% 40,0% 44,4% 44,7% 51,6% 38,4% 38,0% 39,3% 31,9% 32,6% 29,9% 32,1% 32,7% 29,4% 27,2% 28,1% 0,0% 2009.január 2009.február 2009.március 2009.április 2009.május 2009.június 2009.július 2009.augusztus 2009.szeptember 2009.október 2009.november 2009.december 2010.január 2010.február May 5, 2010 11

A VER szabályozhatósága Szekunder tartalék hiányos órák aránya 2009. - 2010. (csak a lekötött Market Maker szerződések figyelembevételével) 100% 90% 80% 88,17% 95,09% 91,12% 80,97% 87,90% 94,58% 99,19% 99,19% 99,44% 92,51% 91,11% 97,22% 74,86% 70% 60% 54,64% 50% 40% 30% 20% 10% 3,36% 17,11% 19,86% 21,64% 8,89% 36,02% 35,62% 23,61% 47,02% 44,17% 43,82% 29,91% 3,49% 0,15% 0% 2009.Január 2009.Február 2009.Március 2009.Április 2009.Május 2009.Június 2009.Július 2009.Augusztus 2009.Szeptember 2009.Október 2009.November 2009.December 2010.Január 2010.Február Hiányos órák aránya (FEL) Hiányos órák aránya (LE) May 5, 2010 12

A VER szabályozhatósága Szekunder tartalék hiányos órák aránya 2009. - 2010. (az összes rendelkezésre álló <Market Maker és Opciós> tartalékokat vizsgálva) 100% 90% 80% 88,17% 95,09% 90,85% 80,83% 87,90% 94,58% 95,97% 99,19% 99,44% 91,96% 90,83% 96,94% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2,96% 7,74% 4,04% 10,97% 0,00% 0,00% 0,28% 0,00% 0,00% 0,00% 0,28% 0,00% 0,14% 0,00% 0,00% 0,00% 2009.Január 2009.Február 2009.Március 2009.Április 2009.Május 2009.Június 2009.Július 2009.Augusztus 2009.Szeptember 2009.Október 2009.November 2009.December 2010.Január 2010.Február Hiányos órák aránya (FEL) Hiányos órák aránya (LE) May 5, 2010 13

A VER szabályozhatósága Előírt szekunder tartalékok átlagos hiánya 2009. (az összes rendelkezésre álló tartalékot vizsgálva) 140,00 120,00 100,00 99,89 111,23 100,31 84,61 95,75 107,87 117,23 119,30 106,34 105,95 103,07 121,03 80,00 (MW) 60,00 40,00 20,00 0,00 0,24 0,78 0,62 3,83 0,00 0,07 0,00 0,00 0,00 0,28 0,00 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 2009.Január 2009.Február 2009.Március 2009.Április 2009.Május 2009.Június 2009.Július 2009.Augusztus 2009.Szeptember 2009.Október 2009.November 2009.December 2010.Január 2010.Február Szekunder tartalék hiány (FEL) Szekunder tartalék hiány (LE) May 5, 2010 14

A VER szabályozhatósága Lekötött tartalékok havi átlagos szintje - felfelé irány (MW) 1600 1400 1359 1306 1297 1305 1306 1311 1311 1311 1313 1315 1304 1298 1200 MW 1000 800 805 804 600 400 200 0 2009_01 2009_02 2009_03 2009_04 2009_05 2009_06 2009_07 2009_08 2009_09 2009_10 2009_11 2009_12 2010_01 2010_02 Lekötött tartalékok havi átlagos szintje - felfelé irány Határ érték F (1262 / 755 MW) Határ érték A (1162/ 655 MW) Célérték (1312/ 805 MW) May 5, 2010 15

A VER szabályozhatósága Lekötött tartalékok havi átlagos szintje - lefelé irány (MW) 300 250 261 253 MW 200 150 100 50 90 75 109 104 87 63 58 46 64 94 124 124 0 2009_01 2009_02 2009_03 2009_04 2009_05 2009_06 2009_07 2009_08 2009_09 2009_10 2009_11 2009_12 2010_01 2010_02 Lekötött tartalékok havi átlagos szintje - lefelé irány Célérték (150/ 254/253 MW) May 5, 2010 16

Paks visszaterhelései Blokkonkénti paksi visszaterhelések havonta 120 100 alkalom 80 60 40 20 0 2008.január 2008.március 2008.május 2008.július 2008.szeptember 2008.november 2009.január 2009.március 2009.május 2009.július 2009.szeptember 2009.november 2010.január 0-25 MW/blokk 26-50 MW/blokk >50 MW/blokk May 5, 2010 17

Szélerőmű teljesítmény fejlődése MW Beépített szélerőművi kapacitás a Magyar Villamosenergia-rendszerben 250 202,3 202,3 200 138,5 150 100 32,9 61,5 50 0 3,3 3,3 12,7 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. May 5, 2010 18

Szélerőművek termelése 2009. Széltermelés - átlagértékek 2009. 220 170 120 MW 70 20-30 1 31 61 91 121 151 181 211 241 271 301 331 361 Napok Órás BT Átlag Heti átlag May 5, 2010 19

Széltermelés 2010. március May 5, 2010 20

410 MW új szélerőmű - kihívás Forrásoldalon nő a bizonytalanság, romlik a tervezhetőség. Több, rugalmasabb tartalékra lesz/lenne szükség. Jelentősen emelkednek a költségek: támogatás, externális költségek. Gyakoribb adatcsere, előrejelzés, újfajta együttműködés kialakítása elengedhetetlen. Tovább differenciálódó támogatási rendszert kell működtetni. May 5, 2010 21

Szekunder tartalék gradiense 2009. A szumma gradiens FEL és LE irányú rendelkezésre állása 2009-ben 0,35 0,325009275 0,3 0,25 0,23048603 0,228488256 0,2 % 0,15 0,161990924 0,149747424 0,146094352 0,158994264 0,134107709 0,1 0,111475784 0,081109621 0,05 0 0,067952853 0,059305345 0,045435087 0,032792032 0,027883216 0,015868033 0,007962556 0,009246839 0 0,001284283 0,00305374 0 0,001484061 0,000228317 0 0 0-5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60- gradiens [MW/min] LE gradiens FEL gradiens May 5, 2010 22

Szekunder tartalék gradiense 2009. 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 0 0-2,5 2,5-5 5-7,5 7,5-10 10-12,5 12,5-15 15-17,5 17,5-20 20-22,5 22,5-25 25-27,5 27,5-30 30-32,5 32,5-35 35-37,5 37,5-40 40-42,5 42,5-45 45-47,5 47,5-50 50-52,5 52,5-55 55-57,5 57,5-60 60- Gradiens tartomány MW/perc Fel irányba Le irányba May 5, 2010 23

MAVIR válaszai a kihívásra Erős műszaki kontrolling működtetése. Aktív részvétel a jogi és a piaci környezet alakítását célzó vitákban, szakmailag megalapozott érvekkel: a széltender és az engedélyezés feltételrendszerének alakításában, a jogszabályok és az ellátási szabályzatok finomításában, az energiatőzsde elindításában, és az általa biztosított lehetőségek kihasználásában. A saját hatáskörbe tartozó döntések és intézkedések haladéktalan meghozatala: szervezetfejlesztés, belső folyamatok hatékonyabbá tétele, beruházások IT, tartalékok piacának fejlesztése, ajánlattevők körének szélesítése. Technikai és jogi szempontból is felkészülés újfajta együttműködésre a partnerekkel. May 5, 2010 24

Mit és hogyan támogassunk? A legfontosabb a nyílt, szakmailag megalapozott érvekkel folytatott vita. Változatok bemutatása, mindenre kiterjedő hatáselemzés teremti meg a jó (energia)politikai döntések feltételeit. A közvetlen támogatások kétségkívül hatásosak ám ritkán hatékonyak. Jelenlegi mértékük már kiolthatja a piacnyitástól remélt hatékonyság-növekedést. Priorizálni szükséges a célokat, és időben összehangolni, mert a fenntartható fejlődést finanszírozni is tudni kell. Egy részletkérdéshez: valóban tekintsünk távolabbra az időben! A ma még meglévő (Dunamenti F, Tisza II) 215 MW-os, kondenzációs gázos blokkokat már a közeli években felváltják a CCGT (>50% hatásfokú) blokkok. De ne vesszünk el egyes részletekben! Komplex szemléletre van szükség. May 5, 2010 25

Komplex szemlélet kell! A R É S Z L E T E K F É L R E V E Z E T N E K! May 5, 2010 26

Kérdések? Köszönöm a figyelmet! May 5, 2010 27