Biztonsági és egészségvédelmi terv Az Európai Unió területén az építőiparban évente több mint 1000 halálos munkabaleset történik, ebben a szektorban a legnagyobb a baleseti veszély. Világviszonylatban az építőiparban dolgozók körében háromszor akkora a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek, és kétszer akkora a sérülés veszélye, mint más foglalkozások esetében. Európában az építőipari vállalatok több mint 90%-a kis- vagy középvállalat. Az építőiparban a munkabalesetek leggyakrabban a kis- és közepes vállalatoknál fordulnak elő. Az építkezéseken a balesetek leggyakoribb oka egész Európában a magasan lévő helyekről történő lezuhanás. A balesetek hatalmas költséget jelentenek az egyénnek, a munkáltatónak és a társadalomnak egyaránt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az építőipar különösen a halálos és súlyos munkabalesetek, valamint a munkahelyi kockázatok tekintetében a legveszélyesebb ágazat. Az építkezéseken főleg abból adódnak veszélyhelyzetek, hogy a különböző munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók által végzett munkák egy időben, vagy közvetlenül egymás után történnek. Egész Európára kiterjedő vizsgálatok kimutatták, hogy az építési munkálatok során bekövetkező munkabalesetek jelentős része tervezési hibára, hiányos szervezésre és a munkálatok, valamint a védelmi intézkedések hibás koordinációjára vezethető vissza. Ennek a helyzetnek a kezelésére, javításra adta ki az EU a 92/57/EGK irányelvet. Az EU közzétette nem kötelező érvényű útmutatóját a 92/57 EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz. Az útmutató 5. sz. melléklete a biztonsági és egészségvédelmi terv javasolt tartalmát tartalmazza. A melléklet szerint a tervek tartalma az alábbi főbb részekre bontható: az építkezéssel kapcsolatos általános információk, az építkezéssel kapcsolatos egyedi információk és információforrások, az építkezés irányításának tervezett módjával kapcsolatos információk, a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumok összeállítását célzó intézkedések. Az EU útmutatója mellett az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) támogatásával kiadványt adtak ki Útmutató az egészségvédelem és munkabiztonság koordinálásának legjobb építőipari gyakorlatához címmel. Az útmutatóban a biztonsági és egészségvédelmi terv tartalmát a következők szerint határozzák meg: az elvégzendő munka leírása, a felek felsorolása, kockázat megelőző elemzése, amely tartalmazza: a munkahely környezetével összefüggő kockázatok elemzését, a környezetet érintő munkahelyi kockázatok elemzését, a munkahelyen egyidejűleg végzett munkálatok kockázatainak elemzését, 1
a munkahelyen egymást követő munkákhoz kapcsolódó kockázatok elemzését, magához a munkavégzéshez kapcsolódó kockázatok elemzését. A biztonsági és egészségvédelmi terv jogi szabályozása, elkészítési kötelezettség A 92/57 EGK irányelv a magyar jogrendbe az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM együttes rendelettel került átültetésre. A biztonsági és egészségvédelmi terv követelményeit a 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet a következők szerint szabályozza. 4. A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. 6. (1) A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek ezek hiányában az építtetőnek figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát; b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják. A jogszabály szerint tehát Biztonsági és egészségvédelmi terv -et azoknál az építkezéseknél kell készíteni, amelyek megvalósítására kiviteli terv készül. A rendelet 1. sz. melléklete felsorolja az építés-kivitelezési és tereprendezési munkákat, azonban utal rá, hogy a felsorolás nem teljes körű. 2. számú melléklet tartalmazza az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülményeket: Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2
Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. Árokban, alagútban végzett munka, föld alatti munka. Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. A Biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése, készítője A 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet alapján: 3. (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. -ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. (2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. -ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet. (4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására. Az előbbiek alapján a rendelet hatálya alá tartozó építés-kivitelezési és tereprendezési munkák kiviteli terveinek készítésekor Biztonsági és egészségvédelmi terv -et kell készíteni, valamint koordinátort kell igénybe venni a tervezés és a kivitelezés során egyaránt. 3
A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek ezek hiányában az építtetőnek figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. A kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek: figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát, Biztonsági és egészségvédelmi terv -ben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, a tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják. A rendelet nem határozza meg azt, hogy ki készítse el a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et azonban: a terv tartalmának szabályozásánál megjeleníti a munkavédelmi ismeretek és hozzáértés, az építési tevékenység kivitelezésében történő jártasság meglétének szükségességét, a 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet 4. alapján a koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek (Mvt. 8. ) minősülnek, így a koordinátornak legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel kell rendelkeznie. A rendelet alapján egy építkezésre egy Biztonsági és egészségvédelmi terv -et kell készíteni és a gyakorlat is ez. Tervezői koordinátor A jogszabályi előírás alapján a kiviteli terv készítésével összefüggésben a tervezői koordinátor szakmailag ellenőrzi a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et. A gyakorlatban a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et, ha az a kiviteli terv készítésekor készül: esetenként a tervező munkavédelmi képesítéssel rendelkező munkatársa, az esetek döntő többségében pedig külsős munkavédelmi szakember készíti el, esetenként a kiviteli terv készítésekor Biztonsági és egészségvédelmi terv nem készül, sok esetben csak általános követelményeket tartalmaz, döntően arra való hivatkozással, hogy nem ismertek az alkalmazásra kerülő technológiák, a gépek, berendezések, a kivitelező és esetleges alvállalkozói műszaki és technikai felkészültsége. 4
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet 7. alapján a tervezői koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következők: koordinálja a kiviteli terv készítésekor a munkavédelmi követelmények megvalósítását, szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet, összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzíti a munkák biztonsága érdekében, összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását. A tervezői koordinátornak a fentiek alapján: elsősorban a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítésében, illetve ellenőrzésében kell részt vennie, ennek keretében azonosítja a lehetséges kockázatokat, és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére. Kivitelezői koordinátor A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a Biztonsági és egészségvédelmi terv. Az építkezések jelentős hányadánál a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et a kivitelező munkavédelmi szakembere, biztonsági és egészségvédelmi koordinátora készíti el, illetve egészíti ki, aktualizálja. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet 8. alapján a koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges a munkát végző önálló vállalkozók a Biztonsági és egészségvédelmi terv -ben meghatározottakat megvalósítsák, különös tekintettel biztosítani kell: az építési munkahelyek rendjét és tisztaságát, a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat, meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási 5
eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is, gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról, az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre, meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait, meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait, rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva, biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével. indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit, közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. -ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra, ( Mvt. 40. (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik. ) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása, 6
a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. Külön ki kell emelni a Biztonsági és egészségvédelmi terv aktualizálásának, kiegészítésének szükségességét, mert a tervezés során általában nem állnak rendelkezésre azok az információk, amelyek a biztonsági követelmények konkrét meghatározását lehetővé tennék. Biztonsági és egészségvédelmi terv általános felépítése, tartalma Ki kell hangsúlyozni, hogy az építési-kivitelezési tevékenység műszaki tartalma, bonyolultsága, az alkalmazott technológiák, eszközök, az építési terület és környezetének kockázatai, sokrétűsége döntően csak az általános követelmények, egyes esetekben példák felsorolására szorítkozik, azonban alkalmas arra, hogy kellő információkat adjon a Biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítéséhez. Az építkezéssel kapcsolatos információk A Biztonsági és egészségvédelmi terv készítésekor a készítőnek arra kell törekedni, hogy lehetőleg az építkezéssel járó összes veszélyek és kockázatok azonosítását, bemutatását, a kockázatok kezelésének előírásait az építkezés minden fázisában biztosítsa. A Biztonsági és egészségvédelmi terv általános felépítésére, tartalmára a következők adnak iránymutatást. Az építkezés azonosítása, a tervezés-kivitelezés tárgya Az elvégzendő munka leírásából ki kell derülni, hogy mit építenek, azt olyan részletességgel kell bemutatni, hogy az adott építkezés beazonosítható legyen. A leírtaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy teljes körű áttekintést adjon az építési terv, az építkezés valamennyi eleméről, ideértve az előkészítési munkákat, ha szakaszos átadások vannak annak tényét. A tervezés és a kivitelezés tárgyának leírásakor elsősorban azokra a kérdésekre kell összpontosítani, amelyek a munkavállalók, illetve az estlegesen környezetben tartózkodók biztonsága és egészségvédelme szempontjából meghatározók. A kivitelezendő épület, műtárgy kivitelezési technológiájának bemutatása A tervezői koordinátornak a lehető legnagyobb biztonság elérése érdekében tennie kell azért, hogy a projekt biztonsága a tervezési szakaszban már beépüljön, a biztonság a kiviteli terv részét képezze. A kivitelezendő építményt/műtárgyat abból a szempontból is részleteznie kell a tervnek, hogy milyen kivitelezési technológiákat alkalmaznak. A technológia ismeretében kell (lehet) a tervben megfogalmazni a megelőzéshez szükséges biztonsági és egészségvédelmi teendőket. A hazai gyakorlat szerint a tervezési fázisban sokszor nem ismert a kivitelező személye, így természetes, hogy a kivitelező munkavédelmi szakemberének/biztonsági és egészségvédelmi 7
koordinátorának a technológiák ismeretében ki kell egészítenie a tervező által elkészített Biztonsági és egészségvédelmi terv -et. Az építkezésben részt vevők felsorolása, azonosítása A Biztonsági és egészségvédelmi terv -ben szerepelnie kell legalább a következő, a kivitelezésben részt vevőknek, és adataiknak (név, cím, elérhetőség): megrendelő, építtető, felelős műszaki vezető, építésvezetők, tervezői biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, kivitelezői biztonsági és egészségvédelmi koordinátor főtervező, szakági tervezők, valamennyi ismert munkáltató, vállalkozó, alvállalkozók. Ha a résztvevők köre változik, akkor a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et adataikkal célszerű kiegészíteni. Az építkezéssel kapcsolatos egyéb információk Általában meghatározzák a biztonság kezelését, szervezeti irányítását, az intézkedéseket és az eljárásokat, az érdekelt felek közötti koordináció és együttműködés eszközeit, az előzetes és ismétlődő munkahelyi oktatások szervezési feltételeit, egyéb biztonsági megbeszéléseket. Célszerű meghatározni azokat a dokumentumokat, amelyeket a helyszínen kell tartani és ellenőrzés esetén bemutatni, pl.: munkahelyi kockázatértékelés, munkavédelmi oktatási napló, szerződtetett munkára vonatkozó technológiai utasítások, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének, időszakos biztonsági felülvizsgálatának dokumentumai, a munkaeszközök, berendezések 3/2002. (II. 8.) FMM SzCsM együttes rendelet szerinti időszakos felülvizsgálatainak dokumentumai (pl. villamos kéziszerszámok, ÁV kapcsolók, építési állványok), gépek, berendezések kezelői jogosultságára, különböző szakmai vizsgákra, képzésekre (pl. darukötöző) vonatkozó dokumentumok, gépek, berendezések gépkönyveit, kezelési karbantartási utasításait, veszélyes anyagok, készítmények nyilvántartása, biztonsági adatlapjai, tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedély kiadásának jogosultságát bizonyító dokumentumok. 8
Az építkezéssel kapcsolatos általános előírások Baleset és vészhelyzeti intézkedések Munkabaleset bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai szerint a balesetet szenvedett munkavállalót szervezett munkavégzésnek minősülő jogviszonyban foglalkoztató munkáltató feladata, ezért e tevékenységeket a belső szabályozásaik alapján kell teljesíteni. Szabályozni kell: a fővállalkozó kivitelező, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor értesítését és bevonását a kivizsgálásba, a vészhelyzetek jelzésének módját és információ tartalmát, a vészhelyzeti intézkedéseket (pl. munkaterület kiürítése), a különleges kockázatok kezelését (pl. zárt térben végzett munka). Munkavédelmi követelmények betartásának ellenőrzése Ki kell hangsúlyozni, hogy a Biztonsági és egészségvédelmi terv -et a fővállalkozónak és esetleges alvállalkozóinak ismerni kell, részükre át kell adni, megismerését aláírásukkal kell elismertetni. A vállalkozók munkahelyi vezetői felelősök az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési feltételeinek biztosítása miatt. A felelős műszaki vezető, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor a jogszabályi előírásokból eredő feladatainak teljesítése céljából az építési munkahelyeken rendszeres, illetve esetenkénti ellenőrzést tarthat. Jogosultak közvetlen életveszélyt jelentő rendellenesség, szabálytalan munkavégzés esetén a tevékenységet felfüggeszteni. Ez esetben a hiányosság megszüntetéséig a tevékenység nem folytatható. Az ellenőrzés során megállapított munkavédelmi hiányosságokat, észrevételeket írásban kell dokumentálni a fővállalkozó építési naplójában vagy e célra rendszeresített ellenőrzési naplóban. Biztonsággal kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére, észrevételek kezelésére a vállalkozók helyi vezetőinek a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Megszüntetését a felelős műszaki vezetőnek és a biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak ellenőrizni kell. A munkavégzés összehangolása, koordinálása Az olyan munkahelyeken, ahol különböző vállalkozások alkalmazásában járó munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy a munkavégzőkre, a munkavégzés környezetében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. 9
Az összehangolás magába foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását, az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőző intézkedésekről. A fővállalkozónál meg kell határozni a koordinációért felelős személyt, nevét és elérhetőségét az alvállalkozók tudomására kell hozni. A fővállalkozó irányító vezetői jogosultak az alvállalkozók munkavégzésének ellenőrzésére a biztonsági követelmények betartását illetően, mulasztások esetén intézkedések megtételére. Az alvállalkozók kötelesek gondoskodni: munkavállalóik oktatásáról, kellő információkkal történő ellátásáról, a munkavállalók megfelelő szakmai képesítéséről, a munkavállalók munkára képes állapotáról. A munkahelyre, illetve a munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények, előírások Meg kell határozni a munkahely és az alkalmazott technológiák sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi követelményeket, feladatokat, mint pl.: elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit, öltözők, zuhanyzók és illemhelyek elhelyezését, biológiai veszélyek kockázatait, veszélyes anyagok és keverékek tárolását. Meg kell határozni, pl.: a munkaterületen való tartózkodás szabályait, ki kell jelölni a munkaterület határait, illetéktelenek belépését tiltó információs táblákat kell elhelyezni, vendégek, látogatók fogadásának, munkaterületen való tartózkodását, védőeszközzel való ellátását. Építési tevékenységek biztonsága A Biztonsági és egészségvédelmi terv -ben be kell mutatni az egyes építési, szerelési folyamatok veszélyeit, biztonsági előírásait. Természetesen az alább felsoroltaknál a kivitelezés számos technológiai fázisra oszlik, amelyekből példaként az alábbiakat emeljük ki. a) Munkaterület kialakítása Fontos annak bemutatása, hogy a terület kialakítása során milyen munkafolyamatokat kell elvégezni, ahhoz, hogy a tényleges kivitelezési tevékenység elkezdhető legyen. (pl. közművek kiváltása, munkahelyek megközelítéséhez szükséges közlekedési út, elkerítések, védőtetők kiépítése, stb.) 10
Ki kell alakítani, az érdekeltekkel egyeztetni pl.: a szociális és egyéb célú konténerek elhelyezését, az elektromos energia vételezése helyét, a felvonulási csatlakozó hálózat kialakítását, elhelyezését, vízvételi helyeket, a gépjárművek bejárási helyeit, a sebességkorlátozás mértékét, az építkezési terület közlekedési útvonalait, a közlekedés rendjét, az építkezési hulladékok tároló és rakodó helyeit, az építési anyagok tároló helyeit, a veszélyes hulladéktároló helyét, illemhely telepítési helyeit, elsősegélynyújtó helyek kijelölését, kézi tűzoltó készülékek elhelyezését, biztonsági célt szolgáló táblák, feliratok elhelyezését. b) Munkaárkok, munkagödrök kialakításánál a talajmechanikai szakvélemény figyelembevételével meg kell határozni: a betemetés veszélye ellen milyen védőintézkedések megtételére van szükség, hogy hogyan kell a munkavégzők és a járművek, munkaeszközök munkagödörbe történő eljutását kiépíteni, milyen intézkedések szükséges a menekülési lehetőségek megteremtéséhez, a munkagödörbe történő beesés, leesés ellen milyen kollektív védelmet kell kialakítani. b) Épületelemek (teherhordó szerkezetek, falszerkezetek, födémek, tetőszerkezetek, nyílászárók, szakipari munkák, stb.) A terv készítőjének a munkavégzőket, a közvetlen környezetben dolgozó munkavállalókat, valamint az ideiglenesen környezetben tartózkodókat érintő veszélyekre, biztonságukra és egészségük védelmére kell egyidejűleg koncentrálnia, és ezekre kell megelőző intézkedéseket megfogalmaznia. Be kell mutatni, hogy milyen anyagokból és technológiával történik a szerkezetek megépítése, beépítése. Az egyes technológiák eltérő veszélyein túlmenően mindegyik technológiának vannak jellemzően általánosítható veszélyei, mint például: az emelőgépes munkavégzés, a magasból történő leesés, tárgyak esése, vagy veszélyes munkaeszközök, emelőkosaras gépek, személyemelők kezelése és alkalmazása, mobil vízszintesen mozgatható állványok, építési állványok, stb. használata, 11
a leggyakrabban balesetet okozó veszélyek a le- és beesés veszélye a lefedetlen födémnyílásokon, a födémek szélein, a födémek szerelésénél zsaluzásánál, vasszerelésénél és betonozásánál, a szakipari munkák mind a munkát végző, mind az építkezésen jelen lévő dolgozókra veszélyt jelentenek, a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leginkább a födémáttörés lefedés és elkorlátozások lebontása, és helyre nem állítása, valamint a munkavégzés során fellépő zaj, gázok, gőzök jelenléte veszélyeztetheti. Ezek megelőzésére a Biztonsági és egészségvédelmi terv-ben intézkedni kell. Mindezekből adódik, hogy a tervkészítőnek elsősorban a veszélyek elleni védekezést kell meghatározni, ha nincs más mód, akkor egyéni védőeszközök kötelező használatának szabályozásával kell megelőzni a balesetek bekövetkezését. Fokozott veszélyt jelentő munkák A 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a fokozott veszélyt jelentő munkákat. A rendelet 6. b) pontjában előírja, hogy a Biztonsági és egészségvédelmi terv -nek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják. Kockázatok azonosítása, megelőző elemzése A munkahely környezetével összefüggő veszélyek, kockázatok A munkahely környezetével összefüggő veszélyek lehetnek, pl.: meglévő létesítmények a felszínen, illetve a föld alatt, üzemelő kommunális állandó és ideiglenes vezetékek az építkezésen belül vagy azzal összeköttetésben, veszélyes anyagok vagy keverékek (pl. azbeszt) és más anyagok jelenléte az építkezés területén, a létesítményekben és a közvetlen környezetében, közterületen, közúti, vasúti forgalomban és annak közelében végzett munka, a megközelítési útvonalak, közművezetékek, munkaterületek mások által történő kötelező karbantartása az építkezés ideje alatt, az építkezés során folyó egyéb építési munkák. A környezetet érintő munkahelyi veszélyek, kockázatok A munkahely környezetét érintő veszélyek többek között az alábbiak lehetnek: az épülő építménnyel közvetlenül szomszédos épületekben élők, dolgozók veszélyeztetése, 12
az épülő építmény közvetlen szomszédságában sérülékeny személyek (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) jelenléte, érzékeny munkatevékenységek az építkezés közvetlen környezetében, megközelítési útvonalak, gyalogjárdák, kerékpárutak használatának nehézségeket jelentő korlátozásai, nagy járó munkák, nagy kiporzással, zajkibocsátással járó munkák, leeső tárgyak, közúti közlekedési utak, gyalogjárdák, kerékpárutak felett daruk mozgása, rákkeltő anyagok bontása, sárfelhordás közlekedési utakra, forgalom alatti munkavégzés, az építkezés miatt a megszokottól eltérő nagy szállító járművek forgalma, a meglévő környezetből adódó olyan további építkezési kockázatok, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az egyidejűleg, illetve egymást követően végezhető munkák, és ezek előre látható időtartamának meghatározása A 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet alapján a kiviteli tervek részét képező Biztonsági és egészségvédelmi terv -nek tartalmaznia kell az egyidejűleg, illetve egymást követő munkákat, meghatározását a tervezői koordinátor feladatának jelöli. A gyakorlatban a tervezés időpontjában gyakran nem ismert a kivitelező személye, az általa alkalmazott technológiák, a munkavégzéshez használt munkaeszközök, ezért a kivitelezőnek a pontosításokat el kell végeznie. A fővállalkozó kivitelező műszaki szakemberei az úgynevezett megvalósulási ütemtervben pontosítják, felsorolják az elvégzendő munkafolyamatokat, időrendben azok kezdési és befejezési időpontjait. Az így elkészített táblázat tartalmazza az egyidejűleg és az egymást követően elvégezhető munkafolyamatokat. A munkafolyamatok sorrendiségét az előbbiek figyelembevételével befolyásolja pl.: az alkalmazott technológia követelményei, a technológiai műveletek sorrendje, az egymás alatt vagy felett végzett munkafolyamatok, valamint azok az alkalmazott védőintézkedések, amelyek a kockázatokat csökkentik vagy megszüntetik. A munkahelyen egyidejűleg végzett tevékenységek kockázatai A munkahelyen egy időben munkát nagy biztonsággal csak egymástól jól elkülönített munkaterületeken lehet végezni. A kivitelezési munkákat időben és térben nehéz egy kivitelezési munkaterületen elhatárolni egymástól. 13
Az egyidejűleg végezhető munkáknál biztonsági követelmény, hogy: a munkavégzések veszélyeinek hatása ne terjedjen túl az adott munkákat végző kivitelezőkön, térben legyen a kockázat korlátozott, így az egyidejű kivitelezési munkákat akár azonos munkaterületen, azonos időben is el lehet végezni. Lehet a különböző munkaműveleteket közös munkaterületen végezni, azonban a munkák jellegétől függően az együttdolgozás feltételeit egymás veszélyeztetésének megelőzése érdekében össze kell hangolni. Az összehangolás, koordináció kiemelt részét képezi pl. a munkagépek veszélyzónájának figyelembevétele, vagy egyes veszélyes munkafázisok (pl. daruzás, anyagmozgatás) időbeni elhatárolása. Egyidejű munkavégzést kizáró folyamatok A kivitelezésben gyakran elfordulnak olyan munkák, amelyeket nem lehet egyidejűleg végezni. Ezeknek lehet pl. technológiai okai, vagy a biztonsági követelmények előírásai. Ilyen lehet például, hogy födémbetonozási munkavégzés közben az alatta lévő szinten tilos a munkavégzés, vagy például az az eset, amikor a tetőszerkezet építése folyik tilos a munkavégzés a tárgyak esésével veszélyeztetett területen, kivéve azt az esetet, ha a tárgyak esése elleni védelem megfelelő védelmet nyújtóan kiépítésre kerül. Egymást követő munkafolyamatok meghatározása, a kapcsolódó kockázatok kezelése Az egymást követően végezhető munkafolyamatok és munkaszakaszok meghatározását, a technológiai sorrendet a tervező a kiviteli tervekben, a műszaki leírásokban rögzíti. Az itt meghatározott sorrendtől a kivitelezés során biztonságtechnikai szempontból eltérni nem szabad. Szükség esetén a megvalósulási ütemtervben kell rögzíteni az eltérést a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor egyetértésével. A munkavégzést ideiglenesen vagy véglegesen befejező vállalkozásoknak úgy kell a munkaterületet elhagyniuk, hogy meggyőződjenek arról, hogy az utánuk munkát végzőknek is biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető feltételeit. A munkaterületen pl. a veszélyes hulladékok eltávolításán túlmenően meg kell hagyni a kiépített kollektív védelmet, vagy helyre kell állítani minden megbontott kollektív védelmet, különös tekintettel a leesés és beesés elleni védelemre. A Biztonsági és egészségvédelmi terv -ben utalnia kell arra, hogy az egyes munkavégzések után milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy a munkavégzésben utánuk következők ne legyenek ebből adódóan veszélyeknek kitéve. 14
Kollektív védőeszközök meghatározása A terveket és a kivitelezési technológiákat ismerő biztonsági és egészségvédelmi tervet készítő, ha ezen túlmenően ismeri a leendő a munkavégzés helyszínét, környezetét, akkor meg tudja határozni, hogy hol kell kollektív védelmet kialakítani. Az építkezés egyes fázisai sok esetben másféle védelmek kialakítását is szükségessé teszik. A kollektív védelmek alkalmazására a kivitelezés egyes fázisaiban a terezettektől eltérően is szükség lehet, az ezzel kapcsolatos információk megadása a munkaterületen dolgozók számára rendkívül fontos. Veszélyes anyagok ellenőrizetlen szabadba jutása esetén szükséges intézkedések Az építési munkaterületen mindig kell az olaj jelenlétével számolni. Az olaj kifolyása elcsepegése esetén csúszás veszélyt, illetve környezeti veszélyt jelent, ezért a megelőzés a legfontosabb. A környezetbe való kijutását meg kell akadályozni. Fennállhat annak a lehetősége, hogy üzemzavar, meghibásodás következtében más veszélyes vegyi anyag is kerülhet ki a környezetbe. Ilyen esetben a vegyi anyagot a lehető legrövidebb idő alatt el kell távolítani (összegyűjteni, felitatni). Amíg a felitatást el nem kezdjük addig körülkerítéssel és figyelmeztető tábla elhelyezésével kell távol tartani a környéken levőket. A felitatáshoz mindig készenlétben (hozzáférhető helyen) kell tartani megfelelő abszorpciós anyagokat. Villamos veszélyek elleni védekezés Az elmúlt időszakban a kisfeszültségű (0,4 kv-os) áramütéses balesetek száma a korszerű védelmi eszközök (elsősorban áramvédő-kapcsolók), megbízható villamos szerszámok, villamos hosszabbító kábelek, akkumulátoros kézi szerszámok elterjedése és a munkavédelmi hatóság következetes ellenőrzéseinek köszönhetően csökkent. Sajnálatos módon nem mondható el ez a tendencia a nagyfeszültségű villamos hálózatok (elsősorban szabadvezetéki hálózatok) közelében bekövetkezett munkabalesetek számáról. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy megnőtt a villamos árammal való érintkezés valószínűsége. Az építési területen biztosítani kell: az ideiglenes kábelek, vezetékek mechanikai védelmét, az ideiglenesen telepített villamos berendezések, elosztók érintésvédelmének telepítés utáni ellenőrzését, az építőipari elosztó szekrények zárva tartását az illetéktelenek benyúlása, kezelésének megakadályozása céljából, az ideiglenes villamos berendezések, villamos kéziszerszámok időszakos ellenőrzését, dokumentumait a helyszínen kell tartani. 15
Rohamosan elterjedtek olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a feszültség alatti villamos szabadvezetékek közelségébe történő munkavégzést. A mobil daruk, a gördülő állványok, földmunkagépek, személyemelők számának ugrásszerű növekedése lehetővé teszi, hogy villamos ismeretekkel nem rendelkező munkavállalók munkájuk során sokszor tudtukon kívül veszélyes mértékben megközelítsék a feszültség alatti villamos vezetéket. A megelőzést a munkák megfelelő tervezése, előkészítése szolgálja a leghatékonyabban. Törekedni kell a lehető legnagyobb biztonsági szintet nyújtó megoldás kiválasztására, amely lehet: a villamos szabadvezetéknek még a munkálatok megkezdése előtti, áthelyezése vagy kiváltása, a villamos szabadvezetéknek még a munkálatok megkezdése előtti áthelyezése vagy kiváltása hiányában lehetőség van a vezeték előzetes feszültségmentesítésére, a feszültségszintnek megfelelő biztonságtávolság betartása, főleg huzamosabb munkavégzés esetén lehetőség lehet a munkagép mozgásának lehatárolására, a daruzási munkáknál az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírásainak betartása alapvető követelmény. 16