A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Hasonló dokumentumok
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A segédlet oktatási célra készült, bármely részének egyéb célú felhasználása tilos. Összeállította: Dr. Halmos Balázs tárgyelőadó AZ ÓKORI RÓMA I.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Az ember tere - építészeti alapismeretek

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

dr. Guzsik Tamás: A középkori építészet története (Összefoglaló, segédlet és ábraanyag)

Ravenna építészete V-VI. sz.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

RÓMAI MŰVÉSZET - ÉPÍTÉSZET

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD. vázlat

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

Ani, székesegyház ( , Trdat mester), alaprajz, metszet, déli homlokzat rekonstrukciója, belső kép (Brosset, XIX. sz.).

A RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia


V S É Z S ET E I S T S ÍLUS U O S K

A gótika építészetének rendszerezése

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Perzsa szasszanida építészet ( )

Művészet és építészet Báthory Sándor RÓMA

Vlagyimir, Sz.Demeter templom ( ), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház ( ill ), alaprajz, metszet.

A reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

Kreditpont. típusa. BBNTÖ13300 Historiográfia 2 K k BBNTÖ00200 BBNTÖ10300

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés

A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)

1. hét. Neptun kód. Összesen. Név

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A római művészet korszakai

200 nap. Firenze. Útinapló. Horváth Tamás, a Széchenyi István Egyetem építész hallgatójának

2. Bizánci építészet Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.)

E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK HEFOP/2004/3.3.1/

1. feladat. 2. feladat. összesen: 6 pont. 3. feladat. összesen: 8 pont

javítóvizsga tételek tanév

V XVI. század. Sziráki Sz Gábor: Bizánc művészete

Szerkesztette: Vágner Mátyás

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Naumburg, dóm (XI. sz., ), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.

S C.F.

S C.F.

BBNSF10500 Logika (szimbolikus logika) 2 Gy szk BBNSF00500 I BBNSF00600

RENDELTETÉS. a forma mindig követi a funkciót ez törvény Louis Henri Sullivan 1896

Róma pass. Appia Antica - Terme di Caracalla viale Terme di Caracalla, 52. Appia Antica - Villa dei Quintili via Appia Nuova, 1092

Interregionális áramlatok a romanikában

Hagia Sophia. Barkó Dávid AT4YUH

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Öt észak-itáliai város. Treviso, Padova Castelfranco Veneto, Cittadella és Velence

? Római Pantheon (Pantheon)

Leonardo szülőföldjén

mérhető és mérhetetlen külső idő belső idő

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

helyszín épület ábra (vizsga törzsanyag) Konstantin-bazilika

Azonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: , Tel./fax: , Honlap: lky.h u. Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat

S C.F.

Az előadáson bemutatott épületek listája A vizsgán megkövetelt törzsanyag sárga színnel kiemelve. Az ókori Elő-Ázsia építészete

S C.F.

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak

A versenyző kódja: a) geometrikus, vörösalakos, feketealakos. b) Livius, Herodotosz, Plutarkhosz. c) Isszosz, Gaugaméla, Granikosz

IDŐ. állandóság ideiglenesség múlandóság fenntarthatóság örökség - mozgás ritmus stílus - utópia fény - flexibilitás. külső idő belső idő

RO MA HANGOS ÚTIKÖNYV KEDVENC VÁROSOM ÚTITÁRSUNK: FÜR ANIKÓ

S C.F.

S C.F.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

S C.F.

S C.F.

Bizánci szakrális építészet a kezdetektől az első aranykorig ( )

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

S C.F.

MÚZEUMOK ÉS TEMPLOMOK MÚZEUM Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Építész. Épületfelismerés. 9. Göbekli Tepe (Törökország / Urfa-i régió), szentélykörzet, ie. 9500:

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek

KOMMUNIKÁCIÓ NEM VERBÁLIS. Karl Erik Rosengren (Lund) : Az építészeti kommunikáció a tervezéssel kezdődik:

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

ÓKOR. Dalmatia és Moesia Superior

Időszakok: Kr. e. XI. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. VIII. sz., Kr. e. II. sz., Kr. u. II. sz., Kr. u. VI. sz.

A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

ELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

TRO1010 Középkori egyetemes történelem Tételsor, 2017

A Kari Tanács elfogadta

S C.F.

Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

Antik Róma művészete (Kr.e. 7. század Kr.u. 476)

Az egylakásos lakóház extrém esetei I. I. Villaépítészet

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

TANMENET. A tantárgy neve: Rajz és vizuális kultúra. Tankönyv: Imrehné Sebestyén Margit A képzelet világa 9.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

Építészmérnöki Tanszék, Mszaki Kar, Debreceni Egyetem

Átírás:

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) IHTYS Aquilea: Theodoriánus bazilika

A KÖZÉPKOR VILÁGA (ismétlés) 1) A középkor fogalama - media tempestas 2) Az középkor időbeli és térbeli lehatárolása: - építészetben a keresztény meghatározottság kora -a Római Birodalom utódállamainak és hatókörüknek területe 3) A középkor struktúrái: -Féodalité hűbéri kapcsolatok, ordo rendiség; - etnikumok, államok mentén tagolt; - keresztény testvériség mentén összefogott. 3) A középkor népesedése: i.sz. 200 k.: 26,5 millió - i.sz. 1500 k.: 67,0 millió 3) A középkor építészetének periodizációja: -Ókeresztény építészet - Bizánc és a keresztény kelet építészete - Preromanika a népvándorlás korában - Romanika - Gótika

Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete és a misztériumvallások hellenisztikus világa

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktumhoz vezető út Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje) Szent Pál tevékenysége jelképesen átadja a világnak a kereszténységet. A judaizmis egy ágából, a kelet egyik exkluzív misztériumvallásából a mediterrán világ egy befogadó egységes vallási képlete lesz.

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktumhoz vezető út Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje) Órigenész (185-253) Peri Arkhon (A Princípiumokról) c. műve módszertanával olyan antik elemeket emel a keresztény teológiába, melyek forradalmi változást hoznak, és ezzel a keresztény gondolkodás megteszi a végső lépést a római kultúra felé.

Ókeresztény építészet I. a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége: Háztemplomok szükségleti építészet Ósumér Újsumér Hellenisztikus Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Ókeresztény építészet I. a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége: Háztemplomok szükségleti építészet Ósumér Újsumér Hellenisztikus Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktum után Arezzo: San Francesco Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája a Milvio-i hídnál Piero della Francesca: Constantinus álma

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320) Piazza Armerina Császári villa

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Egyházközségi bazilikák - építészeti források (!?) Poseidonia: Démétér temploma Róma: Fortuna Virilis

Egyházközségi bazilikák (San Salvatore 313-320) Róma: Traianus-fórum, Basilica Ulpia (II. sz. eleje)

Egyházközségi bazilikák (San Salvatore 313-320) Róma: Traianus-fórum, Basilica Ulpia (II. sz. eleje)

Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) Sta Maria Maggiore (332-366, 432-440)

Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, )

Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, 1217 )

Centrális bazilikák Sta Constanza (354 előtt)

Centrális bazilikák Sta Constanza (354 előtt)

Római mauzóleumok: Augustus, Hadrianus, Galerius mauzóleumai

Centrális bazilikák Lateráni baptisterium (315, 432-440)

oktogonális terek az antik építészetben Róma: Nero Aranypalotája (i.sz.: 64-69) Róma: Domitianus palotája (i.sz. 90)

oktogonális terek az antik építészetben Szicília, Piazza Armerina: fürdőegyüttes (i.sz. 4. sz.)

oktogonális terek az antik építészetben Szicília, Piazza Armerina: fürdőegyüttes (i.sz. 4. sz.)

oktogonális terek az antik építészetben Spalato: Diocletianus palotája - mauzoleum (i.sz. 300)

oktogonális terek az antik építészetben Spalato: Diocletianus palotája - mauzoleum (i.sz. 300)

Centrális bazilikák: Santo Stefano Rotondo (420-450)

Memoriális bazilikák I.: körüljárós típus (San Marcellino e Pietro, San Sebastiano)

Memoriális bazilikák I.: körüljárós típus (San Marcellino e Pietro, San Sebastiano)

Pompei: Casa del Sollusto Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Pompei: Casa del Sollusto Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Memoriális bazilikák I.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Részletképzés