Derekegyház TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017 VÉLEMÉNYEZÉSI

1. Bevezetés, köszöntő Derekegyház több száz éves múltja kötelez minket arra, hogy megőrizzük azt, amit őseink ránk hagytak. A település képe generációkon keresztül formálódott, s így alakítjuk mi is, majd gyermekeink. Fontosnak tartjuk, hogy ez a formálás illeszkedjen abba, amit őseink megkezdtek, megőrizzük a település hagyományos szerkezetét, épített és természeti szépségeit, egyedi jellemzőit. Ezért készítettük el ezt a kiadványt. E Településképi Arculati Kézikönyv mindenki számára érthető módon mutatja be a közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kézikönyv összegyűjti a település helyi építészeti stílusjegyeit és azokat a minőségi elvárásokat, amelyeket egy építkezésnél vagy felújításnál figyelembe kell venni. Jó példák bemutatásával az építtetők és építészek számára is segítséget nyújt a helyi karakterisztikus jegyek alkalmazásához. A Településképi Arculati Kézikönyv nemcsak bemutatja ezeket a településképi jellemzőket, hanem külön kitér a településképi szempontból egy-mástól jól elkülönülő településrészek arculati jellemzőire és értékeire. E kiadvány útmutatóként szolgál minden lakosunk számára, hogy a településkép minőségi formálása, a településképhez illeszkedő építészeti elemek kialakítása, változtatása terén a bemutatott hagyományokra alapulva fejlesszük, szépítsük Derekegyházát. Szabó István polgármester 2

2. Derekegyház bemutatása Derekegyház Csongrád megyében található község, a település Szentestől 13, Hódmezővásárhelytől 26, Orosházától 24 km-re fekszik. A mai község közvetlen előzményének a középkori Derekegyház falu tekinthető, amelyet 1471-ben említenek először. A falu a XV. században a megyében jelentős szerepet játszó Pósafi család birtoka volt. Itt állt a földesúri központ, a castellum, azaz feltételezhető, hogy a település a környező uradalmak központja volt. A törökdúlás, majd az azt követő tizenöt éves háború során a térség szinte teljesen elnéptelenedett. A derekegyházi puszta a XVII. században a Szuhay család birtokába került, de területét ekkor már valószínűleg a szentesiek és vásárhelyiek használták. 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a települést, akitől aztán 1722-ben gróf Károlyi Sándor megvásárolta a területet és nagyszabású uradalmi központtá építette ki kastéllyal, 150 holdas angolkerttel és gazdasági épületekkel. A község mai területén több majorságot is kialakítottak, amelyek közül a jelentősebbek Ördöngős, Tompahát tiszttartói kúriát is kapott. A pusztát ekkoriban elsősorban állattenyésztésre használták, mert a nyugati piacokon jelentős haszonra lehetett szert tenni a lábon kihajtott rideg tartású jószág eladásával. A derekegyházi major központja ekkoriban a kastély volt, amelyet francia jellegű ún. cour d honneur udvar zárt körül. Az épületet hosszú, egyenes út allé kötötte össze a fácánoskerttel, amelyet sugaras, geometrikus elrendezésű átjárók tagoltak. A kastélytól északra, a folyó és az országút közé beékelődve kisebb házak és egy L-alakú gazdasági épület is felfedezhető. Ebből is látszik, hogy a település ekkoriban még nem öltött falu jelleget, csupán a kastély és a hozzá tartozó majorság alakult ki. Derekegyház az első katonai felmérés idején, Forrás: mapire.eu 3

Károlyi József 1803 ban bekövetkezett halálakor fiai felosztották maguk között a Csongrádvásárhelyi uradalmat, amelynek következtében a majorság is veszített jelentőségéből. A derekegyházi területeket Belső-Derekegyház néven Károlyi István kapta meg, amelyhez Hegyespuszta, Kiskirályság, Csereszentlászló, Ördöngős, Szőlős, Kenyere és Újvárospuszta is hozzátartozott. A XIX. század közepén készült második katonai felmérés már jóval kiterjedtebb településképet ábrázol, amelyet a mezőgazdaság fejlődése indokolt. A napóleoni háborúkat követően a rideg állattartás vesztett jelentőségéből, míg a növénytermesztés és az istállózó állattartás előtérbe került. Mivel utóbbiak komolyabb építményeket és jóval több munkaerőt igényeltek, a major népessége és kiterjedése ugrásszerűen megnőtt. Megjelentek a nagyobb gazdasági épületek és megkezdődött a majorság belső szerkezetének tagozódása, a funkciók differenciálása is. A központot továbbra is a kastély képezte, amelynek elrendezése néhány mellékszárny elbontásával megváltozott. Az épülettől fasor vezetett a fácánosba, amelynek elrendezése leegyszerűsödött, valamint kiépült a kastélypark is. A nagy méretű gazdasági épületek mellett igen kevés lakóház lelhető fel, mert a cselédség egy része nem önálló házban, hanem cselédházakban lakott, amelyeket nehéz megkülönböztetni a gazdasági épületektől. A népesség számának növekedésére utal, hogy 1860-ban az önálló derekegyházi plébánia is megalakult. (Ezt 1885-ben a szomszédos Nagymágocsra költöztették) A környékbeli majorságok és külterületi lakott helyek egyesítésével 1874-ben jött létre Derekegyház eszmei község, azaz a település még nem rendelkezett falusias karakterrel, így a cím leginkább a közigazgatási szempontok miatt volt lényeges. Derekegyház a II. katonai felmérés idejében, Forrás: mapire.eu A Károlyi-birtok a XIX-XX. század fordulóján folyamatosan veszített jelentőségéből, ezért Károlyi László 1941-ben eladta az uradalmat báró Weiss Manfrédnak, az ismert gyárosnak. A Weiss-család rövidesen mintagazdaságot alakított ki a területen, az öntözőcsatornákon speciális öntözőhajók közlekedtek, kiépült a gazdasági kisvasút-hálózat, működtek az uradalomhoz tartozó ipari létesítmények pl. szeszgyár, gőzmalom, téglagyár és a kastélyt is átépítették. 4

A II. világháborúban a zsidó származású Weiss Manfréd örököseinek le kellett mondaniuk a javaikról, így a derekegyházi birtokukról is. A kastély berendezését széthordták és 1949-től elmeszociális otthonként működött. 1945-ben az egykori nagybirtok öntözésre berendezett területén állami gazdaság alakult. 5

Országos jelentőségű értékek 3. Örökségünk A település legkorábbi, épségben fennmaradt építménye a Károlyi-Weiss kastély, amely 1769-ben épült ún. bécsi barokk stílusban. A téglalap alakú, 4+3+4 tengelyes, egyemeletes épület középrizalitját háromszögű timpanon koronázza meg. A hosszanti homlokzataihoz későbbi, romantikus stílusú, öntöttvas szerkezetű veranda és előtető kapcsolódik. A kastély mai formáját az 1932-es neobarokk átépítésekor nyerte el, amikor egy manzárd emelettel toldották meg. Az épülethez tartozik az egykori kápolna és a harangláb is. A kastély részét képezte a 150 holdas park, amely három fő részre tagolódott: a kastélytól keletre eső rész volt az angol kert, amelyet a fácános kert zárt le, míg a kastély másik oldalán az ún. füves kert terült el. A kastély eredeti berendezését a II. világháború során teljesen elhordták. (Néhány festmény utólag a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményébe került.) Az épületet 1946-ban államosították. 1949-től Szakosított Szociális Otthon működik a fölnőtt korú, súlyos értelmi fogyatékosok gondozására. Az intézmény jellegéből adódóan a kastély a közforgalom elől el van zárva. A kastélyt mintegy 5 hektár kiterjedésű őspark veszi körül, amelynek területe helyi védelem alatt áll. A park legértékesebb növényei az idős, nagyméretű tölgyek, gesztenyék és japánakácok az épület közvetlen közelében. A távolabbi részek növényállománya besűrűsödött. A park egyike magyarországi történeti kertjeinek. 6

Helyi jelentőségű értékek A falu központjának meghatározó építészeti együttesét alkotják az egykori főtiszttartóság épületei. Közös jellemzőjük a kissé kilépő, timpanonnal lezárt középrizalit és a tagolatlan nyerstégla falazat. Községháza ABC áruház 8

Timpanonnal hangsúlyozott középrizalittal épült az óvoda és a plébánia épülete, valamint a Művelődési ház is. Óvoda Plébánia 9

Művelődési ház Derekegyház életében századokig meghatározó szerepet játszott a Károlyi-uradalom. A nagybirtokokhoz kapcsolódó majorságokban korszerű termelőtevékenység folyt, amely megkövetelte a megfelelő színvonalú üzemi épületek létesítését is, amelyek jó építészeti minőséget képviseltek. Ilyen a malom épülete is. Oromzatát neobarokk jellegű voluták görbe vonalú épületelemek díszítik, homlokzatát a szomszédos épületekkel harmonizáló nyerstégla sávozás tagolja. A malomépület homlokzata 10

Vendéglő Az ördöngősi majorban álló intézői kúria az 1800-as évek közepén épült, a vidéki klasszicizáló népies építészet hangulatos emléke hatalmas fedélszékével, kéményével. Különösen hangulatos az út mellett álló népies harangláb és az alatta álló feszület. Nem sokkal fiatalabb a tompaháti kúria, amelyet 1945 után javarészt megfosztottak építészeti értékeitől. Az ördöngősi harangláb és feszület 11

Természeti értékek Derekegyház területét a nemzeti ökológiai hálózat mag- és pufferterülete, valamint ökológiai folyosója is érinti. Ex lege védelem alatt állnak az alföldi táj fontos tájékozódási pontjául szolgáló kunhalmok. Derekegyház tájképi értékei közül kiemelkedik a déli határ mentén húzódó erdők látványa, a Kórógy-ér bokorfüzesekkel kísért szalagja, illetve a tavak, valamint a csatlakozó területek vízjárta, nádfoltokkal és kaszálókkal váltakozó területeinek megjelenése. Értékes növényzet a polgármesteri hivatal udvarán található kocsányos tölgyek, az Iskola utca 1-4 szám előtt lévő négy vadgesztenye, valamint a Kossuth utca mentén húzódó park idős kocsányos tölgyei és gesztenyéi. 12

4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek Derekegyház kialakulása, fejlődése során fokozatosan épült be, így a település közigazgatási területén belül a funkciók, építészeti sajátosságok alapján több eltérő karakterű településrész is elkülöníthető. A településképi szempontból meghatározó, egymástól elkülönülő településrészek a község történelmi jellegzetességeit is tükrözik. A különböző beépítési korszakok az utcahálózat, a telekszerkezet, a beépítési mód, az épülettípusok jellegzetes karakterű falusias településképét mutatják. A falura az oldalhatáron álló beépítési karakter jellemző. Derekegyház településképi szempontból meghatározó területei 15

EGYKORI MAJORSÁGI KÖZPONT Az egykori majorsági központ három nagyobb területi egységet jelentett: a kastélyt és a kapcsolódó melléképületeket; az azt övező kastélykertet, valamint a fácánoskertet és annak környezetét. Mára a településrész két, jellegében egymástól eltérő karakterű területre bontható. A nyugati területen az erdőségek dominálnak, amelynek látványa elsőként tárul elénk, ha Szentes felül közelítjük meg a községet. Az egykori angolkert teljesen megszűnt, csupán az úthálózat utal még az egykor mértani pontossággal kiszabályozott területre, ahol ma kisebb gazdaságiszolgáltató épületek találhatóak. Az egykori majorsági központ keleti része funkcióiban heterogénebb és szervesen illeszkedik a község belterületéhez. A kastély környezetében intézményi funkciók kaptak helyet, de az északnyugati csücsökben, a fák takarásában közel féltucatnyi lakóház is megbújik. Az 1950- es-1960-as években felhúzott sátortetős kockaépületek zártsorúan, az oldalhatáron állva sorakoznak, míg a telkek végében a melléképületek kaptak helyet. A terület legnagyobb értéke a kastélykert, amely Derekegyház központjának a hangulatát is nagy mértékben meghatározza. 16

Az egykori majorsági központ mai funkciói: 17

HALMAZOS TELEPÜLÉSRÉSZ A halmazos településrész a Kórógyér és a Kossuth Lajos utca közé eső, szabálytalan beépítettségű területet öleli fel. A településrész Derekegyháza intézményi központja, amely körül lakóterület, illetve az egykori gazdasági épületek alakultak ki. Az intézményi központ a Kossuth Lajos utcát szegélyezve jött létre. A meglehetősen egységes, kúria jellegű épületek kissé száraz nyerstégla architektúrájukkal katonás rendben sorakoznak az út mentén. Szabadonálló, levegős beépítésükkel lazaságot kölcsönöztek a településközpontnak. A főút dús növényállománnyal rendelkezik, amely a Kossuth tér emlékhelyeivel leginkább díszparkként funkcionál, szerves kapcsolatot teremtve a kastélykerttel. 18

Kossuth tér a Községházával és a világháborús emlékművekkel Itt kapott helyet az egykori malom épülete is, amelyet egykoron inkább tekintettek középületnek, mint gazdasági létesítménynek. 20

A településközponttól északra épült ki a tulajdonképpeni majorság, kizárólag gazdasági épületekkel. Az épületek négyszögletes udvart zártak körül és itt kaptak helyet a cselédség lakóházai is. Mára a terület földszintes, oldalhatáron álló lakóházakkal épült be. Jelentős értéket képviselnek az egykori főtiszttartóság épületei a kissé kilépő, timpanonnal lezárt középrizalittal és tagolatlan nyerstégla falazattal. A halmazos településrész beépítettsége igen laza, ezáltal az utcakép is meglehetősen oldott, nincsenek határozott térfalak. Az utcák az egykori majorság gazdasági épületei között tervszerűtlenül alakultak ki, így zeg-zugok, zsákutcák, szabálytalan utcavonalak adják a településrész jellegzetességét. 21

BELSŐ LAKÓTERÜLET A belső lakóterület a fácánoskert és a kastély közé beékelődve, valamint a halmazos településrésztől keletre, szabályos elrendezéssel alakult ki. Sajátos, ma is tapasztalható körutas településszerkezete 1949-et követően jött létre. Az utcaképet az 1960-as 1980-as években épület kockaházak, majd a tetőtérbeépítéses családi házak határozzák meg. Ezek közé ékelődnek be az utóbbi évek emeletes lakóházai. Jellemző a hagyományos falusias beépítés, döntően előkertes, oldalhatáron álló lakó- és melléképületekkel. 23

IDEGENFORGALOM-REKREÁCIÓ Az idegenforgalmi-rekreációs terület a Kláramajori halastavat, az azt övező erdőt, valamint az itt található halászházat jelenti. A településrész fő karakterét a 30 hektárnyi horgásztó adja. A horgászat alapját képező hal a ponty. A halászház tömegével, magasságával, szín- és anyaghasználatával belesimul a környezetébe. 25

GAZDASÁGI TERÜLET A gazdasági terület a kastélykert délkeleti szegletébe, a fák takarásába beágyazottan terül el. A településrészen a földszintes, gazdasági jellegű, avult épületek és az ipari jellegű, 1945 után épült építmények egyaránt megtalálhatóak.

KÜLSŐ LAKÓTERÜLETEK A külső lakóterületek közül Tompahát a környező majorságok helyén alakult ki, központjában az egykori intézői kúriával. A II. és III. katonai felmérés térképein látható a gazdasági épületek laza halmaza, amely a mai településhez képest 45 0 -os szögben elforgatva alakult ki. Tompahát mai arculata szabályos tervezés eredménye, amelynek szigorúságát a központi részen található nagy, összefüggő zöldterület oldja. Tompahát a II. (balra) és III. (jobbra) katonai felmérés idejében, Forrás: mapire.eu Tompaháton a lakófunkció dominál. Épületei között az alföldi jellegű lakóházak és a kockaépületek egyaránt megtalálhatóak. Beépítés tekintetében itt is az oldalhatáros forma a meghatározó, amely egyes területeken sűrűbb, míg máshol kifejezetten laza beépítést eredményez. A településrész központjában hatalmas park található.

Újfalu egyutcás településrész, ahol a telkek a főút két oldalán szabályosan sorakoznak. Az épületek az utcavonalra merőlegesek, a melléképületek a lakóházak mögött állnak. Újfalu 32

MAJOROK A külterületek beépített részét képezik a szórtan elhelyezkedő majorok, amelyek egykoron a mezőgazdasági termelésre rendezkedtek be, mára azonban ettől eltérő funkciókat töltenek be. Papteleken a lakófunkció a meghatározó, ahol a földszintes, az alföldi tájba illő lakóépületek egymástól viszonylag nagy távolságra, elszórtan, általában fák takarásában helyezkednek el. A lakóépületek a telken belül hátrahúzva kaptak helyet, de a tanyavilágra jellemző udvarok és melléképületek itt nem jellemzőek. Paptelek, Forrás google.hu Kláramajoron is megkezdődött a lakóterületté alakulás. Az összesen 8 lakóépület azonos kialakítású, azaz az utcával párhuzamos tetőgerincű, földszintes házak, amelyek homlokzatát három ablak töri meg. Az épületek előtt nagy zöldfelület található. 33

Ördöngős területén a gazdálkodás mellett idegenforgalmi funkció is megtelepedett. A gazdasági épületek egységes kialakításúak, megtartva az alföldi építészet formavilágát. A terület szomszédságában lévő vendégház magántulajdonban van. Istvánmajoron és a Tompaháti majorsági területen mind a mai napig a mezőgazdasági termelés a meghatározó. Ezeken a területeken a mezőgazdasági építmények mellett a fóliasátrak, melegházak határozzák meg a településképi arculatot. 36

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET A természetközeli területek a település déli részén található Natura 2000 oltalom alatt álló területeket öleli fel. A Vásárhelyi Kék-tó kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület, a T-erdő különleges természetmegőrzési terület valamint az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi terület. KÜLTERÜLETI TANYÁS TÉRSÉG Derekegyház, mint uradalmi falu tulajdonképpen tervezett táj, uniformizált megoldásokkal, amely a Károlyi-féle időkre nyúlik vissza. A tervezők nem törődtek a dűlők közötti apró különbségekkel, a vízfolyások, kisebb-nagyobb mélyedések topográfiájával vagy a kis területen is változékony talajadottságokkal. Ebből következően a derekegyházi Károlyi uradalom szabályos dűlőrendszere a tájtól és helyi szokásoktól független mezőgazdasági üzemszervezés iskolapéldája. Az ekkor létrejött úthálózat képezte a mai utcaszerkezet alapját. A Károlyi uradalom és a mai úthálózat térképe, Forrás: maps.hungaricana.hu Derekegyházán a tanyák elsősorban a település északi részén, igen elszórtan helyezkednek el. Az épületállomány igen elavult, így a tanyai építészetre jellemző karakterek már nem igazán 37

lelhetőek fel a településen. A még meglévő és lakott tanyák épületei leginkább a XX. század harmadik harmadának egyszerű, sablonizált jellegét viselik magukon. Forrás: google.com 38

5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások A földrajzi adottságok meghatározzák Derekegyház arculatát, települési karakterét. Ennek következtében különböző településrészek alakultak ki, amelyekre többé-kevésbé eltérő építészeti ajánlások fogalmazhatóak meg. Derekegyház műemlékeinek száma ugyan kevés, azonban számos helyi védelemre érdemes épület található a községben. A település régészeti lelőhelyinek száma igen magas és a természetvédelmi fejezetben már említett kunhalmok régészeti jelentőségét is hangsúlyozni kell. A parkok zöldfelületi és kultúrtörténeti értékét is hordoznak. A zöldfelületi rendszer hangsúlyos részét képezi a kastélypark, valamint a helyi védelem alatt álló fasorok. A fejezetben az egységes településkép megőrzése, megtartása érdekében sematikus ábrák és jó példák segítségével mutatjuk be az ajánlott építési módokat a korábban ismertetett településrészi bontásban. EGYKORI MAJORSÁGI KÖZPONT A kastély és kastélypark Derekegyháza meghatározó védett értéke, így a beépítettségének jellege, léptéke, az építési anyaghasználat a településkép érdekében nem változtatható meg. Épületfelújítás során a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani, a tagozatok az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre. Nyílászárók közül csak az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású és szelvényméretű alkalmazható. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki. A derekegyházi kastélypark és a hozzá kapcsolódó erdő műemléki védettség alatt álló zöldfelület és kultúrtörténeti, botanikai, településökológiai és településképi értéket képviselnek. A kastélypark a magyar történeti kertek között is nyilvántartott. A kastélypark területén épület nem építhető, önálló reklámberendezés, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el. A közpark-területek felújítása, ill. kialakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. 39

HALMAZOS TELEPÜLÉSRÉSZ Telepítés, beépítés A halmazos településrészen új lakóépület építésénél a kialakult állapotnak megfelelően jellemzően oldalhatáron álló, zártsorú beépítés a meghatározó. Az épület telepítésekor ugyanakkor mindig figyelembe kell venni a szomszédos épületek elhelyezkedését, mert a már meglévő, szomszédos épületek által meghatározott beépítési vonaltól való bármilyen irányú eltérés legtöbbször kedvezőtlenül befolyásolja az utcaképet. Éppen ezért kivételes esetben amennyiben a szomszédos épületek kialakítása indokolhatja - szabadon álló vagy ikres beépítés is megengedett. Telekalakítás ugyanakkor csak különösen indokolt esetben és a telektömbön belül kialakult jellemző telekszerkezethez illeszkedően engedélyezhető. 40

Magasság Halászfaluban az épületek többsége legfeljebb földszint + tetőtér magasságú épület létesíthető, az ennél magasabb épületek nem illenek a településrész arculatába. Védett vagy védendő épületre emeletet ráépíteni, annak tömegét bővítéssel megváltoztatni nem szabad. Anyaghasználat, színek, homlokzatalakítás, nyílászárók A területen csak a meglévő épületek színvilágához és anyaghasználatához illeszkedő épület felújítások, építések engedhetőek meg. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok. A hagyományos építőanyagok dominanciáját a felújításoknál, új építéseknél is biztosítani kell. A védett vagy védelemre javasolt épületeknél az eredetivel megegyező szín- és anyaghasználat javasolt. Az ilyen épületek tagozatának eltávolítása, a nem megfelelő színezés az utcakép jellegének eltűnéséhez, harmóniájának felbomlásához vezethet. 41

Tetőhajlásszög, tetőforma A halmazos településrészen az egységes utcakép érdekében csak egyszerű tetőformájú, 35-45 0 közötti tetőhajlásszögű, magastetős épületek építhetők, az adott utcaszakaszra jellemző tájolású tetőgerinccel. Lapostetős épület a területen nem építhető. Tetőtér-beépítés esetén kerülni kell az erőteljes, aránytalan tetőformákat, tetőablak-kialakításokat. Az egységes utcakép megőrzése érdekében tetősíkból kiugró tetőablak közterületről látható tetősíkon sem új, sem meglévő épület tetőterének beépítésekor nem alkalmazható, csak tetősíkba helyezett ablakok kialakítása engedhető meg. Környezetétől túlzottan elütő anyagú, színhatású, textúrájú tetőhéjazat alkalmazása általában kedvezőtlenül befolyásolja az utca- és településképet. Közparkok, közterületek A közterületek egységes jellege, karaktere érdekében a gyalogos zónákban csak egységes stílusú burkolat, utcabútor, közvilágítás és növénytelepítés alkalmazható. Közparkot, helyi védelem alatt álló zöldfelületi értékeket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit érintő beavatkozásokat (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv - kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény - alapján lehet elvégezni. Meglévő fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása ill. kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő. A közterületi zöldfelületek növényállománya minden esetben védendő és megőrzendő értéket képvisel. 42

Reklámtáblák, cégérek A feliratokat, cégéreket az épület stílusához, az egységes utcaképhez illeszkedően úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. Egyéb Új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A meglevő hálózat rekonstrukciójánál, illetve a hálózat építéssel járó felújítása során is csak földalatti vezetést szabad alkalmazni. 43

BELSŐ LAKÓTERÜLET Telepítés A lakóterületeken jellemzően a zártsorú, oldalhatáron álló beépítés a meghatározó. Új épület építésénél az utcaképhez illeszkedő beépítési formát kell követni. Előkert akkor engedélyezhető, ha mindkét szomszédos beépítés előkertes Magasság A területen csak a környezetébe illeszkedő építészeti kialakítású épület helyezhető el. A túl magas házak nem illeszkednek a településrész utcaképébe. Tetőhajlásszög, tetőforma A területen csak magastetős épületek építhetők, az utcaképhez illeszkedő tetőgerinccel. Tetőtér-beépítés esetén kerülni kell a környezettől eltérő, erőteljes tetőformákat, tetőablak-kialakításokat, tetőfelépítményeket. Településképi szempontból a tetősíkban elhelyezett, az utcai homlokzat nyílásainak ritmusához illeszkedő tetőablakok kialakítása javasolt. 44

Anyaghasználat, színek A lakóterület épületeinek színvilága változatos, ugyanakkor a rossz példák ellenére is megfigyelhető az összhang a hasonló anyag- és színhasználat tekintetében. A belső lakóterületen nem elfogadható a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. Javasolt a hagyományos vakolt homlokzati architektúra alkalmazása. A hagyományos építőanyagok dominanciáját az új építéseknél is biztosítani kell. Kerítés A belső lakóterületen utcafronti kerítés lehetőség szerint fából, kőből, téglából, betonelemekből, élősövényből, drótfonatból, illetve ezen anyagok kombinált felhasználásával létesüljön. A fémlemez kerítések, kapuzatok minden esetben kerülendőek. 45

IDEGENFORGALOM-REKREÁCIÓ A területen új épület nem létesíthető. Meglévő épület felújítása, bővítése során javasolt a hagyományos vakolt homlokzati architektúra alkalmazása, a hagyományos építőanyagok dominanciája. Nem elfogadható a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. A területen az épületek kizárólag magastetővel létesíthetőek. A feliratokat, cégéreket az épület stílusához, az egységes utcaképhez illeszkedően úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. GAZDASÁGI TERÜLET Bármilyen beépítésnél vagy meglévő épület felújításánál a szomszédos, nem beépítendő és/vagy természetvédelmi szempontból védett területtel való egyensúly megteremtésére lehetőség szerint törekedni kell. Az épületek homlokzatának kialakításakor törekedni kell a hagyományos vakolt homlokzati architektúra alkalmazására, a hagyományos építőanyagok dominanciájára. Nem elfogadható a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések. Gazdasági területeken a tetőidom kialakítása kötetlen. A feliratokat, cégéreket az épület stílusához, az egységes utcaképhez illeszkedően úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. 46

KÜLSŐ LAKÓTERÜLETEK Telepítés Külső lakóterületeken jellemzően a zártsorú, oldalhatáron álló beépítés a meghatározó. Új épület építésénél az utcaképhez illeszkedő beépítési formát kell követni. Előkert akkor engedélyezhető, ha mindkét szomszédos beépítés előkertes. Gazdasági épületlétesítésnél a szabadon álló beépítés javasolt. Magasság A területen csak a környezetébe illeszkedő építészeti kialakítású épület helyezhető el. A túl magas házak nem illeszkednek a településrész utcaképébe. Új építésű, 1 vagy 2 emeletes lakóházakat a település szélén, a lazább beépítésű területeken javasolt létesíteni. 47

Tetőhajlásszög, tetőforma A területen csak magastetős épületek építhetők, az utcaképhez illeszkedő tetőgerinccel. Tetőtérbeépítés esetén kerülni kell a környezettől eltérő, erőteljes tetőformákat, tetőablak-kialakításokat, tetőfelépítményeket. Településképi szempontból a tetősíkban elhelyezett, az utcai homlokzat nyílásainak ritmusához illeszkedő tetőablakok kialakítása javasolt. Anyaghasználat, színek A lakóterület épületeinek színvilága változatos, ugyanakkor a rossz példák ellenére is megfigyelhető az összhang a hasonló anyag- és színhasználat tekintetében. A külső lakóterületen nem elfogadható a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. Javasolt a hagyományos vakolt homlokzati architektúra alkalmazása. A hagyományos építőanyagok dominanciáját az új építéseknél is biztosítani kell. 48

Kerítés A belső lakóterületen utcafronti kerítés lehetőség szerint fából, kőből, téglából, betonelemekből, élősövényből, drótfonatból, illetve ezen anyagok kombinált felhasználásával létesüljön. A fémlemez kerítések, kapuzatok minden esetben kerülendőek. Közparkok, közterületek Tompaháton a közterületek egységes jellege, karaktere érdekében a gyalogos zónákban csak egységes stílusú burkolat, utcabútor, közvilágítás és növénytelepítés alkalmazható. Közparkot, helyi védelem alatt álló zöldfelületi értékeket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit érintő beavatkozásokat (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv - kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény - alapján lehet elvégezni. Meglévő fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása ill. kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő. A közterületi zöldfelületek növényállománya minden esetben védendő és megőrzendő értéket képvisel. Reklámtáblák, cégérek A feliratokat, cégéreket az épület stílusához, az egységes utcaképhez illeszkedően úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. Egyéb Új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A meglevő hálózat rekonstrukciójánál, illetve a hálózat építéssel járó felújítása során is csak földalatti vezetést szabad alkalmazni. 49

MAJOROK Telepítés A majorok területén jellemzően a zártsorú, oldalhatáron álló beépítés a meghatározó. Új épület építésénél az utcaképhez illeszkedő beépítési formát kell követni. Előkert akkor engedélyezhető, ha mindkét szomszédos beépítés előkertes. Gazdasági épület létesítésnél a szabadon álló beépítés javasolt. Magasság A területen csak a környezetébe illeszkedő építészeti kialakítású földszintes lakóépület helyezhető el. A túl magas házak nem illeszkednek a településrész utcaképébe. Tetőhajlásszög, tetőforma A területen csak magastetős - 35-45 közötti hajlásszögű, nyeregtetős épületek építhetők, az utcaképhez illeszkedő tetőgerinccel. Tetőtér-beépítés esetén kerülni kell a környezettől eltérő, erőteljes tetőformákat, tetőablak-kialakításokat, tetőfelépítményeket. Településképi szempontból a tetősíkban elhelyezett, az utcai homlokzat nyílásainak ritmusához illeszkedő tetőablakok kialakítása javasolt. A gazdasági épületeken a tetőidom félnyereg-, vagy nyeregtető kialakítású lehet. 50

Anyaghasználat, színek A majorok területén létesítendő építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet. Nem elfogadható a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. Javasolt a hagyományos vakolt homlokzati architektúra alkalmazása. A hagyományos építőanyagok dominanciáját az új építéseknél is biztosítani kell. 51

Kerítés A majorok területén utcafronti kerítés lehetőség szerint fából, kőből, téglából, betonelemekből, élősövényből, drótfonatból, illetve ezen anyagok kombinált felhasználásával létesüljön. A fémlemez kerítések, kapuzatok minden esetben kerülendőek. 52

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken a kilátás- és rálátásvédelem, valamint a természetközeli állapot megóvása az elsőrendű feladat. A kunhalmok, a kilátás- és rálátásvédelem érdekében az ilyen területek egységes építészeti karaktere, történeti szerkezete megőrzendő érték. Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésé-re, és honos erdőállományok kialakítására. A területen az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni javasolt a természetszerű erdőállományok, gyepterületek megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről. Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű-park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antennaépítmény, vagy önálló reklámépítmény nem létesíthető. - országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken; - természeti területeken; - Natura 2000 területeken; - kunhalmokon; - erdőterületeken KÜLTERÜLETI TANYÁS TÉRSÉG A külterületi tanyás térségben lévő mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetőek. A kunhalmok, a kilátás- és rálátásvédelem érdekében az ilyen területek egységes építészeti karaktere, történeti szerkezete megőrzendő érték. Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésé-re, és honos erdőállományok kialakítására. A területen az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni javasolt a természetszerű erdőállományok, gyepterületek megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről. Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű-park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antennaépítmény, vagy önálló reklámépítmény - országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken; - természeti területeken; - Natura 2000 területeken; 53

nem létesíthető. - kunhalmokon; - erdőterületeken Tanyák madártávlatból, Forrás: google.hu 54

Épületek 6. Jó példák: Épületek, építészeti részletek Új ház építésekor, vagy meglévő átalakításkor az épület tömegalakítása településképi szempontból is kiemelkedő szereppel bír. Kláramajor igényesen felújított egyik lakóháza Derekegyházon vannak olyan hagyományos homlokzatkialakítások, ill. homlokzati elemek, melyek megőrzése a közösség szempontjából fontos, s az egyes részletek akár más épületeken is kialakíthatók. 55

A felújítások és a korszerű, modern építészeti megoldások közé is becsempészhetők olyan egyedi részletek, akár formák, akár építészeti részletek, melyek nemcsak az épület, hanem a településkép sokszínűségéhez is hozzájárulnak, s ezt a szín- és anyaghasználat is segítheti Az épületek tömegalakítása során igyekezzünk a hagyományokat őrizni, Derekegyház tradicionális földszintes házai a településkép díszei. Ajtók, kapuk, ablakok Az épületek megjelenését és hangulatát az ajtók, kapuk, ablakok nagyban befolyásolják. A zárt épülettömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy, milyen módon tesszük ezt. A településképhez a fa nyílászárók illenek, elsősorban ilyenekre cseréljük a korszerűtlen régi ablakokat, ajtókat. Műanyag nyílászárók esetén is javasolt a fahatású színválasztás. 56

Az új házaknál is részesítsük előnyben a fa nyílászárókat és zsalugátereket. 57

Tetők, kémények A tetők, kémények szerves részét képezik az épületnek, így formájukban, anyaghasználatukban, méretükben összhangban kell lenniük mind egymással, mind az épület tömegével. 59

A tetők héjazataként elsősorban a piros cserépfedést használjuk, akár bontott régi cserepek, akár modern anyagok alkalmazásával. A kémények esetében a nyers téglafelületek alkalmazása javasolt, az illik legjobban a cseréphez. Építészeti részletek Az építészeti részletek, mint például az utcanévtábla gazdagítják, díszítik az épületeket, és aktívan alakítják az utcaképet is. 61

Kerítések A kerítések egyszerre teremtenek kapcsolatot az utcával, ugyanakkor térfalat képezve el is választják az ingatlanokat a közterületektől. A falusi porták hagyományos léckerítései új építés esetén is megjelenhetnek, akár modernebb, akár hagyományos formavilággal, dísztelenül vagy természetes díszítő elemekekel, az utcafronton vagy az oldalkert mentén egyaránt. A kő vagy betonlábazatok felett az elmúlt évtizedekben már a fémkerítés lett a leggyakoribb, melynek kialakítása, szín- és formavilága megfelelő karbantartás mellett szintén lehet az utcakép dísze 63

Közösségi terek, parkok 7. Jó példák: sajátos építményfajták A terek parkok a közösségi élet színhelyei, ahol a településhez, helyi közösséghez tartozásunkat is megéljük. Mivel rendszerint hosszabb időt töltünk ezeken a helyeken, ezért megjelenésükre fokozott hangsúlyt kell fordítani. 64

Utcabútorok A közterületeken elhelyezett utcabútorok stílusának illeszkedniük kell a közterület arculatához. 66

Reklámok, cégérek Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek is ugyanúgy hozzátartoznak, mint az épületek vagy a növényzet, éppen ezért azokat az épület stílusához, az egységes környezethez illeszkedően kell elhelyezni. 69

Napelem, napkollektor Magyarországon is egyre elterjedtebb a napenergia felhasználása. Napelem, napkollektor esetében a technológia adott, a napelemek, napkollektorok kinézetén esztétikailag nem lehet javítani, azonban a tetőkre való felhelyezésnél az esztétikai megjelenésre már oda kell figyelni több szempontból is. Ezeket a berendezéseket az utcakép védelmében az utcafronttól a lehető legtávolabb, például a hátsókerti tetőfelületen célszerű elhelyezni. Érdemes a paneleket egy tömbben tartani, a lépcsőzés és az ugráló vonalvezetés megbontja a tető egységes, nyugodt látványát. Elhelyezésük csak oromzatos magastetőn, és kizárólag a tetősíkban maradva kívánatos, ne döntsük meg semmilyen irányban. Védett utcakép, vagy homlokzat esetén, vagy ha a déli tájolással a fentiek nem egyeztethetők össze, meggondolandó a kertben, támfalra, esetleg a kerítésre való telepítésük. Parabola, légkondicionáló, parapet, riasztó Az utcai homlokzatra ne helyezzünk parabolaantennát, légkondicionáló berendezés külső egységét, illetve ha lehet parapetet se, valamint közművezetéket közterületről látható módon se helyezzünk el. Ezek mind megbontják a homlokzat egységét, még akkor is, ha egy szépen felújított épületről beszélünk. Ezek kerüljenek a ház hátsókert felé néző falfelületére. 70

A riasztóberendezésről is külön szót kell ejteni. A riasztó külső egysége a legszebb homlokzat látványát is meg tudja bontani. Nem javasolt a berendezést a főhomlokzat közepére helyezni, hanem esztétikusabb és településképileg is szerencsésebb hely az oldalhomlokzat, esetleg egy takart hely, hiszen a legtöbb esetben nem a fény, hanem a hangjelzés és a biztonsági szolgálathoz való közvetlen kapcsolat a lényeges a riasztás folyamatában. 71

Készült Derekegyház Község Önkormányzata megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan Polgármester: Szabó István Főépítész: R. Takács Eszter Szerzők: Kukely György, Rácz Andrea, Virág Attila Fotók: Orosz György Drón fotók: Virág Attila Ábrák: Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. A kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. védelme alatt áll. Derekegyház, 2017. 73