A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE Készítette és elfogadta: Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dr.Tárkányi Ferenc Tiborné Igazgató 2013

2 1. A házirenddel kapcsolatos általános elvárások 1/1. Bevezetés A Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket, intézményi elvárásokat, különös tekintettel a viselkedési normákra. Intézmény neve: Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. Tel.: 52-420-377 Fax.: 52-429-773 E-mail Készítette: bolyai@iskola.debrecen.hu Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Hatályba lép: 2013.szeptember 1. Véleményezte: Diákönkormányzat, Intézményi Szék, Szülői Szervezet Elfogadta: A Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dr. Tárkányi Ferenc Tiborné igazgató Az aláírásokkal hitelesített HÁZIREND szabályainak betartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. 1/2 Általános elvárások Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája múltját, és ápolja annak hagyományait az intézmény használói ismerjék meg, s tartsák be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokat, normákat tanulóink fegyelmezett, eredményes munkával, tanulással erősítsék intézményünk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, vagyonára. 1/3 A házirend célja Intézményünk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja megismertetni az intézmény működésének jellemzőit, az ezzel kapcsolatos elvárásokat, viselkedési normákat. Célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 2

3 1/4 A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával közösségi életének szervezését pedagógia programjában megfogalmazott célok megvalósítását az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való szabályok alapján működő kapcsolatát belső rend szabályozottságát, amelyek szabályok megtartásával az egyéni és kollektív jogok érvényesülnek (de nem az intézmény munkájának rovására). 1/5 A házirend szabályainak alapjai A házirend jogi háttere: 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai. A házirend egyéb forrásai: az intézmény korábbi házirendje az intézmény pedagógiai programja a nevelőtestület oktató-nevelő célkitűzései. I/6: A házirend hatálya Ez a házirend vonatkozik beíratás, átvétel vagy felvétel napjától minden iskolahasználóra (iskolába járó tanulókra, pedagógusokra, és valamennyi iskolahasználóra.) A házirend előírásai, szabályai az intézmény területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az intézmény által szervezett tanítási időn kívüli programokra és a tanulók intézményi tevékenységére vonatkoznak. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az intézményünk ellátja az ide járó gyermekek, tanulók felügyeletét. 1/7 A házirend elfogadásának szabályai A házirend tervezetét a nevelőtestület készíti el. A házirend tervezetét véleményezik az iskolai tanulóközösségek (osztályok stb.), illetve azok képviselői az Iskolaszék Szülői Szervezet. Véleményüket, javaslatukat írásban juttatják el az iskola igazgatójához, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A nevelőtestület, a Diákönkormányzat, az Iskolaszék véleményének, javaslatainak figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. A házirend aláírása hitelesíti az elfogadást. (A házirendet az intézmény nevelőtestülete részéről az igazgató, Intézményi Szék elnöke, illetve a Diákönkormányzat képviselője írja alá.) 3

4 1/8 A házirend felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani ha jogszabályi változások következnek be az intézményvezető, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását javasolhatja (nem kötelező jellegű): az intézményvezető a nevelőtestület az Iskolaszék a Diákönkormányzat iskolai vezetősége. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézményvezetőnek. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás), s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. 1/9 A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából Az intézményben tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: Diákönkormányzat osztály - és napközis csoport szakköri csoport diáksport egyesületek A diákönkormányzat szervezeti és működési rendjét a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza Az iskolában a tanulók nagyobb közösségei alsó és felső tagozat, alapfokú művészetoktatás tanszakai. 1/10 A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni: igazgatói titkárság tanári szoba igazgatóhelyettesi szoba könyvtár tantermek A házirendből 1-1 példányt kapnak: Diákönkormányzat diákvezetője a Diákönkormányzatot segítő felnőtt személy Iskolaszék vezetője Szülői Szervezet vezetője osztályfőnökök A házirendet minden tanév elején ismertetni kell: a tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókkal illetve a tanév első szülői értekezletén a szülőkkel. 4

5 A házirendet a tanulói jogviszony létesítésekor minden tanuló megkapja. 2. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása Az intézmény tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása: ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul a tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, vagy szüneteltetése tanítási idő alatt az órákról, napközis foglalkozásról való távolmaradás a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén ha a tanulmányi idő megrövidül. 2/1. A tanuló(k) kötelessége (2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 46 (1)). 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, és tájékoztató füzetét, mindig hozza magával, olyan eszközt az intézménybe nem hozhat, mellyel társa vagy önmaga testi épségét veszélyeztetheti, mellyel akaratán kívül is balesetveszélyt idézhet elő megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, az intézményben étkezők esetében, hogy csak tanári felügyelettel, a beosztásnak megfelelő időpontban kultúráltan étkezzen (az intézmény ebédlőjét csak étkező gyermekek használhatják) a mindenkori felügyeletet ellátó felnőtt, és ügyeletes tanuló utasításait betartani. 5

6 az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat. betartsa a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat, és a balesetet azonnal jelentse a szaktanárnak, ügyeletes nevelőnek, illetve az osztályfőnöknek bejelentse egyesületi sporttevékenységét az osztályfőnöknek (egyesületi munkában tanulmányi eredményétől, magatartásától függően vehet részt) mindig ápoltan, tiszta ruházatban jelenjen meg az intézményben, a rendezvényeken és ünnepélyeken az alkalomhoz illő öltözékben jelenjen meg az intézményben, illetve az általa szervezett foglalkozásokon tilos a dohányzás, a szeszesital, az energiaital és a kábító hatású szerek fogyasztása a tanítás ideje alatt mobiltelefonját köteles kikapcsolt állapotban tartani. Az iskolahasználók törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében az iskola területén mobiltelefonnal, fényképezőgéppel, kamerával képeket, filmet, hangfelvételt készíteni tilos. Ellenkező esetben ezek a készülékek kikapcsolt állapotban, zárt, lepecsételt borítékba kerülnek, amelyeket csak szülő-gondozó vehet át. Az iskolába behozott, nem nevelő-oktató munkához szükséges tárgyakért, eszközökért iskolánk felelősséget nem tud vállalni. egészséget, közerkölcsöt, közérdeket sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközöket, sajtótermékeket tilos az iskolába behozni. a kiválasztott tanulók kötelessége, hogy részt vegyenek az adott rendezvény előkészítésében, lebonyolításában, s a rendezvény lezárásában. 2/2 A tanuló joga (2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 46 (3)) (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, hogy az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, 6

7 valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, igénybe vegye az iskolában a rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. 7

8 A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 2/3. Tanulói jogok érvényesítése az intézményben: A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz kivizsgálására az Iskolaszék jogosult. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető), s arról írásban kell értesítenie a tanulót. Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre A tanuló minden egyéb, az intézményi élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben a diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az intézmény ügyeivel kapcsolatosan. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az intézmény és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen tisztázható megnyugtatóan. Az intézményben szervezett vallásoktatásban részt vehet igény szerint, minden tanév szeptember 15- ig a szülő által aláírt kérvény alapján. 8

9 A tanuló személyes adatainak módosítását a szülő kérheti írásban. Teljesítménye alapján részt vehet az emelt szintű képzésben, az emelt szintű oktatásra való jelentkezés a 4. évfolyamon május 20-ig történik. Az elbírálás teljesítmény és tanulmányi eredmény alapján történik, és négy évre szóló kötelezettséget jelent. A nem kötelező órakeretből a tanuló szabadon választhat a következő tanévre, minden tanév május 20-ig a szülő által aláírt jelentkezési lapon. A választott foglalkozás egy évi kötelezettséget jelent a tanuló számára. A házirend az első tanitási napon kihirdetésre kerül, amelyet az osztályban elhelyezett házirenden aláírásával hitelesít minden tanuló. 3. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: 3/1. A tanuló hiányzása első napján szülei telefonon értesítik az intézményt. A tanuló mulasztását, vagy késését, az iskolába érkezése után három napon belül, igazolja a Tájékoztató füzetben. 3.2. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását arra az időtartamra vonatkozóan a tájékoztatóban rögzített szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Ezt az igazolást visszaérkezést követő osztályfőnöki órán köteles bemutatni. 3/3. Rendkívüli esetben szülei személyesen vagy Tájékoztató füzet útján kérhetnek engedélyt számukra évente egyszer 3 napra az osztályfőnöktől, több napra az iskola igazgatójától az iskolából való távolmaradásra. 3.4. A szülő tanévenként 3 tanítási napról (a művészetoktatásban résztvevők 3 foglalkozásról) való távolmaradást igazolhat. 3.5. Tíz perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell az intézménybe megérkezni. Becsöngetéskor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni. 3.6. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanárok az osztálynaplóba bejegyzik. Az órakezdés után 10 perccel érkező tanuló - indokolatlan késés esetén - igazolatlan órával büntethető. Késésnek minősül, ha a tanuló 7.50 perc, második óra esetén 8.50 után érkezik meg az iskolába. A becsengetés után 10 percen belül történő érkezése késésnek, azon túl igazolatlan órának minősül. 5 késést követően írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Igazolatlan hiányzás esetén a mindenkori törvénynek megfelelően járunk el. 5 igazolt vagy igazolatlan óra 1 tanítási napnak számít. 3/7. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9

10 4. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 4/1. A művészeti oktatásra jelentkezők félévenként térítési díjat vagy tandíjat kötelesek fizetni a vonatkozó rendeletek szerint. 4/2. A művészeti oktatási térítési díjat vagy tandíjat az iskolatitkár intézményvezető által jóváhagyott befizetési napokon évente három alkalommal szedi be a következő rend szerint: szeptember végén négy havi térítési díjat, vagy tandíjat, január végén három havi térítési díjat, vagy tandíjat, március végén három havi térítési díjat, vagy tandíjat A befizetések pontos időpontjáról a szülői értekezleteken és az intézmény honlapján valamint iskolai hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. 4/3. A gyermek jogviszonyának bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő l hónapon belül az intézmény intézkedik. 4/4. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kezdeményeket a hatályos rendeletek alapján az intézményvezető állapítja meg. 5. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét és elosztásának rendje 5/1 Napközis foglalkozás Napközis kérelmeket a szülő által kitöltött, aláírt igénylőlapon kell benyújtani a titkárságon a megszabott határidőnek megfelelően. Napközis foglalkozásokra jelentkezők elbírálásának elvei: a tanuló szociális helyzete hátrányos-veszélyeztetett helyzet tanulmányi előmenetel magatartás-szorgalom szintje a szülők napközbeni elfoglaltsága lakóhely-iskola távolsága életkor. 5/2. Tankönyvtámogatás A támogatási kérelmeket a szülő által kitöltött, aláírt igénylőlapon a kérelem elbírálásához szükséges igazolásokkal együtt kell benyújtani a tankönyvfelelőshöz a megszabott határidőnek megfelelően. A tankönyvtámogatás elbírálása a mindenkori jogszabályok alapján történik. 5/3. Térítési díjkedvezmény az alapfokú művészetoktatásban A támogatási kérelmeket a szülő által kitöltött, aláírt igénylőlapon a kérelem elbírálásához szükséges igazolásokkal együtt kell benyújtani a művészetoktatási intézményegység vezetőjéhez a megszabott határidőnek megfelelően. Elbírálás: jogszabályok alapján. 10

11 6. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 6/1. A tanuló kulturált módon nyilváníthat véleményt tanulótársairól, a pedagógusok és az intézmény dolgozóinak munkájáról, valamint az intézmény működésével kapcsolatban. A tanuló véleményt nyilváníthat szóban vagy írásban. A szóbeli véleménynyilvánítás történhet személyesen, DÖK képviselőn keresztül, vagy felnőtt korú képviselő útján (szülő, osztályfőnök, gondviselő). Írásban megfogalmazhat személyes vagy csoport által képviselt véleményt. Az írásban megfogalmazott véleményt eljuttathatja a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, a DÖK segítő tanárnak, illetve az iskolavezetésnek. 6/2. A tanuló tájékoztatást kapnak szóban vagy írásban. Szóbeli tájékoztatást kap: Hetente az osztályfőnöktől osztályfőnöki órán. Hetente a DÖK képviselőktől osztályfőnöki órán. Hetente a DÖK gyűlésen a DÖK segítő tanártól a DÖK képviselők. Alkalomszerűen a szaktanártól szakórákon és az iskolavezetéstől. A DÖK által szervezett iskolagyűlésen. Írásbeli tájékoztatást kap: Tájékoztatóba történő bejegyzés útján az osztályfőnöktől havonként, a szaktanároktól a tanuló munkájának az értékelését követően. Az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan az iskolavezetéstől. 6/3. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés (diákkonferencia). Megtartásának idejét az intézmény éves munkaterve határozza meg. A diákközgyűlés napirendjét az intézményvezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kihirdetéssel történik. 6/4. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az intézményvezető ad tájékoztatást. 6/5. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a Diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az intézményvezetőhöz. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. 6/6. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 11

12 6/5. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. 7. A gyerekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái 7/1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 7/2. Az intézményi jutalmazás történhet írásban és szóban. 7/3. Az intézményi jutalmazás formái: szaktanári dicséret napközi-vezetői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. szaktanári dicséret adható: a tanulmányi munka eredményes, átlagosnál jobb, kiemelkedőbb elvégzése esetén osztályfőnöki dicséret adható: a tanuló kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkájáért igazgatói dicséret adható: az osztályfőnök vagy szaktanárok javaslata alapján a tanulók kötelességén túlmenő kiemelkedő munkájáért nevelőtestületi dicséret adható: a tanuló huzamos ideig tartó példamutató magatartásáért és szorgalmáért, valamint több tárgyból kiemelkedő tanulmányi eredményéért. Bizonyítványba az alábbi záradék kerül: Példamutató magatartásáért, szorgalmáért, kimagasló tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben részesül. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályfőnökök döntenek. Az év közben zajló tanulmányi és egyéb versenyek győzteseinek járó jutalmat minden hónap első hetében az intézményvezető adja át. 7/4. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 7/5. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és/ vagy az iskolarádióban ki kell hirdetni. 7/6. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, színház, kiállítás látogatás. 7/7. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény. 12

13 8. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 8/1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 8/2. Az iskolai büntetések formái: szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés A szóbeli figyelmeztetés lehet: szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség (tanítási óra alatt bekapcsolt mobiltelefon, ülőhely-tanterem elhagyása, hangoskodás, méltatlan, kulturálatlan viselkedés, társai zavarása) miatt ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás Írásbeli figyelmeztetés A szóbeli figyelmeztetést követően Írásbeli intés Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Osztályfőnöki intés adható: a házirend megsértése sorozatos rendbontás a tanítási óra folyamatos zavarása nevelőivel, társaival szembeni tiszteletlen magatartás az iskola berendezési tárgyainak gondatlan használata esetén. Az intézményvezetői írásbeli intés - a körülmények mérlegelésével - az osztályfőnök kezdeményezi. Igazgatói intés adható: durva, agresszív magatartás nevelőkkel szembeni tiszteletlen magatartás mások testi épségének veszélyeztetése esetén. 8/3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: megrovás szigorú megrovás, áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. 13

14 Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. Ezek az esetek a következők lehetnek: súlyos agresszivitás mással szemben dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek. A fegyelmi büntetést az intézmény vezetője ismerteti a tanulókkal és az Intézményi Székkel, Diákönkormányzattal. Ha fegyelmi eljárást az Intézményi Szék és a Diákönkormányzat közösen írásban kezdeményezi a fegyelmi eljárás megkezdése előtt az intézmény vezetője az eljárás szabályainak megfelelően egyeztető megbeszélést kezdeményez az érintettekkel, s azok törvényes képviselőjével. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. 9. Az osztályozó vizsga tantárgyanként, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára való jelentkezés módja és határideje Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, illetve ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, ha a tanuló mulasztása alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A szöveges értékelés és az osztályozás követelményei 1-4. évfolyam 14

15 Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom eredményei az első eredményei a második évfolyam ciklus végén eredményei a harmadik évfolyam végén A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes 2-3 összefüggő mondat alkotására. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos, másoljon hibátlanul. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával. A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30 40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója az élőbeszédhez közelítő legyen. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Adott vagy választott témáról 8 10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze. Tanítója útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit. Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi 15

16 részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. eredményei a negyedik évfolyam végén A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8 10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellemzést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi tájékoztató szövegek főbb jellemzőit. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. Angol nyelv eredményei az első eredményei a második évfolyam végén eredményei a harmadik évfolyam végén KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, egyszerűen, röviden válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát. KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol. KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 16

17 eredményei a negyedik évfolyam végén KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. Német nyelv eredményei az első eredményei a második évfolyam végén eredményei a harmadik évfolyam végén eredményei a negyedik évfolyam végén KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, egyszerűen, röviden válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát. KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol. KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. Matematika Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása (I, V, X) Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. 17

18 eredményei az első eredményei a második évfolyam ciklus végén Matematikai jelek: +,, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás, bontás, pótlás. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, nap, hét, hónap, év. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika Adatokról megállapítások megfogalmazása. Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +,,, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. 18

19 Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika Adatokról megállapítások megfogalmazása. eredményei a harmadik évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra Számok írása, olvasása 1000-es számkörben. Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás ezres számkörben százasokra végződő számokkal. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Számolási algoritmus ismerete és alkalmazása nagyobb számokkal (nagyegyszeregy). Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, osztható, maradék fogalmának ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Geometria A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A szög fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedésselparkettázás. Valószínűség, statisztika Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. 19