Elektrotechnika. 11. előadás. Összeállította: Dr. Hodossy László

Hasonló dokumentumok
S Z I N K R O N G É P E K

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás

= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni.

Egyenáramú gépek. Felépítés

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

Elektrotechnika. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet

Alapfogalmak, osztályozás

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

E G Y E N Á R A M Ú G É P E K

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

KIÁLLÓ PÓLUSÚ SZINKRON GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK SZINKRON GÉPEK

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

A kommutáció elve. Gyűrűs tekercselésű forgórész. Gyűrűs tekercselésű kommutátoros forgórész

Érzékelők és beavatkozók

Háromfázisú aszinkron motorok

KIÁLLÓ PÓLUSÚ SZINKRON GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

9. Szinkron gépek. Ebbõl következik, hogy a forgórésznek az állórész mezõvel együtt, azzal szinkron kell forognia

Egyenáramú gép mérése

Villamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Szinkron gépek vizsgálata. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát.

VILLAMOS HAJTÁSOK Készítette: Dr. Mádai Ferenc Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 2014

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD

KÜLSŐGERJESZTÉSŰ EGYENÁRAMÚ MOTOR MECHANIKAI JELLEGGÖRBÉJÉNEK FELVÉTELE

1. fejezet: Szinkron gépek

Mérnöki alapok 11. előadás

Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4

4. Mérés Szinkron Generátor

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés,

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Az aszinkron és a szinkron gépek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az

TANULÁSI ÚTMUTATÓ. Villanymotorok a gyakorlatban. Készítette: Mozsolics András

Legutolsó frissítés ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK a VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKÁBAN CÍMŰ MSc TÁRGYBÓL

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 2. DC MOTOROK BEVEZETÉS ÉS STATIKUS MODELLEZÉS

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Egyenáramú gépek vizsgálata. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Villamos gépek tantárgy tételei

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

A S Z I N K R O N G É P E K

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék. Elektromechanika. Alapkérdések

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

É r z é k e l ő k. M,ω M t. A korszerű, szabályozott villamos hajtás elvi felépítése 1.1.a ábra

3. fejezet: Egyenáramú gépek

BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 2. MÉRÉS

Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS. Gépjármű-villamosság. Készítette: Dr.Desztics Gyula

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Forgó mágneses tér létrehozása

Érzékelők és beavatkozók

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Villamos Energetika Tanszék. Villamos laboratórium 1. BMEVIVEA042

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

Villamosgépek. összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból Dr. Kloknicer Imre egy. adj., okl. eá. vill.

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet. Elektrotechnika

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 8. AC MOTOROK

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

Mérnöki alapok II. III. Rész Áttekintés az energiaátalakításokról és az energia-átalakítókról

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Elektrotechnika 9. évfolyam

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Laboratóriumi mérési útmutató

Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

Vajda István: Forgó mozgás létesítése. Elektrotechnika, BME VIK, 2010 ősz. Vajda István: Forgó mozgás létesítése. Elektrotechnika, BME VIK, 2010 ősz

Minta Írásbeli Záróvizsga és BSc felvételi kérdések Mechatronikai mérnök

Aszinkron gép mérése. Villamos laboratórium 1. BMEVIVEA042. Farkas Balázs szeptember 10.

BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 2J. MÉRÉS

írásbeli vizsgatevékenység

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!

2.4 Fizika - Elektromosságtan Elektromotor-generátor tanulói rendszer

CSÚSZÓGYŰRŰS ASZINKRON MOTOR INDÍTÁSA ÉS DINAMIKUS FÉKEZÉSE Laboratóriumi mérési útmutató


BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

Érzékelők és beavatkozók

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Számítási feladatok a 6. fejezethez


A belségés motorok indítása

E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

Átírás:

11. előadás Összeállította: Dr. Hodossy László

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Szerkezeti felépítés Négy alapvető szerkezeti rész: acélöntvényből készült henger alakú állórész: fő- és segédpólusok lemezelt, henger alakú, külső felületén hornyokkal ellátott forgórész az armatúra kommutátor, amely az armatúra tekercselés váltakozó áramát mechanikus úton egyenirányítja kefék 3

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Működés Mágneses térben van elhelyezve egy vezetőkeret (armatúra), amelyben áram folyik a Lorentz-féle erőhatás miatt a forgórész elfordul 180º-os elfordulás után megfordul az áramirány s a folyamat kezdődik újra 4

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Működés Az állórészen lehet állandó mágnes vagy tekercs, amit egyenárammal gerjesztenek U g : gerjesztő feszültség I g : gerjesztő áram Ф=Fi: főfluxus U k : armatúra kapocsfeszültsége I a : armatúra áram U b : armatúra belső indukált feszültsége 5

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Armatúrareakció Az armatúraáram mágneses fluxust hoz létre, amely hozzáadódik a pólusok által létesített fluxushoz Az armatúraáram eltorzítja az indukció-eloszlást az armatúra kerülete mentén Armatúrareakció hatásai: a gép fluxusa csökken a semleges vonal eltolódik Az armatúrareakció hatásainak megszüntetése: légrés növelése (nagyobb gerjesztés szükséges) segédpólus alkalmazása az üresjárási semleges vonalban, armatúraárammal gerjesztve megfelelő kommutálási késleltetés (siettetés) kompenzálótekercs alkalmazása a pólussarukban az armatúraárammal gerjesztve 6

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Armatúrareakció 7

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás osztályozása A gerjesztés módja szerint négy csoport: 8

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Külső (párhuzamos is) A működést leíró összefüggések: φ = áll. U U = U M U k i b = U I b a b + I = k φ I a a = Mω R a = k φ ω U RaI a U k ω = b = + y = mx b k φ k φ k φ + k : a gépre jellemző állandó 9

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Külső (párhuzamos is) 10

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Soros I g = I Villamos helyettesítő kép a φ = f ( I a ) M = k φ I 2 a = k I a U k ω = k φ A teljesítménytartó: Ia Ra = k φ U k k k I M n áll. = P a Ra k k 11

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Soros A jelleggörbéi: Jellemzők: Nincs üresjárási fordulatszáma (terhelés nélkül indítani tilos) Nagy indítónyomaték (járművek, kéziszerszámok) Váltakozó-, illetve egyenáramú táplálásról is működik, ezért univerzális gép 12

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Vegyes A legfontosabb jellemzők: -Van soros és párhuzamos gerjesztése is, -Ritkán használják, -Nem fordulattartó 13

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Indítás U k U U k b = U b + I a Ra Ia = U b = k φ ω Ra Indításkor (ω=0) U b =0, ezért I (10...30) I Az indítási áramot mindenképpen csökkenteni kell! Pl. armatúrával sorba kötött ellenállásokkal i n 14

1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros 11. Vegyes 12. Indítás 13. Indítás Indítás Külső Soros Az ellenállások használata miatt ez veszteséges megoldás! Korszerű megoldás: teljesítményelektronikai kapcsolás alkalmazása 15

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fékezés Villamos úton történő fékezés: 1. Visszatápláló (os) fékezés csak az üresjárási fordulat felett használható (os üzemmód) soros nál nem alkalmazható csak az üresjárási fordulatszám felett hatásos 16

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fékezés 2. Ellenállásos (dinamikus) fékezés az armatúra táplálását megszűntetik az armatúrával sorbakapcsolt ellenállással fékezik a t nem lehet megállásig fékezni ω = U i I R = = M k φ k φ k R 2 φ 2 17

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fékezés 3. Ellenáramú (irányváltásos) fékezés a armatúra kapocsfeszültségének a polaritását megcserélik leállásig fékezhető a, de megfordulhat a forgásirány az áram csökkentésére ellenállást kapcsolnak az armatúrakörbe nagy veszteségek (névleges mechanikai, névleges villamos teljesítmény) 18

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fordulatszám 3 lehetőség van az egyenáramú ok fordulatszám befolyásolására: U ω = k Ia R k φ a 1. Ua (armatúra kapocsfeszültség) a: leggyakrabban alkalmazott és legjobb módszer veszteségmentes Külső soros 19

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fordulatszám 2. Ra (főáramköri ellenállás) a: az üresjárási pont nem változik (külső nél) veszteséges, hőenergiát termel: P = I 2 R Külső soros 20

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Fordulatszám 3. Φ (fluxus) a: például a gerjesztőtekerccsel párhuzamosan kapcsolt változtatható ellenállással Φ 1 >Φ 2 A módszer hátrányai: A jelleggörbék metszéspontjában a fluxus ának nincs hatása a fordulatszámra A metszésponttól balra és jobbra a fluxus ának a hatása ellentétes 21

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Egyenáramú ok Az egyenáramú okat az egyenáramú energia előállítására használják Az egyenáramú gépek teljesítményviszonyai: 22

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Külső Állórész: külső gerjesztő hálózatra kapcsolva Forgórész: hajtógép állandó fordulatszámmal forgatja Üresjárási jelleggörbe 23

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Külső Üresjárási és terhelési jelleggörbe Külső jelleggörbe 24

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Párhuzamos (Jedlik Ányos: öngerjesztés elve) Az állórészt párhuzamosan kapcsolják a forgórésszel és állandó fordulatszámmal forgatják a forgórészt. Ez a fajta villamos energia befektetése nélkül csak mechanikai energia segítségével állít elő villamos energiát. R g : gerjesztőtekercs ellenállása R sz : szabályozó ellenállás a gerjesztő körben üresjárási jelleggörbe U tg α = 0 = Rg + R I g 25 sz

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Párhuzamos Külső jelleggörbe I m értékét meghaladva a gép legerjed A felgerjedésének feltételei: remanens (visszamaradt) fluxus kell R g +R sz megfelelően kicsi legyen (stabil munkapont) gerjesztő tekercs polaritása megfelelő legyen terhelő ellenállás megfelelően nagy legyen (ne lépjük túl az I m értékét) 26

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Vegyes A vegyes nak van sorba és párhuzamosan kötött gerjesztő tekercse is A két tekercs egymáshoz képesti viszonya alapján lehet: 1: kompaundált 2: túlkompaundált 3: alulkompaundált a gép 27

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Ward-Leonard hajtás Az egyenáramú gépek egy jellegzetes gépösszeállítása A munkagépet hajtó M egyenáramú fordulatszámát lehet folyamatosan változtatni vagy forgásirányt lehet váltani 28

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Szinkron gépek Szerkezeti felépítés A háromfázisú villamos energiatermelés legfontosabb gépe az erőművekben Legfontosabb jellemző: csak egy kitüntetett fordulatszámon, az ún. szinkron fordulaton képes tartósan üzemelni. A gép fordulatszáma és frekvenciája között merev kapcsolat van: f = p.n, p: póluspárok száma Lehet vagy Szerkezeti felépítés: 2 fő egység: állórész (armatúra) és forgórész Jellemzők: -3 fázisú tekercselés az állórészen (aramatúra) -lemezelt állórész (az örvényáram csökkentése miatt), -tömör, vastestű forgórész (hengeres vagy kiálló pólusú) egyfázisú tekercseléssel, a tekercsvégek csúszógyűrűkhöz csatlakoznak, ahova szénkeféken keresztül vezetjük a gerjesztőáramot (egyenáram) 29

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Működés Szinkron gépek Motor: állórész: a rákapcsolt 3 fázisú feszültség forgó mágneses teret hoz létre, amelynek fordulatszámát a frekvencia és a pólusok száma határozza meg (nincs indítónyomatéka) forgórész: egyenáramú gerjesztés abszolút fordulattartó Generátor: forgórész: egyenáramú gerjesztés forgórészt állandó fordulatszámmal forgatják (gőz-, víz-, gázturbina, diesel ) állórész: 3 fázisú indukált feszültség 30

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Szinkron gépek Áramköri modell U i : indukált feszültség U a : armatúra feszültség U p : pólusfeszültség U k: kapocsfeszültség I a : armatúra áram X a : armatúra reaktancia X s : armatúra szórási reaktancia X: szinkron reaktancia 31

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Nyomaték 3 U k U M = ω X 0 d Szinkron gépek p sinδ M: nyomaték (kapocsfeszültségtől függ) δ: terhelési szög (U p és U k közötti szög) Hengeres forgórészű gép nyomatéka a terhelési szög függvényében: 32

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Üzemállapotok Szinkron gépek alulgerjesztett túlgerjesztett 33

ok 8. Külső 9. Külső. 12. Vegyes Szinkron gépek Indítás (ként) A szinkronnak nincs indító nyomatéka A forgórészen elhelyezett néhány rövidrezárt menet segítségével aszinkron ként indul A szinkron fordulatszám közelében beugrik a szinkron fordulatszámra 34