AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN MOSONMAGYARÓVÁR, 2017. OKTÓBER 20. Dr. Gajzágó Éva Judit Docens, Tomori Pál Főiskola Vezető, Tomori Pál Főiskola Tér ségi Kutatókö zpont
TARTALOM Elméleti alapok A kutatás bemutatása Kutatási eredmények 1. Pályázati források országos szinten 2. Pályázati források városi szinten 3. Pályázatok hatása Konklúzió
ELMÉLETI ALAPOK Az innováció fontossága EU 2020, Horizon 2020, Széchenyi 2020 a nemzeti innovációs rendszernek a nemzetgazdaság teljesítményének értékelésében is nagy szerepe lehet (Arocena és Sutz, 2002) nemzetgazdaságok fejlődésének egyik kulcseleme a gazdasági ágazatok, szervezetek innovációs potenciáljának fejlesztése, amelyet a kormányok az innovációs rendszerek kiépítésével és fejlesztésével támogathatnak (Flanagana et al., 2011) az innováció finanszírozásának fontossága o az innovációban túlzottan lemaradó térségekben a gazdasági elmaradottság visszafordíthatatlanná válik - hosszú távú állami támogatás szükséges az innováció ösztönzéséhez (Capello, 2006) o az innováció állami támogatásának fontossága (Lundvall, 2002)
ELMÉLETI ALAPOK Hazai támogatási rendszer az innovációban résztvevő szervezetek sok fejlesztési forráshoz jutottak 1991 és 1994 között (Dőry, 1996) a hazai támogatási rendszer időben nem stabil, a gyakori változások a rövid távú gondolkodást és a bizonytalanságot erősítik (Mezei, 2004) az innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek legfontosabb problémája a finanszírozásuk kiszámíthatatlansága, a bevonható források alacsony szintje, vagy hiánya (Grosz- Csizmadia-Szépvölgyi, 2004) a hazai forrás-felhasználás nem kellően hatékony - a makrogazdasági mutatókban nem jelenik meg (Perger, 2010) az innováció, a tudástranszfer hozzájárul a városok versenyképességének növeléséhez, sikerességéhez (Enyedi, 1997)
A KUTATÁS BEMUTATÁSA Átfogó cél: o az innovációs közvetítő szervezetek hatékonyságának vizsgálata hatékonysági modell alapján
A KUTATÁS BEMUTATÁSA A kutatás közvetlen célja: o Azon EU társfinanszírozású források vizsgálata, elemzése, amelyek az innovációs tevékenységet támogatják o A finanszírozás lokális szintű elemzése - 5 magyar városban o A finanszírozás lokális hatásainak felmérése Mennyi és milyen forrás állt rendelkezésre? Hatékony volt a források elosztása? Volt, van hatása a városok fejlődésére az EU-s társfinanszírozású forrásoknak?
A KUTATÁS BEMUTATÁSA Pályázati kiírások időszaka: 2004-2017 Pályázatok célcsoportjai: vállalati innováció, innovációs közvetítők, kutatóközpontok, felsőoktatás, egyéb intézmények Szekunder adatforrások: o palyazat.gov.hu megítélt támogatás o TEIR kifizetések, városi adatok o KSH o EUROSTAT
A KUTATÁS TÁRGYA 1. Az innovációt támogató EU társfinanszírozású pályázatokkal kapcsolatos átfogó eredmények 2. Pályázati források az 5 magyar városban: o o o o o Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya 3. A források hatásai 2.1. megítélt támogatások városi szinten 2.2. kifizetések városi szinten
1. AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ, EU TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK 3 ciklus NFT, 2007-2013, Széchenyi 2020 71 pályázati kiírás NFT GVOP Széchenyi 2020 még folyamatban 7 db 2007-2013 GOP 26 db 2007-2013 TÁMOP 13 db 2007-2013 ROPok (KMOP is) Széchenyi 2020 GINOP Széchenyi 2020 VEKOP 16 db 6 db 3 db
1. AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ, EU TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK A pályázatok célcsoportjai: o Vállalkozások o Felsőoktatási intézmények o Innovációs közvetítő szervezetek kutatóközpontok, ipari parkok, klaszterszervezetek A megpályázott tevékenységek projektek - csoportjai : Kutatás-fejlesztés Kutatási infrastruktúra fejlesztés Vállalati innovációs tevékenység Közvetítői tevékenység 12 db 6 db 25 db 28 db
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 ezer 1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK ORSZÁGOS SZINT Emelkedő tendencia nagyobb összegek Évente változó, időben nem stabil a ciklusok első évében nincs vagy kevés Nagyobb összegek a 2007-2013 GOP-ban és a Széchenyi 2020 GINOP-ban 2014-től erőteljes növekedés Innovációs támogatások összesen, évenként 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft 150 000 000 Ft 100 000 000 Ft 50 000 000 Ft 0 Ft
ezer 1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK ORSZÁGOS SZINT Összesen a 3 ciklusban 789 071 070 730 Ft 2007-2013 ciklusban a legtöbb kiírás, de a Széchenyi 2020- ban több lesz (már meghaladta a 2007-2013 80%-át) Megítélt összes támogatás ciklusonként 450 000 000 Ft 400 000 000 Ft 350 000 000 Ft 300 000 000 Ft 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft 150 000 000 Ft 100 000 000 Ft 50 000 000 Ft 0 Ft NFT EU 2007-2013 Széchenyi 2020
ezer 2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT Legtöbb forrás Pécs városának Nem volt megítélt támogatás (kiírás). Dunaújváros Tatabánya NFT 2007-2013 ROP 2007-2013 ROP 60 000 000 Ft 50 000 000 Ft 40 000 000 Ft 30 000 000 Ft 20 000 000 Ft 10 000 000 Ft 0 Ft Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT Város Megítélt támogatás összesen (e Ft) Tám. részesülő szervezetek összesen Tám. részesülő szervezetek szűrt Egy szervezetre jutó tám. (e ft) Dunaújváros 5 612 984 24 19 295 420 Tatabánya 5 248 261 41 33 159 038 Győr 32 491 598 177 136 238 908 Pécs 48 470 249 240 136 356 398 Kecskemét 30 939 390 163 126 245 550 Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét két ciklusban is támogatást elnyerő cégek száma 1 3 8 8 8 három ciklusban is támogatást elnyerő cégek száma 0 0 0 1 2
ezer 2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT 30 000 000 Ft Megítélt támogatások OP-k szerint az 5 városban 25 000 000 Ft 20 000 000 Ft 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét NFT GVOP 0713 GOP 0713 TÁMOP 0713 ROP Sz2020 GINOP
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT Dunaújváros NFT GVOP 0% 0713 GOP 21% Sz2020 GINOP 26% Tatabánya NFT GVOP 0% Sz2020 GINOP 37% 0713 ROP 0% 0713 GOP 50% 0713 ROP 0% 0713 TÁMOP 42% Győr 0713 TÁMOP 24% NFT GVOP 2% 0713 GOP 27% Sz2020 GINOP 49% 0713 ROP 0% 0713 TÁMOP 22%
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT Pécs NFT GVOP 4% 0713 GOP 21% Sz2020 GINOP 58% 0713 ROP 0% 0713 TÁMOP 17% Kecskemét NFT GVOP 2% Sz2020 GINOP 52% 0713 GOP 43% 0713 ROP 0% 0713 TÁMOP 3%
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK VÁROSI SZINT Összes megítélt támogatás az 5 városnak: 122 762 482 579 Ft o A teljes megítélt támogatási összeg 15,5 %-a GOP források a legjelentősebbek ROP forrás nem számottevő vagy nincs TÁMOP forrás 20-40% (kivéve Kecskemét, 3%) Pécsett volt a legtöbb a pályázatot elnyerő szervezet, de sok az átfedés + itt a legnagyobb az egy szervezetre jutó támogatás Tatabányán a legkisebb az egy szervezetre jutó támogatás Pécsen és Kecskeméten olyan szervezetek, amelyek mindhárom ciklusban nyertek pályázatot o o Pécs: HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft. Kecskemét: Agrogeo Agrárfejlesztő Földtani Fővállalkozó Kft., PILZE- NAGY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
2.2. KIFIZETÉSEK VÁROSI SZINT csak a 2009-2014 időszak elérhető (NFT nincs, Sz2020 folyamatban) csak 33 innovációs pályázati kiírás adata elérhető (az összes kiírás 46,5%-a) o több esetben csak az OP prioritás összevontan, nem kiírásra lebontva Vizsgálat területe: 1. az adott városban történt kifizetések 2. a városban és az agglomerációban történt kifizetések Kifizetések időbeni csúszása 0,5-3 év (projekt időintervallumától függően)
ezer ezer 2.2. KIFIZETÉSEK VÁROSI SZINT 25 000 000 Ft Kifizettett támogatások városonként 20 000 000 Ft 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét Kifizetésekben is növekvő tendencia Ciklus elején kevesebb visszaesés az előző ciklus kifizetései még tartanak 2013-ban (ciklus vége) a legtöbb Kifizetett ámogatások összegének változása évenként az egyes városokban 8 000 000 Ft 7 000 000 Ft 6 000 000 Ft 5 000 000 Ft 4 000 000 Ft 3 000 000 Ft 2 000 000 Ft 1 000 000 Ft 0 Ft 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
ezer 2.2. KIFIZETÉSEK VÁROSI SZINT 25 000 000 Ft Kifizetések OP-k szerint az 5 városban 20 000 000 Ft 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét GOP ROP TÁMOP összesen
2. KIFIZETÉSEK VÁROSI SZINT Összesen 51 101 498 206 Ft kifizetés az 5 városban a 6 év alatt o A teljes megítélt támogatási összeg 6,5%-a o A városoknak megítélt támogatás 41,8%-a GOP a legnagyobb arányban (57,9%) Kifizetésekben is növekvő tendencia Ciklus elején kevesebb visszaesés az előző ciklus kifizetései még tartanak ROP kifizetés csak Pécsett A ciklus végén a kifizetések a maximumon
3. A FORRÁSOK HATÁSAI KSH és EUROSTAT adatok alapján GDP és GDP/fő megyei szinten Kutató-fejlesztő helyek száma megyei szinten Összes K+F-ráfordítás és K+F beruházás megyei szinten TEIR lokális adatok alapján Regisztrált gazdasági szervezetek száma Regisztrált munkanélküliek száma Fejlesztési adókedvezmény Összes belföldi jövedelem Szabadalmi bejelentések száma
3. A FORRÁSOK HATÁSAI 2 500 000 GDP (megye, m Ft) 2 000 000 1 500 000 2013-tól növekedés 1 000 000 500 000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Baranya Bács-Kiskun Fejér GDP egy lakosra (megyénként, m Ft) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Baranya Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Fejér Bács-Kiskun
3. A FORRÁSOK HATÁSAI 200 150 100 50 0 Kutató- fejlesztő helyek száma megyei szinten 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Fejér Győr-Moson-Sopron Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Baranya K+F helyek száma 2013 óta csökkent (a 2006-os szintre kiéve Baranya) 2013-ban a maximumon a K+F ráfordítás 2012-2013-ban K+F beruházások nagy értékben Összes K+F ráfordítás megyénként (m Ft) 18 000,0 16 000,0 14 000,0 12 000,0 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Fejér Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Baranya Bács-Kiskun 8 000,0 7 000,0 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 K+F beruházás megyénként (m Ft) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Fejér Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Baranya Bács-Kiskun
3. A FORRÁSOK HATÁSAI A regisztrált gazdasági szervezetek száma Kismértékű változás 2009 és 2015 között 4 városban nőtt o Dunaújvárosban csökkent 70-nel o Kecskeméten nőtt a legnagyobb mértékben (6%) Regisztrált gazdasági szervezetek számának változása 2009 és 2015 között Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya -70 1085 1449 961 222
3. A FORRÁSOK HATÁSAI Fejlesztési adókedvezmény A fejlesztési adókedvezmény mértéke városonként 2012-től emelkedő mértékben Tatabányán kiugróan magas 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 2009 2010 2011 2012 2013 A regisztrált munkanélküliek száma Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya Pécsen és Győrben növekedett 2011 óta 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2009 2010 2011 2012 Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
3. A FORRÁSOK HATÁSAI Az összes belföldi jövedelem Győrben, Kecskeméten, Tatabányán növekedett 2009 óta 2011-ben mélypont mind az 5 városban Szabadalmi bejelentések száma A legtöbb szabadalmi bejelentés az 5 év alatt Kecskeméten (15), a legkevesebb Tatabányán 2011-ben és 2014-ben a legtöbb 6 5 4 3 2 1 0 Magyar bejelentők engedélyezett belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
KONKLÚZIÓ, ÖSSZEFOGLALÁS közel 790 milliárd Ft az innovációra legnagyobb összeg a GOP-ban és GINOP-ban vállalkozásoknak időben nem stabil a források elosztása o o ciklusok kezdetekor nagyon kevés, de a kifizetések elcsúszása (2013-ban a kifizetések erőteljes növekedése) eddig a 2007-2013-as ciklusban a legtöbb forrás, de a Széchenyi 2020-ban több lesz (már meghaladta a 2007-2013 80%-át) a vizsgált városokba a teljes megítélt támogatási összeg 15,5 %-a a legtöbb forrás Pécs városának
KONKLÚZIÓ, ÖSSZEFOGLALÁS A források hatása kifizetések időbeni instabilitása, ingadozása néhány területre hathat (közvetlen hatás) szabadalmak, K+F helyek, K+F ráfordítások és beruházás 2013-as kifizetési dömping hatással lehetett o o o o a K+F beruházásokra a K+F ráfordítások alakulására a fejlesztési adókedvezmények növekedésére szabadalmak számára a támogatások összege nem áll szoros kapcsolatban a város fejlődésével
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Dr. Gajzágó Éva Judit gajzago.eva@tpfk.hu