EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.9. COM(2017) 298 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Harmadik országbeli központi bankoknak és más szervezeteknek a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) szerinti mentesítése HU HU
1. BEVEZETÉS A pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet 1 (MiFIR) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv 2 (MiFID II. irányelv) 2014. június 12-én jelent meg a Hivatalos Lapban; a két jogszabály 2014. július 23-án lépett hatályba, alkalmazásának kezdő napja pedig 2018. január 3. A két jogszabállyal bevezetett piaci szabályozás célja, hogy a kereskedés ahol helyénvaló szabályozott platformokon történjen, továbbá a hatékony és tisztességes árképzés érdekében legyen átlátható. A MiFIR ebben a keretben mentességet ad a nem részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alól a szabályozott piacok, a piacműködtetők és a befektetési vállalkozások számára olyan ügyletek esetében, amelyek szerződő fele a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagja, és amelyekre olyan monetáris, devizaműveleti vagy pénzügyi stabilitási politika teljesítése során került sor, amelynek gyakorlására a KBER adott tagja felhatalmazást kapott, és amennyiben az említett tag előzetesen értesítette az adott szerződő felet arról, hogy az ügylet mentességet élvez. A MiFIR emellett felhatalmazza a Bizottságot, hogy az előfeltételek teljesülése esetén a mentességet harmadik országbeli központi bankokra is kiterjessze. Az Európai Bizottság ezzel összefüggésben külső tanulmányt készíttetett az Európai Politikai Tanulmányok Központjával (CEPS) és a Bolognai Egyetemmel a piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) keretében harmadik országbeli központi bankok és más szervezetek számára biztosított mentességekről (Exemptions for third-country central banks and other entities under the Market Abuse Regulation (MAR) and the market in Financial Instrument Regulation (MiFIR)). A tanulmány egy felmérés és kutatások alapján elemezte a harmadik országbeli központi bankok által folytatott értékpapír-kereskedelemre vonatkozó kereskedés előtti és utáni átláthatósági szabályokat, valamint az e központi bankok által az Unión belül folytatott értékpapírkereskedelem mértékét. 2. A JELENTÉS JOGALAPJA: A MIFIR 1. CIKKÉNEK (9) BEKEZDÉSE A MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági szabályok alóli mentességről rendelkezik olyan ügyletek esetében, amelyek szerződő fele a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagja, és amelyekre olyan monetáris, devizaműveleti vagy pénzügyi stabilitási politika teljesítése során került sor, amelynek gyakorlására a KBER adott tagja felhatalmazást kapott, és amennyiben az említett tag előzetesen értesítette az adott szerződő felet arról, hogy az ügylet mentességet élvez. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.). 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.). 2
A MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy (...) az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (6) bekezdés hatályának más központi bankokra történő kiegészítése céljából. E célból 2015. június 1-ig a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai amely fogalom e bekezdés alkalmazásában magában foglalja a Nemzetközi Fizetések Bankját is általi kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés a jogszabályokban rögzített feladataikra és az Unión belüli kereskedési mennyiségeikre vonatkozó elemzést tartalmaz. A jelentés a következőkre tér ki: a) azonosítja az érintett harmadik országokra alkalmazandó rendelkezéseket a központi bankok ügyleteinek köztük a KBER e harmadik országokban lévő tagjai által kötött ügyletek felügyeleti közzétételére vonatkozóan, és b) értékeli, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az Unión belüli, felügyeleti közzétételi követelmények harmadik országok központi bankjaira. Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (6) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harmadik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli központi bankra. 3. A FIGYELEMBE VETT JOGHATÓSÁGOK A jelentés a következő országokra terjed ki: Ausztrália, Brazília, Kanada, Hongkong Különleges Közigazgatási Terület, India, Japán, Mexikó, Szingapúr, Koreai Köztársaság, Svájc, Törökország és az Egyesült Államok, illetve a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amely a MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése alapján az említett bekezdés alkalmazásában harmadik ország központi bankjának minősül. Ez a lista nem végleges, a jövőbeli értékeléstől függően egyes országok hozzáadása vagy törlése is elképzelhető. Az adott joghatóság értékeléséhez kritériumként gazdasági mutatókat, az adott országbeli pénzügyi szektor méretét és az uniós pénzügyi szektorral való összekapcsoltságának mértékét, valamint a harmadik ország joghatóságára jellemző jogi környezet stabilitását kell figyelembe venni. A pénzügyi szektorok méretét és összekapcsoltságuk mértékét illetően a Bizottság az IMF által kiadott listát használta; ez a lista a rendszerszinten legjelentősebb intézményeknek otthont adó azon joghatóságokat tartalmazza, amelyek kötelezően részt vesznek az IMF pénzügyi szektorokat értékelő programjában (FSAP). Az IMF módszertana kombinálja az egyes országok pénzügyi szektorának méretét és összekapcsoltságát, vagyis a pénzügyi piacok dimenzióját veszi figyelembe. Az IMF szerint az országok ezen csoportja a globális pénzügyi rendszer csaknem 90 %-át és a világgazdaság 80 %-át lefedi, és magában foglalja a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjainak többségét. A tanulmány az uniós tagállamokban letelepedett intézményekre nem terjed ki. A Bizottság a releváns joghatóságok kiválasztásához két további kritériumot is figyelembe vett: az 1. cikk (9) bekezdése szerinti 3
mentesség feltételeit csak olyan joghatóságok tekintetében értékelte, amelyek nem szerepelnek a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó listáján, és amelyek aláírták az IOSCO többoldalú egyetértési megállapodását. 4. AZ EGYES JOGHATÓSÁGOK ELEMZÉSE A MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése szerinti megbízás alapján a Bizottság két fő értékelési kritériumot vizsgált az azonosított joghatóságok elemzésekor: a. a központi bankok ügyleteinek felügyeleti közzétételére vonatkozó szabályokat: a központi bank ügyleteire vonatkozó piaci átláthatósági szabályozást (a piaci átláthatóságot) és/vagy a központi bank működési keretének átláthatóságát (a működési átláthatóságot); valamint b. a mentesség szükségességét: a központi bank által uniós szerződő féllel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközzel végrehajtott ügyletek volumenét. Az értékeléshez e két kritérium teljesítése kötelező volt, mivel ezek képezik le a MiFIR 1. cikkének (9) bekezdésében előírt tényezőket. E tekintetben a piaci átláthatóság az egyes értékpapírokkal kapcsolatos ügyletspecifikus átláthatóságra utal, a működési átláthatóság pedig a központi bank működését szabályozó tágabb átláthatósági szabályokra. A MiFIR célkitűzéseit és hatályát figyelembe véve ezért ahhoz, hogy a MiFIR 1. cikke (9) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értékelni lehessen a mentesség harmadik országbeli központi bankok számára való megadásának helyénvalóságát, elemezni kell az ügyletek piaci átláthatóságára vonatkozó szabályozási követelményeket és a működési keretből eredő átláthatóságot. Emellett az uniós felügyeleti közzétételi követelmények által a harmadik országbeli központi bankra gyakorolt hatás vizsgálata szempontjából amelyet a MiFIR 1. cikke (9) bekezdésének b) pontja ír elő az adott harmadik ország és az EU közötti ügyleti volumen is fontos mutató. A MiFIR követelményeire és célkitűzéseire tekintettel a Bizottság a következő további kritériumokat is figyelembe vette: i. a harmadik országbeli központi bank értesíti-e az uniós szerződő felet az adott ügylet mentességéről; ii. a harmadik országbeli központi bank tud-e különbséget tenni a MiFIR szerinti fő szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között; valamint iii. a vizsgált joghatóság ad-e hasonló mentességet más harmadik országbeli központi bankoknak. Az említett további kritériumokat a Bizottság a MiFIR követelményeinek és célkitűzéseinek figyelembevételével értékelte. Ki kell emelni, hogy a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése 4
szerinti mentesség a MiFIR értelmében nem adható meg a központi bankoknak, ha azok pusztán befektetési célokból hajtanak végre ügyleteket. A tanulmány ezért megvizsgálta, hogy a harmadik országok központi bankjai megkülönböztetik-e a szabályozási célú és a befektetési célú ügyleteket. A tanulmány megvizsgálta továbbá, hogy a harmadik országok központi bankjai értesítik-e uniós pénzügyi partnereiket a mentesített ügyletekről, vagy legalább tervezik-e az erre szolgáló értesítési eljárás bevezetését, mivel ez fokozza az átláthatóságot, és így a MiFIR előírásának tekinthető. Végül, a harmadik országbeli kereskedési helyszíneken kereskedő központi bankok törvényben előírt mentessége kihathat a mentesség helyénvalóságának költséghatékonysági elemzésére. A Bizottság értékelte az említett kritériumokat, és a következtetése szerint elengedhetetlen, hogy a harmadik országbeli központi bankok különbséget tudjanak tenni a szabályozási célból és a befektetési célból végrehajtott ügyletek között, mivel másként nem lenne kellően megalapozott az 1. cikk (9) bekezdése szerinti mentességek megadása. Ezzel szemben további megfontolást követően a mentesített ügyletekre vonatkozó értesítési eljárásnak a jelentés készítésekor tapasztalt hiánya nem tekinthető kellően lényegesnek az 1. cikk (9) bekezdése szerinti mentesség meg nem adásához, mivel az ilyen eljárást jelenleg még nem alkalmazó összes joghatóság jelezte, hogy a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó azt bevezetni. Végül az, hogy a vizsgált joghatóságban létezik-e törvényes mentesség a központi bankok által harmadik országbeli végrehajtási helyszíneken végzett ügyletek tekintetében, nem tekinthető a MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése szerinti elengedhetetlen mentességi feltételnek, mivel nem explicit előírása az említett rendelkezésnek. Az értékelés általános áttekintése az 1. mellékletben található 3. A Bizottság megállapította, hogy a fent említett joghatóságok a piaci és/vagy a működési átláthatóságra vonatkozó szabályaik alapján olyan jogi keretekkel rendelkeznek, amelyek megfelelő szintű átláthatóságot biztosítanak 4. Emellett az e joghatóságok és az EU közötti kereskedési volumen elég jelentős ahhoz, hogy indokolja a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentességnek e joghatóságokra való kiterjesztését. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a mentességet helyénvaló megadni a Nemzetközi Fizetések Bankjának is, hogy az képes legyen végrehajtani fontos közérdekű feladatait, és segíteni tudja a központi bankok nemzetközi közösségét. A központi bankoktól eltérően a MiFIR konkrétan megnevezi a Nemzetközi Fizetések Bankját, mint szükség esetén mentesíthető szervezetet. A rá vonatkozó következtetés a központi bankok esetétől eltérően kvalitatív értékelésen alapul. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a kiválasztott országoknak az említett kritériumok szerinti elemzését. Az elemzés bővebb részleteit a CEPS által készített tanulmány ismerteti. 3 Kína (a Kínai Központi Bank) nem szerepel a listán, mivel nem bocsátott rendelkezésre elegendő információt az EU-ban végzett kereskedési tevékenységéről ahhoz, hogy a Bizottság el tudja végezni az értékelést. 4 E jelentés nem azt értékeli, hogy a szóban forgó joghatóságok átláthatósági szabályai egyenértékűnek tekinthetők-e a MiFIR szerint előírtakkal. Következtetései nem irányadók egy ilyen értékelésre nézve. A jelen értékelés szempontjából elegendő volt annak megállapítása, hogy a szóban forgó joghatóságok rendelkeznek-e közzétételi kerettel. 5
Ausztrál Központi Bank (Reserve Bank of Australia, RBA) A nem részvényjellegű eszközök nem tartoznak a kereskedés átláthatóságára vonatkozó szabályok hatálya alá. Ami a működési átláthatóságot illeti, az ausztrál központi bank tájékoztatást ad a mérlegében szereplő tételekről, bejelenti napi nyíltpiaci műveleteit, továbbá elektronikus hírközlő eszközök útján összesített információkat közöl végrehajtott ügyleteiről. Az ausztrál központi bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A külföldi központi bankok mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. Az ausztrál központi bank a megítélés szerint különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a más (befektetési) célokból végrehajtott ügyletek között. Végül, a központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de jelezte, hogy a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Brazil Központi Bank (Central Bank of Brazil, BCB) Egyes nem részvényjellegű eszközök például fedezetlen kötvények, kereskedelmi értékpapírok és derivatívák a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési átláthatósági szabályok hatálya alá tartoznak. A piaci átláthatósági szabályok hatálya alóli mentesség főként az államkötvényekre és a pénzügyi intézmények által garantált forgatható értékpapírokra érvényes. Ami a működési átláthatóságot illeti, a brazil központi bank a Sisbacen nevű információs rendszerben és weboldalán bejelenti nyíltpiaci műveletei részleteit, utóbbin emellett aukcióinak többek között devizaaukcióinak eredményéről is tájékoztat. A brazil központi bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A külföldi központi bankok nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A brazil központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a más (befektetési) célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során már jelenleg is értesíti a szerződő feleket a mentességről. 6
Kanadai Központi Bank (Bank of Canada, BoC) Ami a piaci átláthatóságot illeti, egyes nem részvényjellegű eszközök például kötvények, kereskedelmi értékpapírok és derivatívák a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési átláthatósági szabályok hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor az államkötvények és a külföldi értékpapírok kifejezetten mentesülnek e szabályok alól. A működési átláthatósággal összefüggésben a kanadai központi bank előzetes tájékoztatást ad a mérlegtechnikai repoügyletekről (Term Repo for Balance Sheet Management Purposes). A kanadai központi bank a weboldalán ezen ügyletek összesített eredményét is közzéteszi. A kanadai központi bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A külföldi központi bankok mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A kanadai központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a más (különösen a befektetési) célokból végrehajtott ügyletek között. Végül, a központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Kínai Központi Bank (People's Bank of China, PBoC) A kínai központi bank nem ír elő átláthatósági követelményeket a nem részvényjellegű eszközök tekintetében, a piaci szereplőktől nem várja el az ügyletek közzétételét és adatszolgáltatását. A működési átláthatóságot a nyíltpiaci műveleteknek és a rövid távú likviditással kapcsolatos műveletek eredményeinek a nyilvános bejelentése biztosítja. Az Európai Bizottság az uniós pénzügyi piacokon vagy az uniós szerződő felekkel folytatott kereskedésről még nem kapott információkat. Következésképpen ebben a szakaszban nem tudta értékelni, hogy a mentesség megadásának lenne-e gazdasági indoka. Mivel a központi bank a három fő kritériumból csak egyet teljesít, a CEPS különös figyelmet fordított a három további kritérium vizsgálatára: a külföldi központi bankok nem élveznek általános mentességet az átláthatósági követelmények alól, a kínai központi bank nem bizonyította, hogy tud-e különbséget tenni a befektetési célokból végrehajtott ügyletek és a szakpolitikai célokból végrehajtott ügyletek között, nincs információ arról, hogy a kínai központi bank értesíti-e az uniós szerződő feleket arról, hogy az ügyletek nem tartoznak átláthatósági követelmények hatálya alá. 7
Az uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyletekre vonatkozó információk hiányában a CEPS ebben a szakaszban nem tudta megállapítani a MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése szerinti mentesség helyénvalóságát és szükségességét. Hongkongi Monetáris Hatóság (Hong Kong Monetary Authority, HKMA) Ami a piaci átláthatóságot illeti, Hongkong nem ír elő átláthatósági követelményeket a nem részvényjellegű eszközök kereskedése tekintetében. Ami a működési átláthatóságot illeti, a hongkongi monetáris hatóság az ügyleti információk helyett a mérlegében szereplő tételekről és a devizatartalék változásairól ad általános tájékoztatást. Konkrét részletes információkkal szolgál ugyanakkor a hongkongi devizaalapjegyek és -kötvények (Exchange Fund Bills and Notes) kibocsátásáról. A hongkongi monetáris hatóság uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A külföldi központi bankok nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A hongkongi monetáris hatóság különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a hongkongi monetáris hatóság az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során már jelenleg is értesíti a szerződő feleket a mentességről. Indiai Központi Bank (Reserve Bank of India, RBI) Ami a piaci átláthatóságot illeti, a nem részvényjellegű eszközök tőzsdén kívüli (jellemzően telefonos) ügyleteiről az indiai tárgyalásos kereskedési rendszer (Negotiated Dealing System) másodlagos piaci ügyletekkel foglalkozó moduljában szolgáltatnak adatot. Az értékpapírokkal folytatott kereskedés árai az indiai központi bank és az indiai elszámolóház (Clearing Corporation of India Ltd. (CCIL)) weboldalán állnak rendelkezésre. Ami a működési átláthatóságot illeti, az indiai központi bank közzéteszi az aukciós naptárát, illetve a nyíltpiaci és a likviditási műveletek részleteit (előzetesen) és eredményeit (utólagosan). Közzéteszi továbbá a nyíltpiaci műveletekre vonatkozó heti statisztikai információkat, valamint havonta kiad egy devizapolitikai közleményt (a devizaügyletek részleteit nem teszi közzé). Az uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumen alacsony. Az indiai központi bank nem szolgáltat adatot a külföldi központi bankok devizaügyleteiről, és általánosságban nem írja elő a külföldi központi bankokkal folytatott ügyletekről való 8
adatszolgáltatást. Az indiai központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Japán Központi Bank (Bank of Japan, BoJ) A piaci átláthatóságra vonatkozó szabályok részben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre is vonatkoznak, de a piaci szereplők csak a minisztérium és a kereskedési adattárak felé tartoznak adatszolgáltatással, a nyilvánosság felé nem. Egyes önszabályozó szervezetek azonban külön követelmények keretében előírják a nem részvényjellegű eszközök referenciaárainak közzétételét. Ami a működési átláthatóságot illeti, a japán központi bank előzetesen nem tesz közzé információkat, de az egyes ügyletek után nyilvánosságra hozza az aukció összesített eredményét. Az uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumen alacsony. A külföldi központi bankok egy olyan általános titoktartási rendelkezés értelmében mentesülnek az átláthatósági követelmények alól, amely akkor alkalmazható, ha a közzététel ártana a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatoknak. A japán központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Mexikói Központi Bank (Banxico) A mexikói központi bank nem ír elő a nem részvényjellegű eszközök kereskedésére vonatkozó átláthatósági szabályokat. Ugyanakkor az önszabályozás keretében érvényesülnek bizonyos jegyzési kötelezettségek. Ami a működési átláthatóságot illeti, a mexikói központi bank a közleményeiben előzetesen ismerteti az aukciók lényegi információit, ideértve a műveletek becsült összegét és típusát is. A mexikói központi bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközzel végrehajtott kereskedési volumene alacsony. 9
A külföldi központi bankok ügyletei nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A mexikói központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a mexikói központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során már jelenleg is értesíti a szerződő feleket a mentességről. Szingapúri Monetáris Hatóság (Monetary Authority of Singapore, MAS) Ami a piaci átláthatóságot illeti, a szingapúri monetáris hatóság által a szingapúri értékpapírés futurestörvény értelmében kibocsátott piacszabályozási iránymutatás (Guidelines on the Regulation of Markets) kötelezővé teszi mind a kereskedés előtti információk (legjobb vételi és eladási árak), mind a kereskedés utáni információk (végrehajtott ügyletek) közzétételét. Ezek a szabályok és iránymutatások a tőzsdékre és az elismert piaci szereplőkre érvényesek, a kereskedőkre nem. Ami a működési átláthatóságot illeti, a szingapúri monetáris hatóság a piaci szereplőket tájékoztatja az aukciók feltételeiről és eredményeiről. A szingapúri monetáris hatóság uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A szingapúri monetáris hatóság a külföldi központi bankok belföldi ügyleteit nem mentesíti az átláthatósági követelmények alól. A szingapúri monetáris hatóság különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a szingapúri monetáris hatóság az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Koreai Központi Bank (Bank of Korea, BoK) A nem részvényjellegű eszközökre nem vonatkoznak piaci átláthatósági követelményeket előíró szabályok. Ugyanakkor a koreai központi bank által jellemzően kereskedett nem részvényjellegű eszközök tekintetében a piaci önszabályozás keretében érvényesülnek bizonyos átláthatósági követelmények. Ami a működési átláthatóságot illeti, a koreai központi bank összesített információkat tesz közzé a mérlegében szereplő tételekről. A devizagazdálkodás keretében a koreai központi bank a befektetési céllal tartott külföldi eszközökről tesz közzé összesített információkat. A koreai központi bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. 10
A külföldi központi bankok belföldi ügyletei nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A koreai központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a koreai központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Svájci Nemzeti Bank (Swiss National Bank, SNB) Ami a piaci átláthatóságot illeti, a nem részvényjellegű eszközök tekintetében léteznek bizonyos adatszolgáltatási követelmények emellett a bankközi repoügyletekről a svájci nemzeti bank által jellemzően használt SIX Repo platform is bocsát rendelkezésre információkat, illetve kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények is. Ami a működési átláthatóságot illeti, a svájci nemzeti bank nyilvánosságra hozza a nyíltpiaci műveletek és a jegybanki rendelkezésre állás részleteit. A svájci nemzeti bank uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene jelentős. A külföldi központi bankok belföldi ügyletei nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól, de a mentesség bevezetéséről tárgyalások folynak. A svájci nemzeti bank emellett különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a svájci nemzeti bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. A Török Köztársaság Központi Bankja (Central Bank of the Republic of Turkey, CBRT) Törökországban a nem részvényjellegű eszközök tekintetében (a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kivételével) kötelező és önszabályozási szabályok is tartalmaznak átláthatósági követelményeket. A török központi bank az isztambuli tőzsde (Borsa Istanbul) tagja, így a nem részvényjellegű eszközökkel e platformon folytatott kereskedésének volumenét a tőzsde közzéteszi, a többi tagéval együtt. Ami a működési átláthatóságot illeti, a török központi bank összesítve közzéteszi a nyíltpiaci műveletek például aukciók és jegyzések keretében végzett repoügyletek és fordított repoügyletek, aukciók és jegyzések keretében végzett sima vételi ügyletek és a likviditási jegyek részleteit. Az isztambuli tőzsde közzéteszi a török központi bank által a platformján végrehajtott ügyletek volumenét. A török központi bank az éves 11
jelentésében és bizonyos havi jelentéseiben közzéteszi a tartalékpolitikai tevékenységére vonatkozó információkat (a befektetési referenciaértékeket és a portfólió összetételére vonatkozó általános információkat). Az uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközzel végrehajtott kereskedési volumen jelentős. A külföldi központi bankok belföldi ügyletei nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól. A török központi bank különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a török központi bank az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti az uniós szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tartalékrendszere New York-i Szövetségi Tartalékbank (The United States Federal Reserve System Federal Reserve Bank of New York, FRBNY) Az Egyesült Államok a nem részvényjellegű eszközök tekintetében bizonyos önszabályozási szabályok (a FINRA kereskedési adatszolgáltatási és megfelelőségi kerete) révén átfogó átláthatósági követelményekkel rendelkezik. Az állampapírok nem tartoznak az átláthatósági követelmények hatálya alá (ugyanakkor az amerikai kincstári értékpapírokkal, valamint az amerikai ügynökségek fedezetlen kötvényeivel és a dolláralapú eszköz- vagy jelzálogfedezetű értékpapírokkal kereskedő személyekre kötelező pozíciójelentési követelmények vonatkoznak). Ami a működési átláthatóságot illeti, az FRBNY átfogó előzetes és utólagos információkat tesz közzé az általa végrehajtott ügyletekről. Az FRBNY uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközökkel végrehajtott kereskedési volumene alacsony. A külföldi központi bankok ügyletei fő szabály szerint nem mentesülnek az átláthatósági követelmények alól, de kihasználhatják az államkötvények és a devizában denominált értékpapírok mentességét A külföldi központi bankokkal folytatott tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nincsenek eleve kizárva (úgy mint az amerikai hatóságokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek). Az FRBNY különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, az FRBNY az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során nem értesíti a szerződő feleket a mentességről. 12
Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Noha a Nemzetközi Fizetések Bankja Svájcban van bejegyezve, a piaci átláthatóságra vonatkozó svájci szabályozás az ügyleteire nem alkalmazandó. Ami a működési átláthatóságot illeti, a Nemzetközi Fizetések Bankja összesített információkat tesz közzé. A Nemzetközi Fizetések Bankjának szerződő felei központi bankok, monetáris hatóságok és nemzetközi pénzügyi intézmények. Az uniós szerződő felekkel vagy EU-ban jegyzett pénzügyi eszközzel végrehajtott kereskedési volumen jelentős. A külföldi központi bankokra vonatkozó mentesség a Nemzetközi Fizetések Bankja esetében nem alkalmazandó, mivel a belföldi (svájci) jog nem alkalmazandó az ügyleteire. A Nemzetközi Fizetések Bankja különbséget tud tenni a szakpolitikai célokból és a pusztán befektetési célokból végrehajtott ügyletek között, utóbbiak szerepe azonban jelentéktelen. Végül, a Nemzetközi Fizetések Bankja az uniós pénzügyi partnerekkel folytatott kereskedés során ugyan jelenleg még nem értesíti a szerződő feleket a mentességről, de a MiFIR alkalmazásának kezdő napja után hajlandó lenne egy erre vonatkozó eljárást bevezetni. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A Bizottság a kapott információk alapján megállapítja, hogy a MiFIR 1. cikkének (9) bekezdésével összhangban helyénvaló mentességet adni a MiFIR kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményei alól a jelentés mellékletében felsorolt harmadik országbeli központi bankok számára. Ez a következtetés nem érinti azon esetleges jövőbeli változásokat, amelyek a harmadik országbeli központi bankok által benyújtott új bizonyítékokra, a harmadik országok jogszabályainak módosulására vagy a ténybeli körülmények megváltozására vezethetők vissza. Az ilyen események szükségessé tehetik a mentességet kapó harmadik országbeli központi bankok listájának felülvizsgálatát. 13