Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 3. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 3. (OR. en) 6953/17 EF 39 ECOFIN 175 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: március 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 104 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a központi bankoknak és az államadósságot kezelő közintézményeknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében történő nemzetközi kezeléséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 104 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 104 final 6953/17 DGG 1B HU

2 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 104 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a központi bankoknak és az államadósságot kezelő közintézményeknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében történő nemzetközi kezeléséről HU HU

3 1. BEVEZETÉS A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló július 4-i rendelet (EMIR) előírja többek között az összes szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügylet központi elszámolását, az összes származtatott ügylet kereskedési adattáraknak történő bejelentését és a nem központilag elszámolt ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák végrehajtását. Az EMIR 1. cikkének (4) bekezdése szerint mentesülnek az EMIR alól az uniós központi bankok és az olyan uniós közintézmények, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel, következésképpen azokra az említett kötelezettségek nem vonatkoznak. Az EMIR 1. cikkének (6) bekezdése alapján az Európai Bizottság hatáskört kap a mentesített szervezetek listájának felhatalmazáson alapuló jogi aktussal történő módosítására, amennyiben a központi bankok és a más joghatóságok jogi keretei között államadósságot kezelő közintézmények nemzetközi helyzetének értékelését és annak eredményéről az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatását követően arra a megállapításra jut, hogy szükség van e harmadik országbeli központi bankok elszámolási és jelentéstételi kötelezettség alóli felmentésére monetáris felelősségük tekintetében. 2. A BIZOTTSÁG ELSŐ ÉRTÉKELÉSE A Bizottság a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek jogi keretének első áttekintését Japán, Svájc, az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és Hongkong vonatkozásában végezte el 2013-ban. A Bizottság március 22-én jelentést 1 fogadott el, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy Japán és az Egyesült Államok jogi keretei teljesítik azokat a feltételeket, amelyek alapján a központi bankok és e két joghatóságban az államadósság kezeléséért felelős közintézmények mentesülnek az EMIR bizonyos követelményei alól. E két országot ezt követően a Bizottság 1002/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével hozzáadta az EMIR 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott mentesített szervezetek listájához 2. A többi négy joghatóságban a jogi kereteket nem tekintette kellően előrehaladottnak ahhoz, hogy az említett országok központi bankjai és államadósságot kezelő intézményei a mentesített szervezetek jegyzékében szerepeljenek. A Bizottság a jelentésben ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy szabályaik véglegesítését követően ellenőrzi és jelentésbe foglalja a legújabb fejleményeket. 3. A JELENLEGI ÉRTÉKELÉS A jelen értékelés az első értékelésben szereplő, de akkoriban felmentésre nem javasolt négy joghatóságra, valamint az értékelést kérő két másik joghatóságra (Mexikó és Szingapúr) terjed 1 COM(2013) 158, A BIZOTTSÁG 1002/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013. július 12.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített jogalanyok jegyzéke tekintetében történő módosításáról (HL L 279., , 2. o.) 2

4 ki. Az értékelés közvetlenül az értékelés alatt álló joghatóságokból gyűjtött információn alapul, és e jogi keretek két sajátos aspektusát vizsgálja: i) a G20-ak 2009-es pittsburghi csúcstalálkozóján rögzített tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő reformok végrehajtása terén elért előrehaladás; ii) a központi bankok és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézmények kezelése a szóban forgó joghatóságok releváns jogi keretén belül, valamint az e szervezetek által megkötött származékos ügyletekre vonatkozó kockázatkezelési szabályozás. A vizsgálat azt mutatja, hogy az összes értékelés alatt álló joghatóságban jelentős előrehaladás történt a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő reformok elfogadása és végrehajtása terén. Ezenfelül mind a hat ország foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a különböző követelmények alkalmazhatók-e a központi bankokra és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézményekre. 4. A TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PIACÁT ÉRINTŐ REFORMOK TERÉN ELÉRT ELŐREHALADÁS 4.1. Ausztrália Ausztráliában a kötelező elszámolás, a jelentéstétel és a szervezett platformon történő kereskedés végrehajtása kétszakaszos eljárás, amelynek keretében először is az illetékes miniszter határoz arról, hogy a szóban forgó követelmények alkalmazandók-e bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletcsoportokra, a második lépésben pedig végrehajtják az ausztrál értékpapírés befektetési bizottság (Australian Securities and Investments Commission ASIC) által kibocsátott rendelkezéseket és szabályokat. A nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatcsökkentési technikák végrehajtásával az Ausztrál Prudenciális Szabályozó Hatóság (Australian Prudential Regulation Authority APRA) foglalkozik. A központi elszámolási kötelezettséget végrehajtó ausztrál rendelkezéseket a társasági jog módosításáról (központi elszámolás és egyoldalú jelentéstétel) szóló évi rendelet (Corporations Amendment (Central Clearing and Single-Sided Reporting) Regulation 2015) rögzíti. A rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyeletek ausztrál piacán kereskedőként eljáró, csekély számú nagyobb belföldi és külföldi bank vonatkozásában hajtja végre az előírt kamatlábderivatíva csoportok központi elszámolását. A származtatott ügyletekről (elszámolás) szóló évi ASIC-szabályok (ASIC Derivative Transaction Rules (Clearing) 2015) 2015 decemberében bevezették több uralkodó pénznemben denominált tőzsdén kívüli kamatlábderivatívák kötelező központi elszámolását. Az elszámolási kötelezettség 2016 áprilisában kezdődött. 3

5 A 2015 februárjában módosított, a származtatott ügyletekről (elszámolás) szóló évi ASICszabályok (ASIC Derivative Transaction Rules (Reporting) 2013) bevezetik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettséget. A jelentéstételi kötelezettség jelenleg az összes származtatott eszközcsoportra vonatkozik, és 2015 decembere óta van hatályban. A nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában kockázatcsökkentési technikák alkalmazását előíró prudenciális szabályozást az APRA bocsátotta ki 2016 októberében. A szabályozás számos kockázatcsökkentési technika alkalmazását írja elő: ügyletek gyors visszaigazolása, portfólióállomány-egyeztetés, portfóliótömörítés, vitarendezési eljárások és értékelések meghatározására irányuló eljárások bevezetése. Alkalmazásuk kezdő időpontját még nem tűzték ki Kanada A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő reformok végrehajtása két párhuzamos síkon folyik. A pénzügyi intézmények főfelügyeletét ellátó hivatal (Office of the Superintendent of Financial Institutions OSFI) Kanada prudenciális szabályozó hatóságaként iránymutatások formájában széles körű követelményeket határoz meg a szövetségi szinten szabályozott pénzügyi szervezetek (FRFI-k) számára. Ezen túlmenően a tartományok és térségek felelnek a piaci szabályozásért a saját illetékességi területükön. A kanadai értékpapír-felügyeleti hatóság (Canadian Securities Administrators CSA) Kanada tartományi és térségi értékpapír-szabályozó hatóságainak ernyőszervezeteként felel a kanadai tőkepiaci szabályozás koordinációjáért és összehangolásáért. Szabályozásokat dolgoz ki, amelyeket aztán kihirdetnek és a tartományok végrehajtanak. Jelenleg az elszámolási kötelezettséget az összes tartományi értékpapír-szabályozó hatóság a CSA által kidolgozás alatt álló es javasolt nemzeti eszköz: származtatott ügyletek központi szerződő felek által végzett kötelező elszámolása (Proposed National Instrument Mandatory Central Counterparty Clearing of Derivatives; a továbbiakban: es javasolt nemzeti eszköz) alapján hajtja végre, míg szövetségi szinten az OSFI az általa kidolgozott, származtatott ügyletekkel kapcsolatos helyes gyakorlatokról szóló B-7-es iránymutatás (Guideline B-7: Derivatives Sound Practices) alapján hajtja végre, amely 2014 decemberében lépett hatályba. A B-7-es iránymutatás szerint az FRFI-k ésszerű esetben kötelesek központilag elszámolni a szabványosított származtatott ügyleteket. A es javasolt nemzeti eszköz bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kötelező központi elszámolását írja elő, és felsorolja azokat a szerződő feleket, amelyekre az elszámolási kötelezettség vonatkozik. A végleges szabályozást várhatóan 2017 elején fogadják el. A jelentéstételi kötelezettséget tartományi szinten jelenleg az egyes tartományi értékpapír- 4

6 szabályozó hatóságok által beiktatott rendelkezések keretében hajtják végre. Speciális szabályozás érvényesül Ontarióban, Quebec-ben és Manitobában; a jelentéstételi kötelezettséget minden más tartományban (MI joghatóságok) a es, a kereskedési adattárakra és a származtatott ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásról szóló multilaterális eszközzel (Multilateral Instrument Trade Repositories and Derivatives Data Reporting; a továbbiakban: MI ) hajtják végre. A kereskedéssel kapcsolatos jelentéstételi szabályok valamennyi tartomány vonatkozásában 2016 novembere óta teljes körűen hatályosak. A jelentéstételi kötelezettség tekintetében a tartományi és multilaterális eszközök jelentős mértékben összehangoltak, és megkövetelik azon ügyletek bejelentését, amelyek legalább egy helyi szerződő felet foglalnak magukban. Szövetségi szinten a B-7-es iránymutatás előírja, hogy az FRFI-knek az ügyleteket a főirodájuk, illetve üzleti tevékenységük elsődleges helye szerinti tartományban hatályos jelentéstételi szabályok alapján kell bejelenteniük. Szövetségi szinten az OSFI B-7-es iránymutatása felvázolja az FRFI-kre vonatkozó, nem központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatcsökkentési technikákat. Ezenfelül az OSFI 2016 szeptemberében hatályba lépett, a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményekről szóló E-22-es iránymutatása (Guideline E-22 Margin Requirements for Non-Centrally Cleared Derivatives) a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelmények tekintetében foglalkozik a vitarendezéshez és az értékelési módszerekhez hasonló kérdésekkel is. Tartományi szinten a CSA jelenleg a kereskedői nyilvántartásba vételre vonatkozó olyan szabályozás kialakításán dolgozik, amely kockázatcsökkentési technikák alkalmazását írná elő a származtatott ügyletek piaci szereplői számára. A szabályozást véleményeztetés céljából várhatóan 2017-ben teszik közzé, és 2018 első felében lép majd hatályba Hongkong Hongkong kétlépcsős eljárással rendelkezik a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő reformok végrehajtására. A szabályozási keretet elsődleges jogalkotás hozta létre, közelebbről az értékpapír- és határidős ügyletekről szóló, eredeti 2002-es rendelkezést (Securities and Futures Ordinance (SFO) of 2002) módosító, az értékpapír- és határidős ügyletekről szóló 2014-es (módosító) rendelkezés (Securities and Futures (Amendment) Ordinance 2014). Ezt követően a Hongkongi Monetáris Hatóság (Hong Kong Monetary Authority s HKMA) hozzájárulásával, valamint a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetést követően az értékpapír- és határidős ügyletek bizottsága (Securities and Futures Commission SFC) által megalkotott másodlagos jogi szabályozás (azaz szabályok) meghatározta a jelentéstételi, elszámolási és kereskedési kötelezettségekre vonatkozó részletes követelményeket. A módosító rendelkezés bevezeti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásának kötelezettségét. A felhatalmazó rendelkezések szerint meghatározott személyeknek bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket az elszámolási szabályokkal összhangban el kell számolniuk egy kijelölt központi szerződő fél igénybevételével. E kötelezettség végrehajtására több szakaszban kerül sor. Az első szakaszra vonatkozó szabályok 2016 szeptemberében léptek 5

7 hatályba. A módosító rendelkezés a jelentéstételi kötelezettséget is meghatározza. A meghatározott személyeknek a jelentéstételi szabályokban foglalt követelményekkel összhangban be kell jelenteniük a releváns tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a HKMA-nak. A jelentéstétel 1. fázisa korlátozott számú származtatott ügylettípusra és az elszámolási kötelezettséghez képest kissé tágabb személyi körre vonatkozik 3. A 2. fázisra vonatkozó szabályok a termékek körét kiterjesztik mind az öt eszközcsoportra, és bővítik az egyes ügyletekkel kapcsolatban bejelentendő információk mennyiségét. A meghatározott személyek köre nem változik. A 2. fázis keretében a jelentéstétel 2017 júliusában veszi kezdetét. Hongkongban két kockázatcsökkentési szabálygyűjtemény várható. Az elsőt az SFC-nek kell kidolgoznia, és kizárólag az SFC által az SFO alapján engedélyezett vállalkozásokra (LC) fog vonatkozni. A szabályozási tervezetekkel kapcsolatban 2017-ben konzultációt fognak tartani. A másodikat a HKMA dolgozta ki, és az a HKMA által a bankjogi rendelkezés (Banking Ordinance BO) alapján engedélyezett intézetekre (AI) vonatkozik. Az eredeti tervek szerint e szabályozások végrehajtása 2016 szeptemberében kezdődött volna meg. A HKMA azonban 2016 augusztusában elhalasztotta a végrehajtás megkezdését, tekintettel arra, hogy más főbb joghatóságok hasonló késedelmet jelentettek be Mexikó A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos általános szabályokat a mexikói központi bank (Banco de México, BdM) által 2012 márciusában kiadott és a későbbiekben többször módosított, származtatott ügyletek teljesítéséről szóló szabályok ( Rules to carry out derivative transactions ; 4/2012-es körrendelet) rögzítik. Néhány speciális szabályozást (pl. a központi szerződő felek bejegyzését) a BdM a pénzügyminisztériummal (Ministry of Finance SHCP) és a nemzeti bankjogi és értékpapírjogi bizottsággal (National Banking and Securities Commission CNBV) együttesen adott ki. A 4/2012-es körrendelet előírja, hogy a helyi bankok vagy brókercégek és bizonyos egyéb (helyi és külföldi) szervezetek közötti szabványosított származtatott ügyleteket a BdM, az SHCP és a CNBV által együttesen kiadott szabályozással összhangban bejegyzett klíringházak, illetve központi szerződő félként eljáró és a BdM által elismert külföldi intézetek bevonásával kell rendezni. a helyi szerződő felek ügyletei vonatkozásában 2016 áprilisa óta, míg a helyi és külföldi szerződő felek ügyletei vonatkozásában 2016 novembere óta van hatályban. A 4/2012-es körrendelet közelmúltbeli módosításai meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a tőzsdén kívüli termékek szabványosítottnak tekintendők, és ennek következtében központi elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. 3 A jelentéstételi kötelezettség a központi szerződő felekre is kiterjed. 6

8 A 4/2012-es körrendelet előírja, hogy a helyi bankoknak, brókercégeknek, befektetési alapoknak és többcélú pénzintézeteknek (sofomes) jelentést kell tenniük származtatott ügyleteikről a BdM részére. A BdM, az SHCP és a CNBV által együttesen kiadott szabályozások azt is előírják, hogy a helyi központi szerződő feleknek be kell jelenteniük az elszámolásra kapott szerződéseket, illetve bármely más, önkéntes alapon bejelentett ügyletet. A BdM részére történő jelentéstételi kötelezettség kiterjed az összes eszközcsoportra, valamint a tőzsdén kívüli és a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletekre is. Ugyanakkor kizárólag a Mexikóban letelepedett szerződő feleket kötelezi jogszabály arra, hogy az ügyleteket bejelentsék. A helyi bankok, brókercégek, befektetési alapok, általános raktárak és sofomes intézetek 2016 áprilisa óta a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatban kötelesek legalább a következő kockázatcsökkentési technikákat alkalmazni: visszaigazolás, napi szintű értékelés, portfólióállomány-egyeztetés, vitarendezési mechanizmusok és időszakos értékelések a portfóliótömörítés szükségességének felmérése érdekében. A helyi bankok és brókercégek ügyleteivel kapcsolatos kockázatok csökkentésére vonatkozó további jogszabályi követelményeket a CNBV által kiadott bankokról szóló szabályozás ( Rules for Banks ) és brókercégekre vonatkozó szabályozás ( Rules for Brokerage Firms ) rögzít Szingapúr A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos jogi keret kétszintű szabályozásból áll: a Parlament által elfogadott általános keretszabályozás és a szingapúri monetáris hatóság (Monetary Authority of Singapore MAS) által elfogadott specifikus szabályozás. A 2012 novembere óta hatályos értékpapír- és határidős ügyletekről szóló törvény (Securities and Futures Act SFA) VIB. része (elszámolás és származtatott ügyletek) (Part VIB (Clearing and Derivatives Contracts)) megállapítja a származtatott ügyletek elszámolásának kötelezővé tételéhez szükséges jogi keretet. A MAS jelenleg végzi a kötelező elszámolással kapcsolatos szabályok véglegesítését. Elfogadásuk 2017 első félévében várható. Az új szabályok előírnák a szingapúri és amerikai dollárban denominált kamatláb-csereügyletek elszámolását. A jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos jogi keretet az SFA VIA. része (származtatott ügyletek bejelentése) (Part VIA (Reporting of Derivatives Contracts)) állította fel. A jelentéstételre vonatkozó konkrét szabályokat ezt követően a 2013 októberében hatályba lépett, az értékpapír- és határidős ügyletekről szóló (származtatott ügyletek bejelentése) 2013-as rendelkezések (Securities and Futures (Reporting of Derivatives Contracts) Regulations 2013 SF(RDC)R) rögzítették. A szabályok előírják, hogy bizonyos meghatározott személyeknek jelentést kell tenniük a kamatláb-, hitel- és devizaderivatíva ügyletekről. A jelentéstételi követelmény 2015 novemberétől teljes körűen hatályban van. 7

9 A kockázatcsökkentési technikákkal kapcsolatos szabályok véglegesítése folyamatban van. A javasolt szabályok előírják, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel foglalkozó, MAS által engedélyezett szervezeteknek a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában a következő kockázatcsökkentési technikákat kell alkalmazniuk: visszaigazolás, vitarendezési eljárás, napi szintű értékelés, portfólióállomány-egyeztetés és portfóliótömörítés. A MAS várakozása szerint a kockázatcsökkentésre vonatkozó követelmények 2017-ben lépnek hatályba Svájc A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szabályozási kerete egy alapjogszabályból, a származtatott ügyletekkel folytatott kereskedés piaci magatartási szabályait rögzítő svájci pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényből (Swiss Financial Market Infrastructure Act FMIA) és az azt követően elfogadott végrehajtási rendeletekből, különösen a konkrét szabályokat és követelményeket részletesen rögzítő svájci pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló rendeletből (Swiss Financial Market Infrastructure Ordinance FMIO) áll. Az FMIA és az FMIO is 2016 januárjában lépett hatályba. Az FMIA és az FMIO előírja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, és meghatározza az e kötelezettséghez kapcsolódó konkrét szabályokat. Az elszámolási kötelezettség fő szabály szerint az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozik, leszámítva a néhány (nagyrészt kisebb) szerződő fél tekintetében érvényesülő bizonyos mentességeket. A kötelezettséget a szerződéstípustól és a szerződő felektől függően, fokozatosan vezetik be. Az FMIA és az FMIO az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget ír elő, és meghatározza az ezzel kapcsolatos szabályokat, ideértve annak leírását, hogy melyik szerződő félnek kell jelentést tennie az ügyletről és milyen adatokat kell bejelentenie. A nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában alkalmazandó kockázatcsökkentési technikákkal kapcsolatos szabályokat az FMIA és az FMIO ismételten rögzíti. A svájci szabályozási keret a kereskedések időben történő visszaigazolásával, a portfólióállomány-egyeztetéssel, a portfóliótömörítéssel és a vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos követelményeket foglal magában. 8

10 5. A KÖZPONTI BANKOK ÉS ÁLLAMADÓSSÁGOT KEZELŐ INTÉZMÉNYEK NEMZETKÖZI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 5.1. Ausztrália A 2015-ös rendelkezés rögzíti, hogy a származtatott ügyletekkel kapcsolatosan nem írható elő elszámolási kötelezettség nem ausztrál személlyel vagy külföldi elszámoló szervezettel szemben. Ezenfelül a rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy a származtatott ügyletekkel kapcsolatos szabályok elszámolási kötelezettséget írjanak elő egy sor külföldi közintézménnyel, köztük központi bankokkal és kormányzati államadósságot kezelő hivatalokkal szemben. A társasági jog módosításáról (származtatott ügyletek) szóló 2013-as rendelkezés (Corporations Amendment (Derivatives Transactions) Regulation 2013) egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett végfelhasználók számára nem írható elő kereskedésre vonatkozó bejelentési kötelezettség. Ez a jelentéstételi kötelezettség alkalmazását lényegében az ausztrál betétgyűjtő intézetekre, engedélyezett elszámolási és kiegyenlítési létesítményekre, pénzügyi szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező szereplőkre, valamint az ausztrál hatóságok által kiadott egyedi engedélyezés alóli mentesség alapján Ausztráliában vállalati ügyfelek részére származtatott ügyletekkel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó személyekre korlátozza. Így a központi bankokra és az államadósságot kezelő intézményekre nem vonatkozik e szabályozás. A nemrégiben elfogadott követelmények alapján a kockázatcsökkentési technikák az APRA által szabályozott intézményekre vonatkoznak az érintett szerződő felekkel folytatott ügyleteik során. Ezen intézmények meghatározása nem foglalja magában a központi bankokat vagy azokat a közintézményeket, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel. Az érintett szerződő fél meghatározása pedig nem tartalmazza az államokat, a központi bankokat, a multilaterális fejlesztési bankokat, a közjogi szervezeteket és a Nemzetközi Fizetések Bankját. Következésképpen a kockázatcsökkentési követelmények nem vonatkoznak a központi bankokra és az államadósságot kezelő intézményekre Kanada A B-7-es iránymutatás kizárólag FRFI-kre vonatkozik. Mivel a központi bankok és az államadósságot kezelő intézmények nem tartoznak bele ebbe a meghatározásba, azokra az elszámolásról szóló OFSI-szabályok nem vonatkoznak. Tartományi szinten a es javasolt nemzeti eszköz kifejezetten mentesíti az elszámolási kötelezettség alól a bizonyos kanadai intézményekkel, valamint a külföldi központi bankokkal, illetve a részben vagy teljesen külföldi kormányzat tulajdonában álló közintézményekkel kötött ügyleteket. A fenti szabályok várhatóan a végleges szabályozásban is szerepelni fognak. 9

11 Habár a kereskedési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok a külföldi központi bankok és államadósságot kezelő intézmények vonatkozásában nem rendelkeznek konkrét mentességről, valójában előírják, hogy a kanadai szerződő fél és külföldi közintézmény közötti kereskedéseket csak a kanadai szerződő félnek kell bejelentenie. Ezért a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik a külföldi központi bankokra és egyetlen közintézményre sem. Az elszámolási kötelezettséghez hasonlóan az OSFI iránymutatásai csak az FRFI-kre vonatkoznak. Így valamennyi központi bank és közintézmény kívül esik az OSFI kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályainak hatókörén. Tartományi szinten a nyilvántartásba vételi szabály kizárólag a származtatott ügyletekkel kereskedőkre vonatkozik. Így a központi bankok és az államadósságot kezelő intézmények jelenleg nem tartoznak e szabályozás hatálya alá. Míg a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabály véglegesítés alatt áll, annak alkalmazási hatálya várhatóan nem változik Hongkong Az elszámolási kötelezettség a főbb kereskedők közötti kamatláb-csereügyletekre (IRS) vonatkozik. A Hongkongon belüli főbb kereskedők közé tartoznak az engedélyezett intézetek (AI-k), a HKMA által a BO alapján jóváhagyott brókerek (AMB-k), illetve egy minimális elszámolási értékhatárt elért engedélyezett vállalkozások (LC-k). A Hongkongon kívüli főbb kereskedőket az SFC által közzétett jegyzék előre azonosítja. A jegyzék olyan szervezeteket tartalmaz, mint számos piac kamatláb-csereügyleteket elszámoló legnagyobb központi szerződő feleinek tagjai, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanács által közzétett, rendszerszinten jelentős globális bankok. Mivel a külföldi központi bankok és államadósságot kezelő intézmények nem tartoznak egyik kategóriába sem, azokra Hongkongban elszámolási kötelezettség nem vonatkozik. Mivel a jelentéstételi kötelezettség 1. fázisának alkalmazási köre nagyjából azonos az elszámolási kötelezettség alkalmazási körével, a külföldi központi bankokra és államadósságot kezelő intézményekre nem vonatkozik jelentéstételi kötelezettség. Miközben a 2. fázis a jelentéstételi kötelezettség alkalmazását kiterjeszti mind az öt eszközcsoportra és növeli a bejelentendő információk mennyiségét, nem módosítja a kötelezettség által érintett szervezetek körét. Így a külföldi központi bankok és államadósságot kezelő intézmények továbbra is mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól. Az SFC által meghatározandó kockázatcsökkentési követelmények fő szabály szerint csak abban az esetben alkalmazandók, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket az SFC által engedélyezett cégeknél veszik nyilvántartásba. Mivel jelenleg nem ez a helyzet, e 10

12 követelmények nem lesznek alkalmazandók a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre. Másrészről a HKMA által létrehozott keret az érintett szervezetekkel megkötött, nem központilag elszámolt származtatott ügyleteik tekintetében egyaránt kiterjed a belföldi és a külföldi engedélyezett intézetekre (AI-kra). Az érintett szervezetek fogalmából kifejezetten kizárásra kerültek a központi bankok és a megfelelő közjogi szervezetek (PSE-k). Így a központi bankokra mindaddig nem vonatkozik a javasolt keret, amíg a saját joghatóságukban központi banki jogállással rendelkeznek. A PSE-k egészen addig mentesülnek a kockázatcsökkentési követelmények alkalmazása alól, amíg tőkemegfelelési szempontból saját joghatósági területükön PSE-nek minősülnek (tekintet nélkül arra, hogy feladatuk-e az államadósság kezelésében való részvétel vagy sem) Mexikó A 4/2012-es körrendelet szerint kizárólag a helyi bankok és brókercégek kötelesek a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket központi szerződő feleken keresztül elszámolni, ha más helyi bankkal vagy brókercéggel, helyi vagy külföldi intézményi befektetővel, külföldi bankkal vagy brókercéggel kereskednek. Következésképpen a központi bankok és az államadósságot kezelő intézmények mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól. A 4/2012-es körrendelet rögzíti, hogy amennyiben egy jelentéstételi kötelezettséggel terhelt helyi szerződő fél és valamely külföldi joghatóságban letelepedett szervezet származtatott ügyletet köt egymással, kizárólag a mexikói pénzügyi szervezetet kötelezi a jogszabály a származtatott ügylet BdM részére történő bejelentésére. Következésképpen a központi bankok és az államadósságot kezelő intézmények mentességet élveznek. Tekintettel arra, hogy a 4/2012-es körrendeletben meghatározott kockázatcsökkentési technikák helyi bankokra, brókercégekre, befektetési alapokra, általános raktárakra és sofomes-ekre vonatkoznak, a külföldi központi bankok és államadósságot kezelő intézmények mentesülnek e kockázatcsökkentési technikák alkalmazásának kötelezettsége alól Szingapúr A 2015-ben egyeztetésre bocsátott, kötelező elszámolásról szóló jogszabálytervezetekben a MAS arra tett javaslatot, hogy egy sor nemzetközi intézmény, köztük külföldi központi bankok és az összes közintézmény mentesüljön az elszámolási kötelezettség alól. A MAS a javasolt mentességet a végleges szabályokban fent kívánja tartani. Az értékpapír- és határidős ügyletekről szóló törvény II. része és az SF(RDC)R negyedik 11

13 melléklete egy sor más nemzetközi intézmény között kifejezetten felmenti a jelentéstételi kötelezettség alól a külföldi központi bankokat és az összes közintézményt. A MAS jelenleg dolgozza ki a kockázatcsökkentési technikákkal kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag tőkepiaci szolgáltatói engedéllyel rendelkezőkre és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kereskedő, Szingapúrban engedélyezett bankokra vonatkoznak majd. Tekintettel arra, hogy a külföldi központi bankoknak és államadósságot kezelő intézményeknek általában nem kell tőkepiaci szolgáltatói engedéllyel rendelkezniük, azokra a kötelezettség nem vonatkozik Svájc Szerződő felekként a külföldi központi bankok és a külföldi államadósságot kezelő intézmények kívül esnek a származtatott piaci magatartási szabályok (és így az elszámolási kötelezettség) hatályán, mivel ezek az intézmények általában nem rendelkeznek Svájc területén bejegyzett irodával. Ezenfelül egy sor külföldi intézménnyel, köztük központi bankokkal és államadósságot kezelő intézményekkel kötött származtatott ügyletre nem vonatkoznak az FMIA származtatott ügyletekkel kapcsolatos piaci magatartási szabályai (és így az elszámolási kötelezettség sem). A jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos helyzet hasonló az elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos helyzettel a külföldi központi bankok és államadósságot kezelő intézmények a származtatott piaci magatartási szabályok hatályán kívül esnek, mivel ezek a szervezetek általában nem rendelkeznek Svájc területén bejegyzett irodával. Míg az FMIA szabályozások hatálya alá tartozó svájci szerződő félnek külföldi központi bankkal vagy külföldi államadósságot kezelő intézménnyel kötött ügyletei az FMIA jelentéstételi kötelezettség hatálya alá esnek, az ügylet bejelentésének kötelezettsége kizárólag a releváns svájci szerződő felet terheli. Ezenfelül a svájci szabályozási keret kölcsönösség esetén lehetővé teszi az ilyen szervezetekkel kötött származtatott ügyletek teljes körű mentesítését a jelentéstételi kötelezettség alól. A nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában kockázatcsökkentési technikák alkalmazására irányuló kötelezettséget illetően a helyzet az elszámolási kötelezettséghez kapcsolódó helyzettel azonos. Szerződő felekként a külföldi központi bankokra és az államadósságot kezelő intézményekre nem vonatkoznak a származtatott piaci magatartási szabályok. Az e szervezetekkel kötött származtatott ügyleteket illetően az FMIO speciális mentességről rendelkezik. 12

14 6. KÖVETKEZTETÉS Mostanra a 2009-ben Pittsburghben rögzített, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos reformokat végrehajtó jogi keretek Ausztráliában, Hongkongban, Mexikóban és Svájcban teljes körűen érvényesülnek, és hamarosan így lesz ez Kanadában és Szingapúrban is. Ezenfelül e joghatóságok mindegyikében a jogi keretek nem vonatkoznak vagy nem fognak vonatkozni a központi bankokra és az államadósságot kezelő intézményekre. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az EMIR 1. cikkének (4) bekezdését módosítani kell annak érdekében, hogy az ausztrál, kanadai, hongkongi, mexikói, szingapúri és svájci központi bankok és államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézmények mentesüljenek bizonyos, az EMIR-ben rögzített követelmények teljesítése alól. A mentesítés következtében az EMIR-ben rögzített követelmények nem fognak ütközni e szervezetek monetáris és más közérdekű feladatainak elvégzésével, és ez a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos reformok alkalmazása során az e szervezetekkel az említett joghatóságokban kötött ügyletek vonatkozásában elő fogja segíteni az egyenlő versenyfeltételek biztosítását. A mentesítés emellett hozzá fog járulni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos reformok végrehajtása során egy magasabb szintű nemzetközi egységesség és következetesség eléréséhez. Az e jelentésben szereplő összehasonlító elemzés nem az utolsó. A Bizottság ezekben és más G20 joghatóságokban nyomon fogja követni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatos fejleményeket, és a reformfolyamat említett joghatóságokban történő előrehaladtával frissíteni fogja a jelentést, többek között azáltal, hogy bizonyos harmadik országokat töröl a mentesített szervezetek listájáról, amennyiben e harmadik országokban a szabályozások már nem felelnek meg a mentességi követelményeknek. Következésképpen az EMIR 1. cikke (4) bekezdésének további módosítása várható. 13