A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2016) 7147 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentések tartalmát pontosító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A 909/2014/EU rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) előírja, hogy az értékpapír-kiegyenlítést végző intézményeknek, amelyek nem a központi értéktárak által üzemeltetett értékpapírkiegyenlítési rendszereket használnak (a továbbiakban: kiegyenlítési internalizálók), jelentést kell tenniük a székhelyük szerinti illetékes hatóságoknak az ilyen módon kiegyenlített értékpapírügyletek összesített volumenéről és értékéről. A rendelet továbbá felhatalmazza a Bizottságot, hogy miután az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) benyújtotta a szabályozástechnikai standardtervezeteket, az ESMA létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet cikke szerint felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadjon el, amely tovább részletezi a kiegyenlítési internalizálók jelentéstételének a rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti tartalmát. Az 1095/2010/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a standardtervezetek kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a standardtervezeteket, tekintettel az említett cikkben meghatározott egyedi eljárásra. 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK Az 1095/2010/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint az ESMA nyilvános konzultációt folytatott: először a javasolt szakpolitikai lehetőségeket tartalmazó első vitairatról (2014. március április), majd a rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekről december 18-án közzétették a szabályozástechnikai standardtervezeteket tartalmazó konzultációs dokumentumot az ESMA internetes oldalán, és a konzultáció február 19- én lezárult. Ezenkívül az ESMA 1095/2010/EU rendelet 37. cikke szerint létrehozott értékpapírpiaci érdekképviseleti csoportjával is konzultációra került sor a szabályozástechnikai standardtervezetekről. Emellett az ESMA a rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Központi Bankok Európai Rendszerének (ESCB) tagjait is bevonta a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásába. A rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardtervezetekkel együtt az ESMA egy jelentést is benyújtott arról, hogy a konzultációk eredményét miként vették figyelembe a Bizottságnak benyújtott végleges szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során. A szabályozástechnikai standardtervezetekkel együtt az 1095/2010/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az ESMA a hatásvizsgálatot is benyújtotta. Ez tartalmazza a rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekhez kapcsolódó költségek és haszon 1 2 Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., , 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 84. o.). HU 0 HU

3 elemzését. Az elemzés elérhető a 909/2014/EU rendelet szerinti szabályozástechnikai standardtervezetekről készített végleges ESMA jelentés III. mellékletének 3. szakaszában. (lásd: _cba_csdr_ts_on_csd_requirements_and_internalised_settlement.pdf ). 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az ESMA kidolgozhat olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyek tovább pontosítják a kiegyenlítési internalizálók jelentéseinek tartalmát. A felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadására vonatkozó felhatalmazást a rendelet 9. cikkének (2) bekezdésének második albekezdése írja elő. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a kiegyenlítési internalizálóknak be kell jelenteniük az illetékes hatóságoknak. Mindenekelőtt megállapítja a központi értéktárak által üzemeltetett értékpapír-kiegyenlítési rendszereken kívül kiegyenlített értékpapírügyletek összesített volumenéről és értékéről szóló jelentésekre vonatkozó szabványokat. Ezt a megközelítést indokolja a 909/2014/EU rendelet szerinti szabályozástechnikai standardtervezetekről készített végleges ESMA jelentés III. mellékletének 3. szakaszában leírt hatástanulmány, amely rávilágít, hogy a kiegyenlítési internalizálók által készített jelentés tartalmának további pontosítása előnyös az illetékes hatóságok számára, mivel jobban megérthetik az internalizált kiegyenlítés kockázatait, miközben a kiegyenlítési internalizálók jelentéshez kapcsolódó költségei nem lesznek jelentősen magasabbak ahhoz képest, mint amikor nem biztosítanak további részleteket egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban. HU 1 HU

4 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentések tartalmát pontosító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 3 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, mivel: (1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) megvizsgálta az európai bankfelügyelők bizottságának a letétkezelő bankok kiegyenlítési internalizálására és központi szerződő felekéhez hasonló tevékenységére vonatkozó véleményezési felhívásának eredményeit tartalmazó, április 17-i jelentését, amely szerint jelentős különbségek vannak a tagállamok között a kiegyenlítési internalizálók szintjén a szabályok és ellenőrzés, valamint az internalizált kiegyenlítés fogalmának értelmezése tekintetében. (2) A 909/2014/EU rendelet szerint a kiegyenlítési internalizálók kötelesek bejelenteni az internalizált kiegyenlítéseket. Az internalizált kiegyenlítések mértékére és kiterjedésére vonatkozó megfelelő áttekintés biztosítása érdekében részletesebben meg kell határozni e jelentés tartalmát. Az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentéseknek részletes információt kell nyújtaniuk a kiegyenlítési internalizálók által az értékpapír-kiegyenlítési rendszereken kívül kiegyenlített kiegyenlítési megbízások összesített volumenéről és értékéről, és meg kell adniuk az eszközosztályt, az értékpapírügylet típusát, az ügyfelek típusát és a kibocsátó központi értéktárat. A kiegyenlítési internalizálónak csak akkor kell bejelentenie az internalizált kiegyenlítést, ha a kiegyenlítési internalizáló az ügyfele által adott kiegyenlítési megbízást a saját könyveiben hajtotta végre. A kiegyenlítési internalizáló nem jelentheti könyvelésitétel-pozíciók egymást követő párosításait, hogy tükrözze az értékpapír-tulajdonlási lánc más szervezeteitől származó megbízások kiegyenlítését, mivel ezek nem minősülnek internalizált kiegyenlítésnek. Hasonlóképpen, a kiegyenlítési internalizáló nem jelenthet kereskedési helyszínen végrehajtott és a kereskedési helyszín által egy központi szerződő félnek (CCP) elszámolás céljából vagy egy CSD-nek kiegyenlítés céljából átadott ügyleteket. (3) Az adatok kiegyenlítési internalizálók közötti összehasonlíthatósága érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó internalizált kiegyenlítési megbízások értékével 3 HL L 257., , 1. o. HU 2 HU

5 kapcsolatos számításoknak objektív és megbízható adatokon, valamint módszereken kell alapulniuk. (4) Az e rendeletben megállapított jelentéstételi követelmények az informatikai rendszer jelentős változtatásait, piaci tesztelést és a jogszabályi előírásoknak megfelelő kiigazításokat tehetnek szükségessé az érintett intézményeknél. Ezért elegendő időt kell biztosítani ezeknek az intézményeknek ahhoz, hogy felkészüljenek e követelmények alkalmazására. (5) Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. (6) Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkével összhangban létrehozott értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport véleményét 4. (7) A 909/2014/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaival szoros együttműködésben dolgozta ki az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezeteket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: internalizált kiegyenlítési megbízás : a kiegyenlítési internalizáló ügyfele által adott megbízás arra vonatkozóan, hogy a kiegyenlítési internalizáló a kedvezményezett rendelkezésére bocsásson egy adott pénzösszeget, vagy egy értékpapír vagy értékpapírok tulajdonjogát vagy azokban való részesedést egy nyilvántartásbeli könyvelési tétel formájában vagy más módon átruházzon, mely megbízást a kiegyenlítési internalizáló nem egy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren keresztül, hanem a saját könyveiben egyenlíti ki. sikertelen internalizált kiegyenlítési megbízás : egy, az érintett felek által megállapított időpontban esedékes értékpapírügylet kiegyenlítésének értékpapír- vagy pénzhiány miatti, a mögöttes okoktól független nemteljesítése vagy részleges teljesítése. 2. cikk (1) A 909/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett jelentéseknek a következő információkat kell tartalmazniuk: a) a kiegyenlítési internalizáló bejegyzett székhelyének országkódja, b) a jelentés időbélyegzője, 4 Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 84. o.). HU 3 HU

6 c) a jelentés által lefedett időszak, d) a kiegyenlítési internalizáló azonosítója, e) a kiegyenlítési internalizáló kapcsolattartási adatai, f) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva, g) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva, a következő pénzügyi eszközök típusaira vonatkozóan: i. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontjában említett átruházható értékpapírok 5 ; ii. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában említett állampapír; iii. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának b) alpontjában említett átruházható értékpapírok, amelyek eltérnek az ezen albekezdés (g) pontjának (ii) alpontjában említettektől; iv. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában említett átruházható értékpapírok; v. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott tőzsdén kereskedett alapok; vi. vii. tőzsdén kereskedett alapokon kívüli egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei; a ii. pontban említettektől eltérő pénzpiaci eszközök; viii. kibocsátási egységek; ix. egyéb pénzügyi eszközök. h) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes, a következő értékpapírügyletekre vonatkozó internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva: i. értékpapírok vásárlása és eladása; ii. iii. iv. biztosítékkezelési műveletek; értékpapír-kölcsönzés és -kölcsönvétel; repoügyletek; v. egyéb értékpapírügyletek. i) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, a következő ügyféltípusokra vonatkozóan: 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., , 349. o.). HU 4 HU

7 i. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott szakmai ügyfelek; ii. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfelek. j) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített, pénzeszköz-átutalásra vonatkozó valamennyi internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, k) a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, minden egyes olyan központi értéktárra vonatkozóan, amely a mögöttes értékpapírokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt, l) a jelentés által lefedett időszakban a g) j) pontokban említett összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, minden egyes olyan központi értéktárra vonatkozóan, amely a mögöttes értékpapírokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt, m) a jelentés által lefedett időszakban ki nem egyenlített, az f) l) pontokban említett sikertelen internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva, n) az f) l) pontokban említett olyan internalizált kiegyenlítési megbízások aránya, amelyek kiegyenlítése nem történt meg a következő összehasonlításban: i. a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás és a sikertelen kiegyenlítési megbízások összesített értéke euróban megadva, ii. a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás és a sikertelen kiegyenlítési megbízások összesített volumene. Az első albekezdés k) és l) pontja alkalmazásában, ha nem áll rendelkezésre információ a központi értéktárról, amely a mögöttes értékpapírokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt, akkor az értékpapírok ISIN azonosítóját kell használni proxyként az ISIN azonosító első két karakterénél elválasztva. (2) Ahol lehetséges, az Európai Központi Banknak a jelentés által lefedett időszak utolsó napján érvényes árfolyama alapján történik az egyéb pénznemek euróra való átváltása. (3) Az (1) bekezdésben említett internalizált kiegyenlítési megbízások összesített értékének kiszámítása az alábbiak szerint történik: a) kifizetés ellenében történő internalizált kiegyenlítési megbízások esetén a pénzoldal kiegyenlítési összege, b) fizetés nélküli internalizált kiegyenlítési megbízások esetén az értékpapírok piaci értéke, vagy ha az nem elérhető, akkor az értékpapírok névértéke. Az első albekezdés b) pontjában említett piaci értéket a következőképpen kell kiszámítani: HU 5 HU

8 a) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 3. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unión belüli kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök esetében az érték az említett rendelet 4. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti, likviditás szempontjából leginkább érintett piac záróára, b) az Unión belüli kereskedési helyszíneken kereskedésre bevezetett, az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az érték a legmagasabb forgalmú uniós kereskedési helyszín záróára, c) az a) és b) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az értéket olyan előre meghatározott, az illetékes hatóság által jóváhagyott módszer használatával kiszámított ár alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a piaci adatokat, így a kereskedési helyszíneken vagy befektetési vállalkozásoknál rendelkezésre álló piaci árakat. 3. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet []-tól/-től alkalmazandó. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER 6 Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., , 84. o.). HU 6 HU