Munkanapló Külföldi szakmai gyakorlatról Projekt száma: Célország: 2017-1-HU01-KA102-035318 Törökország Mobilitás időpontja: 2018. március 18 április 7. Szakma: Hegesztő Résztvevő neve: Kozár Ferenc
Március 18 (vasárnap) Reggel 7 óra körül megérkeztünk a csapattal a Ferihegyi repülőtérre. Kiderült, hogy késik a gépünk 50 percet. Fél9-re megtörtént a becsekkolás. Minden rendben történt. Felszálltunk a repülőgépre. Mivel még soha nem ültem repülőn, ezért kicsit tartottam a felszállástól. Nem is volt olyan kellemes érzés és egész úton émelygett a gyomrom. mikor megérkeztünk az Isztambuli repülőtérre, akkor már kicsit megkönnyebbültem. Elindultunk az átszállás helyszínére. Ott aztán kiderült, hogy a Nevsehir-be repülő gépünk is késik kb. 1 órát. A második repülőút már kellemesebb volt és ennek kifejezetten örültem. A gépünk kb. este 8 órákkor szállt le Nevsehirben. Ott már várt minket a busz, ami elvitt minket Aksarayba. A hotelbe fél 10 körül érkeztünk meg. Kedvesen fogadtak minket, négy fogásos vacsorát szolgáltak fel nekünk. Már nagyon fáradt voltam. Sikerült elfoglalnunk a szállásunkat. Azután kipakoltam a csomagokat, és már mentem is aludni, hogy kipihenjem magam a holnapi napra. Március 19 (hétfő) Reggel felkeltem és összekészülődtem. 8 kor mentünk reggelizni. Svédasztalos reggeli fogadott, aminek a tálalása rettentően meglepett. Nagyon sokféle ételt kikészítettek nekünk és finomak is voltak. Utána 10 óra körül elindultunk körbejárni a munkahelyeket, hogy ki hol fog dolgozni 3 héten keresztül. Én kettő osztálytársammal lettem beosztva egy munkahelyre. Az első benyomásom az nagyon pozitív volt. Kedvesen fogadtak minket. Miután körbejártuk az összes munkahelyet elvittek minket egy döneres étterembe, ahol nagyon finom volt az étel. Utána visszamentünk a szállásra. 3 órákkor vetélkedőbe kezdtünk. Fel lettünk osztva csoportokra és a városban kellett nevezetességeket és egyéb épületeket lefényképeznünk, amit nagyon élveztem. Miután befejeztük a feladatokat, szabadidő volt vacsoráig. 7kor mentünk vacsorázni, ahol nagyon finom volt az étel, amit feltálaltak nekünk. Utána eredményhirdetés volt a délutáni csoportos kihívásból, de sajnos nem mi nyerünk. Ezek után mentünk aludni. Március 20 (kedd) Reggel 7 körül keltünk a szobatársaimmal, akik az osztálytársaim is, velük vagyok egy munkahelyen. 8-kor ismét svédasztalos reggeli. Utána összeszedelődzködtünk, és munkára készek voltunk. 9-kor jött értünk a busz. 9.40 körül tett ki minket a munkahelynél. Bementünk, köszöntünk és megmutatták hol lehet átöltözni. Sajnos elég rossz a névmemóriám, ezért szerintem legalább másfél hét el fog telni, míg megjegyzem a munkatársaim neveit. Aki mellé be lettem osztva az elején még kicsit furcsán nézett, de utána adta a munkákat, hogy miket csináljak. Látta, hogy értek a lakatos munkához, mert szabadidőmben Magyarországon egy műhelyben dolgozom, ezért nem ál tőlem távol ez a fajta munka. A kommunikálás elég nehezen megy, de sikerült mindig megértenünk egymást. Délben finom kaját kaptunk, utána megteáztunk, és megismerkedtünk a többi munkatárssal is. Délután fél 4- kor jött is értünk a busz. Vacsoráig volt még időnk és körbejártuk a
környéket. Vacsora után török nyelvoktatást kaptunk, ami segített egy kicsit a kommunikálásban. Utána mentünk aludni. Március 21 (szerda) Reggel az ugyan úgy ment, mint az előző napon. Munkahelyen már kicsit könnyebb volt, mert kezdtük egymást egyre jobban megérteni. Elég sokat bolondoztunk. Akkor éreztem, hogy nagyon jó lesz ez a 3 hét. Az ebéd megint nagyon finom volt, de rettentően fájt a fogam ezért nem tudtam sajnos az egészet megenni. Munka után megint kimentünk a városba nézelődni. Vacsora után meg elvittek minket egy török kávézóba. Ahol hagyományos török kávét szolgáltak fel nekünk, ami nagyon ízlett nekem, de nem bírtam tőle aztán este elaludni. Kb. este fél 1 kor sikerül aztán elaludnom. Március 22 (csütörtök) A reggel az megint csak változatlanul zajlott. Munkahelyen már kicsit több munkát mertek ránk bízni. Ez nagyon jól esett. Elég hamar letelt a munkaidő. Vacsora előtt pihentem egy kicsit. Nem volt kedvem mászkálni a városban. A vacsora nem volt olyan finom, de meglehetett enni. Utána meg megint török nyelvoktatás volt. Március 23 (péntek) Elég fáradtan keltem. Valamitől nem bírtam rendesen aludni, de sikerült időbe elkészülni mire jött értünk a busz. Érződött a munkahelyen is, hogy már péntek van. Látszódott mindenkin, hogy nincs kedve dolgozni. Elég laza volt az egész nap. Munka után nem csináltam semmi különöset. A vacsora sajnos nem nyerte el a tetszésemet. Egyáltalán nem ízlett. Utána tartottunk egy megbeszélést, ahol mindenki elmondta, hogy milyen élményeket szerzett a héten. Március 24 (szombat) Reggel 8kor keltünk, mert 10 kor jött a busz, ami vitt minket túrázni. Elmentünk az Ihlara völgybe, ami elvileg a világ 2. legnagyobb völgye. Nagyon gyönyörű hely. Csodálatos volt sétálni a völgy aljában. Körülbelül 2-kor ebédeltünk a völgy egyik kijáratánál lévő étteremben, ahol nagyon finom volt a kaja. Utána elmentünk egy régi sziklába vájt monostorba. Az is lenyűgöző látvány volt. 6 óra körül értünk vissza a szállásra. Március 25 (vasárnap) Reggel 7 körül kellett kelni, mert a buszunk, ami vitt minket 9 kor jött. Elvittek minket egy földalatti városba, ami 8 emelet mély volt, de mi csak 4 emeletet mentünk le. Szép volt nagyon, csak az volt a baj hogy rettentően szűkös volt, és sok turistacsoport is volt még rajtunk kívül, ezért szinte sietni kellett. Aztán megnéztünk néhány régi monostort. Azok is szintén köböl voltak kivájva. Egy török pizzériába mentünk ebédelni. Utána megnéztünk még egy sziklákba vájt kis várost, ami gyönyörű volt. Aztán elvittek minket egy török fürdőbe. Nagyon jól esett. A szálásra elég későn értünk vissza. fél 9-kor vacsoráztunk.
Március 26 (hétfő) Reggelre sikerült kipihennem magam szerencsére. A busz a szokásos időpontban jött értünk. Most már merték hagyni, hogy hegesszünk is egy kicsit, de nekem nem nagyon ment, mert reggelről beütöttem véletlenül a csuklómat és nagyon remegett utána a kezem. A munkaidő elég hamar elment. Szinte észre se vettem, hogy már fél 4. Este szabad program volt. Én úgy döntöttem, hogy lustálkodok kicsit a szálláson. Március 27 (kedd) A reggel változatlanul zajlott szerencsére. Munkahelyen most már tudtam én is hegeszteni, mert nem fájt már a csuklóm. Az ebéd nagyon finom volt. Repetát is ettem belőle, és ezt a munkatársaim nagyon jó szívvel nézték. Este a vacsora után elvittek minket vízipipázni. Jó volt nagyon. Főleg az ottani élőzene. Az énekes nőnek nagyon szép hangja volt. Március 28 (szerda) Reggel felkeltem a reggeli imára és nem bírtam visszaaludni. Szóval egy kicsit kómásan indultam el a munkába. Szerencsére aztán sikerült észhez térnem, de nem csináltunk túl sok mindent. Mai nap szabad program volt, ezért kimentünk sétálni a városba egy kicsit. Március 29 (csütörtök) Mikor felkeltünk az fogadott minket hogy rettentően rossz az idő. Szakadt az eső és nagyon fújt a szél. Szerencsére az eső elállt még délelőtt. A szél viszont fújt még egy darabig ezért bent voltunk a műhelyben egész nap. Én a gépi forgácsolónál segítettem, amiben tudtam. Bár nem nagyon értek ahhoz a géphez. Délután inkább csak pihentem vacsoráig. Este meg elmentünk bowlingozni, ahol nagyon jól éreztem magam. Március 30 (péntek) A mai reggel is változatlanul zajlott. Munkahelyen érezni lehetett megint, hogy péntek van. Nem sok mindent csináltunk. Az ebéd megint nagyon finom volt. Szerencsére elég hamar letelt a munkaidő. Vacsora után megint tartottunk egy megbeszélést, ahol mindenki elmondta milyen új tapasztalatokat szerzett a második héten. Március 31 (szombat) Ma jó sokáig aludhattunk. Csak 11-kor volt indulás. Elmentünk az egyik közeli hegyhez, ami kialudt vulkán. Nagyon magasra nem mentünk fel, mert kocsival nehéz lett volna, és gyalog meg több órás út. Utána elmentünk egy régi város sziklás romjaihoz. Ebédelni meg egy halász étterembe mentünk. Szerencsére nem csak hal volt az étlapon, mert én nem szeretem a halat. Ez után mentünk vissza a szállásra és vacsoráig szabad program volt. Április 1 (vasárnap) Ma már korábban kellett kelnünk, mert egy kb 150 km távolságra lévő városba mentünk, Konyába. útközben negálltunk egy régi karaván megállóhelyen. Utána mentünk egyenesen Konyába. Ott az első úti célunk egy mecset volt. Ezután mentünk ebédelni egy török pizzériába. Ebéd után elmentünk egy piknikező helyre, ami egy szép nagy tó körül
helyezkedik el. Innen egy pillangó múzeumba mentünk, ahol a lepkék és különféle pillangók körülöttünk repkedtek. Nagyon tetszett. Ezután mentünk vissza a szállásra. Április 2 (hétfő) Elérkezett az utolsó hét. Munkahelyen már szinte teljesen beilleszkedtünk. Mondták, hogy szomorúak lesznek, ha elmegyünk, és hogy maradjuk ott náluk Törökországban. Én Nurinak segítettem műhely mögött összeállítani egy tyúk pitvart, és mondta, hogy ezzel el leszünk még az utolsó ott töltött napjainkban. Munka után elmentem megvenni az utolsó szuvenírokat. Este meg szabadprogram volt és mi filmet néztünk a szobatársaimmal. Április 3 (kedd) A reggel az szokás szerint változatlanul indult. Munkahelyen folyattunk a pitvar építését. elég hamar eltelt ez a nap is. Munka után még elmentem vásárolgatni a családnak egy kis édességet. Vacsora után tradicionális török csokikkal kínáltak meg minket és jött egy zenész török egy hagyományos török hangszerrel. Utána török táncokat mutattak meg nekünk. Nagyon hangulatos volt. Április 4 (szerda) Ez volt az első reggel mikor véletlenül elaludtam. Épphogy elbírtam készülni a buszig. Munkahelyen kicsit nyűgös voltam, mert nagyon fájt a fogam egész nap. Nem is nagyon mosolyogtam. Délutánra szerencsére elmúlt. Délután meg este megint szabad program volt és megint csak megnéztünk egy filmet és mentünk aludni. Április 5 (csütörtök) És elérkezett az utolsó munkanap. Kicsit sajnáltam, hogy nem megyünk oda többet. Nagyon kedvesek voltak velünk és jól összebarátkoztunk velük. Sikerül Nurival befejeznünk a pitvart és mondtam neki, hogy majd küldjön képet, mikor már állatok is lesznek benne. Munka végén átadtuk a főnöknek az ajándékokat, és mi is kaptunk tőlük egy céges bögrét, meg sapkát. Vacsora után elvittek minket egy török night showra. Ahol borokat kóstolhattunk, meg pirított magokat, közben meg tánc előadók voltak. Néha még vendégeket is kihívtak táncolni. A vége fele már nagyon sok vendég is táncolt, köztük mi is. Nagyon jól éreztem magam. Április 6 (péntek) A mai nap az teljesen szabad program volt. Én már ebéd után elkezdtem bepakolni, mert a bőröndbepakolás az nekem elég nehézkesen ment, de sikerült vacsoráig befejeznem. Vacsora után a mindenki elmondta a véleményét és tapasztalatait az elmúlt három hétről. Utána Tuncay átadta mindenkinek az oklevelet és kaptunk ajándékba egy táskát. Aztán elköszöntünk mindenkitől és mentünk pihenni, mert hosszú nap várt ránk másnap. Április 7 (szombat) Elérkezett a hazaindulásunk napja. Korán kellett kelnünk, mert 5.30 kor indult a buszunk a hotelből Nevsehirbe. A repülőtéren nem voltak gondok, szerencsére gördülékenyen sikerült becsekkolni. Az Isztambulig tartó repülőúton végig aludtam, mert nagyon fáradt voltam.
Isztambulban sietnünk kellett, mert alig 1 óránk volt a Budapestre tartó gépig. Szerencsére elég hamar megtaláltuk a beszállókaput. Másfél óra múlva meg már Budapesten voltunk, ahol megvártuk a csomagjainkat és már indultunk is ki a buszhoz. Amire nem kellett sokat várni, szóval elég hamar vissza is érkeztünk Vácra a Király Endréhez ahol a szüleink már nagyon vártak minket