Világszervezetek
ENSZ UNO (United Nations Organization) A Népszövetség utódjaként a II. világháború után 1945-ben jött létre. Az ENSZ-nek a Föld majdnem minden állama tagja, csupán néhány kivétel van, ami a nemzetközi jog segítségével magyarázható is (pl. Vatikán vagy Tajvan). Magyarország 1955-ben lépett be az ENSZ-be. Az ENSZ székhelye New Yorkban van, de szakosított intézményeinek máshol is vannak központjai (pl. Genf, Bécs).
Az ENSZ legfőbb feladata a béke és a biztonság megőrzése a Földön. A Biztonsági Tanács, az ENSZ legfőbb döntéshozó szerve, akkor hoz határozatot, ha békét és a biztonságot fenyegetés éri. A Biztonsági Tanácsnak öt állandó tagja van (USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína), mely országok jelentős hatással vannak a világpolitikára.
Az ENSZ létrehozása 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát.
Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Állandó tag az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vétójoguk van, azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot.
1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására. (1945. április-június).
Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én (United Nation's Day) lépett hatályba.
Az ENSZ Közgyűlése (UNGA / GA) az ENSZ öt legfontosabb bizottságának egyike, s az egyetlen, melyben minden tagállam ugyanolyan formában képviseltetheti magát, és minden tagnak egy szavazata van. Hatáskörébe tartozik a költségvetés nyomon követése, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak kiválasztása, a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC), valamint a Gyámsági Tanács tagjainak megválasztása. Ajánlás értékű határozatait kétharmados szavazattöbbséggel hozza.
A Közgyűlés évente egy rendes ülésszakot tart, amely szeptember harmadik keddjén kezdődik és általában karácsonyig tart. Szükség esetén a főtitkár rendkívüli vagy sürgős rendkívüli ülésszakot is összehívhat.
FAO A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete. Legfontosabb feladata a mezőgazdasággal kapcsolatos fejlesztések megszervezése, tanácsok megosztása és a Föld biztonságos élelmiszerellátásának megteremtése. A szegénység elleni harc egyik fontos intézménye sokat tesz az elegendő élelmiszer megszerzésének biztosítása érdekében. A FAO székhelye Rómában található.
UNESCO Az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Legfontosabb célja a kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok fejlesztése az ENSZ tagállamok között.
Az UNESCO ismert a világörökség odaítéléséről is, melyet olyan kulturális vagy természeti szépség (pl. épület, városrész, kistáj) kaphat meg, amely a világ számára fontos értéket képvisel. Amikor a délszláv háború idején Dubrovnik óvárosát kezdték el bombázni, a hírnek az adott nagyobb hangsúlyt, hogy a város e régi negyede a világörökség része és az UNESCO által védett. Az UNESCO székhelye Párizsban van.
WHO A WHO (World Health Organization) vagy Egészségügyi Világszervezet az ENSZ egészségüggyel foglalkozó szakosított intézménye. Legfőbb feladata az egészségügyi tanácsadás, és az egész világra kiterjedő, vagy jelentős területeket érintő betegségek leküzdése. Fontos szerepe van például az AIDS vagy a malária elleni küzdelemben. Székhelye Genfben van.
Nemzetközi Valutaalap Az IMF (International Monetary Fund) vagy Nemzetközi Valutaalap az ENSZ szakosított intézménye, melynek legfontosabb feladata a világ valutastabilitásának megőrzése a pénzügyi krízisek megelőzése. Az IMF az egyes nemzetgazdaságoknak tanácsokat ad és rövid lejáratú hitelek segítségével különféle reformokat támogat. Az IMF székhelye Washingtonban található.
Világbank A Világbank (World Bank Group) egy bankcsoport, melynek öt tagja közül talán a legfontosabb a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, rövidítve: IBRD). Az IBRD támogatja az új beruházásokat, legfőbb célja a gazdaságilag elmaradottabb országok gazdasági növekedésének segítése. A Világbank székhelye Washingtonban található.
OPEC A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (Organization of the Petroleum Exporting Countries - OPEC) 1960-ban alakult. Legfőbb céljuk a kőolaj árának világpiaci szabályozása és ennek kapcsán a kitermelhető mennyiség meghatározása. Tagjai főként a kőolajtermelő arab államok és néhány nem arab, déli kőolajtermelő állam.
OPEC tagok: Szúd-Arábia, Irak, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek Líbia, Algéria A nem arab államok: Irán, Nigéria és Angola, Venezuela,Ecuador
Eredetileg az OPEC a nagy felvásárlók árpolitikájának ellensúlyozására jött létre, mert értelemszerűen a nagy kőolajimportáló országok az alacsony, míg a kőolajexportáló országok a magas olajárban voltak érdekeltek. A termelés csökkentésének árfelhajtó hatása van (nő az olaj iránti igény, és ez áremelkedést eredményez), a kitermelés mennyiségének növelése pedig az olajárakat csökkenti a nemzetközi piacokon.
Nem OPEC tag: Oroszország, Nagy-Britannia, Norvégia, USA, Kína az OPEC tagállamok együttesen a világ kőolajtermelésének 44%-át adják és a világ becsült kőolajtartalékainak 79%-ával rendelkeznek (2010), ezért valóban komoly hatást tudnak gyakorolni a Föld kőolajkereskedelmére. Az OPEC székhelye Bécsben található.
1973. október 17-én kezdődött az első olajválság, miután a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) a jóm kippúri háborúban küzdő arab államok iránti szolidaritásból bejelentette az olajkitermelés csökkentését, és embargót hirdetett az Izraelt támogató hatalmak ellen. Ez volt az első alkalom, amikor a szervezet bevetette az olajfegyvert politikai céljai megvalósítására, ugyanakkor az OPEC lépése később egyedül a gazdaságban hozott drasztikus változásokat.
Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugati államok] felemelték a búza árát, amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is [ ] A tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk [ ] Akkor az úgy igazságos, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a tízszeresére. (Reza Pehlavi iráni sah)
jom kippuri háboru 1973 október 6. 26. Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt A jom kippuri nevű vallási ünnep idején