ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Weisz Zoltán Lestyan-Goda Judit Parczen Balázs Bánfi Péter Bontovics Csaba Bota Viktória Buzás Krisztina Czanka Gábor Domokos Andrea Ezer Ádám Greksza János Harsányi Dezső Attila Pusztai Mátyás Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes vagyongazdálkodási osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési csoportvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető, őrszolgálatvezető természetmegőrzési osztályvezető mezőgazdasági felügyelő biomonitoring koordinátor humánpolitikai ügyintéző erdészeti felügyelő idegenforgalmi-marketing ügyintéző LIFE koordinátor tájvédelmi felügyelő vadászati felügyelő, őrszolgálatvezető-helyettes birtokügyi felügyelő földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő mezőgazdasági felügyelő 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Személyi állomány 4 2. Területi adatok 5 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 5 2.2. Saját vagyonkezelésű területek 6 3. Kutatás és monitorozás 7 3.1. Kutatás 7 3.2. Monitorozás 9 4. Kezelési tevékenység 18 4.1. Kezelési tervek 18 4.2. Élőhely fenntartás 19 4.3. Élőhely rehabilitáció 21 4.4. Fajvédelem 22 4.5. Saját állatállomány 28 4.6. Vadászterületek 29 4.7. Halászati vízterek 30 5. Jogi és hatósági ügyek 31 6. Természetvédelmi Őrszolgálat 32 7. Költségvetés és vagyon 33 7.1. Kiadások 34 7.2. Bevételek 34 7.3. Vagyon 35 7.4. Épületek 35 7.5. Eszközök 35 8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 36 8.1. Infrastruktúra 36 8.1.a. ok és szálláshelyek 37 8.1.b. Kiállítások 38 8.1.c. Tanösvény 38 8.2. Kiadványok 39 8.3. Látogatottság, rendezvények 41 8.4. Társadalmi kapcsolatok 43 8.5. Környezeti nevelés 44 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 46 10. Külföldi együttműködés 47 11. Ellenőrzések 48 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre 49 3
1. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 49 főről 55 főre növekedett a természetvédelmi őrszolgálatot érintő 2008. évi létszámbővítés eredményeképpen. 2008- ban az éves átlagos statisztikai létszám 62 fő, amely az Igazgatóság által elnyert két újabb, téli és nyári közmunka programban résztvevőket is tartalmazza. A felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók aránya 76%-ról 82%-ra nőtt, mivel a munkatársak közül 2 fő 2008-ban sikeres államvizsgát tett, valamint valamennyi újonnan belépő kolléga felsőfokú végzettségű. A létszámbővítéssel az idegennyelv-ismeretekkel rendelkezők száma is növekedett. Az Igazgatóság szakszerűbb feladatellátása érdekében, 2 fő tovább bővítette szaktudását és újabb diplomát szerzett. A LIFE04/NAT/HU/000109. számú Life pályázat keretében 2008-ban is 1 fővel bővült 6 hónapra az Igazgatóság létszáma. 2006. január 1-től 2009. december 31-ig 1 fő projekt-koordinátor és 1 fő projekt asszisztens foglalkoztatását engedélyezte a minisztérium "A kék vércse védelme a Pannon régióban LIFE 05/NAT/H/000122" elnevezésű pályázat keretében. Jelentős eseményként tarthatjuk számon, hogy az Igazgatóság 2008-ban ismét nyert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a nemzeti parkok számára meghirdetett téli és nyári közmunkapályázatokon. Ennek eredményeként a téli időszakban (2008. február 2-től május 31-ig) lezajlott program keretében 9 fő segítette az Igazgatóság munkáját. A nyári közmunkaprogram alatt, 2008. június 2. és 2008. november 30. között, átlagosan 28 főt foglalkoztatott az Igazgatóság 6 hónapon át és ezzel elősegítette ezen személyeknek a munkaerőpiaci visszailleszkedését. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. A közmunkaprogramban résztvevők közül 7 fő továbbfoglalkoztatására vállalt kötelezettséget az Igazgatóság. A foglalkoztatás időtartamát a munkavállalók által ellátandó feladatkörök határozták meg, így 3 fő 2008 végéig, míg 4 fő 2009 tavaszáig segíti az Igazgatóság munkáját. 1. táblázat: Személyi állomány Szakképzettség Dolgozó (fő) Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 2007-ben szerzett vizsgák köztisztviselő 0 8 41 angol: 16 német: 7 spanyol: 1 MT hatálya alá tartozó Szerződéses 0 1 Összesen 1 15 47 Létszám: 63 1 7 5 angol: 5 német: 1 közig. alapvizsga: 1 közig. szakvizsga: 6 4
2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Működési terület: 799.873 ha Védett Ebből fokozottan védett Védelemre tervezett db ha ha db ha Nemzeti Park 1 51.125 6.419 bővítés 308 Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 6.033 Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 105 Láp 0 0 0 0 0 Szikes tó 12 1.788 0 0 0 Összesen 17 53.075 6.419 6.446 Ebből Ramsari terület 2 5.486 1.635 0 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 564 Földvár 49 Natura 2000 41 146.225 6.419 2008-ban megtörtént a Montág-puszta Ramsari területté nyilvánítása. 5
2.2. Saját vagyonkezelésű területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben helyi gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak megfelelően történt. Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területek kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezeken felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást, továbbá egyes osztatlan közös tulajdonban lévő területeket. Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések jelentős része egy éves futamidejű. Ezen felül az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a támogatásban nyertes gazdálkodókkal a 2008/2009-es gazdasági év végéig érvényesek a megállapodások. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8.152,61 2.646,32 36,46 5.506,30 67,54 Gyep 19.135,71 5.844,01 30,54 13.291,70 69,46 Kert 0,41 0,41 100,00 0,00 0,00 Szőlő 1,17 1,17 100,00 0,00 0,00 Gyümölcsös 1,66 1,66 100,00 0,00 0,00 Nádas 99,77 99,77 100,00 0,00 0,00 Erdő 1.719,42 1.719,42 100,00 0,00 0,00 Kivett 2.201,02 1.339,99 60,88 889,09 40,39 Összesen 31.311,79 11.652,76 37,22 19.687,09 62,87 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint) 6
3. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, illetve a Natura 2000 Kutatási Program keretében folyó, valamint az egyéb kutatási témák - a költségek és a feladatok meghatározása mellett az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra. A szöveges rész az eredményeket ismerteti. 3.1. Kutatás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. A Sző-rét, valamint az Ugrai-rét lepkefaunájának felmérése 2. A sztyepplepke (Catopta thrips) előfordulási viszonyainak vizsgálata 3. Bánáti csiga (Chilostoma banatica) előfordulási viszonyainak vizsgálata 4. Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 5. Gyepesítések vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó területi egységén 6. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság csanádiháti halmainak felmérése Sum Szabolcs Sum Szabolcs Domokos Tamás Csathó András István Margóczi Katalin Feladat 500.000,- Lepkefajok előfordulási viszonyainak vizsgálata a Kis-Sárréten. 50.000,- A faj jelenlétének vizsgálata a Tompapusztai löszgyepen. 550.000,- A faj előfordulásának vizsgálata a Maros magyarországi szakasza mentén. 250.000,- Értékes, nem védett löszmezsgyék felmérése a Dél-Tiszántúlon. 312.000,- A különböző módszerekkel visszagyepesített szántók összehasonlítása a KMNP Kardoskúti Fehértó területi egységén. Bede Ádám - A Csanádi-hát 21 településének teljeskörű kunhalom felmérése 1. A Sző-rét, valamint az Ugrai-rét lepkefaunájának felmérése: Mintavétel helye: KMNP Kis-Sárrét: Sző-rét, Ugrai-rét Eredmény: (1) A mintavételezést személyes lámpázással és állandó fénycsapdával végezték. (2) A gyűjtés eredménye 396 faj, melyből 45 nappali és 351 éjjeli lepke. (3) Védett fajok száma 17, ebből 12 nappali és 5 éjjeli. (4) Az Ugrai-rét és Sző-rét lepkefaunája kifejezetten gazdag, számos, igen jelentős, nedves élőhelyhez kötődő lepkefajnak nyújtanak életteret. 7
2. A sztyepplepke (Catopta thrips) előfordulási viszonyainak vizsgálata Mintavétel helye: KMNP Tompapusztai löszgyep Mintavétel ideje: 2008.08.01. Eredmény: (1) A mintavétel alkalmával személyes lámpázást és élvefogó fénycsapdát alkalmaztak. (2) Az egy gyűjtési időpont alkalmával 36 lepkefaj került begyűjtésre, ebből 1 védett faj volt. (3) A Catopta thrips jelenlétét nem sikerült igazolni a Tompapusztai löszgyepben. 3. A Bánáti csiga (Chilostoma banatica) előfordulási viszonyainak vizsgálata Mintavétel helye: KMNP Maros-ártér és Maros Különleges Természetmegőrzési Terület Mintavétel ideje: 2008.05., 2008.07. Eredmény: (1) A Maros hullámterének részletes feltárására 154 mintavételi területtel, mely erdőrészlet szinten nyújt információt a faj jelenlétére, sikeres jelenlét kimutatás esetén pedig gyakoriságra vonatkozó alapadatokat is közöl. (2) A 154 mintavételi pontból 57 hozott sikeres gyűjtési eredményt. (3) A holt és élő egyedek abundanciája Makó-Maroslele-Ferencszállás határában a legjelentősebb. 4. Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Mintavétel helye: KMNPI működési terület DK-i része Mintavétel ideje: 1997-2007 Eredmény: A Dél-Tiszántúl löszpusztagyepjeinek nagy része csak utak menti mezsgyékben maradt meg. A mezsgyék feltárása során 84 db mezsgye jellemzése és leírása történt. Számos védett növény, valamint fokozottan védett állatfaj (atracélcincér) előfordulását sikerült kimutatni. A kutatási jelentés megalapozza a későbbi védetté nyilvánítási eljárásokat és a Natura 2000-es fajok felmérését. 5. Gyepesítések vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó területi egységén Mintavétel helye: KMNP Kardoskúti Fehértó Mintavétel ideje: 2008.05.-06. Eredmény: A Kardoskúti Fehértó környékén különböző módszerekkel visszagyepesített szántók (gyepvetőmaggal, lucernával és a spontán gyepesedéssel végzett gyepesítések) összehasonlítása történt meg. Az eredmények alapján a spontán gyepesítések alkalmazása, megfelelő kezelésekkel kombinálva eredményezte a legtermészetesebb fajkészlet kialakulását. 6. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság csanádi-háti halmainak felmérése Mintavétel helye: KMNPI működési terület DK-része: Csanádi-hát Mintavétel ideje: 2008 Eredmény: A valamikori Csanád Arad Torontál vármegye keleti felén 21 település közigazgatási határából összesen 204 kunhalomról gyűjtöttünk információkat és kategorizáltuk őket értékességük szerint. 8
3.2. Monitorozás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. Országos Ürgemonitorzó KMNPI Akció 2. Magyar tarsza (Isophya costata) monitorozás 3. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) monitorozás 4. Törpemandula (Prunus tenella) monitorozás 5. Vízilófark (Hippuris vulgaris) monitorozás 6. Sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) monitorozás 7. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozás 8. Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozás 9. Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása 10. Kétéltűek és hüllők monitorozása az NBmR keretében Kisbenedek Tibor KMNPI KMNPI KMNPI KMNPI KMNPI KMNPI KMNPI Babocsay Gergely Feladat - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. 350.000,- A faj monitorozása a Maros gátrendszer hazai szakaszán. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának pontos térképezése kijelölt 1x1 km-es kvadrátban, valamint pontszerű felmérés az összes ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése 4 db 1x1 km-es kvadrátban. 350.000,- Kétéltű és hüllő fajok felmérése a Kardoskúti Fehértó területi egységen. 11. Halközösségek monitorozása Sallai Zoltán 600.000,- Halak monitorozás a Hortobágy- Berettyón. 12. Vízi makroszkopikus gerinctelenek monitorozása BioAqua Pro Kft. 800.000,- Folyamatos monitorozás a KMNPI működési területén. 9
13. Vízipáfrány-társulás (Salvinio-Spirodeletum) monitorozása 14. Sulymos-társulás (Trapetum natantis) monitorozása 15. Ecsetpázsitos sziki rét társulás (Agrostio-alopecuretum) monitorozása 16. Kisemlősök monitorozása bagolyköpetek vizsgálatára alapozva 17. Épületlakó denevérek monitorozása 18. Fűz-nyár ligeterdő társulás (Salicetum albae-fragilis) monitorozása 19. Bárányparéjos társulás (Camphorosemtum annuae) monitorozása 20. Bajuszpászitos-sziki sóballás társulás (Crypsido-Suaedetum maritimae) monitorozása 21. Sziki tölgyes társulás (Galatello- Quercetum roboris) monitorozása 22. Egyenesszárnyúak (Orthoptera) monitorozása 23. Pelefajok monitorozása Natura 2000 keretében 24. Tavi denevér (Myotis dasycneme) monitorozás KMNPI KMNPI KMNPI Dobrosi Dénes, KMNPI Dobrosi Dénes KMNPI KMNPI KMNPI KMNPI Kisbenedek Tibor KMNPI Dobrosi Dénes - Folyamatos monitorozás a Kis- Sárrét területi egységen. - Folyamatos monitorozás a Kis- Sárrét területi egységen. - Folyamatos monitorozás a Kis- Sárrét területi egységen. 350.000,- Bagolyköpetek gyűjtésével, vizsgálatával végzett kutatás. 350.000,- Folyamatos monitorozás kistáj szinten. - Folyamatos monitorozás a marosi erdőrezervátumban és egy kezelt erdőben. - Folyamatos monitorozás a Kardoskúti Fehértó területi egységen. - Folyamatos monitorozás a Kardoskúti Fehértó területi egységen. - Folyamatos monitorozás a Bélmegyeri Fáspuszta területi egységen. 150.000,- Folyamatos monitorozás. - Pelefajok felmérése a Dél-Bihari szikesek Natura 2000 területen. 400.000,- A faj felmérése a KMNPI működési területén. 10
25. Gőtefajok monitorozása KMNPI - Gőtefajok felmérése a Cserebökény Natura 2000 területen. 26. Natura 2000 élőhelyek monitorozása élőhelytérképezéssel 27. Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése Majláth Imre, Deák József Áron KMNPI 1.270.000,- Á-NÉR élőhelytérképezés Natura 2000 területeken. - Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése 1. Országos Ürgemonitorozó Akció: A felmérés a következő lokalitásokban történt 2008-ban (5x200m): Fábiánsebestyén, Mátéfi-gyep (nincs), Szentes, Veres Zoltán-puszta (nincs), Szentes- Hékéd (nincs), Dévaványa, Kősziget (3 lyuk), Füzesgyarmat, Lovaspálya (2 lyuk), Szeghalom, Sziget (2 lyuk), Kétegyháza (nincs). 2. Magyar tarsza (Isophya costata) monitorozása: Mintavétel helye: Maros-gát Eredmény: (1) A 2008.05.19-én végzett mintavétel volt csak sikeres, a megfigyelt 5 adult példányból 4 hím egyed és egy nőstény egyed volt. (2) Az idei évben kissé magasabb volt a faj denzitása mint tavaly, a 2007-es évben 0,033 egyed/m2, míg 2008-ban 0,05 egyed/m2 volt a becsült denzitás. 3. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) monitorozása: Mintavétel helye: az összes ismert természetes és telepített állományra vonatkozik. Mintavétel ideje: 2008. 03.26., 2008.03.28., 2008.04.02. Eredmények: (1) KMNP Csorvási löszgyep: A virágzó tövek száma 2008-ban 1217 virágzó tő, amely több mint az eddig számolt legtöbb virágzó tő (2006-ban 1206 tő volt). A nem virágzó tövek száma 421 tő volt, mely több mint a tavalyi tőszám (346 tő). A fiatal tövek száma közel ugyanannyinak mutatkozott az utóbbi években. A csíranövények száma a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb volt, 2008-ban 671 csíranövény volt. Az egyes években igen jelentős eltérések mutatkoztak a csíranövények számában. (2) KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták,ördögsánc: A betelepített idősebb tövek közül 2008-ban 18 virágzó tő volt, amely több mint a korábbi években. A 2001-2002 során magról előnevelt és kiültetett palánták közül néhány tő most érte el az egy virágos állapotot. Valószínűleg ezért növekedett meg a virágzó tövek mennyisége. 17 nem virágzó idősebb tő, 323 fiatal és 194 csíranövény került elő összesen a vetett állományokkal együtt. (3) KMNP Tatársánc ősgyep: 18 virágzó tő, 9 nem virágzó idősebb tő, 30 fiatal, 8 csíranövény és a kerítésen kívül korábbi magvetésekből 103 fiatal erdélyi hérics volt jelen 4 ponton. 11
4. Törpemandula (Prunus tenella) monitorozása: Mintavétel helye: az összes ismert állományra vonatkozik. Mintavétel ideje: 2008. április 9., 2008. április 14., 2008. április 16., 2008. május 21. Eredmények:(1.) A kondorosi 44-es főút mezsgyéje, Kondorosról Békéscsaba felé vezető út bal oldalán.(kondoros): két külön borítási értékkel jellemezett folt van: 6x6 és 3x4 méteres állományokban fordul elő a növény 10 és 20 %-os borítási értékekkel. (2.) Kondoros-Hunya határmezsgye: különálló ponton van jelen a növény összesen 24 hajtással (3.) Kondorostól északra lévő mezsgye, magassági pont környéke: 13 x 5 méteres állomány 70%-os borítási értékkel (4.) Kondorostól északra lévő mezsgye akácfasor alatt: Két foltban helyezkedik el. Az egyik 11,5 m x 3,5 m, 50% akácfasor alatt helyezkedik el. Egy másik foltja 2x 3,5 méteres 60%-os borítási értékkel. (5.) Csorvás-Orosháza határmezsgye: 250 méter hosszon 8 különböző ponton helyezkednek el a mezsgyében az állományok (6.) Csorvási vasúti mezsgye: A szántóföld felőli sáv 19 x 1,5 m (10 %-os borítási értékkel), beszántás veszélyezteti. Kökény borítása 90%. A vasút felőli oldala 12 x 1 m (5%) kökénnyel be van nőve szinte teljesen. (7.) Mezőkovácsháza-Medgyesegyháza műút mezsgyéje(magyarbánhegyes): 4,6 x 3,3 m (70 %-os borítási értékkel). (8.) Kaszaper-Tótkomlós közúti mezsgye jobb oldal : : 26,5 x 7,7 m kiterjedésű folt (35 %- os borítással). (9.) Mezőhegyes-Végegyházi vasúti mezsgye : Egyik oldalról a vasúti töltés és árok határolja, a másik oldalról pedig a szántóföld. 6 foltban fordul elő 20-75%-os borítási értékekkel 530 méter hosszan. (7,4 x 4 m, 13,2 x 6,4 m, 25 x7 m, 13,8 x5,5 m, 1x1 m, 7,3 x 3,3 m kiterjedésben). (10.) Mezőhegyes-Battonya vasúti mezsgye: Két foltja a vasút északi oldalán fordul elő (2,9 x 2,6 m (10%), 1,7 x1,3 m (20 %),. Egy foltja a vasút déli oldalán van 6,1 x 4,2 m (40% borítással) (11.) Mezőhegyes Battonya 457-es vasúti szelvénynél lévő mezsgye: Jelenleg 4 foltban fordul elő (kettő a vasút északi oldalán: 24,1 x 3,3 m, 4,75 x 1,25 m, kettő a déli oldalán: 9,8 x 4,9 m, 6,1 x 2,8 m) igen alacsony 5-10%-os borítási értékekkel. (12.) Peregi löszgyep: 9 x 20 méteres kiterjedésű foltban, (13.) Mezőhegyes államhatársáv: 40 ponton fordul elő kisebb nagyobb megszakításokkal az országhatársávban 1300 méter hosszú szakaszon (14.) Kondorostól ÉK-re lévő két szántó közötti mezsgye: 270 méter hosszú mezsgyeszakaszon 14 ponton fordul elő a növény 10-60 %-os borítási értékekkel eltérő kiterjedésben. 5. Vízilófark (Hippuris vulgaris) monitorozása: Mintavételi helye: KMNP Körös-ártér, Gyigér-zugi mocsár Mintavételi ideje: 2008.06.24. Eredmény: Mivel a faj az alacsonyabb vízborítást kedveli és későbbiekben is magas víz borította a területet nem lehetett megtalálni a növényt. 12
6. Sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Bélmegyeri Fáspuszta, tisztások Mintavételi ideje: 2008.05. 29. Eredmény: A felmérés során 2008-ban a Bélmegyeri Fáspuszta Szolgaerdő tisztásán 1105 tövet számoltunk, a külső tisztáson pedig 15 tő volt jelen. 7. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Tatársánci ősgyep, KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Ördögsánc, KMNP Csanádi puszták, Királyhegyesi-puszta, Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT Mintavételi ideje: 2008.05. 20., 2008.05. 21., 2008.05. 23. Eredmény: Május 20-a körül volt a virágzás maximuma. A virághajtások száma az idei évben összességében 525 volt, mely a tavalyi 172 virághajtáshoz képest jelentős növekedés. A tavalyi 64 helyett 149 virágzó tőcsoport, a virágtalanok száma ezzel párhuzamosan csökkent 84-ről 35-re, mivel sok virágzó tő most virágzott először. (1):Kondoros: S. nutans: 51 tőcsoport: 127 virághajtás S. betonicifolia: 5 tőcsoport: 18 virághajtás (2): KMNP Tatársánci ősgyep: Salvia nutans: nagy tőcsoport: 57 tőcsoport 45 virágzó tőcsoport 220 virágzó szállal, melyből Fiatal virágtalan kis növény: 55 tő Salvia betonicifolia: 3 virágzó tőcsoport 34 virágzó szállal (3): KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Ördögsánc: Összesen: 39 tőcsoport 33 virágzó bókoló zsálya tőcsoport volt jelen 102 virágzó szállal, melyből 35 virágzó szál le volt törve, vagy le volt rágva (valószínűleg őz által). És 6 nem virágzó tőcsoport (4): KMNP Csanádi puszták, Királyhegyesi-puszta: Salvia nutans virágzó tőcsoport: 32, S. nutans virághajtás szám: 76, S. nutans nem virágzó tőcsoport: 5, S. nutans fiatal tő: 300 tő 8. Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kis-Sárrét: Fertály (Biharugra) 1x1 km-es mintavételi négyzetben; KMNPI működési területén Mintavétel ideje: 2008.08.13. Eredmény: (1) Az 1x1 km-es kvadrátban 12 ponton fordult elő kisfészkű aszat nagy kiterjedésű mocsárfoltokban: a becsült tőszám: 28.450 tő. (2) A KMNPI működési területén a védett és a nem védett területeken végeztünk kisfészkű aszat felmérést. A faj fő elterjedési pontjai a KMNP Kis-Sárrét területére esnek. A becsült összes tőszám a megtalált állományok esetében, a mintavételi kvadtáton kívül: 35.392 tő. A KMNP Mágor-puszta kizárólag védett területen kívüli mocsárfoltjaiban Vésztő és Szeghalom községhatárában több állomány is előkerült: 25.311 becsült tőszámban. Ugyancsak jelentős állományai vannak a KMNP Kígyósi-puszta területén (Szabadkígyós, Kétegyháza, Gyula) községhatárában főként a védett terület mocsaraiban: 5828 becsült tőszámban. 13
9. Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták térségében 2 esetben nem védett területen: Kelemenzug-Rétalj (Dévaványa), Dékány-tanya Laponyag (Dévaványa), és egy fokozottan védett területen Szarkalapos térségében a T9-es tábla környékén (Dévaványa), Rózsási rizstelepen (Szarvas) Mintavétel ideje: 2008. július 28., 2008. július 29. Eredmény: A Szarvas Rózsási-rizstelepen fordult elő a Lindernia a négy mintavételi terület közül. Ott is csak azokban a rizskazettákban, ahol rizstermesztés folyt. A kazetták vízzel borítottak voltak, a szélén pedig 2 méteres sávban fordult elő a növény kiszáradó félben lévő, de még nedves iszapfelszíneken. Közel 200 tő előfordulását sikerült regisztrálni. Az idei évben kijelölt három dévaványai 1x1 km-es kvadrátban a szélsőségesen száraz időjárás miatt nem volt vízborítás, a területek nagy részét szántóföldként művelték. 10. Kétéltűek és hüllők monitorozása NBmR keretében: Mintavétel helye: KMNP Kardoskúti Fehértó területi egység- Fehértó és környéke - 6 mintavételi lokalitás Mintavétel ideje: 2008. márciustól októberig, összesen 7 alkalommal Eredmény: 7 kétéltű (dunai tarajosgőte, pettyes gőte, zöld varangy, vöröshasú unka, zöld levelibéka, barna ásóbéka, kecskebéka komplex) és 2 hüllőfaj (fürge gyík, vízisikló) került elő. Ásóbéka az idei évben nagy számban fordult elő a különböző vízterekben. 11. Halak monitorozása NBmR keretében: Mintavételi hely: Hortobágy-Berettyó folyó KMNPI működési területére eső teljes szakaszán több ponton. Mintavétel ideje: 2008. június 6., augusztus 28., október 31. Eredmény: 32 faj került elő a területről 2008-ban, ebből 6 faj védett: halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), réticsík (Misgurnus fossilis), vágócsík (Cobitis elongatoides), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), továbbá 7 faj az európai jelentőségű Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható: balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), réticsík (Misgurnus fossilis), vágócsík (Cobitis elongatoides), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser). Kiemelendő a selymes durbincs kézre kerülése, amely korábban sem a védett területről, sem a folyóból nem volt ismert, így új fajként írható le a területről. 12. Vízi makroszkopikus gerinctelenek monitorozása: Mintavétel helye: Maros, Kardoskúti Fehér-tó, Hortobágy-Berettyó (Ecsegfalva), Fekete- Körös (Remetei üdülő) Mintavétel ideje: 2008.05.21., 05.22., 05.29. Eredmény: kiértékelés folyamatban 13. Vízipáfrány-társulás (Salvinio-Spirodeletum) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kis-Sárrét, Begécsi halastavak 20x5 méteres része (Ludas-tó) Mintavétel ideje: 2008. július 22. Eredmény: Új mintavételi helyszín lett kijelölve a másik megközelíthetetlensége miatt. A felmérést 5 db 1m 2 -es foltban végeztük. A rucaöröm 90-95%-os borításban volt jelen, a lebegő szintben előfordult még a Lemna minor 1%-os borításban. 14
14. Sulymos-társulás (Trapetum natantis) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kis-Sárrét területi egység, Zsadány Nagy-Toprongyos csatorna 100m²-en a társulás horizontális és vertikális struktúrájának vizsgálata. Új mintavételi terület lett kijelölve, mert a korábbiból rendszeresen eltávolították a vízi növényzetet a horgászok, így monitorozásra alkalmatlan volt. Mintavétel ideje: 2008. július 22. Eredmény: A felmérést 5 db 1m 2 -es foltban végeztük. Az úszó szintben 3 faj, a kiemelkedő szintben 2 faj, az alámerült szintben 1 faj volt jelen. A Trapa natans 30-95 %-os borítási értékekkel fordult elő, a Lemna minor 1-3%, Hydrocharis morsus-ranae 1-2%. 15. Ecsetpázsitos sziki rét társulás (Caricetum acutiformis) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kis-Sárrét területi egység, Zacskó-zug. Mintavétel ideje: 2008. július 22 Eredmény: A felmérés 50x50 m-es állandó kvadráton belül 50 db 1x1 m-es pseudorandom kihelyezésű mikrokvadrátban történt. A fajok száma a cönológiai felvételekben 2008-ban 34 faj volt. A fajok közül mind a négy évben jelen voltak a felvételekben a következők: Alopecurus pratensis, Artemisia sanctonicum, Eleocharis palustris, Elymus repens, Festuca pseudovina, Limonium gmelini. 16. Kisemlősök monitorozása bagolyköpetek vizsgálatára alapozva: A köpetek bontása és feldolgozása még folyamatban van. 17. Épületlakó denevérek monitorozása: Mintavételi hely: Több mintavételi terület van kistáj szinten. Eredmények: A nagy patkósorrú denevér és a csonkafülű denevér van jelen a térségben nagy állománnyal. A nagy patkósorrú denevér kolóniáinak egy részét a gyöngybagoly fenyegeti. A hegyesorrú denevér állománya stagnál. További 2 denevérfaj előfordulását észlelték: korai denevér és szürke hosszúfülű denevér. 18. Fűz-nyár ligeterdő társulás (Salicetum albae-fragilis) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Maros területi egység, Maros ER, valamint kezelt erdő. Mintavétel ideje: 2008. június 19. Eredmény: A 2008-as új módszertan szerint mindkét lokalitásban 3 db 30x30 méteres kvadrátban kvázi szisztematikus elrendezésben 55 db, egyenként 0,5 m²-es kör alakú (sugár = 40 cm) mintavételi egységet kell felvételezni. - Összes edényes növény fajszáma a 3 db 30x30-as mintanégyzetben felvett 165 mintakör alapján a Maros ER mintavételi lokalitásban 25, a kezelt erdő mintavételi lokalitásban 17. - Átlagos fajszám/mintakör: Maros ER esetébe 2,6, kezelt erdő esetébe: 2,58. 19. Bárányparéjos társulás (Camphorosmetum annuae) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kardoskúti Fehértó területi egység, állattartó telephez vezető út mellett. Mintavétel ideje: 2008. július 31. Eredmény: 2008-ban pedig 12 faj volt jelen. A mikrokvadrátokban összesen 12 faj fordult elő, a 2 jellemző, legnagyobb borítási értékekkel előforduló faj a bárányparéj (Camphorosma annua) és a mézpázsit (Puccinellia limosa). Az előző évek felvételeihez képest az alábbi három faj új fajként volt jelen: Agrostis stolonifera, Cerastium semidecandrum, Lepidium ruderale. 15
20. Bajuszpászitos-sziki sóballás társulás (Crypsido-Suaedetum maritimae) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Kardoskúti Fehértó területi egység, tómeder Mintavétel ideje: 2008. július 31. Eredmény: A 2008-as felvételekben a legszélső kvadrátban új faj jelent meg az előző évi felvételekhez képest a Lepidium perfoliatum. Korábban egy Chenopodium faj volt jelen. A társulás névadó fajai közül a sziki sóballa (Suaeda maritima) jelen volt a mikrokvadrátok 85%-ában, változó borítási értékekkel (0,1-45%-os). A tavalyi évben kevesebb kvadrátban volt jelen (73%), és 0,1-60%-os borítási értékekkel. A másik társulásalkotó növényfaj pedig a bajuszpázsit (Crypsis aculeatus) a tavalyi évhez képest jóval több kvadrátban volt jelen (a kvadrátok 78%-ában) 0,1-90%-os borítási értékekkel. Tavaly a bajuszpázsit (Crypsis aculeatus) mindössze három kvadrátban volt jelen 0,1-1%-os borítással. 21. Sziki tölgyes társulás (Galatello - Quercetum roboris) monitorozása: Mintavétel helye: KMNP Bélmegyeri Fáspuszta, sziki tölgyes Mintavétel ideje: 2008. június 5. Eredmény: A 2008-as új módszertan szerint 3 db 30x30 méteres kvadrátban kvázi szisztematikus elrendezésben 55 db, egyenként 0,5 m²-es kör alakú (sugár = 40 cm) mintavételi egységet kell felvételezni. - Összes edényes növény fajszáma a 3 db 30x30-as mintanégyzetben felvett 165 mintakör alapján: 47, a mintakörökön kívüli fa és cserjeszint fajaival együtt 48. - Átlagos fajszám / mintakör: 6,7. 22. Egyenesszárnyúak monitorozása: Mintavétel helye: Mályvádi-legelő Mintavétel ideje: 2008.07.08., 2008.08.05., 2008.09.09. Eredmény: (1) A Mályvádi-legelőn löszös társulásban történt a felmérés, a három mintavétel alkalmával 25 fajt sikerült feljegyezni, ebből 2 védett és 2 fokozottan védett faj. (2) A 2005-ös felmérés alkalmával feljegyzett 10 faj messze alulmarad az idei 25-höz képest, ha közel azonos időpontú gyűjtéseket nézzük akkor a denzitás közel azonos mind két évben. (3) Az élőhely mozaikosságának és diverzitásának megfelelően alakul az Orthoptera közösség fajszerkezete is, megtalálhatók a hygrotherm, szikes és cserjés élőhelyhez kötődő fajok is. (4) A 2005-ös évvel megegyezően a domináns faj az Euchorthippus declivus volt, mellette szubdomináns fajok a Chortippus dorsatus, Omocestus ventralis és a Chorthippus paralellus voltak. 23. Pelefajok monitorozása: Mintavételi hely: Dél-Bihari szikesek Natura 2000 terület, KMNP Kis-Sárrét területi egység Mintavétel ideje: 2008. május-december, havi egyszer Eredmény: A kihelyezett odúkban pelefajok nem voltak megfigyelhetők. 16
24. Tavi denevér (Myotis dasycneme) monitorozása: Mintavételi hely: KMMPI működési terület, ismert kolóniák, valamint potenciális élőhelyek összesen 25 lokalitás. Mintavétel ideje: május-szeptember. Eredmény: 2 jelentősebb kölykező kolónia ismert a térségből (Kunszentmárton, Orosháza). A legstabilabb és egyben folyamatosan növekvő egyedszámú kolónia a kunszentmártoni. A felmérés során 25 élőhelyen összesen 3400 tavi denevér jelenlétét regisztrálták. 25. Gőtefajok monitorozása: Mintavétel helye: Cserebökény Natura 2000 terület, eperjesi bekötőút melletti csatorna. Mintavétel ideje: márciustól júniusig 5 időpontban 2 hetente. Eredmény: A csapdázások során előkerült gőtefajok: dunai tarajosgőte, pettyes gőte. 26. Natura 2000 élőhelyek monitorozása élőhelytérképezéssel: Mintavételi hely: Dévaványa környéki gyepek, valamint Vásárhelyi Kék-tó Natura 2000 területek egyes foltjai. Mintavétel ideje: 2008. év vegetációs periódusa Eredmény: A térképezés a Natura 2000 élőhelyek állományainak felmérésére irányult, á- NÉR élőhelytérképezéssel történt. 27. Ritka és telepesen költő madárfajok monitoringja: Mintavétel helye: KMNP és KMNPI működési terület Mintavétel ideje: 2008 Eredmény: kiértékelés folyamatban 17
4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek A védett vagy védelemre tervezett terület neve 1. Dénesmajori Csigáserdő TT 2. Szarvasi Arborétum TT 3. Szeghalmi Kéktó TT 4. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT 5. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) 6. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) 7. Kishomok TT 8. Körös-Maros Nemzeti Park 9. Körösközi-erdők TK Védettség Jogszabályként megjelent Állapot védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett tervezett tervezett tervezett védett tervezett nem nem nem nem nem nem kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve területi egyeztetési tárgyalás megtartva területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült TKSzÁT részére véleményezésre megküldve 18
4.2. Élőhely fenntartás terület kiterjedés (hektár) élőhely típusa tevékenység 1. Kis-Sárrét, Kivágási-legelő 130 vizes élőhely vízvisszatartás 2. Kis-Sárrét, Szőrét 250 mocsár 150.000 m³ vízpótlás 3. Kis-Sárrét 270 mozaikos gyep és parlag kaszálás, szárzúzás 4. Kis-Sárrét 40 mozaikos gyep legeltetés 5. Dévaványai- Ecsegi puszták 650 mozaikos gyep kaszálás, szárzúzás 6. Dévaványaitúzokvédelmi célú művelés Ecsegi puszták, 146 szántó (repce, lucerna, őszi búza, Túzokvédelmi ugar) Mintaterület 7. 8. 9. Dévaványai- Ecsegi puszták Dévaványai- Ecsegi puszták Dévaványai- Ecsegi puszták 91 szántó 20 vizes élőhely 10. Kígyósi-puszta 88 szántó 350 mozaikos gyep legeltetés túzokvédelmi célú ugaroltatás kopár partvonalú vízfelület fenntartása bivaly legeltetéssel kisparcellás művelés a mezei élettérhez kötődő fajok élőhelyének biztosítása érdekében 11. Kígyósi-puszta 422 mozaikos gyep és parlag kaszálás, szárzúzás 12. Kígyósi-puszta 64 mozaikos gyep legeltetés 13. Körös-ártér, Álom-zug 40 fás kaszáló fás kaszáló jelleg fenntartása szárzúzással, kézi cserjeírtással 14. Körös-ártér 145 mozaikos gyep kaszálás, szárzúzás 15. Kardoskúti Fehértó 1600 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 16. 17. Kardoskúti Fehértó Kardoskúti Fehértó 18. Csanádi-puszták 1500 80 szántó 8 szántó mozaikos gyep és parlag ugaroltatás kék vércse táplákozó terület biztosítása céljából kukorica termesztése és fennhagyása daru táplákozó terület biztosítása céljából legeltetés, kaszálás 19
19. Csanádi-puszták 51 szántó túzokvédelmi célú művelés 20. Maros-ártér 80 kaszáló adventív fajok visszaszorítása 21. Tompapusztailöszgyep 20 löszgyep speciális kezelés 22. Tatársánci ősgyep 0,34 löszgyep speciális kezelés 23. Csorvási löszgyep 1 löszgyep speciális kezelés 20
4.3. Élőhely rehabilitáció terület kiterjedés (hektár) élőhely típusa tevékenység 1. Kis-Sárrét 6,89 szántó visszagyepesítés lucerna telepítéssel 2. Kis-Sárrét 51,25 szántó visszagyepesítés gyep telepítéssel 3. Kis-Sárrét 1,5 becserjésedett túzok élőhely helyreállítása gyep cserje írtással fafajcserés 4. Kis-Sárrét 4,47 erdő állományszerkezet átalakítás akác állományok véghasználatával 5. Dévaványai- visszagyepesítés lucerna és 187 szántó Ecsegi puszták füveshere telepítéssel 6. Dévaványai- visszagyepesítés gyep 16 szántó Ecsegi puszták telepítéssel 7. Kígyósi-puszta 6 szántó erdő telepítés 8. Körös-ártér, visszagyepesítés 28 szántó Álom-zug cserjeírtással 9. Körös-ártér 28,68 erdő fafajcserés állományszerkezet átalakítás nemesnyár állományok véghasználatával 10. Körös-ártér 12,75 erdő fafajcserés állományszerkezet átalakítás őshonos fafajú állományok ültetésével 11. Csanádi-puszták 56,99 szántó lucerna telepítés túzok táplákozó terület biztosítása céljából 12. Maros-ártér 150 szántó szárzúzás spontán visszagyepesedés elősegítése céljából 13. Maros-ártér 3,9 erdő fafajcserés állományszerkezet átalakítás nemesnyár és japánakác állományok véghasználatával 21
4.4. Fajvédelem Ebben a fejezetben kizárólag az élőhelyfenntartástól, élőhelykezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük. Faj, fajcsoport tevékenység hatás erdélyi hérics (Adonis x hybrida) szaporitás, állomány felmérés kónya zsálya (Salvia nutans) kétéltűek (Amphibia) fekete gólya (Ciconia nigra) fehér gólya (Ciconia ciconia) Rétisas (Haliaeetus albicilla) parlagi sas (Aquila heliaca) kerecsensólyom (Falco cherrug) kék vércse (Falco vespertinus) széki csér (Glareola pratincola) Haris (Crex crex) szalakóta (Coracias garrulus) Túzok (Otis tarda) denevérek (Chiroptera) ürge (Spermophillus citellus) szaporitás, állomány felmérés tavaszi közúti kétéltűmentés költőpárok felmérése a fészkek fészektartóra helyezése, vezeték szigetelés költőpárok felmérése, ellenőrzése költőpárok felmérése, ellenőrzése műfészek kihelyezés, költőpárok felmérése, ellenőrzése költőláda kihelyezése, költőpárok ellenőrzése költőhely megóvása mezőgazdasági műveléstől revír felmérés, védelem költőláda kihelyezése, költőpárok ellenőrzése állomány felmérés, fészekmentés épületlakó kolóniák felmérése Áttelepítés 55 ponton történt magvetés. A számlálások alapján az állomány 3902 tő volt. 275 ponton történt magvetés. A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok száma 149 volt. 7 faj 15914 egyedének mentése. 13 költőpár 23 fészek tartóra helyezése, 14 veszélyeztetett fészek 400 méteres körzetében szigetelés. 11 költőpár, 9 sikeres költésből 13 kirepült fióka. 8 költőpár, 5 sikeres költésből 7 kirepült fióka. 19 műfészek kihelyezése. 12 költőpár, 10 sikeres költésből 39 kirepült fióka. A költőládák száma 17 telepen 498 db volt. A költési eredmények feldolgozása folyamatban van. A költések a csapadékos időjárás miatt meghiúsultak. (minimum 8 pár) 20 felmért revír, kaszálás korlátozása 160 új költőláda került kihelyezésre, ezzel a számuk 295 db-ra nőtt. Az ismert költő állomány 88 pár. A tavaszi maximum a működési területen 502 pd. 8 visszatelepített madár. 12 jelentős - 4 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), 8 nagy patkósdenevér (Rhynolophus ferrum-equinum), 1 tavi denevér (Myotis dasycneme) - kolónia. 196 példány áttelepítése a szegedi repülőtérről a Kis-Sárrétre. 22
Erdélyi hérics (Adinis x hybrida) 2008-ban is folytattuk a faj magról történő szaporítását. Csorváson a Sarkadidűlőben 55 ponton történt magvetés ősszel. Az Ördögsáncon és a Tartársánci ősgyepen nem volt magvetés. A 2006. évi magvetésből Csorváson 105 csíranövényt és 3 fiatal tövet találtunk, a 2007-ben elvetett magokból 2008-ban még nem találtunk csíranövényeket. A korábbi magvetésekből származó tövek száma az Ördögsáncon 76 fiatal tő és 94 csíranövény, míg a Tatársáncon 103 fiatal tő volt. Az ellenőrzés nagyobb hatékonysága érdekében a virágzási időszak alatt az Igazgatóság 2008-ban is figyelőszolgálatot létesített a csorvási termőhely esetében. A három állomány idei adatait az alábbi táblázatokban adjuk közre. KMNP Csorvási löszgyep: Virágzó tő Nem virágzó tő Második éves kis növény Első éves csíranövény Összesen Sarkadi-tanya 170 90 81 9 350 Brucella-dűlő 7 6 23 0 36 Farkas-tanya 417 173 606 452 1648 Vadkörte-fa 623 152 163 210 1148 Összesen: 1217 421 873 671 3182 KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Tatársánc 18 9 133 8 168 KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Ördögsánc 18 17 323 194 552 23
Kónya zsálya (Salvia nutans) Az erdélyi héricshez hasonlóan ennél a fajnál is folytattuk a magról történő szaporítást. A kondorosi termőhelyen 160 ponton, a Tatársánci ősgyepen 115 ponton történt magvetés az őszi időszakban. A 2008. évi állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredménye az alábbiak szerint alakult. Kondorosi kónya zsálya termőhely: 2007-hez képest a virágzó tőcsoportok száma 34-ről 39 nőtt, a virághajtások száma 97-ről 127-re növekedett meg. A Salvia betonicifolia virághajtások száma 12-ről 18-ra növekedett, a virágzó tőcsoportok száma 6-ról 5-re csökkent. A 2006-ban 40 ponton elvetett magokból 2008-ban 144 kis növényt lehetett megszámolni, tavaly ugyanitt 164 kis növény volt. KMNP Tatársánci ősgyep: Tatársáncon a virághajtások száma a 2007. évi 44-ről 220-ra növekedett meg. A 2007. évi 17 virágzó tőcsoport helyett 2008-ban 45 virágzott. A virágtalan idősebb tőcsoportok száma 12 volt a 2007-es 28-hoz képest. A Salvia betonicifolia virághajtásainak a száma a 2007-es 6 (2 tőcsoport) helyett 34 (3 tőcsoport) volt. A 2006-os magvetésből 16 kis növényt lehetett megtalálni. KMNP Dévaványai-Ecsegi-puszták, Ördögsánc (telepített állomány): A 2007-es 12 virágzó tőcsoport helyett 2008-ban 33 virágzó tőcsoport volt, míg a virághajtások száma 30-ról, idén 103-ra növekedett. A virághajtások közül 35 le volt törve, vagy rágva valószínűleg őzek által. A sánc tetején lévő, 2001-es magvetésből származó tövek 2008-ban kezdtek el először virágozni. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): A területen 32 virágzó tőcsoport 76 virághajtással, 5 nem virágzó tőcsoport és egy 30 m 2 -es egybefüggő területen kb. 300 virágtalan fiatal tő, továbbá 5 tő S. betonicifolia 42 virághajtással volt jelen. 24
Kétéltűmentés A Kígyósi-puszta területi egység egy forgalmas útszakaszán hatodik alkalommal végeztünk kétéltűmentést március 11. és április 6. között. Ebben az évben 7 faj több, mint 15000 egyedének mentésére került sor. Faj Példányszám Példányszám Példányszám Példányszám Példányszám (2004) (2005) (2006) (2007) (2008) Triturus vulgaris 1 154 1423 1693 95 Triturus dobrogicus 520 2330 6498 1400 128 Bombina bombina 907 5124 10 632 7766 3054 Pelobates fuscus 2152 10 908 46 572 8573 12435 Bufo viridis 179 59 51 10 29 Hyla arborea 192 476 199 150 172 Rana esculenta komp. 7 3 3 0 1 Összesen: 3957 19 054 65 333 19 592 15 914 Fekete gólya (Ciconia nigra) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A Nemzeti Parkban 7 pár, azon kívül további 6 pár költése vált ismertté a működési területen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2008-ban a működési területen 23 fészek tartóra helyezése történt meg. Ezen felül 14 veszélyeztetett, az Igazgatóság által kijelölt fészek 400 méteres körzetében történt teljes körű szigetelés a középfeszültségű hálózaton. Rétisas (Heliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A Nemzeti Parkban 5 pár, azon kívül további 6 pár költése vált ismertté a működési területen, melyből 9 pár volt sikeres (13 kirepült fióka). Költést zavaró tényezőt egy esetben feltételeztünk. 25
Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A Nemzeti Parkban 2 pár, azon kívül további 6 pár költése vált ismertté, ebből 5 pár volt sikeres (7 kirepült fióka). Egy öreg madarat a fészek alatt elpusztulva találtunk. A vizsgálatok sem lelövésre, sem mérgezésre utaló jelet nem mutattak ki. Kerecsensólyom (Falco cherrug) 2008-ban 19 műfészek kihelyezésére került sor, főként magasfeszültségű oszlopokra (14 db). A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A Nemzeti Parkban 3 pár, azon kívül további 9 pár költése vált ismertté, melyből 10 pár volt sikeres (39 kirepült fióka). A 12 párból 9 pár műfészekben költött. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében két fiatal egyedre került műholdas adó. Kék vércse (Falco vespertinus) 2008-ban egy új mesterséges telepet létesítettünk, további egy meglévő telepet bővítettünk (40 db új költőláda). A főként a Nemzeti Parkban, kisebb részben SPA területen lévő költőládák száma 2008-ban 17 telepen 498 darab volt. A költőládák ellenőrzése folyamatosan zajlott valamennyi telepen. A költési eredmények feldolgozása jelenleg folyamatban van. Az előzetes adatok szerint a tavalyi évhez hasonló mennyiségű pár költött (220 költőpár/2007). A kékvércse-védelmi LIFE program keretében a Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén idén is folytatódott a faj élőhely-használatára irányuló kutatás (MME). Ebben az évben 17 adult madáron volt rádióadó a költési időszakban. Székicsér (Glareola pratincola) A működési területen egy, rendszeresen használt költőhely van, mezőgazdasági környezetben. A telep felderítését követően felvettük a kapcsolatot a földtulajdonossal, a jelentős májusi-júniusi csapadék azonban meghiúsította a költéseket (min. 8 pár). Pótköltés nem volt. Haris (Crex crex) Az évről-évre stabil költőállománnyal rendelkező Hármas-Körös hullámterén 2008- ban is elvégeztük a revírek felderítését (20 felmért revír). A költőterületek kivétel nélkül az Igazgatóság saját vagyonkezelésében vannak, így a kaszálási időpontok jól befolyásolhatók. 26
Szalakóta (Coracias garrulus) 2008-ban 160 új költőláda került kihelyezésre. Ezzel a működési területen, zömében a Nemzeti Parkban lévő költőládák száma 295 darabra nőtt. A költőládák ellenőrzését elvégeztük. A költési eredmények feldolgozása folyamatban van. Az ismert párok döntő többsége a mesterséges költőládákat használja. Túzok (Otis tarda) A tavaszi számlálások során Dévaványa térségében 425-, a Csanádi pusztákon 28-, a Kis-Sárréten 49 madár került megfigyelésre. A mezőgazdasági munkák során előkerült fészekaljak száma az Igazgatóság működési területén ebben az évben is alacsony volt (22 fészek). Ezek közül 5 esetben kellett a tojásokat (9 db) a Túzokvédelmi Állomásra vinni. A bekerült tojások keltetése a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történt. 2008-ban további 24 tojás került be az állomásra (ebből 9 záptojásként érkezett) az ország többi részéből. Összesen 9 csibe kelt ki, közülük egy adoptálásra került, 7 példány repatriációja történt a Túzokvédelmi Mintaterületen. Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2008-ban 12 jelentős kolónia (4 csonkafülű, 8 nagy patkósorrú, 1 tavidenevér-kolónia) volt ismert, melyek zavartalanságát rendszeres ellenőrzéssel biztosítottuk. Ürge (Spermophilus citellus) A még meglévő állományok tavaszi felmérést elvégeztük. Jelenleg mindössze három kis létszámú állománya ismert a működési területen, valamennyi a Nemzeti Parkon kívül. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében 196 példányt telepítettünk át a szegedi repülőtérről a Kis-Sárrét területi egységbe. Középfeszültségű vezetékszakaszok szigetelése 2008-ban 38,5 kilométernyi középfeszültségű vezetékszakasz teljeskörű szigetelése történt meg kiemelten fontos térségben. 27
4.5. Saját állatállomány Faj Fajta Egyedszám Változás 2008-ban Szarvasmarha magyar szürke 1044 + 190 Bivaly bivaly 97 + 28 Juh racka 439-6 Juh cigája 467 + 4 Sertés mangalica 4-3 28
4.6. Vadászterületek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek: KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.215 KMNPI Szabadkígyósi vadászterület 1.580 KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 KMNPI Montág-pusztai vadászterület: 2.193 A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók. 29
4.7. Halászati vízterek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs. Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken: - Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 ha - Hortobágy-Berettyó folyó 160 ha - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 ha A fenti halászati vízterek halászati illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja. A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első ötéves tervekben is szerepelt. A második öt éves ciklus során, amely a 2006. évtől kezdődött, ezeknek az élőhelyeknek a fejlesztésére jelentős hangsúly helyeződik. Az eddigi ilyen irányú élőhely-fejlesztési törekvések sajnos hiábavalónak bizonyultak a vízügyi érdekekkel való ellentétben állás miatt. A természetes ívóhelyek relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. szentély jellegű holtágak. A szentély jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható. 30
5. Jogi és hatósági ügyek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 2008- ban 4 db helyszíni bírságot szabott ki 18.000,- Ft értékben Az Igazgatóságnak két polgári peres ügye volt 2008-ban. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mindkét esetben, szerződésben foglalt díj megfizetésének elmaradása miatt, fizetési meghagyás útján bírósági eljárást kezdeményezett. Tekintettel arra, hogy a kötelezettek a fizetési meghagyással kapcsolatban ellentmondással éltek, az ügyek peres ügyként folytatódtak. Mindkét per folyamatban van. 31
6. Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2008. év végén 20 fő volt. Ennek értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága elfogadható, az egy főre jutó működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti. Különösen bonyolult így a nem védett Natura 2000 területek ellenőrzésének biztosítása. A területi irodák információtechnológiai fejlesztése tovább folyt. Minden természetvédelmi őr számára elérhetővé vált valamilyen munkaállomás használata. A munkaállomások 50 %-a képes ARC GIS kezelésre. A tájegységek központi irodáiban 1 Mbit/sec bérelt vonali távmunkás végpontokkal biztosított az internet hozzáférés. A természetvédelmi őrök számára 2008-ban GPS-t és távcsöveket vásároltunk. A 2008. év során két szolgálati gépjármű cseréje történt meg, Mindkét esetben Lada Nivát cseréltünk Suzuki Jimny típusú terepjáró személygépkocsira. A természetvédelmi őrök ruházati ellátottsága elfogadható szinten van. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően, hullámokban került használatba. A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően a közös szolgálatteljesítések iránti igény fennáll. A Természetvédelmi Őrszolgálat legfontosabb jellemzőit a táblázat mutatja be. Végzettség felsőfokú Középfokú Összesen Létszám 16 4 20 Egy főre eső terület (ha) átlag minimum maximum Működési terület 39.950 16.552 156.711 Védett természeti terület 2.645 357 7.996 32
7. Költségvetés és vagyon A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő épület- és építményállomány állapotában 2008. évben jelentős változás nem történt. Az épületek műszaki állapota a korábbi évek beruházásainak és felújításainak köszönhetően elfogadható. Az Igazgatóság megalakulásakor átvett vagy idő közben használtan vásárolt létesítmények új funkcióknak megfelelő átalakítása, teljes felújítása jórészt megtörtént. Az Igazgatóság működése alatt létesült épületek korukból adódóan jó műszaki állapotban vannak. Az elkövetkező években a meglévő létesítmények állagmegóvása és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek csökkentését célzó beruházások kerülnek előtérbe. Az előzőekben leírtakhoz igazodva 2008. évben a székház fűtési költségeinek csökkentése érdekében sor került egy vegyes tüzelésű kazán beszerzésére. A kazán beszerelése és beüzemelése után a 2009-2010-es fűtési szezontól látja el az épület fűtését jelentős gáz és ezzel költségmegtakarítás mellett. Az Igazgatóság felújítási munkái során sor került három megfigyelő torony teljes felújítására és festésére, a székházépület részleges belső festésére, a Biharugrai Iroda vízvezeték, tető felújítására és belső festésére, az atyaszegi istálló tetőszerkezetének és nyílászáróinak felújítására, valamint 2008-ban folytatódtak a Montág-pusztai telep 2007- ben elkezdett felújítási munkái. A meglévő és újabb igények kielégítése érdekében az Igazgatóság eszközállományának fejlesztése folyamatos költségigényt jelent. Ez elsősorban a számítástechnikai és kommunikációs területet illetve a gépjárműállományt érinti. Az Igazgatóság számítógépeinek és informatikai eszközeinek egy része az elhasználódás miatt folyamatosan cserére szorul, illetve az új szakmai igények és a hatékonyabb munkavégzés érdekében fejlesztést igényel. 2008 évben ennek megfelelően került sor több számítógépre az elavult irodai alkalmazások helyett frissebb verziók licencének megvásárlására, új nyomtatók, számítógépek és alkatrészek vásárlására. Igazgatóságunk 2008-ban vásárolt három darab Suzuki Jimny terepjárót egy darab Skoda Fabia személygépkocsit és egy darab Ford Ranger kisteherautót. A beszerzésekre részben a korábbi, elöregedett Niva állomány cseréje érdekében kerületek sor, közülük kettő darab az Őrszolgálat munkáját segíti. Az Anna-ligeti park fenntartási munkáit segíti egy DETK -115 típusú szippantó kocsi, mely alkalmas a telepített növényállomány öntözésére, emellett szükség szerint a Nemzeti Park bármely területén végezhet kisebb kapacitású vízszállítási vagy kármentesítési feladatokat. A gyep és parlagterületek kezelését segíti egy új RZ-3-as szárzúzó, mely a meglévő erőgépekkel nagy területteljesítmény mellett hatékonyan alkalmazható parlagszántók gyommentesítésére, legelők tisztító kaszálásra, cserjésedő területek tisztítására. Az élőhelyfenntartási munkák során több olyan feladat jelentkezik, melyet nem lehet nagygépekkel elvégezni. A kézimunkák hatékonyabbá tétele érdekében kisgépek beszerzése is szükséges volt. A feladatok ellátását segíti a 2008 évben beszerzett talajfúró, rotációs kapa és a motoros kaszák. 33
A Biharugrai halastavak, az Ugrai- és Sző-rét természetvédelmi kezelési feladatait segíti egy három személyes műanyag csónak. A mindössze 50 kg tömegű csónak könnyen mozgatható és eljuttatható a gépkocsival nehezen megközelíthető rétekhez is. össze. Igazgatóságunk költségvetési és vagyoni jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják 7.1. táblázat: Kiadások Teljesítés (eft) Működési kiadások Személyi juttatás 254 816 Járulék 78 487 Dologi 382 743 Működési célú pénzeszköz átadás 37 135 Felhalmozási kiadások Intézményi beruházás 53 522 Felújítás 10 413 Felhalmozási célú pénzeszköz átadás 0 Egyéb központi beruházás 0 Kölcsönök nyújtása 240 Finanszírozás kiadásai 28 667 Kiadások összesen 846 023 7.2. táblázat: Bevételek Teljesítés (eft) Bevételek Intézményi működési 270 959 Támogatás értékű műk. Bevétel és egyéb bev. 272 432 Felhalmozási 36 753 Kölcsönök visszatérülése 240 Bevételek összesen 580 384 Költségvetési támogatás Működési 444 257 Felhalmozási 24 370 Támogatás összesen 468 627 Összes bevétel 1 049 011 Működési bevétből 2007. évi előirányzatmaradv.igbevét: 15 995 Felhalmozási bevétből 2007. évi előirányzatmaradv.igbevét: 11 521 Költségvetési befizetés, visszafizetés Előirányzat-maradvány igénybevétel összesen: 27 516 2008. évi maradvány 202 988 34
7.3. táblázat: Vagyon Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték (eft) (eft) (eft) Vagyoni értékű jogok 3.277 1.158 2.119 Szellemi termékek 13.722 13.609 113 földterület 2.640.074-2.640.074 telek 45.421-45.421 épület 959.516 103.175 856.341 építmény 529.210 77.690 451.520 Gépek, berendezések, felszerelések képzőművészeti erdő 40.995-40.995 ügyviteli 52.121 46.034 6.087 egyéb 243.759 145.350 98.409 - - - alkotások Járművek 109.501 67.816 41.685 Tenyészállatok 84.518 22.233 62.285 Beruházások, felújítások 84-84 Összesen 4.722.198 477.065 4.245.133 7.4. táblázat: Épületek Az épület típusa* Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Iroda 7 1 Szolgálati lakás 2 - Állattartó épület 24 - Egyéb állattartó építmény 17 - Tanya 6 - Egyéb 2 - * A turisztikai létesítmények a 8. fejezetben kerülnek részletezésre 7.5. táblázat: Eszközök Az eszköz megnevezése Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Mezőgazdasági munkagép 63 10 Terepjáró 24 4 Motorkerékpár 4 - Kerékpár 81 - Vízijármű 8 1 Videokamera 2 - Digitális fényképezőgép 34 1 Hagyományos fényképezőgép 24 - Állványos távcső 15 - Kéztávcső 69 5 Éjjellátó készülék 1 - Számítógép 65 7 Mobiltelefon 45-35
8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 8.1. Infrastruktúra Jelenleg két látogatóközpontot üzemeltet az Igazgatóság: egyik az 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi, amely 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi minősített erdei iskola programszolgáltató hely. A 2003 májusában megnyitott Körösvölgyi a szarvasi Annaligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél- Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi is várja erdei iskolás programokkal a diákokat. A látogatóközpontokban igényelhető programok és szolgáltatások évről-évre bővülnek: túravezetés, rendhagyó órák megtartása, szakmai ismeretterjesztő előadások, konferencia és oktató termek kiadása, kerékpárkölcsönzés, kiadványok és ajándéktárgyak értékesítése. A két látogatóközpont mellett egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet az Igazgatóság Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik fogadóközpont ezt a feladatot is át fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz szokott múzeum látogató turistáknak ez a kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények között átadott ismeretterjesztésre is. A 2007-től működő Bihari Madárvárta hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m 2 -es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó 36
melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik. A területi egységeken kialakított tanösvények állapota jó, 2008-ban a Kígyósi tanösvény elemei felújításra kerültek. 2008-tól Üdülési Csekk elfogadóhelyként regisztráltattuk két látogatóközpontunkat és a Bihari Madárvártát. Turisztikai infrastruktúra: Száma Befogadó képesség Állapot értékelés 2 80 és 50 fő jó Kiállítás 5 állandó és 50 fő/hely jó 2 időszakos Tanösvény 5 jó, a rongálások folyamatosan javítva, a Kígyósi Tanösvény felújítva Szálláshely 2 48 és 46 fő jó 8.1.a. ok és szálláshelyek Réhelyi : 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi minősített erdei iskola programszolgáltató hely. Körösvölgyi : 2003-ban nyílt meg oktatási, nevelési, ökoturisztikai célokra, ezen kívül konferenciák, továbbképzések kitűnő helyszíne. A főépületben állandó és időszakos kiállításokkal várjuk a vendégeket, az Anna-ligetben tanösvényt alakítottunk ki. Bihari Madárvárta: 2007-ben KIOP forrásból létesített, a bihari tájre jellemző erdei iskolák, környezettudatosságra nevelő táborok, szakmai műhelymunkák helyszíne. Az épületben 46 fő részére szálláslehetőség is biztosított. 37
8.1.b. Kiállítások Név Téma Cím Látogathatóság A Kardoskúti Fehértó Kardoskút, Előzetes élővilágának a Pusztaközpont bejelentkezéssel bemutatása A Fehértó természeti értékei A Nagy-Sárrét jelene és múltja Halászati kiállítás /F/Eltűnő hagyomány A Dél-Tiszántúl természeti képe Élet-Képek Variációk hat lábra - Találkozás a rovarokkal "Itt van az ősz" 8.1.c. Tanösvények A térség természeti értékei és a túzokvédelem Az egykor itt élt halászattal foglalkozó emberek munkaeszközeit, életmódját mutatja be a kiállítás Ösztörű kiállítás A táj kialakulása és a benne élő ember, a térség természeti értékei és az ezeket veszélyeztető tevékenységek Fotó kiállítás természetvédelmi mérnök hallgatók munkáiból A Magyar Természettudományi Kiállítás vándorkiállítása Képzőművészeti pályaművek kiállítása Dévaványa, Réhely Dévaványa, Réhely Dévaványa, Réhely Körösvölgyi Körösvölgyi Körösvölgyi Réhelyi Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-április 30. Szeptember 4- szeptember 30 Október 3-október 31. Név Helye Hossza Jellege Réhelyi Tanösvény Dévaványa-Réhely 1,5 km bemutató Kígyósi Tanösvény Szabadkígyós 5 km bemutató Anna-ligeti Szarvas, Anna-liget 1,5 km bemutató Tanösvény Kisvátyoni Geszt 8 km bemutató Tanösvény Mágor-pusztai Tanösvény Vésztő-Mágor 500 m bemutató 38
8.2. Kiadványok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a megalapításakor célul tűzte ki, hogy területi egységeit külön kiadványokban mutatja be. A kiadványsorozat elkészítésének 2005-ben a végére jutottunk, ugyanakkor a 1997-ben és 1998-ban megjelent Dévaványai- Ecsegi puszták és Kis-Sárrét területi egységeket bemutató kiadványok már elfogytak és aktualitásukból is veszítettek. Az újra történő kiadásukra Turisztikai Célelőirányzat terhére sikeres pályázatot nyújtottunk be. Az ökoturisztikai kínálatunkat, Igazgatóságot bemutató leporellók kiadását és a programajánló megjelentetését az utazás kiállításra időzítettük. 2008 nyarán készítettük el a Réhelyi Tanösvény Kalauz című füzetünket. Sorszám Kiadvány Megjelenés éve 1. Kis-Sárrét leporelló 1998. 2. Réhelyi leporelló 1999., 2003., 2006., 2008. 3. Kisvátyoni Tanösvény leporelló 2002. 4. Kígyósi-puszta leporelló 2002. 5. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2002.,2006. leporelló 6. Körösvölgyi leporelló 2003.,2006. 7. Turisztikai Programajánló (2005-től évente) 2005. 2006., 2007., 2008. 8. Ecotours in the Körös-Maros National Park 2006. leporelló 9. NATURA 2000 területek fenntartása 2006. legeltetéssel a Montág (Csanádi) pusztán leporelló 10. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola 2006 kialakítása leporelló 11. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 1997, 2007. oldalas kiadvány (magyar) 12. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 1997. 13. oldalas kiadvány (angol) 2007. Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány 1997. 14. Kis-Sárrét kiadvány 1998. 15. Kardoskúti Fehértó kiadvány 2002. 16. Kígyósi puszta kiadvány 2002. 17. Mágor-puszta kiadvány 2004. 18. Körös-ártér kiadvány 2004. 19. Csanádi-puszták kiadvány 2005. 20. Maros-ártér kiadvány 2005. 21. Cserebökény kiadvány 2005. 22. Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet 2002. 23. Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi 2002. pusztákon leporelló 24. Anna-ligeti tanösvénykísérő 2003. 39
25. Kis-Sárrét Az ártéri tájgazdálkodással a 2007. Tisza biológiai változatosságáért program jelentősége a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében 26. Szabadvezeték-kiváltás, illetve megszüntetés a KMNP Igazgatóság területén 2007. 27. Túzoklesen a Körös-Maros Nemzeti Park 2007. Igazgatóság hírlevele 28. Réhelyi Tanösvény Kalauz 2008. 29. Crisicum 1. (a KMNP időszaki kiadványa) 1998. 30. Crisicum 2. 1999. 31. Crisicum 3. 2000. 32. Crisicum 4. 2008. 40
8.3. Látogatottság, rendezvények Ökoturisztikai programok 2008-ban a Körös-Maros Nemzeti Parkban A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság 2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek. Tanösvénytúrák előre meghirdetett időpontokban a látogatóközpontokból kiinduló tanösvényeken. Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán, egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a látogatóközpontban igényelhető. Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének, szárításának, felhasználásának titkait, szabályait. Nemzeti Parkok hete programsorozat keretében több nyitott programot és kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt Mágor-pusztán, Kígyósi-pusztán, Kardoskúti Fehértó részterületen és a Kis-Sárréten. Madárgyűrűzés, túzokmegfigyelés és őshonos állatok bemutatása színesítette a programot. Szent Iván éjjelén Csillagászati túra az országos Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében került megrendezésre, amikor az előadásokat és bemutatókat a Kunszentmártoni Csillagász Egyesülettel közösen tartja a nemzeti park. Ezen az estén felelevenítődnek a hagyományok, népszokások, hiedelmek, éjszakába nyúló csillagászati megfigyeléseket tehetnek az érdeklődők. 2006. óta kerül megrendezésre, igen népszerű, régiós vonzerejű program. Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő, kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehértó megfigyelése alkotja. Ebben az évben már kulturális programokkal is bővítettük a rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 4 óráig tekinthették meg a nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök közreműködésével. Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. Ezen a napon kb. 1000 ember kereste fel e nemzeti parki területi egységet. A 2008. év promóciójában kiemelkedő volt, hogy a Kardoskúti Fehértó Természeti Csoda diplomát kapott. A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május 24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez alkalomból a Körös-Maros Nemzeti Park mindkét látogatóközpontja nyílt napot hirdetett meg. 41
A Vizes Élőhelyek Világnapja, a Víz és Meteorológiai Világnap, a Környezetvédelmi Világnap, Állatok Világnapja alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat, hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság. Minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre az Európai Madármegfigyelési Napok. Az akciót a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen szokta megtartani a Kis-Sárréten, a Biharugrai halastavaknál. 2008-ban a Kardoskúti Fehértó területen is meghirdettük a programot. 42
43