H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: 56.662-4-7/2010. Ea: Balatonyi Zsolt Nagyné Korek Katalin Vollmuth Eszter Bang Gyula dr. Ruzsáli Pál Tárgy: Mizsetáp Kft., Lajosmizse, Kinizsi telep, IPPC engedély teljes körű felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T A MIZSETÁP Kft. (6050 Lajosmizse, Mizse 91.) részére a 2010. április 21-én benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti tevékenységre (nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztésre több mint 40.000 férőhely baromfi számára) a Lajosmizse 0340/1, 0342/1, 03339/8 hrsz. alatti telephelyére. Engedélyes adatai: Neve: Mizsetáp Kft. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): 100226713 A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): 101270433 Székhelye: 6050 Lajosmizse, Mizse 91. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás baromfitenyésztés TEÁOR szám: 0147 Folytatásának helye: Lajosmizse 0340/1, 0342/1, 03339/8 hrsz. Súlyponti EOV koordináták: X =191.369 m; Y = 691.025 m; Férőhelyszám: 288.000 db Ebből: Jércenevelő: 2 69.696 db Tojótyúknevelő 3 49.536 db A telephelyen meglévő 2 db egyenként 1.050 m 2 alapterületű jérce ól tartástechnológiáját megváltoztatva ólanként 69.696 db jérce nevelése történik. A telepen az I. ütemben kettő, a II. ütemben egy darab 1.438 m 2 alapterületű tojótyúk ólat építenek, melyek ólanként 49.536 db tojótyúk tartására alkalmasak. A Kft. a telephelyen a bővítést, illetve fejlesztést követően a jércenevelési és a tojótyúk tartási tevékenységet 2012. január 01-én kívánja megkezdeni. Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 E-mail: atiktvf@atiktvf.hu, Honlap: www.atiktvf.hu

2 Telephely kapacitása: A telephely tojótyúk állomány növekménye (férőhely szám): I. ütemben megvalósítása esetén 99.072 db II. ütem befejezését követően: 148.608 db A telephelyen 5 db épület lesz alkalmas baromfitartás céljára. Az ólak férőhely száma (db): I. sz. ól (jércenevelő) 1.050 69.696 II. sz. ól (jércenevelő) 1.050 69.696 III. sz. ól (tojótyúk) 1.438 49.536 IV. sz. ól (tojótyúk) 1.438 49.536 V. sz. ól (tojótyúk) 1.438 49.536 Összes férőhely: 288.000 Az éves állatállomány cseréjét jellemző tervezett forgószám (turnusok száma): jérce esetén: 1,8 = 250.905 db tojótyúk esetén: 1,0 = 148.608 db Összesen: 399.513 db Tojás termelés tapasztalati adatok alapján: Jércenevelő épületek tartástechnológiája: 46.811.608 db/év. Az állatok takarmányozása önetető berendezéssel történik. A ROXELL FA-125 típusú SPIRÁLOS NOVICOR BEHORDÓ berendezés a takarmányt a tranzit-tartálytól az etetővonalak elején elhelyezett tároló garatokba jutatja. A szükséges takarmány biztosítására az épületek É-i oldalán az I. sz. ólnál kettő db ROXELL típusú fém takarmánytároló torony került letelepítésre. Az állomány itatása aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos) önitató egységekkel biztosított. Az állattartó épület megvilágítása természetes fényhatású energiatakarékos világítótestekkel megoldott. A világítástechnika imitálja a természetes fényviszonyokat, napkelte és napnyugta effekttel, illetve a jércék fejlődési igényéhez igazodó fényintenzitással. Szellőztetést egy SKOV klímakomputer által vezérelt KOMBINÁLT SZELLŐZÉSI RENDSZER biztosítja, amely magába foglalja a téli és átmeneti időszakra tervezett minimumszellőzési rendszert is. A jércenevelő térből egy két elemből álló, szalagos kihordó rendszer távolítja el a keletkezett trágyát. A rendszer 1db SALMET 20 méteres VÍZSZINTES TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL és 1db SALMET 12 méteres FERDE TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL épül fel. A ferde feltároló trágyakihordó szalagról az almos trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, majd elszállítják a Kft. Törzstelepén lévő trágyatároló létesítményekbe vagy közvetlenül talajerő utánpótlásra szállítják el. A szerviz időben történik az ólak takarítása. A takarítás során nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkező, alapvetően trágyával szennyezett mosóvizet az ólak DK-i oldalánál kialakított gyűjtőmedencébe vezetik. A medencéből a trágyával szennyezett mosóvizet a Törzstelepen lévő trágyatárolóba elhelyezett almos trágyára öntözik.

3 Az állattartó épületek STALL- MULTIALARM technológia riasztási rendszer ellátottak. A rendszer feladata az adott nevelőterek hőmérsékleti, páratartalomi adatainak folyamatos figyelése és a felhasználó által ideálisnak megadott értékhatáron kívüli adatok esetén a riasztás elindítása. Az egység figyeli emellett az áramkimaradást is, ami esetén szintén riasztja a megfelelő személyeket. A jércenevelési ciklusokat, betelepítéseket úgy ütemezik, hogy az a Kft. tojóállományok cseréjéhez igazodik. A jércéket a tervezett technológia szerint 18 hetes turnusban nevelik, hizlalják. A turnus után a teljes állományt elszállítják. Ezt követi a 5-10 hetes szervizperiódus, amikor az ólakat kitakarítják és fertőtlenítik. Tojótyúk tartástechnológiája: Az állatok takarmányozása önetető berendezéssel történik, a 2 db ROXELL FA-125 típusú SPIRÁLOS BEHORDÓ a takarmányt a tranzit-tartálytól az etetővonalak elején elhelyezett tárológaratokba jutatja. A rendszer 2 db 22m-es szakaszból áll. A lessurrantások száma: 6-6 db. Az állatállomány itatása szelepes itató berendezéssl történik, mely rendszer számára az itató vizet egy Dosatron D25RE2 típusú gyógyszeradagolóval ellátott Roxell típusú előreszerelt vízpanelel biztosítja. Az istálló világítása stall-orion világítástechnológiával szerelt. A garantált fényintenzitás maximum 20 Lux/m 2. A fény időzített szabályzásáról a klímakomputer gondoskodik. Az állattartó épületek szellőztetését egy SKOV klímakomputer által vezérelt kombinált szellőzési rendszert végzi. Az istálló hűtését klímakomputerrel vezérelt 96,0 m 2 Skov paneles hűtőberendezés végzi. A panelek vízzel történő átitatását egy búvárszivattyú végzi, míg a víz visszaáramlása gravitációs úton történik a puffer- tartályba. Az adott nevelőtérből egy két elemből álló, 650 mm-es szalagos kihordó rendszer távolítja el a keletkezett trágyát. A rendszer 3 db egybeépített SALMET 6 méteres VÍZSZINTES TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL és 2 db egybeépített SALMET 8 méteres FERDE TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL épül fel. A ferde feltároló trágyakihordó szalagról az almos trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, majd elszállítják a Kft. Törzstelepén lévő trágyatároló létesítményekbe vagy közvetlenül talajerő utánpótlásra szállítják el.. A szerviz időben történik az ólak takarítása. A takarítás során nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkező, alapvetően trágyával szennyezett mosóvizet az ólak DK-i oldalánál kialakított gyűjtőmedencébe vezetik. A medencéből a trágyával szennyezett mosóvizet a Törzstelepen lévő trágyatárolóba elhelyezett almos trágyára öntözik. Az állattartó épületek STALL-MULTIALARM technológia riasztási rendszer ellátottak. A rendszer feladata az adott nevelőterek hőmérsékleti, páratartalomi adatainak folyamatos figyelése és a felhasználó által ideálisnak megadott értékhatáron kívüli adatok esetén a riasztás elindítása. Az egység figyeli emellett az áramkimaradást is, ami esetén szintén riasztja a megfelelő személyeket. Az épületekben többszintes ketreces állattartás folyik. A tartásmód száraztrágyás. Az állomány ellátása, illetve a tojás leszedése teljesen automatizált rendszerű.

4 A tojótyúk tartás befejezését követően (kb. 47 hét/329 nap) az állatokat vágóhídra szállítják el. Ezt követi az 5 hetes szerviz periódus. Az állattarttási tevékenységhez kapcsolódó tevékenység A tojóépületekből a termelt tojás zárt rendszerben érkezik a tojáscsomagoló épületbe. A tojásokat válogatás, csomagolás után az elszállításig ebben az épületben raktározzák. I. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A telephelyen a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. -a szerinti bejelentés és engedély köteles légszennyező forrás nem üzemel, a rekonstrukció és bővítés során ilyen pontforrást nem létesítenek. Meglévő, felújításra kerülő 2 jércenevelő épület Szellőztetést egy SKOV klímakomputer által vezérelt KOMBINÁLT SZELLŐZÉSI RENDSZER biztosítja, amely magába foglalja a téli és átmeneti időszakra tervezett minimumszellőzési rendszert is. Szellőzés esetén, a levegő mozgatásáról a tűzfalba és a közvetlenül mellette lévő oldalfalba beépített 12 db PERICOLI EOS 50/1,5 típusú, 44.500 m 3 /óra légszállítási teljesítménnyel rendelkező, állandó fordulatú, háromfázisú ventilátor gondoskodik. E mellett a tetőbe épített 4 db 12.500 m 3 /óra légszállítású (-20Pa) SKOV DA 900 tetőkürtő segít a levegő mozgatásában. A nyári légbeejtést az oldalfalak végén 2-2 db, 2,0 m x 4,2 m-es SKOV evaporatív hűtőpanel biztosítja. A tetőkürtők közül a jobb szabályozás érdekében 2db fordulatszám szabályozott. A téli, illetve minimumszellőztetést az oldalfalakon két oldalt egyenletesen elhelyezett 32-32 db SKOV DA 1211 hőszigetelt légbeejtő biztosítja. A beejtők és a ventillátorok fénycsapdával vannak ellátva a világítási program pontos kialakítása érdekében. A légbeejtők automatikus és mértékarányos vezérlését oldalanként 1-1 db SKOV DA 75 A3-230 V típusú motoros csörlő biztosítja. A jércenevelő fűtésére indirekt (hőcserélős) függeszthető hőlégfúvó fűtési rendszer van kiépítve. A rendszer 4 db PERICOLI AGRITERM 80 típusú hőlégfúvót, és 4 db PERICOLI ACF 25 keringtető ventillátort tartalmaz. A fűtőberendezések fűtési kapacitása egyenként 80 kw, légszállítási kapacitása 5.000 m 3 /óra. A keringtető ventillátorok légszállítási kapacitása: 13.000 m 3 /óra. A takarmányellátás épületenként 2 db, 30 m 3 térfogatú, 19,5 t kapacitású tranzitartályból történik. A tartályok mechanikusan és pneumatikusan is tölthetők. A pneumatikai szállító levegőt elvezető csonkra 20 mikronos szűrőszövetből készült filterzsák kerül felszerelésre a kiporzás megakadályozására. A jércenevelő térből a trágyát egy szalagos kihordó rendszer továbbítja a szállító járműre. A trágyaeltávolítás napi gyakoriság esetén kb. egy órát vesz igénybe. A szállító járművel a trágyát a törzstelepen meglévő átmeneti trágyatárolóba vagy közvetlenül talajerő utánpótlásra szállítják el. A létesítésre kerülő 3 tojóépület Az állattartó épületek szellőztetését egy SKOV klímakomputer által vezérelt kombinált szellőzési rendszert végzi. Szellőzés esetén, a levegő mozgatásáról a tűzfalba épített 16 db PERICOLI EOS 50/1,5 típusú, 44.500 m 3 /óra légszállítási teljesítménnyel rendelkező, állandó fordulatú, háromfázisú ventilátor gondoskodik. Emellett a tetőbe épített 6db 12.500 m 3 /óra légszállítású (-20Pa) SKOV DA 600 tetőkürtő segít a levegő mozgatásában.

5 A nyári légbeejtést az oldalfalak végén és közepén elhelyezett 4-4 db, 2,0 m 6,0 m-es SKOV evaporatív hűtőpanel biztosítja. A téli, illetve minimumszellőztetést az oldalfalakon kétoldalt egyenletesen elhelyezett 70-70 db SKOV DA 1211 hőszigetelt légbeejtő biztosítja. A beejtők és a ventillátorok fénycsapdával vannak ellátva a világítási program pontos kialakítása végett. A légbeejtők automatikus és mértékarányos vezérlését oldalanként 1-1 db SKOV DA 75 A3-230V típusú motoros csörlő biztosítja. Az istálló hűtését klímakomputerrel vezérelt 96,0 m 2 Skov paneles hűtőberendezés végzi. A kívülről érkező meleg levegőt ventilátorok szívják át az impregnált papírból készült, vízzel átjárt evaporatív paneleken keresztül, minek következtében a hőmérsékletéből 10-12 0 C-ot veszít. A panelek vízzel történő átitatását egy búvárszivattyú végzi, míg a víz visszaáramlása gravitációs úton történik a puffer- tartályba. A takarmányellátás épületenként 2 db, 30 m 3 térfogatú, 19,5 t kapacitású tranzitartályból történik. A tartályok mechanikusan és pneumatikusan is tölthetők. A pneumatikai szállító levegőt elvezető csonkra 20 mikronos szűrőszövetből készült filterzsák kerül felszerelésre a kiporzás megakadályozására. A jércenevelő térből a trágyát egy szalagos kihordó rendszer továbbítja a szállító járműre. A trágyaeltávolítás napi gyakoriság esetén kb. egy órát vesz igénybe. A szállító járművel a trágyát a törzstelepen meglévő átmeneti trágyatárolóba vagy közvetlenül talajerő utánpótlásra szállítják el. II. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A közvetett hatásterületen a zajszintet a napi 15 járműforgalomból álló célközlekedés kis mértében növeli. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szelőztetést biztosító ventilátorok, a tranzitartályok töltése, szállítási tevékenység (trágya kiszállítása, belső anyagmozgatás, takarmány és a csirkeállomány beszállítása, a jérce- és tojóállomány kiszállítása). A szellőztető ventilátorok folyamatosan üzemelnek. A szállításból származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A közvetlen hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. III. A TEVÉKENYSÉG VÍZVÉDELMI VONATKOZÁSAI 1. Jelenlegi állapot A Kinizsi telep vízigényének kielégítését a telep személyzeti bejárója közelében megépített kút biztosítja. A kút a telep egységes környezethasználati engedélyének 5. sz. mellékletében, V/810. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedélyben rögzített fontosabb paraméterek: Vízigény: szociális: 100 m 3 /év technológiai: 117 m 3 /év állattartás: 4.739 m 3 /év összesen: 4.956 m 3 /év

6 A vízellátást biztosító kút műszaki és víztermelési adatai: talpmélysége: 46,0 m üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség: 140 l/perc kút koordinátái az EOV szerint: Y= 691,221 km X= 191,323 km A kútból kitermelt vizet 2009. augusztusáig a jércenevelő épületben fácán bértartást végző vállalkozó használta állatok itatására. 2009. 08 hó óta a vízfelhasználás a telephelyen a tartástechnológiai berendezéseket szerelő dolgozóknál jelentkezett a szociális épületben, illetve a telep portalanítására öntözési céllal. A kút, a bővítés alatt álló telep vízellátását nem tudja biztosítani, sem a kitermelhető vízmennyiség, sem a határértéket meghaladó vízminőségi szempontok alapján. 2. Tervezett állapot A telephely bővítés utáni vízigényének biztosítását egy új kút megépítésével kívánják megvalósítani. A kutat a tervek szerint geológiailag védett, pleisztocén korú rétegvízadóra telepítik. A kút a tervezett IV. sz. tojótyúkól és a tojáscsomagoló épület közé épül. Tervezett talpmélysége: 150-200 m. Vízigények: A telepen 15 főt foglalkoztatnak majd teljes munkaidőben. Baromfi itatás: Jérce 0,15 l/d,db 4.516 m 3 /év Tojótyúk 0,15 l/d,db 7.334 m 3 /év Ólak takarítása: 10 m 3 /alkalom 80 m 3 /év Tojáscsomagoló, boncoló takarítóvíz: 50 l/d 20 m 3 / év Szociális vízigény 60 l/d,fő 329 m 3 /év vízigény összesen: 12.279 m 3 /év A vízfelhasználás: jellege: gazdasági célú egyéb (100 %) vízkészlet típus: rétegvíz vízminőségi osztály: II. időszaka: folyamatos vízmérés: vízmérőórával A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet szerinti ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, trágyatároló nem található. Szennyvíz elvezetés, elhelyezés: Kommunális szennyvíz kezelés: A telephely bejárata mellett meglévő szociális épületben évi 80 m 3 kommunális szennyvíz keletkezik. A keletkező szennyvizet az épület mellett kiépített zárt, vízzáróan kiképzett, vasbeton 10 m 3 hasznos térfogatú műtárgyban gyűjtik a lajosmizsei szennyvíztisztító telepre való elszállításig. A tervezett tojáscsomagoló épületben kialakításra kerülő szociális blokkban keletkező kommunális szennyvizek fogadására építik meg az épülettől ÉK-re a 10 m 3 hasznos térfogatú zárt, vízzáróan kiképzett, vasbeton szennyvízgyűjtő medencét. A telepen évi 329 m 3 mennyiségben keletkező kommunális szennyvizet a lajosmizsei szennyvíztisztító telepre szállítják.

Technológiai szennyvíz: 7 Az épülő tojáscsomagoló épület takarításakor 18 m 3 /év mennyiségű mosóvíz keletkezik. A takarításhoz az üzemeltető a kereskedelmi forgalomba kapható mosószereket használja. A szennyvíz fogadására 5 m 3 -es zárt, vízzáróan kiképzett, vasbeton szennyvíztároló épül, a szociális szennyvízgyűjtő mellett. A technológiai mosóvizet a lajosmizsei szennyvíztisztító telepre szállítják. A III. sz. tojótyúkól közelében egy boncoló konténert telepítenek. A boncoló eseti használata esetén keletkező 2 m 3 /év mennyiségű technológiai szennyvizet a konténer mellé helyezett 1 m 3 -es zárt műanyag tartályban fogják fel. A technológiai szennyvizet a lajosmizsei szennyvíztisztító telepre szállítják. A szerviz időben történő ólak takarításakor nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkező, alapvetően trágyával szennyezett mosóvizet az ólak DK-i oldalainál kiépített, kiépülő, zárt gyűjtőtartályokba vezetik. A medencéből a trágyával szennyezett mosóvizet a Törzstelep -en lévő trágyatárolóba elhelyezett almos trágyára öntözik. A mosóvíz elhelyezésére szolgáló műtárgyak: I. sz. jércenevelő: 6 m 3 -es zárt, vízzáróan kiképzett, vasbeton akna II. sz. jércenevelő: 6 m 3 -es zárt, vízzáróan kiképzett, vasbeton akna III. sz. tojótyúkól: 1 m 3 -es műanyag gyűjtőtartály IV. sz. tojótyúkól: 1 m 3 -es műanyag gyűjtőtartály V. sz. tojótyúkól: 1 m 3 -es műanyag gyűjtőtartály Az ólak mosása során keletkező, trágyával szennyezett mosóvíz mennyisége: 80 m 3 /év. Trágyakezelés, elhelyezés: A jércenevelő épületekből és a tojótyúk ólakból kikerülő száraztrágyát közvetlenül szállítójárműre rakva, elszállítják a felügyelőség által 67.308-1-3/2010. sz. határozattal engedélyezett Lajosmizse 0332/12, 0332/13 hrsz.-on lévő Törzstelep -i meglévő trágyatároló létesítményébe. A telepen a 1070 m 2 alapterületű zárt almostrágya tároló biztosítja a Kinizsi telepen keletkező átmeneti betározásra köteles almostrágya 1564,5 m 3 mennyiségéből származó 460 m 3 részegységet. A MIZSETÁP Kft a Kinizsi telepen keletkező száraztrágya 6 havi tárolásának biztosítása érdekében bértárolási szerződést kötött a Charolias Kft-vel, melyről szóló szerződés másolatát becsatolták. A Charolias Kft 3,99 m magas támfallal körülhatárolt, vízzáró betonból épített trágyatárolója a Lajosmizse, Mizse külterület 0364/11 hrsz. alatti telephelyén található. A trágyatároló kapacitása 2.500 m 3. A Törzs telep átmeneti tárolóvá minősített állattartó épülete, valamint a Charolias Kft vízzáró betonból épített trágyatárolója biztosítja a Lajosmizse 0340/1 hrsz. (Kinizsi telep) állattartó telepén keletkező 1564,5 m 3 almostrágya átmeneti tárolását, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott 6 hónap időtartamra. A Kinizsi telepen évente keletkező összesen 3.442 t (3.129 m 3 ) száraztrágyát mezőgazdasági területeken hasznosítják. Csapadékvíz elvezetés, elhelyezés: A lehulló csapadékvíz a teljesen zárt baromfitartási technológiai miatt, szennyező anyaggal, trágyával nem terhelt. A telephelyre hulló csapadékvizek részben az ingatlan zöldfelületein, részben a területen megépített utak mellett lévő árokrendszerben elszikkadnak.

8 A telephelyen belül csapadékvíz elvezető hálózat nem kerül kialakításra. Felszíni vizek: A telephely közelében nem található felszíni vízfolyás. A felszíni víz közelségének hiánya miatt a tervezett baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Felszín alatti vizek: Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. Talajvíz szintek: Az állattartó telepre és környezetére jellemző mértékadó talajvízszint értéke terepszint alatt 3,0 m mélységben van a talajmechanikai szakvélemény alapján. A baromfitartó telepen folytatott tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzésére egy kiépített monitoring kutat üzemeltetnek. A környezethasználó a monitoring kutat a vízügyi hatóság K5K10799/05. sz. vízjogi létesítési engedélye alapján építette meg. Kút jele EOV koordináták Talpmélység Y (m) X (m) (m) 1. sz. 691.220 191.300 10,0 Szűrőzés (m-m) 5-9 NA 90 PVC A folyamatosan végzett vízvizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a kútban a vizsgált tevékenységre jellemző komponensek kocentrációja nem haladta meg a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határértéket. IV. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A telephely bővítése során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából. Az építési-bontási hulladékokat hulladékkezelőnek történő átadásig a telepen tárolják. Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A keletkező állati hulla elkülönített gyűjtése a telephelyen lévő boncoló konténer hulla tárolására fenntartott fagyasztóládában történik. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkezőnek adják át. A gyógykezelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a boncoló konténerben történik fizikai és kémiai hatásoknak ellenálló zárt tároló edélyzetben. A gyógyászati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkezőnek adják át.

Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: 9 A települési szilárd hulladékot szilárd burkolaton elhelyezett zárt hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék kezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Állati ürülék, trágya 02 01 06 Mezőgazdasági termőföldön hasznosítás Hulladéká vált állati szövetek (nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei) Veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékok (gyógyszeres göngyöleg) Települési folyékony hulladék Települési szilárd hulladék 02 01 02 15 01 10* 20 03 04 20 03 01 Nincs Nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: A telephely üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, valamint a hulladék képződést minimalizálják. A fűtésre alkalmazott tüzelőberendezések alacsony légszennyező anyag kibocsátás mellett jó hatásfokkal biztosítják a nevelő épületek szükséges hőmérsékletét. A takarmánytároló silók légzőnyílásaira szerelt szűrőzsákok megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét.

10 A telephely zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs, ezért a telephely zajkibocsátása nem zavarja a lakosságot. A baromfitelep területi elhelyezkedése kedvezőnek ítélhető, mert a baromfitelepekre jellemző kibocsátások kis terhelést jelentenek a közvetlen környezetre. A baromfitartó telep közelében nem található felszíni vízfolyás. A felszíni víz közelségének hiánya miatt a tervezett baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. A nevelő épületekből szalagos kihordó rendszer távolítja el a keletkezett trágyát. A száraz trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, a telepen nem történik átmeneti tárolás. A 67308-1- 3/2010. sz. határozattal engedélyezett Törzstelep -i beszállítással zárt átmeneti tárolást biztosítanak az előírt 6 hónap időtartamra a trágya mezőgazdasági területre való kihelyezéséig, hasznosításáig. A saját kútból történő vízfelhasználást havonta regisztrálják a nyomócsőre szerelt vízóra leolvasásával. A takarításkor használt víz mennyiségét csökkentik a ravasszal ellátott tömlők és egyéb mosó berendezések alkalmazásával, az előtisztítás előtt álló felületek lemosás előtti előtisztításával (vakarás vagy kefélés). Az itatás során használt víz mennyiségének csökkentésére víztakarékos itató berendezéseket használnak. Az önitató egységek, nyomószelepes, csészés itatók, melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez jutni. Az istálló világítása stall-orion világítástechnológiával szerelt. A garantált fényintenzitás maximum 20 Lux/m 2. A fény időzített szabályzásáról a klímakomputer gondoskodik. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések: 3. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

Készenlét és továbbképzés: 11 4. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 5. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 6. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 8. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség: 9. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 10. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 1-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című fejezetben előírtakat. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 11. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást

igényel/igényelhet. 12 12. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 13. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: 1 az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: 62/553-060, fax: 62/553-068, munkaidőn kívül, indokolt esetben: 30-9382-389) a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, 2 a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák F. t. 3.) 76/502-010, 76/481-651, fax: 76/502-012 tűz és katasztrófahelyzet esetén, 3 az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézet Közegészségügyi Osztály (5600 Békéscsaba, Gyulai út 61. telefon: 66/540-690, fax: 66/322-622): az emberi egészség veszélyeztetése esetén, 4 a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást (Kecskemét, Halasi út 34. telefon: 76/487-051) minden esetben. Indokolás: Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 14. Az engedélyes köteles a telephelyre beszállított alapanyagokról és az azokból előállított termékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a technológiában felhasznált anyagokat, a felhasznált energiákat (elektromos áram, gáz) és minden egyéb anyagot, valamint az előállított készterméket külön technológia szerint kell rögzíteni. 15. Az engedélyes köteles a technológiák energiahatékonyságát nyomon követni, nyilvántartani. 16. Az engedélyes köteles az összes használatot, fogyasztást nyilvántartani a vízről és szennyvízről. A telephelyen felhasznált vízmennyiséget a következő módon kell rendszerezni: teljes havi fogyasztás (külön-külön szociális és technológiai, valamint az egyes technológiákban felhasználtak külön technológiai folyamatonként). A szennyvíz esetén is szükséges a szociális és a különböző technológiai szennyvizek nyilvántartásának a szétválasztása. 17. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell

13 tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles az energetikai audittal kapcsolatosan a felügyelőséggel folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. 18. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás: A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. LEVEGŐVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK A védelmi övezetet a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdése alapján az alábbiakban jelölöm ki: A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (6) bekezdése értelmében a Lajosmizse, 0340/1, 0342/1 hrsz. alatti baromfi tenyésztő telepen létesítésre kerülő állattartó épületek szellőző nyílásai, mint új légszennyező forrás körül 130 m. Ingatlan hrsz. Művelési ág Terület [ha] Védelmi övezetbe eső terület [m 2 ] 0345/7 szántó 3,6690 10.198 0345/6 szántó 0,7943 4.037 0347/2 út 1,0960 1.330 0343 út 3,0574 2.581 0339/8 szántó 18,1932 85.993 0338/8 szántó, út, gyep 13,8556 17.328 szántó, kivett tanyaudvar 0,6121 0348/2 2.566 0340/1 gazdasági épület és udvar 20,989 18.328 0342/1 gazdasági épület és udvar 1,1354 142 A védelmi övezettel kapcsolatos előírások 19. A létesítésre kerülő állattartó épületek szellőzőberendezéseinél 3 hónap próbaüzemet kell tartani. Teljesítési határidő: az épület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését követően 20. A próbaüzem megkezdésének időpontját az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. Teljesítési határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 10 nappal 21. A szellőztető rendszer folyamatos, valamint az evaporatív hűtők szükségszerinti üzemeltetésével biztosítani kell a baromfitartó épületek optimális klímáját. 22. A tojótyúk tartására szolgáló épületekből történő folyamatos trágyakijuttatás a szállító eszközre, csak zárt módon történhet.

14 23. A védelmi övezet csökkentésére irányuló kérelemben megadott fásítási tervet végre kell hajtani, az esetlegesen kipusztuló egyedeket folyamatosan pótolni kell. Teljesítési határidő: a létesítésre kerülő tojó épületek használatbavételi engedélyezési eljárásának megindításáig Indokolás 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet 2. számú melléklet 7.2 a). pontjában megadott, nagy létszámú állattartás több mint 40.000 hely baromfi számára tevékenység esetén. A védelmi övezett nagysága legalább 500, de legfeljebb 1.000 m. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (6) bekezdése szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a környezetvédelmi hatóság 500 m-nél kisebb mértékben is meghatározhatja a védelmi övezet nagyságát, az övezet sugara azonban nem lehet kisebb 300 m-nél. (7) Meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglaltaknál kisebb távolságot is meghatározhat. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja a baromfitelep bűzkibocsátásnak minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja a takarmány hasznosítását, így a képződő trágyába kerülő, nem hasznosuló takarmány csökkenése a bűzkibocsátás csökkenését eredményezi. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. A létesítésre kerülő tojóépületekből a trágya folyamatosan kiszállításra kerül. A trágya zárt szállító eszközre juttatása megakadályozza a környezeti levegő porral történő szennyezését valamint mérsékli a bűzhatást. A takarmánytároló silók légzőnyílása szűrővel van felszerelve, ami csökkenti a diffúz porkibocsátást. A tervezett védőfásítás csökkenti a környezet bűz- és porterhelését. Üzemeléssel kapcsolatos előírások 24. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 25. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 26. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 27. A trágyát a szállító járműre a kihordó szalagról, diffúz kiporzást kizáró módon kell feljuttatni. 28. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 29. A tüzelőberendezések hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 30. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 31. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást.

Indoklás: 15 Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. A takarmányozás teljes technológiai folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. ZAJVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK 32. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 33. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan Indokolás A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásának szükségessége megvizsgálható. VÍZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A felszín alatti vizek és földtani közeg védelme 34. A tervezett állattartó épületekre vonatkozóan kitöltött FAVI adatlapot meg kell küldeni a felügyelőség részére. Határidő: az állattartó épületek beüzemeléséig vagy 2012. január 30-ig. 35. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31. 36. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 37. Az elszállításra kerülő technológiai szennyvíz minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek kell megfelelnie. 38. A szennyvíztároló műtárgyakat vízzáró kivitelben kell elkészíteni. A vízzárósági próbák jegyzőkönyvét arra jogosítvánnyal rendelkező szakértő aláírásával meg kell küldeni felügyelőségünkre. Határidő: az állattartó épületek beüzemeléséig.

16 39. A takarékos vízfelhasználás érdekében a meglévő és tervezett baromfi nevelő épületek vízhasználatának ellenőrzésére vízmérő-órákat kell felszerelni, és a mért adatokból nyilvántartást kell vezetni. A vízóra felszereléseket igazoló dokumentumok fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: az állattartó épületek beüzemeléséig vagy 2012. január 30-ig. 40. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Határidő: 2010. szeptember 30. 41. A tervezett vízellátó kút valamint kapcsolódó vízilétesítményei megépítése létesítési vízjogi engedély köteles tevékenység. A tervezett kútra és a vízhasználattal összefüggésben keletkező szennyvíz elvezetésére, elhelyezésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt a felügyelőségtől meg kell kérni. A kút használatához érvényes üzemelési vízjogi engedéllyel kell rendelkezni. 42. A vízellátó rendszer vízveszteség vizsgálatát és a feltárt szivárgási hibahelyeken azok javítását folyamatosan kell végezni, a vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni, és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámoló részeként a felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: folyamatos 43. A keletkező kiszállításra kerülő száraztrágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos Indokolás: A dokumentáció szerint az állattartó épületek beton padozattal készülnek. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése c) pontja szerint alap-adatlapot köteles kitölteni és azt megküldeni felügyelőségünk részére az engedélyes a nevelő épületekre vonatkozóan. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A telepen üzemeltetett állattartó épületekben a vízigényeket mellék vízmérő órákkal kell mérni a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzése céljából. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint 40.000 férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie.

17 A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés szerint: A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető köteles megszerezni. Felszín alatti vízre vonatkozó terhelési határértékek 44. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 45. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (K i) Foszfát (PO 3-4 ) µg/l 500 K 2 Nitrát mg/l 50 K 2 Ammónium µg/l 500 K 2 Szulfát mg/l 250 K 2 46. A kiépített monitoring kutat folyamatosan üzemeltetni kell, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követő március 31-ig. 47. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: ph, ammónium, nitrát, foszfát és szulfát. 48. A telepen keletkező száraztrágya átmeneti tárolását a 6 hónapig terjedő tilalmi időszakra biztosítani kell. Indokolás: A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A baromfi telepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott 6 hónap időtartamra biztosítani kell a telepen keletkező száraztrágya átmeneti tárolását. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSOK Előírások: 49. A telepi bővítés befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani felügyelőségünkre a kivitelezés során keletkező hulladékok tételes kimutatását, a végleges hulladékkezelők

18 átvételi igazolását, a helyben hasznosított hulladék(ok) esetében igazolni kell a hulladékok beépítését. 50. A telephely bővítése során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 51. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 52. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt tárolóban, csöpögés mentesen kell gyűjteni. 53. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 54. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 55. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 56. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 57. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 58. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a 2000. évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. 59. A telephelyi tevékenység szüneteltetését, vagy felhagyását követő 30 napon belül a telephelyen keletkezett hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni kezelésre. A hulladék átadást követő 15 napon belül a kezelői igazolásokat meg kell küldeni felügyelőségünknek. Indoklás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások: 60. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 61. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása.

19 A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE ÉS FELHAGYÁSA Előírások: 62. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást, vagy 6 hónapnál hosszabb leállást követően az engedélyes köteles: a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést eredményezhető gépeket, a telephelyen lévő hulladékot környezetvédelmi engedéllyel rendelkezőnek átadni, biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket. Indokolás: A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 63. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 64. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 65. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 66. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. 67. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 68. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 69. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 70. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki);