3. Halmazállapotok, elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás

3. Halmazállapotok, elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás A halmazállapotokról halmazállapotok: szilárd, folyadék, gáz A megkülönböztetés alapja: a térfogat és az alak állandósága. a szilárd halmazállapot: térfogata, alakja állandó példa: kavics a folyadék halmazállapot: térfogata állandó, alakja nem állandó példa: a folyékony víz a gáz halmazállapot: térfogata, alakja nem állandó, könnyen összenyomható példa: vízgőz a levegőben Nem teljesen egyértelmű mi a folyadék! a következők folyadékok? egyenkét kérdezni és megcáfolni esőcsepp? hintőpor? homok? aszfalt? üveg? Fontos az időskála és a távolságskála! A részecskék közötti távolságot, elmozdulás lehetőségét is figyelni kell. Gázoknál a részecskék távol vannak egymástól és függetlenül mozognak, a folyadékoknál közel vannak, de egymás mellett könnyen el tudnak mozdulni. Szilárd anyagoknál közel vannak a részecskék és nem tudnak könnyen elmozdulni egymás mellett. Thomas Parnell szurokcsepp kísérlete: dátum esemény időtartam hónapokban 1927 a kísérlet kezdete 1930 a szurokszál levágása 1938. december az 1. csepp lecseppen 96-107 1947. február a 2. csepp lecseppen 99 1954. április a 3. csepp lecseppen 86 1962. május a 4. csepp lecseppen 97 1970. augusztus az 5. csepp lecseppen 99 1979. április a 6. csepp lecseppen 104 1988. július a 7. csepp lecseppen 111 2000. november a 8. csepp lecseppen 148 2014. április a 9. csepp lecseppen 156 a folyadék halmazállapot: térfogata állandó, de alakja nem állandó, gyakorlatilag összenyomhatatlan példa: víz a folyóban tulajdonságainak magyarázata: a részecskék közel vannak egymáshoz (kicsi a szabad hely közöttük), de el tudnak mozdulni egymás mellett szilárd halmazállapot: meghatározott térfogata, alakja, formája van, gyakorlatilag összenyomhatatlan példa: jég a jégpályán tulajdonságainak magyarázata: a részecskék helye alapvetően rögzített, közöttük erős vonzóerő hat az anyag legrendezettebb formája, de 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 1

bizonyos anyagok rendezettsége hosszú távú: kristályos anyagok más anyagok szerkezete hosszú távon rendezetlen, változó: amorf anyagok A kristályos anyagok hosszú távú rendezettség, szabályos térbeli hálózat. legkisebb egység: az elemi cella halmazállapotváltozások szilárd folyadék szilárd gőz folyadék szilárd folyadék gőz gőz szilárd gőz folyadék olvadás szublimáció fagyás párolgás kondenzáció kondenzáció A szilárd + folyadék halmazállapotokat együtt kondenzált fázisoknak nevezzük. a gáz halmazállapot: térfogata, alakja nem állandó, könnyen összenyomható példa: vízgőz a levegőben tulajdonságainak magyarázata: a részecskék egymástól távol vannak, és függetlenül mozognak A gáz nagy része üres, 18 cm 3 víz szobahőmérsékleten 24,5 liter, azaz 24500 cm 3, ami kb. 1360-szoros térfogat! Igen gyors mozgás, nagyságrendileg egy utasszállító repülőgép sebességének felel meg! az ideális gáz A gáz tulajdonságait leíró állapotjelzők nem függetlenek egymástól. A legegyszerűbb állapotegyenlet: az általános gáztörvény pv = nrt Ami ezt követi az az ideális gáz. Ideális gáz esetén feltételeztük, hogy a részecskék között nincs kölcsönhatás, és saját térfogatuk elhanyagolható. Egyszerű átalakítással az egyenlet a gáz moláris tömegét illetve a gázsűrűségét is tartalmazhatja: n = m / M ρ = m / V p*v = m / M *R* T p * M = ρ *R* T Ha a gáz anyagmennyisége állandó, akkor a pv / T mennyiség állandó. Ha az anyagmennyiség mellett a hőmérséklet is állandó, akkor a p*v szorzat állandó. Ezt nevezik Boyle Mariotte-törvénynek. Ha az anyagmennyiség mellett a nyomás is állandó, akkor a V / T hánydos állandó. Ezt nevezik Gay-Lussac-törvénynek. Ha az anyagmennyiség mellett a térfogat is állandó, akkor a p / T hányados állandó. Ezt nevezik Charles Gay-Lussac-törvénynek. Ezek az ideális gáztörvény speciális esetei, de jól használhatók egyszerű számolások során. Feladat: Meghatározott mennziségű nitrogén gáz térfogata 0,0577 MPa nyomáson 32,0 cm 3. Mekkora térfogatú ez a gáz, ha nyomása 0,1010 MPa, hőmérséklete pedig változatlan? Ebben az esetben pv=állandó, tehát p 1 * V 1 = p 2 * V 2 V 2 = p 1 * V 1 / p 2 = 0,0577 MPa * 32,0 cm 3 / 0,1010 MPa = 18,3 cm 3 Feladat: Egy fél literes szénsavmentes ásványvizes üvegből 1,5 dl vizet ivott meg a tulajdonosa egy repülőgép fedélzetén 8000 m magasságban. Az üveg teljes térfogata eredetileg 5,2 dl volt, de leszállás után az edény behorpadt és már csak 4,7 dl lett. Mekkora 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 2

volt a nyomás a repülőgép fedélzetén 8000 méter magasan, ha a föld felszínén 997 hpa-t mértek? Leszállás közben a hőmérséklet nem változott. Megoldás: Az ásványvízből 5 dl 1,5 dl = 3,5 dl maradt. Így a repülőgépen 5,2 dl 3,5 dl = 1,7 dl az üvegben a gáz térfogata, míg a Föld felszínén 4,7 dl 3,5 dl = 1,2 dl. Ha a hőmérséklet nem változott, akkor p * V = állandó, azaz 1,7 dl * p fent = 1,2 dl * 997 hpa p fent = 704 hpa Feladat: Egy 200 l-es gáztartályban szeretnénk 7 kg héliumot tárolni 60 C-on. Megfelelő ez a tartály, amely legfeljebb 200 atm nyomást bír el? Legfeljebb hány kg hélium tárolható adott körülmények között ebben a tartályban? Megoldás: 1. kérdésre: Mennyi lenne 7 kg hélium nyomása ezen a hőmérsékleten ebben a tartályban? m He = 7 kg = 7000 g n He = m He / M He = 7000 g / 4 g/mol = 1750 mol V = 200 l = 0,2 m 3 p * V = n * R * T p * 0,2 m 3 = 1750 mol * 8,314 J/(mol*K) * (273,15 + 60) K p = 24235829 Pa = 239,2 atm Ez több, mint 200 atm, így a tartály nem megfelelő. 2. kérdésre: p = 200 atm = 20265000 Pa 20265000 Pa * 0,2 m 3 = n * 8,314 J/(mol*K) * (273,15 + 60) K n = 1463,3 mol, ami m = n * M = 5853 g Azaz mintegy 5,8 kg hélium tárolható a tartályban. elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan semleges képződmény, amelyet két vagy több különböző kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek kémiai kötésekkel kapcsolódnak. anyagmennyiség: 1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi részecskét (atomot, atomcsoportot, iont, molekulát, stb.) tartalmaz, mint amennyi atomot 0,012 kg 12 C. Ez hány részecskét jelent? Borzasztóan sokat! (6,02252 ±0,00028)*10 23 darabot Az anyagmennyiség és a darabszám közötti váltószámot Avogadro állandónak nevezzük, jele N a. N a = (6,02252 ±0,00028)*10 23 mol 1 figyelem! van mértékegysége Feladat: Van-e a Földön élő 7 milliárd embernek összesen 6*10 23 darab hajszála? Ha igen, hányszor annyi, ha nincs, akkor hány Földnyi népesség kellene hozzá? Tudjuk, hogy a hajas fejbőrön átlag 130 hajszál található négyzetcentiméterenként, a fejnek kb. a felét borítja haj. A fejet tekintsük gömbalakúnak, melynek átmérője 0,22 méter. A gömb felszíne 4r 2 π. (A hajas fejbőr területe átlagosan: 4*((0,22/2)m) 2 * π/2 = 0,0760 m 2 = 760 cm 2. Ezen 760cm 2 * 130 hajszál/cm 2 = 98880 hajszál van. 6*10 23 darab hajszála 6*10 23 / 98800 = 6,07. 10 18 embernek volna. Ez jóval több, mint a Föld lakossága (7*10 9 ), így, a kb. 7 milliárd lakosú Földből 8,67. 10 8 kéne, vagyis majdnem egymilliárd Föld ) Moláris tömeg Egy anyag moláris tömege az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa: 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 3

m M = n Mértékegysége: g / mol Számértéke megegyezik a relatív atomtömeggel, relatív molekulatömeggel. M (Na) = 22.99 g / mol M (CO 2) = 44.01 g / mol Mennyi a metán moláris tömege, a szén relatív atomtömege 12,01, a hidrogéné 1,008? metán: CH 4 M (CH 4) = 12.01 g / mol + 4 * (1.008 g / mol) = 16.04 g / mol Mennyi a nitrogén molekula moláris tömege, ha 2,51 mol gáz tömege 70,315g? nitrogén gáz: N 2 m M = n, tehát M (N 2) = 70,315 g / 2,51 mol = 28,0 g / mol Mennyi 0,410 mol ammónia (NH 3) tömege (a nitrogén relatív atomtömege 14,007, a hidrogéné 1,008)? M = 14.007 g / mol + 3 * (1.008 g / mol) = 17.031 g / mol m M =, tehát m = M * n n m (NH 3)= 17.031 g / mol * 0.410 mol = 6.98 g Mennyi 23,4 g ammónia (NH 3) anyagmennyisége, (a nitrogén relatív atomtömege 14,007, a hidrogéné 1,008)? M = 14.007 g / mol + 3 * (1.008 g / mol) = 17.031 g / mol m M = n, tehát m n = M n (NH 3)= 23,4 g / 17,031 g / mol = 1.37 mol Az átlagos moláris tömeg Moláris tömege csak kémiailag tiszta anyagoknak van. Gázelegyek esetén az ideális gáztörvény alkalmazható, amennyiben az elegyet alkotó komponensek anyagmennyiségének illetve tömegének összegével számolunk, de az utóbbi esetben a gázelegy úgynevezett átlagos moláris tömegére is szükségünk lesz. Ideális gázok esetén a gázelegy térfogat%-os (tf%) és anyagmennyiség%-os (mól%) összetétele megegyezik. A gázelegy átlagos moláris tömege a gázelegy alkotói moláris tömegének összetétellel súlyozott átlaga. Feladat: ÖLK 580/B Metán/propán gázelegy sűrűsége 17 C-on, 1020 hpa nyomáson 1,269 g/dm 3. Határozzuk meg a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! Megoldás: A fenti adatokból kiszámítható a gázelegy ÁTLAGOS moláris tömege. p * M = ρ *R* T M = ρ *R* T / p p = 1020 hpa = 102000 Pa T = 17 C = 290,15 K ρ = 1,269 g/dm 3 = 1269 g/m 3 M átlag = 1269 g/m 3 * 8,314 J/(mol*K) * 290,15 K / 102000 Pa = 30,0 g/mol M átlag = 30,0 g/mol, azaz 1 mol gázelegy 30,0 g. Legyen a gázelegyben x% metán (és így (100-x)% propán)! Gázokban adott körülmények (nyomás és hőmérséklet) között a térfogatszázalékos és a mólszázalékos összetétel megegyezik. A gázelegy tömege a két gáz tömegének összege: 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 4

x/100 * 16 g/mol + (100-x)/100 * 44 g/mol = 30 g Az egyenletet megoldva: x=50 Azaz a gázelegy 50% metánt és 50% propánt tartalmaz. Százalékos összetétel - tapasztalati képlet Számítsa ki a víz mólszázalékos és tömegszázalékos összetételét! M H2O=18.02g/mol (66,67% H és 33,33% O, illetve 11,19% H és 88,81% O). Számítsa ki a bárium-perklorát tömegszázalékos összetételét! Vegyünk 1 mol sót! M Ba(ClO4)2= (137,33 + 2 (35,45 + 4 16,00)) g/mol = 336,23 g/mol, azaz 1 mol só 336,23 g. Ebben 137,33 g bárium, 70,90 g klór és 128,00 g oxigén van. w% Ba = 137,33/336,23 100 = 40,8 w% Cl = 70,90/336,23 100 = 21,1 w% O = 128,00/336,23 100 = 38,1 Az atomok mindig semlegesek. Egyes atomcsoportok párosítatlan elektront tartalmaznak, ezek a gyökök. Rendszerint nagyon reaktívak! biológiai vonatkozás: szabad gyökök a szervezetben, védekezés a szabad gyökök ellen (Forrás: http://mindentudas.hu/el%c5%91ad%c3%a1sok/tudom%c3%a1nyter%c3%bcletek/orvostudom%c3%a1ny/123- gy%c3%b3gyszertudom%c3%a1nyok/6115-kamikaze-molekulak-a-szabadgyoekoek-befolyasolasa-a-c-vitamintol-aviagraig.html, Szabó Csaba: Kamikáze molekulák: A szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig) például O 2, HO, ROO Szabadgyökök az egészséges szervezetben is termelődnek. Például a fehérvérsejtek egy fajtája bekebelezi a kórokozókat és szabadgyökökből és oxidánsokból álló koktélt és így pusztítja el azokat. A nitrogén-monoxid az érfal belsejében termelődik, értágító hatású. Ennek segítségével szabályozza a szervezet a vérnyomást. Ebből kiindulva fejlesztettek ki vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. A szabadgyökök kapcsolatban vannak egyes betegségek kialakulásával, az öregedés folyamatával. Ha egy (egyszerű vagy összetett) részecske nem semleges, akkor ion. Ha egy atom alkotja, akkor egyszerű ion. Ha több atom alkotja, akkor összetett ion. Az ion töltésszáma az a szám amennyivel több a pozitív töltés a részecskében, mint a negatív. Így a pozitív ionok töltésszáma pozitív, a negatív ionoké negatív. Az ionok jelölése: vegyjel/képlet után a jobb felső sarokba írjuk a töltések számát: +/ szám. Sok elem könnyen képez ionokat, mások nehezebben. Pozitív ionoknál ennek mértékére jellemző az első ionizációs energia: az az energia, amely egy atom (vagy molekula) leglazábban kötött elektronjának eltávolításához szükséges. A (g) A + (g) + e 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 5

Elektronok eltávolításához (például pozitív ionok atomokból történő létrehozásához) mindig energiára van szükség! A pozitív ionok neve kation. Negatív ionoknál a jellemző mennyiség az elektronaffinitás: az az energia, ami akkor szabadul fel, amikor egy atom (vagy molekula) egy elektront felvesz. A (g)+ e A (g) http://www.iun.edu/~cpanhd/c101webnotes/modern-atomic-theory/electron-affinity.html A negatív ionok neve anion. Egyes elemek jellemző töltésszámú ionokat hoznak létre: alkálifémek (lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium): +1 alkáliföldfémek (magnézium, kalcium, stroncium, bárium): +2 alumínium: +3 halogének: 1 oxigén: 2 más elemekből képződött ionok töltése változó lehet: réz: +1, +2 vas: +2, +3 hidrogén: +1 vagy 1 vagy nem hajlamosak ionképzésre: C, N, nemesgázok Ionos vegyületek létrejötte - Elektronátadással atomokból. Ekkor nem tűnik el elektron, ugyanannyit adnak le és vesznek fel összességében, így semleges vegyületet kapunk. - Már jelenlévő ionokból. Vegyületek elnevezésének alapjai triviális név: pl. konyhasó, rézgálic, hipo, szóda, gipsz A legfontosabb szervetlen és szerves anyagok nevét meg kell tanulni. Kapni fognak egy listát, amit tudni kell. a legegyszerűbb azonosítás: sorszám alapján létezik! a Chemical Abstract registry number -je. Csak adatbázisba jó, embernek semmitmondó. szisztematikus név - összetevők és arányuk megnevezése - első helyen a kisebb elektronegativitású elem áll - az egyes tagokat kötőjellel választjuk szét - a legelektronegatívabb, azaz utolsó elem id végződést kap (csak egyszerű anionokra!) - több azonos atomot görög számnevekkel jelölünk (mono, di, tri, tetr(a)) - különböző oxidációs állapotban előforduló fémionok oxidáltságának mérétékét a név után zárójelbe tett római számmal vagy névvel jelölni kell 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 6

például: KMgF 3 : kálium-magnézium-fluorid de! KNaCO 3: kálium-nátrium-karbonát (nincs id, mert összetett az anion) FeSO 4: vas(ii)szulfát/ferro-szulfát a képletekben a sorrend általában összhangban van az atomok kapcsolódási sorrendjével, de elterjedt, régi képletek használhatók (pl. H 2SO 4) Ezeket a szabályokat kell ismerni a kritériumdolgozat 1. feladatának megoldásához: A következő ionok felhasználásával szerkesszen ionvegyületeket a meghatározásoknak megfelelően. Adja meg képletüket és nevüket! Ionok: Na + Ca 2+ Fe 3+ CH 3COO - SO 4 2- PO 4 3- A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 1:1, az ionok töltésszáma 1 A vegyület képlete: CH 3COONa A vegyület neve: nátrium-acetát A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 1:1, az ionok töltésszáma 2 A vegyület képlete: CaSO 4 A vegyület neve: kalcium-szulfát (gipsz) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 2:1 A vegyület képlete: Na 2SO 4 A vegyület neve: nátrium-szulfát (glaubersó) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 3:1 A vegyület képlete: Na 3PO 4 A vegyület neve: trinátrium-foszfát (trisó) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 2:3 A vegyület képlete: Fe 2(SO 4) 3 A vegyület neve: vas(iii)szulfát/ferri-szulfát tiszta anyagok: csak egy elemet vagy vegyületet tartalmaznak (kémiailag egységesek) keverékek: nem tiszta anyagok (kémiailag nem egységesek) A tisztaság nincs összefüggésben a mérgező hatással! Semmilyen vegyszert nem kóstolunk meg! Minél tisztább anyagot szeretnénk annál nehezebb az előállítása. a tiszta anyagok jól definiált rendszerek például: víz 1 atm nyomáson 5 C szilárd keverékeknél fontos az összetétel! például só-víz keverék 1 atm nyomáson 5 C lehet szilárd, de folyadék is Keverékek szétválasztása, összekeverése. a keverékek: fizikai módszerekkel szétválaszthatók például: a só-víz keverékből a vizet elpárologtathatjuk, majd lecsaphatjuk Vannak egyszerű (pl. Hamupipőke lencse/hamu keverék, illetve só a levesben) és nehéz (bor, illetve tésztagyúrás) feladatok. homogén keverékek (elegyek): egységesek, a részei csak atomi szinten különböztethetők meg például: bor heterogén keverékek: nem egységesek, a részei makroszkópikusan megkülönböztethetők például: beton (homok, kavics, cement) Elegyek, oldatok elegyek: többkomponensű homogén keverékek oldatok: az egyik komponenst megkülönböztetetten kezeljük (általában ebből van a legtöbb, de pl. a tömény kénsav oldat esetén sokkal több a kénsav, mint a víz!) 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 7

Elnevezések: a megkülönböztetett komponens az oldószer. A többi komponens az oldott anyag. Az oldódás mértéke: az oldhatóság Bizonyos anyagok korlátlanul elegyednek egymással, azaz tetszőleges összetételű elegy készíthető belőlük. Például pentán-hexán, etanol-víz. Más anyagok erre nem képesek, azaz bizonyos összetételű elegyek nem jönnek létre. Ez a korlátozott elegyedés. Korlátozott elegyedés esetén a lehető legtöbb oldott anyagot tartalmazó rendszer a telített oldat. A telítetlen oldatban az oldószer nagyobb arányban van jelen az oldott anyag mellett, mint az ugyanolyan hőmérsékletű telített oldatban. A túltelített oldatok nem egyensúlyi rendszerek, több oldott anyagot tartalmaznak, mint amennyit a telített oldat. Elvileg nincsen egyáltalán nem oldódó anyag, csak gyakorlatilag oldhatatlan. Az oldhatóság mértékének, a telített oldat koncentrációjának számszerű jellemzése a a telített oldat koncentrációjának megadásával történik: moláris koncentráció molalitás tömegtört x g / 100g oldószer Hígítás: az oldathoz oldószert adunk, így az oldott anyag koncentrációja csökken. Töményítés: az oldatból oldószert távolítunk el, így az oldott anyag koncentrációja növekszik. x-szeres hígítás: az oldat térfogatát x-szeresére növeljük. Készítsünk x-szeres töménységű oldatot! (x-szeres töményítés: az oldat térfogatát x-ed részére csökkentjük) Hogyan kell tehát a következő utasításokat végrehajtani? Hígítsuk az oldatot a háromszorosára! Adjunk hozzá háromszoros mennyiségű vizet. Nagyon rossz válasz. Adjunk hozzá kétszeres mennyiségű vizet. Pontatlan válasz. Növeljük az oldat térfogatát pontosan a háromszorosára. Pontos válasz. Miért? Háromszoros mennyiségű víz hozzáadásával az oldat térfogata kb. négyszeresére változna. Kétszeres mennyiségű víz hozzáadásával az oldat térfogata kb., de nem pontosan háromszorosára változna. Készítsünk kétszeres töménységű oldatot! Növeljük az oldat térfogatát víz hozzáadásával a kétszeresére. Csökkentsük az oldat térfogatát víz elvételével pontosan a felére. Nagyon rossz válasz. Pontos válasz. feladat: Hígítsunk 25cm 3 sósav oldatot az ötszörösére! megoldás: A 25cm 3 oldatból 5*25=125cm 3 oldatot készítünk körülbelül 100cm 3 víz hozzáadásával, de pontosan beállítva a végtérfogatot. feladat: Készítsünk négyszer töményebb oldatot 140cm 3 oldatunkból! megoldás: Párologtassunk el belőle vizet mindaddig, amíg térfogata 140/4=35cm 3 nem lesz. A homeopátiás gyógyszerek hatóanyagtartalma. Forrás: http://www.karizmatikus.hu/homeopatia.htm A hígítást a homeopátiában potenciálásnak nevezik, hiszen ezáltal éri el a szer egyre nagyobb és nagyobb hatásfokát. Fontos, miként történik a hígítás, egyes szereket többszöri lépésben tízszeresére (D potenciálás), másokat százszorosára (C potenciálás) hígítanak. A szer erőségét így egy betű és egy szám adja meg: D8 azt jelenti, hogy nyolcszor egymás után hígították tízszeresére az eredeti oldatot (az 1 g/l koncentrációjú anyagból tehát 10-8 g/l koncentráció lesz), előfordul C200 hígítás is, ami azt jelenti, hogy kétszázszor hígították az eredeti oldatot a százszorosára (az előbbi 1 g/l koncentrációjú oldatunkból így 10 400 g/l koncentrációjú lesz). Természetesen nem csak egyszerű hígításról van szó, az anyagot minden hígításnál tízszer erőteljes mozdulattal fentről lefelé kell rázni, enélkül mit sem ér az egész. A hígításhoz vizet, alkoholt vagy száraz anyagok esetében tejcukrot használnak. Nézzük ezt a C200-as hígítású homeopátiás szert! 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 8

C200 = 200-szori 100-szoros hígítás. Tételezzük fel a lehető legkisebb moláris tömeget: M = 1 g/mol! Azaz a szer 10 400 mol/dm 3 koncentrációjú. Tehát minden literében 6*10 23 1/mol * 10 400 mol = 6*10 377 db hatóanyag molekula van. Házi feladat: Legyen a kiindulási oldatunk 1 mol/dm 3 koncentrációjú. Hány darab hatóanyag részecske van az ebből a kiindulási oldatból készített C10000-as homeopátiás szer 1 cm 3 -ében? Videó ajánlat: A homeopátiás sürgősségi http://www.overstream.net/swf/player/oplx?oid=mjljlvlynksx&noplay=1 Az oldódás két fő típusa: fizikai oldódás: kémiai kötés nem szakad fel az oldódás során pl. N 2, O 2 kémiai oldódás: Az oldódás során kémiai reakciók játszódhatnak le, ami az oldhatóságot nagymértékben megnöveli! disszociációs reakció illetve szolvolízis Az oldódási folyamatok egy része disszociációs reakció: pl. NaCl (sz) = Na + (aq) + Cl (aq) Poláris oldószerekben a vegyületek egy része ionokra disszociál, ez az elektrolitos disszociáció, az így viselkedő anyagok az elektrolitok. Bizonyos anyagok teljesen disszociálnak: erős elektrolitok (pl. erős savak, NaCl, NaOH) Más anyagok csak részben disszociálnak: gyenge elektrolitok (pl. gyenge savak, gyenge bázisok) A disszociáció mértéke erősen függ az oldószertől. Disszociáció nélküli kémiai reakció: szolvolízis (vízben: hidrolízis). pl. CO 2+H 2O=H 2CO 3 HCl+H 2O=H 3O + + Cl Jellemezzük mennyiségileg a disszociáció mértékét! ez a disszociációfok: α = disszociált anyag anyagmennyisége/összes anyagmennyiség 0 1 közötti szám lehet erős elektrolit: α = 1 (vagy nagyon közel 1) gyenge elektrolit: α < 1, de hígítással növekszik, végtelen híg oldatban tart 1-hez vizes oldat összetételének számolása, átszámítások, gyakorlás összetétel megadása 1-es index jelöli az oldószert, 2-es index jelöli az oldott anyagot név jel számítás jellemző mértékegység moláris koncentráció (anyagmennyiség c c = n 2/V mol*dm 3 koncentráció, molaritás) molalitás (Raoult-féle koncentráció) m vagy c m c m = n 2/m 1 mol*kg 1 tömegtört w w = m 2 / (m 1+m 2) nincs móltört x x = n 2 / (n 1+n 2) nincs tömegszázalék m/m% vagy w% w% = 100*w = nincs = 100*m 2 / (m 1+m 2) mólszázalék x% x% = 100*x = 100*n 2 / (n 1+n 2) nincs tömegkoncentráció ρ 2 ρ 2 = m 2/V g*cm 3, mg/ml vegyesszázalék m(g-ban)/100cm 3 oldat g/100cm 3 parciális nyomás p i p i=x i*p Pa gázok: parciális nyomás, móltört/százalék folyadékelegyek: móltört, mólszázalék oldatok: molaritás, molalitás, tömegtört/százalék, vegyesszázalék, tömegkoncentráció szilárd anyagok: tömegtört/százalék 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 9

Koncentrációszámítás az oldat sűrűségének használata nélkül 2,0 mol konyhasóból 1,5 l oldatot készítünk. Mennyi a nátrium-klorid anyagmennyiség és tömegkoncentrációja? M NaCl = 58,44 g/mol c = n 2/V n 2 = 2,0 mol V = 1,5 l = 1,5 dm 3 c = 2,0 mol / 1,5 dm 3 = 1,33333 mol/dm 3 1,33 mol/dm 3 ρ 2 = m 2/V m 2 = n 2 * M 2 = 2,0 mol * 58,44 g/mol = 116,88 g ρ 2 = 116,88 g /1,5 dm 3 = 77,92 g/dm 3 = 0,07792 g/cm 3 0,078 g/cm 3 29,22 g konyhasóból vízzel pontosan fél liter oldatot készítünk. Mennyi ennek az oldatnak a moláris koncentrációja? M NaCl = 58,44 g/mol c = n 2 / V m 2 = 29,22 g V = 0,50000 l n 2 = m 2 / M 2 = 29,22 g / 58,44 g/mol = 0,5000 mol V = 0,50000 l = 0,50000 dm 3 c = 0,5000 mol / 0,50000 dm 3 = 1,000 mol/dm 3 29,22 g konyhasóból 500 g oldatot készítünk. Mennyi ennek az oldatnak a koncentrációja tömegtörtben, tömegszázalékban, móltörtben, mólszázalékban, és molalitásban? M NaCl = 58.44 g/mol, M H2O = 18.02 g/mol w = m 2 / m w% = m 2 / m * 100 x = n 2 / n x% = n 2 / n * 100 c m = n 2 / m m 2 = 29,22 g m = 500 g w = 29,22 g / 500 g = 0,0584 w% = 29,22 g / 500 g * 100 = 5,84% n 2 = 29,22 g / 58,44 g/mol = 0,5000 mol m 1 = 500 g 29,22 g = 470,78 g n 1 = 470,78 g / 18,02 g/mol = 26,1254 mol n = n 1 + n 2 = 0,5000 mol + 26,1254 mol = 26,6254 mol x = 0,5000 mol / 26,6254 mol = 0,01878 x% = 0,5000 mol / 26,6254 mol * 100 = 1,88% c m = 0,5000 mol / 0,47078 kg = 1,062 mol/kg Sósav oldatot készítünk HCl gáz desztillált vízben történő elnyeletésével. Mennyi lesz oldatunkban a HCl tömegtörtje, ha 470 g vízben 10,3 dm 3 hidrogén-kloridot nyeletünk el 24 C-on, 0,94 atm nyomáson? Mennyi a víz tömegtörtje? pv = nrt p = 0,94 atm = 95245,5 Pa V = 10,3 dm 3 = 0,0103 m 3 T = 24 C = 297,15 K n HCl = pv / (RT) = 95245,5 Pa 0,0103 m 3 / (8,314 Pa m 3 / (molk)) 297,15 K) = 0,39710 mol m HCl = n HCl M HCl = 0,39710 mol 36,46 g/mol = 14,478 g w HCl = m 2 / m = 14,478 g / (14,478 g + 470 g) = 14,478 g / 484,478 g = 0,029884 0,030 w H2O = 1 w HCl = 0,970 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 10

Koncentrációszámítás a sűrűség használatával 131,7 g szilárd kálium-jodidot feloldunk 600 cm 3 desztillált vízben. A keletkezett sóoldat sűrűsége 20 C-on 1,147 g/cm 3. Számítsuk ki az így kapott oldat anyagmennyiség koncentrációját és tömegszázalékos összetételét! A víz sűrűségét tekintsük 1,00 g/cm 3 -nek, M KI = 166,01 g/mol. m 2 = 131,7 g M 2 = 166,01 g/mol V 1 = 600 cm 3 ρ 1 = 1,00 g/cm 3 w% = m 2 / m * 100 m = m 1 + m 2 ρ 1 = m 1 / V 1, tehát m 1 = ρ1 * V 1 m 1 = 1,00 g/cm 3 * 600 cm 3 = 600 g m = 131,7 g + 600 g = 731,7 g w% = 131,7 g / 731,7 g * 100 = 18,0 % c = n 2 / V n 2 = m 2 / M 2 = 131,7 g / 166,01 g/mol = 0.7933257 mol V = m / ρ = 731,7g / 1,147 g/cm 3 = 637,925 cm 3 c = n 2 / V = 0.7933257 mol / 0,637925 dm 3 = 1,24 mol/dm 3 Az interpoláció Oldjunk meg egy hasonló feladatot! 60,79 g szilárd kálium-jodidot feloldunk 600cm 3 desztillált vízben. Számítsuk ki az így kapott oldat tömegszázalékos összetételét és anyagmennyiség koncentrációját! A víz sűrűségét tekintsük 1,00 g/cm 3 -nek, M KI = 166,01 g/mol. A feladat megoldásához szükséges sűrűségadatokat táblázatból keressük ki! w% = m 2 / m * 100 m = m 1 + m 2 ρ = m / V, tehát m = ρ * V m 1 = 1,00 g/cm 3 * 600 cm 3 = 600 g (ez a víz) m = 60,79 g + 600 g = 660,79 g w% = 60,79 g / 660,79 g * 100 = 9,20 % A sűrűségtáblázat szerint: a KI-oldat sóoldat sűrűsége 20 C-on: 8% : 1,060g/cm 3, 10% : 1,076g/cm 3. 9,20%-hoz tartozó érték nincs. Mit tehetünk? Interpoláljunk! hasonló hátomszögek 1,060 + (1,076-1,060)/ (10-8) * (9,20-8) = 1,0696 1,070 Koncentrációk átszámítása Hány mol/dm 3 a koncentrációja egy 11,3 w%-os oldatnak, ha sűrűsége 1,132 g/cm 3 és az oldott anyag moláris tömege 57,0 g/mol? c = n 2 / V w% = m 2 / m * 100 = 11,3 % ρ = m / V = 1,132 g/cm 3 n 2 = m 2 / M 2 Egyszerű módszer A feladat megoldásának elkezdésekor nehézséget jelenthet, hogy semmilyen, a rendszer méretéről információt adó mennyiséget nem ismerünk (azaz a feladatban adott összes mennyiség intenzív). Szerencsére a keresett koncentráció is az, így extenzív mennyiség ismeretére igazából nincs is szükség. Más szavakkal tetszőleges méretű rendszerrel dolgozhatunk. Szokásos módon egy extenzív mennyiségnek tetszőleges értéket adunk és ezzel számoljuk végig a feladatot. Vegyünk 1 dm 3 oldatot! Ennek tömege: m = ρ * 1 dm 3 = 1,132 g/cm 3 * 1000 cm 3 = 1132 g 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 11

Az oldott anyag tömege: m 2 = w% * m / 100 = 11,3 % * 1132 g / 100 = 127,916 g Az oldott anyag anyagmennyisége: n 2 = m 2 / M 2 = 127,916 g / 57,0 g/mol = 2,24 mol c = n 2 / V = 2,24 mol / 1 dm 3 = 2,24 mol/dm 3 Hatékony módszer haladóknak Az ismeretlen koncentráció kifejezhető az ismert mennyiségek egymásba helyettesítésével, a kapott kifejezések megfelelő átalakításával. c = n 2 / V n 2 = m 2 / M 2 V = m / ρ c = m 2 / M 2 / m / ρ = m 2 / m * ρ / M 2 m 2 / m = w% / 100 c = w% / 100 * ρ / M 2 c = 11,3 / 100 * 1132 g/dm 3 / 57,0 g/mol = 2,24 mol/dm 3 Vegyes feladatok megoldása 1. Mennyi vizet kell 17 g szilárd, kristályvízmentes NaNO 3-hoz adni, hogy a keletkezett oldat 15 m/m%-os legyen? m = m 1 + m 2 w% = m 2 / m * 100 15 = 17 g / m * 100 m = 113,33 g m 1 = m m 2 = 113,33 g 17 g = 96,33 g 2. 65 g 20 C-os, 15 m/m%-os KNO 3-oldatot telítettségig bepárolunk. Hány g vizet kell elpárlogtatni ehhez az oldatból? (A 20 Con telített oldat 24 m/m%-os.) w% = m 2 / m * 100 m 2, azaz az oldott anyag mennyisége nem változik a víz elpárologtatásával. A párologtatás előtt: 15 = m 2 / 65 g * 100 m 2 = 9,75 g A párologtatás után: 24 = 9,75 g / m új * 100 m új = 40,625 g m = m régi m új = 65 g 40,625 g = 24,375 g 24,4 g 3. Készítsünk 2 liter 10%-os kénsavoldatot a kereskedelemben kapható tömény (98%-os) kénsavból, aminek a sűrűsége 1,84 g/cm 3. Mennyi tömény kénsavra van szükség ehhez? A 10%-os kénsavoldat sűrűsége 1,066 g/cm 3. w% = m 2 / m * 100 m 2, azaz az oldott anyag mennyisége nem változik a hígítás során. w% tömény = m 2 / m tömény * 100 w% híg = m 2 / m híg * 100 m = ρ * V m híg = 1,066 g/cm 3 * 2 dm 3 = 2132 g w% híg = m 2 / m híg * 100 10 = m 2 / 2132 g * 100 m 2 = 213,2 g w% tömény = m 2 / m tömény * 100 98 = 213,2 g / m tömény * 100 m tömény = 217,55 g 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 12

V tömény = m tömény / ρ tömény = 217,55 g / 1,84 g/cm 3 = 118 cm 3 A szilárd anyagok egy része kristályosodás során jellemző mennyiségű vízzel együtt kristályosodik. Ez nem nedvesség, mert beépül a kristályrácsba és mindig adott arányban tartalmazza adott anyag. Az ilyen anyagokat kristályvizes sóknak nevezzük. pl. CuSO 4 5H 2O, ZnSO 4 6 H 2O, Na 2CO 3 10 H 2O, FeSO 4 7H 2O Hevítés hatására a sók kristályvíztartalmukat elveszítik. 14,3 g kristályvíz tartalmú szódát tömegállandóságig hevítünk. Ekkor 5,3 g vízmentes szódát kapunk. Mi a kristályszóda összetétele? szóda: Na 2CO 3 kristályvizes szóda: Na 2CO 3 * n H 2O M(Na 2CO 3) = 105.99 g/mol n(na 2CO 3) = m(na 2CO 3) / M(Na 2CO 3) = 5,3 g / 105.99 g/mol = 0,05000 mol M(Na 2CO 3 * n H 2O) = 14,3 g / 0,05000 mol = 285,97 g/mol 285,97 g/mol = 105.99 g / mol + n * 18 n = 10,0, tehát Na 2CO 3 * 10 H 2O A keverési egyenlet Szilárd anyag feloldása, oldat hígítása, töményítése közben az oldott anyag anyagmennyisége/tömege változatlan marad. Az ilyen jellegű feladatoknál ezt ki lehet használni és a megoldást egy egyszerű anyagmegmaradási egyenletre visszavezetni. A megmaradási egyenlet különféle összetételi változókkal felírható. Legyen két rendszerünk (1) és (2), amelyeket egyesítünk, így létrejön egy új rendszer (3). 1. A keverési egyenlet anyagmennyiség koncentrációval felírva: c 1V 1 + c 2V 2 = c 3V 3 Az egyenlet közvetlenül alkalmazható oldatok keverése esetén. Oldat hígításának számolásakor további egyszerűsítésre nyílik lehetőség. Legyen a kiindulási oldatunk (1), a hozzáadott víz (2). Ekkor c 2 = 0, mert a vízben nincs oldott anyag, így az egyenlet egyszerűsödik: c 1V 1 = c 3V 3. Átalakítva: V 3 = V 1*c 1/c 3. Figyelem! A térfogatok nem adódnak össze, tehát V 1 + V 2 = V 3 csak közelítőleg (vagy töményebb oldatok esetén még úgy sem) teljesül, ezért az oldatok sűrűségével számolni kell. 2. A keverési egyenlet tömegmegmaradásra felírva: Legyenek w 1, w 2 és w 3 rendre a kiindulási oldataink és a keletkező oldat koncentrációi tömegtörtben, m 1, m 2 és m 3 pedig az egyes oldatok tömege. A tömegek minden esetben összeadódnak: m 3 = m 1 + m 2. Ekkor w 1m 1 + w 2m 2 = w 3m 3 Oldat hígításának számolásakor további egyszerűsítésre nyílik lehetőség. Legyen a kiindulási oldatunk (1), a hozzáadott víz (2). Ekkor w 2 = 0, mert a vízben nincs oldott anyag, így az egyenlet egyszerűsödik: w 1m 1 = w 3m 3. Átalakítva: m 3 = m 1*w 1/w 3. Oldatok oldószer eltávolításával történő töményítésekor is használható az egyenlet, csak ebben az esetben nem hozzáadunk, hanem eltávolítunk oldószert, így annak hozzáadott mennyisége negatív lesz. Vegyes feladatok megoldása keverési egyenlettel 1. újra keverési egyenlettel 1. a szilárd anyag: m 1 = 17 g, w 1 = 1 2. a víz m 2 =?, w 2 = 0 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 13

3. a kész oldat m 3 = m 1 + m 2 = 17 g + m 2, w 3 = 15 m/m% = 0.15 17g*1 + m 2*0 = (17+m 2)*0.15 17 = 0.15*17 + 0.15*m 2 m 2 = 96.3 g 2. újra keverési egyenlettel 1. a kiindulási oldat m 1 = 65 g, w 1 = 15 m/m% = 0,15 2. a hozzáadott víz (tudjuk, hogy a víz mennyisége csökken, így arra számítunk, hogy a kapott érték negatív lesz) m 2 =?, w 2 = 0 3. a keletkezett oldat m 3 = m 1 + m 2 = 65 g + m 2, w 3 = 24 m/m% = 0.24 65g*0,15 + m 2*0 = (65+m 2)*0.24 9,75 = 15,6 + 0,24*m 2 m 2 = 24,4 g Azaz 24,4 g vizet kell elpárologtatni. 3. újra keverési egyenlettel 1. a tömény kénsav oldat m 1 = V 1 * 1,84 g/cm 3, w 1 = 98 m/m% = 0,98 3. a keletkezett híg oldat m 3 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3, w 3 = 10 m/m% = 0,10 2. a hozzáadott víz m 2 = m 3 m 1 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 m 1, w 2 = 0 V 1 * 1,84 g/cm 3 * 0,98 + (2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 V 1 * 1,84 g/cm 3 ) * 0 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 * 0,10 V 1 = 118 cm 3 A kristályvizes sókkal végzett oldatkészítési, kristályosítási számítások kicsit nehezebbek az átlagosnál, mert a só kristályvíztartalmát is figyelembe kell venni. Egy kristályvizes sót matematikai értelemben úgy is felfoghatunk, mint egy nagyon tömény oldatot (hiszen az is vízmentes sóból és vízből jön létre). Ennek alapján a kristályvizes só tömeg %-os összetétele ugyanúgy megadható vízmentes sóra, mint a töményebb és a hígabb oldaté. Ezután az oldatok esetében általánosan használt keverési egyenletet ebben az esetben azon az alapon írjuk fel, hogy a töményebb oldatban lévő vízmentes só tömege egyenlő a hígabb oldatban és a kivált kristályvizes sóban együttesen jelenlévő vízmentes só tömegének összegével. Adjunk 45,1 g kristályvizes réz-szulfáthoz (CuSO 4 5H 2O) 210 g vizet. Hány tömegszázalékos lesz az így keletkezett oldat? M(CuSO 4 5H 2O) = 249,68 g/mol M(CuSO 4) = 159,61 g/mol m 1 = 45,1 g m 2 = 210 g, w 2 = 0 m 3 = m 1 + m 2 = 45,1 g + 210 g = 255,1 g w 1 =? w 3 =? w 1 számítható a só összetétele alapján! n(cuso 4 5H 2O) = 45,1 g / 249,68 g / mol 0.1806312 mol m(cuso 4) = 0.1806312 mol * 159,61 g / mol = 28,83 g w 1 = m(cuso 4) / m(cuso 4 5H 2O) = 28,83 g / 45,1 g 0.639246 45,1 g * 0.639246 + 0 = 255,1 g * w 3 w 3 = 0,1130, azaz 11,3 w%-os 2017. 10. 03. tema03_biolf_20170927 14