I. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE

I. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE 1. A végelszámolás célja A végelszámolás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg. Nem határozható el a végelszámolás a Ctv. 95. -ában felsorolt estekben: - a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően - ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor - a megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető - nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. 2. A végelszámolás tárgya A végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás időpontjában rendelkezik. A végelszámolás folyamata során szerzett vagyon is tárgya a végelszámolásnak, kivéve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott vagyont (pl. amelyet az adózó állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel, az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület vagy a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap stb.). 3. A végelszámoló kijelölése, a megbízás hatálya A cég legfőbb szerve végelszámolást elrendelő határozatában választja meg a végelszámolót. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, s ugyanettől az időponttól kezdve a végelszámoló minősül a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének. 4. A végelszámolás kezdete, időszaka, befejezése A végelszámolás a cég legfőbb szervének a jogutód nélküli megszűnéséről hozott határozatában megállapított időpontban kezdődik el. Ez az időpont természetesen nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A végelszámolás időszaka a kezdő időponttól a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve - a gazdálkodó törlését követően - a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. 1

5. A végelszámolás különös formái Végelszámolásra - bizonyos feltételek megléte esetén - a cég legfőbb szervének elhatározása alapján [Ctv. 94. (3) bekezdés], vagy a cégbíróság határozata alapján (kényszertörlési eljárás) kerülhet sor [Ctv. 116-118/A. ]. A cég legfőbb szervének elhatározása alapján beszélhetünk normál illetve egyszerűsített végelszámolásról [Ctv. 114.-115. ], illetve, ha a cégbíróság szünteti meg a céget, kényszertörlésről [Ctv. 116.-118/A. ]. a) Az egyszerűsített végelszámolás Az egyszerűsített végelszámolást a megszűnésre a jogi személyiség nélküli társaságok választhatják (közkereseti társaság, betéti társaság és az egyéni cég). E társaságok végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a Ctv. 99. - 113. -okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. Az alábbi esetekben a végelszámoló köteles áttérni az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra: - ha a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja - a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának a napja. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg. Nincs azonban helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban. A fenti szabályok megszegése esetén kényszertörlési eljárásnak van helye. b) A kényszertörlési eljárás A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.), a gazdasági társaságokról szóló - időközben az új Ptk-ba integrált - 2006. évi IV. törvény (Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvény (Ctv), valamit e törvényekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi 2

CXCVII. törvény a korábban érvényben lévő kényszer-végelszámolást megszüntette és az erre vonatkozó szabályokat hatályon kívül helyezte. A kényszer-végelszámolás fogalma helyébe a kényszertörlés lépett, amelynek szabályait a Ctv. VIII/A fejezetében foglalt 116 118/A szakaszok tartalmazzák. Ennek értelmében a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha - törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, - a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34. (1) bekezdés szerinti határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő - a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy - a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, továbbá akkor, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor [Ctv. 116. (1) (2) bekezdés]. A kényszertörlés alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, vagy a cég átalakulásáról, ugyanakkor a cégbíróság sem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről [Ctv. 116. (3) (4) bekezdés]. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. A végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé, miszerint akinek - a céggel szemben követelése van, ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is - tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy - a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak. A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. A cégbíróság határidő kitűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Ha a vezető tisztségviselő határidőben nem tesz eleget a felhívásnak, a cégbíróság erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot [Ctv. 117. (3) (4) bekezdés]. A cégbíróság a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a kényszertörlési eljárás elrendelését, illetve befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság az értesítést követően haladéktalanul, elektronikus 3

úton tájékoztatja a cégbíróságot, ha a cég az adóhatóság nyilvántartása szerint munkavállalót foglalkoztat. A kényszertörlési eljárás során a Ctv. 117. (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia [Ctv. 117/A. (3) bekezdés]. A cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből, ha megállapítja, hogy a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint b) a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, továbbá az egyedüli vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja [Ctv. 118. (1) bekezdés]. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) Nyolcadik könyv Záró rendelkezések 8:2. (1) bekezdése szól a többségi befolyás fogalmának értelmezéséről, miszerint: 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket és kizáró okokat a Ptk. Harmadik könyve taglalja a törvény 3:22. -ában, amelyben a vezető tisztségviselő eltiltásával kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik: 3:22. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Eljárás a céggel szembeni követelés bejelentése esetén Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbíróság - a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, - valamint szükség szerint a földhasználati nyilvántartásból elektronikus úton történő lekérdezéssel megállapítja, hogy a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, vagy a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, illetve van-e bejegyzett földhasználata. A cégbíróság más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet - különösen a járműnyilvántartást vezető szerv, a zálogjogi 4

nyilvántartást vezető szerv - megkeresésével is megvizsgálja, van-e a cég javára illetve érdekében tény feljegyezve [Ctv. 118. (2)- (3) bekezdés]. Ha az előzőekben említett szervek értesítése illetve a kényszertörlési eljárásról szóló végzésben foglalt felhívásra történt bejelentés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, b) a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, vagy c) a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását [Ctv. 118. (5) bekezdés]. Amennyiben az előzőekben említett szervezetek értesítése vagy a 117. szerint tett bejelentés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság - a 62. (4) bekezdés figyelembevételével - a céget törli a cégjegyzékből, az egyedüli vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja, egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Az erről szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya [Ctv. 118. (7) (9) bekezdés]. Eljárás, ha a céggel szembeni követelés bejelentésére nem került sor Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, a cégbíróság azonban megállapította, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. -ában foglaltak alkalmazásával. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor [Ctv. 118. (10) bekezdés]. A Ctv. 118/A (3) (4) bekezdése kimondja, hogy A kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. E bekezdés alkalmazásában a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára 5

ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. (4) Mentesül a felelősség alól a (3) bekezdésben említett vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 98. (3) bekezdés a), c)-d) pontja szerinti beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Kényszertörlés alatt állók bevallási kötelezettsége A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók az Art. 33. (12) bekezdése alapján teljesítik adóbevallási kötelezettségüket, miszerint a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal elkészítik a tevékenységzáró adóbevallást, melyet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. Ezzel egyidejűleg teljesítik a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. A tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követő bevallási kötelezettségek teljesítését az Art. általános rendelkezései szerint teljesítik. Ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a bevallási kötelezettséget a végelszámolás szabályai szerint kell teljesíteni. Ha a kényszertörlési eljárást felszámolási eljárás követi, az Art. kényszertörlési eljárásra és a Cstv. felszámolásra vonatkozó rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. c) EVA-s vállalkozások végelszámolása Az EVA-s vállalkozások végelszámolásáról az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban EVA tv.) 3. (1) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy az adózó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnik a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával. A megszűnés időpontja a végelszámolást kimondó taggyűlési határozatban foglalt időpont. Az EVA törvény 20.. (3) és (4) bekezdéseiben rendelkezik az EVA alanyiság megszűnését követően esedékes, a végelszámolással kapcsolatos számviteli kötelezettségekről. Ennek megfelelően: 6

20. (3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. (4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. -ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Az Eva törvény szerinti nyilvántartásokat vezető gazdálkodó nem volt köteles számviteli beszámolót készíteni, így a váltáskor nem tud előző időszaki adatokat közölni. Ezért a számviteli törvény 2/A. (3) bekezdése szerint, amikor ismét a számviteli törvény hatálya alá kerül, rá a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A 2/A. (4) bekezdése szerint az eva hatálya alól az Sztv. hatálya alá visszakerült jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - tételes leltározással alátámasztott leltár alapján - nyitómérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A nyitómérlegnek értelemszerűen nincsenek előző időszaki adatai. Az EVA-s vállalkozások a xxt201t nyomtatványon, annak B Változásbejelentés lapján (2014. évben a lap 8. rovatában) jelenthetik be EVA alanyiságuk megszűnését, s ezzel egyidejűleg a nyomtatvány F-lapján az áfa adózási módra vonatkozó választást is be kell jelenteniük. d) Külföldi székhelyű vállalatok magyarországi telephelyének megszűnése A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 55. (1) bekezdése kimondja, hogy a cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. A végelszámolás alatt álló cég cégjegyzékadatainak változásait a végelszámoló köteles bejelenteni a cégbíróságnak [Ctv. 55. (2) bekezdés]. A fióktelep törlésére - amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen - végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta (nincs Magyarországon 7

köztartozása, nincsenek hitelezői követelések, vagy ezeket a követeléseket már kielégítették, nincsen folyamatban hatósági vagy bírósági eljárás vagy fizetésképtelenségi eljárás ellene vagy a külföldi vállalkozás ellen). A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 23. -ában foglaltak alapján a fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított hatvan napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. 6. A végelszámolás megszüntetése A végelszámolás alatt álló cég legfőbb szerve dönthet arról is, hogy megszünteti a folyamatban lévő végelszámolást, egyben dönt a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról [Ctv. 113. ]. A végelszámolás megszüntetésének okai lehetnek: - a gazdálkodás továbbfolytatásáról születik döntés, - a végelszámolás felszámolásba megy át. A következőkben tekintsük át a végelszámolási eljárás egyes lépéseit részletesebben! 8