PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DEVELOPMENT POLICY

1 PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020 1

EU COMPASS 1 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 1 Život nakon 2014...3 Ciljevi Strategije Europa 2020...5 Az élet 2014 után... 12 Az Európa 2020 stratégia céljai...15 Life after 2014...22 Strategic objectives of Europe 2020...25 IMPRESSZUM: Információs füzetek EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 Život nakon 2014... U globalnom natjecanju EU se nije dokazala na zadovoljavajući način. Jedan od tih razloga se nalazi u proračunskoj praksi Unije. Opće iskustvo je da podjela izvornih sredstava koja se temelji na principu potpore, ne dinamizira u dovoljnoj mjeri gospodarski razvoj i konkurentnost regije, odnosto nije u stanju efikasno ublažiti razvojne nejednakosti. U narednom obračunskom razdoblju (2014-2020) u ime EU Europska komisija se trudi da današnja ulaganja postanu temeljem sutrašnjeg gospodarskog razvoja. Misija 2020: Podupiranje razvoja u cijeloj EU Značajan dio proračuna u razdoblju 2014-2020 služiti će tomu, da se što više ljudi vrati u svijet rada i da intenzivnije jača gospodarstvo. Pod nazivom Connecting Europe Facility za financiranje stvaranja novih veza na području energije, prometa i informativnih tehnologija stvoriti će novi fond. EU će značajno povećati sredstva za potporu obrazovanja i stručne obuke, istraživanja i inovacije, tako da se s time stvore temelji za stvaranje novih radnih mjesta i da se rode 3 konkurentne inovativne ideje. Izvori za potporu manje razvijenih regija služiti će zapošljavanju i razvoju, što će biti korisno za cijelu Europu. Za jednu sigurniju Europu Značajan dio današnjih problema ne poznaje državne granice. Za Europu je jeftinije rješenje ako se umjesto 27 zasebnih stručnih politika usuglašenim mjerama suoči sa izazovima. Jedan glavni cilj, koji se tiče financiranja europske poljoprivrede, je da stimulira proizvodnju sigurnih i zdravih namirnica. 30% direktne potpore namjenjene gazdinstvima imati će zadatak pomoći u tome da zaštita okoliša zauzme svoju odgovarajuću poziciju u toj grani. U europskom proračunu svaki euro znači, a izdani novac će istovremeno služiti većem broju ciljeva: zaštiti okoliša, povećavanju energetske efikasnosti, borbi protiv klimatskih promjena, jačanju društvene kohezije i unapređenju socijalnih ciljeva. Unijski doprinos na mnogo područja može biti dominantna činjenica. Novi proračun će pojačati i upravljanje vanjskih granica Europe, nova financijska sredstva predviđa za borbu protiv teškog kriminala, terorizma i internetskog kriminala.

EU COMPASS 1 4 Osigurati mjesto Europi u svijetu Tehničkim razvojem svijet postaje sve manji. Kao posljedica promjene raznih savezova i pojavljivanjem novih sila, Europa je prisiljena da uloži veće napore u cilju efikasnog globalnog prisustva. EU će još više uložiti kako bi štitio interese Europe. Nedavna događanja u južno-mediteranskim državama ukazala su na to, kakav utjecaj na Europu imaju dramatična zbivanja u susjednim zemljama. EU će Regionalne nejednakosti kod 27 EU članica BDP po osobi (PPS), 2005 Izvor: Eurostat

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 pomagati one države u koje će političkim i gospodarskim reformama jačati demokraciju u regiji. Europa u cijelom svijetu daje polovinu od ukupnih sredstava namjenjenih razvoju. EU je odlučna u tome da ostvari obaveze koje je preuzela na sebe i da do 2015. potpora koju pruža dostigne 0,7% GNI-a (bruto nacionalnog prihoda). U novom proračunu i ta će obaveza dobiti svoje mjesto. Razumniji i pregledniji proračun Važno je da za porezne obveznike bude pregledno što se događa s novcem koji su oni uplatili. Novi proračun treba biti jednostavniji, pregledniji i razumniji. Stoga EU treba mijenjati način financiranja unijskog proračuna: treba stvoriti nove izvore prihoda s kojima se dijelom mogu zamijeniti uplate članica koje se temelje na bruto nacionalnim prihodima. I nadaje su ostale nejednakosti u razvijenosti pojedinih regija, i kako bi se to prebrodilo i nadalje je istaknuti zadatak Ciljevi Strategije Europa 2020 1. Zapošljavanje: - Stopa zaposlenosti kod starosne dobi 20-64 treba postići 75% 5 2. I+R/inovacija: - 3% od BDP-a EU treba uložiti za stimulaciju Istraživanja+Razvijanja +Inovacije 3. Klimatske promjene/energija: - Smanjenje izlučivanja plinova Greenhouse Effect -a najmanje sa 20% u odnosu na 1990. - Povećanje omjera korištenja obnovljivih energija sa 20% - povećanje efikasnosti korištenja energije sa 20% 4. Obrazovanje: - Smanjenje omjera drop-out -a ispod 10% - Minimalno 40% građana EU između 30 i 34 godina treba imati višu školsku spremu 5. Siromaštvo/socijalne isključenosti: - Min. sa 20 milijuna treba smanjiti broj onih koji žive u siromaštvu, koji su socijalno ugroženi ili kod kojih postoji ta opasnost Komisija je za razdoblje 2014-2020 kao opći cilj odredilo da se ostvari inteligentni, održivi i prihvatni razvoj, da se stvori programiranje s centralnim orijentiranjem na rezultate i maksimaliziraju efekte postignute od strane financiranja EU. Višegodišnji financijski okviri (MFF) Novo programiranje ujedno potrebuje stvaranje novih pravnih okvira

EU COMPASS 1 6 i okvira ostvarivanja. Europsk komisija je na jesen 2011. objavilo paket stvaranja zakona koji će odrediti kohezijsku politiku u razdoblju 20142020. Vijeće se postavilo s ambicioznim ali i realnim prijedlozima u odnosu na višegodišnji financijski okvir 2014-2020 razdoblja. (Common Strategic Framework) Članice za korištenje svih fondova sa Komisijom sklapaju Ugovor o partnerstvu Temeljem partnerskog ugovora članice stvaraju svoje programe funkcioniranja Zajednički strateški okvir(csf) partnerstvu funkcioniranja Ugovor Programi Predloženi proračun EU (2014-2020) Raspodjela izvora Ostala područja stručne politike (poljoprivreda, istraživanje, vanjska područja, i sl. 63% (649 milijardi EUR) Kohezijska politika 33% (336 milijardi EUR) Sredstva za europsko spajanje 4% (40 milijardi EUR) Izvor: Kohezijska politika EU 2014-2020, Prijedlozi Europske komisije http://ec.europa.eu/regional_policy Elementi MFF-a su slijedeći: Reguliranje zajedničkog upravljanja i integriranog korištenja Europskog regionalnog razvojnog fonda ERRF, Europskog socijalnog fonda ESF, Kohezijskog fonda KF, Fonda za europsku poljoprivredu i ruralni razvoj FEPR, Orjientacionih financijskih sredstava za ribarstvo OFSR U cilju postizanja zajedničkih ciljeva (EU 2020) i integriranog i efikasnog korištenja raspoloživih sredstava Europske komisije će prihvatiti Zajednički strateški okvir Kod svakog fonda se primjenjuje zajednički strateški okvir koji sadrži primarne prioritete EU, kao kod ruralnog razvoja i ribarstva. Članice će imati mogućnost da u cilju poboljšanja usklađivanja na licu mjesta (i realizacije integriranog razvoja) oslanjajući se na više temelja, kombiniraju programe, ERRF, ESF i Kohezijski fond. Za ostvarivanje ciljeva Strategije Europa 2020 potrebne nacionalne obveze odrediti će ugovor o partnerstvu koji se sklapa između Komisije i članica. Ulaganja ESF-a u potpunosti će biti u skladu s ciljevima Strategije Europa 2020 koji se odnose na zapošljavanje, obrazovanje i smanjivanje siromaštva. Kako bi se osiguralo da unijsko financiranje efikasno daje svoj doprinos pri ostvarivanju postavljenih ciljeva Strategije Europa 2020, uvode se novi uvjeti. Prije financiranja iz tih fondova treba zadovoljiti nekim preduvjetima ( npr. sustav javnih natječaja).

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 Slijedeći koraci Ove prijedloge Komisija i Europski parlament kontrolira s ciljem da oni prihvate do kraja 2012. i tako da 2014. osigura pokretanje generacije novih programa kohezijske politike. Paralelno s time teku pregovori koji se odnose na višegodišnji financijski okvir cijelog unijskog proračuna. CSF opsežna ulagačka koncepcija zajedničkog strateškog okvira: Koherencija s nacionalnim reformnim programima Koordinacija: kohezijska politika, ruralni razvoj, morska politika i ribarski fondovi Ciljevi i indikatori prate kretanje prema ciljevima Strategije Europa 2020 Uspješnost: uvođenje okvirnog sustava-performanse Učinkovitost: jačanje administrativnog kapaciteta, manje birokracije Ključna su ona 11 operativna područja koja su u skladu Strategijom EU 2020 a služe ostvarivanju tematskih ciljeva: Jačanje inovativnog, tehnološkog razvoja i istraživanja; Pristup komunikacijskim tehno- 7 logijama, jačanje brzine i kvalitete; Jačanje konkurentnosti malih i srednjih poduzeća, odnosno razvoj sektora poljoprivrede, ribarstva i vodoprivrede; Podrška pravcu prema gospodarstvu koji izlučuje manju količini CO2 Prilagođavanje klimatskim promjenama i prevencija rizika i pomaganje menadžmenta; Zaštita okoliša i efikasno korištenje energetskih izvora; Pomaganje održivog transporta i proširenje ključnih infrastruktura; Pomaganje zapošljavanja i potpora mobilnoj radnoj snazi; Borba protiv siromaštva i socijalne zaostalosti; Ulaganje u obrazovanje, razvoj sposobnosti i doživotno učenje; Promicanje institucionih kapaciteta i efikasne javne administracije;

8 EU COMPASS 1 Raspored pripreme za novo proračunsko razdoblje Ožujak 2010. Studeni 2010. Srpanj 2011. Listopad 2011. Prihvaćanje 5.izvješće o gos- Prijedlog Komi- Prijedlozi Strategije podarskoj, druš- sije u odnosu svezi Europa tvenoj i teritori- na višegodiš- skom politikom 2020 jalnoj nji financijski (2014-2020) koheziji, odnosno javna u kohezij- okvir (MFF) konzultacija Prosinac 2011. Siječanj 2012. 2012-2013. 2014. Izjava Komi- Javna konzul- Prihvaćanje Stupanje sije: tacija o Zajed- MFF i novog snagu i prihva- nički strateš- ničkom paketa zako- ćanje progra- ki okvir (CSF) teškom okviru na ma Zajed- stra- na

9 PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 Raspored planiranja članica na osnovi CSF-a Članice za korištenje svakog Zajedničkog strateškog okvirnog fonda sa Komisijom sklapaju Ugovor o partnerstvu, u kojem su razrađene sve obaveze za postizanje europskih ciljnih vrijednosti. Realizacija obaveza određenih u Ugovoru o partnerstvu se vrši u okvirima Ope- rativnih programa. Ove Operativne programe na osnovi glavne regulative, članicama treba predati Komisiji istovremeno kada i Ugovor o partnerstvu. Rok predaje Ugovora o partnerstvu je najkasnije do kraja 3. mjeseca nakon što je prihvaćen Zajednički strateški okvir. Komisiji za prihvaćanje, nakon toga na raspolaganju stoji 6 mjeseci. Osnovni principi podjele sredstava Kohezijski fond Manje razvijene regije 68.7 162.6 Prijelazne regije 38.9 Razvijenije regije 53.1 Europska teritorijalna suradnja 11.7 Regije na rubu i retko naseljena područja Ukupno Izvor: Kohezijska politika EU 2014-2020, Prijedlozi europske komisije http://ec.europa.eu/regional_policy Izvor: Kohezijska politika EU 2014-2020, Prijedlozi europske komisije http://ec.europa.eu/regional_policy 0.9 336.0

10 EU COMPASS 1 Osnovni nedostatak unijske politike potpore bila je niska učinkovitost i naknadno primjenjivanje sankcija, koje su u nekoliko slučajeva za posljedicu imale eventualno gubljenje sredstava. Važnu promjenu znači ponovno jačanje učinkovitosti i učinka i nadovezujući stroži monitoring. Na području učinkovitosti i monitoringa očekivano će slijedeći kriteriji biti na snazi: 1. Makro ekonomski uvjeti U skladu sa novim gospodarskim upravljanjem 2. Koncentracija na rezultate Zajednički i programsko-specifični indikatori, izrada izvješća, kontrola i ocjenjivanje 3. Okvirni sustav rezultata za svaki program Jasne i mjerljive točke i ciljevi 4. Stvaranje rezervi vezanih za realizaciju Mjera rezerve vezane za realizaciju je 5% od nacionalnih alokacija (po članicama, fondovima i kategorijama regija) 5. Ex-ante uvjeti Kontrola preduvjeta potrebnih za efikasno ulaganje Upravljanje i kontrola Financijsko upravljanje Novi sustav godišnjeg obračuna faktura Godišnja garancijska izjava menadžmenta Godišnji knjižni obračun na strani Vijeća Sustavi upravljanja i kontrole Nacionalna akreditacija (veća odgovornost na strani članica) Upravne vlasti mogu postupati kao potvrdne vlasti Vijeće može vršiti reviziju nad akreditacijom (imajući u vidu rizik i povijest postupka) Postepeno uvažavanje proporcionalnosti Oslobođenost u slučaju projekata manjeg proračuna Oslobođenost u slučaju pod sustava koji trajno postižu dobre rezultate Smanjivanje učestalosti kontrole Komisije kod pojedinih postupaka

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 Prijedlozi Komisije EU ukazuju na to da Zajednica naredno proračunsko razdoblje mora realizirati u sasvim novim gospodarskim uvjetima. Potrebni su brojni zakoni i aspekti kako bi se postigli odgovarajući rezultati. Ove promjene 11 formiramo i mi sami a njihovi smo i učesnici. Dosadašnji prijedlozi vijeća su pokušali dati adekvatne odgovore na izazove bliske budućnosti, koje će uskoro trebati osmisliti i na razini pojedinih članica.

12 EU COMPASS 1 Az élet 2014 után A Globális versenyben az Európai Unió nem volt képes megfelelő módon helytállni. Ennek egyik oka az Unió eddigi költségvetési gyakorlatában keresendő. Általános tapasztalat, hogy a források jelenlegi, támogatási elvű elosztása nem dinamizálja kellőképpen a régió gazdasági növekedését és versenyképességét, illetve nem képes hatékonyan mérsékelni a fejlettségbeli különbségeket. A következő költségvetési időszakban (2014-2020) az Európai Unió nevében az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a ma beruházásai megalapozzák a holnapi gazdasági növekedést. Misszió 2020: A növekedés elősegítése az Európai Unió egészében A 2014-20 közötti költségvetés jókora része azt fogja szolgálni, hogy minél több ember tudjon visszatérni a munka világába, és erőteljesebben növekedjen a gazdaság. Connecting Europe Facility néven új alapot hoznak létre a hiányzó kapcsolatok megteremtésének finanszírozására az energia, a közlekedés és az informáci- ós technológia terén. Jelentős összeggel növeli az EU az oktatás és a szakképzés, a kutatás és az innováció támogatására szánt forrásokat, mindezt annak megalapozására, hogy a jövőben új munkahelyek létesüljenek, és versenyképes innovációs ötletek születhessenek. A kevésbé fejlett régiókat támogató források a foglalkoztatás és a növekedés ügyét fogják szolgálni, ami Európa egészének is hasznára válik. Ezen célok az Európa 2020 stratégiában is helyt kapnak. Egy biztonságosabb Európáért A mai problémák jelentős része nem ismer országhatárokat. Európa számára, pedig olcsóbb megoldást jelent, ha 27 külön szakpolitika helyett összehangolt intézkedések révén néz szembe e kihívásokkal. Az európai mezőgazdaság finanszírozását érintő változások egyik fő célja az, hogy biztonságos és egészséges élelmiszerek termelésére ösztönözzön. A gazdálkodóknak nyújtandó közvetlen támogatások 30%-a majd azt lesz hivatott elősegíteni, hogy a környezetvédelem megfelelő teret nyerjen az ágazatban. Az európai költségvetésben minden euró számít, és a kiadott pénz

AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN egyszerre több célt fog szolgálni: a környezet védelmét, az energiahatékonyság fokozását, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a társadalmi kohézió erősítését és a szociális célok ügyének előmozdítását. Az uniós hozzájárulás sok területen meghatározó fejlesztő tényezőt jelenthet. Az új költségvetés Európa külső határainak igazgatását is megerősíti, és új összegeket irányoz elő a súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és a számítógépes bűnözés elleni küzdelemre. Európa helyének biztosítása a világban A technológiai fejlődés nyomán a világ egyre kisebbé válik. A változó szövetségek és új hatalmak megjelenése következtében Európa arra kényszerül, hogy nagyobb erőfeszítést tegyen a hatékony globális jelenlét érdekében. Az EU még több forrást fog Európa érdekeinek védelmezésébe fektetni. A dél-mediterrán országokban nemrég történt események ismét rámutattak arra, milyen hatással vannak Európára a szomszédságában zajló drámai történések. Az EU ezért támogatni fogja azo- 13 kat az országokat, amelyek politikai és gazdasági reformokkal erősítik a demokráciát a régióban. Európa nyújtja világszerte a fejlesztési segélyek több, mint felét. Az EU eltökélt szándéka, hogy tartsa magát vállalt kötelezettségéhez, és 2015-re az általa nyújtott fejlesztési támogatás elérje a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 0,7%-át. Az új költségvetésben ez a kötelezettségvállalás is helyet kap. Méltányosabb és átláthatóbb költségvetés Fontos, hogy az adófizetők át tudják látni, mi történik az általuk befizetett pénzekkel. Az új költségvetésnek egyszerűbbnek, átláthatóbbnak és méltányosabbnak kell lennie. Következésképpen az EUnak változtatni kell az uniós költségvetés finanszírozásának módján: új bevételi forrásokat kell teremtenie, melyek részben felválthatnák a bruttó nemzeti bevételen alapuló tagállami befizetéseket. Továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalása továbbra is kiemelt feladat

EU COMPASS 1 14 Regionális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamban GDP/fő (PPS), 2005 Forrás: Eurostat

AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 15 Az Európa 2020 stratégia céljai 1. Foglalkoztatás: a 20 64 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya elérje a 75%-ot 2. K+F/innováció: Az EU GDP-jének 3%-át a Kutatás+Fejlesztés+Innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani 3. Éghajlatváltozás/energia: ÜHG (Üvegházhatású Gáz) kibocsátás min. 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése Az energiahatékonyság 20%-os javítása 4. Oktatás: a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése a 30 és 34 év közötti EU polgárok min. 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Min. 20 millió fővel csökkenjen a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, ill. akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent A Bizottság a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan általános célként határozta meg, hogy intelligens, fenntartható és befogadó nö- vekedés valósuljon meg, eredmény centrikus programozás alakuljon ki és maximálják az EU általi finanszírozások hatásait. Többéves Pénzügyi Keret (MFF) Az új programozás egyben új jogi és megvalósítási keretek létrehozását és alkalmazását teszi szükségesé. Az Európai Bizottság 2011. őszén közzétette a 2014 2020 közötti időszak kohéziós politikáját meghatározó jogalkotási csomagot. A Bizottság ambiciózus, de reális javaslatokkal állt elő a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozóan Az EU javasolt költségvetése (2014 2020) Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy

EU COMPASS 1 16 Az MFF elemei a következők: Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA, Európai Szociális Alap ESZA, Kohéziós Alap - KA, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap - EMVA, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz - HOPE irányításának közös szabályozása és integrált felhasználása A közös célok (EU 2020) elérése és a rendelkezésre álló források integrált és hatékony felhasználásának érdekében az Európai Bizottság Közös Stratégiai Keretet (Common Strategic Framework)) fogad majd el A tagállamok valamennyi CSFAlap felhasználására vonatkozóan Partnerségi Szerződést kötnek a Bizottsággal A Partnerségi Szerződés Alapján a tagállamok létrehozzák saját működési programjaikat Közös stratégiai keret (CSF) Pertnerségi szerződés Működési programok Az EU elsődleges prioritásait tartalmazó közös stratégiai keret alkalmazandó valamennyi alapra, beleértve a vidékfejlesztést és a halászatot is. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a helyszíni egyeztetés javítása [és integrált fejlesztés megvalósítása] érdekében több alapra támaszkodó programok keretében kombinálják az ERFA-t, az ESZA-t és a Kohéziós Alapot. A Bizottság és a tagállamok között létrejövő partnerségi szerződések fogják meghatározni az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításához szükséges nemzeti kötelezettségvállalásokat. Az ESZA befektetései teljes összhangban lesznek az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra, oktatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó célkitűzéseivel. Új feltételek bevezetésére kerül sor annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozás hatékonyan hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Az alapokból történő kifizetéseket megelőzően teljesíteni kell néhány előfeltételt (például a közbeszerzési rendszerek megfelelő működését). Következő lépések Ezeket a javaslatokat azzal a céllal vizsgálja meg a Tanács és az Európai Parlament, hogy azokat 2012 végéig elfogadva lehetővé tegye a kohéziós politikai programok új generációjának indítását 2014-ben. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a teljes uniós költségvetésre vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások.

AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN CSF - közös stratégiai keret átfogó befektetési koncepciója: Koherencia a nemzeti reformprogramokkal - Koordináció: kohéziós politika, vidékfejlesztés, tengerpolitikai és halászati alapok A célok és az indikátorok az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé való haladást követik Eredményesség: teljesítmény-keretrendszer bevezetése Hatékonyság: az adminisztrációs kapacitás megerősítése, kevesebb bürokrácia Kulcsfontosságú az EU 2020 Stratégiával összhangban lévő tematikus célkitűzés megvalósítását szolgáló 11 beavatkozási terület: Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése; A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati se- 17 besség, minőség emelése; KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése; Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása; A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése; Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása; Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek feloldása: Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása; Szociális felzárkóztatás elősegítése és a szegénység leküzdése; Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés; Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése;

EU COMPASS 1 18 Felkészülési ütemterv az új költségvetési időszakra 2010. március 2010. november 2 011. június 2011. október Az Európa 5. jelentés a gazda- A Bizottság java- Javaslatok 2020 straté- sági, társadalmi slata többéves kohéziós a poli- gia elfogadá- és területi kohé- pénzügyi kere- tikával kapcso- sa tre (MFF) vonat- latban zióról, valamint nyilvános konzul- kozóan (2014 2020) táció 2011. december A 2012. január 2012-2013. 2014. Bizottság Nyilvános konzul- közleménye: táció a Közös Stra- Az MFF és az ú Hatálybalépés jogszabály- cso- és a programok Közös stra- tégiai Keretről mag elfogadása tégiai keret (CSF) elfogadása

AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Tagállami tervezés ütemezése a CSF alapján A tagállamok valamennyi Közös Stratégiai Keret Alap felhasználására vonatkozóan Partnerségi Szerződést kötnek a Bizottsággal, amelyben részletezik az európai célértékek megvalósítására irányuló valamennyi kötelezettségvállalásukat. A Partnerségi Szerződésben vállal- 19 tak megvalósítása Operatív Programok keretében történik. Ezeket az Operatív Programokat főszabály szerint a Partnerségi Szerződéssel egy időben kell benyújtaniuk a tagállamoknak a Bizottság felé. A Partnerségi Szerződés benyújtásának határideje legkésőbb a Közös Stratégiai Keret elfogadását követő 3. hónap vége. A Bizottságnak ezt követően 6 hónapja van az elfogadásra. A források kiosztásának alapelvei Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók 68.7 162.6 Átmeneti régiók 38.9 Fejlettebb régiók 53.1 Európai területi együttműködés 11.7 Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy 0.9 336.0

20 EU COMPASS 1 Az Uniós támogatáspolitika eddigi működésének egyik alapvető hiányossága volt az alacsony hatékonyság és a szankciók utólagos alkalmazása, mely néhány esetben a közösségi források esetleges elvesztésével járthatott. Fontos változást jelent a hatékonyság és a teljesítmény ismételt megerősítése és az ehhez kapcsolódó szigorúbb monitoringozás. A hatékonyság és a monitoring területén várhatóan az alábbi szempontok fognak érvényesülni: 1. Makro ökonómiai feltételek Összhangban az új gazdasági kormányzással 2. Összpontosítás az eredményekre Közös és program specifikus indikátorok, jelentéskészítés, ellenőrzés és értékelés 3. Teljesítmény-keretrendszer minden programhoz Egyértelmű és mérhető mérföldkövek és célok 4. Teljesítésekhez kötött tartalék képzése A teljesítményhez kötött tartalék mértéke 5% a nemzeti allokációkból (tagállamonként, alaponként és régió-kategóriánként) 5. Ex-ante feltételek A befektetés hatékonyságához szükséges előfeltételek meglétének ellenőrzése Irányítás és ellenőrzés Pénzügyi irányítás Az éves számlaelszámolások új rendszere A menedzsment éves garancianyilatkozata Éves könyvelési elszámolás a Bizottság oldalán Irányítási és ellenőrzési rendszerek Nemzeti akkreditáció (nagyobb felelősség a tagállamok oldalán) Az irányító hatóságok tanúsító hatóságokként léphetnek fel A Bizottság felülvizsgálhatja az akkreditációt (a kockázatok és az előzmények figyelembevételével) Az arányosság fokozott érvényesítése Mentességek a kisebb költségvetésű programok esetében Mentességek a tartósan jó eredményeket elért alrendszerek esetében Az egyes műveletek Bizottság általi ellenőrzésének mérsékelhető gyakorisága

AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Az Európai Unió Bizottsági javaslatai rávilágítnak arra, hogy a Közösség merőben új gazdasági környezetben kénytelen megvalósítani a következő költségvetési időszakot. Számos új jogszabályalkotás és új szempontrendszer is szükséges a megfelelő eredmények el- 21 éréséhez. Ezen változásoknak mi is részesei és alakítói vagyunk. Az eddigi bizottsági javaslatok megkísérelnek adekvát válaszokat adni a közeljövő kihívásaira, melyeket hamarosan tagállami szinten is meg kell fogalmazni.

22 EU COMPASS 1 Life after 2014 In the global competition, the European Union could not hold its ground efficiently. One of its reasons is the Union s previous budgetary and development policy practice. It is a common experience, that the present, supporting-principled division of resources does not boost the economical growth and competitiveness of the region properly, nor does it reduce developmental differences. In the next budgetary period (2014-2020) the European Commission, on behalf of the European Union, makes efforts so as to today s investments establish tomorrow s economic growth. Mission 2020: Promotion of growth in the whole European Union A considerable portion of the 2014-2020 budget will serve to return as many people to the world of work as possible and to make economy grow energetically. A new fund will be established, named Connecting Europe Facility in order to finance development of lacking connections in the fields of energy, transport and information technology. EU will raise resources to support education, technical training and innovation with a considerable amount, in favour of establishment of new workplaces and promotion of competitive innovative ideas in the future. Resources supporting the less developed regions will be of service to employment and growth, which are of advantage to the whole of Europe. These objectives are part of the Europe 2020 strategy. For a safer Europe Most of the actual problems are beyond boundaries. It is a cheaper solution for Europe to face challenges by synchronized provisions, rather than by 27 different policies. One of the main goals of changes in funding European agriculture is to stimulate the production of safe and healthy food. 30% of the support to be provided for farmers will serve to promote environmental protection in the industry. In the European budget every euro matters, and the money spent will serve several purposes at the same time: environmental protection, increase of energetic effec-

DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020 tiveness, fighting climatic change, reinforcing social cohesion and the promotion of social goals. The Union s contribution might be a significant developing factor in many of the above areas. The new budget will strengthen the management of the external borders of Europe, and new amounts are estimated for fighting serious crime, terrorism and computer crime. Strengthening Europe s position in the world Due to technological development, the world is becoming a smaller place. Varying alliances and the appearance of new powers make Europe use every effort for an effective global presence. EU will provide even more resources for the defence of Europe s interests. Incidents in the SouthMediterranean countries highlighted once again how dramatic events in the neighbouring countries can affect Europe. EU, therefore, will support those countries that strengthen democracy in the region by political and economical reforms. Europe provides more than half of 23 the development supports worldwide. EU is firmly determined to adhere to its assumed obligation, i.e. the development support provided by the EU would access 0.7% of the GNI by 2015. This obligation is also part of the new budget. More impartial and transparent budget It is important that taxpayers understand what happens with the money they paid in. The new budget must be simpler, more transparent and impartial. Consequently, the EU has to change the method of budget-financing: new sources of income have to be risen, which might partly replace member state payments based on gross national income. There are still developmental differences among the regions, the surmounting of which is an important task for the future.

24 EU COMPASS 1 Regional disproportions in EU-27 Member States GDP/person (PPS), 2005 Source: Eurostat

DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020 25 Strategic objectives of Europe 2020 1. Employment: employment ratio of the 20-64 age-group should access 75% 2. R&D/innovation: 3% of EU s GDP should be spent on investments aiming the stimulation of Research & Development & Innovation 3. Climatic change/energy: decrease emission of greenhouse gases by at least 20% compared to 1990 increase the ratio of renewable energy sources to 20% improve energy efficiency by 20% 4. Education: decrease drop-out ratio under 10% at least 40% of the EU citizens should have a diploma 5. Poverty/segregation: decrease the number of people living in or being endangered by poverty or segregation by at least 20 million The Commission, concerning the 2014-2020 period, has determined as a general objective that an intelligent, sustainable and receptive growth should be carried out, a result-centric programming should be developed and funding by the EU should be maximized. Multiannual mework (MFF) Financial Fra- New programming also necessitates the establishment and application of new legal and feasibility framework. In the autumn of 2011 the European Commission released a legislation package determining the cohesive politics of the 20142020 period. The Commission has come forward with ambitious but realistic suggestions concerning the multiannual financial framework (MFF) of 2014-2020. EU s suggested budget (2014 2020) Source: Cohesion Policy of the EU 2014-2020, Suggestions of the European Commission http://ec.europa.eu/regional_policy

EU COMPASS 1 26 MMF elements are the following: Common control of the operation and integrated application of European Regional Development Fund - ERDF, European Social Fund - ESF, Cohesion Fund - CF, European Agricultural Fund for Rural Development - EAFRD, Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG In order to attain common goals and to make integrated and effective use of available resources, the European Commission will consent to a Common Strategic Framework (CSF) Member states will make a Partnership Contract with the Commission regarding every use of the CFS-Fund On the basis of the Partnership Contracts member states will establish their own operative programmes Common Strategic Framework (CSF) Partnership Contract Operative Programmes Common Strategic Framework, containing EU s priorities, is to be applied for all funds including rural development and fisheries. Member states will have the opportunity to combine ERDF, ESF and the Cohesion Fund in programmes relying on several funds, in order to improve agreements (and to realize integrated development). Partnership contracts, established between the Commission and the member states, will determine national undertakings, required to realize the Europe 2020 strategic objectives. Investments by ESF will be entirely harmonized with the objectives of Europe 2020 strategy, concerning employment, education and decreasing poverty. New conditions will be introduced in order to ensure that the Union s financing effectively contributes to the objectives of the Europe 2020 strategy. Some preconditions will have to be accomplished prior to paying from the funds (e.g. suitable operation of the public procurement system). Subsequent steps The Commission and the European Parliament observe these proposals to ensure that a new generation of cohesive policy programmes can be launched in 2014, if the proposals pass by the end of 2012. Parallel with all these, discussions continue, dealing with the multiannual financial framework, concerning the budget of the whole Union.

DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020 CSF overall investment conception of the Common Strategic Framework Coherence with the national reform programmes Coordination: cohesive politics, rural development, sea policy and fisheries funds Objectives and indicators follow directions towards Europe 2020 strategy Efficiency: introduction of performance framework Effectiveness: reinforcement of administrational capacity, less bureaucracy 27 Supporting shifting towards an economy with low emission of carbon dioxide; Facilitating climatic change adaptation and risk-prevention and management; Environment protection and resource efficiency; Facilitating sustainable transportation and removing bottle-necks in key network infrastructures; Promoting employment and facilitating labour mobility; Supporting social inclusion and combating poverty; Investments in education, skill Eleven intervention areas of crucial thematic objectives, harmonized with the Europe 2020 strategy: development and lifelong learning; Building cal research and development; Improvement of the availability, speed and quality of communication technologies; Improvement of the competitiveness of SMEs, as well as development of fisheries and water economics; capac- ity and efficient public administrations. Boosting innovation, technologi- institutional

EU COMPASS 1 28 Preparation Schedule for the new budgetary period March 2010. November 2010. June 2 011. October 2011. Europe 2020 5th report on eco- The Strategy nomical, social and sion s proposal concerning co- passes regional cohesion on the Multian- hesive policy and public consul- nual tation Network (MFF) December 2011. The Commis- sion s release: Common Strategic Frame- work (CSF) January 2012. Public consulta- tion on Common Strategic Network Commis- S u g g e s t i o n s Financial (2014-2020) 2012-2013. 2014. MFF and the new Coming into legislative pack- force and proage pass grammes pass

DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020 Member State Schedules on the Basis of CSF Member states will make a Partnership Contract with the Commission regarding every use of the CFS-Fund, in which they detail all their undertakings regarding the realization of European objectives. The realization of the undertakings in the Partnership Contract will be carried out through Operative 29 Programmes. As a general principle, these Operative Programmes should be submitted by the member states to the Commission, simultaneously with the Partnership Contract. The deadline for the submission of Partnership Contracts is the end of the 3rd month after the pass of Common Strategic Framework. Thereafter the Commission will have 6 months for consideration. Principals for the distribution of resources Cohesion Fund Less developed regions 68.7 162.6 Temporary regions 38.9 Developed regions 53.1 European regional cooperation 11.7 External regions and sparsely populated areas Altogether 0.9 336.0 Source: Cohesion Policy of the EU 2014-2020, Suggestions of the European Commission http://ec.europa.eu/regional_policy Source: Cohesion Policy of the EU 2014-2020, Suggestions of the European Commission http://ec.europa.eu/regional_policy

30 EU COMPASS 1 One of the previous fundamental insufficiencies of the Union s support policy was low effectiveness and subsequent sanctioning, which in some cases led to the loss of some collective resources. Reinforcement of effectiveness, performance and joined exact monitoring has been a very important change. The following viewpoints will prevail prospectively, in the fields of effectiveness and monitoring: 1. Macro economy conditions In accordance with the new economic government 2. Focus on results Common and programme specific indicators, reports, control and evaluation 3. Performance framework to every programme Unambiguous and measurable milestones and aims 4. Separate reserve in condition with performance The measure of separate reserve in condition with performance is 5% of the national allocation (by member state, by fund and by regioncategory) 5. Ex-ante conditions Control of necessary conditions for the effectiveness of investments Management and control Financial management New system of annual invoice settlements Annual guarantee declaration of the management Annual account settlements by the Commission Management and control systems National accreditation (higher responsibility for member states) Directing authorities can act as certifying authorities The Commission can revise accreditation (considering risks and precedents) Increased enforcement of proportionality Exemptions for lower budget programmes Exemptions for subsystems achieving permanent favourable results Moderate frequency of control by the Commission in certain operations Suggestions by the Commission of the European Union highlight that the community must realize the next budgetary period in an entirely new economic environment. Several new legislations and new viewpoints will be needed to achieve efficient results. We are also participants and establishers of these changes. The present suggestions by the Commission make attempts to respond to the challenges of the near future adequately, and Member States shall formulate their own responses, too.

EU INFO TOČKA EU INFO PONTOK EU INFO POINTS 31 EU Compass project Vodeći partner/ Vezető partner/ Lead Partner Zaklada za razvoj poduzetništva županije Zala Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zala County Foundation for Enterprise Promotion Partneri/Partnerek/Partners 1. Poduzetnički razvojni centar županije Šomođ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy County Foundation for Enterprise Promotion 2. Trgovačka i industrijska komora županije Zala Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Chamber of Commerce and Industry of Zala County 3. Hrvatska gospodarska komora - Županijska komora Varaždin Horvát Gazdasági Kamara - Varasd Megyei Kamara Varaždinska County Chamber of Economy 4. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja za promicanje i provedbu razvojnih aktivnosti u Koprivničko-križevačkoj županiji, Podravina és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Koprivnica és Križevci megye fejlesztéseinek a megvalósításáért és népszerűsítéséért Regional development agency of Podravina and Prigorje for promotion and implementation of development activities in Koprivnica Križevci County 5. VIDRA - agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Verőce-Podrovske Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Regional development agency of Virovitičko-podravske county EU INFO TOČKA: 1. HRVATSKA GOSPODARSKA KOMORA -Županijska komora Varaždin P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Hrvatska T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: hgkvz@hgk.hr Web: www.hgk.hr HORVÁT GAZDASÁGI KAMARA Varasd Megyei Kamara P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Horvátország T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: hgkvz@hgk.hr Web: www.hgk.hr CROATIAN CHAMBER OF ECONOMY -COUNTY CHAMBER VARAŽDIN P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Croatia T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: hgkvz@hgk.hr Web: www.hgk.hr 2. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Hrvatska T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: info@pora.com.hr Web: www.pora.com.hr 3. VIDRA agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Hrvatska T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: info@ravidra.hr Web: www.ravidra.hr PORA Drávamente és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Horvátország T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: info@pora.com.hr Web: www.pora.com.hr VIDRA Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejélesztési Ügynökség Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Horvátország T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: info@ravidra.hr Web: www.ravidra.hr PORA Regional Development Agency of Podravina and Prigorje Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Croatia T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: info@pora.com.hr Web: www.pora.com.hr VIDRA Virovitica-Podravina County s Development Regional Agency Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Croatia T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: info@ravidra.hr Web: www.ravidra.hr

Varaždin Koprivnica Virovitica