A GYÁRVÁROSI ÉS SZABADHEGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA K O D Á L Y Z O L T Á N Á L T A L Á N O S I S K O L Á J A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.
1. TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK... 2 2. ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 2.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja... 4 2.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 4 3. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 4 3.1. Az közoktatási intézményegység jellemzői:... 4 3.2. Az intézményegység működésének alapdokumentumai... 5 4. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETÉSE... 5 4.1. Az intézményegység-vezető és feladatköre... 5 4.2. A vezetési feladatok megvalósítása... 6 4.3. A vezető helyettesítési rendje... 6 4.4. Az intézményegység vezetősége:... 6 5. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 6 5.1. Az intézményegység nevelőtestülete és jogkörei... 6 5.2. A nevelőtestület értekezletei... 7 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai... 7 5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje... 7 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 8 6. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE... 9 6.1. Az intézményegység közösségei és a belső kapcsolattartás általános módjai:... 9 6.2. Az intézményegység közösségeinek jogai... 9 6.3. Az alkalmazotti közösség... 9 6.4. A szülői közösségek... 9 6.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje... 10 6.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje... 10 7. AZ INTÉZMÉNY EGYSÉG KÜLSŐ KAPCSOLATAI, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI. 11 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 12 9. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJE... 15 9.1. A tanév rendje... 15 9.2. Az intézményegység nyitva tartása... 15 9.3. Az intézményegység ügyeleti rendszabályai... 15 9.4. Az intézményegység védő, óvó előírásai... 16 9.5. A tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok... 16 9.6. A dohányzás szabályai... 17 9.7. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama... 17 9.8. A tankönyvellátás rendje... 18 10. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MUNKARENDJE... 18 10.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.. 18 10.2. A közalkalmazottak munkarendje... 18 10.3. A pedagógusok munkarendje... 18 10.4. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 21 10.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje... 21 10.6. A tanulók munkarendje... 21 11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE... 22 11.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja... 22 11.2. Az intézményegység tanórán kívüli foglalkozásai... 22 12. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA... 23 12.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei... 23 12.2. A tanuló jogai és kötelességei... 23 2
12.3. A tanulók jutalmazásának elvei... 23 12.4. A jutalmazás, a büntetés formái... 24 12.5. Fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás... 24 12.6. A fegyelmi eljárás részletes szabályi... 26 12.7. A tanulói hiányzás igazolása... 27 13. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE... 27 13.1. Az intézményegység egészére vonatkozó rendszabályok... 27 13.2. Az intézményegység közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok... 27 13.3. Az intézményegység berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok... 28 13.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai... 28 13.5. Az intézményegység helyiségeinek bérbeadási rendje... 28 14. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSE... 28 14.1. Az iskola könyvtárára vonatkozó azonosító adatok... 28 14.2. Tárgyi és személyi feltételek... 29 14.3. Az iskolai könyvtár feladatai... 29 14.4. Az iskolai könyvtáros feladatai... 29 14.5. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás... 30 14.6. A könyvtárhasználat szabályai... 30 14.7. Tankönyvtári szabályzat... 32 14.8. A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra... 33 14.9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása... 33 14.10. Gyűjtőköri szabályzat... 33 14.11. A katalógus szerkesztési szabályzata... 39 15. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG HAGYOMÁNYAINK ÁPOLÁSA... 41 15.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 41 15.2. A hagyományápolás külsőségei... 41 16. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 42 17. GYERMEKVÉDELEM... 42 18. A TÉRÍTÉSI DÍJ, A TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 42 19. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE... 43 20. KÖZZÉTÉTEL... 43 21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 43 3
2. ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a.) A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Kodály Zoltán Általános Iskola, szervezeti felépítését, az intézményegység működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézményegység pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. b.) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: - a többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről - 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrahajtásáról - 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról - 326/2013. (VIII.30.) Kormrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a.) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb szabályzatok, intézményegységvezetői utasítások betartása az intézményegység valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézményegységgel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b.) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézményegység előző szervezeti és működési szabályzata. 3. AZ INTÉZMÉNYegység ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.1. Az közoktatási intézményegység jellemzői: a.) Neve :Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola Kodály Zoltán Általános Iskolája Címe: 9028 Győr, Tárogató utca 18. Típusa: Általános iskola OM azonosító: 030531 009 b.) A fenntartó és a működtető szerv megnevezése, székhelye: 4
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor utca 32. Győri Tankerület 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. c.) Köznevelési alapfeladata: - általános iskolai nevelés-oktatás d.) Az intézményegység bélyegzőinek felirata és lenyomata: Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola Kodály Zoltán Általános Iskolája 9028 Győr, Tárogató u. 18. Az bélyegzők használatára jogosultak beosztása: intézményegység-vezető és helyettesei, iskolatitkár. e.) Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézményegység alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. A működtetéshez szükséges pénzeszközöket Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a II. számú Gazdasági Működtető Központ kezelésében. 3.2. Az intézményegység működésének alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok határozzák meg: a.) A Szakmai alapdokumentum b.) A Pedagógiai program A Pedagógiai program megtalálható az intézményegység-vezető és helyettesének irodájában, a könyvtárban és az iskola honlapján, tájékoztatást a programmal kapcsolatban a vezetőknél lehet kérni a hivatalos ügyintézés időpontjában. c.) A tanév munkaterve d.) A jelen Szervezeti és működési szabályzat e.) A Házirend 4. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETÉSE 4.1. Az intézményegység-vezető és feladatköre a.) A közoktatási intézményegység vezetője felelős az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézményegység működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményegység vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézményegység belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézményegység vezetője jogosult az intézményegység hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja b.) Az intézményegység-vezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, 5
- a nevelési-oktatási intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, - tanügy-igazgatási feladatok ellátása, - a közoktatási intézményegység képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése. Az intézményegység-vezető teljes jogkörét, hatáskörét, feladatkörét az intézményi SZMSZ tartalmazza. 4.2. A vezetési feladatok megvalósítása a.) Az intézményegység-vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményegység-vezetőhelyettesének megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményegység-vezető javaslatára a fenntartó adja. Az intézményegység-vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. b.) Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatóak. 4.3. A vezető helyettesítési rendje Az intézményegység-vezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményegység-vezető helyettes helyettesíti. Az intézményegység-vezető tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 4.4. Az intézményegység vezetősége: a.) Az intézményegység vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők ( munkaközösség-vezetők) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézményegység vezetőségének tagjai. b.) Az intézményegység vezetősége mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen (havonta legalább egy alkalommal) vezetőségi megbeszélést tart, ekkor állítja össze a következő hónap munkarendjét is. Az intézményegység vezetőségének tagjai: az intézményegység-vezető és helyettese, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat tevékenységét segítő pedagógus. Az intézményegység vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c.) Az intézményegység vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézményegység pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d.) Az intézményegység vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 5. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézményegység nevelőtestülete és jogkörei a.) A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 6
b.) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben (70. ) és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. c.) A nevelőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekből a kizárólag egy intézményegységet érintő ügyekben az intézményegység nevelőtestülete jár el. Az intézményegység nevelőtestületének tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 5.2. A nevelőtestület értekezletei a.) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézményegység munkatervében meghatározott időpontokban az intézményegység-vezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményegység-vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b.) Az intézményegység nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, félévzáró, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézményegység vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményegység-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézményegység iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b.) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az intézményegység-vezető tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c.) A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, 7
- az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a.) A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az intézményegység-vezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az értékelés lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményegység-vezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. b.) Az intézményegység szakmai munkaközösségei: - tanítói munkaközösség, pedagógiai munkaközösség c.) A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére - véleményt nyilvánítanak a tankönyvek, a taneszközök, a tanulmányi segédletek kiválasztásáról, - véleményt nyilvánítanak a pedagógiai programról, - figyelemmel kísérik a szakmai szolgáltatók ajánlásait, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, és erre vonatkozóan javaslatot tesznek - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - figyelemmel kísérik az országos, a megyei és más intézmények által szervezett versenyek, pályázatok kiírását, szervezik a tanulóknak az ezeken való részvételét. d.) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézményegység pedagógiai programja alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményegység-vezető felé - képviseli a munkaközösséget az intézményegység vezetősége felé és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményegység-vezető részére a munkaközösség tevékenységéből - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 8
6. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 6.1. Az intézményegység közösségei és a belső kapcsolattartás általános módjai: a.) Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - az osztályok szülői közösségei, - az iskolai szülői szervezet A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat b.) Az intézményegység különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményegység-vezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolai gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézményegység éves munkaterve tartalmazza, az időpontokat jól láthatóan faliújságon ki kell függeszteni, a honlapon meg kell jelentetni, a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe be kell írni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). 6.2. Az intézményegység közösségeinek jogai a.) Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b.) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. c.) Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a munkáltatót, dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt. d.) Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. e.) Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. f.) A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 6.3. Az alkalmazotti közösség a.) Az alkalmazotti közösség az intézményegység nevelőtestületéből és az intézményegységnél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető, ill. intézményegység-vezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény ill. az intézményegység egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b.) A nevelőtestület és az intézményegység szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c.) Az intézményegység nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményegység-vezető fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézményegység dolgozóival. 6.4. A szülői közösségek a.) A szülői közösség a Köznevelési törvény 73. -a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Intézményegységünkben ez a szülői közösség a Szülői szervezet. 9
Az intézményegység szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. b.) A szülői közösséget az intézményegység-vezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézményegység-vezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézményegység pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői szervezet elnöke juttatja el az intézményegység vezetőségéhez. 6.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a.) Az intézményegység a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében). Az intézményegység - munkatervében rögzítetten - tanévenként három rendes szülői értekezletet és négy fogadóórát tart. b.) Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményegység-vezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. c.) A szülői fogadóórák Az intézményegység valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d.) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében feltüntetni. A tájékoztató füzetben, az ellenőrzőben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1 jegy alapján osztályozható a tanuló. (Az értékelésre vonatkozó szabályokat a Pedagógiai program 5.7. fejezete tartalmazza.) 6.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a.) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézményegység diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály képviselőjét, és delegálja az intézményegység diákönkormányzatának diáktanácsába. A képviselő az osztályközösség problémáinak megoldását képviseli az intézményegység-vezetőjénél. A tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a vezetőt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az intézményegység-vezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b.) A diákönkormányzat 10
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézményegység működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogával élhet a tankönyvellátással kapcsolatos kérdésekben, a Házirend és a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézményegység vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tekintetbe véve az életkor-pedagógiai sajátosságokat, irányított és korlátozott működésű diákönkormányzat létrehozása történt meg. A diákönkormányzat érdekképviselője a diáktanács. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az intézményegység-vezető, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. Az intézményegység tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon, az iskolai hangosbemondón keresztül tájékoztatja. c.) Iskolagyűlés(diákközgyűlés) Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső konzultáció. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az intézményegység-vezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diáktanács és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak tevékenységéről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezi. 7. Az intézmény EGYSÉG külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái Közoktatási intézményegységünk az intézményegység működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményegység-vezető vagy megbízottak útján. - az iskola irányításával, fenntartásával, működtetésével összefüggésben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri tankerületével, Győr Megyei jogú Város Önkormányzatával - szakmai, módszertani kérdésekben a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézettel - a tanulók tanulási, magatartási, pszichés problémái esetében a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Győri Kistérség; Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság intézményekkel - a tanulók egészségügyi állapotával kapcsolatosan az iskolaorvossal és a védőnővel - a pályaválasztás területén a TISZK Pályaválasztási és Pályaorientációs Központtal és a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával - a gyermekvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban a Gyermekjóléti Központtal, a Családsegítő Központtal, a rendőrséggel - a hangszeres zeneoktatás kapcsán a Liszt Ferenc Zeneiskolával - a hit-és erkölcstan oktatásának tekintetében az egyházakkal - a város művelődési és művészeti intézményéivel (színházak, könyvtárak, múzeumok, TIT, stb.) - a város általános iskoláival, középiskoláival. 11
A kapcsolattartás jellege szerint lehet hivatalos megkeresés, adatszolgáltatás, pályázatok, versenyek, előadások, továbbképzések, közösen szervezett programok, rendezvények, stb. A kapcsolattartás formái lehetnek személyes, telefonos, e-mail megkeresések, hivatalos levelek, iratok, stb. 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményegység-vezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményegység-vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - szaktanácsadói, szakértői vélemény Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásávalnevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzés területeit és a pedagógiai munka ellenőrzését a következő két táblázat tartalmazza. 12
A belső ellenőrzés területei az iskolában I. Pedagógia II. Tanügyigazgatás III. Adatszolgáltatás munkáltatói feladatokhoz Lásd: A pedagógiai munka ellenőrzésének éves ütemterve havi bontásban c. táblázatot naplók, anyakönyvek ellenőrzők, tájékoz tató füzetek, házi feladat és dolgozatfüzetek statisztika tantárgyfelosztás, órarend mulasztások pontos jelölése, összesítése hetente, majd havonta és félévente beiratkozás átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösség vezető, int.vez.helyettes ) személyzeti munka (átsorolás, jutalmazás, megbízás) munkaidő nyilvántartása technikai dolgozók munkavégzésének véleményezése IV. Gazdálkodás V. PR- tevékenység VI. Egyéb beszerzések AV eszközök nyilvántartása és karbantartása, pótlása, állaga szakleltárok karbantartás biztonságtechnikai előírások betartása eseti helyettesí tés vezetése az iskola közéleti tevékenysége kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége munka-, tűz- és vagyonvédelem rendszeres orvosi ellátás megszervezése és biztosítása tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése ügyeletek ( reggeli esti, udvari ) dekoráció tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar, konyha, szertárak tisztasága beiskolázás tanév rendje - 13 -
A pedagógiai munka ellenőrzésének éves ütemterve havi lebontásban Az ellenőrzés területei VIII IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI.. 1. Tanmenetek, foglalkozási tervek 2. Tanulásszervezés, tanítási órák vezetése, motiváció korszerű technikák használata 3. Osztályfőnöki munka, illetve annak segítése 4. Tanuló értékelése, ellenőrzése 5. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás 6. Versenyeredmények 7. Tanórán kívüli programok szervezése, azokon való részvétel 8. Ügyelet, helyettesítés, ebédeltetés 9. Adminisztráció végzése ( naplók, határidős feladatok ) 10. Aktív részvétel a tantestület munkájában az iskola arculatának alakítása 11. Kapcsolattartás a szülőkkel 12. Pályázat, innováció, továbbképzés Jelmagyarázat: intézményegység-vezető munkaközösség-vezetők gyermekvédelmi.feladatokkal megbízott pedagógus int.egység-vezető helyettes - 14 -
9. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1. A tanév rendje a.) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjét rendelet határozza meg. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b.) A tanév helyi rendjét, az intézményegység rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézményegység pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézményegység hirdetőtábláján ki kell függeszteni és a honlapján közzé kell tenni. c.) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az iskolai szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül. 9.2. Az intézményegység nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6.oo órától a szervezett foglalkozások végéig, de legkésőbb19.oo óráig tart nyitva. A tornaterem a terembérlés függvényében tovább is üzemelhet. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményegység-vezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményegységet szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményegység-vezető adhat engedélyt. Az intézményegységgel jogviszonyban nem állók belépése illetve benntartózkodása nem zavarhatja az oktató-nevelő munkát; védettséget élveznek azok a helyiségek, amelyekben a tanulók oktatása-nevelése folyik. A szülők az auláig kísérhetik gyermeküket, és ott is várhatják meg őket. A hivatalos ügyben járók a portán keresztül jelentkeznek be, és a portaszolgálatot ellátó személy kíséri őket. Ügynökök csak előzetes bejelentés alapján, indokolt esetben látogathatják az intézményt. Az intézményegység hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.30 órától 15.00 óráig tartja nyitva irodáit. A tanuló tanítási idő alatt az intézményegység-vezető vagy az intézményegység-vezető helyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 9.3. Az intézményegység ügyeleti rendszabályai a.) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézményegység ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményegység-vezető helyettes felelős. b.) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c.) Az intézményegység a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 6-7.30 és 16-17 óráig pedagógus részvételével. d.) A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 16 óra között az intézményegység-vezető vagy helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor 15
távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó napközis pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 9.4. Az intézményegység védő, óvó előírásai a.) Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. b.) A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A tíz évesnél idősebb tanulóink pedagógus felügyelete mellett a következő eszközöket, gépeket használhatják: - villamos fúrógép - barkácsgép: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong tartozékokkal - V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. pillanat forrasztópáka - villamos háztartási gépek - segédmotorok, kerékpár, kerti gép szerelési gyakorlathoz /a motort és az üzemanyagot a tanuló nem kezelheti/ Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A tanuló által nem használható gépek, szerszámok. - villamos köszörűgép - barkácsgép faesztergálásra - faipari szalag-, körfűrész, kombinált gyalugép - valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök A tanuló dugaszolóaljzathoz elektromos készüléket nem csatlakoztathat. A krónikusan beteg, valamint fogyatékos tanulók esetében ki kell terjeszteni szükség esetén az iskolaorvos véleményezésével az előző pontokat c.) Teendők bombariadó, rendkívüli esemény esetén: Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az intézményegység-vezető hozhat. Akadályoztatása estén a SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézményegység vezetőjének. Ha az intézményegység dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézményegység vezetőjének, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bomba veszélyről, rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézményegység fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A riadó jelzése rövid, szaggatott csengetés, elhangzása után az épület kiürítése a Tűzvédelmi szabályzat kivonulási tervében foglaltak szerint történik. 9.5. A tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. 16
Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, technika, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanuló- és gyermekbalesetek történtekor a következő személyek vonhatók felelősségre: - tanítási órák, délutáni napközis és külön foglalkozások alatt történt balesetek során az órát, foglalkozást tartó pedagógus - óraközi szünetekben a folyosókon, udvaron ügyelő pedagógus - testnevelés öltözőkben, folyosón történt baleset esetén az órát kezdő tanár, tanító - az ebédlőben az étkeztető tanár, illetve csoportjuknál a napközis nevelők - osztálykiránduláson a kísérő tanár Minden pedagógusnak kötelessége a tudomására jutott balesetet azonnal jelenteni az iskola vezetőségének és a balesetvédelmi felelősnek. - A tanuló és gyermekbaleseteket a Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről című nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és elektronikus úton jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napig el kell készíteni. Egy példányt az iskola irattárában kell elhelyezni, egy példányt a szülő kap meg. - A súlyos balesetet /a sérült halálát, valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentősmértékű károsodást, súlyos csonkulást, beszélőkészség elvesztését, bénulást, elmezavart, orvosi vélemény szerinti életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozó balesetet/ azonnal jelenteni kell a rendelkezésre álló adatok közlésével az iskola fenntartójának. A súlyos balesetek kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - A nyilvántartásért és a jegyzőkönyv kitöltéséért a balesetvédelmi felelős és az intézményegység-vezető helyettes felel. - Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzéséhez. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézményegység munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 9.6. A dohányzás szabályai Az intézményegység egész területén és 5 méteres körzetében a tanulók, a munkavállalók és az intézményegységbe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményegységben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, a dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézményegység munkavédelmi felelőse. 9.7. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a.) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b.) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.oo órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 8.oo-tól kezdődnek, és azokat legkésőbb 15.oo óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az 17
intézményegység-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményegység-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményegység-vezető tehet. c.) Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A 3. tanóra utáni szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Duplaórák az intézményegység-vezető engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatíráskor és készségtárgyak tanításakor. d.) Az étkezést lehetőség szerint 11.45 és 14 óra között kell lebonyolítani. e.) A bemutatóórák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f.) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra( kb.20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa a foglalkozások előtt. 9.8. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátást a 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről szerint végezzük. A részletes szabályozást a rendelet 23-27., 29. és a mellékletek tartalmazzák. A tankönyvfelelős ennek megfelelően a határidőket betartva méri fel az igényeket, a kedvezményeket, dokumentálja azokat. A munkaközösségek ill. szaktanárok a tankönyvlistából kiválasztják a tankönyveket, új tankönyvre váltani indokolt esetben az intézményegység-vezető engedélyével lehet. Az intézmény szerződést köt a Könyvtárellátóval. A tankönyvfelelős elektronikus úton készíti el a tankönyvrendelést, a kiszállított tankönyveket bizományba veszi át, és adja oda a szülőknek. Az ingyenes tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek. 10. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MUNKARENDJE 10.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket az auláig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7.30 és 15.00 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. Az intézményegység hivatalos munkaidejében 7.30-16-ig felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézményegység vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményegység-vezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 10.2. A közalkalmazottak munkarendje a.) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b.) Az intézményegységben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményegység-vezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 10.3. A pedagógusok munkarendje a.) A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, 18
illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b.) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység-vezető helyettes állapítja meg az intézményegység-vezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményegység feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményegység vezetőségének tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c.) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45-ig az intézményegység-vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. d.) A pedagógus az intézményegység-vezetőtől engedélyt kérhet legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményegység-vezető helyettes is engedélyezheti. e.) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézményegység pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 10.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltését a Knt. és a 326/2013. kormányrendelet szabályozza a következő módon: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. A pedagógusok kötelességei és jogai fejezet 62. : (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása fejezet 17. : 17. (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 19
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 20
10.4. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 10.4.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető állapítja meg az intézményegység órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményegység feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményegység vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 10.4.2. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 10.4.3. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 10.4.4. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 10.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézményegység vezetője által elrendelt kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A kötött munkaidő fennmaradó részének (22/26-32 óra) nyilvántartását az intézményben rendszeresített táblázatban vezeti a pedagógus. Munkaideje további részének (32-40 óra) felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 10.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményegységben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményegység zavartalan működése érdekében az intézményegység-vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményegység-vezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményegység-vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményegység-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. - beosztás: iskolatitkár 7.30 órától 15.30 óráig A technikai dolgozók és a konyhán foglalkoztatott alkalmazottak a II. számú Gazdasági Működtető Központ alkalmazottai, munkaköri leírásukat, munkaidejük beosztását, munkaköri feladataikat a GMK határozza meg. Az iskolaorvos és a védőnő az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény alkalmazásában áll, munkakörüket, feladataikat az EESZI határozza meg. Az orvos hetente egy alkalommal, a védőnő hetente két alkalommal dolgozik az intézményben Az iskola takarítási feladatai és a portaszolgálat ellátása vállalkozói szerződés alapján történik. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat. 10.6. A tanulók munkarendje Az iskolai rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A Házirendet - az intézményegység-vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével. 21
11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 11.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a.) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az intézményegység-vezetőnél. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b.) Az intézményegységben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi, tanulószoba, szakkörök, kórus, sportkör, korrepetálás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, zeneiskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, szabadidős programok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményegység-vezető helyettesek rögzítik terembeosztással együtt. 11.2. Az intézményegység tanórán kívüli foglalkozásai a.) A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamon létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b.) Tanulószoba szervezése 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. b.) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösségvezetők javaslata alapján indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit a Pedagógiai programban leírtak szerint biztosítani kell. c.) A kórus a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetője a kórusvezető tanár. A kórus biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. d.) A sportkörök a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakulnak meg. e.) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással a szaktanárok javaslatára történik. f.) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység-vezető irányítja. g.) Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. h.) A szabadidős programok értelmes elfoglaltságot kínálnak az érdeklődő gyerekeknek a szabadidő hasznos eltöltésére; sokféle, gazdag programot kínál az iskola, melyen a részvétel önkéntes, a szervezést a szabadidő-felelős végzi. i.) Az iskola biztosítja a hittanórák megtartásának lehetőségét, a hittanórák rendjéért a hitoktató felel. 2013. szeptember elsejétől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetődik a hit- és erkölcstan oktatása, ennek szervezése a rendelet alapján történik. j.) A hangszeres zeneoktatásra a Liszt Ferenc Zeneiskola és AMI tanáraival egyeztetve kerül sor a tanórák után. 22
k.) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indíthat. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. l.) Iskolai sportkörök feladata a tanulók mindennapos testnevelésének biztosítása, az egészséges életmódra nevelés. Az iskolai sportkör feladatát az iskola saját szervezetén belül látja el. A kapcsolattartás formái és rendje az iskolavezetéssel: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása legalább évente kétszer, értekezlet, gyűlés. A sportkör javaslatot tehet az iskola vezetése számára a működésével, tevékenységével kapcsolatban; a sportköri feladatok ellátására szükséges eszközök, feltételek megteremtésére, javítására. A sportköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. m.) A tanulmányi kirándulások: Győr, Győr környékének, hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. Alsó tagozat számára a megyében, felső tagozat számára a régióban és egyszer Budapestre szervezhetőek. A tanulmányi kirándulások a nevelőtestület döntése szerint 1 naposak lehetnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel és az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. Az iskola diákönkormányzata a papírgyűjtés bevételével támogatja az osztálykirándulások költségeit. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 15 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményegység-vezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat. 12. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 12.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény Nkt.50., 53., 57. és a 20/2012. EMMI rendelet részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola intézményegység-vezetője dönt. 12.2. A tanuló jogai és kötelességei a.) Az intézményegység megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézményegység házirendje tartalmazza. b.) A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény Pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó és javító vizsgák (Nkt. 51., 64., 20/2012. EMMI rendelet). A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba. 12.3. A tanulók jutalmazásának elvei a.) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b.) Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, 23
- évekig kiemelkedő kórusmunkát végez - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 12.4. A jutalmazás, a büntetés formái Jutalmazás a.) Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, osztályfőnöki, napközis nevelői, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az a tanuló, aki egy adott tantárgyból egész évben kimagasló teljesítmény nyújt, év végén bizonyítványába jeles helyett kitűnő minősítést kaphat. A kitűnő minősítés megítélése a szaktanár joga. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét nevelőtestületi határozatként a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. b.) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, sport tevékenység, stb.), jutalmát a tanévzáró iskolagyűlésen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézményegység vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, honlapján is kihirdetjük. c.) Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz). Az iskola alapítványának anyagi támogatásával valósulhat meg. Büntetés Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. 12.5. Fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a Nkt. 58. -ban és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-61 -ig tartó szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a Nkt. 58. és 20/2012. EMMI rendelet 53-54. és a 62. határozza meg. 12.5.1. Az egyeztető eljárás célja Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a.) sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b.) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. 12.5.2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése 24
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 12.5.3. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha - a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 12.5.4. Feladat és hatáskörök az egyeztető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, - az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézményegység igazgatója - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: - rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, - felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, - az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozó közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait. 12.5.5. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézményegység vezetője ill. az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. 12.5.6. Az egyeztető eljárás lefolytatója Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: - a sérelmet szenvedő felet, valamint - a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve 25
- legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. 12.5.7. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást - mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 12.5.8. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt. 12.6. A fegyelmi eljárás részletes szabályi A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A 26
bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény egység-vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 12.7. A tanulói hiányzás igazolása a.) A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményegység-vezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b.) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe, az ellenőrzőbe, az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 12.7.1 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (3), (4) (6) bekezdéseinek és a Szabálysértési törvény 247. c.) pontja előírásai szerint történik. 12.7.2 Tanköteles tanuló esetében: atlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése izedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése és a gyermekjóléti szolgálat értesítése igazolatlan óra után: a jegyző, a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire. 13. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 13.1. Az intézményegység egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézményegység minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért - a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. 13.2. Az intézményegység közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a.) Az intézményegység dolgozóinak joga, hogy az intézményegység valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. b.) Az intézményegység tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 27
13.3. Az intézményegység berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a.) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység-vezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. b.) A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok gondoskodnak A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiumok órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 13.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai a.) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet kulcsszekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse a takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. b.) A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c.) Az intézményegység területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d.) A külső kapuk és bejárati ajtók nyitása és zárása a portás feladata, ugyanakkor gondoskodik az elektromos rendszer bekapcsolásáról ill. áramtalanításáról, és a riasztórendszer működtetéséről. 13.5. Az intézményegység helyiségeinek bérbeadási rendje a, Az intézményegység anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézményegység helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az intézményegység-vezető és a GMK igazgatója dönt. b.) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét, a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Amennyiben a bérbe vevő a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban előírt lépéseket a díj behajtása érdekében. d.) Az intézményegység helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra, de állagmegóvás miatt a szerződéseket ebben az esetben is meg kell kötni. e.) Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak. 14. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSE 14.1. Az iskola könyvtárára vonatkozó azonosító adatok A könyvtár neve: Kodály Zoltán Általános Iskola Könyvtára Címe: 9028 Győr, Tárogató u. 18. Fenntartója: Az iskola KLIK fenntartásában működő helyi nevelési és oktatási intézmény. Létesítésének éve: 1983/84 A könyvtár bélyegzője: A könyvtár az iskola szervezeti keretében működik. Költségvetéséről az intézmény éves költségvetése rendelkezik. 28
14.2. Tárgyi és személyi feltételek Az iskolai könyvtár 110 m 2 területen, egy teremben helyezkedik el. A szabadpolcos kölcsönzési részben a szakirodalom ETO rend szerint, a szépirodalom szerzői betűrendes elrendezésben található. Külön állományrészt alkotnak az idegen nyelvű könyvek és a tankönyvek. A könyvtárosi teendőket 1 fő könyvtár szakos főiskolai végzettségű könyvtárostanár látja el. 14.3. Az iskolai könyvtár feladatai 14.3.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról tanórai foglalkozások tartása egyéni és csoportos helyben használat biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését 14.3.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek: tanórán kívüli foglalkozások tartása Tájékoztatás nyújtása a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása 14.4. Az iskolai könyvtáros feladatai 14.4.1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők a.) a könyvtár pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása b.) részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, felújítás, áthelyezés, berendezés, számítógépes könyvtári program) c.) a könyvtár működési dokumentumainak elkészítése d.) kapcsolatok: az iskolán belül az iskolavezetéssel, a munkaközösségekkel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal; az iskolán kívül társintézményekkel, egyéb szervekkel e.) szervezői feladatok: könyv- és könyvtárhasználati tanórák tartása 14.4.2. Állománygondozással kapcsolatos munkálatok a.) A gyűjtőkörnek megfelelő állomány kialakítása (gyarapítás és kivonás). Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre bocsátani. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. b.) A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról egyedi (címleltár) állomány-nyilvántartás vezetése szakszerűen, naprakészen. (Egyedi nyilvántartású dokumentumok a könyvtárban: könyv, dia, hanglemez, magnószalag, videó, CD,DVD, számítógépes dokumentumok.) c.) A folyóiratok számainak naprakész nyilvántartása kardexlapokon. d.) Az állomány feldolgozása, katalógusépítés Az iskolai könyvtár katalógusai: - betűrendes leíró - szakkatalógus - raktári katalógus Formája szerint: - cédula (építve 1998-ig) - számítógépes állomány-feldolgozás Raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek kezelése. e.)tervszerű állományapasztás (az elévült és felesleges dokumentumok folyamatos kivonása). f.)állomány ellenőrzése: A könyvtári állomány leltározása az érvényes vonatkozó jogszabályok szerint történik. Könyvtárunk esetében 3 évente kell elvégezni. Az iskolai könyvtár csak a gyűjtőkörének megfelelő dokumentumokat köteles gyűjteni. 29
14.5. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás A könyvtár olvasói: az intézmény - pedagógusai és tanulói. Az intézmény pedagógusai és tanulói számára a beiratkozás és az egyéb könyvtári szolgáltatások ingyenesek. Az olvasói beiratkozás egy tanévre szól; a beiratkozás során az olvasó jelzi, ha az adataiban az előző tanévhez képest változás történt. A könyvtárhasználat módja: a.) Helyben használat: A dokumentumok közül csak helyben használhatók az olvasótermi, kézikönyvtári könyvek és folyóiratok b.) Kölcsönzés: Az erre a célra gyarapított állományrészből: - tanulók számára: könyvek : egy hónapra, maximum 6 db tankönyvek: egy évfolyamon használt tankönyvek esetén egy tanév, a több évfolyamon használt tankönyvek esetén, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. - nevelők számára: könyvek : max. 1 tanév, audiovizuális dokumentumok, folyóiratok: max. 1 tanév A kölcsönzési határidő igény esetén meghosszabbítható. Tanév végén minden kölcsönzött dokumentumot vissza kell hozni az iskolai könyvtárba. c.) Csoportos használat: - könyv- és könyvtárhasználati órák - könyvtárhasználatra épülő szakórák Olvasói és kölcsönzési nyilvántartások Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások vezetése tasakos kölcsönzési rendszerrel történik, illetve 2011/2012. tanévtől a Szirén Integrált Könyvtári Rendszer kölcsönzési moduljának használatával. A tartós tankönyvek kölcsönzése átvételi elismervények aláírásával történik. Tájékoztatás A könyvtáros informál a könyvtár használatáról, állományáról, segítséget nyújt a katalógusok és a referensz könyvek használatához. A megfogalmazott információs igényekhez dokumentumokat, adatokat keres, arról szóban vagy írásban tájékoztatást ad. Más könyvtárak elektronikus úton elérhető katalógusaiból információkat szolgáltat. Információt keres a világháló lehetőségeit felhasználva. Bibliográfiát, ajánló jegyzéket készít. 14.6. A könyvtárhasználat szabályai A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. A könyvtári tagság feltételei: Az iskola könyvtár szolgáltatásait az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A beiratkozás és az egyéb könyvtári szolgáltatások ingyenesek. Az olvasói beiratkozás egy tanévre szól. A könyvtár szolgáltatásai: Kölcsönzés: Könyvek kölcsönzése: Az olvasó maximum 6 könyvet kölcsönözhet ki egy-egy alkalommal. A kölcsönzési határidő egy hónap, amely igény esetén meghosszabbítható. Pedagógusok számára a dokumentumok száma nem korlátozott. Tankönyvek kölcsönzése: Kölcsönzési határidő egy évfolyamon használt tankönyvek esetén egy tanév, a több évfolyamon használt tankönyvek esetén addig, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. 30
Folyóiratok kölcsönzése: A legfrissebb folyóiratok nem kölcsönözhetőek. A többi folyóirat kölcsönzése a pedagógusok számára biztosított. Audiovizuális dokumentumok kölcsönzése Korlátozott számuk és elsősorban az oktatásban felhasználhatóságuk miatt csak a pedagógusok számára kölcsönözhetők az AV dokumentumok. Helyben használat: Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása Kézikönyvtár, időszaki kiadványok helyben használata. Filmnézés: AV dokumentumok használata. Témabibliográfiák, tájékoztató jegyzékek készítése: Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása: Tájékoztatás nyújtása a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános közművelődési könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Könyvtárközi kölcsönzés: ha a kért dokumentum nincs meg a könyvtárunkban, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel beszerezzük. Könyv- és könyvtárhasználati órák tartása Előre egyeztetett időpontokban a könyvtáros által tartott könyv- és könyvtárhasználati órák. Szaktanárok tarthatnak a könyvtárhasználatra épülő szakórákat a könyvtárban. A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra Az olvasó kötelességei Az olvasó köteles a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat határidőre visszahozni. Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles ugyanannak a műnek egy új példányát a könyvtárnak átadni, vagy a dokumentum árát megtéríteni. Ha az elvesztett dokumentum másik példánnyal vagy másolattal érdemben nem pótolható, az olvasónak meg kell téríteni a dokumentum mindenkori piaci árát/antikvár becsértékét, a térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány nyilvántartási értékénél. Ebben a tekintetben a könyvtár minden olvasójával szemben azonos jogokat és kötelességeket kell érvényesíteni. A tanuló a kölcsönzött tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. A tanuló ill. a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni, A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést is figyelembe véve a Tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetni (lásd Kártérítés fejezet). Elveszett, megrongált tankönyvek fizetési kötelezettsége alól indokolt esetben a könyvtáros az iskolavezetés jóváhagyásával eltekinthet. A könyvtár minden beiratkozott olvasójának a kikölcsönzött könyveket az adott tanév végén vissza kell hoznia a könyvtárba. Minden kikölcsönzött dokumentummal, osztályletétekkel is el kell számolni. A könyvtárban hangoskodni, más olvasókat zavarni nem szabad. Tilos a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül könyvtári dokumentumot kivinni. A könyvtárban csak az iskola könyvtárosának tudtával, ill. az iskolavezetés engedélyével szabad tartózkodni. 31
14.7. Tankönyvtári szabályzat 14.7.1. A tankönyvellátást a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről szerint végezzük 14.7.2. A Kodály Zoltán Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: a.) Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. b.) Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. c.) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összeget teljes egészében tankönyvek vásárlására fordítjuk. A megvásárolt tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 14.7.3. A kölcsönzés rendje a.) A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Átvételi elismervényen aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. b.) A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 7-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. c.) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 14.7.4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár füzetes brossúra nyilvántartásban vezeti az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket és a tanári kézikönyveket. Évente listát készít a szeptemberben kikölcsönzött tankönyvekről és a készleten lévő még használható tankönyvekről (november-december). 14.7.5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: - ugyanolyan könyv beszerzése - anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az intézményegység-vezető szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél 32
indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75 %-át a második év végén a tankönyv árának 50 %-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményegység-vezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 14.8. A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra A nyitvatartási rendet minden tanévben a könyvtáros határozza meg az iskolavezetés jóváhagyásával. A könyvtár helyiségének megfelelően zárhatónak kell lenni, oda csak a könyvtáros tudtával, ill. az iskolavezetés engedélyével lehet bemenni. 14.9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása a.) Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítható összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés. b.) A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 14.10. Gyűjtőköri szabályzat Helyzetelemzés (az iskola tárgyi, működési feltételei) A könyvtár a Kodály Zoltán Általános Iskola szervezeti keretében működik, fenntartásáról az iskola költségvetésében gondoskodik. Az iskola alapítása óta (1983/84) működtet könyvtárat. Jelenleg 110 m2 alapterületen, önálló helyiségben található. 2012-ben a könyvtár állománya: 15 254 könyvtári egység (14 015 kötet könyv és 1239 nem nyomtatott AV dokumentum). 18 féle folyóirat jár a könyvtárba, ezek elsősorban pedagógiai szaklapok, módszertani folyóiratok. A könyvtári feladatokat főfoglalkozású könyvtáros látja el. A könyvtár szolgáltatásait minden tanítási napon igénybe lehet venni. Heti nyitvatartási ideje 22 óra. Az állomány kialakításáért a könyvtáros a felelős. Hozzájárulása nélkül az állományba dokumentum nem vásárolható. A könyvtáros figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók igényeit, javaslatait. A könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok vehetők fel. 14.10.1. Az iskolánk szerkezete és profilja Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. Speciális képzési területek: Emelt szintű ének-zeneoktatás (1-8 osztály) Teniszoktatás a mindennapos testnevelés keretén belül (1-5 osztály) a.) Iskolánk nevelési és oktatási célja Iskolánk fő vezérelve az általános emberi értékek és értékrend közvetítésén keresztül a tanulói személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése a nevelés összes területén. Fontos cél az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a tanulni vágyó és tanulni tudó, önmaguk iránt és igényes gyermekek nevelése. Ennek a területen az iskolai könyvtárnak kiemelt szerepe van. b.) Iskolánk helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere Az iskola helyi tantervében, tantárgyi követelményrendszerében a könyvtár hangsúlyos szerepet kap. Minden műveltségterületen megfogalmazottak a könyvtárral szemben támasztott igények. Célunk ezeknek az igényeknek, elvárásoknak a kielégítése. A különböző műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó alapdokumentumok beszerzése. 33
c.) Iskolánk tehetséggondozási és felzárkóztatási programja Iskolánk fontos céljai a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása, az otthonról hozott hiányok megkülönböztetett pótlása, a tanulásban elmaradók segítése, a hátrányos helyzetből jövőkkel való különös foglalkozás. A tehetségek felfedezése. A tehetséges tanulók számára a kibontakozásra a lehetőségek biztosítása. Az iskolai könyvtár eszközrendszerével elsősorban a tanulókkal való egyéni foglalkozásokon keresztül bőséges lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra ill. a hátrányok kiküszöbölésére. d.) Az iskolán kívüli források Más könyvtárak szolgáltatásai, elérhetőségük. Figyelembe veendő könyvtárak: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér (Szabadhegyi fiókkönyvtára, Hermann Ottó utcai Gyermekkönyvtára) Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára e.) Az iskolai könyvtár használói Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, igénybe vehetik: Az iskola tanulói, Az iskola pedagógusai, munkatársai f.) Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai oktató-nevelő munka támogatása, az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása Önálló ismeretszerzésre nevelés. Legyen a könyvtár a tanulás fontos eszköze és színtere. Alakuljanak ki a tanulók könyvtárhasználói szokásai. Sajátítsák el az önálló ismeretszerzéshez szükséges ismereteket, technikákat, módszereket. Váljon igényükké az önművelés. Információs tevékenység. - Az iskolai könyvtár alapfeladatai Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése és rendelkezésre bocsátása Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Tanórai foglalkozások tartása. Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése - Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai Tanórán kívüli foglalkozások tartása. Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások biztosítása. Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (jelenleg 4 olvasói terminál áll rendelkezésre a könyvtárban) 14.10.2. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. 14.10.3. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai) Vétel, vásárlás - jegyzékről megrendeléssel, előfizetéssel - készpénzes vásárlás könyvesboltokból, antikváriumból. 34
Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód, független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, kiadóktól, magánszemélyektől. Az iskolai könyvtár állományába ajándék útján csak a gyűjtőkörébe tartozó művek ill. dokumentumok kerülhetnek. A gyarapításhoz legfontosabb tájékozódási segédletek: - gyarapítási tanácsadók - kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók - folyóiratok dokumentum ismertetői - készlettájékoztatók - ajánló bibliográfiák 14.10.4. Beszerzési példányszámok művenként kötelező házi olvasmányok (5-10 db) ajánlott irodalom (3 db) egyéb kiadványok (2 min. 1 db) tankönyvek (az igény és a beszerzési keret függvényében) 14.10.5. Fő- és mellékgyűjtőkör A könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból főgyűjtőkörre és mellékgyűjtőkörre tagolódik. a.) Főgyűjtőkör Ide tartozik minden olyan dokumentum, amely az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a műveltségi területek tantervei szerint megvalósuló tanítás során és tanítás során eszközként jelennek meg: kézikönyvek, a használt tantárgyi programok tankönyvei, a tantervben és tankönyvekben felsorolt házi és ajánlott olvasmányok, a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom, szemléltetőanyagok, tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok, az alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei. A főgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat a könyvtár teljességre törekedve gyűjti. b.) Mellékgyűjtőkör A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató ill. a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok tartoznak ide. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat a könyvtár erősen válogatva gyűjti. 14.10.6. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. A válogatás szempontjait meghatározzák az egyes állományrészek speciális sajátosságai. A gyűjtés szintje: Az iskola funkciójából adódóan a könyvtár elsősorban alapszintű ill. középszintű műveket gyűjt. 14.10.7. Az iskolai könyvtár fő állományrészei 1. Kézikönyvtári állomány 2. Szakirodalom 3. Szépirodalom 4. Pedagógiai gyűjtemény, tankönyvek 5. A könyvtár segédkönyvtári állomány 6. Hivatali segédkönyvtár 7. Helyismereti, iskolatörténeti gyűjtemény 8. Időszaki kiadványok 9. Videotár, AV dokumentumok gyűjteménye 10. Osztálykönyvtárakban elhelyezett letéti állományok 14.10.8. Részletes gyűjtőköri leírás a.)kézikönyvtári állomány 35
Az egyes műveltségi területek alapdokumentumait az életkori sajátosságok figyelembevételével teljességre törekedve gyűjtjük 1-1 példányban. Alapvetően szükségesek általános és szaklexikonok 1-1 példány általános és szakenciklopédiák 1-1 példány szótárak, fogalomgyűjtemények min. 1-1 példány kézikönyvek, összefoglalók 1-1 példány adattárak 1-1 példány atlaszok, térképek 1-1 példány ETO főoszt. Kézikönyvek Példányszám 0 hazai és egyetemes művelődéstörténet elméleti, történeti 1 összefoglalói általános lexikonok, enciklopédiák 1 1 filozófiai, pszichológiai etikai lexikonok, enciklopédiák 1 kézikönyvek 1 2 vallástörténeti, mitológiai kézikönyvek 1 Biblia, Bibliával kapcsolatos atlaszok, lexikonok, ismertetők 1 3 hadtörténeti összefoglalók 1 pedagógiai lexikonok, kézikönyvek 1 néprajzi kézikönyvek (lexikonok, albumok) 1 5 általános természettudományi összefoglalók, lexikonok, 1 enciklopédiák környezet és természetvédelemmel kapcsolatos kézikönyvek 1 matematikai összefoglalók, matematikatörténeti kötetek 1 csillagászati kézikönyvek, ismeretterjesztő kötetek 1 fizikai összefoglalók, fizikatörténeti lexikon 1 kémiai lexikonok, ismeretterjesztő könyvek 1 geológiai, földtani kézikönyvek 1 biológiai lexikon 1 növény és állathatározók 1 6 egészségügyi kézikönyvek 1 az emberi test biológiájáról szóló összefoglaló kézikönyvek 1 technikai kisenciklopédiák, szakkönyvek 1 számítástechnikai lexikonok, összefoglalók 1 mezőgazdasági ismeretterjesztő könyvek 1 7 művészeti lexikonok 1 művészettörténeti összefoglalók 1 zenei lexikonok, hangversenykalauzok, zenetörténeti kiadványok, operaismertetők, hangszerismertető 1 kiadványok, hangszertörténeti kézikönyvek filmművészeti kézikönyvek, lexikonok 1 színházművészeti lexikonok, összefoglalók 1 játékgyűjtemények 1 8 a magyar nyelv szótárai, helyesírási szabályzatai, nyelvtörténeti összefoglalók 1 36
kétnyelvű szótárak (az oktatott nyelvekhez) 1 irodalmi lexikonok 1 a magyar irodalomtörténet összefoglalói 1 9 honismereti kézikönyvek 1 Győrre, a Kisalföldre vonatkozó helyismereti kiadványok 1 földrajzi atlaszok, kézikönyvek, ország ismertető útikönyvek 1 magyar és világtörténelmi összefoglalók 1 történelmi adattárak, kézikönyvek, kronológiák 1 b.) Szakirodalom, ismeretközlő irodalom Teljességre törekedve gyűjtjük az iskolánkban használt módszerek tankönyveit, a tantárgyakhoz meghatározott ajánlott olvasmányokat munkáltató eszközként használatos dokumentumokat (példányszám az igénytől és a költségvetési kerettől függő) Válogatva gyűjtjük a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, az életkori sajátosságoknak megfelelő színvonalas ismeretterjesztő műveket. (1-2 példányban). c.) Szépirodalom Teljességre törekedve gyűjtjük: a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. kötelező olvasmányokat 5-10 db ajánlott olvasmányokat 3 db a tananyagban szereplő egyes szerzők válogatott műveit és gyűjteményes köteteit 1-1 db átfogó antológiákat a magyar és a világirodalomból 1-2 db Válogatva gyűjtjük: a tananyagban szereplő szerzők műveit 1-2 példány a tananyagban nem szereplő, de magyar és világirodalom klasszikusainak számító szerzők műveit 1-2 db a népköltészetet bemutató műveket 1-2 db az iskolai műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható gyűjteményeket 1-2 példány gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, versesköteteket 1-2 példány regényes életrajzokat, történelmi regényeket 1-2 példány kiemelkedő tudósokról, híres emberekről szóló életrajzi regényeket 1-2 példány d.) Pedagógiai gyűjtemény Válogatva gyűjtjük: A pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: 1-1 példányban fogalomgyűjtemények, szótárak 1 példány pedagógia, pszichológiai, szociológiai összefoglalók 1 példány a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani segédkönyveit, segédleteit 1 példány az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket 1 példány a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait 1 példány az iskolával kapcsolatos statisztikai, jogi és szabálygyűjteményeket 1 példány oktatási intézmények tájékoztatóit 1 példány általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat 1 példány pályaválasztással és továbbtanulással kapcsolatos dokumentumokat 1 példány Teljességre törekedve gyűjtjük: 37
pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat az iskola által választott tankönyvekhez kapcsolódó tanterveket, tanári kézikönyveket, módszertani útmutatókat (példányszám igénytől és beszerzési kerettől függ). e.) Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Válogatva gyűjtjük: kurrens retrospektív jellegű tájékoztatási segédanyagot 1 példány szak- és általános bibliográfiákat 1 példány a könyvtártani összefoglalókat 1 példány Teljességre törekedve gyűjtjük: a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket 1 példány könyvtárhasználattan módszertani segédleteit 1 példány az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat 1 példány a könyvtári jogszabályokat, irányelveket 1 példány módszertani folyóiratokat 1 példány f.) Hivatali segédkönyvtár Válogatva gyűjtjük: 1-1 példányban az iskola: irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi- és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. g.) Helyismereti, iskolatörténeti gyűjtemény Válogatva gyűjtjük: Szabadhegyről, Győrről és a Kisalföldről szóló dokumentumokat (l-1 példányban), az iskola névadójáról szóló dokumentumokat. Teljességre törekedve gyűjtjük: iskolánk pedagógiai dokumentációit, iskolai rendezvények dokumentációit, az iskolánk életével kapcsolatos írásokat, az iskolánk történetéről szóló dokumentumokat. h.) Időszaki kiadványok Elsősorban pedagógiai, módszertani folyóiratokat, a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható szakfolyóiratokat, ifjúsági lapokat gyűjtünk. A megjelenő folyóirat kínálattól, költségvetési kerettől függően, az olvasói igények szerint naptári évenként módosítás lehetséges. Az alábbi folyóiratok járnak könyvtárunkba (2012): 1. A Biológia Tanítása 2. Édes Anyanyelvünk 3. A Fizika Tanítása 4. A Földrajz Tanítása 5. História 6. Ifjúsági Magazin 7. Iskolakönyvtáros 8. A Kémia Tanítása 9. Kisalföld 10. Köznevelés 11. Magyartanítás 12. A Matematika Tanítása 13. Modern Nyelvoktatás 14. Módszertani Közlemények 15. National Geographic Kids 38
16. Tanító 17. Természetbúvár 18. Zeneszó i.) Videotár AV dokumentumok gyűjteménye A különböző tantárgyakhoz kapcsolódó, az oktató-nevelő munkában felhasználható dokumentumokat gyűjtjük. Erős válogatással elsősorban az alapszintű műveket gyűjtjük. Kiemelten gyűjtjük a zenei tagozathoz és a nyelvoktatáshoz kapcsolódó CD lemezeket és videofilmeket. 14.10.9. A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint Gyűjtünk minden olyan dokumentumot, amelynek tartalma az iskolai oktató-nevelő munkához szükséges, függetlenül attól, hogy a dokumentum mely dokumentumtípusba tartozik. a.) Könyvek (leggyakoribb, legnagyobb számban előforduló dokumentumtípus) b.) Térképek, atlaszok c.) Időszaki kiadványok d.) Kisnyomtatványok e.) Nem nyomtatott audiovizuális dokumentumok: hangkazetták, hanglemezek, CD lemezek (köztük interaktív tananyag is), diaképek, videokazetták, floppyk, CD-ROM-ok 14.10.10. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai Az iskola pedagógiai programja A Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI.4.) Korm.rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012. EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 16/2013.EMMI (II.28.) rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről 14.11. A katalógus szerkesztési szabályzata 14.11.1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. a.). A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve 39
- oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) - tárgyi melléktétel b.) Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. c.) Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzet szerepel a számítógépes adatbázis bibliográfiai leírásában, a dokumentum összes katalóguscéduláján (régi cédulakatalógusok esetében), és a dokumentumon. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel (Cutter-szám). A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 14.11.2. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: - a betűrendes leíró katalógus - tárgyi katalógus - raktári katalógus Dokumentumtípusok szerint: - Könyv Formája szerint: - cédula, - számítógépes (SZIRÉN program) A cédulaszükségletet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítottuk meg. Betűrendes leíró katalógus: A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történt (ld. Besorolási adatok). Szakkatalógus: Az ETO jelzeteket tartalmazó katalógustételek beosztásának sorrendje csoportképzéses. A szakcsoportok adatai osztólapokon, melyek kiemelkednek a cédulák közül. A csoportalkotás az egy-egy szakban lévő állomány szerinti, az osztólapok mögötti anyag jól áttekinthető. Raktári katalógus: A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözte az állomány felállítási rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöltük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. Számítógépes feltárás, SZIRÉN program alapján. A SZIRÉN program 1998. évi megvásárlásakor az iskolai könyvtár régi anyagának számítógépes feldolgozása elkezdődött, melyet 2005-ben sikerült befejezni. A könyvtár korábbi cédulakatalógusait 2005 tel lezártuk. Az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: SZIRÉN integrált könyvtári rendszer Készítők neve: Mohai Lajos Üzembe helyezés dátuma: 1998. A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik 40
15. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG HAGYOMÁNYAINK ÁPOLÁSA 15.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a.) Az intézményegység hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézményegység jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b.) Az iskolai rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az iskolai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. c.) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - Iskolai szintű rendezvények (a fenntartó finanszírozásával) : Kodály-nap rendezvényei (iskolánk névadójának tiszteletére) ; sportnap - tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély és a 8. osztályosok búcsúztatója - október 6. nemzeti gyásznap, március 15. az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe, október 23. az 1956-os forradalom ünnepe, - január 22. a magyar kultúra napja, április 11. a költészet napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja, - adventi koncert, karácsonyi ünnep, kakaókoncert (ének tagozatosok évadzáró koncertje) - iskolai szintű tanulmányi és sportversenyek, - diáknap, farsang, játszóházak. 15.2. A hagyományápolás külsőségei a.) Az iskola emblémája 1997-ben Vártok Emese grafikus tervezte - Borsos Miklós rajzának és Kodály Zoltán kézírásának felhasználásával Teniszeseink jelképe 1996-ban tervezte Kurcsics László grafikus 41
Énekeseink jelképe Vártok Emese grafikus tervezte 2006-ban Az iskola zászlója Felirata: A zene mindenkié (Kodály Zoltán) b.) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok. fehér blúz, sötét alj vagy nadrág, iskolajelvény fiúk: fehér ing, sötét nadrág, iskolajelvény 16. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a.) Az iskolaorvossal és a védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az intézményegység-vezető feladata. Az iskolaorvos és a védőnő végzik a szűrővizsgálatokat, beadják a kötelező oltásokat. Az oltások és a vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt tájékoztatni kell. A testnevelésóráról hosszabb ideig tartó felmentést szakorvos adhat, a felmentést a tanuló köteles az iskolaorvosnak és a testnevelő tanárnak átadni. b.) Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat, órákat tarthat. c.) A tanulók évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. 17. GYERMEKVÉDELEM Az intézményegység figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az gyermekvédelem az intézményegység összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézményegység vezetője gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermekvédelmi felelős fogadóóráját a hirdetőtáblára ki kell függeszteni. 18. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések a.) A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. b.) Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: - az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint. 42