Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 GYŐRI KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat OM azonosító: Győr, szeptember 1. Készítette: Horváthné Ferencz Judit intézményvezető

2 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Tartalom 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézmény általános jellemzői Az közoktatási intézmény jellemzői Az intézmény működésének alapdokumentumai Az intézmény vezetése Az intézményvezető és feladatköre A vezetési feladatok megvalósítása A vezető helyettesítési rendje Az intézmény vezetősége Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az intézmény közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény közösségei és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézmény közösségeinek jogai Az alkalmazotti közösség A szülői közösségek A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény működési rendje A tanév rendje Az intézmény nyitva tartása Az intézmény ügyeleti rendszabályai Az intézmény védő, óvó előírásai A tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Teendők bombariadó esetén A dohányzás szabályai A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama A tankönyvellátás rendje Az intézmény munkarendje Belépés és benntartózkodás rendje külső látogatók és szülők részére A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje A tanulók munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja O l d a l

3 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A tanulói jogviszony, jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A tanuló jogai és kötelességei A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás, a büntetés formái Fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi büntetés Az Arizona program A tanulói hiányzás igazolása Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok A helyiségek biztonságának rendszabályai Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény könyvtárának működése Az iskolai könyvtár alap és kiegészítő feladatai Az iskolai könyvtáros feladatai A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, a könyvtárhasználat A könyvtárhasználat szabályai Tankönyvtári szabályzat Gyűjtőköri szabályzat A katalógus szerkesztési szabályzata Az intézmény hagyományainak ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Gyermekvédelem A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Közzététel Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ felülvizsgálata Mellékletek Házirend Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírások O l d a l

4 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a GYŐRI KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA 9028 Győr, Tárogató utca 18. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (a továbbiakban: Nkt.) évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: R.) 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló (a továbbiakban: Ámr.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (továbbiakban: Korm. r.) 121/2013. (VI. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 4 O l d a l

5 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az közoktatási intézmény jellemzői Az iskola neve: GYŐRI KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA Az iskola címe: 9028 Győr, Tárogató utca 18. OM azonosító: Az intézmény szervezeti egységkódja: Típusa: Általános iskola Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás Fenntartó, működtető: Győri Tankerületi Központ 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17. Számlázási név: Győri Tankerületi Központ GA 2801 Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény bankszámlával nem rendelkezik, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola 9028 Győr, Tárogató u. 18. A bélyegzők használatára jogosultak beosztása: intézményvezető és helyettesei, iskolatitkár. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Győri Tankerületi Központ belső szabályzatai szerint. A működtetéshez szükséges pénzeszközöket Győri Tankerületi Központ költségvetése biztosítja Az intézmény működésének alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: a.) Az alapító okirat; 5 O l d a l

6 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 b.) A Pedagógiai program (A Pedagógiai program megtalálható az intézményvezető és helyetteseinek irodájában, a könyvtárban és az iskola honlapján. Tájékoztatást a programmal kapcsolatban a vezetőknél lehet kérni a hivatalos ügyintézés időpontjában.); c.) A tanév munkaterve; d.) A szervezeti és működési szabályzat; e.) A házirend. 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézményvezető és feladatköre a.) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. b.) Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, - tanügy-igazgatási feladatok ellátása, - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyetteseinek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető javaslatára a fenntartó adja. Az intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz A vezető helyettesítési rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel elsődlegesen az általános (felső 6 O l d a l

7 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 tagozatos) intézményvezető-helyettes, az ő akadályoztatása esetén az alsó tagozat intézményvezető-helyettese helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat elsősorban a pedagógiai (felső tagozatos) munkaközösség vezető illetve a tanítói munkaközösség vezető látja el Az intézmény vezetősége a.) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők (munkaközösség-vezetők) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b.) Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen (havonta legalább egy alkalommal) vezetőségi megbeszélést tart, ekkor állítja össze a következő hónap munkarendjét is. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető és helyettesei, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat tevékenységét segítő pedagógus. Az intézmény vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c.) Az intézmény vezetősége, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d.) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 4.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a.) A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. b.) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény nevelőtestületének tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7 O l d a l

8 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelőtestület értekezletei a.) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b.) Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, félévzáró, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b.) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az intézményvezető tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. 8 O l d a l

9 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c.) A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a.) A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az értékelés lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. b.) Az intézmény szakmai munkaközösségei: tanítói munkaközösség, pedagógiai munkaközösség c.) A szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére véleményt nyilvánítanak a tankönyvek, a taneszközök, a tanulmányi segédletek kiválasztásáról, véleményt nyilvánítanak a pedagógiai programról, figyelemmel kísérik a szakmai szolgáltatók ajánlásait, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, szervezik a pedagógusok továbbképzését, és erre vonatkozóan javaslatot tesznek javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, 9 O l d a l

10 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, figyelemmel kísérik az országos, a megyei és más intézmények által szervezett versenyek, pályázatok kiírását, szervezik a tanulóknak az ezeken való részvételét. d.) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 5. Az intézmény közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 5.1. Az intézmény közösségei és a belső kapcsolattartás általános módjai: Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - az osztályok szülői közösségei - az iskolai szülői szervezet A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolai gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, az időpontokat jól láthatóan faliújságon ki kell függeszteni, a honlapon meg kell jelentetni, a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe be kell írni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). 10 O l d a l

11 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény közösségeinek jogai a.) Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b.) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. c.) Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a munkáltatót, dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt. d.) Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. e.) Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. f.) A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van Az alkalmazotti közösség a.) Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b.) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c.) Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival A szülői közösségek a.) A szülői közösség a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Intézményünkben ez a szülői közösség a Szülői szervezet. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. b.) A szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői 11 O l d a l

12 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői szervezet elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a.) Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként két szülői értekezletet és három fogadóórát tart. Az intézmény pedagógusai heti rendszerességgel egyéni fogadóórát tartanak, melyek időpontjai megtalálhatóak a honlapon. b.) Szülői értekezletek, családlátogatások. Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. c.) A szülői fogadóórák. Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d.) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében feltüntetni. A tájékoztató füzetben, az ellenőrzőben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1 jegy alapján osztályozható a tanuló. (Az értékelésre vonatkozó szabályokat a Pedagógiai program 4.7. fejezete tartalmazza.) 5.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály képviselőjét, és delegálja az intézmény diákönkormányzatának diáktanácsába. A képviselő az osztályközösség problémáinak megoldását képviseli az 12 O l d a l

13 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 intézményvezetőjénél. A tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a vezetőt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogával élhet a tankönyvellátással kapcsolatos kérdésekben, a Házirend és a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tekintetbe véve az életkor-pedagógiai sajátosságokat, irányított és korlátozott működésű diákönkormányzat létrehozása történt meg. A diákönkormányzat érdekképviselője a diáktanács. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezető, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon, az iskolai hangosbemondón keresztül tájékoztatja. Iskolagyűlés (diákközgyűlés) Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső konzultáció. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diáktanács és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak tevékenységéről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az intézményvezetője kezdeményezi. 13 O l d a l

14 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. az iskola irányításával, fenntartásával, működtetésével összefüggésben a Győri Tankerületi Központtal; szakmai, módszertani kérdésekben a Győri Pedagógiai Oktatási Központtal; a tanulók tanulási, magatartási, pszichés problémái esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat; a tanulók egészségügyi állapotával kapcsolatosan az iskolaorvossal és a védőnővel; a pályaválasztás területén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával; a gyermekvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban a Család- és Gyermekjóléti Központtal, a rendőrséggel; a hangszeres zeneoktatás kapcsán a Liszt Ferenc Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskolával; a hit-és erkölcstan oktatásának tekintetében az egyházakkal; a város művelődési és művészeti intézményéivel (színházak, könyvtárak, múzeumok, stb.); a város általános iskoláival, középiskoláival. A kapcsolattartás jellege szerint lehet hivatalos megkeresés, adatszolgáltatás, pályázatok, versenyek, előadások, továbbképzések, közösen szervezett programok, rendezvények, stb. A kapcsolattartás formái lehetnek személyes, telefonos, megkeresések, hivatalos levelek, iratok, stb. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményvezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. (Éves munkarend tartalmazza.) Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - szaktanácsadói, szakértői vélemény. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzés területeit és a pedagógiai munka ellenőrzését a következő két táblázat tartalmazza. 14 O l d a l

15 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A belső ellenőrzés területei az iskolában I. Pedagógia II. Tanügyigazgatás Lásd: A pedagógusok ellenőrzésének éves ütemterve és annak havi lebontása c. táblázatot. naplók, anyakönyvek ellenőrzők, tájékoztató füzetek, házi feladat és dolgozat füzetek statisztika tantárgyfelosztás, órarend mulasztások pontos jelölése, összesítése hetente, majd havonta és félévente beiratkozás beiskolázás tanév rendje III. Munkáltatói feladatok átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösség vezető, intézményvezetőhelyettesek) a munkaidő pontos betartása munkaidő nyilvántartása IV. Gazdálkodás V. PR- tevékenység VI. Egyéb AV eszközök állaga, megóvása szakleltárok karbantartás figyelemmel kísérése biztonságtechnikai előírások betartása túlóra, helyettesítés összesítése az iskola közéleti tevékenysége kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége munka-, tűz- és vagyonvédelem rendszeres orvosi ellátás tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése ügyeletek (reggeli, esti, udvari) dekoráció tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar, konyha, szertárak tisztasága O l d a l

16 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A pedagógus ellenőrzésének éves ütemterve havi lebontásban Az ellenőrzés területei VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. 1. Tanmenetek, foglalkozási tervek 2. Tanulásszervezés, tanítási órák vezetése, motiváció korszerű technikák használata 3. Osztályfőnöki munka, illetve annak segítése 4. Tanuló értékelése, ellenőrzése 5. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás 6. Versenyeredmények 7. Tanórán kívüli programok szervezése, azokon való részvétel 8. Ügyelet, helyettesítés, ebédeltetés 9. Adminisztráció végzése 10. Aktív részvétel a tantestület munkájában az iskola arculatának alakítása 11. Kapcsolattartás a szülőkkel 12. Pályázat, innováció, továbbképzés Jelmagyarázat: intézményvezető intézményvezető-helyettes munkaközösség-vezetők gyermekvédelmi feladatok ellátásáért felelős O l d a l

17 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény működési rendje 8.1. A tanév rendje a.) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjét rendelet határozza meg. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni és a honlapján közzé kell tenni. c.) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az iskolai szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6 oo órától a szervezett foglalkozások végéig, de legkésőbb19 oo óráig tart nyitva. A tornaterem a terembérlés függvényében tovább is üzemelhet. Szombaton és vasárnap a nyitvatartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése illetve benntartózkodása nem zavarhatja az oktató-nevelő munkát; védettséget élveznek azok a helyiségek, amelyekben a tanulók oktatása-nevelése folyik. A szülők az auláig kísérhetik gyermeküket, és ott is várhatják meg őket. A hivatalos ügyben járók a portán keresztül jelentkeznek be, és a portaszolgálatot ellátó személy kíséri őket. Ügynökök csak előzetes bejelentés alapján, indokolt esetben látogathatják az intézményt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7 30 órától óráig tartja nyitva irodáit. A tanuló tanítási idő alatt az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 17 O l d a l

18 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény ügyeleti rendszabályai a.) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető-helyettesek felelősek. b.) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c.) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: és óráig pedagógus részvételével. d.) A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7 30 és óra között az intézményvezető vagy az egyik helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitvatartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó napközis pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért Az intézmény védő, óvó előírásai Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A rendkívüli esemény, a tűzés bombariadó dokumentumait, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat az iskola külsős tűz- és munkavédelmi felelőse gondozza. Ehhez - szükség esetén - külső szakmai segítséget kell igénybe venni. A tűz- és bombariadó tervet az épület megfelelő helyein ki kell függeszteni. a) Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. b) Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a 18 O l d a l

19 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 tanulók figyelmét. c) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. d) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. h) Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági szabályzata tartalmazza A tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges mentőt/orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet alapján a nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket a köznevelés információs rendszerében (a továbbiakban: KIR) elérhető elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyvek rögzítésére a KIR honlapján keresztül, a portál KIR Hivatali ügyek oldalán, A köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartása modulban van lehetőség. 19 O l d a l

20 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az iskolai foglalkozásokon és az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon a nevelő-oktató munka és egyéb foglalkozások szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és alkalmazottainak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor értesíteni kell az iskola ügyeletes vezetőjét és az intézményvezetőt, ha nem ő az ügyeletes. Az ügyeletes vezetőnek intézkedési kötelezettsége van az esemény kezelésének szabályai szerint. Ha az esemény olyankor következik be, amikor felelős vagy ügyeletes vezető nincs az intézményben, akkor az intézkedési kötelezettség elsősorban az esemény észlelőjét, a riasztás vevőjét, illetve a portást terheli. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az intézmény minden alkalmazottja és diákja köteles a munkavédelmi, illetve a vonatkozó szabályok szerint viselkedni, és a tőle elvárható módon mindent megtenni a kár csökkentése érdekében. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - baleset, - természeti katasztrófa, - tűz, - közveszéllyel fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy alkalmazottjának az iskola épületét, az ott tartózkodó személyek, biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, úgy köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamelyik pedagógussal. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek. A rendkívüli eseményt követően az intézkedésre jogosultak haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket. Ennek során az esemény jellegének és súlyának megfelelően értesítik: - a fenntartót, - a tűzoltóságot, - közveszéllyel fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - a megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket. A rendkívüli esemény jellegétől függően, annak észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére foglalkozást tartó vagy ügyeletet ellátó pedagógusok a felelősek. 20 O l d a l

21 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell. - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. Köteles a nála lévő iskolai dokumentumot (napló) magával vinni. - A tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az épületek kiürítését a kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órák pótlásának időpontjáról a nevelőtestület véleménye alapján az intézményvezető dönt Teendők bombariadó esetén A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1) szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézményvezető és helyettesei, az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: - Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. - A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. - Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. - A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! - A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az intézményvezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 21 O l d a l

22 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A dohányzás szabályai Az intézmény egész területén és 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. A munkavállalók és az intézménybe látogatók csak a dohányzásra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a.) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b.) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 oo órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 8 oo -tól kezdődnek, és azokat legkésőbb 15 oo óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. c.) Az óraközi szünetek időtartama: perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A 3. tanóra utáni szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Duplaórák az intézményvezető engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatíráskor és készségtárgyak tanításakor. d.) Az étkezést lehetőség szerint és óra között kell lebonyolítani. e.) A bemutatóórák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f.) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra (kb. 20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa a foglalkozások előtt A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátást 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet szerint végezzük. A tankönyvfelelős ennek megfelelően a határidőket betartva méri fel az igényeket, a kedvezményeket, dokumentálja azokat. A munkaközösségek illetve a szaktanárok a tankönyvlistából kiválasztják a tankönyveket, új tankönyvre váltani indokolt esetben az intézményvezető engedélyével lehet. Az intézmény szerződést köt a Könyvtárellátóval. A tankönyvfelelős elektronikus úton készíti el a tankönyvrendelést, a kiszállított tankönyveket bizományba veszi át, és adja oda a szülőknek. Az ingyenes tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek. 22 O l d a l

23 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény munkarendje 9.1. Belépés és benntartózkodás rendje külső látogatók és szülők részére Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket az auláig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7 30 és között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. Az intézmény hivatalos munkaidejében ig felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt A közalkalmazottak munkarendje a.) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési és a közalkalmazotti törvény rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b.) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására A pedagógusok munkarendje a.) A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b.) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c.) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon ig az intézményvezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. 23 O l d a l

24 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. d.) A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes is engedélyezheti. e.) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkaidejének beosztása A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra, a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 24 O l d a l

25 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint l) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A pedagógus a kötött munkaidőben (32 óra) köteles a nevelési-oktatási intézményben, tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. 25 O l d a l

26 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Az intézményvezető határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (Egyeztetés szerint) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 1) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 2) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 3) A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 4) A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5) A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelőoktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidőátalány felhasználásával történik. 26 O l d a l

27 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, amely 7 30 órától óráig tart. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik A tanulók munkarendje Az iskolai rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A Házirendet - az intézményvezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével. 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a.) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b.) Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi, tanulószoba, szakkörök, kórus, sportkör, korrepetálás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, zeneiskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, szabadidős programok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettesek rögzítik terembeosztással együtt Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a.) A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamom létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki. 27 O l d a l

28 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b.) Tanulószoba szervezése 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. b.) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit a Pedagógiai programban leírtak szerint biztosítani kell. c.) A kórus a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetője a kórusvezető tanár. A kórus biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. d.) Az iskolai sportkörök a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakulnak meg. A sportkörök előre meghatározott tematika alapján történnek. e.) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással a szaktanárok javaslatára történik. f.) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményvezető irányítja. g.) Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. h.) A szabadidős programok értelmes elfoglaltságot kínálnak az érdeklődő gyerekeknek a szabadidő hasznos eltöltésére; sokféle, gazdag programot kínál az iskola, melyen a részvétel önkéntes. A szervezésért az intézményvezető által megbízott pedagógus a felelős. i.) szeptember elsejétől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetődik a hit- és erkölcstan oktatása, ennek szervezése a rendelet alapján történik. j.) A hangszeres zeneoktatásra a Liszt Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Intézmény tanáraival egyeztetve kerül sor a tanórák után. l.) A tanulmányi kirándulások: Győr és környékének, hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulások a nevelőtestület döntése szerint 1 naposak lehetnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel és az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. 28 O l d a l

29 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. Az iskola diákönkormányzata a papírgyűjtés bevételével támogatja az osztálykirándulások költségeit, míg az iskola a Családi-nap és az Adventi bazár bevételével. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 15 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményvezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat. 11. A tanulói jogviszony, jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény és az EMMI rendelet részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt A tanuló jogai és kötelességei - Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. - A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek. - A helyi vizsgák (osztályozó és javító) lebonyolítási rendjét az intézmény Pedagógiai programja tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba A tanulók jutalmazásának elvei a.) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b.) Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - évekig kiemelkedő kórusmunkát végez, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni A jutalmazás, a büntetés formái Jutalmazás a.) Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, osztályfőnöki, napközis nevelői, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. 29 O l d a l

30 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Az a tanuló, aki egy adott tantárgyból egész évben kimagasló teljesítmény nyújt, év végén bizonyítványába jeles helyett kitűnő minősítést kaphat. A kitűnő minősítés megítélése a szaktanár joga. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét nevelőtestületi határozatként a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. b.) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, sport tevékenység, stb.), jutalmát a tanévzáró iskolagyűlésen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, honlapján is kihirdetjük. c.) Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz). Az iskola alapítványának anyagi támogatásával valósulhat meg. Büntetés Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni Fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a Nkt ban és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet ig tartó szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a Nkt. 58. és 20/2012. EMMI rendelet és a 62. határozza meg. Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a.) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő. 30 O l d a l

31 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 b.) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha, - a bejelentés iskolába, történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Feladat és hatáskörök az egyeztető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, - az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézmény igazgatója - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: - rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, - felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, - az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozó közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény vezetője ill. az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. Az egyeztető eljárás lefolytatója Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: 31 O l d a l

32 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti a sérelmet szenvedő felet, valamint a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve - legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az írásbeli megállapodást (mellékelve), a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. A kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága 32 O l d a l

33 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény egység-vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi büntetés A fegyelmi büntetés lehet: megrovás. szigorú megrovás, 33 O l d a l

34 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (megállapodás kell hozzá) Az Arizona program Az iskolákban gyakori probléma a tanórák megzavarása tanár, diák szenved a rendetlenkedőktől. Az Arizona Program ezt a problémát próbálja orvosolni, hiszen célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarásmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanulókban. Ha egy tanár úgy érzi, hogy a gyerek zavarja az óráját és ezt a zavart nem tudja megszüntetni didaktikai módszerekkel vagy egyszerű énközléssel, lehetősége van arra, hogy szabályozott módon kiküldje a gyereket az óráról, biztosítva, hogy a tanuló felnőtt felügyelettel átgondolja a helyzetet, és tervet készítsen a megoldásra. A diákokkal, a szülőkkel és a pedagógusokkal ismertetjük és elfogadtatjuk az alábbi alapelveket: Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz. Mások jogait tiszteletben tartom. Arizona Program avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán a Házirend kiegészítő melléklete A tanulói hiányzás igazolása a.) A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b.) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az elektronikus naplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe, az ellenőrzőbe és az e-naplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (3), (4), (6) bekezdései és a évi II. törvény 247. c.) pontja előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: az e-napló adatai révén a szülő értesítése Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola 34 O l d a l

35 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. a 10. igazolatlan óra után; az intézményvezető jelez ajánlott, iktatott postai levélben szülőnek, Család- és Gyermekjóléti Központnak és a GyMS Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hatósági Főosztály Gyámügyi és Igazságügyi Osztályának (9021 Győr, Czuczor G. u. 36.), a 30. igazolatlan óra után; az intézményvezető jelez az általános szabálysértési hatóságnak a GyMS Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalának (9023 Győr Buda u. 5.) - már szabálysértésnek minősül a mulasztás - és a Család- és Gyermekjóléti Központnak, az 50. igazolatlan óra után; az intézményvezető értesíti a gyámhatóságot, GyMS Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hatósági Főosztály Gyámügyi és Igazságügyi Osztályát (9021 Győr, Czuczor G. u. 36.) évi II. törvény 247. (c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott tanítási évben összesen tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 12. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, - a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a.) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. 35 O l d a l

36 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 b.) A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok gondoskodnak A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiumok órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell A helyiségek biztonságának rendszabályai a.) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet kulcsszekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse a takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. b.) A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c.) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d.) A külső kapuk és bejárati ajtók nyitása és zárása a portás feladata, ugyanakkor gondoskodik az elektromos rendszer bekapcsolásáról ill. áramtalanításáról, és a riasztórendszer működtetéséről Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet nem folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek és az intézményvezető véleményének kikérésével - a a Győri Tankerületi Központ igazgatója dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét, a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Az intézmény helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra, de állagmegóvás miatt a szerződéseket ebben az esetben is meg kell kötni. Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak. 13. Az intézmény könyvtárának működése A könyvtár az iskola szervezeti keretében működik. Az iskolai könyvtár 110 m 2 területen, egy teremben helyezkedik el. A szabadpolcos kölcsönzési részben a szakirodalom ETO rend szerint, a szépirodalom szerzői betűrendes elrendezésben található. Külön állományrészt alkotnak az idegen nyelvű könyvek és a tankönyvek. Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, 36 O l d a l

37 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk működési szabályzata írja elő a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Szabadhegyi fiókkönyvtárával, a Hermann Ottó utcai Gyermekkönyvtárral és a Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni Az iskolai könyvtár alap és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai a jogszabályoknak megfelelően a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások lehetőség szerinti biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai 37 O l d a l

38 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. A könyvtár használatát meghatározó működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni, a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni, az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról Az iskolai könyvtáros feladatai A könyvtár pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása, részvétele a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, felújítás, áthelyezés, berendezés, számítógépes könyvtári program), a könyvtár működési dokumentumainak elkészítése. Kapcsolatok az iskolán belül az intézményvezetéssel, a munkaközösségekkel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal; az iskolán kívül társintézményekkel, egyéb szervekkel. Szervezői feladatok és könyv- és könyvtárhasználati tanórák tartása. A gyűjtőkörnek megfelelő állomány kialakítása (gyarapítás és kivonás). Az állománygyarapításra csak pályázat útján vagy adomány révén van lehetőség. A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról egyedi (címleltár) állomány-nyilvántartás vezetése szakszerűen, naprakészen. Az állomány feldolgozása, katalógusépítés, raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek kezelése. Tervszerű állományapasztás (az elévült és felesleges dokumentumok 38 O l d a l

39 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 folyamatos kivonása). A könyvtári állomány leltározása az érvényes vonatkozó jogszabályok szerint történik. Könyvtárunk esetében 3 évente kell elvégezni A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, a könyvtárhasználat Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitvatartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak A könyvtárhasználat szabályai A könyvtár használóinak köre A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. Az olvasói beiratkozás egy tanévre szól. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. 39 O l d a l

40 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A könyvtárhasználat módjai - Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Audiovizuális dokumentumok kölcsönzése korlátozott számuk és elsősorban az oktatásban felhasználhatóságuk miatt csak a pedagógusok számára kölcsönözhetők az AV dokumentumok. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. - Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból az olvasó maximum 6 könyvet kölcsönözhet ki egy-egy alkalommal. A kölcsönzési határidő egy hónap, amely igény esetén meghosszabbítható. Pedagógusok számára a dokumentumok száma nem korlátozott. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles ugyanannak a műnek egy új példányát a könyvtárnak átadni, vagy a dokumentum árát megtéríteni. Ha az elvesztett dokumentum másik példánnyal vagy másolattal érdemben nem pótolható, az olvasónak meg kell téríteni a dokumentum mindenkori piaci árát/antikvár becsértékét, a térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány nyilvántartási értékénél. Ebben a tekintetben a könyvtár minden olvasójával szemben azonos jogokat és kötelességeket kell érvényesíteni. - Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. - Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, 40 O l d a l

41 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, internet-használat. A könyvtárban hangoskodni, más olvasókat zavarni nem szabad. Tilos a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül könyvtári dokumentumot kivinni. A könyvtárban csak az iskola könyvtárosának tudtával, ill. az iskolavezetés engedélyével szabad tartózkodni Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátásról: évi CCXXXII. törvény. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletek szerint végezzük. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 7-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. 41 O l d a l

42 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos), összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (november-december), összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről, listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november), listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os, a második év végére legfeljebb 50 %-os, a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os, a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A megtérítés módjai, ugyanolyan könyv beszerzése vagy anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. A könyvtár helyiségének megfelelően zárhatónak kell lenni, oda csak a könyvtáros tudtával, ill. az iskolavezetés engedélyével lehet bemenni Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár feladata: A könyvtár a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola szervezeti keretében 42 O l d a l

43 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 működik. Az iskola alapítása óta működtet könyvtárat. Jelenleg 110 m2 alapterületen, önálló helyiségben található. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A könyvtári feladatokat főfoglalkozású könyvtáros látja el. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt szereztünk be. A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). Folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők - Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos oktatás történik. - Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk külső részén található. - Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a 43 O l d a l

44 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom), életrajzok, történelmi regények, ifjúsági regények, általános lexikonok, enciklopédiák, az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok, a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alapés középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok, a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok, a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana, az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, napilapok, szaklapok, magyar nyelvű folyóiratok, családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei, az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei, a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei. Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre, audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 44 O l d a l

45 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 Tipológia/dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, periodikumok, folyóiratok, térképek, atlaszok. b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (DVD, videokazetta), hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez). c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k, egyéb dokumentumok pedagógiai program, pályázatok, oktatócsomagok. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, általános lexikonok. b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom), életrajzok, történelmi regények, ifjúsági regények, általános lexikonok, enciklopédiák, a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, Győr-Moson-Sopron megyére és Győrre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok, pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana, napilapok, szaklapok, magyar nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek), audiovizuális dokumentumok, CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása 45 O l d a l

46 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét A katalógus szerkesztési szabályzata A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédulán feltüntetendő adatok a következők, Cutter-szám, raktári jelzet, bibliográfiai és besorolási adatok, ETO szám, szerző, cím, kiadási hely, kiadó, kiadás éve, tárgyszavak. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat, szerzőségi közlés, kiadás sorszáma, minősége, megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve, oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret, sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, megjegyzések, kötés: ár, ISBN szám. A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel, közreműködői melléktétel, tárgyi melléktétel. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi 46 O l d a l

47 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa a tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: könyv Formája szerint: cédula digitális nyilvántartás (SZIRÉN program) 14. Az intézmény hagyományainak ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az iskolai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Ünnep és időpontja Megünneplés időpontja Tanévnyitó ünnepély Aradi Vértanúk Emléknapja Nemzeti gyásznap Október 6. Kodály-hét rendezvénysorozat December Adventi koncert, karácsonyi ünnep December 12. A magyar kultúra napja Január 22. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Február es forradalom és szabadságharc - Nemzeti Ünnep Március 15. A költészet napja Április 11. Holokauszt áldozatainak Emléknapja Április 16. Nemzeti Összetartozás Napja. Június 4 Tanévzáró ünnepély és a 8. osztályosok ballagása 47 O l d a l

48 Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2017 kakaókoncert (ének tagozatosok évadzáró koncertje), Tárogató Alapítványi bál (szülők, nevelők) iskolai szintű tanulmányi és sportversenyek, diáknap, farsang, játszóházak A hagyományápolás külsőségei Az iskola emblémája Vártok Emese grafikus tervezte (1997) Teniszesek jelképe Kurcsics László grafikus tervezte (1996) Énekkórus jelképe Vártok Emese grafikus tervezte (2006) Az intézmény zászlója Felirata: A zene mindenkié (Kodály Zoltán) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete Lányok: fehér blúz, sötét alj vagy nadrág Fiúk: fehér ing, sötét nadrág 48 O l d a l