Bevezetés a talajtanba Elıadás I.
Javasolt irodalom Stefanovits Pál Filep György Füleky György: Talajtan (Mezıgazda Kiadó) Szendrei Géza: Talajtan (ELTE Eötvös Kiadó) Keveiné Farsang: Terep- és laboratóriumi vizsgálati módszerek a természeti földrajzban (JATEPress)
Az emberi élet minıségének alap-jellemzıi megfelelı mennyiségő és minıségő egészséges élelmiszer; jó minıségő víz; kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik az alábbi feladatokhoz: természeti erıforrásokkal történı fenntartható gazdálkodás ésszerő földhasználat talaj- és vízkészleteink minıségének megóvása táj értékeinek megırzése
A TERMİFÖLD megbecsülése ésszerő és fenntartható használata megóvása az ÉLETMINİSÉG javításának egyik feltétele, ami össztársadalmi érdek!
Az élet minıségét meghatározó 3 környezet elem levegı víz talaj minıségének romlása veszélyeztetettsége indokolatlanul nem azonos mértékben van az általános társadalmi megítélés aggódás homlokterében tenni akarás cselekvıkészség Ok: közvetlen érzékelhetıség veszély-érzet idıbeni különbözısége térbeli lehatároltsága Következmény: jogi szabályozottság anyagi feltételek (társadalmi áldozatvállalás, állami támogatás) különbözısége
Másodlagos szikesedés
Kızet talaj?! Szervesanyag: szervesanyag egyes kızetekben is elıfordul (pl. alginit olajpala), így nem jelenléte ill. mennyisége, hanem eloszlása és minısége az elkülönítı tényezı. Termékenység Földes és vázrész aránya > 50%. A talaj genetikai szintekre tagolódik, melyeknek meghatározott sorrendje és genetikus kapcsolata van. Futásuk párhuzamos a felszínnel. (A földtani rétegek vastagsága akár nagyságrendekkel nagyobb, helyzetük nem feltétlenül párhuzamos a felszínnel. A talajra jellemzı a morfológiai szerkezet kialakulása, ami kızeten, ásványtörmeléken nem figyelhetı meg.
A talaj fogalma I. Dokucsajev: A talaj olyan természeti test, amely a helyi klíma, a növényi és állati szervezetek, a kızetek összetétele és szerkezete, a helyi domborzat, valamint a terület fejlıdési kora közötti kölcsönhatások jellemeznek.
A talaj fogalma II. Stefanovits Pál: A talaj a földkéreg legfelsı szilárd burka, mely a növények termıhelyéül szolgál. Alapvetı tulajdonsága a termékenység, vagyis az a képesség, hogy kellı idıben és szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal.
A talaj fogalma III. Ganssen: A talaj a kémiai és fizikai mállás, valamint a szervesanyagok humuszképzı biogén átalakulásának hatására az alapkızeten létrejött laza fedıréteg, mely vertikális profiljában szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól eltérı szintekre, horizontokra tagolódik. Dinamikai rendszer, amely az exogén hatásokkal szemben egyensúlyra törekszik. A lito-, hidro-, és atmoszféra határán jön létre.
A talaj fogalma IV. Várallyay György: A talaj egy három (négy) fázisú, négydimenziós, polidiszperz rendszer.
Várallyay def. foly. Három (négy) fázis: szilárd, légnemő, folyadék (+ biota) Négy dimenziós: (x,y,z) azaz vertikális, horizontális + idı! Polidiszperz: különbözı mérető, alakú és térbeli elrendezéső szemcsék halmaza.
A talaj legfontosabb fizikai, kémiai, biológiai és morfológiai tulajdonságai térben és idıben változnak A változás alaptípusai: Rendszeres periodikus változás (pl. talaj hımérséklet, talaj CO2 tartalom, tápanyag tart. évszakos ingása stb.) Bizonyos irányba ható trendszerő változások (pl. szervesanyag felhalmozódás, agyagosodás, agyag bemosódás, sófelhalmozódás stb.) Véletlenszerő változások (pl. szennyezések, emberi tev. által bef. paraméterek)
A talaj tulajdonságainak idıbeli változékonysága Néhány óra alatt bekövetkezı változások (pl. talaj hımérséklet, nedvesség tartalom stb.) Néhány hónap alatt bekövetkezı, ún. évszakos változású (pl. tömıdöttség, biológiai aktivitás, sótartalom, ph.) Évtizedek alatt bekövetkezı változás jellemzı pl. szervesanyag tartalom, kiválások, konkréciók kialakulása stb. Évszázadok alatt alakul ki pl. ásványi összetétel, a talaj fizikai félesége, az egyes rétegek színe stb
A tulajdonság változásának fontos jellemzıje Visszafordítható (reverzibilitása) Nem visszafordítható (irreverzibilis) változás.
A talaj sokoldalú funkciói (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) Feltételesen megújuló természeti erıforrás. A többi természeti erıforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erıforrások) hatásának integrátora, transzformátora, reaktora. Ily módon biztosít életteret a talajbani élet-tevékenységnek, termıhelyet a természetes növényzetnek és termesztett kultúráknak. A primér biomasszatermelés alapvetı közege, a bioszféra primér tápanyagforrása. Hı, víz és növényi tápanyagok (és kényszerbıl hulladékok) természetes raktározója. A talajt (és terresztris ökoszisztémákat) érı, természetes vagy emberi tevékenység hatására bekövetkezı stresszhatások puffer közege. A természet hatalmas szőrı- és detoxikáló rendszere. A bioszféra jelentıs gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója.
Hazánkban a talajkészletek multifunkcionalitása megkülönböztetett jelentıségő és ténylegesen az életminıség egyik legfontosabb tényezıje. A talaj értéke attól függ, mennyire felel meg funkcióinak..
TIM A TIM célja a talajkészletek térbeli helyzetének jellemzése és a talajállapot idõbeni változásainak nyomon követése, a megfelelõ szabályzás érdekében. A TIM az ország egész területére kiterjed, mûvelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül.
TIM A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer alapállapot felvételezésére1992- ben került sor. A mérõhálózat 1236 pontot foglal magába, amelyek kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein kerültek kijelölésre. Ezért reálisan és természethûen jellemzik az ország talajviszonyait.
TIM Az 1236 pontból 865 található mezõgazdasági területen(~70%), 182 erdõvel borított területen (~15%), 189 pedig speciális, problematikus területen ( S pontok) (~15%). S pontok például: degradálódott területen, ivóvízbázisok hidrogeológiai védõterületein, tavak, tározók vízgyûjtõjén, erõsen szennyezett ipari és agglomerációs körzetekben, hulladék és veszélyes hulladék lerakó helyek környékén, közlekedés által érintett területeken, katonai létesítmények környékén, környezeti szempontból érzékeny területeken.