MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola, Szent István Egyetem ügyvezető, Nord Consult Kft. Településgazdálkodás Gödöllő, 2017. február 24. A 21. század kihívásai all settlements are equal, but cities are more equal than villages. Enyedi György Orwell alapján (1990) Elnéptelenedő vidék - urbanizálódó városrégiók Globalizáció 3.0, Ipar 4.0, a Dolgok Internete (IoT) A termelés fragmentálódása, KFI koncentráció, migráció A gazdaság főszereplői: a multi/transznacionális vállalatok A modern kor rabszolgatartói vagy a városok stratégiai szövetségesei? 1
Városok és vállalatok hazai példák Forrás: Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Néhány jellemző adat 1 Lakónépességi adatok településenként 2001, 2011 és 2015 években (fő) 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 2001 2011 2015 Népsűrűség: Győr 129 412 129 527 129 470 Kecskemét 107 407 111 411 111 780 Miskolc 184 125 167 754 158 827 Győr Kecskemét Miskolc Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés, 2016 Közigazgatási terület: Győr: 741,8 lakos/km 2 Kecskemét: 345,4 lakos/km 2 Miskolc: 708,8 lakos/km 2 Győr: 17.462 ha Kecskemét: 32.257 ha Miskolc: 23.666 ha 2
Néhány jellemző adat 2 Helyi iparűzési adóbevételek a vizsgált városokban és egy lakosra vetítve, 2014 Név HIPA bevétel, 2014 (m Ft) Lakosságszám, 2015.01.01. Egy lakosra jutó HIPA (Ft) Debrecen 10 009 203 506 49 183 Győr 17 157 129 372 132 617 Kecskemét 7 346 111 836 65 685 Miskolc 7 486 159 554 46 918 Szeged 7 447 162 593 45 801 Székesfehérvár 11 480 98 673 116 344 Forrás: saját szerkesztés KSH alapján, 2016 Elmélet: A terek fajtái Térértelmezések: a tér, mint tartály ( abszolutista ) egyenlőtlenség és rendezettség ( relativista ) Külső tér: jelen van a földi (földrajzi) térhez kötés, a lokalizáció momentuma - régiók, települések Belső tér: a társadalom különböző szegmensei, szférái által generált viszonylatok Forrás: Nemes Nagy (2009) 3
Elmélet: A vállalati beágyazódás A vállalati beágyazottság mértéke és az innovatív teljesítmény közötti viszony Neo-classical model Embeddedness model Uzzi s model A Kloosterman-féle hatás-szférák Innovative performance Embeddedness Forrás: Boschma et al, 2002 Forrás: Kloosterman, 2010 Beágyazódnak-e? Beruházás Foglalkoztatás Beszállítók Tanműhely Klasztertagság TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM NAGYVÁLLALAT CSR Sport és kultúra Egészségügy Lakhatás Bejárás Partnerség Nemzetközi bölcsőde, óvoda, iskola Programozás KORMÁNYZAT TUDOMÁNY Megújuló energiaforrások, logisztika, megközelíthetőség, környezet-és energiatudatosság Egyetemi Tanszék Kooperatív KFI Vállalati KFI Duális képzés Forrás: 5H alapján saját szerkesztés, 2016 4
Városok és vállalatok I. Győr - Audi: Innováció és technológia hagyományokkal Forrás: saját kutatás, 2016 Városok és vállalatok II. Miskolc - Bosch: Közös jövőnket építjük Forrás: saját kutatás, 2016 5
Városok és vállalatok III. Kecskemét - Daimler: Dinamikus optimum harmóniában a környezettel Forrás: saját kutatás, 2016 Attitűd-vizsgálat 2016 Kérdés: Ön szerint milyen mértékben valósulnak meg az alábbi állítások? 5 - teljes mértékben megvalósul 1 - egyáltalán nem valósul meg 100 80 60 40 20 0 2 4 3 A nagyvállalatok hozzájárulnak a városok fejlődéséhez. Forrás: saját kutatás, Miskolc, 2016 (N=176) 6
gazdaság társadalom tudomány (oktatás) (ön)kormányzat környezet Attitűd-vizsgálat 2016 Kérdés: Ön szerint beágyazódnak-e a nagyvállalatok hazánkban a helyi környezetükbe? 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2% 60% 38% Jelenleg nagyvállalatnál dolgozom. nem igen, részben igen, teljesen 0% 79% 75% 21% 12% 13% Jelenleg nem nagyvállalatnál Jelenleg nem nagyvállalatnál dolgozom, de szeretnék ott dolgozom és nem is szeretnék dolgozni. ott dolgozni. Forrás: saját kutatás, Miskolc, 2016 (N=176) Attitűd-vizsgálat 2016 Kérdés: Ön szerint a nagyvállalatok beágyazódnak-e a helyi környezet alábbi elemeibe? 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 163 121 144 93 79 Forrás: saját kutatás, Miskolc, 2016 (N=176) 7
Várossikerességi kritériumok (Enyedi, 1997 alapján) Tényező Leírás 1. rugalmas gazdasági szerkezet diverzifikált gazdaság, gazdasági szereplők közötti együttműködés 2. magas hozzáadott értékű tevékenységek szolgáltató szektor fejlettsége, kiemelten KFI, duális képzés pénzügyi szektor 3. tudásalapú termelés technológia-intenzív, tőkeigényes és tudásigényes ágazatok, termelési kapacitások 4. erős innovációs képesség KFI kapacitások jelenléte, kooperatív KFI projektek, együttműködések, innovációk létrehozása és alkalmazása 5. döntéshozatali helyszín döntéshozatal helyben történik, saját tevékenység irányítása erős és gyarapodó középosztály, helyi szabadidős, 6. városi társadalom szerkezete kereskedelmi lehetőségek 7. vonzó kulturális, természeti, épített környezet esztétikus, színvonalas, változatos környezet, funkciók és szolgáltatások 8. hatékony konfliktuskezelés helyben felmerülő problémák hatékony, helyben történő, közös kezelése, megoldása 9. erős és jelentős külső kapcsolatok globális informatikai, szállítási, együttműködési kapcsolatok, hálózatok részei, nemzetközi (el)ismertség 10. növekvő jövedelem és foglalkoztatás egy lakosra jutó GDP, értékteremtés, HIPA bevétel nő A nagyvállalatok hozzájárulása a települési sikerességhez Tényező I/N Befolyás mértéke (1-5) rugalmas gazdasági szerkezet 10 5,4,2,3,5,1,3 magas hozzáadott értékű tevékenységek 10 5,5,2,4,4,4,2 tudásalapú termelés 10 4,5,1,3,3 erős innovációs képesség 10 0,2,2 döntéshozatali helyszín 9 2 városi társadalom szerkezete 9 4,5,4,4 vonzó kulturális, természeti, épített környezet 9 2 hatékony konfliktuskezelés 10 erős és jelentős külső kapcsolatok 10 3,3,5,3 növekvő jövedelem és foglalkoztatás 10 3,4,3,3,1,5,3 növekvő környezetterhelés 3 1 élhetőség romlása 2 1 Egyéb: K-Ny, ingázás, albérleti díjak emelkedése hallgatóknak Forrás: saját kutatás, 2016, személyes interjúk (N=10) alapján 8
Fő következtetések, kérdések Végső következtetésünk: jóllehet a közgazdaságtudomány kevéssé érdeklődik a városok iránt, mégis e településforma működteti a modern gazdaságot. (Enyedi, 2012, 28) Á1: Szükséges a stratégiai partnerség. K1: Hogyan lehet intézményesíteni? Á2: A társadalom hozzáállása támogató. K2: Hogyan ismerjük meg az igényeiket? Á3: A nagyvállalatok készek együttműködni. K3: Milyen intézkedéseket és milyen szinten tervezzünk? Köszönöm megtisztelő figyelmüket! viktoria.jozsa@gmail.com 9