ZAGYVARÉKAS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. ZAGYVARÉKAS BEMUTATÁSA... 9 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 13 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA... 40 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 52 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ... 52 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA... 89 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK... 93 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK... 99 3

1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhat el soha (Fekete István) A szülőföld jelenti a települést, ahol születtünk, ahol élünk, a tájat, amelynek varázsát nem lehet elfelejteni, az otthon melegét. Életünk során bárhol is éljünk, a szülőföld mindig a legkedvesebb marad. Van, akinek megadatik, hogy ott élje le életét ahol született, mások maguknak választanak lakhelyet. A lakóhely választásnál szétnéznek a településen, próbálnak elkapott pillanatokból, utcaképekből, épületekből képet alkotni egy településről, ízlelgetik, hogy ugyan milyen lehet itt élni, jól érezném-e itt magam. A településről alkotott képhez szeretne segítség lenni ez a kézikönyv, amelyben bemutatjuk Zagyvarékast, örökségét, természeti szépségeit, utcáit, településrészeit, mindazon jellemzőket, melyek formálták a települést. A kiadvánnyal segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akik lakóhelyet választanak maguknak, és azoknak is akiknek Zagyvarékas a szülőföldjük és itt szeretnének építkezni, felújítani, átépíteni, vagy csak környezetüket igényesen rendezni. A kézikönyv útmutató a településről, melyben bemutatásra kerül Zagyvarékas jelenlegi településképe és ezáltal a megépítendő épület helyszíne kibontakozik előttünk és az építészeti ajánlások alapján környezetbeillő épület valósulhat meg. Segítség szeretne lenni a tervezőnek is, aki igyekszik megrendelője elképzelését műszakilag és esztétikailag megvalósítani úgy, hogy környezetbeillő, esztétikus és az építtetőnek is tetsző házat tervez. Továbbá segítség a kivitelezőnek, aki az apró részleteket is úgy tudja megépíteni, hogy ügyel a helyes arányokra és messzemenően figyelembe veszi a helyet, ahová megvalósítja az épületet. 5

66 Mindenkinek szüksége van egy otthonra egy olyan épületben, amelynek közvetlen és tágabb környezete megfelel az elvárásainak. Olyan helyre, ahova visszavonulhat a nyüzsgő város zajától, ahol napi feladatai elvégzése után megpihenhet, ahol biztonságban érezheti magát. Az erre való törekvés alakítja a környezetet, teremti meg az életkörülményeket. 6

Az élhető környezet megteremtése nemcsak az önkormányzat feladata. Mindenki hozzáteszi a saját egyéniségét, vágyait, életét. Mindenki megmutatja, hogy számára mi az értékes, a szép, az élhető, ahol ő szívesen lakik. És mindezt összhangba kell hozni a szabályok szerinti lehetőségekkel. 7

88 A házak homlokzata, kerítése, rendezett kertje, a kerítések, közterületek összképe alkotja a település arculatát. Ez a kézikönyv segítség szeretne lenni abban, hogy mindenki mégjobban megismerje környezetét, felfedezze értékeit, és a megőrízenő településképet. A könyv ajánlásokat tartalmaz, hogy hogyan tudnánk településünk arculatát megőrízni, még szebbé, jobbá, esztétikusabbá tenni környezetünket. Iránymutatást ad arra nézve, hogy az adott területen milyen épületet építsünk, milyen legyen a kerítésünk, milyen színeket használjunk, amivel az adott utcaképbe illeszkedő épületet építhetünk. A kézikönyvet ajánljuk mindazok figyelmébe, akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket és ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 8

2. ZAGYVARÉKAS BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Zagyvarékas község Magyarország keleti részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely Szolnoktól 15 km-re északra fekszik. A szomszédos települések: Újszász város, Szolnok megyei jogú város, Abony város, Besenyszög község és Szászberek község. A települést kettészeli a 32. számú főközlekedési út, mely jó közlekedési kapcsolatot biztosít a megyeszékhellyel és a térség másik iparilag is jelentős központjával, Jászberény városával (32 km). Közvetlen vasúti kapcsolata van a Szolnok-Budapest Keleti pályaudvar vonallal. Igazgatási területen belül folyik a Zagyva folyó, melyen hajózás nem folyik. Regionális kapcsolatok terén Szolnokkal kiemelkedő a kapcsolat. A közép-és felsőfokú oktatás, az egészségügy és az igazgatás szolgáltatásait elsősorban itt veszik igénybe a zagyvarékasiak. A település a szolnoki agglomerációs körzethez tartozik. Lakosainak munkalehetőséget a két nagyobb város (Szolnok és Jászberény), valamint a helyben működő vállalatok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, kiskereskedelmi egységek nyújtanak. Jelenleg a munkaképes lakosság döntő többsége Szolnokra jár át dolgozni naponta ingázva. Zagyvarékas településen az alapfokú ellátás biztosított. Zagyvarékas külterületén az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok mellett a réti talajok az uralkodóak, kisebb foltokban feltűnik a sztyeppesedő réti szolonyec is. Talajértékszáma 50 80 közötti. A kis foltokban megjelenő sztyeppesedő réti szolonyec talajoknál ez az érték kedvezőtlenebb, 10 20 közötti. A szántók átlagos aranykorona értéke: 22,21 AK. A jászsági kistáj - ahová Zagyvarékas is tartozik - 85 és 105 m közötti tszf-i magasságú, enyhén dél felé lejtő folyóvízzel feltöltött síkság. A kistáj középső része, mely érinti a kistérséget, az alacsony, ártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható. A vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Ezzel magyarázható a községet jelentős mértékben veszélyeztető belvíz jelenléte. A 100-350 m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagykiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre, ÉNy-on a parti dűnékből homok is hasznosítható. Talajtípusok A környékre jellemző a csernezjomok egy jellegzetes típusa a mészlepedékes csernezjom talaj. Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. 9

1010 A község domborzati viszonyait a Zagyva határozza meg. A látszólag békés kis folyó áradások idején hatalmas méretűre képes duzzadni, veszélyeztetve a partjára települt falvakat. Zagyvarékasnál a megközelítőleg észak-dél irányban kanyargó folyó építő és romboló munkája jellegzetes nyomokat hagyott a környezeten. A ma már gátak között folyó Zagyva az utóbbi néhány évezred során többször is jelentősen megváltoztatta folyásirányát. Ezek az egykori medrek csapadékosabb időjárás mellett ma is vízzel telnek meg, ahogy azt az 1999-es év belvizes tavaszán jól meg lehetett figyelni. Zagyvarékas sajátossága, hogy külterület a folyó jobb és bal partjára egyaránt kiterjed. Ennek régészeti szempontból van döntő jelentősége, ugyanis a határ magában foglalja a folyó mindkét lakható, árvízmentes magasparti részét. Természeti értékek Alsó-Zagyva hullámtere Országos védelemre tervezett terület, értékes ligeterdő társulásokkal, vizes élőhelyekkel mintegy 208 hektáron. Nagy-Legelő A település határában elterülő terület természetközeli terület. 10

Általános településkép Zagyvarékas lakónépességének száma a 2015. évi adatok alapján 3384 fő. Zagyvarékas település szerkezetének és kialakulásának meghatározója a Zagyva folyó, mely a település belterülete mellett kanyarog és a belterület északi oldalának természetes határa. A településhez tartozik a vasúti újtelep, mely a Szolnok Újszász Budapest Keleti pályaudvar vasúti fővonal és a 32. számú főközlekedési út között jött létre, a központi belterülettől mintegy 3 kilométerre. A két településrész térbeli távolsága miatt, szinte mint önálló egység működik, közöttük helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolat van. A központi belterület kialakulása történelmi, az utak, utcák szerkezete szabálytalan telkek, teresedések még őrzik egykori jellegüket. A történelmi részhez tapadtak azok a mérnöki tervek szerint kialakított egyenes vonalvezetésű utcák, melyek közel azonos telkeken álló házakkal alkotnak utcaképet. A központi részen találhatók a község főbb intézményei, a bölcsőde, óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár, az orvosi rendelő, idősek gondozási központja, a polgármesteri hivatal. 11

1212 A település sport és szabadidős területe a Zagyva mellett az úgynevezett Kisszögben található és ez a terület nyújt lehetőséget a települési programok megrendezésére. A településen számos civil szervezet működik. A település infrastrukturális ellátottsága teljes, a vezetékes víz- és szennyvízhálózat, az elektromos energia, a hírközlés, a gázellátás a teljes területen biztosított. A burkolt utak aránya a megyei átlag körüli. A településen nagyobb ipari üzem a baromfifeldolgozó volt, mely azonban jelenleg hasznosításra vár. Több kisebb nagyobb fémiparral, mezőgazdasággal, gépjavítással, foglalkozó vállalkozás működik Zagyvarékason, mely az itt élő munkaképes korú lakosság egy részének munkát biztosít. Szolnok közelsége és jó közlekedési elérhetősége számos zagyvarékasi dolgozónak biztosít munkát az ipar, kereskedelem, szolgáltatás területén. A Jászság nagyobb munkaerő foglalkoztató cégei munkásjáratokkal, napi ingázással ugyancsak munkalehetőséget biztosítanak. A településen az alapfokú oktatási, egészségügyi, művelődési ellátás biztosított, az oktatási, művelődési intézmények korszerűek. Az idősek napközbeni ellátása megoldott, a házi segítségnyújtás működik a településen. A szabadidő eltöltésének több lehetősége helyben biztosított. Zagyvarékason a nyugodt, vidéki élet lehetősége biztosított, a teljes infrastruktúra a kényelmet biztosítja, a megyeszékhely közelsége révén pedig számos rendezvény, művelődési, kulturális program elérhető. 12

3. ÖRÖKSÉGÜNK Az építészet egyik szépsége az, hogy minden alkalommal olyan, mintha előlről kezdődne az élet. (Renzo Piano) RÉGÉSZET Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i.e.3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i.sz. 10-15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 600-as években avarok lakták a területet. Honfoglaláskori leleteket is találtak a régészek környékünkön. Zagyvarékas határában ma két jelentős meder-áthelyeződés nyoma rajzolódik ki. Az egyik valószínűleg a fiatalabb egykori meder a Kender-ér vagy Török-ér vonala, ahol ma is csatornává alakított élővíz folyik. A másik jóval korábbi meder a településtől nyugatra található Gyepi-földek nyugati szegélyén figyelhető meg. Itt vízfolyás már nincs, de a szeszélyesen kanyargó dombhátak kirajzolják az egykori meder vonalát. A Zagyván nem végeztek olyan jelentős mederrendezési munkákat, mint a Tiszán a XIX. század derekán, nem készültek átvágások, meder-rövidítések, így a folyó ősi, erősen meanderes jellege épségben megmaradt. A Zagyva mai medrét mindkét oldalon gát szegélyezi, mely gyakorlatilag a folyó magaspartjának szegélyére épült sajnálatos módon épp a régészetileg legjelentősebb területekre, ezzel örökre kutathatatlanná téve a Zagyva közvetlen, első magaspartját. Viszonylagos épségben csak a Zagyvarékas felett lévő meander partja maradt meg, melynek belső íve Szászberekhez tartozik (bogárzói határ), míg a külső íve, a Kántorföld, várhatóan Zagyvarékas egyik legjelentősebb régészeti érdekű területe. Hasonló, bár kisebb ívű meander a falutól délre lévő Disznószög, ahonnan több régészeti lelőhelyet is ismerünk. Éppen a Disznószög ismert lelőhelyei mutatják, hogy a folyó partja minden korszakban sűrűn lakott volt. A mai és egykori medrektől távolabb eső területek felszíne csekély változatosságot mutat, éppen ezért itt kevés megtelepülésre alkalmas, vízzel övezett partos rész található. A lelőhelyek többsége 87-88-89 m-es tengerszint feletti magasságon található. Egyedül a falu legdélebbi szegletében figyelhető meg egy intenzív partrész (Máli-ér partja, Sashalmi-dűlő), amely valószínűleg egykor szintén Zagyvapart lehetett. Itt a tengerszint feletti magasság eléri illetve meghaladja a 90 m-es magasságot is. 13

1414 Zagyvarékas határában mindeddig rendszeres régészeti leletgyűjtés ún. topográfiai terepbejárás csak néhány területen zajlott 1987-ben, amikor a szolnoki Zagyva-szakasz gátrendezési munkálatai folytak. Ekkor a Kender-ér mindkét partját bejárták, felgyűjtve az itt található régészeti lelőhelyeket. Ezen túl a község területéről csak szórványos adataink vannak. A szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményébe pontosabb helymeghatározással csak három helyről van leltározott anyag. Dr. Tóth Albert, Szolnok környékének kunhalmai könyvében Tisza-menti halom-katasztere Zagyvarékasról egyetlen őskori halmot sem ismer. A nagyléptékű térképek áttanulmányozása után azonban több olyan kiemelkedést is találtunk, melyek valószínűleg ún. kunhalmok voltak. Ezek a halmok olyan régészeti tájtörténeti jelentőséggel bírnak, hogy megbolygatásuk, elhordásuk, alakjuk jelentős megváltoztatása feltétlenül elkerülendő. A rendelkezésünkre álló hézagos és mozaikos adatokat azonban kiegészíthetjük a régészeti érdekű területek behatárolásával. Régészeti érdekű területként azokat a helyszíneket igyekeztünk összegyűjteni, ahol pusztán a morfológiai adatok alapján rendkívül nagy valószínűséggel vélelmezzük régészeti lelőhely meglétét. Amennyiben ezeket a területeket a beruházások során földmunkával kívánják megbolygatni, előre számítani kell a helyszíni szemle, terepbejárás, megelőző régészeti feltárás költségeivel is. Miután ezek mindegyike külterület, legvalószínűbb, hogy út- és csatornaépítés, esetleg gyümölcsös vagy szőlő telepítése során kerül sor a földmunkára. Bár rendszeres adatgyűjtés nem volt Zagyvarékas határában, a fellelhető adatok tükrében elmondhatjuk, hogy régészeti emlékek előkerülésével elsősorban a Zagyva-medrek partján lehet számítani itt azonban szinte bizonyos, hogy intenzív, hosszú megtelepülésre utaló, gazdag lelőhelyek várhatók. Ezek régészeti feltárása pedig időt igénylő, hosszadalmas feladat, melynek emiatt jelentős költségvonzata várható. Zagyvarékas határában emelkedő halmokat (tumulust, kurgánt, kunhalmot) tartalmazza. Ezek a halmok az ásatási eredmények alapján a rézkorban (Kr. e. 3500 3000 körül) emelt síremlékek voltak, melyeket a későbbi korokban, első sorban a középkor elején szívesen használtak megtelepedésre, templomépítésre. (Innen származik népi elnevezésük, a kunhalom is. Bár a halmok építői nem a kunok voltak, az elnevezés jól tükrözi azt a helyzetet, hogy az Árpád-korban, vagy akár a kun betelepülés után a halmokon ismét megtelepültek bár ekkori lakóik mit sem tudtak a halmok valódi eredetéről.) Mint említettük, a halmok megbolygatása, elhordása, alakjuk jelentős megváltoztatása feltétlenül elkerülendő. Zagyvarékas határában három, esetleg négy kunhalomról van tudomásunk. Sas-halom: nyilvántartott kunhalom Újtelepi-halom: a morfológiai adatok szerint kunhalom, de területe terepbejárást is igényel. Az 1958-as sztereografikus vetületű térkép szerint a halom modern beásásokkal bolygatott. Az újabb, EOV szelvényezésű térképlapok szerint a bolygatás megszűnt, a halmon beépítettség nincs. Ménes-halom: környezetéből 4-5 m-re kiemelkedő, a régészet számára eddig ismeretlen kunhalom. Határhalom Abony és Zagyvarékas határában, feltétlenül védelemre érdemes. Havas- vagy Polónyi-tanyák, homokbánya: a homokbánya területéről 1955-ben honfoglaló magyar harcos sírja került elő. Emiatt a homokbánya kiemelkedése mindenféleképp nyilvántartott régészeti lelőhely, de valószínű, hogy dombvonulat délkeleti végében egy kunhalom is található. Forrás: Dr. Csányi Marietta: Örökségvédelmi hatástanulmány 14

A RÉGMÚLT TÖRTÉNETE 1347-ben említik először Zagyvarékas nevét, amely már akkor kőegyházzal rendelkezett, ezért jelentős hely volt. 1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. Az 1300-as években Külső Szolnok megyéhez tartozott. A XV. századtól Heves megyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ben a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették. 1670. augusztus 16-án Füleken a rékasi Kovács Ferenc, valószínűleg mint bíró vagy esküdt fizeti be a falu pénzét a füleki vár palánkjának megerősítésére. Ebben az időben lakott volt ismét Rékas. Ezután még kétszer néptelenedett el a falu. 1713-tól Rékas folyamatosan lakott település. de az új lakosság már nem a XVI. századi népességnek vér szerinti leszármazottja, hiszen rövid megszakításokkal ugyan, de több mint száz évig pusztán állt a falu. Az új népesség a család- és helynevek tanulsága szerint is magyar és katolikus volt. Az 1347-ben említett templom időközben romba dőlt. Athlann M. Károly püspök a hívek hozzájárulásával 1737-ben templomot építtetett Szent Imre tiszteletére. A falu védőszentje azóta is Szent Imre. 1670-től a község Pest-Pilis-Solt vármegyéhez tartozott. A község pecsétjének ez ideig ismert legkorábbi előfordulása egy 1728-ban készített iraton látható. REKAS FALV PECSETI felirattal. A babérkoszorú és gyűrűbe foglalt által határolt mezőben reneszánsz jellegű tárcsapajzson jobbra hegyével le és élével befelé fordított csoroszlya, bal hegyével kifelé fordított aszimmetrikus ekevas látható. 1724. május 28-tól Jánosi István lett a plébános, ő kezdte el az anyakönyv vezetését. Így lehet tudomásunk arról, hogy 1773-ban a templom körül temetkeztek. Azt is feljegyezték, hogy 1759 májusában szentelték fel a templom melletti temetőben a keresztet. Ez a kereszt ma a templom szentélyének falánál van elhelyezve. Az un. Régi temetőt 1783. június 1-től használják. Valószínûleg 1773-ban fejezték be a plébánia építését. 1794. október 8-án állította fel a kegyúr a Zagyvahíd mellett Nepomuki Szent János szobrát. A szobor ma a templom mellett áll. 15

1616 1754-ben a község a váci püspök birtoka lett. A falu papja a község részeinek nevét is rögzítette 1770-től. A község központja, ahol a templom áll, a Falu nevet viseli. Ettől keletre van a Kutyaszög, nyugatra a Tabán a Cigányvéggel. 1724-től az iskola fenntartása a község feladata. 1771-ben a tanító 25 fiú és 45 leánygyermeket tanított írásra, olvasásra és hittanra. A községbírói testület 1764-ben Dömöcs Pál főbíró és Sztrunga Mátyás törvénybíró mellett 9 esküdtből állt. Sándor József nótárius végezte az írásbeli teendőket, még a szomszédos Újszász falu számára is. Az 1800-as évek 1818-ban a község új pecsétet készíttetett. Ennek szövege: "REKASI ELYSEG PETSETIE. 1818". Ez az 1860- as évekig volt használatban. Rékas új gumibélyegzőjén ekkor fektetett ovális vonalkeret mezőben két vízszintes sorban "RÉKAS KÖZSÉG" felírat van. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban 42 rékasi honvéd harcolt. Zömmel földművesek, zsellérek, szolgák, de van közöttük 4 kézműves, 3 muzsikus valamint egy pásztor. Mindannyian katolikusok, de egyikük sem nemes. A szabadságharc idején többen szolgáltak a komáromi várban. Fontos esemény volt a falu életében a tagosítások végrehajtása 1858-ban. A tagosítás, a birtokos egy határban fekvő birtokának egy tagban való kihasítása, vagyis a szétdarabolt birtokok egyesítése. Az akkori plébános feljegyezte: "A forgalmasabb utcákon deszkapalló járda volt, a mellékutcák annál sárosabbak. Kevés jóvízű kútja volt a falunak, a Zagyváról is hordták a vizet. A lakosság hibája a túlságos takarékosság, amit fösvénységnek is mondanak. Az anyagi áldozatokkal járó haladásnak így sok esetben ellentmondanak." A Zagyva gyakori árvizeitől szenvedett a falu. Az 1800-as évek végén 2100 öles (1 öl=1,896 m) töltést emeltek. Ez a töltés nem volt tökéletes, így az ezt követő években is pusztított az árvíz. Az 1828-as országos összeírás szerint Rékason 125 jobbágycsalád, 310 házas, 26 házatlan zsellér, valamint 12 mesterember és 9 szolga élt. A feljegyzések szerint a rékasiak foglalkozásszerűen fuvaroznak, aminek alapját a hagyományos lótenyésztés, és a forgalmas utak találkozási pontjai képezik. A mai községháza épülete 1852 óta községháza. Az ezt megelőző időben császári-biztosi lakás, majd uradalmi tiszti lakás volt. Az 1873-ban megépült hatvan-szolnoki vasútvonalon Rékas megállóhelyet kapott. A község mezőgazdasága A mezőgazdaságra vonatkozó legkorábbi adat a lótenyésztésre vonatkozik. 1403-ban Rékason 230 ménesbeli lovat foglaltak le egy per során. Az 1546-1590 között készült szandzsák összeírás szerint búzát, rozsbúzát, árpát termesztenek és kevés szénát gyűjtenek. 1580-90 között a lent is megemlítik. Jelentős volt a sertés és báránytenyésztés. A marhatenyésztés a XVI. században elenyésző volt. Az 1500-as években a méhészet és sertéstenyésztés méretei messze meghaladták a falu szükségletét. Ebből arra következtethetünk, hogy ezekkel a termékekkel valószínűleg kereskedtek. Egy 1570-ből származó adat szerint Rékasnak szőlei és rétjei nincsenek, szántóföldjei elégségesek. Az újjátelepülés időszakában -1720 körül- a szántókat egy tagban hagyták, és évente két vetésforgóban művelték. A falunak állandó rétje ekkor sem volt, hanem ott jelöltek ki, ahol a fű bővebben termett. A szántóföld ekkor 70 1/2 pozsonyi mérőt (egy pozsonyi mérő 62,498 liter), a rét 49 kaszást tett ki. A község 1754-től a váci püspökséghez tartozott. Az úrbéri egyezség szerint 4800 kh-ból 500kh a váci káptalané lett (Veres rész). A többit a jobbágyok között osztották ki. 72kh-as telkenként. A püspökséghez tartozás a kor viszonyai között szerencsés helyzet volt, mivel a kirótt dézsmán kívül nem kellett más ellenszolgáltatást adni. A világi földesurak birtokain robot, dézsma, kilenced, és más egyéb szolgáltatások terhelték a lakosságot. 16

A falu akkori papja szerint "A jobbágyok a dézsmát a dézsmakertbe (mai Hunyadi út) hordták össze, és innen vitték Vácra, a püspöki gabonaraktárba". Az 1828-as országos összeírás szerint a jobbágyok földjeiket három nyomásban művelték, búzát, árpát és zabot vetettek. Szőlőjük ekkor sem volt. Legelőt a Heves megyéhez tartozó Szentiván pusztán béreltek. Rékas "fekete földje szép búzát, árpát, kukoricát terem s eddig trágya nélkül, rétjei kövérek, kár, hogy a Zagyva árjai rongálják. Sok lovat, és másutt bérelt pusztákon sok szép szarvasmarhát tenyészt, erősen fuvarozik". Sok állat trágyáját tűzifa hiányában fűtésre használták. 1858-ban a község határa 4965 kh. Elérkezett az 1914-es esztendő, amelyet a falu papja fenségesnek minősített. A szárazság miatt igen kevés volt a termés. Ha volt eső, az is pusztított. 1914. augusztus 16-án "óriási jégeső volt, galambtojás nagyságú jegek is estek". 1900-tól az I. világháború végéig A század első nagy csapása is jött az első világháború. A község minden hadkötelesét behívták katonai szolgálatra. A hadba vonultak családjának megsegítésére a tehetősebb nőkből, földművesekből a plébános vezetésével bizottság alakul. A háború viharában is igyekeztek az emberek megőrizni a szokásos életvitelüket, ezt a célt szolgálta az ünnepek megtartása. 1914-ben nagyszabású karácsonyi játékot rendeztek iskolás lányok szereplésével. Az 1915-ös évben a háború okozta szenvedést természeti csapások tetézték. Az időjárás ismét csapadékosra fordult, ennek következtében a Zagyva árvizet zúdított a falura. Ezt követte a kolera. A járványban 60-an betegedtek meg, ebből húszan vesztették életüket. Közben tombolt a háború, újabb és újabb katonákat követelve. 1916-ban a rékasi harangokból szereltek le (számukra nincs adat) és felajánlották a háborúba. A falu akkori papja külön kiemelte az 1918. évet, amikor kifejezetten kevés termés volt. Az első világháborúban kb. 900 rékasi vett részt, közülük 170-en haltak hősi halált. Az elesettek után 94 hadiözvegy és 218 hadiárva maradt. 1918. november 4-én a község képviselőtestületi ülésén megalakították Zagyvarékas község nemzeti bizottságát. A tanácsköztársaság kikiáltását követően május közepétől árvíz katonák jöttek. A falut körbe zárta a víz, ezért június közepéig itt voltak. Az árvíz következtében 20-25 ház összedőlt. 100-200 ház a fakadásvíztől megrongálódott. A román megszállás három és fél hónapig tartott. 1919. november 19-én vonultak ki. Ezalatt sok élelmiszert elkoboztak a lakosságtól. 1919. december 10-én bevonult Rékasra a sastollas II. Dunántúli Huszárezred. Véget ért az első világháború, leverték a Tanácsköztársaságot. A két világháború között A társadalmi feszültségek a Tanácsköztársaság leverése után is érzékelhetőek voltak. A község továbbra is szenvedett a Zagyva szeszélyétől. 1919-ben, 1924-ben és 1940-41-ben veszélyes áradások voltak. A faluban fejlődött a közoktatás. 1923/24-es tanévben 724 tanuló iratkozott be az iskolába. A község közművelődésében számos a Belügyminisztérium által engedélyezett kör és egyesület játszott szerepet. Az 1900-as évek elején könyvtár volt, együttesen 252 db könyvvel. Ezen kívül az egyesületek is rendelkeztek még könyvállománnyal. 1941-ben mozi létesült Rékason. Jelentős mértékben nőtt az iparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. A közlekedésben dolgozók száma is emelkedett. Ebben szerepe volt Szolnok város közelségének és fejlődésének, valamint a Rékast is érintő vasútvonalnak. Mindezek ellenére a község agrár jellegű maradt. Az emberek többsége a mezőgazdaságból élt. Az iparban és a közlekedésben dolgozók átmenetileg, néhány évig dolgoztak ipari munkásként. A háziiparon belül ekkoriban a szövő- és fonóipart, valamint a kosárkészítést tekintik jellemzőnek. Zagyvarékas 1930-ban 1 községi orvos, 1 gyakorló orvos és a "Szentlélek" gyógyszertár működött a faluban. 17

1818 A II. világháború A II. világháború pusztításai jelentős károkat okoztak a településen, felrobbantották a hidat, és a közeli lakóházakban és a Zagyvaparti iskola épületében jelentős károkat okozott a robbantás. A háborút követően az 1945-ös földreform főként a töredékfölddel rendelkezők helyzetében hozott javulást. 1949- től alakultak meg a termelőszövetkezeti csoportok. Oktatás, művelődés terén is változások voltak, a hatvan személyes óvodát 1943-ban adták át rendeltetésének. Az 1944. elején három épületben lévő 14 tanterem közül a Zagyvaparti iskola négy osztálytermét a harcok során elszenvedett rongálások miatt 1945-ben le kellett bontani. A másik, négy tantermes iskola pedig a hídrobbantás miatt jórészt hasznavehetetlenné vált. A harmadik iskolának a tetőzete sérült meg. 1948. június 16-án államosították az iskolát. A háborút követően infrastrukturális fejlesztések voltak a településen, a betonjárdák építésének kezdete és a villany bevezetése 1948-ban történt. A falu termőterületének jelentős része a Zagyván túl volt. Ezért sürgősen hidat kellett létesíteni a lerombolt helyett a Zagyván. Pénz hiányában ideiglenes fahidat építettek. Zagyvarékas közigazgatásilag Pest megyéhez tartozott, majd 1945. december 31-tôl Szolnok megyéhez csatolták a falut. 1954-ben nyílott meg a kötött kölcsönzési idővel működő könyvtár. 1960-as évek elején a termelőszövetkezetek átszerveződtek, és létrejött a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. 1955. végén 2 körzeti orvosa, 1 szülésznője és 1 gyógyszertára volt a községnek. A felrobbantott Zagyva-híd helyén új vashidat emeltek. 18

Az 1960-as évek újabb fejlődést jelentettek a településnek, már valamennyi utcájában betonjárdán közlekedhettek az emberek, megnyílt a központi orvosi rendelő. Autóbuszjárat közlekedett a vasúti megállóhoz. 1961-ben nyílt meg az állandó bölcsőde, és a napközi otthon az általános iskola alsó és felső tagozatos tanulói részére. Új Kultúrházat is építettek, amelyet 1962- ben adtak át, valamint felújították az iskolát. 1963-ban nyitották meg az ún. Új Temetőt, a több helyiséges ravatalozóval. 1965-ben a községben 12 kiskereskedelmi bolt és 5 vendéglátóhely állt a helybeliek rendelkezésére. Az 50-es évek után megváltozott a falu arculata. 1945-1965 között 255 új lakás épült. Egyedül 1965-ben - egy év alatt - 30 új lakóház épült. Villamosították a Vasúti Újtelepet is. 1965. november 16-i adatok szerint a falu utcáinak 95 %-a villamosított volt. A vízvezeték kiépítésére 1966-ban Vízműtársulat alakult, és 1966- ban befejezték a 710 m mély kút fúrását, 1967-ben pedig befejezték a törpe vízművet. 1959-ben Zagyvarékashoz csatolták a besenyszögi határ egy részét, a Csanálost, Pusztaszentivánt és Tenke Puszta nagyobb részét. 1960-ban már 5519 kh a község területe. Egyes szolnoki határrészek, az országút és a Zagyva-gát közötti terület, a Tánczos féle gátőrházon túl ide csatolásával 1964-ben 7523 kh lett a terület nagysága. 1970-ben készült el az akkor nagyon korszerűnek számító sertéskombinát, 1969- ben az ÁFÉSZ létesített sütödét. A Zagyvarékasi Általános Iskola a hatvanas években három épületben működött. Az óvodai foglalkoztató termek száma 3 volt. 1968-ban helyezték át a Községi Könyvtárat jelenlegi helyére. A hetvenes évek közepén Szolnokra a környező falvakból 18 ezren jártak be dolgozni. Közöttük sok rékasi is. 1970-85 közötti fejlesztések között szerepelt az ABC áruház építése, a Kisszögben a sportöltöző építése és a tornaterem is. 19

2020 1979-ben a falu lakosainak száma 3571 fő volt. Kilencszáz-ezer ember járt naponta Szolnokra dolgozni. 1979-ben avatták fel a Művelődési Házon elhelyezett Móricz-emléktáblát. Móricz Zsigmond fogadott unokáját, Móricz Erzsi fiát, Móricz Imrét a Fürdő utcában nevelték Kiss Boldizsárék. Móricz őt többször meglátogatta Rékason. Móricz Zsigmond több elbeszéléséről, karcolatáról, riportjáról lehet tudni, hogy rékasi ihletésű. Az újabb évtized talán legnagyobb eseménye a zagyvarékasi Baromfifeldolgozó üzem megnyitása volt. 1980-ban negyven új családi házat építettek a faluban. 1982-ben a zagyvarékasi Béke és a szolnoki Lenin TSZ egyesült. 1982-ben készült el a község új házasságkötő terme. A termet Dávid Sándor jászapáti fafaragó műve díszíti. 1984-ben Zagyvarékas község az Ipari Minisztériumtól engedélyt kapott a földgáz bevezetésére. 1985-ben már több utcában gázzal fűtötték a lakásokat. Szerző: Borsányi Anna Felhasznált irodalom: 1. Szülőföldem a Jászkunság Szolnok: Axel Springer-M.K., Kft., 1992. 2. Adatok Szolnok megye történetéből II. Szolnok: Szolnokm. Lvt.., 1980. 3. A zagyvarékasi Plébánia Hivatal Historia Domusa. Kézirat 4. Pölös Antal: Adatok Zagyvarékas történetéhez. Kézirat 5. Agócs Gyula: Zagyvarékas Község felszabadulás utáni 25 éves története. Kézirat 6. Kultsár Barna Károly: Móricz nyomában Zagyvarékason. Jászkunság 1979. szept. 2-3. szám 42-43 p. 7. A Zagyvarékasi Községi Könyvtár cikkgyűjteménye 20

A település szerkezetének kialakulása szorosan összefügg a Zagyva folyó árvizeivel szembeni védekezéssel, illetve a történelem során elszenvedett pusztításokkal. I. Katonai felmérés (forrás: www.mapire.eu) A falut körülvevő körgát határt szabott a terjeszkedésnek, ezért a jobb és magasabb fekvésű területeken kanyargós, zugos utcaszerkezet alakult ki. A mélyebb fekvésű, a körgáthoz közeli részeken a későbbi beépítés szabályos telekosztást és utcahálózatot eredményezett. II. Katonai felmérés (forrás: www.mapire.eu) 21

2222 III. Katonai felmérés (forrás: www.mapire.eu) Az árvízveszély megszűnte után a település az immár funkcióját vesztett körgáton túl is fejlődött. A vasúti összeköttetés és az állomás megépülte után a központi településtesttől távolabb, a vasútállomásnál is kialakult egy lakóterület, minimális alapellátással. A település egészére jellemző a családi házas, földszintes, esetleg tetőtér beépítéses beépítés. Emeletes épület alig van a községben (iskola és néhány lakóház). A hagyományos népi építészetnek számos épülete maradt meg, de döntő többségük már toldalékolt, részben átépített. Az átalakítások a legritkább esetben illeszkednek az eredeti anyaghasználathoz és formákhoz. A még épen megmaradt és karbantartott épületekből javaslunk helyi értékvédelemre néhányat. A 60-as, 70-es évek építkezéseinek lakóépületei uralják döntően a települést, de az elmúlt húsz évben is szép számmal épültek lakóházak. Összességében a település képe roppant vegyes. 22

ÉPÍTETT ÉRTÉKEK Római katolikus templom Településképi szempontból legjelentősebb épített érték a római katolikus templom. A templomot 1909. december 8-án szentelték fel Szent Imre tiszteletére. A templom egy főhajóból és két oldalhajóból áll, külön érdekessége, hogy a templomtorony nem a hajó közepén, hanem az oldalsó részen van. Bejárata fölött kupolás előcsarnok áll. Az elmúlt időszakban teljesen felújították, külső és belső megjelenése megújult. Népi lakóházak Zagyvarékas történelmi településrészén még felfedezhetünk deszkaoromzatos lakóépületeket, azonban mára sajnos többet átalakítottak és az értékes oromzatok eltűntek. a még megmaradt oromzatokon felfedezhetjük a többnél egységes fűrészelt díszítést, a hívők kereszt ábrázolását. A népi lakóházak utcára két vagy háromablakosak. A klasszikus elrendezés szerint a középen nyíló egykori pitvarból nyílt a szoba és kamra, mára azonban nemcsak külsőre, de belülről is megváltoztak az épületek. Többnél a tornácot beépítették, vagy átalakították. Színviláguk is változott, egykor fehérre meszelt falak és sötét lábazat volt a jellemző, a kerítés pedig zárt deszkakerítés volt. 23

2424 24

2626 26

2828 28

3030 A népi építészetet és hagyományokat, helytörténetet bemutató faluház szépen felújított külsejével, rendezett környezetével és értékes néprajzi gyűjteményével méltó emléket állít a régmúltnak. 30

3232 32

Zagyvarékas központi részén több jellemző intézményi, vagy lakó funkciójú épülettel találkozunk, melyek mind méretük, mind kialakításuk miatt településképi szempontból meghatározóak. A múlt század első felében épült posta épületének jellegzetessége a sarok bejárat és a sarok oromzati díszítés. 33

3434 A közelmúltban felújított bölcsőde homlokzati díszítése, kapubejárata egyedi, sajátos kialakítású A központi részen több polgári épülettel is találkozunk, melyek általában utcával párhuzamos gerincű fedéssel készültek, mind méretük, mind jellemző architektúrájuk miatt jellegzetesek. 34

Kőkeresztek, szobrok A múlt örökségéhez tartoznak azok a kőkeresztek, emlékművek és régi sírok, melyek a Zagyván túli régitemetőben fellelhetők. 35

3636 36

Nepomuki Szent János szobra valaha a Zagyva parton állt, jelenleg a templom mellett található. 37

3838 A Szabadság téren álló emlékművek, szobrok településképi szempontból meghatározók. 38

4040 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA Zagyvarékas alapítása történetéből, településszerkezetéből adódóan a belső halmazos településrészen történelmi településrész jött létre. A településrészek lehatárolásánál figyelembe vettük a katonai felmérések térképeit, a településszerkezetet. A legrégebbi településrész a Zagyvától délre lévő, az apró, szabálytalan telkeket, néhol kiszélesedő, teresedő, néhol pedig keskeny zsákutcákat tartalmazó szabálytalan vonalvezetésű utcákat magában foglaló rész. Az újabb osztású részeket, ahol az utcák szabályosak, mérnöki tervek szerint kiosztottak és jellemzően egységes utcakép alakult ki, általános településrészbe soroltuk. Térbeli elhelyezkedés kialakulásának története és külön településrész jellege miatt a Vasúti újtelep egy különálló településrész, mely a valóságban is külön részként jelenik meg. Az eltérő karakterű településrészeket kialakulásuk, telekalakzataik, utcavonalvezetésük, beépítésük és utcaképük alapján határoltuk le. 40

TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSRÉSZ Zagyvarékas történelmi településszerkezeti fejlődése során kialakult intézményi és lakóterületekkel vegyes központi része. A településrészre jellemző a halmazos szerkezet, a szabálytalan utak, az elaprózodott telekszerkezet pici, szabálytalan alakú telkei, a teresedések szűk közök, zsákutcák. Az utcaképek változatosak, a szabálytalan telekméretek miatt heterogén területek, nem egységes utcaképek jöttek létre. Egymás mellett többféle háztípus is megfér a folyamatos átépítés miatt. Ezen a részen találjuk a településen még megmaradt legrégebbi épületeket, melyek jellemzően utcára merőleges nyeregtetősek, kétháromablakosak és tornácos változatokkal is találkozunk. Az épületek egy része átépült, vagy bővítésre került és lebontott épületek helyén más típusú épületek is épültek. 41

4242 A templom melletti tér két oldalán polgári épületekkel, zártsorúsodó beépítéssel is találkozunk. Itt a földszintes épületek jellemzően magasabbak, utcával párhuzamos nyeregtetősek, utcafronton több ablakosak és előkert nélküliek. A kerítés a ház vonalát követve alkot zárt egységet. 42

A szűkebb utcákon egymás mellett többféle háztípus és a szabálytalan telekalak miatt többféle beépítés megfigyelhető. 43

4444 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ Zagyvarékas belterületének mérnöki tervek szerint osztott, egyenes vonalvezetésű utcás, szabályos telkek alkotta része. A területen zömében sátortetős kockaházak vannak, azonban egyes utcákon még fellelhetők utcára merőleges gerincű régebbi épületek és az újabb osztású részeken tetőtérbeépítéses utcára merőleges gerincű sátortetős épületek állnak. Az utcaképek rendezettek, sok utcában, vagy utcarészen azonos nagyságú, hasonló tetőhajlásszögű és épületmagasságú előkertes épületek épültek. 44

Jellemzően az előkertek azonos méretűek, a beépítési vonal megegyezik és a kerítés magasság, sőt a kerítés lábazat magassága is közel azonos. Ezen a településrészen jellemzően betonlábazatos, áttört fém kerítésmezős kerítések épültek. A tetőtér beépítéses házak alkotta utcakép rendezett, jellemzően az épületmagasság egyforma, a tetőidom utcára merőleges nyeregtető, egyes épületeknél kontyolt változatban. A kerítések anyaga és színvilága különböző, azonban az azonos magasság rendet visz az utcaképbe. Utcákon belül az előkert méretek azonosak. Az utcák rendezettek, a közterületek növényzettel beültetettek, gondozottak. 45

4646 VASÚTI ÚJTELEP TELEPÜLÉSRÉSZ A vasúti újtelep Zagyvarékas különálló településrésze, mely egy fiatalabb újonnan kiosztott rész, melyet jellemzően az 1970-1980-as években kezdtek beépíteni. A telep kialakításának meghatározó tényezője volt a vasút közelsége, mely a Szolnokra történő napi ingázást nagyban elősegítette. Sokan költöztek ki Szolnokról és kezdtek itt családi házat építeni. A terület mérnöki tervek szerint kitűzött egymással párhuzamos és merőleges utcákból áll, az utcavezetések egyenesek, az utcaszélesség megfelel a kényelmes, szellős kertvárosias területnek. Jellemzően a szélesebb utcákon a házak előtt csapadékvíz elvezető nyílt árok van, a kapubejáróknál áteresszel. A burkolt közút az útterület közepén halad. A területen jellemzően kétféle háztípus alkot utcasorokat. Az újabb részeken földszint + tetőtérbeépítéses, jellemzően nagy alapterületű házakkal találkozunk, egyes utcákon utcára merőleges gerincű nyeregtetővel, ahol jellemően az oromzati részen vannak a tetőtéri helyiségek ablakai beépítve. Az előkert méretek azonosak, a kerítések típusa, anyaga, kialakítása, színvilága eltér egymástól, de a kerítésmagasság jellemzően azonos. 46

Egyes utcákon a tetőtér beépítéses épületek utcával párhuzamos nyeregtetősek, jellemzően tetőablakokkal, melyek tetősíkban fektetettek, vagy felépítményes tetőablakok. A kerítések egy-két kivételtől eltekintve azonos magasságúak és jellemzően áttörtek. 47

4848 A vasúti újtelep legrégebbi részén oldalhatáron álló kockaházakkal is találkozunk. Megközelítően azonos évben épültek, tetőformájuk többféle, láthatunk sátortetős, manzardtetős és utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épületeket is utcán belül. Épületmagasságuk, az épület külső méretei és homlokzatuk hasonló, így létre tud jönni egy rendezett, egységes utcakép. Ezen a részen is előkertes az épületelhelyezés, és megközelítően azonos magassági méretűek a kerítések. 48

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - KÜLTERÜLET Zagyvarékason jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő mezőgazdasági területek, melyet állattartó majorok, erdősávok szabdalnak és tesznek egyedivé. 49

5050 KÜLTERÜLETI MAJOROK Zagyvarékason több külterületi állattartó telep is található, mely folytatva az egykori hagyományt a megtermelt mezőgazdasági haszonnövényekre alapozva állattartással foglalkozik. A külterületi területen található Zagyvarékas egybefüggő nagyobb gazdasági területe, a volt Baromfifeldolgozó, mely jelenleg nem működik. Egykor vasúti iparvágánnyal rendelkező terület a belterülethez közel, különálló telepként vár a hasznosításra. 50

A külterületen a központi belterület és a vasúti újtelep között több mezőgazdasági telephely is található, melyek között régebbi állattartó és takarmánytároló épületeket és újabb épületeket is találunk. 51

5252 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv fejezete segítség szeretne lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egységes településképet, ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrízhetjük meg Zagyvarékas hangulatát, hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan újíthatjuk fel a jellemző stílusjegyeket megtartva az épületeket és hogyan építhetünk modern, környezetbeillő, nem hivalkodó épületet. Jelenleg a településarculat kiegyensúlyozott, harmonikus, környezet és látványromboló építészeti megoldás nincs. Javasoljuk, hogy megtartva az eddigi környezetalakításból a jó példákat, felújításnál az értékőrzésre, hagyományteremtésre, illeszkedésre figyelve tegyük még szebbé a környezetet, legyen még harmonikusabb, látványosabb az utcakép. TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A történelmi településrészen megállapíthatjuk, hogy oldalhatáronálló beépítés alakult ki. A szabálytalan telekalakok miatt a legrégebbi halmazos részen az utcakép változó, mert a beépített telkeken az épületek nem minden esetben párhuzamos rendben állnak. Ezeken a részeken jellemzően az oldalhatárral párhuzamos az épületelhelyezés. A településközpontban a nagyobb intézmények szabadon álló épületelhelyezésűek, a templom körüli térfalaknál pedig a zártsorúsodás jegyei is felfedezhetők a nagyobb méretű intézmények és polgári lakóházak elhelyezésénél. Nem javasolható az ikres beépítés, mert nem jellemző Zagyvarékasra. Az adott beépítési környezet alapján a zártsorúsodó részen tartsuk meg ezt a beépítési módot, a régi, halmazos településszerkezetű részen pedig egy-egy felszabaduló teleknél kérjük szakember véleményét és figyelembe véve az egykor ott álló épületelhelyezést és a környező beépítést, egyedileg kell az oldalhatáron álló épület építési helyét meghatározni. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a kisebb telekméretek így beépíthetővé válnak. 52

Az előkert méretek jellemzően utcán belül azonosak, melyeket javasolt továbbra is megtartani, mert így egy rendezett településkép alakul ki. A településközpontban zártsorúsodó utcaszakaszok is kialakultak, ahol javasoljuk megtartani ezt a beépítési formát. A történelmi településrészen az intézmények jellemzően szabadon állóak, azonban mellettük oldalhatáron álló családiházak is megtalálhatók. Amennyiben intézmények közelében kerülne sor építésre, bővítésre az épületelhelyezés tekintetében kérjük szakember tanácsát és segítségét. 53

5454 ÉPÜLETMAGASSÁG Zagyvarékas történelmi településrészén a tényleges intézményekkel váltakozó központi területen túl egyes utcaszakaszokon hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a településrészre a földszintes családiház és a földszint + tetőtérbeépítéses családiházak a jellemzők, utcán belül váltakozva. A településrész folyamatos átépülése és történelmileg kialakult szabálytalan utcavezetése, és telekalakja miatt egymás mellett többféle, kis eltérésekkel váltakozó épületmagassággal találkozunk. A legalacsonyabbak a régi típusú népi lakóházak, melyek mellett a kockaházak magasabbak és tetőtérbeépítéses épület is megtalálható. Javasoljuk épületmagasság tekintetében a szomszédos épületek magasságának vizsgálatát figyelembe véve a folyamatos átépülést és esetlegesen bontással felszabaduló telkek beépítését. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. Új épület építése esetén a különböző épületmagasságú szomszédos épületeknél vegyük igénybe szakember segítségét, aki az átépülés lehetőségét megvizsgálva az illeszkedés elvét követve tanácsot ad a jól megválasztott épületmagasság tekintetében. TETŐHAJLÁSSZÖG Zagyvarékas történelmi településrészén a tetőhajlásszög is többféle, azonban jellemzően az egymás melletti épületek kisebb tartományon belül mozognak. A településrészen javasoljuk a magastetős épületek építését nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is, továbbá a magastető alatt kialakuló padlástér tárolóhely is lehet, vagy esetlegesen egy későbbi tetőtérbeépítést is lehetővé tesz. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek, alpesi tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. 54

TETŐFORMA A történelmi településrészen a tetőforma többféle, megtaláljuk a nyeregtetőt, a sátortetőt. Nem alakult ki túl összetett tetőforma, így új építés esetén a lapostetővel együtt ezt a típust ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, az adott utcaszakasz jellemző tetőformájának meghatározása és ahhoz való igazodás. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 55

5656 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, nemesvakolattal felületkezelt fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Jellemzően a településrészen az épített lábazatos, áttört kerítésmezős kerítések alakultak ki. Kerüljük a teljesen zárt, falazott kerítés építését, mert nem jellemző a településre, és mind az átláthatóság, mind az átszellőzés szempontjából nem kívánatos. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 56

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A területrészen a telepítés oldalhatáronálló, jellemzően egyforma előkertekkel. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a földszint + tetőrbeépítéses ház a jellemző, melyek mellett földszintes kockaház is fellelhető. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 57

5858 TETŐHAJLÁSSZÖG A településrészen a tetőtérbeépítéses házaknál a tetőhajlásszög közel egyforma, ugyanez igaz a sátortetős épületekre is. Jellemzően egyes utcaszakaszokon közel egyforma a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és nem épültek túl alacsony hajlásszögű tetővel épületek. Javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. TETŐFORMA A településrészen a tetőforma a tetőtér beépítéses épületeknél utcára merőleges nyeregtető. A még meglévő régebbi lakóházak sátortetősek, a néhány régebbi nyeregtetős. Utcaszakaszon belül igyekezzünk alkalmazkodni a már kialakult építési rendhez. 58

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, leggyakrabban barna színben és világosabb pasztell színű, többféle színezésű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Amennyiben erőteljesebb színt szeretnénk alkalmazni, azt csak díszítő jelleggel, nyíláskeretezések, homlokzati motívumok díszítésére használjuk és akkor is ügyeljünk az alap és kiegészítő szín harmoniájára és kettőnél több színt ne alkalmazzunk, mert zavarossá, túldíszítetté válik az épület. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, nemesvakolattal felültkezelt fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS A településrészen az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrízni. Kerüljük a teljesen zárt, falazott kerítés építését. Az áttört kerítés láttatni engedi a kert szépségeit és megmutatja az épületet, ugyanakkor megfelelő szellőzést is biztosít. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 59

6060 VASÚTI ÚJTELEP TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A területrészen a telepítés oldalhatáronálló, jellemzően egyforma előkertekkel. Javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a telepítési módot, mely a kerthasználat és utcakép szempontjából is kedvező. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, egyes utcákon a földszint + tetőrbeépítéses ház a jellemző, más utcákon pedig a földszintes kockaház. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 60

TETŐHAJLÁSSZÖG A településrészen a tetőtérbeépítéses házaknál a tetőhajlásszög közel egyforma, ugyanez igaz a sátortetős épületekre is. Jellemzően egyes utcaszakaszokon közel egyforma a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és nem épültek túl alacsony hajlásszögű tetővel épületek. Javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. TETŐFORMA A településrészen a tetőforma a tetőtér beépítéses épületeknél utcára merőleges, vagy utcával párhuzamos nyeregtető. A régebben épült kockaházak sátortetősek és egy-két manzardtetős épületet is felfedezhetünk. Utcaszakaszon belül igyekezzünk alkalmazkodni a már kialakult építési rendhez. 61

6262 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, leggyakrabban barna színben és világosabb pasztell színű, többféle színezésű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Amennyiben erőteljesebb színt szeretnénk alkalmazni, azt csak díszítő jelleggel, nyíláskeretezések, homlokzati motívumok díszítésére használjuk és akkor is ügyeljünk az alap és kiegészítő szín harmoniájára és kettőnél több színt ne alkalmazzunk, mert zavarossá, túldíszítetté válik az épület. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, nemesvakolattal felültkezelt fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natur cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS A településrészen az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrízni. Kerüljük a teljesen zárt, falazott kerítés építését. Az áttört kerítés láttatni engedi a kert szépségeit és megmutatja az épületet, ugyanakkor megfelelő szellőzést is biztosít. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 62

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, VALAMINT BEÉKELŐDŐ MAJOR ÉS GAZDASÁGI TERÜLETEK TELEPÍTÉS Szabadonálló, vagy majorszerűen csoportosított mezőgazdasági építmények elhelyezését javasoljuk illeszkedve a meglévő telepítéshez. ÉPÜLETMAGASSÁG Az építmények megengedett legnagyobb magassága a kialakult hagyományoknak megfelelő legyen, mely alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények. Ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete tükröződő felülettel lehetőleg ne készüljön. 63

6464 TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszög tekintetében nem javasoljuk a lapostető alkalmazását és a meglévő, hagyományosan a tájba illesztett épületek tetőhajlásszögéhez igazodjunk. TETŐFORMA Az egyszerű nyeregtetős épületek illeszkednek az alföldi tájba. Az összetett tetőidomot, a manzard tetőt kerüljük, mert tájidegen. 64

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem javasoljuk elhelyezni azokat az építményeket, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. A tájtól idegen az élénk színűre festett homlokzatú épület, az élénk színek alkalmazása, a hagyományostól eltérő színű tetőfedő anyagok használata, ezért lehetőleg kerüljük ezeket. Javasolt az épületek homlokzati képében a fehér, vagy a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés. A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép legyen. A héjazat színének válasszuk a cserépszínű, barna vagy szürke színárnyalatot. 65

6666 ÉPÜLETRÉSZLETEK Zagyvarékason azokat az építészeti részleteket mutatjuk be, melyektől egyedi, jellegzetes a település. TORNÁCOK, SZÉLFOGÓK, TERASZOK 66

6868 68

Javasolt a ház bejáratánál, mintegy zsilipszerűen szélfogót, teraszt vagy tornácot kialakítani, ami mintegy átmenet a kinti térből a benti tér felé. Az épület bejáratánál egy átmeneti zónát képez, így elkerülhetjük a belső tér hirtelen lehülését télen és ugyanennek jótékony hatása nyáron is érződik, amikor a forróság nem árad be a lakásba. 69

7070 AJTÓK, ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok is fejlődéstörténeten mentek át, az idők alatt sokat változtak. A tipikus kockaházaknál már háromszárnyú ablakok voltak, melyeket az utóbbi időben fokozatosan lecserélnek, jellemzően kétszárnyú fa vagy műanyag ablakra. A modernebb épülettípusnál az ablakszárnyak is megnövekedtek, jellemzően kétszárnyúak. Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt, tömör épülettömeget ezzel nyitjuk meg, ez teremt kapcsolatot a külvilággal. Régebben a barna, vagy natúr felületkezelt fa nyílászárók voltak elterjedve, majd egy időben fehér nyílászárók épültek be. Javasoljuk a ház tömegéhez és színvilágához megválasztani a nyílászáró színét, mert így egy harmonikus külső homlokzat alakul ki. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egy-egy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 70

7272 72

Az ajtók a külvilág felé nyitják meg a házat, ugyanakkor a magánszférát le is zárják. Sokszor homlokzatokon ajtókkal nem találkozunk, csak a bejárati kapu enged be az udvarra és sok esetben hátulról a kert felé nyílik a bejárat. A kapu egyszerre elválaszt és beenged, szimbolikus jelentésű. 73

7474 74

HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT A kockaházaknál a kőporozás terjedt el, Zagyvarékason vegyes paszteles színekkel, kedveltek a törtfehér vagy sárgás, drappos, rózsaszínes színvilággal. Az újabb épületek nemesvakolattal felületkezeltek és vegyes színezésűek, de jellemzően nem rikítóak, nem neonosak. Javasoljuk a visszafogott színvilág alkalmazását, kerüljük a túl erős, rikító színek használatát. 75

7676 76

7878 RÉSZLETEK Az épületek díszei, értékei a részletek, melyek egy-egy ablakkeretezést, vagy éppen nyílászáró részletet, oromzati deszkát, tetőfedést, téglakötést jelentenek. Ezek nélkül a részletek nélkül az épület egy lenne a sok közül, de ezek az apró díszítések teszik igazán egyedivé a házakat. Zagyvarékason még fellelhetők a régi, díszített deszkaoromzatok és egy-egy régebbi épületnél a homlokzati díszítések is egyedülállóak. Javasoljuk a részletek megőrzését. 78

8080 80

8282 KERÍTÉSEK A kerítések Zagyvarékason sokfélék, azonban utcán belül magasságuk közel azonos és áttört kivitelűek. Anyaghasználat szerint találkozunk fémkerítéssel, falazott vagy beton lábazatú fémkerítéssel, de megfigyelhetünk olyan kerítést, ahol a beton lábazatot és oszlopok közét fa pallók töltik ki. Kerítésünk lehetőleg áttört, az épülethez illő színvilágú és a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodó magasságú legyen. 82

8484 84

KERTEK A belterületen jellemző a kertművelés. A csak kertes családiházakból álló településen a ház elengedhetetlen tartozékai a kertek. Zagyvarékason jellemzően előkertes családiházak épültek, és az épület előtti előkerteket esztétikusan virágzó növényekkel vagy örökzöldekkel ültetik be. A kertek egy része pihenőkert, füvesítéssel, néhány bokorral, cserjével. A kertek másik nagy típusa a konyhakert, mely a család számára a mindennapok zöldségeit, gyümölcseit biztosítja, valamint egyes helyeken az oldalkertekben szőlőlugasokat telepítettek. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 85

8686 86

8888 88

5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Zagyvarékas utcáit járva találkozunk az épületelhelyezéssel, megfigyelhetjük a jellemző beépítési módot, az épületmagasságokat a homlokzatok sokféleségét. A közterületek tervezésekor is alkalmazkodjunk a meglévő adottságokhoz, jellemző homlokzatmagassághoz, tetőformához. A rendezett utcakép a település dísze. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. 89

9090 90

9292 Egy egy ízlésesen beültetett közterületi virágláda, rendezett zöldfelület teljesen megváltoztatja az utca, a teresedés képét és rendezett településképet eredményez. 92

6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK Azokat az épületeket soroljuk a teljesség igénye nélkül a jó példák közé, ahol a homlokzati arányok, az utcaképbe illesztés, a nem rikító színhasználat, a rendezett előkert és közterület, valamint kerítés egysége egy harmonikus, rendezett képet mutat. Bizonyára több épületnél vannak olyan apró részletek, melyeket még finomítva szebbé, harmonikusabbá tehető a településkép. A bemutatott épületek a teljesség igénye nélkül lettek válogatva, igyekezve a harmonikus színvilágú, jó arányú, településképbe illeszkedő épületeket megtalálni. Külön külön nem méltatjuk az épületeket és reményeink szerint ez a fejezet majd bővül úgy, ahogy Zagyvarékas fejlődik. 93

9494 94

9696 96

9898 98

7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Zagyvarékason a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket. Ugyancsak ide soroljuk azokat az építményeket, melyek a településre jellemzők, a településképhez tartoznak. Zagyvarékas településképéhez hozzátartoznak azok a tájékoztató, útbaigazító táblák, melyek a közterületeken segítik az erre járót célállomása elérésében. 99

100100 Környezetbeillő és esztétikus a faluház felírata és az ízléses üdvözlő tábla magánház előtt. 100

A településképet javítják azok a közterületi virágládák, melyek kellemes színfoltjai a településnek. 101

102102 A település közintézményein a megújuló energiahasználat elterjedt, az óvoda, polgármesteri hivatal, orvosi rendelő héjazatán tetősíkba fektetett napelem található, mely nem képez utcaképi elemet, és a tető szépségét hagyja érvényesülni, ugyanakkor funkcióját betölti. 102

A műszaki berendezések közül, javasoljuk a parabola antennát és a klíma kültéri egységét ne az utcai homlokzatra tegyük, igyekezzünk takarva az oldal, vagy hátsó falra helyezni. 103