A magyar nyelv története 1. tétel Korai magyar nyelvemlékek - Halotti beszéd és könyörgés Ismertesse a Halotti beszéd és könyörgés főbb jellemzőit. Mutasson rá a Halotti beszéd szövegében az ómagyar kor nyelvállapotának sajátosságaira! Vizsgálata terjedjen ki a helyesírás, a hangtan és az alaktan területére! A magyar nyelv története 2. tétel A magyar nyelv történetének főbb korszakai, nyelvemlékek Állapítsa meg, hogy az idézett szövegek milyen nyelvemléktípusból valók, döntését indokolja is! a) / / cuius incipit terminus sar feu, hinc ohut cutarea, inde ad holmodi rea, ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic, feheruuare rea meneh hodu utu rea / / (A helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kutja, Halomocska, Nagyaszófő, Fehérvárra menő hadi út) b) Valék siralm tudatlan /siralmat sepedek,/ búal aszuk, epedek. /választ világomtúl/ zsidou fiadomtúl,/ ézes örömömtől. /Ó, én ézes urodum/ egygyen így fiodum! /sírou anyát teküncsed, /búa beleül kinyúchchad! (A feltehető eredeti kiejtés Benkő Lóránd szerint (1300 körül) c) Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul, Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten Törvényinn íljen, minden imádja nevit.
A magyar nyelv története 3. tétel A nyelv változásai Keresse ki az alábbi szövegből azokat a nyelvi formákat, amelyek már elavultak! Mutassa be a hangtan, az alaktan és a grammatika szintjein bekövetkezett változásokat!,, Mi hasznod benne, ha martalékja lészek az Sátánnak? Hiszem nem néki teremtettél volt, hanem temagadnak. Kínszenvedését vallyon héában hagyod-é fiadnak? Lám, énértem is szinte úgy megholt, mint az nagy szentekért, Tartozol tehát éngemet is meghallgatni kedvéért, Hallgasd meg azért fohászkodásim, az ő szerelméért! Ember és nyelvhasználat 4. tétel A főbb nyelvváltozatok Milyen nyelvváltozatot képvisel az alábbi szöveg és mi jellemzi ezt a nyelvváltozatot? - Tiszta a levegő! jelentette ki kis idő múlva (Winter). - Miért akartál kimenni? kérdezte Géczi Rimustól. - Mert kiszállok. - Kiszállsz? - Ki. Rimus a nyomaték kedvéért bólintott. - Mi ütött beléd? kérdezte Anna. - Semmi. Hülyeség az egész hasbapuff akció. A diákparlament meg még nagyobb hülyeség. - Miért lenne az? - Mert az. Reggelinél beszéltem Ráczcal is. Ez egy hülye romantikus izé. - Fél a diritől állapította meg Kiss. - Csak annyira félek, mint ti. Csönd lett. - Ez egy jó balhé! mondta nemsokára Géczi.
Kommunikáció 5. tétel A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra Fogalmazza meg a véleményét a tévé hatásait elemző tanulmányrészlet kapcsán. Vizsgálja meg a jelenséget más oldalról is, mint a szerző. Az egész lakosság estéről estére sötét szobákban ül, egymástól elkülönítve, nem beszélve, nem olvasva, nem véve tudomást a külső világról, csak egy fényforrásra figyel. A lakosok agya alfa állapotban van, ami nem megismerő állapot. Alfa állapot a meditáció is, de akkor a tudat megtisztul és új érzelmi és érzékszervi képek, új gondolatok keletkeznek. A földlakóknak azonban valaki más teszi be a képeket. Mindenki ugyanazt nézi, ugyanakkor. Ez valamiféle eszköz lehet a tömeges agymosásra, a tudat ellenőrzésére. Összemossa az értékeket. Az emberek kezdenek úgy viselkedni, ahogyan azt a képek mutatják. A folyamat az egész bolygón előrehalad. Úgy látszik, elvesztették ellenőrzésüket tudatuk fölött. ( Jerry Mandel: Négy érv a tévé kiküszöbölése érdekében )
Kommunikáció 6. tétel A nyelvi és a vizuális kommunikáció Az alábbi drámarészletben nagy szerepe van a nem nyelvi kommunikációnak. Próbálja megfejteni Hamlet gesztusainak jelentését! Shakespeare: Hamlet, 2. felvonás, 1. szín (Arany János fordítása, részlet) OPHELIA POLONIUS OPHELIA POLONIUS OPHELIA POLONIUS OPHELIA POLONIUS Jaj, hogy megijedék, atyám! Mitől, az Istenért! Amint szobámban varrok az elébb, Lord Hamlet a mellénye tárva nyitva Csupasz fővel, szennyes harisnya lábán, Az is kötetlen csüng bokáira, Sápadtan, mint az ünge, térdvacogva, S oly szánalomra méltó egy alak, Mintha pokolból futna egyenest Szörnyűt beszélni csak elémbe áll. Őrült, miattad? Nem tudom, atyám, De félek, az lesz. Mit szólt? Megfogá Csuklón felül kezem, s tartá erősen, Majd hátralépve kar-hosszányira S másik kezét így téve homloka Fölé, vizsgálni kezdé arcomat, Mintha levenné. Így állott soká; Utóbb megrázva kissé a karom S fejét háromszor így himbálva meg Olyan keservest és nagyot sóhajt, Hogy összeroskad, úgy tetszett, alakja S ott végzi létét. Ekkor elbocsát, S vállán keresztül fordítván fejét, Csak mintha szem nélkül is tudna járni; Mert most segélyük nélkül kitalált S mindvégig rám süté világukat. Jer csak velem, jer: viszlek a királyhoz. Valóban ez szerelmi önkívűllet, Amely erővel önvesztébe tör S kétségb esett szándékra ösztönöz ( )
A szöveg 7. tétel A szövegkohézió és témaháló A szöveg szerveződését, hálózatát az határozza meg, hogy az egyes mondatok témája és rémája hogyan kapcsolódik az előző, valamint a következő mondat témájához és rémájához. Ennek a kapcsolódásnak különböző típusai lehetnek. Az alábbi példák segítségével jellemezze őket: a) Kertünkben kinyílott a rózsa. A rózsa a kedvenc virágom. b) A köztársasági elnök hosszabb külföldi útra indult. Az államfő először Algírba utazik. Ő már másodszor látogat ide. c) A magyar reneszánsz nagy költője. Kitűnő végvári vitéz volt. Hősi halált halt. d) Három megoldással kísérletezem. Az egyik már a közeli megvalósítás lehetőségével kecsegtet. A másik gyanúsan olcsó volt. A harmadik viszont csak külföldi laboratóriumokban volt kivitelezhető. Stílus és jelentés 8. tétel A metafora mint analógiamozaik,, Az égi rónán ballag már a hold,,,, Tüzeket raknak az égi tanyák,, Ismertesse, hogyan működhet a metafora a puszta stíluseszköz szerepen túl analógiamozaikként! A gondolatmenetet a fenti versrészletek elemzésével támassza alá!
A szöveg 9. tétel A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok Ismertesse, hogy az alábbi hivatalos levél megírásakor, melyek voltak a főbb tartalmi és kifejezésmódbeli követelmények! Nagy András igazgató Móra Ferenc Általános Iskola Szeged Tárgy: kérvény természetvédelmi táborban való részvétel ügyében Tisztelt Igazgató Úr! Kovács István, a Móra Ferenc Általános Iskola 8.b osztályos tanulója azzal a kéréssel fordulok Igazgató Úrhoz, hogy engedélyezze részvételemet az őrségi természetvédelmi táborban 2005. márc. 17-től 24-ig. Egy őrségi természetvédelmi táborban már 2003 nyarán is részt vettem. Akkor határoztam el, hogy a 8. osztály után biológiai tagozatra jelentkezem a szegedi József Attila Gimnáziumba. A biológia iránti érdeklődésem és a választott pályám miatt ebben az évben is szívesen részt vennék az őrségi természetvédelmi táborban. Az elmaradt órákat pótolom, és a jeles tanulmányi eredményemet is megőrzöm. Kérem Igazgató Urat, hogy a fenti indokaim alapján engedélyezze a természetvédelmi táborban való részvételemet. Szeged, 2005. márc. 2-én Melléklet: A szülői támogatás szövegének egy példánya Tisztelettel: Kovács István Kovács István 8.b osztályos tanuló
Kommunikáció 10. tétel A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai Állapítsa meg, mi a műfaja az alábbi szövegrészletnek! Milyen jellemzők alapján ismerte fel? - Mitől más a nemzeti filmszínház, mint a többi közönséges mozi? - Például szecessziós épülete miatt. Aki ide betette a lábát, akár hazai, akár külföldi, mind az állította, hogy az Uránia a világ legszebb mozija. De attól is más, hogy igyekszünk, hogy az Uránia a hazai és európai filmek bemutatóhelye legyen. Ha egy dokumentumfilm esetleg nem számíthat több száz fős közönségre, akkor a kamaratermeink egyikében mutatjuk be ugyanolyan kép- és hangminőségben. Az alkotókat ki tudjuk hívni a vászon elé, lehet tapsolni nekik. / / - Nem rég láthattuk a Teller Edéről készült portréfilmjét. Mi lesz a következő? - Éppen az Európai Unióban élő kisebbségek helyzetével foglalkozó sorozatot készítek. Elutaztam Korzikára, ahol minden évben megrendezik a veszélyeztetett vagy legalábbis magukat veszélyeztetettnek tekintő kisebbségek találkozóját. / / A finnekkel közösen különleges filmet készítünk a csángó kérésről, amellyel egész Európa elé szeretném tárni a csángók helyzetét. / / (Cselényi László) A retorika alapjai 11. tétel A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei
A következő szöveg alapján mutassa be, milyen retorikai eszközöket alkalmaz Illyés Gyula Petőfi születésének 150. évfordulóján mondott beszédében! Művei örök kincseink! Petőfi mindnyájunk rokona. Alig van magyar anyanyelvű ember, akinek szívébe nem fészkelte be magát. Csaknem úgy, mintha vérségi közünk volna hozzá. Mi ennek a varázslatnak a magyarázata? Az, hogy költőként nyitotta meg ugyan tudatunk ajtaját, de azon az ajtón egy bámulatos jellemű fiatalembert vezetett be és ismertetett össze velünk. Ez nem mindennapos jelenség. Nincs száma a tanulmányoknak, melyek Petőfi verseinek nagyságát boncolják. Épp annyit lehetne fejtegetni egyéniségének nagyságát. Egy nagy író attól kezdve nagy író, amikortól fogva állandóan jelen van nemzete eszmevilágában; amikortól a művei csaknem tárgyszerű részei a nép birtokának, akár egy híd vagy középület. Sőt még jobban azoknál. Pest hajdani szép városházát lebontották. Eltűnt az utcáról, el az emberek fejéből. A Szeptember végén -t nem lehet lebontani, téglaként kihordani a nemzet tudatából. Vannak szellemi művek, amelyek úgy hozzátartoznak egy országhoz és olyasféleképp működnek benne, akár egy vízesés, mely erőművet hajt. Petőfi Sándor művei ilyen módon részei a magyar nép életének. De nemcsak a művei lettek örök kincseink. Még annál is többet hagyott ránk. Élete is kinccsé vált. Azt mondhatnánk, hogy magánéltének fordulatai is műalkotások. Mert ő azokkal is hatni tudott, hatni akart. Kettős hát a koszorú, amelyet az országon belül és az országon kívül emlékműveihez helyezzük. Az egyiket a rendkívüli szellem, a másikat a rendkívüli jellem kapja. A szöveg 12. tétel A szövegszerkesztés eljárásai
Rendezze megfelelő sorrendbe Örkény egypercesének összekevert mondatait! Foglalja össze, milyen jelentéstani és grammatikai eszközök voltak segítségére a feladat megoldásában. Lehetséges több jó megoldás? Csak a madzag tenné? Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Aki ezen elgondolkodik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányba haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Pedig a paprika éppoly piros, éppoly erős. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? De mégse koszorú. Nem a madzag teszi. Stílus és jelentés 13. tétel A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján Mutassa be a szavak csoportjait hangalak és jelentés viszonya alapján, majd sorolja be a felsorolt szavakat a megfelelő kategóriákba! toll, ér, szív, bumfordi, csörren, ceruza, tutyimutyi, lép, hát Ember és nyelvhasználat 14. tétel A nyelv mint jelrendszer
1. Hogyan oszthatjuk fel a jeleket? 2. Soroljon példákat a jeltípusokra! 3. Személyes névmásaink hogyan tükrözik az emberi kommunikáció megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges három tényezőt? Stílus és jelentés 15. tétel Állandósult nyelvi formák A szöveg elemzésével mutassa be az állandósult szókapcsolatok típusait, és értelmezze a nyelvi humor forrását és stilisztikáját! Jó napot, jó napot tizönkét kőmijes! / Neköd is jó napot Kelemön kőmíjes! (Kőmíves Kelemenné) Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? (Petőfi Sándor: István öcsémhez) S menjen onnan, mondák,»az anyja keservébe«. (Arany János Toldi IX.) Nem akarom tovább ragozni. Az ember társas lény. Reszket, mint a nyárfalevél. Ritka, mint a fehér holló. Lassan járj, tovább érsz. Szegény embert még az ág is húzza. Magyarország nem volt, hanem lesz. ( Széchenyi István) Ember, küzdj, és bízva bízzál! A nyelvi szintek
16. tétel Az egyszerű mondat részei, felépítése Kérd el tőle! Feladat : - Peti! - Szia. - Szia. Hogy vagy? - Jól. Megcsináltad már a házi feladatot angolból? - Dehogy. Mi volt feladva? - Ki tudja? Kati Zsuzsával már tegnap délután megcsinálta az angolt is. Mutassa be a szöveg alapján az egyszerű mondat fajtáit! A retorika alapjai 17. tétel Az érvelés beszédhelyzete, eszközei,,itt talám valaki engemet megszólít, s kérdi tülem. mit akarsz ezekbül a sok beszédekbül kihozni? Mit tanácslasz? ( ) Én arra röviden felelek, meg is duplázom kiáltásomat: Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio (elszántság)! Ezenkívül én semmit sem tudok, sem mondok. Avagy ezért, magyarok evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg mindnyájan, mert non datur aliud medium (nincs más közbülső út ). Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országábul barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyeztessen belé : az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában.( ) Itt győznötök vagy halnotok kell.,, Feladat : Foglalja össze, milyen érvelési módszerek, érvtípusok közül választhatunk, ha meg szeretnénk győzni beszélgetőtársunkat! Mutassa be, hogyan érvel Zrínyi Miklós az idézett szövegrészletben! Elemezze, miért hatásos ez az eljárás! A nyelvi szintek
18. tétel A mássalhangzótörvények A tücsök egész nyáron hegedült, a holló azonban csak ült a faágon, sajttal a csőrében. Tudta, hogy ha lehunyja a szemét, kihullhat a zsákmány. Egyszer majdnem mégis elaludt. - Kezdd el játszani a nótámat kérte a tücsköt -, nehogy elnyomjon itt az álom! Tücsök koma ráállt a dologra, s hálából télen kapott egy szeletet a sajtból, hogy ne kopjon fel az álla. Gyűjtsön a fenti szövegből mássalhangzó törvényeket tartalmazó szavakat, és magyarázza el, hogy milyen hangváltás mutatható ki bennük! Stílus és jelentés 19. tétel Stíluskorszakok
Állapítsa meg az idézetekből, melyik stíluskorszak, stílusirányzat jegyében keletkeztek, rendezze őket időrendbe! Döntését indokolja az adott stílusirány jellemzésével! Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Befordúltam a konyhára, rágyujtottam a pipára Ezt a vad mezőt ismerem, ez a magyar Ugar. Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De tudom, hogy szőkék a mezők, ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. A nyelvi szintek 20. tétel A morfémák szóelemek szerepe a szóalak felépítésében
,,Federigo, ha visszaemlékezel elmúlt életedre s az én tartózkodásomra, melyet talán keménységnek és szívtelenségnek vettél, bizonyosra veszem, hogy elámulsz vakmerőségemen, ha meghallod, mi volt a fő- fő oka látogatásomnak.,, ( Boccaccio : Dekameron) Elemezze a fenti szöveg dőlt betűs szavait alaktani szempontból, vagyis különítse el és határozza meg az egyes szóelemeket! Ezután mondja el, hogy csoportosítjuk a morfémákat!