Tájelemzés, tájértékelés
A mit miért hogyan kérdések közül már a miért és a hogyan lesz a hangsúlyos. Már nem kell a táj fogalmával bajlódni HOL VAN SZÜKSÉG A TÁJELEMZÉSRE, MILYEN KONKRÉT IGÉNY VAN A TÁJÉRTÉKELÉSRE???
Hol vannak azok a jogszabályok, előírások amelyek megkívánják a táj elemzését, a táj értékelését? Hol lehet felhasználni azt, amiről ennek a tantárgynak keretében szó lesz?
Az egyik felhasználási terület egyértelműen a KHV
10-15 év alatt eljutottunk oda, hogy időnként már a tájfejezet kidolgozatlanságáért is adtak vissza hatásvizsgálatot!!!
A másik szerteágazó tevékenységi kör a Környezetvédelmi Programok; ezek közül is a TELEPÜLÉSI környezetvédelmi programok - elkészítése minden önkormányzat számára 1995 óta kötelező - csaknem felének máig nincs rá pénze (mulasztásos törvényszegés) - 2 évenként felül is kellene vizsgálni, azaz aktualizálni! (nem egyszeri munka, hanem szinte folyamatos szakmai feladat)
Nyilván különösebb kára nem származik az önkormányzatnak abból, ha nincs települési környezetvédelmi programja..
Ha rákeresünk a neten. több százezer találat!!! A települési környezetvédelmi programok kidolgozását a környezet... Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat A települési környezetvédelmi programok kidolgozását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt) írja elő az... 1995. óta törvény kötelezi az önkormányzatokat önálló települési környezetvédelmi program készítésére, beleértve a környezet állapotának elemzését és... www.otk.hu/cd00/4szek/szikszaicsaba.htm - Tárolt változat - Hasonló Dunaújváros Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programja Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat növelése a települési környezetvédelmi program negyedik céljával,... Ennek feltérképezését már az előző települési környezetvédelmi program is...www.dunaujvaros.hu/docfile.php?id=920 Zalaegerszeg: Környezetvédelmi program ZMJV Települési Környezetvédelmi Programja. II. KÖTET CÉLÁLLAPOTOK MEGHATÁROZÁSA, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Mellékletek: A-4 jelű táblázat... www.zalaegerszeg.hu/tart/index/179/1 - Tárolt változat - Hasonló
A térségi vagy települési környezetvédelmi program egy közösségi szintű, "bölcs" tervezési gyakorlat meghonosítása... Környezetvédelmi Program 2005-2007 Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja (2005-2007). I. BEVEZETÉS. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv... DUNASZEKCSŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat (1) b) pontjában írja elő a települési környezetvédelmi program kidolgozását, az f) pont a fejlesztések során is előírja a környezetvédelmi szempontok... BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGI KOMPLEX KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA... Települési környezetvédelmi program készítése... www.geo.u-szeged.hu/kornyprog/bekes/bekes_kornyprog.pdf - Hasonló Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2007. nov. 22.... A települési környezetvédelmi program készítését a környezetvédelmi törvény 46. -ának (1) bekezdése írja elő. A törvény szerint:...
A LIII. Törvény 47. (1) A 46. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatait és előírásait. TÁJRÓL egyelőre nincs szó nem csoda, hiszen a települési táj elég vitatott dolog, a településkép pedig (nálunk) egyértelműen építészeti kategória (max. a domborzat és a települési beépítés kapcsolatáról lehetne szólni)
Vannak azonban egyéb nem települési szintű környezetvédelmi programok: települési társulásokra kistérségekre megyékre régiókra sőt az egész országra készített fejlesztési programok!!! Számtalan különösen EU - pályázathoz előfeltétel vagy legalábbis előny ilyen program(ok) megléte, naprakész prezentálása. A felsorolt nagyobb térségi egységek esetében már nem lehet kihagyni a településeken kívüli, nem beépített területeket! Itt már lenni kell valaminek a TÁJ-ról!!!
Lássuk valóban eljut-e egy kistérségi, megyei stb. program a TÁJ-ig? BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGI KOMPLEX KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat feladat (s a munka keretében a települési környezeti programok elkészítésére nem vállal-... Települési környezetvédelmi program készítése... www.geo.u-szeged.hu/kornyprog/bekes/bekes_kornyprog.pdf - Hasonló TARTALOM Bevezetés 1. A MEGYE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1.1. Levegő 1.2. Vizek 1.2.1. Felszíni vizek 1.2.2. Felszín alatti vizek 1.3. Talaj 1.4. Területhasználat 1.5. Élővilág 1.6. Táj 1.7. Települési környezet 1.8. Épített környezet 1.9. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései 1.10. Hulladékgazdálkodás 1.11. Szennyvíz 1.12. Zaj 1.13. Környezetbiztonság 1.14. Környezeti marketing
2. BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK VÁZLATOS KÖRNYEZETI SWOTANALÍZISE 2.1. KÖRÖSÖK VÖLGYE (Mezőberény) 2.2. OROSHÁZI KISTÉRSÉG 2.3. ÉSZAKKELET-BÉKÉSI KISTÉRSÉG (Sarkad) 2.4. ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉG (Dévaványa) 2.5. GYULA ÉS KÖRNYÉKE 2.6. SZARVASI KISTÉRSÉG 2.7. BÉKÉSI KISTÉRSÉG 2.8. DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG (Battonya) 2.9. HÁRMAS-KÖRÖS MENTE (Gyomaendrőd) 2.10. KÖZÉP-BÉKÉSI TÉRSÉG (Békéscsaba) 2.11. MAROSHÁTI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG (Mezőhegyes) 3. PROBLÉMAKATASZTER 3.1. A KÖRNYEZETI ELEMEK PROBLÉMÁI 3.2. BÉKÉS MEGYE INTEGRÁLT KÖRNYEZETI PROBLÉMARENDSZERE
4. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK 4.1. LEVEGŐ 4.2. VIZEK 4.3. TALAJ ÉS FÖLDVÉDELEM 4.4. ÉLŐVILÁG 4.5. A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE 4.5.1. Települési környezet 4.5.2. Az épített környezet 4.5.3. Zaj 4.5.4. Az emberi egészség védelme 4.6. HULLADÉKOK 4.7. SZENNYVÍZ PROGRAM 4.8. SAJÁTOS PROBLÉMÁK 4.8.1. A szénhidrogén kitermelés és feldolgozás környezeti kockázatai 4.8.2. A határmenti fekvés 4.8.4. Ismeretlen környezeti károk 4.9. KÖRNYEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE,TÁRSADALMI TUDATFORMÁLÁS 4.10. INTEGRÁLT TERÜLETI KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER
5. KÖRNYEZETI PROGRAMOK 5.1. A megye stratégiai jelentőségű kulcsprogramjai 5.2. Az országos rendszerekbe integrálódó környezetvédelmi programok 5.3. A területfejlesztési koncepcióhoz (és egyéb megyei kihatású programokhoz) kapcsolódó környezeti programok 5.4. Kistérségi kihatású környezeti programok 5.5. Települési önkormányzatokhoz és települési rendezési tervekhez kapcsolódó környezetvédelmi programok
Lássuk a tájas fejezetet ami itt tájrehabilitáció cím alatt jelenik meg Tájrehabilitáció Cél: A megyére jellemző sajátos táji jegyek további elvesztésének megakadályozása és a tájesztétikai romlás megállítása, a sokszínű tájértékek megőrzése, visszaállítása. Feladat: A tanyás gazdálkodási módot népszerűsíteni kell, a megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása mellett. A nagyparcellás mezőgazdasági egységek feldarabolása lenne szükséges, úgy, hogy a termelés gazdaságos maradjon. A készülő mérnöki létesítményeket tájba illeszkedően kell megtervezni és létrehozni, a már létezők köré pedig facsoportokat, fasorokat kellene telepíteni. A bányagödröket rekultiválni kell: ha megfelelő minőségű vízutánpótlás áll rendelkezésre, akkor tóként, mivel a megye szegény állóvizekben. A vizes területek további zsugorodását, a holtágak szennyezését, feliszapolódását meg kell állítani, végre kell hajtani a holtág-rehabilitációs programot. A vizüket elvesztett, kiszáradt holtmedrek felélesztésére terveket kell készíteni (pl. Száraz-ér teljes szakasza, Cigányka-ér, Gyepes csatorna stb.). A mezőgazdasági művelésre nem alkalmas földterületeket vissza kell gyepesíteni, így azok a szárazföldi ökofolyosó fontos részeivé válhatnak.
tanyás gazdálkodási módot népszerűsíteni nagyparcellás mezőgazdasági egységek feldarabolása
mérnöki létesítmények tájba illesztése
bányagödröket rekultiválni kell
holtág-rehabilitáció
gyepesítés, szárazföldi ökológiai folyosók erősítése
Indokoltság: A természetes növényzetet már csak foltokban megőrző, átalakított tájban egyre inkább a mérnöki létesítmények és a mezőgazdasági területek dominálnak. Az emberi hatások nem ritkán a kedvezőtlen természeti folyamatokat is felerősítik (pl. defláció, belvizek). Leírás: A megye folyóktól távolabbi részei rendkívül szegények felszíni vizekben, ezért ezeken a helyeken a meglevő vizes területeket feltétlenül fenn kell tartani, rehabilitációjukat elindítani. A felhagyott vályogvető- vagy agyaggödrök miatt helyenként a táj roncsolt felszínű, ami az illegális szemétlerakással együtt nagy problémát jelent. A tanyás gazdálkodási mód a biológiai diverzitás megőrzése mellett, mint alapvető táji egység is jelentős. Nagy gondot jelent a tanyák elhagyása, hagyományos életforma feladása, állattartás megszűnése, az újonnan megjelenő specializáció, intenzifikáció illetve a gazdálkodási ismeretek átalakulása. A megye minden része szegényes erdőkben, ezért telepítésüket az egész megyében szorgalmazni kell.
erdősítés
Kapcsolódások más programokhoz / alprogramokhoz Alföld Program Területrendezési tervek tájterhelhetőségi előírásainak érvényesítése Erdőtelepítési program Agrár-környezetvédelmi program Nemzeti Ökológiai Hálózat, Természeti területek rendszerének kialakítása Egyedi tájértékek felmérése Élőhely rekonstrukciós programok Művelési ágak optimalizálása «Talajhasználatból adódó károkozás csökkentése «Élőhelyvédelem «Ökológiai hálózat létrehozása «Holtágak rehabilitációja
Tehát nem nulláról indulunk, ill. nem egyedül vagyunk a pályán Figyelembe kell venni számos már meglévő hazai és európai uniós (!!!) területfejlesztési, természetvédelmi, koncepciót, programot!
Elvileg az ország minden pontjáról kell lenni országos ill. kiemelt térségi/megyei területrendezési tervnek!!! a második sok helyen hiányzik, vagy elavult
A 2003. évi XXVI. törvény által összeállított OTrT-t is rendszeresen korszerűsítik, legutóbb 2008-ban a településrendezési rész került komolyabb átdolgozásra. Ebben meglepően sok tájökológiai, településökológiai vonatkozás található: Pl. bővült a területfelhasználási egységek (típusok) köre; 2 új kategória: a természetközeli terület típus (mocsár, nádas, karsztbokorerdő és sziklás területek), ami eddig véderdő néven szerepelt (önfenntartó, önszabályozó, emberi beavatkozás nélkül is fennmaradó rendszerek ) és az ún. különleges, beépítésre nem szánt terület típus (némely erdőtípus, bánya, temető) az egészségügyi, turisztikai és szociális erdőnél 100 m védőzónát ír elő!! max. beépíthetőség 5% 50 m-es védőtáv az autópályák, országos főutak mentén (A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény!) Új elem még: a tetőkertek vagy pl. a kerékpártárolók kezelése, továbbá hangsúlyozza a természetes terepviszonyok megtartásának kötelezettségét
A beépítéskor az eredeti domborzat módosítása - terepszint változtatás, rézsűkialakítás, összességében az ún. tereprendezés NEM tartozik az építtető tulajdonosi alapjogai közé!!!
ECNC európai ökológiai kapcsolatok koncepció
Kapcsolódások más programokhoz / alprogramokhoz Alföld Program Erdőtelepítési program Agrár-környezetvédelmi program Nemzeti Ökológiai Hálózat, Természeti területek rendszerének kialakítása Egyedi tájértékek felmérése Élőhely rekonstrukciós programok (KEOP)
Alföld kutatás program (1991-1996) MTA és Környezetvédelmi Minisztérium jelentős támogatásával projektvezető: Regionális Kutatások Központja (RKK), Kecskemét 10 kötetes hatalmas anyagmennyiség Stratégiai cél: az Alföld gazdasági, demográfiai visszaesésének megállítása Új kutatási eredmények születtek: Homokhátsági vízszintcsökkenés feltérképezése, a vízpótlás lehetőségei tekintetében (globális felmelegedés!) Demográfiai tendenciák; tanyakérdés helyzetében A fenntartható gazdálkodás az Alföldön témában
Megállapítások, feladatok: - területileg differenciált, de jelentős mezőgazdasági produktivitás - kis-és középüzemi ipar beszállítói jelleg miatt távlatilag is sérülékeny - szénhidrogén-készletek jelentősek - sajátos település-struktúra: kisvárosok, óriásfalvak hatékonyabb infrastruktúrafejlesztési lehetőség, a szórványnépesség döntően kétlaki - innovációs centrumok: Szeged, Debrecen - közlekedés ukrán ill. balkáni folyosó középtávon kedvező geopolitikai helyzet (még az EU csatlakozások és a balkáni háborúk előtt vagyunk!)
Az alföldi mezőgazdasági stratégia célkitűzései: A termelés csökkentése a kereslet szintjére Exportorientáció Költséghatékonyság növelése Növelje a belföldi ellátás biztonságát, választéknövelés Csökkenjen a támogatásigénye Népességmegtartó erő növelése Alkalmazkodás a domborzati, talaj, vízháztartási és klimatikus adottságokhoz Csökkentse a talaj és környezetterhelést és szennyezést Javítsa a vidék esztétikai megjelenését Őrizze meg az ökoszisztémákat, a védett fajokat, a kulturkörnyezetet Javítsa a vidék megközelíthetőségét
- 2010-re 250 ezer hektár szántóval kevesebb lesz - Gyepterületek minőségének, mennyiségének növelése - Kertek területe nő, gyümölcsösé csökken - Erdősítés minőségi fajtaváltás -- Gyep + erdő + vízfelület aránya 2010-re 22-ről 33%-ra fog nőni jósolták 1993-ban
Az ökológiai tájszerkezet kedvező alakítása miatt javasolták a németországi irányelv követését: minden 600x300 m-es parcellát (18 ha) legalább 3 méter széles, és két oldalon 3-3 széles átmeneti övezettel rendelkező természet-közeli vegetációjú növényzet vegyen körül (fasor, sövény, árokpart )
Az Alföldön nehezebb a létesítmények tájba illesztése
Turizmus nem csodaszer, de sokat lendíthet: termál és felszíni vizek - természetvédelmi területek - kerékpáros-, vizi- lovas, ökoés falusi turizmus
Sajnos nem készült ehhez hasonló nagytáji fejlesztési koncepció; nincs középhegységi, kisalföldi, dombsági stb. fejlesztési program, és persze az Alföld Programból is viszonylag kevés valósult meg, bár alapvonalaiban ma is érvényes, tehát igazodni kell hozzá. Szakmai továbblépés történt: - Különösen a fenyegetően közeledő klímaváltozás hatására (Parlamenti támogató szavazás volt a VAHAVA (Változás-Hatás- Válasz) programról! ) - Kistáji területhasználati forgatókönyvek (térinformatikai scenarioelemzés- CLUE-modell)
Kis-Sárrét tájökológiai elemzése (Duray B.)
A mezőgazdasági területhasználat tendenciái 1995-2020 közötti időszakra (GATE KTI)
Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) A trianoni békeszerződéssel a történelmi Magyarország területének kétharmadát, erdeinek 84 százalékát elveszítette. A korábban mintegy 26-27%-os erdősültség Magyarországon 11,8 %-ra csökkent, így hazánk Európa erdőben-fában negyedik legszegényebb országává vált. A gyökeresen megváltozott társadalmi-, gazdasági-, és természeti környezethez igazodóan új erdészeti politika került kidolgozásra Kaán Károly vezetésével. Ennek két egyszerű, világos alapelve volt, melyek napjainkban is érvényesek: 1. A meglévő erdők védelme, természetességének, szerkezetének javítása. 2. Új erdők telepítésével növelni az ország erdőterületét, elsősorban - humánökológiai szempontok miatt is) - a fátlan Nagy-Alföldön. 2001-től 2006-ig a minisztérium 90 ezer hektár új erdő telepítését tervezte, amiből 69 213 hektár erdő telepítése valósult meg. Ezzel az ország erdősültségét sikerült 20,1 %-ra emelni, ami összességében 750 ezer hektáros erdőterület növekedést jelent. Az ország erdősültsége folyamatosan javul, azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható (EU-15: 35,1 %). 1996-ban a minisztériumban elkészült a 19 megyére lebontott adatokat tartalmazó Hosszú Távú Erdőtelepítési Koncepció (továbbiakban: Koncepció). Ebben már az erdészeti- és a mezőgazdasági szakmai szempontok együttes figyelembe vételére került sor.
Ugyancsak 1996-ban Brüsszelbe benyújtásra került egy erdőtelepítési program, amely az Európai Unió Mezőgazdasági Stratégiai Tanulmánya alapján, az 1995. évi Madridi Csúcsértekezlet csatlakozás előtti támogatásra irányuló felhívására a Koncepció alapján készült el. A pályázat azonban sajnálatos módon nem kapott támogatást. A SAPARD EU előcsatlakozási agrár- és vidékfejlesztési programokban az erdőtelepítés szintén nem szerepelt a támogatandó prioritások között, így 2004-ig az erdőtelepítési program csak nemzeti forrásokból működött. A minisztérium 1999-ben meghatározta a 2000. évi agrárszabályozás kialakítására vonatkozó prioritásokat, amelyek alapján 1999. végéig szakmai programok készültek. Az egyik a "Szántóból kivonásra kerülő területek hasznosítási programja" volt. Ez alapján 2000-ben újabb tíz évre szóló erdőtelepítési program kidolgozása. Ennek eredményeként elkészült egy 2001.-2010. évekre vonatkozó, évi 15 ezer hektár erdőtelepítési ütemet tartalmazó program Az ország erdősültségét célszerű mintegy 27 %-ra növelni, ami a mezőgazdaság szerkezet-átalakítását segítené elő az ország mezőgazdasági összterületének 12,6 %-os csökkentésével. Ennek érdekében 778 300 hektárra vonatkozó erdőtelepítési lehetőség került megfogalmazásra, amelynek meghatározó része - 684 hektár - szántóterület volt.
Erdőtelepítési programjavaslat a Dél-alföldi régióra A régió területének 74,1 %-át a mezőgazdaság hasznosítja, az erdővel borított terület részaránya 12,3 %. A mezőgazdasági területek földminősége változó képet mutat, elsősorban az alapkőzet és a mikro-domborzati tényezők befolyásolják a termőképességet. A régió erdősültsége messze az országos átlag alatt van, így gazdasági, földhasznosítási, továbbá környezetvédelmi szempontok is indokolják az erdőterület növelését. A 2007-2013. években a régióban összesen 12.678 hektár erdőtelepítés támogatása tervezhető. Az erdőtelepítések tervezett funkciói Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek között a gazdasági rendeltetésű erdők mellett egyre nagyobb jelentőségűek a telepítések, amelyeknél a fő szempont nem a gazdaságosság, hanem azok a közcélok érvényesítése, a környezetvédelmi hatások (például: talajpusztulás, talaj és vízerózió csökkentése, szélvédelem, zajcsökkentés, árvíz-, belvíz-, vízminőség-védelmi hatások), amelyek a megfelelő szerkezetű és fafajú erdőtelepítés esetén jelentkeznek. Ugyancsak fontos szerep jut az erdősávoknak, fásításoknak a mezőgazdasági területeken és a vonalas létesítmények mentén, ahol védő szerepük mellett meghatározzák a táj formáját és karakterét.
Újabb térkép, amihez igazodni kell a tájtervezésnek
A tájépítészetben fontos nevezéktani kategória a történeti táj, miközben helytelennek tartják a kulturtáj kifejezést! Történeti táj: A kulturális örökség védelméről szóló 2001-es törvény a műemléki területek között sorolja fel a történeti tájat, mint lehetséges védettségi kategóriát. Kimondja, hogy történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot
Egy rövid rész-összefoglalás: Mi a tájelemző, tájtervező geográfus, ökológus, tájépítész feladata??? Hazai és EU prognózisok ismeretében a felgyorsult tájváltozási folyamat értelmezése, stratégiai értékelése Gazdasági-politikai változások tulajdonviszonyok megváltozása piacváltás EU prioritások: - erdősítés - (legelőgazdálkodás) - természetvédelem - rekreáció Környezeti szemléletváltás kezdete: - tájökológiai értékek szerepe (tájstabilitás,táji egészség) -a tájkép is lehet érték (tájesztétika! )
Egy kis hazai tájfuturológiai elmélkedés
Az EU támogatás preferenciák miatt ilyen lesz 50 év múlva a Kisalföld?
Ilyen lesz 50 év múlva a Jászság?
A táji változások korlátai: - max. 30% erdő valószínű - max. 25 % védett terület (ennek fele Natura 2000! ) - max. 12-13% beépítettség A mi tájaink alapvető sajátossága a MOZAIKOSSÁG
Ez a mozaikosság biztosít némi stabilitást, amire nagy szükség lehet ha jön a globális klímaváltozás! (Nálunk a tájak is több lábon állnak!) Valószínűleg lesz egy bizonyos táj homogenizálódás; A mg-i birtoknagyságok mindenütt nőnek, még a speciális termékeknél is Nőni fog az erdővel fedett területek aránya Növekszik a beépített területek aránya, s Egyre kiterjedtebbek lesznek az üdülőövezetek is ld. agglomerálódó Balatonpart; ez vár sok vízparti zónára is
Viszont a változatosságot fogja növelni; - a társadalmi igény (főleg a városok körül) - törekvés az ökológiai tájszerkezet erősítésére;foltok,zöldfolyosók - specializálódó termelési szerkezet
Infrastruktúra biztosan jelentősebb tájmeghatározó erővé válik; autópályák, kis repülőterek, kikötők De talán idővel a földbe kerülnek az elektromos vezeték és a mobiltornyok sem rontják a látképet (helyette jönnek a szélfarmok!)
Lesz néhány modern ipari góc magyar sziliciumvölgy ahol a technikai elemek tájmeghatározó erővel fognak bírni?
Erdőgazdálkodás: - előrelépés a természetközeli fajösszetétel terén - energiaerdők?, eukaliptusz?
Új Vásárhelyi Terv jelentős tájváltozás a Tisza mentén Cigánd, ÖKO RT. Új vízfelületek, természetközelibb kialakítású tározók, csatornák
25 km 2 nyi terület, csaknem a Velencei-tó méretű!!!
Már átadták a következőt, Tiszaroffnál!
Bányagorcok rekultiválása
2050-re 7,5-8 milliós hazai lakosságszámot jósolnak mi lesz ennek a tájszerkezeti, tájképi következménye? Néhány apró település biztosan megszűnik, vagy időszakosan lakott üdülőfaluvá válik ne múzeumfalu legyen! Lazább beépítésű külvárosok, elővárosok Városkörnyéki infrastruktúra nagy helyigénye; szennyvíz- és hulladéklerakó telepek!
A várható területhasználati átalakulás mértéke középtájanként 1. csekély területhasználati változás, 2. mérsékelt területhasználati változás, 3. jelentős területhasználati változás, 4. igen erős területhasználati változás
Mi lehet ebben az intenzív átalakulásban a tájföldrajzos feladata? Teljes tájban gondolkodás képessége Tájvédelem= a természetes tájműködés és természet közeli látvány fenntartása
Világos szakmai alapelvek: - mozaikosság fenntartása - néhány különleges tájunk határozott komplex tájvédelme (Hortobágy, Tokaj-Hegyalja, Balatonfelvidék, Bugac, Gemenc stb.) - a veszélyeztetett hazai tájak listája a zalai, sárréti, cserháti táj sajátos vonásainak erősítése; földhasználat és településkép
Már a tájak is túl gyorsan változnak! Néhány év alatt teljesen új részletek jelennek meg, nincs idő fokozataiban átérezni a változást. Elidegenedünk a tájtól (Wöbse H.2001. )
Érték a változatos, rendezett, harmonikus, biztonságos kultúrtáj!
Megint visszatérünk a hol van jogszabályi előírás a táj elemzésére kérdéshez!!! Egyedi tájértékek felmérési útmutatója MSZ 20381 (1999) A 1996/ LIII. törv. a természet védelméről: (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradását (3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti értéke, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kulturtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (4) Az egyedi tájértékek megállapítása a nemzeti parki igazgatóságok feladata.
Kulturtörténeti tájérték Településsel kapcsolatos emlékek Közlekedéssel kapcsolatos emlékek Termeléssel kapcsolatos emlékek Történelmi eseményekkel vagy személlyel kapcsolatos emlékek Természeti képződmények Földrajztudományi tájérték (59 típus) földtani, domborzati (geomorfológiai), vízrajzi, talajtani Biológiai tájérték (7 típus) fák, bokrosok, sövények, gyepek, gyepsávok, fészkelőhely Esztétikai tájérték (3 típus) kilátópontok, egyedi látványképek, községi bel- és külterületi jellegzetes vagy egyedi falukép Szerény előrehaladási ütem; ma 491 település 7766 objektuma van regisztrálva Ilyen tempóval még 40 év!!! mire elkészül az egész ország felmérése
2009 jan -1 től a Norvég Alap 1,26 mió EUROs finanszírozásával beindult a TÉKA =Táj Érték Kataszter program! Még ezzel is csak az ország harmadának adatbázisát tervezik megvalósítani!
Még mindig keressük azokat a konkrét jogszabályi előírásokat, amelyek szükségessé teszik a tájelemzést, tájértékelést!!!
A településszövetségi, kistérségi, megyei programok felépítésének logikai rendje: - ÁLLAPOTFELMÉRÉS - FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ AZAZ AZ ELÉRENDŐ CÉL MEGHATÁROZÁSA - A CÉL ELÉRÉSÉNEK MÓDJA 1.Jelenlegi helyzet (állapotfelmérés) 2.Kitűzött cél 3.A megvalósítás módja, eszközei
1. Állapotfelmérés - domborzat - földtan - talaj - vízrajz - éghajlat - biogeográfia - tájtípus (!) Az adottságok értékelése Tájtörténet Természetvédelem Ökológiai tájszerkezet Területhasználati konfliktusok
2. TÁJFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ = A CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA 1. Az elérni kívánt területhasználati változások -- kedvezőtlen termőhelyi adottságú, -- erózióveszélyes, -- belvizes, -- hullámtéri -- természetvédelmi területek kezelése. 2. Települési és egyéb beépítésekkel kapcsolatos célkitűzések.
A táj megjelenésével kapcsolatos célok Az ökológiai tájfejlesztés irányai
3. FEJLESZTÉSI PROGRAM A célok eléréséhez vezető út Mit kell csinálni, milyen pénzügyi forrást igényel és honnal lehet ezt megszerezni (pl. Agrárkörnyezetvédelmi program keretében megpályázható)