ÚJ JOGSZABÁLYI KERET (NLF) ÖSSZEHANGOLÁSI CSOMAG (Az árucsomag végrehajtása) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 769 végleges 2011/0353 (COD) ÚJ JOGSZABÁLYI KERET (NLF) ÖSSZEHANGOLÁSI CSOMAG (Az árucsomag végrehajtása) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású HU HU

INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Háttér-információk, a javaslat indokai és célkitűzései A előterjesztésére a 2008-ban elfogadott árucsomag végrehajtásának keretében kerül sor. A javaslat egy olyan, tíz termékirányelvből álló javaslatcsomag részét képezi, amelynek célja, hogy összehangolja ezeket az irányelveket a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozattal. A termékek szabad mozgását biztosító uniós harmonizációs jogszabályok jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes piac kiteljesítéséhez és működéséhez. Ezek a jogszabályok magas szintű védelmet biztosítanak, emellett lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára a termékek megfelelőségének igazolását, ily módon biztosítva a termékek bizalomra épülő szabad mozgását. Ilyen uniós harmonizációs jogszabály a 2004/22/EK irányelv is, amely a mérőműszerek szabad mozgását biztosítja. Az irányelv előírja azokat az alapvető követelményeket, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük ahhoz, hogy az uniós piacon forgalmazhatók legyenek. A gyártóknak igazolniuk kell, hogy a mérőműszert az alapvető követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották, és fel kell tüntetniük rajta a CEjelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést ( M ). Az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása terén szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a jogszabályok végrehajtásában és érvényesítésében több ágazatban is bizonyos hiányosságok és következetlenségek mutatkoznak, ami a következőkhöz vezet: (1) az előírásoknak nem megfelelő vagy veszélyes termékek kerülnek a piacra, ami valamelyest csorbítja a CE-jelölésbe vetett bizalmat, (2) a jogszabályokat betartó gazdasági szereplők versenyhátrányba kerülnek a szabályokat kijátszókkal szemben, (3) a nem megfelelő termékek esetében egyenlőtlen elbánás tapasztalható, a különböző végrehajtási gyakorlatok miatt pedig torzul a gazdasági szereplők közötti verseny, (4) a nemzeti hatóságok a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésében eltérő gyakorlatot követnek, (5) problémák egyes bejelentett szervezetek minőségével. Ezen túlmenően a szabályozási környezet egyre bonyolultabbá vált, ugyanis gyakran előfordul, hogy egy és ugyanazon termékre párhuzamosan több jogszabály alkalmazandó. A jogszabályok következetlenségei egyre jobban megnehezítik a gazdasági szereplők és a hatóságok számára, hogy helyesen értelmezzék és alkalmazzák őket. Az uniós harmonizációs jogszabályokban tapasztalt, több ágazatot is érintő horizontális hiányosságok orvoslására 2008-ban az árucsomag részeként elfogadták az új jogszabályi keretet. A keret célja a meglévő szabályok megerősítése és kiegészítése, valamint alkalmazásuk és érvényesítésük gyakorlati szempontjainak javítása. Az új jogszabályi keret (új szöveg legislative framework NLF) két egymást kiegészítő dokumentumból áll: az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet (NLF-rendelet) és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerét létrehozó 768/2008/EK határozat (NLFhatározat). Az NLF-rendelet az akkreditálásra (mint a megfelelőségértékelő szervezetek kompetenciájának értékelésére szolgáló eszközre) vonatkozó szabályokat, valamint a HU 1 HU

piacfelügyelet megszervezésére és lebonyolítására, illetve a harmadik országokból származó termékek ellenőrzésére vonatkozó követelményeket vezetett be. 2010. január 1-je óta ezek a szabályok minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók. Az NLF-határozat közös keretet határoz meg az uniós termékharmonizációs jogszabályok számára. Ez a keret a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokban közös rendelkezésekből áll (pl. fogalommeghatározások, a gazdasági szereplők kötelezettségei, bejelentett szervezetek, védelmi mechanizmusok stb.). Ezek a közös rendelkezések megerősítésre kerültek, hogy az irányelveket a gyakorlatban hatékonyabban lehessen alkalmazni és érvényesíteni. Olyan új elemek is bevezetésre kerültek, mint pl. az importőrök kötelezettségei, amelyek elengedhetetlenek a forgalomban lévő termékek nagyobb biztonsága érdekében. Az NLF-határozat és az NLF-rendelet rendelkezései kiegészítik egymást, és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az NLF-határozat tartalmazza a gazdasági szereplők és a bejelentett szervezetek kötelezettségeit, ami lehetővé teszi, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a bejelentett szervezetekért felelős hatóságok megfelelően végezhessék el az NLFrendeletben előírt feladataikat, és biztosíthassák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályok hatékony és következetes érvényesítését. Az NLF-rendelettel ellentétben az NLF-határozat rendelkezései azonban nem közvetlenül alkalmazandók. Annak érdekében, hogy az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági ágazat profitálhasson az NLF fejlesztéseiből, az NLF-határozat rendelkezéseit be kell illeszteni a termékekre vonatkozó meglévő jogszabályokba. Az árucsomag 2008. évi elfogadása után végzett felmérés rámutatott, hogy a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok nagy részénél három éven belül felülvizsgálatot terveztek, nemcsak az ágazatok mindegyikében észlelt problémák orvoslása végett, hanem ágazatspecifikus problémák miatt is. Bármilyen ilyen felülvizsgálat automatikusan magával vonná az érintett jogszabályok összehangolását az NLF-határozattal, mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a termékekre vonatkozó jövőbeli jogszabályokban a lehető legnagyobb mértékben a határozat rendelkezéseire támaszkodik, hogy ezáltal még koherensebbé váljon a szabályozási keret. Néhány egyéb uniós harmonizációs irányelv, többek között a 2004/22/EK irányelv esetében, ezen az időszakon belül nem tűzték ki célul az ágazatspecifikus problémák felülvizsgálatát. Annak biztosítására, hogy a megfelelés hiányából adódó, illetve a bejelentett szervezetekkel kapcsolatos problémákat ezekben az ágazatokban is orvosolják, valamint a termékek általános szabályozási környezetének egységessége kedvéért az a döntés született, hogy ezeket az irányelveket egy csomag keretében kell összehangolni az NLF-határozat rendelkezéseivel. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Ez a kezdeményezés összhangban áll az egységes piaci intézkedéscsomaggal 1, amely hangsúlyozta a forgalomban lévő termékek minőségébe vetett fogyasztói bizalom helyreállításának szükségességét és a piacfelügyelet megerősítésének fontosságát. Támogatja továbbá a szabályozás javítására és a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló bizottsági politikát. 2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT Konzultáció az érdekeltekkel 1 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2011) 206 végleges. HU 2 HU

A 2004/22/EK irányelv NLF-határozattal való összehangolását megvitatták az ezen irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti szakértőkkel, más érdekeltekkel, valamint kétoldalú tárgyalásokon az iparági szövetségekkel. 2010 júniusától októberéig nyilvános konzultáció zajlott, amelyben a kezdeményezésben érintett valamennyi ágazat részt vett. A konzultáció négy célcsoport (gazdasági szereplők, hatóságok, bejelentett szervezetek és felhasználók) számára összeállított kérdőívekből állt, melyekre a bizottsági szolgálatok 300 választ kaptak. Az eredmények itt olvashatók: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/regulatory-policies-commonrules-for-products/új szöveg-legislative-framework/index_en.htm A konzultációs eljárás a kezdeményezés széles körű támogatottságára mutatott rá. Egyöntetű vélemény, hogy javítani kell a piacfelügyeleten és a bejelentett szervezetek értékelésének és ellenőrzésének rendszerén. A hatóságok teljes mértékben támogatják a kezdeményezést, mert erősíteni fogja a meglévő rendszert, és javítja az uniós szintű együttműködést. A jogszabályoknak nem megfelelő termékek elleni hatékonyabb fellépések eredményeként az ipar egyenlőbb versenyfeltételeket vár, valamint a jogszabályok összehangolásából adódóan egyszerűsítő hatásra számít. Néhány kötelezettséggel kapcsolatosan aggodalom merült fel, noha ezek a kötelezettségek elengedhetetlenek a piacfelügyelet hatékonyságának növelése érdekében. Ezek az intézkedések nem jelentenek jelentős költségeket az iparnak, és a jobb piacfelügyeletből származó előnyök messze meghaladnák a költségeket. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Ennek a végrehajtási csomagnak a hatásvizsgálata javarészt az új jogszabályi kerethez elvégzett hatásvizsgálatra épül. A szakértői vélemények begyűjtésén és elemzésén túl további konzultációk folytak ágazatspecifikus szakértőkkel és érdekcsoportokkal, valamint a műszaki harmonizáció, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás és a piacfelügyelet területén tevékenykedő horizontális szakértőkkel. A mérőműszerek ágazatával kapcsolatos egyes alapadatok megszerzése érdekében külső szakvélemény felhasználására is sor került. A külső szakértők értékelő jelentésében 2 szereplő becslések szerint a 2004/22/EK irányelv az európai piacon évente értékesített mintegy 345 millió egységnyi mérőműszerre vonatkozik, melyek teljes eladási értéke körülbelül 3,25 milliárd EUR. Az értékelés kimutatta, hogy a piacfelügyelet minősége az ágazat számára fontos tényező, és olyan terület, ahol a legtöbb hatóság elismeri, hogy a közelmúltig erőfeszítéseik korlátozottak voltak. Emellett következetlenségek mutatkoznak a bejelentett szervezetek között az irányelv és más iránymutatások követelményeinek értelmezése, valamint a kapacitás eltérő szintjei tekintetében. Az ezt követő nyilvános konzultációból 3 kitűnt, hogy a 2004/22/EK irányelv értékelése teljesnek tekinthető az értékelés szempontjából, és elemzése tekintetében a legtöbb érdekelt támogatja. 2 3 Az általános konzultáción kívül a kkv-kkel külön konzultáltak. 2010 május/júniusában az Enterprise Europe Networkön keresztül 603 kkv-nak kérték ki a véleményét. Az eredmények itt találthatók: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/files/új szöveglegislative-framework/smes_statistics_en.pdf Centre for Strategic & Evaluation Services (UK), Interim evaluation of the Measuring Instruments Directive, 2010. július: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/legal-metrology-and-prepack/publicconsultation/public-consultation-files/evaluation_report_by_cses_en.pdf 2010 novemberéig tartó nyilvános konzultáció: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/legalmetrology-and-prepack/public-consultation/index_en.htm HU 3 HU

A piacfelügyelet terén és a bejelentett szervezetek minőségében megfigyelt gyengeségekre részben a 2004/22/EK irányelvnek az NLF-határozattal való összehangolása fog választ adni. Hatásvizsgálat A begyűjtött információk alapján a Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amely három lehetőséget vizsgált meg és hasonlított össze. 1. lehetőség A jelenlegi helyzet változatlanul hagyása Ez a lehetőség nem javasol változtatásokat a jelenlegi irányelvhez, hanem kizárólag az NLFrendelettől várható bizonyos kedvező változásokban bízik. 2. lehetőség Összhang az NLF-határozattal nem jogszabályi intézkedések által A 2. lehetőség az NLF-határozatban előírt rendelkezésekkel való önkéntes összehangolás ösztönzését veti fel lehetőségként, pl. útmutatókban leírt legjobb módszerek bemutatásán keresztül. 3. lehetőség Összhang az NLF-határozattal jogszabályi intézkedések által Ez a lehetőség az NLF-határozat rendelkezéseinek beillesztését javasolja a meglévő irányelvekbe. A legjobbnak a 3. lehetőség bizonyult, a következők miatt: javítja a kötelezettségeiket komolyan vevő vállalatok és bejelentett szervezetek versenyképességét a rendszert kijátszókkal szemben, javítja a belső piac működését azáltal, hogy egyenlő bánásmódban részesít minden gazdasági szereplőt, különösen tekintettel az importőröket és a forgalmazókat, valamint a bejelentett szervezeteket, nem hárít jelentős költségeket a gazdasági szereplőkre és a bejelentett szervezetekre; azok számára, akik már eddig is felelősen jártak el, nem várható semmilyen többletköltség, legfeljebb csak elhanyagolható mértékű, a 2. lehetőségnél hatékonyabbnak tűnik: mivel a 2. lehetőség nem lenne kötelező erejű, megkérdőjelezhető, hogy valóban jelentkezne-e a pozitív hatás, az 1. és a 2. lehetőség nem orvosolja a szabályozási keret következetlenségének problémáját, így a szabályozási környezet egyszerűsítése szempontjából nem jár kedvező hatással. 3. A JAVASLAT FŐ ELEMEI 3.1. Horizontális fogalommeghatározások A javaslat számos fogalommeghatározást módosít, amelyek az uniós harmonizációs jogszabályokban általánosan használatosak, és amelyeknek ezért a jogszabályokban következetesen ugyanazt kell jelenteniük. 3.2. A gazdasági szereplők kötelezettségei és a nyomonkövethetőségi követelmények A javaslat egyértelművé teszi a gyártók és a meghatalmazott képviselők kötelezettségeit, és kötelezettségeket vezet be az importőrök és a forgalmazók számára. Az importőröknek ellenőrizniük kell, hogy a gyártó elvégezte az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást, és összeállította a műszaki dokumentációt. Arról is meg kell győződniük, hogy a gyártó ezt a műszaki dokumentációt kérésre bármikor a hatóságok rendelkezésére tudja bocsátani. Az importőröknek továbbá ellenőrizniük kell, hogy a mérőműszerek megfelelő jelöléssel vannak HU 4 HU

ellátva, és utasítást és tájékoztatást mellékeltek hozzájuk. Meg kell őrizniük a megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, és a terméken vagy ha ez ott nem lehetséges, akkor a csomagoláson vagy a kísérő dokumentáción fel kell tüntetniük a nevüket és címüket. A forgalmazóknak gondoskodniuk kell róla, hogy a mérőműszereken fel legyen tüntetve a CEjelölés, a gyártó és adott esetben az importőr neve, és a termékhez mellékelve legyenek az előírt dokumentációk és a használati utasítások. Az importőröknek és a forgalmazóknak együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, és ha nem megfelelő mérőműszer került forgalomba, meg kell tenniük a szükséges lépéseket. Minden gazdasági szereplő számára fokozott nyomonkövethetőségi kötelezettségek lépnek érvénybe. A mérőműszereken fel kell tüntetni a gyártó nevét és címét, valamint egy számot, amely segítségével be lehet azonosítani a mérőműszert, és hozzá lehet rendelni műszaki dokumentációjához. Behozatal esetén a mérőműszeren az importőr nevét és címét is fel kell tüntetni. Ezen túlmenően minden gazdasági szereplőnek be kell tudnia azonosítani a hatóságok felé azt a gazdasági szereplőt, amely a mérőműszerrel ellátta, vagy amelyet ő látott el a mérőműszerrel. 3.3. Harmonizált szabványok A harmonizált szabványoknak való megfelelőség alapján vélelmezhető, hogy a termék megfelel az alapvető követelményeknek. A Bizottság 2011. június 1-jén rendeletjavaslatot fogadott el az európai szabványosításról 4, amely az európai szabványosításra horizontális jogi keretet határoz meg. A rendeletjavaslat rendelkezik többek között a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezetekhez intézett szabványosítási kéréseiről, a harmonizált szabványok elleni kifogásokat kezelő eljárásról, valamint az érdekelt feleknek a szabványosítási folyamatban történő részvételéről. Következésképpen a 2004/22/EK irányelv azon rendelkezéseit, amelyek ugyanezekkel a szempontokkal foglalkoznak, a javaslat jogbiztonsági okokból elhagyta. A harmonizált szabványokat a megfelelőség vélelmezésével felruházó rendelkezés módosításra került, hogy egyértelművé tegye a megfelelőség vélelmezésének mértékét olyan esetekben, amikor a szabványok csak részben biztosítják az alapvető követelményeknek való megfelelést. 3.4. Megfelelőségértékelés és a CE-jelölés A 2004/22/EK irányelv kiválasztotta azokat a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a gyártóknak alkalmazniuk kell annak igazolásához, hogy mérőműszer megfelel az alapvető követelményeknek. A javaslat összehangolja ezeket az eljárásokat az NLFhatározatban meghatározott aktualizált változatukkal. Emellett megtart bizonyos, a 2004/22/EK irányelvben már előírt, ágazatspecifikus elemeket, mint például a CE-jelölést kiegészítő metrológiai jelölés ( M ). A CE-jelölés általános elveit a 765/2008/EK rendelet 30. cikke határozza meg, a CE-jelölés és az M-jelölés mérőműszereken történő feltüntetéséről szóló részletes rendelkezések pedig ebbe a javaslatba kerülnek beillesztésre. 4 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról COM(2011) 315 végleges. HU 5 HU

3.5. Bejelentett szervezetek A javaslat megerősíti a bejelentett szervezetekre vonatkozó bejelentési feltételeket. Egyértelművé teszi, hogy az alvállalkozóknak és a leányvállalatoknak is meg kell felelniük a bejelentési követelményeknek. Különös követelményeket vezet be a bejelentő hatóságokra, valamint felülvizsgálja a bejelentett szervezetek bejelentésére vonatkozó eljárást. A bejelentett szervezet kompetenciáját akkreditálási tanúsítvánnyal kell igazolni. Amennyiben egy bejelentett szervezet alkalmasságának értékelése nem akkreditációval történt, a bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentett szervezet alkalmassága értékelésének módját tanúsító dokumentációt. A tagállamoknak lehetőségük nyílik kifogást emelni a bejelentés ellen. 3.6. Piacfelügyelet és a védzáradéki eljárás A javaslat felülvizsgálja a meglévő védzáradéki eljárást. A tagállamok közötti információcserére bevezet egy időszakot, és meghatározza, hogy milyen lépéseket kell az érintett hatóságoknak tenniük, ha nem megfelelő mérőműszert találnak. Védzáradéki eljárás melynek eredményeként egy adott intézkedés megalapozottságáról bizottsági szintű határozat születik ténylegesen csak akkor indul, ha egy másik tagállam kifogást emel a mérőműszer ellen hozott intézkedéssel szemben. Amennyiben a meghozott korlátozó intézkedés terén nincs nézeteltérés, mindegyik tagállamnak meg kell tennie a megfelelő lépést saját országa területén. 3.7. Bizottsági eljárások és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kiigazították az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó új szabályoknak megfelelően, valamint a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 megállapított új rendelkezéseknek megfelelően. 4. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Jogalap A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul. A szubszidiaritás elve A belső piac az Unió és a tagállamok közös kompetenciájába tartozik. A szubszidiaritás elve különösen az újonnan beillesztett rendelkezéseknél merül fel, amelyek célja a 2004/22/EK irányelv hatékonyabb végrehajtása, ezen belül is főleg az importőr és a forgalmazó kötelezettségei, a nyomonkövethetőségi rendelkezések, a bejelentett szervezetek értékelésére és bejelentésére vonatkozó rendelkezések, valamint a felülvizsgált piacfelügyeleti és védelmi eljárások terén érvénybe lépő fokozott együttműködési kötelezettségek tekintetében. A jogszabályok végrehajtásában szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések az EU-n belül különféle megközelítésekhez és a gazdasági szereplők tekintetében tanúsított eltérő bánásmódhoz vezettek, ami aláássa ennek az irányelvnek a 5 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). HU 6 HU

célját. Ha a problémák megoldására nemzeti szinten születnek intézkedések, fennáll annak a kockázata, hogy ez akadályokat gördít az áruk szabad mozgása elé. Ezenkívül a nemzeti szintű intézkedések az adott tagállam területi illetékességére korlátozódnak. A kereskedelem egyre nemzetközibbé válása miatt a több tagállamot érintő esetek száma folyamatosan nő. Uniós szintű koordinált fellépéssel sokkal jobban megvalósíthatók a kitűzött célok, és mindenekelőtt hatékonyabbá válik a piacfelügyelet. Ezért helyénvalóbb uniós szintű intézkedést hozni. Ami az irányelvek közötti következetlenségeket illeti, ezt a problémát csak az uniós jogalkotó oldhatja meg. Arányosság Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Az új vagy módosított kötelezettségek nem jelentenek szükségtelen terhet és költséget az iparág számára, különösen ami a kis- és középvállalkozásokat vagy a közigazgatásokat illeti. Azokban az esetekben, ahol a módosításoknak vannak kedvezőtlen hatásai, a lehetőség hatáselemzésének az a célja, hogy a felismert problémára a legarányosabb megoldást kínálja. Számos módosításnak a jelenlegi irányelv egyértelműbbé tétele a célja, bármiféle újabb, többletköltségeket jelentő követelmények bevezetése nélkül. Az alkalmazott jogalkotási technika Az NLF-határozattal történő összehangolás a 2004/22/EK irányelv rendelkezéseinek több jelentős módosítását teszi szükségessé. A módosított szöveg olvashatósága végett a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodással 6 összhangban az átdolgozás gyakorlatára esett a választás. A 2004/22/EK irányelv rendelkezéseiben eszközölt változtatások a fogalommeghatározásokat, a gazdasági szereplők kötelezettségeit, a harmonizált szabványok általi megfelelőség vélelmezését, a megfelelőségi nyilatkozatot, a CE-jelölést, a bejelentett szervezeteket, a védzáradéki eljárást és a megfelelőségértékelési eljárásokat érintik. A javaslat nem változtatja meg sem a 2004/22/EK irányelv hatályát, sem pedig az alapvető követelményeket. 5. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT A javaslatnak nincsen az Unió költségvetését érintő vonzata. 6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a 2004/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséhez vezet. Európai Gazdasági Térség A javaslat EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. 6 HL C 77., 2002.3.28. HU 7 HU

2011/0353 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 95. cikkére 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel:, (1) preambulumbekezdés Számos mérőműszer olyan különleges irányelvek hatálya alá tartozik, amelyeket a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelv 8 alapján fogadtak el. A műszaki szempontból idejétmúlt egyedi irányelveket hatályon kívül kell helyezni, helyükbe pedig olyan önálló irányelvnek kell lépnie, amely a műszaki harmonizációra és a műszaki szabványokra vonatkozó új szemléletmódról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalás 9 szellemét tükrözi. 7 8 9 HL C [ ], [ ], [ ]. o. HL L 202., 1971.9.6., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv. HL C 136., 1985.6.4., 1. o. HU 8 HU

(1) A mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 10 számos alkalommal módosították jelentős mértékben. Mivel további módosításokra kerül sor, az irányelvet az egyértelműség érdekében át kell dolgozni. (2) A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit. (3) A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 12 közös keretrendszert teremt a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogszabályokra vonatkozó általános elvek és referenciarendelkezések számára, hogy ezáltal egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2004/22/EK irányelvet ennek megfelelően hozzá kell igazítani az említett határozathoz. recital 2 (4) A pontos és nyomon követhetővisszavezethető mérőműszerek sokféle mérési feladatra alkalmazhatók. A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a környezet- és fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatok esetében, amelyek közvetve vagy közvetlenül, sokféleképpen befolyásolják a polgárok mindennapjait, jogilag szabályozott mérőműszerek alkalmazása válhat szükségessé., (3) preambulumbekezdés (5) A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés nem akadályozhatja a mérőműszerek szabad mozgását. Az érintett rendelkezéseknek valamennyi tagállamban meg kell egyezniük, a megfelelőségi igazolásokat pedig az egész Közösségben Unióban el kell fogadni. 10 11 12 HL L 135., 2004.4.30., 1. o. HL L 218., 2008.8.13., 30. o. HL L 218., 2008.8.13., 82. o. HU 9 HU

, (4) preambulumbekezdés (6) A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés meghatározott minőségi követelményeknek való megfelelőséget követel meg. Azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, magas szintű védelmet kell biztosítaniuk. A megfelelőség-értékelésnek magas szintű megbízhatóságot kell nyújtania., (5) preambulumbekezdés (7) A tagállamoknak általános szabályként elő kell írniuk a metrológiai ellenőrzés jogi szabályozását. A jogilag szabályozott metrológiai ellenőrzés előírását követően kizárólag az általános minőségi követelményeknek megfelelő mérőműszerek alkalmazása megengedhető., (6) preambulumbekezdés (8) Az ezen A irányelvben bevezetésre kerülő opcionalitás elve, amely szerint a tagállamok maguk dönthetik el, lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk döntsenek arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó műszerek tekintetében alkalmaznak-e valamilyen szabályozást, használatát előírják-e csak olyan mértékben alkalmazható, amely nem vezet tisztességtelen verseny kialakulásához., (7) preambulumbekezdés Külön meg kell követelni a gyártónak az ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségért való felelősségét., (8) preambulumbekezdés (9) A mérőműszerek minőségét rendkívüli mértékben befolyásolja a környezet, különösen az elektromágneses tér. A mérőműszerek elektromágneses zavartűrése szerves részét képezi ezen irányelvnek, ezért az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi 2004. december 15-i HU 10 HU

2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 követelményeit nem kell alkalmazni. zavartűrésre vonatkozó, (17) preambulumbekezdés (10) A mérőműszerek Unión belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében Aa tagállamok nem gátolhatják meg a CE-jelöléssel és az ezen irányelv előírásainak megfelelő, kiegészítő metrológiai jelöléssel ellátott mérőműszerek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését., (18) preambulumbekezdés (11) A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nem megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalának és/vagy üzembe helyezésének megakadályozására. Ezért e célkitűzés közösségi uniós szintű hatásának eléréséhez fontos a tagállamok illetékes hatóságai közötti megfelelő együttműködés. (12) A közérdek és a fogyasztók egészségének, biztonságának és magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a mérőműszerek megfeleléséért. (13) Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mérőműszert forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell megosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban. (14) Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezésről és a gyártásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia. (15) Gondoskodni kell róla, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő mérőműszerek megfeleljenek ennek az irányelvnek, és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a mérőműszereken a megfelelő értékelési eljárásokat elvégezzék. Rendelkezéseket kell ezért hozni az importőrök tekintetében annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott mérőműszerek megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan mérőműszereket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot 13 HL L 390., 2004.12.31., 24. o. HU 11 HU

jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, illetve hogy a gyártók által elkészített termékjelölés és dokumentáció a felügyeleti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll. (16) A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott mérőműszert a forgalmazó forgalmazza, és megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a mérőműszert olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a mérőműszer megfelelését. (17) Amikor egy mérőműszert forgalomba hoznak, az importőröknek a terméken fel kell tüntetniük nevüket és kapcsolattartási címüket. Ez alól kivételt lehet tenni, ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a terméken feltüntethesse. (18) Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba mérőműszert, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket. (19) A forgalmazókat és importőröket, mivel helyileg közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott mérőműszerrel kapcsolatban az összes szükséges információt. (20) A mérőműszer teljes értékesítési láncot átfogó nyomonkövethetőségének biztosítása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő mérőműszert forgalmazó gazdasági szereplők visszakövetésében., (9) preambulumbekezdés (21) A közösségi jogszabályoknak Ez az irányelv olyan alapvető követelményeket elsősorban minőségi követelményeket kell meghatározniuk meghatározására korlátozódik, amelyek nem gátolják a műszaki fejlődést. A kereskedelem műszaki akadályainak megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek a műszaki harmonizációra és a műszaki szabványokra vonatkozó új megközelítésről szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalást kell követniük. Az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon mérőműszereket, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, [..]-i [../..]/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 14, az ezen követelményekre vonatkozó részletes műszaki leírások elkészítésénél megfelelőnek kell tekinteni. 14 HL L [ ]., [ ]., [ ]. o. HU 12 HU

(22) A(z) [európai szabványosításáról szóló] [../..]/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amely akkor alkalmazandó, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e az ezen irányelvben előírt követelményeknek., (12) preambulumbekezdés (23) A nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumokban szereplő műszaki és minőségi előírások részben vagy egészben szintén megfelelhetnek az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek. Ebben az esetben ezek a nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumok a harmonizált szabványok alternatíváját jelenthetik, és bizonyos feltételek mellett vélelmezhetik a megfelelőséget., (13) preambulumbekezdés (24) Az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelőség olyan előírások segítségével is biztosítható, amelyeket nem valamilyen európai műszaki szabvány vagy nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentum tartalmaz. Az európai műszaki szabványok vagy a nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumok alkalmazása ezért szabadon választható. (25) Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott mérőműszerek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, melyek köre az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat ezen modulok közül kell kiválasztani. Azonban e modulokat módosítani kell a metrológiai ellenőrzés specifikus jellegének tükrözése érdekében., (14) preambulumbekezdés (26) A részegységek megfelelőségének értékelését ezen irányelvnek megfelelően kell elvégezni értékelésénél figyelembe kell venni ezen irányelv rendelkezéseit. HU 13 HU

Amennyiben a részegységeket a műszerektől függetlenül, külön értékesítik, a megfelelőségértékelést az érintett műszertől függetlenül kell elvégezni., (15) preambulumbekezdés (27) A méréstechnológia műszaki színvonala folyamatosan fejlődik, amely a megfelelőségértékelés követelményeinek változását eredményezheti. Ezért minden egyes mérési kategória, illetve szükség esetén valamennyi részegység tekintetében megfelelő eljárásra, illetve a különböző, de azonos szigorúságú eljárások közötti választás lehetőségére van szükség. Az elfogadott eljárások megfelelnek a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban 15 előírtaknak. A metrológiai ellenőrzés különleges szempontjai miatt azonban el lehet térni ezektől a moduloktól. Rendelkezni kell a gyártási folyamat során feltüntetendő CE-jelölésről. (28) A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, hogy részletes információ álljon rendelkezésre arról, hogy a mérőműszer megfelel az ebben az irányelvben előírt követelményeknek és az egyéb, vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak. (29) A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a mérőműszer megfelelőségét igazoló CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani., (10) preambulumbekezdés (30) Az éghajlati viszonyok különbségeinek és a fogyasztóvédelem nemzeti szinten alkalmazott eltérő mértékének figyelembevétele érdekében alapvető követelménynek tekintett az alapvető követelmények között környezeti vagy pontossági osztályokat megállapítására is sor kerülhet kell létrehozni. 15 HL L 220., 1993.8.30., 23. o. HU 14 HU

, (11) preambulumbekezdés Az alapvető követelményeknek való megfelelőség tanúsításának megkönnyítése, valamint a megfelelőség értékelésének lehetővé tétele érdekében harmonizált szabványokat kívánatos elfogadni. Az ilyen harmonizált szabványokat magánjogi testületek állapítják meg, és azok nem kötelezőek. Ezért ebből a célból az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) minősül illetékes testületnek a harmonizált szabványoknak a Bizottság és az európai szabványügyi testületek közötti együttműködésről szóló, 1984. november 13-án aláírt általános iránymutatással összhangban történő elfogadására. (31) Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárás megfelelőségértékelő szervezetek bevonását teszi szükségessé, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak., (16) preambulumbekezdés A méréstechnológia folyamatos fejlődése, továbbá az érdekelt felek tanúsítással kapcsolatos aggályai egységes megfelelőségértékelési eljárásokat követelnek meg az ipari termékek esetében, amint az a 2003. november 10-én elfogadott tanácsi állásfoglalásban 16 is szerepel. (32) A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2004/22/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelenttetni magukat. E követelményeknek figyelembe kell venniük a mérőműszerek technológiájában végbemenő folyamatos fejlesztéseket. (33) A mérőműszerek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, 16 HL C 282., 2003.11.25., 3. o. HU 15 HU

bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni. (34) Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel az ebben az irányelvben azoknak megfelelő követelményeknek. (35) Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmassága ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell. (36) A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges igazoló dokumentumot, amely bizonyítja az adott szabályozási követelmények alapján értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelését. (37) A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó mérőműszerekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen. (38) Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát, és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz. (39) Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket., (17) preambulumbekezdés A tagállamok nem gátolhatják meg a CE-jelöléssel és az ezen irányelv előírásainak megfelelő, kiegészítő metrológiai jelöléssel ellátott mérőműszerek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését. HU 16 HU

, (18) preambulumbekezdés A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nem megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének megakadályozására. Ezért e célkitűzés közösségi szintű hatásának eléréséhez fontos a tagállamok illetékes hatóságai közötti megfelelő együttműködés. (40) A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelősségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el. (41) A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai a mérőműszerekre is alkalmazandók. (42) A 2004/22/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védelmi eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja azon intézkedések megalapozottságát, amelyeket valamely tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt mérőműszerekkel szemben hozott. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védzáradéki eljáráson, hogy az hatékonyabbá váljon, és hogy hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem. (43) A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan mérőműszerekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdek védelmének egyéb szempontjaiból. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e mérőműszereket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni. (44) Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott védintézkedés megalapozottságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be., (19) preambulumbekezdés A gyártókat tájékoztatni kell a termékeiket érintő kedvezőtlen döntések okairól, valamint a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről is. HU 17 HU

, (20) preambulumbekezdés A gyártók részére egy megfelelő hosszúságú átmeneti időszakban lehetőséget kell biztosítani az ezen irányelv hatálybalépése előtt megszerzett jogaik gyakorlására., (21) preambulumbekezdés (45) Az érvényben lévő megfelelő nemzeti követelményekre vonatkozó nemzeti előírások nem korlátozhatják az ezen irányelv üzembe helyezésre vonatkozó rendelkezéseit., (22) preambulumbekezdés Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 17 összhangban kell elfogadni., (23) preambulumbekezdés A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság tevékenysége magában foglalja az érdekelt felek képviselőivel folytatott megfelelő konzultációkat is., (24) preambulumbekezdés Ezért a 71/318/EGK, 71/319/EGK, 71/348/EGK, 73/362/EGK, valamint a 75/33/EGK irányelv az ezen irányelv MI-001 mellékletében meghatározott mérőműszerek tekintetében, továbbá a 75/410/EGK, 76/891/EGK, 77/95/EGK, 77/313/EGK, 78/1031/EGK és a 79/830/EGK irányelv hatályát veszti, (46) A 2004/22/EK irányelv szerint már forgalomba hozott mérőműszerek forgalmazásának és üzemeltetésének lehetővé tételére átmeneti intézkedéseket kell meghatározni. 17 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. HU 18 HU

(47) A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítaniuk kell végrehajtásukat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. (48) Annak biztosítása érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtása egységes feltételek között történjen, a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 18 megfelelően kell gyakorolni. (49) A végrehajtási határozatokhoz vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni azon nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumokkal kapcsolatos kifogások tekintetében, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétettek, ha ezeket a kifogásokat a Bizottság indokoltnak találja, tekintettel arra, hogy az ilyen határozatok következményekkel járhatnak a megfelelőség vélelmezésével kapcsolatban a vonatkozó alapvető követelmények tekintetében. (50) A mérőműszerek technológiájában végbement fejlődés figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel a műszerspecifikus mellékletek módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során többek között szakértői szinten is megfelelő konzultációkat folytasson. (51) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelő módon történő továbbítását. (52) Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő mérőműszerek a belső piac működésének garanciája mellett megfeleljenek az egészség, a biztonság és az egyéb közérdekek magas szintű védelmét előíró, az ezen irányelv hatálya alá tartozó követelményeknek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (53) Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség korábbi irányelvekből következik. (54) Ez az irányelv nem érinti az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a XIII. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, 18 HL L 55., 2011.2.28., 13. o. HU 19 HU

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 31. cikk Tárgy Ez az irányelv azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek az 1. cikkben említett eszközöknek és rendszereknek a mérőműszereknek forgalomba bocsátásuk forgalmazásuk és/vagy a 23. cikk (1) bekezdésében említett mérési feladatokhoz való üzembe helyezésük céljából meg kell felelniük. 12. cikk Alkalmazási körhatály 1. Ezt az irányelvet a vízmérőkre (MI-001), a gázmérőkre és számítóegységekre (MI- 002), a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőkre (MI-003), a hőmennyiségmérőkre (MI-004), a folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre (kivéve a vízmérők) (MI-005), az automatikus mérlegekre (MI-006), a viteldíjjelzőkre (MI-007), az anyagi mértékekre (MI-008), a kiterjedést mérő műszerekre (MI-009) és a kipufogógáz-elemző készülékekre (MI-010) vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben III XII. mellékletben (a továbbiakban: műszerspecifikus mellékletek) meghatározott, mérőeszközökre mérési funkcióval rendelkező eszközökre és rendszerekre kell alkalmazni. 2. Ez az irányelv a 89/336/EGK irányelv 2. cikkének (2) a 2004/108/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében az elektromágneses zavartűrés követelményei tekintetében egyedi irányelvnek minősül. A 89/336/EGK 2004/108/EK irányelvet a kibocsátott sugárzás tekintetében továbbra is alkalmazni kell. HU 20 HU