Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kötélpálya-létesítményekről. (EGT-vonatkozású szöveg)

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 187 final 2014/0107 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kötélpálya-létesítményekről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 116 final} {SWD(2014) 117 final} HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Általános háttér, a javaslat indokai és céljai A személyszállító kötélvontatású vasutakról szóló 2000/9/EK irányelvet március 20-án fogadták el, és május 3-ától kellett alkalmazni. A 2000/9/EK irányelv gondoskodik arról, hogy a kötélpálya-létesítmények a felhasználók, a munkavállalók és harmadik személyek számára egyaránt fokozott biztonságot nyújtsanak. Meghatározza azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a biztonságos kötélpálya-létesítményeknek, azok infrastruktúrájának, részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek eleget kell tenniük. A 2000/9/EK irányelv egyúttal arra is jó példa, hogy az uniós harmonizációs jogi aktusok miként biztosítják a szabad mozgást az Unió egységes piacán pontosabban a kötélpályalétesítmények részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek egységes piacán. Az irányelv összehangolja a kötélpálya-létesítményekbe való beépítésre szánt részegységek és biztonsági alkatrészek forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének feltételeit. A gyártóknak igazolniuk kell, hogy az általuk gyártott részegységek vagy biztonsági alkatrészek tervezése és gyártása megfelel az alapvető követelményeknek, azokon fel kell tüntetniük a CE-jelölést, és mellékelniük kell a kötélpálya-létesítményekbe való beépítésükre vonatkozó utasításokat. A 2000/9/EK irányelv jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 114. cikke. Az új megközelítési elveken alapuló, teljes harmonizációt előíró irányelvről van szó, amely kötelezi a gyártókat annak biztosítására, hogy termékeik megfeleljenek a jogalkotási eszközben foglalt kötelező teljesítmény- és biztonsági követelményeknek, konkrét műszaki megoldásokat vagy előírásokat azonban nem ír elő. A 2000/9/EK irányelvet a személyszállító kötélpálya-létesítményekre kell alkalmazni. A 2000/9/EK irányelv alkalmazási körének meghatározása szempontjából a két fő kritérium a kötélvontatási és a személyszállítási funkció. A 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítmények főbb típusai a siklóvasutak, a kabinos pályák, a levehető és a rögzített függőszékes pályák, a függőkocsipályák, a sífelvonó kabinok, a (több kötélpályatípust, például kabinos és függőszékes pályákat egyesítő) kombinált létesítmények, valamint a sí- és szánfelvonók. A kötélpálya-létesítmény a fogalommeghatározás szerint infrastruktúrából, részegységekből és biztonsági alkatrészekből álló teljes helyszíni rendszer. A kötélpálya-létesítményeket és azok infrastruktúráját közvetlenül érintik annak a régiónak a tulajdonságai, ahol találhatók, annak a területnek a jellege és fizikai jellemzői, ahol üzembe helyezik őket, a környezet, a légköri és meteorológiai tényezők, valamint a közelben akár a földön, akár a levegőben található építmények és akadályok. Mindezt figyelembe véve a kötélpálya-létesítmények építése és üzembe helyezése nemzeti engedélyezési eljárások keretében történik. A 2000/9/EK irányelv a kötélpálya-létesítmények által teljesítendő harmonizált alapvető követelményeket ír elő, míg más szempontok, például a területhasznosítás, a regionális tervezés és a környezetvédelem szabályozása továbbra is a tagállamok feladata. 1 HL L 106., , 21. o. HU 2 HU

3 A biztonsági alkatrészek és a részegységek esetében alkalmazni kell az áruk szabad mozgásának elvét. A biztonsági alkatrészeken szerepel a CE-jelölés, amely tanúsítja, hogy azok megfelelnek a 2000/9/EK irányelvben foglalt követelményeknek, többek között a megfelelőségértékelési eljárásoknak. E javaslat célja, hogy a Bizottság egyszerűsítési törekvéseivel összhangban felváltsa a 2000/9/EK irányelvet. A javaslat a 2000/9/EK irányelvet összhangba kívánja hozni a 2008-ban elfogadott árucsomaggal, és különösen az új jogszabályi keretre (New Legislative Framework, NLF) vonatkozó 768/2008/EK határozattal. Az NLF-határozat közös keretet határoz meg az uniós termékharmonizációs jogi aktusok számára. Ez a keret a termékekre vonatkozó uniós jogi aktusokban található közös rendelkezésekből áll (pl. fogalommeghatározások, a gazdasági szereplők kötelezettségei, védelmi mechanizmusok stb.). E közös rendelkezések megerősítésre kerültek, hogy az irányelveket a gyakorlatban hatékonyabban lehessen alkalmazni és érvényesíteni. Olyan új elemek is bevezetésre kerültek, mint például az importőrökre vonatkozó kötelezettségek, amelyek elengedhetetlenek a forgalomban lévő termékek nagyobb biztonságosságához. A Bizottság a november 21-én elfogadott NLF végrehajtási csomag révén már kilenc másik irányelv esetében javasolta az NLF-határozattal való összehangolást. Javasolta továbbá a nyomástartó berendezésekről szóló 97/23/EK irányelv összehangolását az NLFhatározattal 2. Az ipari termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogi aktusok egységessége érdekében az NLF-határozat elfogadásából eredő politikai kötelezettségvállalással és az NLF-határozat 2. cikkében foglalt jogi kötelezettségvállalással összhangban ezt a javaslatot is össze kell hangolni az NLF-határozat rendelkezéseivel. A javaslat ezenfelül a 2000/9/EK irányelv végrehajtása során tapasztalt egyes nehézségeket is orvosolni kívánja. Konkrétabban a hatóságok, a bejelentett szervezetek és a gyártók eltérően vélekedtek arról, hogy egyes létesítménytípusok a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartoznak-e, és ezért azokat az irányelvben előírt követelmények és eljárások szerint kell-e gyártani, illetve tanúsítani. Különböztek az álláspontok azt illetően is, hogy egyes berendezések részegységnek, infrastruktúrának vagy biztonsági alkatrésznek minősüljenek-e. Mindemellett az irányelv nem határozza meg pontosan, hogy a részegységekre a megfelelőségértékelési eljárás mely típusát kell alkalmazni. Ezek az eltérő megközelítések piaci torzulásokat és a gazdasági szereplők eltérő bánásmódban való részesítését eredményezték. Az érintett létesítmények gyártóinak és üzemeltetőinek át kellett alakítaniuk az érintett berendezéseket, vagy további tanúsításra volt szükség, ami többletköltségekhez, illetve az adott létesítmények engedélyezésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos késésekhez vezetett. A rendeletjavaslat ennélfogva növelni kívánja a 2000/9/EK irányelv hatályával kapcsolatos jogi egyértelműséget, hogy ezáltal javítsa a vonatkozó jogi rendelkezések végrehajtását. Ezenfelül a 2000/9/EK irányelv a részegységek megfelelőségértékelésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A gyártó és a bejelentett szervezet által alkalmazandó konkrét eljárást ugyanakkor nem határozza meg. Mindemellett nem sorolja fel a biztonsági alkatrészek esetében a gyártók által választható, rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárásokat sem. A rendeletjavaslat ennélfogva a részegységek esetében elérhető megfelelőségértékelési eljárásokat a termékek forgalomba hozatalának közös 2 COM(2013) 471 final. HU 3 HU

4 keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozatban (NLF-határozat) meghatározott megfelelőségértékelési modulok alapján összehangolja a biztonsági alkatrészek esetében már alkalmazott eljárásokkal. Ebben az összefüggésben egyúttal előírja, hogy a biztonsági alkatrészekre vonatkozó meglévő rendszerrel összhangban fel kell tüntetni a rendeletjavaslat rendelkezéseinek való megfelelést tanúsító CE-jelölést. A javaslat figyelembe veszi az európai szabványosításról szóló, október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 3. Figyelembe veszi továbbá a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre vonatkozó február 13-i bizottsági javaslatot 4, amelynek célja, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek, a fogyasztói vagy nem fogyasztói termékek, valamint az uniós harmonizációs szabályozás hatálya alá tartozó vagy nem tartozó termékek terén folytatott piacfelügyeleti tevékenységekre vonatkozóan egyetlen jogi eszközt hozzon létre. Ez a javaslat az Unión belül végzett piacfelügyeleti tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében egyesíti az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv 5, a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6, valamint az ágazatspecifikus harmonizációs szabályozás piacfelügyeleti szabályait. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslatban a vonatkozó piacfelügyeleti és védzáradékokról szóló rendelkezések is szerepelnek. Ennélfogva a meglévő ágazatspecifikus harmonizációs jogi aktusok piacfelügyeletre és védzáradékokra vonatkozó rendelkezéseit törölni kell az adott harmonizációs jogi aktusokból. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslat átfogó célja, hogy a hatékonyabb működés érdekében az uniós piacfelügyeleti keretet egyszerűbbé tegye annak fő felhasználói, így a piacfelügyeleti hatóságok és a gazdasági szereplők számára. A 2000/9/EK irányelv a részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében védzáradéki eljárást ír elő. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslattal létrehozandó kerettel összhangban ez a javaslat nem tartalmaz a részegységekre és a biztonsági alkatrészekre vonatkozó, az NLF-határozatban foglalt piacfelügyeleti és védzáradéki eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. A jogi egyértelműség biztosítása érdekében azonban hivatkozik a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslatra. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Ez a kezdeményezés összhangban áll az egységes piaci intézkedéscsomaggal 7, amely hangsúlyozta, hogy vissza kell nyerni a piaci termékek minősége iránti fogyasztói bizalmat, valamint meg kell erősíteni a piacfelügyeletet. Ezenfelül a javaslat támogatja a Bizottságnak a jobb szabályozással és a szabályozási környezet egyszerűsítésével kapcsolatos politikáját HL L 316., Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékek piaci felügyeletéről és a 89/686/EK és a 93/15/EK irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, az 1999/5/EK, a 2000/9/EK, a 2000/14/EK, a 2001/95/EK, a 2004/108/EK, a 2006/42/EK, a 2006/95/EK, a 2007/23/EK, a 2008/57/EK, a 2009/48/EK, a 2009/105/EK, a 2009/142/EK, a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 305/2011/EU, a 764/2008/EK és a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról. COM(2013) 75 final. HL L 11., , 4. o. HL L 218., , 30. o. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2011) 206 végleges. HU 4 HU

5 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT Konzultáció az érdekeltekkel A 2000/9/EK irányelv felülvizsgálata hosszúra nyúlt, és 2010 óta kiterjedt egyeztetések mellett zajlott. Egyeztetésekre került sor különösen a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó tagállami munkacsoporton belül, az irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti szakértőkkel, a 2000/9/EK irányelvben előírt állandó bizottságon, a kötélpálya-létesítmények piaci felügyeletével foglalkozó közigazgatási együttműködési csoporton és a bejelentett szervezetek európai koordinációját végző szervezet kötélpálya-létesítményekért felelős ágazati csoportján belül, valamint az iparági és felhasználói szövetségekkel. A tagállamok és az érdekelt felek, köztük a gyártói szervezetek, a bejelentett szervezetek és a szabványügyi testületek képviselői a kezdetektől részt vettek a hatásvizsgálati eljárásban. A 2000/9/EK irányelvben előírt állandó bizottság keretein belül rendszeres egyeztetéseket folytattak az irányelv működéséről és azokról a lehetséges problémákról, amelyeket jogalkotási vagy nem jogalkotási eszközök segítségével orvosolni kell. Emellett három célzott konzultációra is sor került. Az első konzultációra 2010 első felében került sor a 2000/9/EK irányelv végrehajtásáról szóló, az irányelv 21. cikkének (4) bekezdésében előírt jelentés előkészítésével összefüggésben. A 2000/9/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentésében 8 a Bizottság megállapította, hogy az irányelv sikeresen teljesítette azt a célt, hogy az egységes és magas szintű biztonság szavatolásával egyidejűleg létrejöjjön a részegységek és a biztonsági alkatrészek belső piaca. Ezzel egyidejűleg meghatározott néhány vizsgálatra szoruló problémát. Ezek a következők voltak: a 2000/9/EK irányelv hatálya, különös tekintettel az új típusú kötélpályalétesítményekre; a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások megfelelően meghatározott körének hiánya, amelynek következtében a részegységek megfelelőségértékelését többen különféleképpen értelmezték és hajtották végre; az az igény, hogy a 2000/9/EK irányelvet összhangba kell hozni az NLF-határozattal. A második és harmadik konzultációra 2012-ben a hatásvizsgálati tanulmány részeként került sor; az első a meglévő helyzettel, a második a szakpolitikai lehetőségekkel foglalkozott. A hatásvizsgálati tanulmányról szóló végleges jelentés hivatalos ismertetésére és vitájára az állandó bizottság szeptember 25-i és április 8-i ülésén kerül sor: a tagállamok és az ágazati érdekelt felek ekkor lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a tanulmányban szereplő szakpolitikai lehetőségekkel kapcsolatos véleményüket, saját elképzeléseiket, valamint álláspontjukat. Az érdekelt felek aktívan közreműködtek azon problémák meghatározásában, amelyekre a 2000/9/EK irányelv eredményesebb működése érdekében megoldást kell találni. Az érdekelt felek többsége egyetértett a megnevezett problémákkal. A hatásvizsgálati tanulmánnyal kapcsolatos konzultációban a válaszadók közül igen sokaknak okozott gondot a kötélpálya- 8 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2011) 123 végleges, HU 5 HU

6 létesítmények fogalommeghatározása és a felvonókról szóló 95/16/EK irányelv hatályával való átfedés 9. Az összegyűjtött információk mennyiségére és a meglehetősen szakmai jellegű kérdésekre tekintettel nyilvános konzultációra nem került sor, mivel e fokozottan szakmai jellegű kezdeményezés szempontjából a célzott szakértői konzultációk megfelelőbbnek bizonyultak. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása hatásvizsgálat A 2000/9/EK irányelv felülvizsgálatáról hatásvizsgálat készült. Az összegyűjtött információk alapján a Bizottság által végzett hatásvizsgálat három lehetőséget vizsgált meg és vetett össze: 1. lehetőség Nincs intézkedés A meglévő helyzet nem változik E lehetőség szerint a 2000/9/EK irányelv nem módosul. 2. lehetőség Nem jogalkotási intézkedések útján történő beavatkozás A 2. lehetőség a 2000/9/EK irányelvnek a hatálya tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletesebb iránymutatás, valamint a részegységek értékelésére vonatkozó célzott megfelelőségértékelési eljárások alkalmazására irányuló ajánlás lehetőségét vizsgálja, amelyre elsősorban a 2000/9/EK irányelv alkalmazási útmutatójának átdolgozásával kerülne sor. 3. lehetőség Jogalkotási intézkedések útján történő beavatkozás Ez a lehetőség a 2000/9/EK irányelv módosításából áll. A javasolt megoldás az alábbi okok miatt a 2. és 3. lehetőség együttes alkalmazása: az érdekeltek megítélése szerint ez orvosolja a leghatékonyabban a problémát, mivel pontosabban meghatározza a hatályt, valamint biztosítja a részegységekre és a biztonsági alkatrészekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások következetességét és rugalmasságát; nem jár számottevő költséggel a gazdasági szereplők és a bejelentett szervezetek számára; a már jelenleg is felelősen eljáró szereplőknek nem kell jelentős gazdasági vagy társadalmi hatásokra számítaniuk; a valamennyi gazdasági szereplő, elsősorban az importőrök és a forgalmazók, valamint a bejelentett szervezetek számára biztosított egyenlő bánásmódnak köszönhetően javítja a részegységek és a biztonsági alkatrészek belső piacának működését; az 1. lehetőség nem ad választ a 2000/9/EK irányelv egyes rendelkezéseiből fakadó jogi bizonytalanság kérdésére, és ezért nem segíti elő annak hatékonyabb végrehajtását. A javaslat a következőket foglalja magában: a hatály pontosabb meghatározása a személyszállítási és szabadidős célokat egyaránt szolgáló kötélpálya-létesítmények tekintetében; a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások bevezetése a biztonsági alkatrészekre vonatkozó meglévő megfelelőségértékelési modulok alapján, az NLF-határozattal összhangban; 9 HL L 213., , 1. o. HU 6 HU

7 az irányelv összehangolása az NLF-határozattal. A javaslat joghatása, hogy egyenlő feltételeket teremt a gazdasági szereplők számára, valamint megerősíti az utasok és más felhasználók, a munkavállalók és a harmadik személyek védelmét. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Hatály és fogalommeghatározások A javasolt rendelet hatálya megegyezik a 2000/9/EK irányelv hatályával, tehát a kötélpályalétesítményeket, azok infrastruktúráját, valamint a kötélpálya-létesítmények részegységeit és biztonsági alkatrészeit foglalja magában. A javaslat pontosítja és aktualizálja a meglévő hatályt. Az új típusú kötélpálya-létesítmények fejlesztésének fényében tisztázza különösen, hogy a vásárok vagy vidámparkok területén használt, szabadidős célú kötélpálya-létesítmények kizárása nem vonatkozik a kettős funkciót betöltő, azaz személyszállítási és szabadidős célú tevékenységet egyaránt ellátó kötélpálya-létesítményekre. A javaslat továbbra is kizárja a hatálya alól a mezőgazdasági vagy ipari célokra szánt egyes kötélpálya-létesítményeket, ugyanakkor kimondja, hogy a hatály a hegyi menedékházak vagy melegedők kiszolgálására szánt, nem közszállítási feladatot ellátó kötélpálya-létesítményekre is kiterjed. A kötéllel működő kompok jelenlegi kizárását olyan módon aktualizálták, hogy a kizárás ezentúl valamennyi olyan, kötéllel működő létesítményre vonatkozik, ahol a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek, így például a kötéllel működő vízisílétesítményekre is. A 2000/9/EK irányelvben a fogaskerekű vasutakra és a lánchajtású létesítményekre vonatkozóan előírt kizárás az új javaslatban nem szerepel, mivel ezek a létesítmények nem felelnek meg a kötélpálya-létesítmények fogalommeghatározásának. A szöveg az NLF-határozattal történő összehangolás nyomán a vonatkozó általános fogalommeghatározásokkal bővül A gazdasági szereplők kötelezettségei A részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében a javaslat a termékekkel kapcsolatos uniós harmonizációs jogi aktusok jellemző rendelkezéseit tartalmazza, és az NLFhatározatnak megfelelően meghatározza az érintett gazdasági szereplők (gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök és forgalmazók) kötelezettségeit Harmonizált szabványok A harmonizált szabványoknak való megfelelés vélelmezhetővé teszi az alapvető követelményeknek való megfelelést. Az európai szabványosítás átfogó jogi keretét az 1025/2012/EU rendelet határozza meg. A rendelet többek között a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetekhez intézett szabványosítási felkérésekre, a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásolási eljárásra és az érdekelt feleknek a szabványosítási folyamatban való részvételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ennélfogva a 2000/9/EK irányelv ugyanezen szempontokat érintő rendelkezései a jogbiztonság érdekében ebben a javaslatban már nem szerepelnek. HU 7 HU

8 3.4. Megfelelőségértékelés A javaslat fenntartja a 2000/9/EK irányelvben a biztonsági alkatrészekre vonatkozóan előírt megfelelőségértékelési eljárásokat. A vonatkozó modulokat azonban az NLF-határozattal összhangban aktualizálja. A javaslat különösen megtartja azt a követelményt, hogy a részegységek és biztonsági alkatrészek tervezési és gyártási szakaszában egy bejelentett szervezetnek kell közreműködnie. A javaslat a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat vezet be az NLFhatározatban foglalt megfelelőségértékelési modulok alapján. Ennek keretében egyúttal bevezeti a részegységek CE-jelölését, mivel semmi nem indokolja azoknak a biztonsági alkatrészekétől eltérő kezelését; ez utóbbiakra vonatkozóan a 2000/9/EK irányelv már előírja, hogy azokon fel kell tüntetni az irányelv követelményeinek való megfelelést tanúsító CEjelölést Bejelentett szervezetek A bejelentett szervezetek megfelelő működése elengedhetetlen a magas szintű egészségvédelem és biztonság szavatolásához, valamint ahhoz, hogy elnyerjük az érintett felek bizalmát az új megközelítési rendszer iránt. Ennélfogva a javaslat az NLF-határozattal összhangban megerősíti a bejelentett szervezetekre vonatkozó bejelentési kritériumokat, és a bejelentő hatóságokra vonatkozóan külön követelményeket vezet be Végrehajtási aktusok A javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy adott esetben végrehajtási aktusokat fogadjon el, amelyekkel biztosítja e rendeletnek a bejelentéshez szükséges feltételeket nem vagy már nem teljesítő bejelentett szervezetek tekintetében történő egységes alkalmazását. E végrehajtási aktusokat a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási aktusokkal kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni Záró rendelkezések A javasolt rendelet alkalmazását a hatálybalépése után két évvel kell megkezdeni annak érdekében, hogy a gyártóknak, a bejelentett szervezeteknek és a tagállamoknak elegendő idő álljon a rendelkezésére az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz. A bejelentett szervezeteket azonban már röviddel e rendelet hatálybalépését követően az új követelmények és eljárás szerint kell kijelölni. Ezáltal biztosítható, hogy a javasolt rendelet alkalmazásának megkezdésekor elegendő számú, az új szabályoknak megfelelően bejelentett szervezet működik majd, és elkerülhetők a gyártás folyamatosságát és a piaci kínálatot érintő problémák. A javaslat a bejelentett szervezetek által a részegységekre és biztonsági alkatrészekre vonatkozóan a 2000/9/EK irányelv alapján kiállított tanúsítványok tekintetében átmeneti rendelkezéseket irányoz elő, amelyek lehetővé teszik a készletek felhasználását és az új követelményekre való zökkenőmentes átállást. A 2000/9/EK irányelvnek megfelelően megépített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére vonatkozóan a javaslat átmeneti rendelkezést ír elő, biztosítva ezáltal az új követelményekre való zavartalan átállást. HU 8 HU

9 A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja a 2000/9/EK irányelvet Az Unió hatásköre, jogalap, a szubszidiaritás elve és a jogi forma Jogalap A javaslat alapja a Szerződés 114. cikke. A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve különösen a 2000/9/EK irányelv eredményes végrehajtásának javítását célzó új rendelkezések, nevezetesen a gazdasági szereplők kötelezettségei, a nyomonkövethetőségi rendelkezések, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére vonatkozó rendelkezések tekintetében merül fel. A szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok arra utalnak, hogy a nemzeti szintű intézkedések eltérő megközelítéseket és a gazdasági szereplőkkel szemben tanúsított különböző elbánást eredményeztek az Unión belül, ami veszélyezteti a 2000/9/EK irányelv célját. Ha a problémákat nemzeti szintű intézkedésekkel kívánják orvosolni, az akadályozhatja az áruk szabad mozgását. Mindemellett a nemzeti szintű fellépés az egyes tagállamok területi hatáskörére korlátozódik. Az összehangolt uniós szintű fellépéssel hatékonyabban megvalósíthatók a kitűzött célok, és ez különösen eredményesebbé teszi a piacfelügyeletet. Ennélfogva indokoltabb uniós szinten fellépni. Arányosság Az arányosság elvének megfelelően a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Az új vagy módosított kötelezettségek nem rónak felesleges terhet és költségeket az ágazatra különösen a kis- és középvállalkozásokra, illetve a közigazgatási szervekre. Abban az esetben, ha a módosítások bizonyítottan kedvezőtlen hatással járnak, a szakpolitikai lehetőség hatásainak elemzése hivatott biztosítani azt, hogy a meghatározott problémára a legarányosabb válaszintézkedés szülessen. Több módosítás a meglévő irányelv egyértelműségét hivatott javítani, és nem vezet be további költségekkel járó új követelményeket. Az alkalmazott jogalkotási módszer A javaslat formája rendelet. Az irányelv és a rendelet közötti javasolt váltás figyelembe veszi a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló általános bizottsági célkitűzést, valamint azt, hogy Unió-szerte biztosítani kell a javasolt jogszabály egységes végrehajtását. A javasolt rendelet jogalapja a Szerződés 114. cikke, és célja, hogy biztosítsa a kötélpályalétesítményekbe való beépítésre szánt részegységek és biztonsági alkatrészek belső piacának megfelelő működését, egyúttal fenntartva a tagállamok kötélpálya-létesítményekkel kapcsolatos meglévő feladatait. Egyértelmű és részletes szabályokat ír elő, amelyeket azonos időponttól kezdve Unió-szerte egységesen kell alkalmazni. A teljes harmonizációra vonatkozó elvekkel összhangban a tagállamok nemzeti jogukban nem írhatnak elő szigorúbb vagy további követelményeket a részegységek és a biztonsági alkatrészek forgalomba hozatalára vonatkozóan. A gyártók számára előírt alapvető követelményeknek és az általuk alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásoknak különösen valamennyi tagállamban azonosnak kell lenniük. HU 9 HU

10 Ugyanez vonatkozik az NLF-határozattal történő összehangolás nyomán bevezetett rendelkezésekre is. Ezek a rendelkezések egyértelműek és kellően pontosak ahhoz, hogy az érintett szereplők közvetlenül alkalmazzák ezeket. A tagállamokra vonatkozó kötelezettségeket, például a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére, kijelölésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettséget mindazonáltal nem közvetlenül ültetik át a nemzeti jogba, hanem a tagállamok a szükséges szabályozási és közigazgatási intézkedések útján hajtják végre azokat. Ez akkor sem változik majd, ha az érintett kötelezettségeket rendelet írja elő. Ennélfogva a tagállamoknak szinte semmiféle mozgástere nincs egy irányelv saját nemzeti jogukba történő átültetése során. A rendeleti formának köszönhetően ugyanakkor megtakaríthatják az irányelv átültetésével kapcsolatos költségeket. Mindemellett a rendelettel elkerülhető az a veszély, hogy az egyes tagállamok adott esetben különféleképpen ültetik át az irányelvet, aminek nyomán eltérhet a biztosított védelem szintje, és ami akadályozhatja a belső piac működését, veszélyeztetve ezáltal annak eredményes végrehajtását. Az irányelv és a rendelet közötti váltás nem módosítja a szabályozási megközelítést. Az új megközelítés jellemzői teljes körűen fennmaradnak, így különösen az a gyártók számára biztosított lehetőség, hogy rugalmasan megválaszthatják az alapvető követelmények teljesítéséhez igénybe vett eszközöket, valamint a rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárások közül a részegységek és a biztonsági alkatrészek megfelelőségének igazolása céljából alkalmazott eljárást. A szabályozás végrehajtását támogató meglévő mechanizmusokat (szabványosítási eljárás, munkacsoportok, közigazgatási együttműködés, útmutatók kidolgozása stb.) a jogi eszköz jellege nem érinti. Ezenfelül a rendelet alkalmazása nem jelent központosított döntéshozatali eljárást. A tagállamoknak a kötélpálya-létesítményekkel és harmonizált rendelkezésekkel kapcsolatos hatáskörei fennmaradnak: továbbra is ők felelnek például a bejelentett szervezetek kijelöléséért és akkreditálásáért, a piacfelügyelet ellátásáért és a végrehajtási intézkedések (pl. szankciók) elvégzéséért. Végül a belső piaci jogi szabályozás e területén a rendelet eszközének alkalmazása az érdekelt felek óhajával is összhangban lehetővé teszi a túlszabályozás kockázatának elkerülését. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a gyártók közvetlenül a rendelet szövegével dolgozzanak, így nem kell 28 átültető jogszabályt felkutatniuk és megvizsgálniuk. Ennek alapján megállapítható, hogy a rendelet valamennyi érintett fél számára a legmegfelelőbb és legkevésbé költséges megoldás, mivel lehetővé teszi a javasolt jogi aktus mielőbbi és egységes alkalmazását, valamint egyértelműbb szabályozási környezetet teremt a gazdasági szereplők számára, egyúttal pedig kiküszöböli a tagállamokat érintő átültetési költségeket. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslatnak nincsen az Európai Unió költségvetését érintő vonzata. 5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Meglévő jogi aktusok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadásával a 2000/9/EK irányelv hatályát veszti. Európai Gazdasági Térség HU 10 HU

11 A javaslat érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. HU 11 HU

12 2014/0107 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kötélpálya-létesítményekről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A kötélvontatású vasutakról szóló 2000/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 a személyszállítás céljára tervezett, gyártott és üzembe helyezett kötélpályalétesítményekre vonatkozó szabályokat állapít meg. (2) A 2000/9/EK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, május 5-i tanácsi állásfoglalásban meghatározott új megközelítési elveken alapul 12. Ennek megfelelően csak a kötélpálya-létesítményekre alkalmazandó alapvető követelményeket határozza meg, a műszaki részleteket pedig az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) fogadja el az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 13 összhangban. Az így megállapított szabványok amelyek hivatkozási száma az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre került betartása vélelmezhetővé teszi a 2000/9/EK irányelv követelményeinek teljesítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az alapelvek beváltak ebben az ágazatban, ezért indokolt megtartani, sőt szélesebb körben alkalmazni ezeket. (3) A 2000/9/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy annak egyes rendelkezései módosításra szorulnak: a jogbiztonság érdekében azokat HL C [ ]., [...], [ ]. o. Az Európai Parlament és a Tanács március 20-i 2000/9/EK irányelve a személyszállító kötélvontatású vasutakról (HL L 106., , 21. o.). HL L 136., , 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., , 12. o.). HU 12 HU

13 különösen az irányelv hatálya és a részegységek megfelelőségértékelése tekintetében egyértelműsíteni és aktualizálni kell. (4) A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 14 közös keretrendszert teremt a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogi aktusokra vonatkozó általános elvek és referenciarendelkezések számára, egységes alapot biztosítva ezáltal e jogi aktusok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2000/9/EK irányelvet ezért az említett határozatnak megfelelően módosítani kell. (5) Mivel a 2000/9/EK irányelven számos módosítást kell végezni, az irányelvet az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni, és új jogszabállyal kell felváltani. Mivel minden tagállamra azonos hatály, alapvető követelmények és megfelelőségértékelési eljárások irányadók, az új megközelítési elveken alapuló irányelveknek a nemzeti jogba való átültetése igen csekély mozgásteret hagy. A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében a 2000/9/EK irányelvet rendelettel célszerű felváltani, mivel ez a jogalkotási eszköz a legmegfelelőbb, ugyanis olyan egyértelmű és részletes szabályok előírását teszi lehetővé, amelyek nem adnak alkalmat eltérő tagállami átültetésekre, így az egész Unióban egységes végrehajtást biztosítanak. (6) A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 horizontális rendelkezéseket tartalmaz a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására [, a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére] és a CE-jelölésre vonatkozóan. (7) [A termékek piaci felügyeletéről] szóló [ / ]/EU rendelet 16 részletes piacfelügyeleti és ellenőrzési szabályokat állapít meg az Unióba harmadik országokból belépő termékekre, beleértve a részegységeket és a biztonsági alkatrészeket is. Emellett védzáradéki eljárásról is rendelkezik. A tagállamok feladata a piacfelügyelet megszervezése és elvégzése, a piacfelügyeleti hatóságok kijelölése, valamint azok hatáskörének és feladatkörének meghatározása. Ezenkívül általános és ágazatspecifikus piacfelügyeleti programokat kell létrehozniuk. (8) Indokolt, hogy e rendelet hatálya azonos legyen a 2000/9/EK irányelvével. Az említett rendeletet a magashegyi turistaközpontokban, illetve a városi közlekedésben használt, személyszállításra szánt kötélpálya-létesítményekre kell alkalmazni. A kötélpályalétesítmények többnyire felvonórendszerek, például siklóvasutak, függőkötélpályák, függősínpályák, kabinos és függőszékes pályák, valamint sí- és szánfelvonók. Az e rendelet hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítmények meghatározása szempontjából a két alapvető kritérium a kötélvontatási és a személyszállítási funkció. (9) Idővel olyan új típusú kötélpálya-létesítményeket is kialakítottak, amelyek egyszerre látnak el szállítási és szabadidős célú feladatokat. Indokolt, hogy ezek a létesítmények szintén e rendelet hatálya alá tartozzanak Az Európai Parlament és a Tanács július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., , 82. o.). Az Európai Parlament és a Tanács július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., , 30. o.). HL L [ ]. HU 13 HU

14 (10) Indokolt a kötélpálya-létesítmények egyes típusait kizárni e rendelet hatálya alól, mivel azok más egyedi uniós harmonizációs jogi aktus hatálya alá tartoznak, vagy mert nemzeti szinten megfelelően szabályozhatók. (11) Az állomásoktól eltérő épületek és építmények meghatározott szintjeit állandó jelleggel kiszolgáló, kötéllel működő függőleges vagy ferdepályás felvonókról egy célzott uniós jogi aktus rendelkezik, ezért azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. (12) A jogbiztonság érdekében a kötéllel működő kompok kizárásának ezentúl valamennyi olyan kötéllel működő létesítményre ki kell terjednie, ahol a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek, így például a kötéllel működő vízisílétesítményekre is. (13) Annak biztosítása céljából, hogy a kötélpálya-létesítmények és azok infrastruktúrája, részegységei és biztonsági alkatrészei biztosítsák a személyek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, szabályokat kell megállapítani a kötélpályalétesítmények tervezésére és gyártására vonatkozóan. (14) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kötélpálya-létesítmények a gyártáskor, az üzembe helyezéskor és az üzemeltetés során biztonságosak legyenek. (15) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket a területhasznosítás és a regionális tervezés szempontjából, illetve annak érdekében szükségesnek tartanak, hogy a kötélpályalétesítmények használata közben biztosítsák a környezet, valamint a személyek és különösen a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét. (16) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy megfelelő eljárásokat írjanak elő a tervezett kötélpálya-létesítmények engedélyezésére, a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezés előtti vizsgálatára és üzemeltetésük során történő ellenőrzésére vonatkozóan. (17) A rendeletnek figyelembe kell vennie, hogy a kötélpálya-létesítmények biztonságossága egyaránt függ a környezeti feltételektől, a beszerelt ipari termékek minőségétől és attól, hogy azokat hogyan szerelték össze, hogyan helyezték üzembe és hogyan ellenőrzik az üzemeltetés során. A súlyos baleseteknek lehetnek a helykiválasztással, a szállítási rendszerrel, a felépítményekkel, illetve a rendszer üzemeltetésének és karbantartásának módjával összefüggő okai. (18) Noha ez a rendelet a kötélpálya-létesítmények tényleges üzemeltetésére nem vonatkozik, olyan általános keretet kell nyújtania, amely azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok területén lévő ilyen létesítményeket úgy működtessék, hogy az a felhasználók, az üzemeltető személyzet és harmadik személyek számára nagyfokú védelmet biztosítson. (19) A kötélpálya-létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztések ellenőrzésére és azok teljes körű vizsgálatára csak új kötélpálya-létesítmény építésekor van lehetőség. Ezért olyan eljárást kell előírni, amely amellett, hogy biztosítja az alapvető követelmények betartását, lehetővé teszi a valamely konkrét kötélpálya-létesítményt érintő sajátos feltételek figyelembevételét is. (20) A tagállamoknak meg kell tenniük az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok eleget tesznek e rendeletnek, és ha a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát. HU 14 HU

15 (21) A tagállamoknak meg kell határozniuk a tervezett kötélpálya-létesítmények építésének és az ilyen létesítmények átalakításának, valamint üzembe helyezésének engedélyezésére szolgáló eljárásokat, biztosítva ezáltal, hogy a kötélpálya-létesítmény helyszíni építése és összeszerelése a biztonsági elemzéssel, a biztonsági jelentéssel és valamennyi vonatkozó szabályozási követelménnyel összhangban történjen. (22) A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során meg kell határozni azokat az alkatrészeket, amelyektől a kötélpálya-létesítmények biztonságossága függ. (23) A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során figyelembe kell venni a kötélpálya-létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó követelményeket, ez azonban a részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében nem sértheti az áruk szabad mozgásának elvét, illetve nem veszélyeztetheti a kötélpálya-létesítmények biztonságosságát. (24) A rendeletnek arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kötélpálya-létesítmények részegységei és biztonsági alkatrészei belső piacának működését. Indokolt, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek esetében érvényesüljön az áruk szabad mozgásának elve. (25) A részegységek és biztonsági alkatrészek kötélpálya-létesítményekbe történő beépítése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények építését teszik lehetővé, amelyek eleget tesznek e rendeletnek, és a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát. (26) Az alapvető követelményeket a tudománynak és a technikának a tervezéskor és gyártáskor jellemző fejlettségét, valamint a magas fokú egészség- és biztonságvédelemmel összhangban lévő műszaki és gazdasági megfontolásokat figyelembe véve kell értelmezni és alkalmazni. (27) A részegységek és biztonsági alkatrészek e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését az ellátási láncon belüli szerepüknek megfelelően a gazdasági szereplőknek indokolt biztosítaniuk, hogy ezáltal gondoskodjanak a közérdekeknek, például a felhasználók és más személyek egészségének és biztonságának és az anyagi javaknak a védelméről, valamint tisztességes versenyt biztosítsanak az uniós piacon. (28) Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket indokolt hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan részegységeket és biztonsági alkatrészeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban vállalt szerepnek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket. (29) Mivel a részegységek és a biztonsági alkatrészek gyártója részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezésről és a gyártásról, ő a legalkalmasabb a teljes megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére. Ezért indokolt, hogy a megfelelőségértékelés elvégzésének kötelezettsége kizárólag a részegység vagy a biztonsági alkatrész gyártóját terhelje. (30) A gazdasági szereplők és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak célszerű arra ösztönözniük a gazdasági szereplőket, hogy azok a postacímük mellett internetes honlapjuk címét is megadják. HU 15 HU

16 (31) Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő részegységek és biztonsági alkatrészek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a részegységeken és biztonsági alkatrészeken elvégezzék az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért az importőrök számára elő kell írni, hogy gondoskodjanak az általuk forgalomba hozott részegységek és biztonsági alkatrészek e rendelet követelményeinek való megfelelőségéről, továbbá hogy ne hozzanak forgalomba olyan részegységet, illetve biztonsági alkatrészt, amely nem felel meg az említett követelményeknek, vagy kockázatot jelent. Ezenkívül kötelezni kell az importőröket annak ellenőrzésére, hogy sor került-e a megfelelőségértékelési eljárásokra, és hogy a részegységeknek és a biztonsági alkatrészeknek a gyártók által elkészített jelölése és dokumentációja ellenőrzés céljából az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére áll-e. (32) A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott részegységet vagy biztonsági alkatrészt a forgalmazó forgalmazza; ez utóbbinak kellő gondossággal indokolt eljárnia, hogy a részegységet, illetve a biztonsági alkatrészt olyan módon kezelje, hogy ne befolyásolja hátrányosan annak megfelelőségét. (33) Indokolt, hogy részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatalakor minden importőr megadja a részegységen vagy biztonsági alkatrészen a nevét, a bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a postacímét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha a biztonsági alkatrész mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a biztonsági alkatrészen feltüntethesse. (34) Indokolt gyártónak tekinteni és a gyártóval azonos kötelezettségekkel terhelni minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba részegységet vagy biztonsági alkatrészt, vagy olyan módosítást végez egy már piaci forgalomba hozott részegységen vagy biztonsági alkatrészen, amely befolyásolja, hogy az megfelel-e e rendelet követelményeinek. (35) Mivel közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és az importőröket be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és aktívan közre kell működniük azáltal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett részegységekre vagy biztonsági alkatrészekre vonatkozó összes szükséges információt. (36) A részegységnek vagy biztonsági alkatrésznek a teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosítása segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek értékesítéséért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében. (37) Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítésére indokolt a megfelelőség vélelméről rendelkezni azon kötélpálya-létesítmények esetében, amelyek megfelelnek az említett követelményekhez kapcsolódó részletes műszaki előírásokat rögzítő, az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott különösen a kötélpályalétesítmények tervezésére, építésére és üzemeltetésére vonatkozó harmonizált szabványoknak. HU 16 HU

17 (38) Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amely akkor alkalmazandó, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e e rendelet követelményeinek. (39) Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott részegységek és biztonsági alkatrészek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell meghatározni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárások tekintetében különböző modulokat határoz meg, amelyek a felmerülő veszélyekkel és a szükséges biztonsági szinttel arányosan növekvő szigorúságú eljárásokat foglalnak magukban. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében célszerű a lehetséges megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra korlátozni. (40) Indokolt, hogy a részegységek és biztonsági alkatrészek gyártói EU-megfelelőségi nyilatkozatot készítsenek, amelyben megadják az e rendeletben a részegység vagy a biztonsági alkatrész e rendelet és más vonatkozó uniós harmonizációs jogi aktusok követelményeinek való megfelelésére vonatkozóan előírt információkat. Indokolt, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozatot mellékeljék a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez. (41) Az információkhoz való, piacfelügyeleti célú eredményes hozzáférés biztosítása érdekében a részegységre vagy a biztonsági alkatrészre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktus meghatározásához szükséges információkat egyetlen EUmegfelelőségi nyilatkozatba célszerű belefoglalni. (42) A részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelőségét tanúsító CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének látható eredménye. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az rendeletben célszerű megállapítani. (43) A felhasználók és a harmadik személyek hatékony védelme érdekében a részegységeknek és a biztonsági alkatrészeknek az e rendeletben előírt alapvető követelményeknek való megfelelése ellenőrzésre szorul. (44) Annak biztosítása érdekében, hogy a részegységek és a biztonsági alkatrészek eleget tegyenek az alapvető biztonsági követelményeknek, szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. A szóban forgó eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulok alapján célszerű meghatározni. (45) Az ebben a rendeletben előírt megfelelőségértékelési eljárások olyan megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok jelentenek be a Bizottságnak. (46) A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2000/9/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy e szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi megfelelőségértékelő szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek között lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat. HU 17 HU

18 (47) A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni. (48) Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel e rendelet megfelelő követelményeinek. (49) Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszerrel kell kiegészíteni. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültsége ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, azt a bejelentés céljából is alkalmazni kell. (50) Indokolt, hogy a nemzeti hatóságok az Unió egészében előnyben részesítsék a 765/2008/EK rendelet szerinti a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító átlátható akkreditálást mint eszközt a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának bizonyítására. A nemzeti hatóságok azonban úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az értékelés megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsássák azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy az értékelt megfelelőségértékelő szervezet megfelel a vonatkozó szabályozási követelményeknek. (51) A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az Unióban forgalomba hozandó részegységekre és biztonsági alkatrészekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen. (52) Célszerű a bejelentési eljárást hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni, és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében az új technológiákhoz hozzáigazítani. (53) Mivel a megfelelőségértékelő szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emeljenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezet alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt az megkezdi bejelentett szervezetként való működését. (54) A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a megfelelőségértékelő szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el. HU 18 HU