Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottsága Tudományos Ülése 2018. május 11. Sőrés Péter Márk, egyetemi tanársegéd sores.peter@vet.bme.hu Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport
Az energiapiac a mindennapjaink része, akkor is ha nem látjuk Villamos energia ára (DE, Cal-19) EUR/MWh 2013 2016-60% 2016 2018 +100% Emissziós kvóta (EUA, spot) EUR/t 2013H1-70% 2017H2 2018 +250% Az általánossá váló változékonyság és a bizonytalanság miatt rugalmas energiaszektorra van szükség! 2
A jelentős változások hatása alól nem lehet mentesülni, a kockázatokat kezelni kell! Az energiarendszerek átalakításához rengeteg forrás szükséges a piaci mechanizmusok tudják a szükséges rugalmasságot, ösztönzéseket tudják biztosítani A technikai kötöttségek miatt a sokszereplős, versenypiac biztosítása nem magától értetődő A piacnyitáskor a villamos energia, mint termék kereskedelme a lehető legnagyobb mértékben elválik a szállítástól és az ehhez szükséges hálózati infrastruktúrától a minőség biztosításától, és az ehhez szükséges rendszerszintű szolgáltatásoktól Elérhető téve a versenyző árak, hatékonyabb működés előnyeit A kereskedéstől elválik a mérnöki feladatok kezelése a kérdés az, hogy hol a határ a piac és az előírások között 3
Piac és reguláció egyensúlyt kell tartani a verseny és a játékszabályokat meghatározó szabályozás között A globális energiapiaci szabályozás ingaszerűen változott korszakonként: -1950: Versenyző magánvállalatok 1960-70: Szorosan szabályozott állami vállalatok Krízis a 70-es években: megtorpant a méretgazdaságosság bővítéséhez az energiafogyasztás növekedése + olajárrobbanások 1980-: Krízisre válasz: versenyző és szétválasztott tevékenységek 2000-: A környezetvédelmi és az ellátásbiztonsági kérdések kezelésére egyre több szabályozás 4
Az európai szabályozás évtizedes célja az együttműködő villamosenergia-piac megteremtése 1. energiacsomag (jogszabálycsomag - 96/92/EK) Független átviteli hálózati és az elosztó hálózati operátorok Unbundling - TSO, DSO, hálózathozzáférés szabályozása Önálló, engedélyköteles erőművi társaságok 2. energiacsomag (54/2003/EK) Teljes körű piacnyitás, fokozatosan, 2007-től a lakoságra is! Cél a közös, egységes európai villamosenergia-piac (IEM) megteremtése 2008-2009: Nem alakult ki egységes piacmodell, a régiók egyre inkább távolodtak a részletszabályokban 3. energiacsomag (72/2009/EK) A piacnyitási folyamat felgyorsítása és központosítása! A hálózati fejlesztéseket és ágazati jogalkotást EU-s szinten koordináló szervezetek (ACER, ENTSO-E) de legalább az irány jó? 5
Az egységes villamosenergia-piacmodellel egy elavult stratégiai célállapot megvalósítását érjük el Nagykereskedelem fókuszú, CCGT-k határkeresztező versenyén alapul Hagyományos szerepek (termelők, kereskedők, szállítók, fogyasztók) 2017-ben véglegesedtek csak a közös szabályok az implementáció csak most kezdődött el, tehát 2020 után készül el a 2009-ben rögzített közös piaci modell Technológiai fejlődés követése? Tárolás, prosumer, elosztott megújulók Virtuális erőművek, EV-k töltése Új, integrált, smart szolgáltatók?. A folyamatosan megjelenő kihívásokra sokszor lassan reagál az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa 6
A reguláció hiányosságait a döntéshozók egy újabb átfogó energetikai szabályozási csomaggal A Clean Energy Package alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi villamosenergia-szabályozási keretrendszert Aktív fogyasztói szerep lehetővé tétele Új szereplők a piacon Szabályozott árak kivezetése Verseny erősödése Megújuló támogatások egységes szabályozása Regionális piacok, cél a kivezetés Regionális rendszerirányítás + krízishelyzeti forgatókönyvek Hatáskörök áthelyeződése Az új tervezetben először kerül fókuszba a felhasználó és a tiszta, megfizethető energiaellátás 7
Az ambíciózus energiacsomagnak két fontos aktuális kihívásra is megoldást kellene biztosítania Rugalmas energiarendszer Műszaki flexibilitás (gradiens) Piaci flexibilitás (szereplők, időtávok) Beruházások ösztönzése A energiarendszer fejlesztéseit ösztönözni kell Műszakilag és pénzügyileg is fenntartható modell szükséges A rugalmasság és a megfelelő ösztönzés piaci megoldása még további K+F munkát igényel! 8
MW Mindkettő fő prioritás kapcsán a hazai villamosenergiarendszerben is akut problémák jelentkeznek középtávon 6,000 Fotovoltaikus termelés hatása a nettó keresletre Tény 5,000 4,000 3,000 0 0 6 12 18 24 Nettó terhelés 2000 MW PV 4000 MW PV Rugalmas energiarendszer 2000(+) MW PV Paks 1+2 Nettóigény gradiens növekszik Felértékelődik a rugalmas kínálat Maradó teljesítmény 2018-ban Beruházások ösztönzése Piacról tartósan kiszoruló erőművek Leálló blokkok Rendszerigény növekszik (6835 MW 2018. március 2.) Olyan EU szintű megoldásoknak kell születnie, amelyek az itthoni is megfelelően működnek 9
Kutatási területünk TŐZSDEI ALGORITMUSOK ÉS ELEMZÉSEK (2011-) Az EU szabványos klíring algoritmus fejlesztése Nagykereskedelem válotázsa a magyar és csehszlovák, majd román piacok összekapcsolásábal Kötelező átvétel tőzsdei elszámolása Egészváltozós komplex optimalizálás ENERGIABESZERZÉSI STRATÉGIÁK (2012-) Kockázatkerülő energiavásárlás modellezése PIACMODELL FEJLESZTÉSEK (2013-) Széles spektrumú modellezési vizsgálatok 2000 MW napelem hatása az elszámolásra EV töltés elszámolása, ösztönzés a hálózatbarát üzemre Erőművek, távvezetékek hogyan hatnak a magyar piac régiós helyzetére Flexibilis piaci struktúra kialakítása és demonstrációja (mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban) Hálózati kapacitásaukciók és a külföldi tartaléklekötés optimalizálása DSO-k veszteség árazása, rezsicsökkentés fedezete Sztochasztikus módszerek A VET élvonalbeli kutatásai hozzájárulnak az energiarendszer piaci hiányosságainak megválaszolására
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! sores.peter@vet.bme.hu 11