A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

Hasonló dokumentumok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Fotointerpretáció és távérzékelés 1.

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

Távérzékelés a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben

Térinformatika és Geoinformatika

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései

Távérzékelt felvételek típusai és jellemzői

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A hiperspektrális képalkotás elve

Távérzékelés lehetőségei és korlátai - a táj változásának nyomon követésében


A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

Új eredmények és lehetőségek a parlagfű távérzékeléses kimutatásában Surek György, Nádor Gizella, Hubik Irén

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN


Földhasználati tervezés és monitoring 8.

Mérés és adatgyűjtés

Földhasználati tervezés és monitoring 8.

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

GISopen Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági területeket érintő katasztrófák és károk távérzékeléses felmérése

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

Válogatott kérdések a képelemzésből

Hiperspektrális felvételek feldolgozási technikái

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Távérzékelt felvételek előfeldolgozása

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem

Sugárzásos hőtranszport

Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben. Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató

Időjárási radarok és produktumaik

A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra

Milyen színűek a csillagok?

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

Földhasználati tervezés és monitoring 3.

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Térinformatikai adatbázis feltöltése nagyméretarányú távérzékelési adatokkal

Földhasználati tervezés és monitoring 3.

TÁMOP /1/KONV-0047

A fény tulajdonságai

A digitális képfeldolgozás alapjai

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV

Szintetikus Apertúrájú Radar hazai alkalmazásai Távérzékelési Osztály eredményeinek összefoglalója

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX Használati útmutató

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

Épület termográfia jegyzőkönyv

A SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?

IMPAC pirométerek hordozható

A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban. Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

Távérzékelt felvételek elemzése


A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A FÖMI MEZŐGAZDASÁGI TÁVÉRZÉKELÉSI PROJEKTJEI 2. rész

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Fotointerpretáció és távérzékelés 4.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Városi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Infra hőmérsékletmérő

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

A napenergia alapjai

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Mininfra GABONA GYORSELEMZŐ ismertető és ajánlat

Átírás:

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott változata a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KMR-2010-0003 pályázat támogatásával készült.

A távérzékelés fizikai alapjai

Visszaverés, áthaladás, elnyelés

A földfelszíni visszaverés ritkán tükrös (a), általában diffúz (b)

Az optikai hullámhossz-tartomány részei

A nap direkt sugárzásának energiaeloszlása

Elektromágneses spektrumok és légköri ablakok

Visszaverődés (ref ekta cia) % A távérzékelés fizikai alapjai Passzív, reflektív rendszerek: - az elektromágneses (EM) sugárzás forrása a Nap - az elektromágneses spektrum különböző, az optikai rendszerek által hasznosítható mintavételi ablakai Különböző felszínborítások eltérően sugároznak vissza : - növényzet - víz - talaj színes infra légifénykép színes légifénykép Felvevő: felszínről érkező elektromágneses sugárzás intenzitásának mérése 40 30 20 10 SPOT PAN SPOT Xi IRS-1C/1D LISS-III La dsat TM 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 2,2 2,4 Hullámhossz ( m) ta aj növényzet víz Láthat tartomány Közeli infravörös tartomány Közepes infravörös tartomány

A visszasugárzást (spektrális visszaverődést) és az elnyelést befolyásoló tényezők Egy növényegyed esetében Növekedési fázis Növényfaj A levél szerkezete A levél színe víztartalom Talaj esetében Nedvességtartalom Ásványianyag összetétel Vegetáci esetében A felszínborítás mértéke Biomassza mennyisége Levélfelületi index (Leaf Area I dex, LAI) Állapot Levélállás szöge Ta aj Víz esetében Szennyezettség Hőmérséklet Felvételezés szempontjáb l: A Nap állása, domborzat, az atmoszféra hatása, az érzékelés szöge

Spektrális visszaverődési görbék Mire használjuk az egyes felvételezési sávokat?

A zöld növényzet sugárzás visszaverése, elnyelése és átengedése A zöld növényzet spektrális visszaverését meghatározó tényezők az egyes hullámhossz-tartományokban

A kukorica és a szójabab leveleinek eltérő szerkezete magyarázza a közeli infravörös-beli eltérő visszaveréseket

Búza spektrális visszaverése és mérhető jellemzői a kelés és a kalászolás között Eltérő nedvességtartalmú kukorica levelek spektrálisan különböző visszaverése

Különböző szervesanyag-tartalmú (sza.), textúrájú (tx.) és vastartalmú (Fe.) talajfelszínek spektrális visszaverése a.) nagy sza., középfinom tx., b.) alacsony sza., közepes Fe., c.) alacsony sza., közepes Fe., d.) magas sza., durva tx., e.) magas Fe., finom tx.

Sugárzási index és levélfelület összefüggése búzánál

A spektrális visszaverés időbeli változása a vetéstől számítva 2 sávos felvételen

Hogyan jelenítsük meg egyszerűen a gazdag információ tartalmat pl. Landsat TM űrfelvétel esetén? A felszíni elemek vizuális elkülönítéséhez a legtöbb információtartalom: 3. sáv (látható, növényzet) 4. sáv (közeli infravörös, növényzet), 5. sáv (közepes infravörös, növényzet, talaj, víztartalom) Az űrfelvétel 3 sávjához 3 színpuskát rendelünk hozzá= űrfelvétel-színkompozit Az egyes sávokhoz hozzárendelt színpuska intenzitása az abban a sávban az érzékelő által mért intenzitásértékkel arányos Hozzárendelés: Vörös, Zöld, Kék=Red, Green, Blue R, G, B = 3, 2, 1: természetes színkompozit (növényzet: zöld) R, G, B = 4, 5, 3: hamisszínes színkompozit közepes infrával (növényzet: vörös) R, G, B = 4, 3, 2: hamisszínes színkompozit közepes infra nélkül (növényzet: vörös) (Más hamisszínes színkompozitok is használhatók, de ezek a legelterjedtebbek.) Az űrfelvétel-színkompozit színei tükrözik a felszín elemek visszaverési sajátosságait a mért hullámhossz tartományban, azaz felszínborítást a felvétel készítés időpontjában. Mindig értelmezzük, hogy mit látunk! (űrfelvétel, időpont, a színkompozit sávjai) Digitális kiértékelés: ennél több információ felhasználása (3.,4.,5.,7. sávok), automatikus, statisztikus adatelemzési eljárások is.