1 1848: XVIII t,-cz 1 Az 1848 évi XVIII törvényczikk : A sajtó törvény12 Ki az elmarasztó itélet által sujtott elmeművet sajtó útján Új1 a közzéteszi vagy árulja, a szerzöje ellen hozat hatott legnagyobb büntetéssel fog illettetni 3 2 8 Minden olyan sajtóvétség, mely ellen hivatalbóli meg torlásnak van helye, hat hónap múlva ; a mely ellen pedig csak magán kereset indítható, 2 év múlva idősül el 4 30 Ujság vagy időszaki lap, melynek tartalma akár rész ben akár egészen politikai tárgyak körül forog és havon kint legalább kétszer jelenik meg, csak a következq fel tételek teljesítése mellett adathatik ki: l-ször Mely hatóságban a lap megjelenend, annak alispánjához, főkapitányához, grófjához, polgármesteréhez 27 1 Lásd 1897: XLI t, cz : A nyomdatermékek tudományos czélokra szol gáló köteles példányainak kiszolgáltatásáró a 406 oldalon 2 Lásd az ipartörvény 3 jegyzetét s A magánvádra üldözhető sajtóvétségek elévülésére vonatkozó e ren delkezést hatályon kivül helyezi a bűntettekröl és vétségekröl szóló büntetö törvénykönyv : 1878: V L-ez 1 12 a, azaz a magánfél inditványa a sajtóvét ségek eseteiben is három hó alatt terjesztendö elö 4 Az ezen szakasz rendelkezéseibe ütközö bűncselekmény, legyen az büntett, vétség vagy kihágás, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséröl szóló 1897 : XXXIV t, cz 1 7 2 pontja értelmében a kir törvényszék hatásköré' hez tartozik 1
2 1 1848: XVIII t-cz ' 1 184B: XVIII t-cz benylljtatik a nyilatkozat, melyben ki leend téve a tulajdonos, vagy felelős kiadó, vagy felelős szerkesztő neve, laka, és a nyomda, melyben a lap nyomatni fog, s a hatóság elnöke ezt a ministeriumnak bejelenteni köteles 2-szor Ha a lap naponkint jelenik meg, biztositékul 10000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 5000 forint tétetik le készpénzben, vagy fekvő birtokra kettős biztositékkal betáblázott kötelezvényben ; első esetben a tőke az illető hatóság felügyelése s jótállása alatt 5% kamattal a letevő részére jövedelmez Az eddig megjelent lapok az l-ső pontban foglalt föltételnek e törvény kihirdetése után tüstént, a 2 ik pontbelinek két hónap alatt tartoznak eleget tenni 3-szor Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében a pénzbüntet s a biztositékból vonatik le; ha belőle ki nem telnék, azonkivül, hogy a szerző együttjótállónak tekintetik, a foglalás a felelős tulajdonos, kiadó, vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik Az ekként támadt hiányt az elmarasztaló itélet után 10 nap mulva ki kell pótolni, különben annak megtörténtéig a lap nem fog megjelenhetni 4-szer Mely időpontban a lap vagy füzet szétküldöztetik, annak egy példánya, a bejegyzett felelős személy aláírásával, a helybeli hatóság elnökénél tétetik le Csupán ennek nem teljesitése miatt a lapok szétküldését megtiltani nem szabad, hanem ki e szabály ellen vét, 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog megbüntettetni1 l Ezen -ban, valamint a 35, 38, 41 és 44 -okban körülirt vétségek, Illetve kihágás ok a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV t-cz 18 II értelmében a kir járásbiróságok hatáskönhez tarteznak 31 Ki az előbbi -r n elősorolt föltételek 'ltése nélkül időszaki lapot 'Had, egy évi fjgságig és terjedhető büntetéssel sujtatik 35 Az elrna lsz tó itélet meghozatván, az illető tulajdonosok vagv -tadók tartoznak azt lapjok legközelebbi számában közzétenni 38 Ki titkolt nyomdát s kőnyomdát bir, tudniillik mely nincs bejelentve, müszereinek kobzásán tul, 1 évi fogsággal és 2000 forintig terjedhető büntetéssel fog büntettetni 39 Minden nyomdabirtokos lakását és sajtóinak helyét az illető törvényhatóság elnökének bejelenteni tartozván, ezenkivül köteles egy átzsinórzott és ernökileg lepecsételt könyvet tartani, melyben mindenféle kis és nagy nyomtatvány elkészültének ideje, továbbá alakja, czime, vagy ismertető tartalma, a kötetek, példányok, ivek száma bejegyeztessék1 41 Mely nyomdatulajdonos bármely nyomtatványra nevét és lakát ki nem teszi, vagy álnevet tesz ki, ha a nyom- l A m kir belügyminister 1891 február hó 3-án 414 sz a kelt rendelete szerint, az 1879 évi XL t-cz 1 alapján elrendeltetett, hogy aki az 1848 évi XVIII t cz 39 -ában foglalt rendelkezések bármelyikének nem tesz eleget, kihágást követ el és 100 forinti terjedhető pénzbüntetéssel, visszae és esetében pedig, ha az utolsó pénzbüntetés lefizetésétőj, vagy az azt helyetlesltö elzárás kiáuásától 2 év még nem mult el, 15 napig terjedhető elzárás sal é 100 forintig terjedhető pénzbüdtetés,sel büntetendő I
4 2 3271/1869 B M sz, - 3 15148/1874 B M sz tatvány sajtóvétséget foglal magában, büntársnak tekintetik ; ellenkező esetben 100 forintig terjedhető büntetésben' marasztalt ' athatik el 44 Ki olyant árul, melyen a nyomdatulajdonosnak neve s laka kitéve nincs, a nála találtatott példányok eik obzásán felül ötven forintig terjedhető bühtetéssel fog büntettetni 2 A pénzjegyekhez hasonló hirdetmények lefoglalása tárgyában ct m kir belügyminister 1869 junius 13-án 3271 sz a kelt rendelete Tapasztaltatván, hogy a kereskedők és iparosok ujabb időben pénzjegyekhez hasonló hirdetményeket, illetőleg czímjegyeket szoktak nyomtatni és használni, minthogy az ily nyomtatványok az olvasni nem tudó számos honlakosok megcsalására igen alkalmasak: a p é n z j e g y e k h e z h a s o n l ó b á r m i n e m ű n y o m t a t v á n y o k k é s z i t é s e, h a s z n á l á s a é s t e r j e s z t é s e közrendészeti tekintetekből elkobzás terh e alatt á l t a l á b a n e l t i l t a t i k s meghagyatik a törvényhatóságoknak, hogy valahányszor ilyen jegyekről tudomást vesznek, a meglévő példányokat, ugyszintén az előállitásukhoz való készülékeket lefoglaltatván, megsemmisittessék s a kibocsátónak a további készitést 5-50 forintig terjedhető birság súlya alatt betiltsák ; azon esetben pedig, ha a kibocsátó más hatóság alá tartoznék, ezen illetékes hatóságot a fentebbi módon való eljáras végett hivatalból haladéktalanul értesitsék 3 Az értékpapirokhoz hasonló hirdetmények s más nyomtatványok készitése és forgalomba hozatala tárgyában 1874 ápril hó 25-én 15148 sz a kelt belügyministeri rendelet S o r s j e g y e ko, i g é r v é II Y e ko, r é s z v é n y e k h e z szó val akármil yen nemű értékp a pir okhoz hasonló és a nép csalására szolgálható h i r d e t m é n y e k, vag y m á s nyomtatvá nyok és többszörösitések készit ése 4 463/1873 B M sz - 5 1868: XXXVIII t-cz, 5 és forgalomba hozása is elkobzás és 5-20 forintig terjedhető b i r s á g t e r h e m e II e t t e l t i l t a t ik, magától érte tv én, hogy az ezek előállitására használt készülékek szintén elkobzandók 4 A külföuö'n megjelent sajtótermékek házalás utján leendő elárusitásának szabályozása tárgyában 1873 márczius hó 9-én 463 sz a kell belügyministeri rendelet Olyan esetben, midőn bárki k ü If ö l d ö n m e g j e l e n t h i r l a p o k a t, r ö p i r a t o k a t, k é P e k e t vag y b á r m i f é l e s a j t ó t e r m é k e k e t Magyarország határán belül h á z a l á s u t j á n e l á r u s i t a n i, vagy ilyenekre e l ő f i z e t ő k e t i l Y módon g y ü j t e n i k i v á n, t a r t o z i k e r r e, az illető s a j t ó t e r tn é k e l ő l e g e s b e m u t a t á s a m e II e t t, a m k i r b e 1- üg yminister előleges engedélyét kikérni s a kin y e r t ezen e n g e d é l Y t azon törvényhatóság eln?ké é, melypek területén az elárusitást gyakorolni kivánja, az elárusltas megkezdése előtt b e m u t a t n i Az összes törvényhatóságok kötelessége leend ezen rendelet pontos végrehajtása felett őrködni, az az ellen vétő et k r öre vonni s általában a hatóságuk alatt álló területen az e l a r u s l t a s t c s a k a m i n i s t e r i e n g e d é l Y b e n m e g h a t á r o z o t t s a j t ó t e r m é k e k r e n é z v e s a z a b b a n m e g h a t á r o z o t t i d ö ta rtamon belül meg engedni 5 Az 1868 évi XXXVIII törvényczikk: A népiskolai közoktatás tárgyában ul 1, Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek a házában gyermekek, mint mestertanitványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy g ámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magán tanmtézetben nem pondoskodtak) nyilvános iskolába járatni élet- 1 Lásd a kisdedóvásról szóló 1891: XV t-cz a 336 oldalon
6 5 1868 : XXXVIII t-cz - 6 1873 : XX t-cz 6 1873: XX L cz - 7 1874: XXXIII t-cz 7 idejök 6 -ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg 15 ik év betöltéséig1 3 Ragályos bajban vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatatlan tompa elméjüek kizárandók a nyilvános intézetekből 4 Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesitésére komolyan figyelmeztetendő És ha az e czélra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék : a kötelességét ekként teljesiteni nem akaró szülö (gyám vagy gazda, első izben 50 krajczárra, második izben 1 forintra, harmadik izben 2 forintra, negyedik izben 4 forintra büntettessék 6 A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál, vagy bármely vallású magán- és nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben levő tanintézetben neveltetni 6 Az 1873 évi XX törvényczikk: A hadsereg és honvédség lószükségletének fedezéséröl mozgósitás esetében I( 1 Hogy a fegyveres erőnek egészben vagy részben való mozgósitása esetében a szükségelt lóállomány minél 1 Lásd a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról szóló 1876: XIII t cz 29 és 111 -át és az ipartörvénynek (1884 : XVII t-cz) 60 és 62 ait gyorsabban és kellő mennyiségben biztosittathassék, minden lótulajdonos köteles hadiszolgálatra alkalmas lovait, megfelelő kárpótlás mellett, az állam részére átengedni Kivétetnek : l-ször Az Ö Felsége és a felséges uralkodóház tagjainak udvartartására szolgáló lovak 2-szor Azon lovak, melyeket az állami és törvény: hatósági szolgálatban áló egyének a közszolgálat teljesitésére kötelesek tartani 3-szor A postamesterek és postabérlők azon lovai, melyeket a postaforgalom folytatása véget szerződésileg tartaniok kell 4-szer Az állami lótenyész-intézetek lovai 9 Azon lótulajdonos, ki a lóállitásra vonatkozó f e l s z ó l i t á s n a k e l e g e t n e m t e s z : lova előállitására kényszeritendő s ha a mulasztást igazolni nem tudná, az illetékes közigazgatási tisztviselő által a kényszerállitásból eredő költségek megtéritésében, azonfelül pedig az állitásra kötelezett minden egyes lova u tán tiz forinttól száz forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalható a törvényhatósági szegényalap javára 7 Az 1874 évi XXXIII törvényczikk: Az 1848: V törvényczikk és az erdélyi ll tó'rvényczikk módosításáról és kiegészitéséröl (A választási törvény) 93 Azon közhivatalnok vagy lelkész, ki a választók öszszeirására szükséges adatokat, illetőleg okiratokat a kellő
8 7 1874: XXXIII t-cz 7 1874 : XXXllI t-cz időben ki nem adja, vagy azok kiadását megtagadja, az illeték es királyi törvényszék által 500 frtig terjedhető bir sággal büntetendő 94 A ki saját, vagy má:; nevének a választók névjegy zékébe leendő felvétele, vagy a fölvettnek abból való kitör lése végett az összeíró küldöttség, vagy a központi választ mány előtt tudva hamis, hamisitott, vagy lényegében valótlanságot tartalmazó okiratot használ, 500 frtig terjed hető bírsággal, vagy 3 hónapig terjedhető fogsággal bün tetendő 103 Ki a választás szinhelyén a rendet zavarja vagy oda fegyvert, vagy botot visz és azt a rendre ügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság által rendőri uton 3 naptól egy hónapig terjed hető fogsággal büntetendő 1 2 104 A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaháira, állami, törvényhatósági, városi vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolákra kitüzni tilos ; tilos továbbá a zászló vagy jelvény erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azok nak kitüzése törvényesen meg van engedve 3 Nyilvános pártgyülé s, pártünnepély, körmenet,l ren dezett tanácsú városokba n a polgármesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselő nél, s ha ilyen helyben nincs, a községi elüljáróságnál a megelőző napon mindig bejelen tendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő szemé lyesen jelen lehet, az elüljáróság pedig magát meg bizott által képviseltetheti Aki a zászlót, jelvényt a fentebb megjelölt tiltott he lyekre kitüzte vagy kitüzését elrendelte, vagy ki a zászlót vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitüzése megen gedve van, erőszakosan eltávolitja, vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyü1ést, pártünnep élyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri úton 1 00 frtig terjedhető birsággal, vagy 20 napig terjed hető fogsággal büntetend ő A tiltott helyre tüzött zászlót, jelvényt az elüljáróság eltávolitani köteles 1 Országos képviselőválasztásnál elkövetett azon cselekmény, hogy valaki e l l e n s z e g ü l é s á l t a l a rendet megzavarja, az 1879 : XL t-cz 78 -a szerint büntetendő (Belügyminister 1887 : 4030 sz rendelete) 2 Országgyűlési képviselőválasztás alkalmával elkövetett v e r e k e d é s az 1874 : XXXIII t-cz 103 ába ütköző kihágást akkor képez, ha a v e r e k e d é s a v á l a s z t á s t u l aj d o n k é p e n i s z i n h ely é n o k o z r e n d z av a r á s t (Belügy minister 1897 : 431 sz rendelete) 3 Az országygülési képviselő állal tartandó beszámoló, avagy programm beszéd czéljából összehivott p á r t g y ü l é s b e j e l e n t é s é n e k e l m u l a s z t á s a az 1874 : XXXIII t cz 104 -a alapjan, mint k i h á g á s b ü n t e t e n d ő (Bel ügyminister 1887 : 4112 sz rendelete) 9 106 A 94 -ban felsorolt törvénysze gések miatt a bün vádi vagy fegyelmi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után hat hó alatt, továbbá a 93, 103, 104 -okban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselekvény elkövetése után 30 nap alatt a biróságnál vagy közigazgatási hatóságnál feljelentet tt 1 Azon cselekmény, hogy országgyülési képviselő-választás idején párt zászló alatt többen a községen végigvonulnak, nem t e k i n t h e t ő k ö r m e n e t-r e n d e z é s n e k, h a n e m a z c s e n d h á b o r i t á s t képez (Bel ii yminister 1897 : 667 sz rendelete)
10 8 1874; XXXIV t-cz - 9 1876 ; XIII t, cz 8 Az 1874 évi XXXIV törvényczikk : Az ügyvédi rendtartás tárgyában 38 Az ügyvéd jogositva van az ország valamennyi biró sága és hatósága előtt feleket képviselni 39 Ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek biróságok v gy hatóságok előtti képviseletét üzletszerüen folytatja a kir ugyész, kamara ügyésze, vagy magán fél panasza folytán 5-50 fr ig, ismétlés esetében pedig 20-100 frtig terjedheto pénzbirsággal büntetendő s az itéletben egy szersmind kimondandó, hogy az ekként megbüntetett egyén a feleknek képviselet étől eltiltatík Ha a felek képviseletétöl itéletileg eltiltott egyén ezen üzletszerü foglalkozását továbbra is folytatná, ily esetben 3 hónapig terjedhető fogsággal fenyítendő A 9 Az 1876 évi XIII törvényczikk : cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazda sági munkásokról és a napszámosokról 1 A cselédek/re vonatkozó általános intézkedések 1 A cseléd és gazda közötti viszony a két fél között közös megegyezéssel létrejött irás- vagy szóbeli szolgálati szerződésen alapul Az, ki magát szerződésileg bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át b rért való teljesité sére kőtelezi, c s e J é d II e k, 1 Lásd a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898: II t, cz a 409 oldalon 9 1876: XIII t-cz 11 az pedig, ki szolgálati szerződésnél fogva a cseléd bérét kiszolgáltatni köteles, g a z d á n a k neveztetik 3 Nem tekintethetnek cselédnek : a) azok, kik tudományos előkészültséget s általában magasb műveltséget feltételező, habár folytonossággal tartó szolgálatokat teljesitenek ; b) azok, kik személyes és bizonyos időre folytonos, de nem háztartási, vagy gazdasági szolgálatra vannak lekötelezve, mint pl kereskedő- és iparossegédek, tanon czok, gyári és iparos munkások, stb ; végre c) azok, kik háztartási és gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti dijazás mellett, vagy bizonyos részért van nak lekötelezve, pl napszámosok, részes munkákat telje sitők, szakmányosok, varrónő k stb A szolgálati szerződésről 17 Ugyanazon időre több helyre szegődni, vagy több gazdától venni fel foglalót, 5 frttól 20 frtig terjedő birság vagy megfelelő elzárás büntetés terhe alatt tilos 19 A gazda, ki egy előbb törvényesen elszegő ött cse lédet tudva felfogad, a foglalót veszti és ezenkivül 10-40 frtig terjedő birsággal fenyítendő LI szerződés megszünte után való teendőkről 57 Azon cseléd, ki szolgálatát a szerződési idő eltelte előtt az 51 és 52 okban kijelölt ok nélkül elhagyja, a gazda kivánatára szolgálatába való visszatérésre h a t ó-
9 1876: 12 9 1876 : XIII t-cz s á g i l a g k é n y s z e r i t e n d ö 12; azonban a gazda nem kényszeríthetö arra, hogy ily cselédet visszafogadjon, vagy hogy bér és élelem fejében többet adjon, mint a cseléd nek tényleges szolgálatáig járt A szolgálati cselédkönyvekröl 69 Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállitási módozatait a belügyminister rendeleti uton állapitja meg 3 73 Ily szolgálati könyv nélkül cselédet szolgálatba be fogadni (79 ) 25 frtig terjedhetö birság alatt tilos 74 A szolgálatbalépés alkalmával a gazda a' könyvet a cselédtöl elveszi és megőrzi, kilépésekor pedig a cselédnek visszaadja 75 _ A gazda k öteles ez alkalommal a könyv egyes rova tait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen megfelelőleg kitölteni ; a cselédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beirt minősítés által alaposan sértve érzi, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható s melynek eredménye szerint a minősités 1 Szökött cselédek utáni nyomozás és az ezzel felmerült költségek tekin tetében lásd az 1898 : ll t-cz 37 -ához füzött j egyzetet a 418 oldalon 2 A szolgálatukból eltávozott cselédeknek gazdájukhoz való visszaveze tése tárgyában lásd 1 884 évi 36429_ sz a mellékelt belügyministeri rende letet a 1 oldalon_ 3 A cselmkönyvek kinyomásával és bekötésével a m kir egyetemi nyomda kizárólagos joggal van megbizva Lásd a belügyminister 1876 május 17-én 23364 sz végrehajtási rendeletét XIII t-cz 13 hatóságilag kiigazitandó s e körülmény a könyvbe beje gyezendő 76 A gazda, ki tudva valótlan minösitést ad, az abból eredő kárért felelős s ezenfelül 50 frtig terjedhető bir sággal fenyítendő: a mennyiben az eset körülményei' bün vádi eljárást nem igényelnének 77 A szolgálati könyvek nyilvános okirat ok, melyeknek bárminemü meghamisitása, vagy nem az illető személyek által való használata bünfenyitő eljárást von maga után1 Az elbocsátási bizonyitványokról 79 Oly végből, hogy a törvényes alapon a szolgálatból kilépni és újra elszegődni akaró cseléd ezt törvényes alak ban és akadálytalanul tehesse, köteles a gazda a cselédnek 15 kros bélyeggel ellátott elbocsátási bizonyitványt adni, melyre a bélyeget a szolgálati viszonyt felmondó fél tar tozik venni, és melybe a cseléd a szerint, mint az a szol gálati könyvben történni fog, minősitendő és megjegyzendő, hogy a cseléd rendes szolgálati könyvvel bir Ha a gazda e bizonyítványt felmondás után 48 óra alatt kiadni vona kodik s arra törvényes oka nincs, azt a hatóság teljesiti s ily gazda annyiszor a mennyiszer 10 forintig terj edhető b irsággal sujtathatik 1 Lásd a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL t-cz 71 -át
, 14 9 1876 : XlII 9 1876 : t-cz ) 2; Ezen elbocsátási bizotfyitván t a cseléd a szegődéskor az új gazdának átadni, ez pedig azt átvenni és meg őrizni köteles A mely gazda ezt elmulasztja, 25 forintig terjedhető birsággal fenyitendő s azonfelül az esetben, ha a cseléd később egy másik gazdához szegődik, ki e bizonyitványt magánál tartja, az előbbi az utóbbitól kártéritést nem követelhet t-cz 15 A jelen törvény áthágásainak büntetésérljll 107 A jelen törvény határozványainak áthágása, menn-yi ben egyes szakaszokban más nem foglaltatik, cselédnél, mezei munkásnál és napszámosnál tiz, gazdánál_és munka adónál huszonöt forintig terjedő pénzbirsággal, nem fize tés setében megfelelő egyszerű elzárással _ fenyitendő 1 08 A cselédsze'rzljkrljl 82 Cselédszerzéssel csak az foglalkozhatik, ki az ipar törvény (1872 : VIII t,-cz 5 -a1) alapján az illetékes ható ság által kiadott s jogerőre emelkedett szabályrendeleteknek megfelel s üzletét ezek alapján szervezi és gyakorolja I I 83 A cselédsz rzés némely áthágásainak mikénti büntetése iránt a jelen tőrvény 112-ik -a intézkedik 106 Azon napszámo s, ki gyakrabban hagyja el önkénye sen a felvállalt munkát s kinél ismételt figyelmeztetések nem használnak, munkakerülő, c s a v a r g ó n a k2 tekin tendő, kivel, mint ilyennel, az illetékes rendőri hatóság fog elbánnni 1 Az 1872 : VIII_ t-czikket a később hozott ipartörvény (1884 : t-cz) megfelelő része pótolja Lásd e törvényczikk 10 -át 2 Lásd Kihágásokról szóló 1879 : XL t-cz 62 -át XlII XVII Különösen pedig azon cseléd, ki a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedett időn túl gyakrabban kima rad, 2 frttól 1 6 frtig, ki a gazda tilalma ellenére látoga tásokat elfogad, 2 frttól 10 frtig, ki a gazda engedélye nélkül valakit éjszakára befogad, 4 frttól 24 frtig terjedő birsággal vagy megfelelő (107 ) elzárással fenyitendő\ 109 Azon cseléd vagy mezei munkás és napszámos, ki gazdáját t e t ti e g e s e n b á n t a l m a z z a,2 az ellen fellá zad, annak ellenszegül, jogos parancsainak teljesítését megtagadja, a mennyiben a cseléd tette a büntető törvény szerint büntetendő cselekményt nem képez, 50 irtig ter jedhető birsággal fenyitendő_ 1 E fejezetnek a mezei munkások és napszámosok, valamint a munkaadókra vonatkozó része a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898 : II t-cz 78 -a által hatályon kivül helyezte tt 2 Azon rendelkezés, mely szerint azon cseléd, ki gazdáját tettleg bántal mazza, büntetendő, az 1878 : V-ik és az 1880 : XXXVII t-czikkekkel hatályon kivül jutott, mert tettleges bántalmazás - testi sértés nélkül - az 1878 : V t-cz 261 alapján, mint becsületsértés büntettetik \ )
16 9 1876; XnL t-cz 9 1876; XIII t-cz Azon cseléd vagy mezei munkát vállalt munkás, cseléd-, illetöleg munkatársait engedetlenségre ösztön, vagy azokat arra csábítja, hogy gazdájukat, illetve munk adójukat bizonyos cselekvényekre vagy igéretekre kén szeritsék az által, hogy munkáik vagy kötelességeik telj sitésével a törvényszerü felmondás mellözésével a szerzöd lejárta elött egyszerre vagy egyenkérit felhagyj anak, ebböl támadható károk megtéritésén felül, mennyib l l eset körülményei bünfenyitö eljárást nem igényelnek, fi) frtig terjedhetö birsággal vagy a 10 7 aránya szerint megfelel ö elzárással fognak fenyittetni a jelen törvény 82 -a e I I e n é r e' f o g l a l k o z n a k c s e l é d s ze r z é s s e 1, 1 attól eltiltandók s amellett 10 frttól 100 frtig terjedhetö birsággal sujtandók Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszer zöre is,' ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábit 110_, ' Az illetékes hatóságról 2 1 1 5 1 1 1 Azon gazda ellen, ki tanköteles gyermek-cselédjének iskola látogatására kellö idöt nem enged, a népiskolai, oktatás tárgyában keletkezett 1868 évi XXVIII tör : :lyczikk 4 -ban kiszabott büntetés és eljárás alkal'),zandó Azon gazda pedig, ki az ily gyermek-cselédet testi 'ejlödését és növését akadályozó nehéz munkávj terheli, :gy ki az ily gyermek-cseléd irányában kegyetlel edik, a ennyiben az eset bünfenyitö eljárás alá nem tartozik, ') frtig terjedhetö birsággal fog büntettetni, mely ismétlés -jetében megkétszeresittethetik Azon cselédszerzö, i személye felett nem rendelkez letö egyént az atya vagy gyám vagy hatóság beleegye se nélkül, vagy egy oly egyént ajánl elszegöd sre, ki rra még, vagy már nem jogosult, a cselédszerzési dijak isszatéritésén kivül 5 frttól 50 frtig, azok pedig, kir J 12 17 Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt a g;zda és cseléd, valamint mezei munkások vagy nap számosok között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében a törvénysz' rü megtorlásra elsöfokú hatóság : a) Qlegyékben a RZolgabiró, b) endezett tanácsú városokban a rendörkapitány, vagy a hol ez nincs, a tanácsnak e részben megbizott -tagja ; 'v c) a tör ényhatósági jogg-al felruházott és szabad királyi városokban a rendörkapitány ; d) Budape fövárosban a kerületi alkaplla,,_ 1 A ki a 82 ellenére foglalkozik cselédszerzéssel, az az 1884 t-cz 158 szeri t büntetendő kihágást követ el, ennélfogva a törvény fe rendelkezése, késöbbi törvény folytán hatályát vesztette (a 171 oldalon) 2 E fejezetnek a mezei munkások és napszámosok, valamint a munka adókra vonatkozó része, a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti 1t>DS; II t-cz 78 -a által hatályát vesztette szóló jogviszony szabályozásflról 2
11 1876 : XIV t,cz 10 36429/1894 B M sz 18 ll Az 1876 évi XIV törvényczi kk : 10 A szolaálatu7cbol' éltávozott cseléde7cne7c,qazdáju7choz való vissza vezetése tárgyában 1884 évi junius hó 26- án 36429 sz alatt 7ciadott belügyministeri rendelet A szerződési idő eltelte előtt a szolgálatukból eltávozott cse lédeknek gazdájukhoz való visszavezetése a közrendészet köréhez tartozik, s ennélfogva ezen szolgálatok a szolgálati utasitás, külö nösen pedig 1883 évi szeptember hó 25 -én 53081 szám alatt kelt rendeletem értelmében a helyi rendőrség ' által teljesitendők ugyan, tekintettel azonban az ezen szolgálatok teljesitése körül tapasztalt azon gyakorlati esetekre, hogy az eltávozott cseléd az elhagyott gazdával nem egy község területén tartózkodik, a helyi rendőrség pedig szervezeténél fogva nem rendelkezik oly erővel, hogy a cselédeket a szomszéd, sokszor igen távol eső községekből visszavezethesse s minthogy az 1876 évi XIII t-cz 57 -a értel mében az emlitett módon eltávozott cseléd szolgálatába való visszatérésére hatóságilag kényszeritendő, utasitom a czímet, mi szerint intézkedjék az iránt, hogy az őrsparancsnokságok a járási szolgabirói hivatalok azon felhivásának, hogy a szerződési idö eltelte előtt szolgálatból eltávozott cseléd gazdájához visszavezet tessék, - azon esetben, ha az eltávozott cseléd az elhagyott gaz dával nem egy község területén tartózkodik - mindenkor eleget tegyenek A szóbanforgó c s e l é d e k azonban n e m k ö z v e t I e n ü l a z e l h a g y o t t g a z d á h o z k i s é r e n d ő k v i s s z a, hanem a szolgabiróság székhelyén a szolgabiró i h i v a t a l n a k, a s z o l g a b i r ó i j á r á s t ö b b i k ö z s é g e i b e n p e d i g a k ö z s é g i e l ü l j á r ó s á g o k n a k a d a n d ó k á t ti t t g a z d á v a l u g y a n a z o n k ö z s é g b e n t a r dt á v o z o t t c s e l é d e k v i s s z a k i s é r é s é r e Il 'l [enkor a h e l y i r e n d ő r s é g l é v é n h i v a t v a, ( ; élh i v á s o k a c s e n d ő r s é g á'ta l n e m m)44ihj [ - 1 19 A közegészségügy rendezéséről Általános határozatok 4 A ha t ó s á g ok r e n d ő r i b i r á sk o d á s á r a n é z v e p e d i g k ö v e tk e z ő f o k o z a t o k á l l a pi t t a t n ak m e g: E l s ő f ok u l a g b i r á sk o d ik: a) nagy- és kis községekben: a szolgabiró ; b: rendezett tanácsu városokban: a polgármester vagy tanac a s által e czélra kijelölt helyettes ; c) törvé nyhatósági joggal felruházott városokb an : a rendőri (kapitányi) hivatal, illetőleg annak e czélrakijelölt tagja vagy tagjai ; ) Buda pesten a kerületi elüljáróság e czélra kijelölt tagja vagy tagjai M á s o d f ok u l a g: az a) és b) alatti községek- és városokra nézve az alispán ; a c) és d) alatti városokra nézve a városi tanács H a r m a d f ok u l a g: a belügyminister 7 Jele n törvénynek, úgy az ennek alap ján f e n t t o t t vagy k i b o c s á t a n d ó r e n d e l e t e k n e k vdr \ il z a b á l Y z a t o k n a k á t h á g á s a i, amennyiben b n tettet vagy vétséget nem képe znek, a fennálló, illetőleg az alkotandó s kellöleg kihirdetendö szabályrendeletek, 1,, 2*
20 ll 1871) : vagy az eddigi gyakorlat szerint, ezek hiányában pedig 300 frtig terjedhetö birsággal és nemfizethetés esetében 60 napra terjedhetö fogsággal közigazgatási uton bünte tendök1 8 Az egészségre ártalmas tápszerek, italok és edények valamint az egészségre káros vagy veszélyes oly anyagok, szerek és készitmények, melyeknek tartására az illető jogositva nincs, az elöbbi -ban emlitett büntetésen kivül rendörileg elkoboihatók és megsemmisithetök Mikor kell az elkobzásnak és megsemmisitésnek bekövetkeznie, azt részletesen az e tekintetben kiadandó szabályrendelet álla pitja meg Ha ipari és tudományos czélokra szánt anyag, szer vagy készitmény elöállitására s tartására az illetök fel van nak jogositva (habár ezek az egészég re ártalmasak is) de az elöállitás vagy árulás és tartás körül az egészség meg óvása tekintetéből hatóságilag megállapított szabályok pon tosan meg nem tartatnak : lefoglalás nak van helye A lefoglalás mindaddir tq-t, mig az óvszabályok szi goruan végre nem hajl al,métlés esetében elkobzásnak van helye Intézl edések a közeg',ég if előmozditásá1'a és meg l őr és A b '\ügymini t oly J' vany nem létébel ll 1876: XIV t-cz XIV t-ez VI II :éken, hol a halálozás f ndes arányt teteme sen n d e l e t hiányában t i t k o s k é1 B ord élyü gyi sz ) jelgés előmozditása miatt a köze',tsz eü yl <-rvény alapján senki sem bün tethető (Belügyminister 1894 : 4t I s r 'ndel lte) 21 felülmúlja, s ennek elháritásáról az illető törvényhatóság sikerrel nem intézkednék : saját küldöttje által e körül mény okait kinyomoztafj a és a szükséges intézkedések megtételét elrendeli A lakhelyek légkörének tisztántartása tekintetéböl, a hatóság az egészségre ártalmas posványok és mocsarak lecsapolását vagy kiszáritását, a közegészség igényeinek megfelelö csatornázás rendszerének behozatalát, vagy más e tekintetben czélszerünek bizonyult in1ézkedés megtételét, úgyszintén növényzet ültetését elrendeli A hatóság továbbá számos egyéneknek szükebb lakások b a összezsu(olását megakadályozza, és intézkedik az utczák, terek, lakházak, iskolák, növeldék, gyárak, börtönök, vágóhidak tisztántartása, úgyszintén állati hullák és azok maradványainak eltakaritása iránt : szóval mind annak eltávolitását, mi a légkört, talajt és vizet! tisztát Janná teszí (például a kender- vagy Jenáztatók)2, s mind annak létesitését, mi a közegészségügyet előmozdíthatja, kényszer utján is eszközölheti 34 10 Lakházak építésénél a közegészségi feltételek figye lembe veendök 11 1 Lásd a V i z j o g r ó l szóló 1885: XXIII t-cz 24 -ához irt 2 jegy zetet (a 179 oldalon) 2 Lásd a V i z j o g r ó l szóló 1885 : XXIII t-ez 24 -ához irt 3 és 4, (a 179 oldalon) és a mezőgazdasági és mezőrendőrségről szóló 1894 : XII t-ez 17 -ához fűzött 2 alatti jegyzetel (a 355 oldalon) 3 Lásd a k i h á g á s o k r ó l s z ó l ó b ü n t e t ő t ö r v é n y : az 1876 : XIV t-cz 10 -a, 1879 : XL t-ez 105 -át 4 Korcsmáknak tisztátalanul való tartása nem az 1876 : XIV t -ez 10 -a, hanem az 1892 évi 53236 sz pénzügyministeri rendelet 20 -ába ütköző kihágást képez (Belügyminister 1894 évi 1 115 sz határozata)
11 1876 : XIV t-cz Az építészeti szabályokat új építkezéseket illetöleg, tekintettel a helyi viszonyokra s a özegészségi szempon tokra, a szabályrendelet útján, - az egészségügyi bizott mánynak meghallgatásával, a törvényhatóság állapítj a meg Újonépült vagy átalakított helyiségek lakhatása váro sokban csak kielégitő egészség-rendöri szemle után enged hető meg Közegészségileg veszélyessé vált lakhelyeknek azonnali kiürítése hatóságilag elrendelhetö 1 1 3 A vágóhidakon és mészárszékekben elárulás végett levágandó állat egészségi szempontból előleges szemle alá veendő Ha ezen szemle által igazoltatnék az, hogy a köz fogyasztásra szánt állatnak húsa az egészségre ártalma lenne, a levágatás a fentebbi czélból meg nem engedhetö E z e n s z e m l é n k i v ü l m i n d e n n e m ű n y i l-, ván o s a n árú b a b o c s átott h ú s e g é s z s é gi s z e m p o n t b ó l s z i n t é n v i z s g á l a t t á r g y á t k é p e z i Az ily alkalommal egészségeuenesnek talált húsra nézve a 8-ik ban foglalt eljárásnak van helye 2 1 4 Á rtalmas gyümölcsnek, gombáknak, valamint min den romlott, hamisitott vagy ártalmas anyagokkal kevert tápszereknek és italoknak árulása, mimkülön ben az ezek előállítására és eltartására szolgáló, egész- l A b e t i l t o t t P i n c z e l a k á s o k n a k használata, továbbá a laká soknak lakókkal való túlzsufolása egészségrendőri kihágás t képez (Belügy minister 1891 : 3469 kihág sz rendelete) 2 Lásd az 1879 : XL (k i h á g á s i) törvény loi-ik, illetve az á I I a t e g é s z s é g ü g y r ő l szóló 1888 évi VII t-cz 151 -ait 1 1 1876 : XIV 23 t-cz_ ségre ártalmas edényeknek készitése és használata ti los 1 2 3 4 5 6 7 1 7 Gyógyszerészek mérgeket és méregtartalmu anya gokat csakis orvosi vényre szolgáltathatnak ki Méregtartalmu anyagoknak és gyógyszerféléknek kereskedök általi árulása külön szabályok által korlá toltatik 8 9 1 0 1 1 12 1 Lásd a b ü n t e t t e k é s v é t s é g e k r il l szóló btkv (1878 : V t-cz) 314 és 315-ik, valamint a k i h á g á s o k r ó I szóló 1879 : XL t c 1 7 s-át :I Á s v á n y v i z e k forgalomba hozatala csakis belügymmlsten engedélylyel történhetik (Belügyminister 1893 : 60889_ sz- rendelete) 3 E c z e t g Y á r a k b a n lep árló (destilláló) készüléket tartam tilos (Pénzügyminister 1888 : 45145 sz_ rendelete) 4 F e r t Ő z Ő betegségben (roncsoló toroklob, himlő, cholera) szenvedő egyének lakta helyiségekből származó tejet tejfölt elárusitani il s (Belügy minister 189i : 94955 sz rendelet 1 1 pontja és az 1893 evi 69840 sz rendelet) 5 Lásd az e g é s z s é g r e n é z v e á r t a I m a s é l e I m l s z e r e k é s,, i t a l o k I e f o g I a I á s á r ó I szóló 1876 : 31026 számu, mellekelt belugyministeri szabályrendeletet a 33 oldalon 6 A b o f e s t é k k e I való tilos üzérkedés meggátlása végett a m kir_ belügyminister 1879 deczember hó 30-án 58053 sz a kelt körrendeletével elrendelte, hogy méregtartalmu borfestéknek (fuxin és egyéb kátrányf s tő anyagok), melyekkel a borok általában, de különösen a vör s borok hamis t tatni szoktak a kereskedésekben elárusitása tilos és mmt kihágás buntettehk 7 Lás k o r c s m á k stb ellenőrzése tárgyában kiadott 1899 : 78543 sz belügyministeri rendeletet, az állami italmérési j övedékről szóló 1899 : XXV t-cz-hez a 430 oldalon 8 Lásd 1879 : XL (kihágási) t-cz 108 S-át 9 S e b k ö t ö z ő s z e r e k e t oly helyen, hol gyógyszertár nincs, h a t ó s á g i e n g e d é I Y I Y e I kereskedők is árusíthatnak (Belügyminister 1889 évi 32692 sz rendelete) 10 F e r t il t I e n i t il anyagokat hatósági engedély nélkül árusitani tilás (Belügyminister 1885 évi 20476 sz rendelete) II Lásd g Y ó g Y s z e r e k, g y ó g y s z e r f é I é k, a m é r g e k é s m é r e g tartalmu a ny ag o kk a l v a l ó k e r e s k e d é s tárgyá b a n kiadott és mellékelt 1895 : 111005/1894 sz belügyministeri rendeletet a 36_ oldalon, továbbá 12 a m a s z I a g eladásának korlátozása tárgyában kiadott 1893 : 13808 sz mellékelt belügyministeri rendeletet a 38 oldalon : d
1 1 18i6: XLV L-ez A hatóság intézkedik, hogy a házi, úgyszintén a ragadozó állatok által etöidézhető veszélyek ellen czél szerü óvrendszabályok alkalmaztassanak 1 2 3 18 Intézkedés a gye rmekek és az iskolál w'ánt A ki a gyermekek ápolására s gondozására törvény zerüleg hivatva van, vagy azt magára vállalta, tartozik a hét évnél fiatalabb gyermekeket megbetegedés esetén mielőbb orvosi segélyben részesíttetni4 20 Az, ki saját lakásán valamely csecsemőt szoptatás, avagy kisdedeket dajkálás végett akar elvállalni, tar tozik e szándékát a község elüljárójának bejelenteni ; ez - miután a dajka egészségi állapotát és azon helyiséget, melyben a csecsemő vagy kisdedek elhelyezése történ nék, előzetes orvosi vizsgálat alapján kielégitőnek találta, - az engedélyt megadhatja ; ellenkező esetben az enge délyt egyelőre megtagadja, s az ügyet a közegészségi tár gyakban elsőfokú hatóságnak határozathozatal végett be jelenti 2 5 Szoptatásra ugyanegy nő egy csecsemőnél többet nem vállalhat 24 r a g a d o z ó é s k á r t é k o n y á I I a t o k m é r g e z é s é szabályozása tárgyában kiadott és mellékelt 1895 : 23542 sz BelUgyministeri rendeletet a 3lJ oldalon 2 Lásd a h á z i á I I a t o k, patkányok m é r g e z é s e tárgyában kiadott 1898: 1 04455 sz belügyministeri rendeletet s Lásd ezen -ra nézve még az 1 876 ; 31026 sz bejügyministeri kör rendeletet 10 2 és 3 pontjait is a 35 és 36 oldalon 4 Lásd k i h á á s i ( 1 879 : XL) törvény 99 -át n l Lásd a é l követend ö eljárás 11 18T6 : XIV t-ez A dajkálásba adott csecsemőket a kőzség elüljárósága jegyzékbe venni tartozik A dajkák bánásmódjátf a kisdedek táplálását és hogy létét első sorban a hatósági és községi orvosok, a hol pedig községi orvos nem létezik, a községi elüljáróságnak e czélra kirendelt tagja vagy tagjai gyakori szemlék által folytonosan ellenőrzik s a tapasztaltakról hatóságuknak j elentést teszn ek1 Altató, vagy kábitó szereknek orvosi rendelet nélkül való alkalmazása, a mennyiben ez büntettet vagy vétséget nem képezne, minden egyes esetnél 5-20 frtnyi birság gal, esetleg 4 napig terjedhető fogsággal büntetendő 26 Ragályos betegségben szenvedő tanulók a tanoda látogatásától mindaddig eltiltandók, mig orvosi bizonylat által ki nem mutatták, hogy tőkéletesen meggyógyultak és általuk ragályozás nem történhetik 28 30 Ha valahol oly ragályos vagy járványos kór esetei mutatkoznak, mely kór a tanulók egézségét nagy mérvben veszélyezteti : ez a közigazgatási hatóság által a belügyi és közoktatásügyi ministernek haladéktalanul bejelentendő s egyszersmind a közönség tudomására is juttatandó 31 Az ily hivatalos értesités után köteleztetnek a szülők és gyámok mindazon tanulókat a tanodától távol tarl Lásd a hihágásról szóló 1879 : XL L-ez 106 -át
26 ll 1876 : XIV t-cz tani, kik ragályos vagy járványos betegekkel érintkezésben voltak 33 Ha a ragályozás magában a tanodában történt, vagy ha a gyermekek és ifjak közt nagyszámu kóresetek for dulnak elő : a tanoda a betegülések tökéletes megszüntéig, a közigazgatási hatóság által bezáratható, miről azonban mindenkor a belügyi- és közoktatási minister értesitendő 35 Az ezen rendszabályok ellen vétők, az eset sulyos ságához képest 100 forintig, esetleg 20 napi fogságig ter jedhető büntetéssel fenyitendők1 Az állami [egyházakról és börtönökröl 37, Járvány kiütése esetén, az állami fegyház, valamint a börtön igazgatója erről a törvényhatóságban levő köz igazgatási bizottságot azonnal értesiti, mely a tiszti főor vost, vagy annak akadályoztatása esetében más törvény hatósági orvost rögtön a helyszinére küldi Segélynyujtás balesetek alkalmával Rögtöni balesetek, valamint gyanítható tetszhalál alkalmával a segélynyujtás mindenkinek, a ki ehhez 39 1 E alapján büntettetnek e tön'ényczikk 28, 30, 31 és 33 -ai ellen vétők 11 1876 : XIV t-cz 27 tettel vagy tan cscsal járulni képes, kötelességében áll 1 2 3 4 40 Mindazok, kik foglalkozásuknál fogva gyakrabban jön nek azon helyzetbe, hogy balesetek alkalmával segédkezet nyujthatnak, mint pl hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetök, 5 bányászok, rendőrök 6 stb, a tetszhalálbóli felélesztésnek s a segélynyujtásnak lényegesebb eszközlé sében oktatandók Mindazok, kik bármely jogon, a jelen törvény kihir detéséig szülésznői gyakorlatot folytattak, abban továbbra is meghagyatnak 4 9 1 Lásd az i p a 11 e s g y á r i a l k a l m a z o t t a k n a k b a l e s e t e I I e n i v é d e l m é r ő I szóló 1893 : XXVIII törvényczikket a 345 oldalon 2 A b á n y a m u n k á s o k elvérzésének megakadályozására a törvény hatóságok által s z a b á l y r e n d e l e t e k alkotandók Ezekben a magántulaj dont képező bányák művezetőségeit is pénzbirság, illetve megfelelő elzárás terhe alatt kötelezni kell, hogy legalább is a géptulajdonosok részére előirt vérzéscsillapitó és köwszereket állandóan készletben tartsák (Belügyminister 1885 évi 54771 sz rendelete) 3 A g ő z g é P k e z e I ő k n e k tiltva van szolgálatuk teljesitése közben vagy előtt s z e s z e s i t a l o k a t é l v e z n i E rendelkezés többszörös áthá gása a képesités elvonását vonja maga után (Keresk min 189 1 évi 55945 sz rendelete) 4 A ki e m b e r é l e t e t mentett meg s az erre kitűzött (50 korona) jutalmat elnyerni óhajtja, tartozik négy hét alatt az illetékes hatóságnál azért jelentkezni (Belügyminister 1871 évi 20177 sz rendelete) 5 A vasuti mentőszolgálat a kereskedelemügyi minister 1890 évi 671 sz_ Szabályzat-ában nyert rendezést 6 Az 1900 évi február hó 1 4 én 10 146/XVI sz alatt kelt honvédelmi ministeri rendelet értelmében a m kir csendőrséget az első segélynyujtás iránti teendőkben úgy elméletileg, mint gyakorlatilag ki kell képezni, s ezen kiképzés részint a kerületek székhelyein ez idő szerint az oktató tisztek, részint az őrsökön katonai, honvéd vagy polgári orvosok segélyével eszközöltetik A csendőr járőrök előforduló balesetek alkalmával nyujtandó segély Czéljából sebkötöző csomagocská -kat visznek magukkal szolgálatba -
28 1 1 1 8 7 6 : XIV L-ez 50 Ezentúl szülésznöi gyakorlatra csak az bocsáttatik, ki az or::: z ág területén érvényes szülésznöi oklevéllel, vagy tiszti föorvosi képesitö okmánynyal van ellátva1 2 3 Kuruzslás4 5 6 7 52 Orvosi gyakorlatra nem jogositott egyéneknek bete- a m 1 A s z ü l é s z n ő i g Y a il: o r l a t s z a b á l Y o z á s a tárgyában kir belügyminister 1 882 évi 8824 sz rendelete értelmében : a) a báhák letelepedésüket a helyi hatóságnál bejelenteni és oklevelüket további eljárás és kihirdetés végett ennek utján bemutatni kötelesek Lakásuk kifüggesztett táblával fellüntetendő li) Meghivásra kötelesek éjjel úgy, mint nappal, a szülő nőhöz sietni s annak segédkezni, szokatlan és veszélyes esetekben pedig idejekorán orvosi segély után küldeni (A sürgős esetekben hivatásával j áró és igénybe vett szolgálatnak alapos ok nélkül való megtagadása vagy elhalasztása esetében a bába a kihágási (1879 : XL t cz) törvény 93 a értelmében büntetendő) ej Tetszhalott szülötteknél a felélesztési kisérleteket megtenni, sulyos ese tekben o r v o s u t á n küldeni tartoznak d) A bába köteles minden szülést, melynél segédkezett, 24 óra alatt irás ban vagy szóval az anyakönyvvezetönek, (ha irni nem tudna, élőszóval a köz ség elüljáróságának) s minden halva szülöttet a halottkémnek bejelenteni ej A t e r h e s e k é s a s z il l ő k t i t k a i t f e l f e d e z n i n e m s z a b a d, d e b ű n ö s e s e t e k e t a z i l l e t é k e s h a t ó s á g h o z f e l k e l l j e I e n t e n i M a g z a t r o n t á s, e l ű z é s, c s e c s e m ő k a I á c s u s z t a t á s a v a g y k i c s e r é l é s e a k ö z t ö r v é n y e k é r t e l m é b e n b ü n t e t t e t i k 2 A g Y e r m e k á g Y i I á z meggátlása czéljából kiadott 1899 évi 2771 sz belügyministeri rendelet értelmében pénzbirság, esetleges elzárás terhe mellett tiltva van, hogy a bába gyermekágyi megbetegedésben szenvedő ket ápoljon (hacsak más ápoló egyén teljes hiányában erre orvosi engedélye nincsen), továbbá hogy genyes vagy eves váladékkal járó, úgyszintén ragadós betegségben szenvedők ápolását elvállaljon, végül a vallás- és közoktatási minister 1895 : 65766/94 sz rendelete szerint tilos oly foglalkozást üznie, melyek á ltal kezei beszennyeztetnének, p o husvágás, huskimérés, halottak mosása, öltöztetése, stb 3 Ha a bába kezének és eszközeinek tisztaságára kellő gondot nem for dit, vagy a szüléskor előállott nagyobb betegség alkalmával a szüléshez orvost nem hivat, az abból származott gondatlanságért büntetöjogilag felelős (A m kir curia 1898 évi 1 1 028 sz határozata) 4 Lásd f o g g y ó g y á s z a t i gyakorlat tárgyában kiadott és mellékelt 1871 : 1 8614 sz b m rendeletet a 4 1 o ldal o n 5 L á s d a h y P n o t i z á I á s gyakorlása tárgyában kiadott és mellékelt 1894 : 103 8 1 6 sz b m rendeletet a 41 oldalon 6 Lásd a v é r b o c s á t á s s a I való visszaélés megszüntetése iránt kiadott és mellékelt 1876 : 49399 sz b m rendeletet a 42 oldalon 7 Betegeket m a s s á l n i (kenni, gyurni) nem orvos-massálóknak csak on'osi utasitás és felügyelet mellett szabad Beteg hasi szerveket, ivarszerveket és szemeket nem orvosoknak massálni egyáltalán tilos (B m 1898 : 64528 sz rendelete) 1 1 1876 : XIV t-cz 29 geket keresetképen gyógykezelni és díjazás mellett gyógy szereket rendelni tilos 53 Titkos összetételü gyógyszereknek használatra való készítése és árulása belügyministeri engedély nélkül min denkinek tiltatik KórházaTr, és gyógyintézetek 56 Köz- és magán-kórházak é3 gyógyíntézetek, az illető törvényhatóság meghallgatásával csak a belügyminister engedélyével állithatók fel Tébolydai ügy 1 2 71 lviindazon gyógyítható és gyógyíthatlan elmebetegek, kik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetöleg eltar tás végett tébolydába helyezendök Ellenben nem közveszélyes gyógyithatlan elmebete gek, továbbá ártalmatlan bárgyuk, buták és hülyék, vagyon talanságuk esetén, amennyiben az öket eltartani köteles rokonok vagyonnal bírnának, e7eknek terhére, különben pedig illetöségi községeik által tartandók el 72 Arra, hogy valaki gyógyitás és ápolás végett téboly dába felvétethessék, közhivatalj:)an levő orvostudornak és amennyiben kezelö orvosa már volt, ennek abbeli bizonyit ványa, hogy az illetö elmekórban szenved, szükséges 1 Lásd k ö z v e s z é l y e s s é válható e l m e b e t e g e k felügyelete tárgyában kiadott és mellékelt 1il99 : 124388 sz b m rendeletet a 43 oldalon 2 E l m e b e t e g e k n e k szállitásánál csendörségi segédlet igénybe nem vehető (Belügyminister 1885 : 5845 és 1903 : 10583/IVa sz rendeletei)
11 1876 : XIV t-cz 30 Járványok és 'ragályolc 1 2345 6 78 g Mihelyt valahol több egyén egyidejűleg ugyanazon betegségbe esik, vagy ha ragályos kórok esetei mutat koznak, a községi elűljáróságnak kötelessége ezt a köz 'egészségi űgyekben elsőfoku hatóságnak azonnal bejelenteni, ki erről a törvényhatóságot értesiti E bejelentés tételére nemcsak az elűljáróság, de az orvosok, lelkészek, tanitók, általában pedig mind azok kötelezettek, kik ily betegűlési esetekről tudomással birnak 1 0 11 80 1 Lásd kihágási törvény (1879 : XL t-cz 99 -át Lásd a r o n c s o l ó t o r o k l o b terjedésének megakadályozása tár gyában kiadott 1894 : 94955 sz B m mellékelt rendeletet a 44 oldalon a Lásd a j á r v á n y o s a g y- é s g e r i n c z a g y b u r o k l o b fel ismerése és az abban való első segélynyujtás tárgyában kiadott 1880 : 17953 sz mellékelt b ü m rendeletet a 45 oldalon Lásd a T r a c h o m a elleni eljárás tárgyában kiadott 1884 : 51066 sz b ü m mellékelt rendeletet a 46 oldalon fi Lásd az á z s i a i c h o l e r a tárgyában kiadott és mellékelt 1892 78771 sz b Ü m utasitást a 48 oldalon 6 A cholerajárvány tovaterjedésének megakadályozása czéljából a m kir csendőrségre nézve fennálló és a m kir honvédelmi minister által kiadott 1 886 évi julius hó 10 én 30 211/IV és 1894 november hó 24-én 59169/XVI -sz alatt kelt rendeleteit lásd 54-57 oldalon 1899 évi 112391 sz belügy 7 A pestis betegség tárgyában kiadott ministeri rendeletet lásd az 58 oldalon sz, 8 Az ebdüh elleni védoltás tárgyában kiadott 1890 évi 32047 valamint a vagyontalan betegek vasuti szállitási költségei tárgyában kiadott 1890 évi 349 9 és 1893 évi 71316 sz belügyministeri rendeleteket lásd a 60 és 61 oldalon 9 Bujakór tovaterjedésének megakadályozása czéljából kiadott 1893 36152 sz belügyministeri rendeletet lásd a 6 t oldalon 0 1 Ragályos betegség alkalmával a lakásra kifüggeszteni rendelt intő lapnak eltávolitása a közegészségügyi törvény alapján büntetendő (Belügyminis ter 1897 : 628 kih sz rendelete) II A belügyminister 1893 : 17415, illetve az 1894 : 91954 sz rendeletei szerint a következő f e r t ő z ő b á n t a I m a k vannak b e j e I e n t é s r e kö telezve : 1 Roncsoló toroklob és torokgyík (croup) ; 2 Vörheny ; 3 Kanyaró (vörös himlő) ; 4 Hólyagos himlő minden f ja (a bárányhimlő is) ; 5 Kiütéses hagymáz ; 6 Hasi hagymáz ; 7 Vérhas ; 8 Azsiai és honi kolera ; 9 Szamár hurut ; 10 Járványos fültőmirigy gyuladás ; ll Járványos agy- és gerincz agyhártya-gyuladás ; 12 Trachoma ; 13 Gyermekágyi láz ; és a belügyminister 1899 : 112391 sz rendelete értelmében 14 a pestis 2 4 1 1 1876 : XIV t cz 8l 31 i tézkedik A törvényhatqság a járványt constatálja,gátlasa czél a, illetőleg terj edé sén ek meg a járvány elfo jtás atban foglalt 'ábó l a koronkint fennálló járványszabályz v- és gyóg-y eljárás pontos foganatositása iránt a temetkezésről és a Eljárás a hullák leöl-ül, temetőlel ől 109 Halál esetében megállapitandó :? a) vajjon a halál val ósággal bekövetkezett-e y bűnös cselekvény b) vajjon a haláleset nem val am eleredmén-ye- e? 1 1 0 hal ttkém A halál bek övetkeztét bizonyító szakszerű lte lk, s a nde lés az egész országra nézve kötelezőleg elre on-yitó b1z lált h a nek ém ottk hal lt nde kire hatóságilag n m szab d írásbeli n-yilatkozata előtt senkit eltemetmdeleti uto n tora halottkémlés részletes szabályozása' ren ténik1 telével; Az ez iránti szabál-yokb an foglalt esetek kivé ó 48 óra az eltemetés a halál bekövetkeztétől ' számitand letelte előtt tilos t/ o junius hó 4-én 3102 5 sz a kiad 1 Ez iránt a belügyminister 1876 ában tárgy sa lyozá szabá etes részl lés és mellékelt Szabályrendelet a halottkém intézkedik, lásd a 62 oldalon
32 1 1 1876 : 1 1 1 Orvosrendöri hullabonczolások eszközlendök : a) talált hullákon ; b) járványos vagy ragályos betegségek megállapitása czéljából ; c) midőn a hatóság azt köztekintetekbő l szükségesnek tartja 1 13 Minden halottat a törvény által vagy a szabályren deletileg kitűzött időben el kell temetni s ez rendszerint azon község területén eszközlendő, melyben a halál be következett 1 18 Elhagyott temetők beépitése csak az utolsó temet kezéstől számitandó 30 év lefolyta után engedhető meg Sirok vagy sirboltok kinyitása, valamint hullák ki ásatása csak hatósági engedély folytán, az eljárásnál az egészségügyi szempontból szükséges - rendeleti úton kiadandó - szabályok szigorú megtartása m lletf tör ténhetik Gyógyszerészeti ügy1 1 25 A gyógyszerészek tartoznak a gyógyszerészet körül fennálló törvényeket és szabályokat pontosan meg tartani2 A gyógyszertár tulajdonosa és kezelője nem okleve les segédszemélyzetének a gyógyszerészet körébe vágó 1 Lásd kihágásokról szóló törvény 1 1 1876 XIV t-cz : XL t-cz) 96 -át 2 Lásd az 1894 : 1 1 1 005 sz mellékelt b m rendeletet a 36 oldalon (1879 : XIV t-cz - 12 31026/187 6 B M sz 33 működéseért, úgyszintén a gyógyszere k jó minőségeért, tisztaságáért és helyes kiszolgáltatásaért a 7 ban ki s,bott büntetés terhe alatt felelős Okleveles segédek saját működésük ért első sorban maguk felelősek 1 27 Hitelezni a gyógyszerész csak sürgős veszély eseté ben köteles, melynek igazolása a rendelő orvos által tör ténik A gyógyszerészek által szabályszerűn vezetett és kellő leg b lyegezett üzleti könyvek a többi kereskedelmi köny vekhez hasonló bizonyitási erővel birnak 12 Az egészségre ártalmas tápszerek és italok, valamint az egészségre veszélyes tárgyak lefoglalásáról, elkobzásáról és megsemmisitéséröl szóló 1876 évi július 4-én ' 31 026 sz a kiadott belügyministeri rendelet! 1 Az egé zségrendöri teendökkel megbizott közegek folytonos felügyeletet gyakorolnak arra, hogy a megromlott vagy az egész ségre és életre közvetlen használat által veszélyessé válható, továbbá az undort okozó éle [mi szerek és italnemüek közárulásra ne bocsájtassanak 2 A n esetekben, midön az eladásra szánt ilynemű éleimi szerek ' italok k á r o s h a t á s t m é g n e m i d é z t e k e l ö, és az árulás akár figyelmeztetés, akár eltiltás utján megakadályozni lehet, e z e n e n y h é b b e l j ;Ü á s alkalmazandó A táp zerek és italok i p a r s z e r ü e l a d á s á n á l azonban, továbbá ott, a hol s z á n d é k o s hamisitás-ismétlés, a rendöri tilalom áthágása vagy már bekövetkezett káros hatás esete forog fenn, m i n d e n k o r l e f o g l a l á fl n a k v a n 4 e l y e 1 Konkolylyal és bükköny nyel kevert liszt árusitása a közegészségügyi törvénybe ütköz ö kihágást képez (Belügyminister 1899 évi 583 sz határozata 3
34 1 2 31026/1876 B M s z Mindazon piacz vagy vásáron kivül eladásra szánt tárgyakat, melyekre vonatkozólag jelen szabályrendelet intézkedik, a rendőri közeg bármikor megvizsgálhatja, gyanusnak tetsző tárgyaknál a szakértő közeget (orvost) értesiti, oly esetben pedig, midőn a kér déses tárgy eltávolitása vagy megmásitása vélelmezhető, abból mutatványt vesz, melyet - lehetőleg a tulajdonos pecsétjével lezárva - a szakértőnek átado 4 A r e n d ő r i k ö z e g e k a l e f o g l a l á s n á l r e n d s z e r i n t s z a k é r t ő k v é l e m é n y e s u t a s i t á s a a l a p j á n j á r n a k e l 5 S z a k é r t ő i k ö z e g e k : a községi és körorvosok Ilyen közegekül tekinthetők nagyobb városokban az éleimi szerek- italok és edényekre nézve a vásári felügyelők, ha ebbeli isme:'' reteikre nézve az erre kirendelt bizottság előtt vizsgát tettek tá rgy a k 6 m i n d e n e s e t b e n l e A k ö v e tk e ző fo g l a l a n d ó k : a) a közvetlen fogyasztásra (tehát nem befőzésre, eltartásra vagy egyébként való feldolgozásra) szánt s árúba bocsátott azon g y ü m ö l c s, mely annyira éretlen, vagy annyira megromlott, hogy az emberi egészségre kártékony lehetne ; b) a z o n t e j, t u r ó, s a j t, k e n y é r v a g y l i s z t n e m ű, mely akár magától, akár az előállítás vagy az eltartás helytelen volta, akár pedig hamisitás következtében az emberi eg szségre ártalmassá vált ; c) mindennemű ártalmas g o m b á k ; d) azon é t k e k és i t a l o k, melyek m é r e g t a r t a l o m m a l birnak ; e) a r o t h a d á s n a k indult vagy oly h ú s és h ú s k é s z i t m é n y, mely az élő állatban jelen volt betegség következtében az azt elfogyasztók egészségére ártalmas lehetne ; f) azon z s i r, o l a j, v a j, mely annyira meg van romolva, vagy akként van meghamisitva, hogy emberi étkekhez használva, az egészségre ártalmas lehet ; 12 81026/18'76 B M sz 35 g) azon ' g a b o n a n e m ű e k, melyek közé az emberi egész ségre ártalmas hatású növénymagvak vannak vegyülve, vagy pedig azon g a b o n a l i s z t és b u r g o n y a, mely egyébként annyira meg van romolva, hogy felhasználása az emberi egész ségre ártalmas lehet ; hj az eladásra vagy kimérésre szánt oly i t a l o k, melyek annyira el vannak romolva, vagy akként vannak készitve vagy meghamisitva, hogy azok mértékletes használata is az emberi egészségre kártékony hatást gyakorolhat ; i) mindazon eladásra szánt é t k e k, é l e l m i s z e r e k é s i t a l n e m ű e k, melyeknek előállitása, árulása vagy kiszolgáltatása körül a megfelelő tisztasági szabályok annyira elhanyagoltatnak, hogy a nevezett tárgyak undort gerjesztőkké válnak, vagy a melyek nek az emberi egészségre egyébként ártalmas voltát a szakértő közeg indokolja 7 Ha a lefoglalás szakközeg közbejötte nélkül történt, ugy annak megérkeztével a lefoglalt tárgyak közül azok, melyek egész ségi tekintetben kifogás alá nem vétetnek, az illetőknek vissza adandók, illetőleg további elárusitásuk nem akadályozandó 10 Az éleimi szereken és italokon ki vül a rendőri közeg fel ügyelete alatt áll és a s z a k k ö z e g u t a s i t á s a f o l Y t á n l e f o g l a l a n d ó s egyuttal az első foku hatóságnak bejelen tendő, illetve beküldendő : minden eszköz, tárgy és készitmény, mely az emberi életre és egészségre nézve veszélyes lehet, a me!lnyiben azok jogosulatlanul tartatnak, yagy árultatnak ; ilyenek : 1 Minden emberi étel vagy ital készitésére használt e d é n y, melynek anyaga az egészségre általában véve veszélyes lehet, ha az nincs kellőkép veszélymentessé téve 2 A jogosultság nélkül készitett vagy birt m é r e g s z e r e k, továbbá a jogosulatlanul készitett s eladásra szánt oly g y ó g y s z e r e k, melyeknek készítése és eladása megszoritó rendeletek által van korlátolva 3*
36 13 111005/1894 B M sz 3 Minden s z ö v e t és k é s z i t m é n y, melynek készitésé hez vagy festéséhez erősen ható m é r g e k használtatnak, ha azokban a méreganyag az emberi életre, vagy egészségre kár tékonynyá válható mennyiségben és minőségben még mindig jelen van 4 Ha eladásra szánt valamely r u h a, á g Y n e m ü v a g r e g y é b h a s z n á l a t i t á r g y r Ó l kiderül, hogy r a g á l y o s b e t e g által használtatott és ezután kellőleg nem fertőtlenit tetett 13 A gyógyszerek, gyóqyszerfélék, mérgek és méreglartalmú anya gokkal való kereskedés tárgyában, a m kir belüqyministernek 1895 janudr hó 14-én 111005/94 sz alatt kelt körrendeletével kiadott Szabályrendelet A gyógyszerek, gyógyszerfélék, mérgek és méregtartalmu anyagok a jelen rendelethez kapcsolt L, IL, III, IV és V számok kal jelzett táblázatokba sorozlatnakl 2 Az I táblázatban foglalt és kizárólagosan gyógyczélokra használt szereket a közönség számára csakis gyógyszertári jog élvezetében és gyakorlatában levő g y ó g y s z e r é s z e k tarthat ják és árusithatják el Vegygyárosok és gyógyszeráru-kereskedők azonban vegygyáraknak, gyógyszerárú-üzleteknek és nyilvános gyógyszertáraknak e szereket, mint áruczikkeket, bármily mennyi ségben eladhatják 3 A II táblázatban foglalt gy6gyszerféléket, a melyek ipari és házi czélokra is szükségesek, a gyógyszerészeken kivül csakis d r o g u i s t á k tarthatják, de az utóbbiak a táblázatban meg jelölt súlymennyiségen alul, vagy annál kisebb részekre osztva a közönség számára ki nem szolgáltathatják A melyeknél a sulymennyiség kitüntetve nincs, azok bármely mennyiségben el árusithat6k 1) Az I, II, III és IV számokkal jelzett táblázatok közlése - mintho,y azok a csendőrséget egyáltalán nem érdeklik, - e helyütt mellőztetik 13 1 1 1005/1894 B M sz 4 37 A III táblázatban foglalt, gyógyszerként is használt szereket, melyek ipari és gazdászati és más czélokra is használtatnak, k e r e s k e d ő k i s elárusithatják a 5 A IV táblázatban foglalt erősebb hatásu gy6gyszeranyagok, melyek más czélokra is használtatnak, a megállapitott sulymeny nyiségben és ezen felül, de a megengedett legkisebb súlymennyiség nél kisebb részekre nem osztva, azon gyógyszerek pedig, melyeknél súlymennyiség megállapitva nincsen, bármely súlymeny nyiségben, a fennálló 6vszabályok megtartása mellett, kereskedők által is elárusithat6k a 6 Az V táblázatban foglalt szigorúan vett mérgeket droguisták vagy oly bejegyzett czégű kereskedők tarthatják, kik mérgek eladá sára a belügyministertől engedélyt nyertek és azokat c s a k h a t ó s á g i 'El n g e d é l y r e szolgáltathatják ki 7 Az V táblázatbanl foglalt szereket a kereskedők egyéb áruk tól elkülönitett helyen, zár alatt tartani és őrizni tartoznak s csak hatósági engedély és a vevőnek átvételi elismervénye mellett adhatják el Minden eladásnál az eladás napja, a vevőnek neve és fog lalkozása, valamint az eladott méreg minőségének és mennyiségé nek megnevezése, végül a hatósági engedély száma és kelte sza bályszerű kereskedelmi könyvbe bejegyzendő 1 Az V táblázatban foglalt mérgek a következők : Acidum arsenicosum (egérkő, patkányméreg) Aqua amygdalar amar (keserü mandula-viz) Aqua laurocerasi (borostyán-meggyviz) Auripigmentum (operment) Cobaltum Hyd l'argyrum bichloratum (szublimát, szerecsika, maróbigany) Hydrargyrum oxi datum rubrum (vörös kéneső) Kalium cyanatum (cziánkáli) Oleum amygdal amar aetb (illó, keserü mandula-olaj) Oleum laurocerasi aetb (illó, borostyán meggy elaj) A t ö b b i t á b I á z a t o k c s e k é l Y f o n t o s s á g u k n á l f o g v a n e m v é t e t t e k f e l
13 1 1 1005/1894 B M sz - 14 13808/1893 B M sz 9 ÚVó és gyógyitó czélokra szolgáló titkos szereket, továbbá elkészített összetett gyógyszereket, még ha az egészségre ártalmat ian szerekből állanak is, gyógyszerként árulni és aladni tilos 10 Az e szabályrendele be foglalt bármely rendelkezés megsze gése, a mennyiben súlyosabban büntetendő cselekményt nem állapit meg, kihágás, mely 15 napig terjedhető elzárá ssal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő1 E kihágások eseteiben az eljárást a belügyministerium által 1880 évi 38549 szám alatt kibocsátott rendelet szabályozza A mennyiben pedig oly kihágás követtetnék el, a mely az 1879 évi XL t-czikk rendelkezéseibe ütközik, az eljárás tekintetében ugyan ezen törvényczikk rendelkezései is irányadók A fennebbi büntetésen felül az illetőtől a belügyminister által adott engedély meg is vonható 1 1 A szabályrendelet 1895 évi február hó l-én lép hatálybar mikor is az 1875 évi 26033 sz belügyministeri rendelet hatályát veszti a 14 A maszlag elárusitásának korlátozása tárgyában 1893 február kr) 23-án 13808 sz a kiadott belügyministeri rendelet Tapasztaltatott, hogy a m a s z l a g, a melynek használata a halászati törvény (1888 : XIX t-cz 23 ej pontja) által tiltva van, gyakran orvhalászatra használtatik ; továbbá, hogy ugyan zeo anyaggal a sört is hamisitani szokták a felmerülő veszélyek és szerencsétlenségek elháritása czéljából elrendelem, hogy a maszlagnak csakis a droguisták által való elárusitása engedtetik meg s annak eltartása, elárusitása, valamint kiszolgáltatása körüt a mérgekre nézve fennálló szabályok mérvadók l Azon gyógyszerész, aki gyószertárában-a mérges szerek tartására vonat kozó szabályokat megszegi, az 1879 : XL tör ényczikk 108 -ába ütköző< kihágás t követi el, a melynek elbirálása a kir járásbiróság hatáskörébe tartozik (Belügyminister 1898 évi 711 sz határozata) 15 23542/1895 B M sz -15 Ragadozó és kártékony állatok mérgezésénél kö'vetendö eljárás szabályozása tárgyában hadoit, 1895 április hó 3-án 23542 sz a kelt belügyminisferi rendelet 1 Ragadozó vagy kártékony állatoknak méreg által való pusz titása csakis hatósági engedély alapján eszközölhető 2 A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a törvényhatóság első tisztviselője, az elsőfokú egészségügyi hatósági meghallgatása után utalványt ad az esetről-esetre megállapitandó mennyiségü méreg kiszolgáltatására, melynek alapján az engedélyezett méreg:; mennyiség az illetőnek orvosi vényre a gyógyszerész által kiszol gáltatható Ezen utalvány kiadása alkalmával az elsőfokú egészségügyi hatósági megszabja egyuttal azon módozatokat, melyeket a méreg kezelése, eltartása, ezek ellenőrzése körül az egyes vidékek sajátos viszonyai között szükségeseknek talál 4 Az engedély annak megnevezésével, hogy az kinek számára: m eg, valamint azon határrészek (hegy, erdő, dülő) meg jelölésével, a m ely ken a mérgezés eszközlése engedélye ve lőn, a községben, valamint a szomszédos községekben és mmdezek hez tartozó puszlák és telepeken is a méreg használatba vétele előtt kellő időben a szokásos módon közhirré teendő, azon figyel meztetéssei, hogy a mérgezett tárgyakhoz hivatlanul hozzányulni, vagy azokat eltulajdonitani a 10 -ban meghatározott büntetés terhe alatt tilos Mérgezett hullák (ló, sertés, birka, kutya), szárnyasok, vér, zsiradék, tojások : erdők sürűjében, csenderesek belsejében s egyéb a mérgezési időszak alatt mivelés alatt nem álló vagy legeltetésre nem használt területeken pedig oly helyekre teendők ki, m elyek a közlekedési utaktól távolabb, a legkisebb távkört 100 méterre sz:'\- datott l Szolgabiróság (rendőrkapitányság)