A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a részajánlattétel lehetőségének az ajánlatkérő általi kötelező biztosításával kapcsolatos kérdésekről (K.É. 2010. évi 67. szám; 2010. június 14.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 379. -a (2) bekezdésének k) pontjában biztosított hatáskörében a Kbt. 50. -ának (3) bekezdésében előírt, a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítására vonatkozó rendelkezés alkalmazása tárgyában figyelemmel a magyarországi jogorvoslati döntésekből, valamint a nemzetközi szakirodalomból, jogalkotásból és joggyakorlatból levonható tapasztalatokra az alábbi útmutatót bocsátja ki. A Közbeszerzések Tanácsa elsődleges célja a jelen útmutató kiadásával a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való sikeres részvételének elősegítése, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési területen történő helyzetbe hozásának egyik fontos eszköze a részajánlattétel lehetőségének ajánlatkérő általi biztosítása. I. Előzmények, a jogszabályi háttér bemutatása A Kbt. 2009. április 1-jét megelőzően hatályos 50. -ának (3) bekezdése akként rendelkezett, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kellett írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A részajánlattétel lehetőségének ajánlatkérő általi biztosítása a 2009. április 1-jét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő mérlegelési jogától függött, amely jog gyakorlásában illetve a részajánlattétel lehetőségének kizárásában pusztán a Kbt. alapelvi rendelkezései (mindenekelőtt a verseny nyilvánosságának elve, valamint az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása) korlátozták. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.-mód.) 20. -a 2009. április 1-jei hatállyal módosította a Kbt. 50. -ának (3) bekezdését. A módosított rendelkezést a Kbt.-mód. 108. -ának (1) bekezdése értelmében a módosítás hatályba lépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. A Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos 50. -ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy - a Kbt. 22. -a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy
2 - a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását; továbbá - amennyiben a beszerzés tárgyának jellege természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. Amint arra a Kbt.-mód. indokolása rámutat, a jogalkotó célja a hivatkozott rendelkezés módosításával az volt, hogy a kis-és középvállalkozások a közbeszerzési eljárások során méretüknél, kapacitásuknál fogva ne kerüljenek indokolatlan versenyhátrányba a nagy ajánlattevő szervezetekkel szemben, illetőleg az ajánlatkérők részesülhessenek a minél szélesebb körű versenyből fakadó előnyökből, amely mind a beszerzési ár, mind a beszerzés tárgyának minősége szempontjából kedvező lehet 1. A Közbeszerzések Tanácsa mindenekelőtt felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy bár a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései már nem tartalmazzák azt a fordulatot, miszerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt a részajánlattétel lehetőségének biztosítása a Kbt. 50. -ának (3) bekezdésében meghatározott kötelező esetkörön túl továbbra is az ajánlatkérők jogában áll. Mi több, a verseny nyilvánossága és az ajánlattevők esélyegyenlősége alapelvi rendelkezésére tekintettel adott esetben kötelessége is az ajánlatkérőnek a részajánlattétel lehetőségének biztosítása. A részajánlattételi lehetőség ajánlatkérő általi kötelező biztosításának az alábbiakban részletezett feltételek szerint meghatározott esetkörein kívül az ajánlatkérőnek tehát különös körültekintéssel kell vizsgálnia minden esetben a részajánlattétel megengedésének lehetőségét a Kbt. hivatkozott alapelvei tiszteletben tartása érdekében. Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy kiírásával biztosítsa annak lehetőségét, hogy a szerződés teljesítésére minél több alkalmas ajánlattevő vehessen részt a közbeszerzési eljárásban 2. A részajánlattételi lehetőség biztosításán keresztül ugyanis a Kbt.-ben alapelvként rögzített verseny elve is hatékonyabban tud érvényesülni. Ezzel összefüggésben utalni kívánunk arra is, hogy a Közbeszerzések Tanácsa korábbi, jelenleg átdolgozás alatt álló a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítéséről szóló ajánlásában általános jelleggel javasolta a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek, hogy az egyes eljárásokban amennyiben lehetséges éljenek a részajánlattétel lehetőségének biztosításával, annak 1 Lásd a Kbt.-mód. 20. -ához fűzött részletes indokolást. 2 Lásd a Döntőbizottság D. 207/24/2009. iktatószámú határozatát.
3 elősegítése érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások kisebb kapacitási lehetőségeik mellett komplexebb beszerzésekre is eséllyel pályázhassanak. Javasolt tehát, hogy a Kbt. 50. -ának (3) bekezdése által nem kötelezett ajánlatkérők is legyenek tekintettel a fentiekre, és az alapelvi rendelkezésekkel nem érintett esetekben is ha azt a beszerzés jellege és a gazdasági ésszerűség lehetővé teszi, biztosítsák a részajánlattétel lehetőségét. A Közbeszerzések Tanácsa az alábbiakban a Kbt. 50. -ának (3) bekezdésében foglalt, a részajánlattétel lehetősége ajánlatkérő általi kötelező biztosításának tényállási feltételeit veszi sorra, utalva a tárgykörben született döntőbizottsági határozatokra is. II. A kötelező részajánlattétel-biztosítási előírások alkalmazása 1. A kötelezett ajánlatkérők köre és az érintett eljárásrendek Amint az a fentiekből megállapítható, a hatályos szabályozás alapján a részajánlattétel biztosítási kötelezettség a Kbt. 22. -a (1) bekezdésének a), b) vagy d) pontja szerinti ajánlatkérőkre vonatkozik. Amint arra a Kbt.-mód. jogalkotói indokolása rámutatott, a részajánlattétel lehetősége ajánlatkérő általi kötelező biztosítása bevezetésének körében indokolt a fokozatosság érvényesítése, arra is figyelemmel, hogy a részajánlattétel lehetőségének kötelező megvizsgálása első körben alapvetően a Kbt. azon ajánlatkérőit kell, hogy érintse, akik a kis- és középvállalkozások számára leginkább elérhető közbeszerzési eljárásokat a legnagyobb számban bonyolítják le 3. A Kbt. 50. -a (3) bekezdésének alapján tehát a következő szervezetek kötelesek beszerzéseiket megvizsgálni abból a szempontból, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a részajánlattétel lehetősége biztosítható-e: - a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; - az állam, az előző pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. (1) bekezdésének a) c) pontjában, valamint (3) bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; 3 Lásd a Kbt.-mód. 20. -ához fűzött részletes indokolást.
4 - a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács. A fent hivatkozott ajánlatkérők kötelesek megvizsgálni a részajánlattételi lehetőség biztosításának feltételeit, és amennyiben a Kbt. 50. -ának (3) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, a részajánlattétel lehetővé tételétől nem tekinthetnek el a közösségi eljárásrend mellett az egyszerű eljárásban sem. A Kbt. 249. -a (2) bekezdésének b) pontja ugyanis rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell többek között a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A 249. (2) bekezdésének s) pontja pedig kimondja, hogy az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részajánlat [50. (3) bekezdés] lehetőségét vagy kizárását. A fentiek alapján tehát, amennyiben a Kbt. 50. -ának (3) bekezdésében foglalt feltételek megvalósulnak, az ajánlatkérőnek az egyszerű eljárásban is biztosítania kell a részekre történő ajánlattétel lehetőségét. Ezt támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata is 4. A részajánlattétel lehetőségének biztosítása kevés kivételtől eltekintve minden eljárási típusban lehetséges, és különösen indokolt lehet a keretmegállapodásos eljárásban. 2. A beszerzés jellegének vizsgálata a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség megállapítása során A Kbt. 50. -ának (3) bekezdése értelmében a kötelezett ajánlatkérőknek csak akkor kell a részajánlattétel lehetőségét biztosítaniuk, ha azt a beszerezni kívánt tárgy jellege lehetővé teszi. A Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozni kívánja, hogy a beszerzés tárgya jellegének vizsgálata során az ajánlatkérőknek minden esetben a konkrét beszerzésük tárgyából kell kiindulniuk. Ennek alapján a beszerzés tárgyának jellegéből következően elkülöníthető egymástól az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése. 5 Ezen beszerzési tárgyaknak a Kbt.-ben megadott fogalmából és szakmai tartalmából következően az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése egymástól alapvetően eltérő tevékenységeket jelentenek. Főszabályként kijelenthető, hogy ha az adott eljárásban az ajánlatkérő több beszerzési tárgyat (tehát például építési beruházást és emellett árubeszerzést vagy szolgáltatás 4 Lásd a Döntőbizottság D. 257/16/2009. iktatószámú határozatát. 5 Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát.
5 megrendelését) kíván beszerezni, az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a részajánlattétel lehetőségét biztosítania kell. Ugyanakkor a konkrét beszerzés összes körülményének ismeretében előfordulhat, hogy az adott beszerzések specialitásai, illetve a beszerzési tárgyak egymással való szoros összefüggése miatt a részajánlattételt a beszerzés tárgyának, illetve tárgyainak jellege nem teszi lehetővé. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai beszerzéshez beüzemelési és képzési feladatok is kapcsolódnak, vagy az, amikor az ajánlatkérő egy összetett beszerzési igényt kíván megvalósítani. Ezen utóbbira szolgálhat példaként az a beszerzés, ahol egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezése (mint szolgáltatási koncesszió) mellett annak felújítása (mint építési beruházás) is a beszerzés tárgyát képezte. Az ilyen jellegű konstrukciók kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság akként foglalt állást, hogy az üzemeltetés, használatba adás esetén általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az üzemeltetőnek kell elvégeznie a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat 6. A Közbeszerzések Tanácsa itt kívánja hangsúlyozni, hogy az ajánlatkérő az egymástól eltérő beszerzési tárgyakat a Kbt. 28. -ában foglaltakra is figyelemmel csak abban az esetben szerezheti be egy közbeszerzési eljárás keretében, ha azok egymással szükségszerűen összefüggenek. Amennyiben az ajánlatkérő által első lépésben elvégzett, a beszerzési tárgyakra vonatkozó vizsgálat arra az eredményre vezet, hogy az adott beszerzési tárgyak szerint a részajánlattételi lehetőség biztosítható, úgy a továbbiakban szintén a beszerzés tárgya jellegének vizsgálatához kapcsolódóan azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes beszerzési tárgyakon belüli elemek jellegüknél fogva lehetővé teszik-e az adott beszerzési tárgyon belül további részek meghatározását. Az adott beszerzési tárgyon belüli további részek megadását indokolhatja például az olyan építési beruházás (például felújítás, bővítés, stb.) beszerzése, amelynél a beszerzés tárgyát képező épületek földrajzilag különböző helyen találhatók, különösen ha például az egyes épületekkel kapcsolatban eltérő munkákat kell megvalósítani 7. Ugyanezen logika mentén, például a különböző élelmiszercsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részajánlattételt az egyes élelmiszercsoportok vonatkozásában a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teheti 8. 6 Lásd a Döntőbizottság D. 257/16/2009. iktatószámú határozatát. 7 Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát. 8 A beszerzés tárgyának, valamint a részek jellegével kapcsolatosan az európai közbeszerzési szabályozásban arra is található példa (lásd Franciaországot), hogy az ajánlatkérőket az egyes részek homogén jellegének biztosítására ösztönzik. Ez azt célozza, hogy olyan részajánlatok kerüljenek kialakításra, melyeket egyneműségük miatt képes egyetlen ajánlattevő megvalósítani (Franciaországban a részajánlatok tartalmáról az ajánlatkérők szabadon dönthetnek, mindazonáltal néhány, a Francia Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által megszabott útmutatással összhangban kell cselekedniük). Ami az egyéb mint például időbeni és földrajzi szempontokat illeti: abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés értelmében a beszerzések teljesítése másmás időpontban történik, vagy a kivitelezés nagy területre terjed ki vagy földrajzilag elkülönül, a részajánlattételi lehetőség biztosítása különösen indokolt lehet az azonos jellegű részelemek esetében.
6 3. A gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőség vizsgálata a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség szempontjából A Kbt. 50. -ának (3) bekezdése értelmében a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség harmadik vizsgálandó elemét az jelenti, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása nem ellentétes-e a gazdasági ésszerűséggel. Amennyiben az ajánlatkérő az 1. pontban foglaltak alapján megállapította, hogy a Kbt. 50. -ának (3) bekezdése (illetve a Kbt. további ezen rendelkezésre visszahivatkozó szabályai) szerint a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítását előíró szabály személyi körébe tartozik, továbbá úgy ítélte meg, hogy a beszerzésének nincs olyan specialitása, amely miatt a beszerzése tárgyának (illetve tárgyainak) jellege ne tenné lehetővé a beszerzés tárgyán belül részek meghatározását, azt köteles tehát megvizsgálni, hogy a részek képzése nem ellentétes-e a gazdasági ésszerűséggel. Mindenekelőtt hangsúlyozni szükséges, hogy a gazdasági ésszerűség fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, így azt minden esetben a konkrét beszerzés tárgyához kapcsolódóan kell vizsgálni. Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági ésszerűség csak a beszerzés megvalósításához szervesen kötődő objektív okok alapján állapítható meg. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a gazdasági ésszerűség körében felhozott indokok nem lehetnek pusztán az ajánlatkérő érdekkörébe tartozó szervezési, koordinációs indokok (például, hogy az ajánlatkérőnek kevesebb ajánlattevővel kelljen a szerződés teljesítése során kapcsolatot tartania), tekintettel egyrészt arra, hogy ezek minden olyan esetben fennállnak, amikor a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő részekre bontja, másrészt arra, hogy a részajánlattétel korlátozása által elérhető előnyök ebben az esetben általában jóval kisebbek (ráadásul kizárólag az ajánlatkérő oldalán jelentkeznek), mint a verseny korlátozásával járó hátrányok (kis- és középvállalkozások kiszorulása a versenyből, árfelhajtó hatás). A gazdasági ésszerűség fogalmát ugyanis a közbeszerzési eljárások céljával összefüggésben kell megítélni, vagyis annak fényében, hogy a beszerzések feltételrendszere oly módon kerüljön kialakításra, hogy annak alapján az ajánlatkérő azt az ajánlattevőt válassza ki a szerződés teljesítésére, aki a lehető legszélesebb körű verseny eredményeként, legkedvezőbb feltételek mellett megtett ajánlatot nyújtotta be. Alapvetően ezt a célt segíti elő (a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása mellett) a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítására vonatkozó szabály. A fentiek alapján nem fogadható el az az ajánlatkérői érvelés, mely szerint a részekre történő ajánlattétel kizárása azért ésszerűbb megoldás gazdasági szempontból, mint a részajánlattétel biztosítása, mert az egyik beszerzési tárgyra biztosan csak akkor kap ajánlatot, ha azt egy másik beszerzési tárggyal is összekapcsolja 9. Ezzel szemben a beszerzés tárgyának részekre bontása ellentétes lehet a gazdasági ésszerűséggel akkor, ha például a szolgáltatás megrendelése körében nevesített egyes 9 Lásd a Döntőbizottság D. 471/16/2009. iktatószámú határozatát.
7 részfeladatok (például egy projekt ellenőrzéséhez kapcsolódó felügyeleti, ellenőrzési tevékenységek ellátása a projekt egyes területein) arra tekintettel képeznek szoros egységet, hogy a projekt különböző aspektusokból történő vizsgálata nem választható szét, vagyis az egyes ellenőrzési részfeladatok nem önállóak, hanem a projekt egységes szempontú ellenőrzésének részét képezik 10. III. A részajánlat biztosításával kapcsolatban felmerülő egyéb kérdések A Közbeszerzések Tanácsa azt javasolja az ajánlatkérőknek, hogy amennyiben a Kbt. rendelkezései alapján a részajánlattétel biztosítása kötelező, illetve ha a részajánlattétel kötelező biztosítása a Kbt. tételes rendelkezéséből ugyan nem következik, azonban azt az ajánlatkérő a verseny nyilvánosságának, illetve az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításának érvényesítése céljából azt lehetővé tette, adott esetben köteles az alkalmassági feltételeket a Kbt. 69. -ának (3) bekezdésére is tekintettel a beszerzés értékéhez igazítottan, arányosan meghatározni, másfelől pedig célszerű lehet részajánlatonként eltérő bírálati szempontokat meghatározni. Előfordulhat ugyanis, hogy ezen ajánlattevői kör csak a beszerzés egyes részeihez igazított, arányos bírálati, illetve alkalmassági szempontok kikötése mellett lesz képes ajánlatot tenni, illetve a szerződést a későbbiekben teljesíteni. Ebben a körben javasolt továbbá, hogy az ajánlatkérők az esetlegesen előírt ajánlati biztosíték mértékét is a beszerzés egyes részeire vonatkozóan, az adott beszerzési résszel arányosan, tehát alacsonyabb mértékben határozzák meg. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy amennyiben az ajánlatkérő biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, a bírálati részszempontok körében nem értékelheti, hogy az ajánlattevő hány részre tesz ajánlatot, tekintettel arra, hogy egy ilyen jellegű ajánlatkérői előírás a részajánlattétel Kbt.-beli szabályozásával nem összeegyeztethető. A Kbt. 99. -ának (2) bekezdéséből következően ugyanis, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötnie, azaz a részek gyakorlatilag teljesen önállóan kezelendőek, és adott esetben az ajánlattevő többi részajánlatától függetlenül értékelendőek. Megjegyezzük továbbá, hogy az ajánlatkérőnek mind a közösségi eljárási rendben meghirdetett közbeszerzési eljárást megindító felhívásban, mind pedig az egyszerű eljárást megindító ajánlattételi felhívásban meg kell jelölnie, hogy a részajánlattétel lehetőségét biztosítja-e (lásd a 1564/2005/EK rendelet 2. számú mellékletének II.1.8. pontját, valamint az 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet 3. számú mellékletének II.1.7. pontját). Az ajánlatkérőnek a hirdetménymintában amennyiben a részekre történő ajánlattétel lehetőségét biztosítja azt is meg kell jelölnie, hogy az ajánlatok egy részre, egy vagy 10 Lásd a Döntőbizottság D. 483/24/2009. iktatószámú határozatát.
8 több részre, vagy pedig valamennyi részre benyújthatók-e. A hirdetményminta szövege rögzíti, hogy az ajánlatkérő ez utóbbi vonatkozásban csak egy lehetőséget jelölhet meg. Megjegyezzük, hogy amennyiben az ajánlatkérő a valamennyi részre rovatot jelöli meg, ez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevők kötelezve lennének arra, hogy minden részre ajánlatot nyújtsanak be, ha ugyanis az ajánlatkérő biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, az ajánlattevők kizárólagos döntési kompetenciájába tartozik, hogy hány részre nyújtanak be ajánlatot. Másfelől, a Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy főszabály szerint a részajánlattétel lehetővé tétele esetén is minden esetben biztosítaniuk kell a valamennyi részre történő ajánlattétel lehetőségét. A joggyakorlatban kialakult álláspont szerint ugyanis csak a közbeszerzés egészéhez viszonyítva lehet a részekre történő ajánlattételt biztosítani, ami egyben azt is jelenti, hogy a közbeszerzés egészére történő ajánlattételt nem lehet kizárni 11. Mindazonáltal felhívjuk a figyelmet, hogy az OECD Iránymutatás a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépéshez című tanulmányában a részajánlattétel biztosításának ösztönzése mellett rámutat arra is, hogy az ajánlatkérőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a részajánlattételi lehetőség nem megfelelő (például túlságosan kiszámíthatóan történő) alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy az ajánlattevők egymás között megállapodjanak az egyes részekre történő ajánlattétel tekintetében, korlátozva ezzel a versenyt 12. Megjegyezzük, hogy egyes uniós tagállamok szabályozása is tükrözi a fenti megállapítást. A francia közbeszerzési szabályozás például előírja, hogy az ajánlatkérő megtagadhatja a részajánlattétel lehetőségének biztosítását abban az esetben, ha ezzel kockáztatná a verseny kialakulását 13. Amennyiben tehát egy meghatározott piacon korlátozott számú résztvevő van jelen, az egyes részek számának nem megfelelő meghatározása csorbíthatja, vagy szélsőséges esetben ki is zárhatja a versenyt. A Közbeszerzések Tanácsa ezért felhívja a figyelmet, annak fontosságára, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzés kiírását megelőzően alaposan felmérjék a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeit, és e körben a potenciális ajánlattevők számát, nagyságrendjét. Javasolt, hogy az ajánlatkérők a részajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén legalább eggyel több részt határozzanak meg a beszerzésük tárgya körében, mint ahány általuk ismert piaci szereplő érdekelt lehet az adott beszerzésben. Ezáltal az ajánlatkérők elősegíthetik a potenciális ajánlattevők közötti hatékonyabb verseny érvényesülését. 11 Lásd a Fővárosi Bíróság 25.K.33.508/2005/9. számú ítéletét. 12 Lásd az OECD Guidelines For Fighting Bid Rigging In Public Procurement - Helping Governments To Obtain Best Value For Money című tanulmány 5. oldalát; http://www.oecd.org/dataoecd/27/19/42851044.pdf (a tanulmány nem hivatalos magyar nyelvű verziója az alábbi linken érhető el: http://www.oecd.org/dataoecd/21/3/45263580.pdf) 13 Lásd a francia Közbeszerzési Kódex 10. cikkét (2006-os kiadás) (Code des Marchés Publics, Édition 2006); http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/http://www.hm-treasury.gov.uk/d/pbr08_economicengine_2390.pdf