A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. november 13., csütörtök 130. szám Ára: 420, Ft TARTALOMJEGYZÉK 115/2003. (XI. 13.) FVM r. A Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl........... 9812 73/2003. (XI. 13.) GKM FVM e. r. Az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló 52/2003. (VIII. 15.) GKM FVM együttes rendelet módosításáról... 9816 53/2003. (XI. 13.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 9816 54/2003. (XI. 13.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 9820 55/2003. (XI. 13.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 9823 56/2003. (XI. 13.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 9825 1114/2003. (XI. 13.) Korm. h. Államtitkári juttatások biztosításáról....................... 9827 103/2003. (XI. 13.) ME h. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagjainak megbízásáról................................. 9828 12/2003. (XI. 13.) MeHVM h. Helyettes államtitkár kinevezésérõl........................ 9828 Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye......... 9828 A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye........ 9829 A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye........ 9834 Helyesbítés............................................. 9840 Oldal

9812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelete a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl Összhangban az Európai Unió (a továbbiakban: EU) agrárpolitikai célkitûzéseivel, a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl, és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 45. (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fogalommeghatározások 1. A rendelet alkalmazásában: a) Fizikai blokk: a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. b) Blokkazonosító: a fizikai blokkok egyedi és egyértelmû megjelölésére szolgáló betûvel vegyes számsorozat. c) Ortofotó: a rendelet céljainak megfelelõ pontosságú méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerûen átdolgozott légifelvétel. d) Nagyon nagy felbontású ûrfelvétel: a földfelszínt 1,5 méter felbontásnál finomabban ábrázoló ûrfelvétel. e) Mezõgazdasági parcella: összefüggõ mezõgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelõ egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt, beleértve a pihentetett és a mezõgazdasági területek erdõsítési programjában résztvevõ területeket is. f) Fizikai blokktérkép: egy vagy több fizikai blokk adattartalmának együttes megjelenítése analóg vagy digitális formában. g) Támogatható terület: a fizikai blokkon belül azon területek összege, melyekre földterülethez kapcsolódó támogatás jogosan igényelhetõ. h) Távérzékeléses ellenõrzés: a támogatási kérelmekben szereplõ adatok valódiságának és a pályázati eljárást követõen kötött szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata az ûr- és légifelvételek objektív adatainak kiértékelésével. i) Kataszteri fedvény: az ingatlan-nyilvántartási térkép olyan nem hiteles digitális másolata, mely csak a földrészlet-határokat és a helyrajzi számokat tartalmazza. j) Tematikus réteg: a térinformatikai rendszer részét képezõ, logikailag összetartozó adatokat tartalmazó részhalmaz (pl. agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekben részt vevõ mezõgazdasági parcellák tematikus rétege). 2. (1) A Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) a törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos állami tulajdonú országos azonosító rendszere. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárások során a MePAR adattartalmát kell használni. (3) A földterület-azonosítás hivatkozási alapja a fizikai blokk, és ezen belül történik a mezõgazdasági parcellák megjelölése. (4) A MePAR fizikai blokkrendszere térképi megjelenítésének képi háttere az ortofotó vagy nagyon nagy felbontású ûrfelvétel. (5) A MePAR mûködésének alapja egy térinformatikai rendszer és annak adatbázisa. (6) A MePAR térinformatikai rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben kell elkészíteni, és meg kell felelnie az 1:10 000-es méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának. 3. A MePAR-t az Európai Unió szabályozásával összhangban úgy kell létrehozni és mûködtetni, hogy: a) lehetõvé tegye a támogatás alapját képezõ mezõgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének rögzítését, és területük meghatározását; b) biztosítsa a 2. (1) bekezdésében meghatározott támogatásokra vonatkozóan benyújtott kérelmek adminisztratív ellenõrzéséhez (területi túligénylések és kettõs igénylések kiszûrése, kifizetési jogcímek közötti kereszt-ellenõrzések), továbbá a távérzékeléses- és/vagy helyszíni ellenõrzéséhez szükséges 4. (1) bekezdése szerinti alapvetõ adatokat; c) alkalmas legyen Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH) benyújtott kérelmek és pályázatok kezeléséhez szükséges térinformatikai alapok biztosítására; d) tegye lehetõvé a külön jogszabályok alapján engedélyezett, támogatásra jogosult területek cseréjének nyilvántartását; e) megállapítható legyen a kataszteri fedvényen szereplõ földrészletek és a fizikai blokkok kapcsolata.

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9813 A MePAR adattartalma 4. (1) A MePAR alapvetõ adatai: a) a fizikai blokkok határvonalai; b) a fizikai blokkon belül a meghatározó mûveléstõl eltérõ és a támogatásra nem jogosító területek határvonalai; c) a támogatható és nem támogatható területek mértéke; d) a blokkazonosító; e) ortofotó vagy nagyon nagy felbontású ûrfelvétel. (2) A MePAR további összetevõi a külön jogszabályokban megfogalmazott támogatási jogcímeknek megfelelõ tematikus rétegek, valamint a kataszteri fedvény. A fizikai blokkok meghatározása 5. (1) A fizikai blokk a földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások céljára kialakított, a mezõgazdasági mûvelés szempontjából hosszabb távon állandó, terepen azonosítható határokkal (pl. utak, vasutak, csatornák, töltés, erdõszél, fasor stb.) rendelkezõ összefüggõ földterület. Egy fizikai blokkban több mezõgazdasági parcella lehet és több ügyfél is gazdálkodhat. (2) A fizikai blokkban a 4. (1) bekezdés b) pontjában foglalt határvonalakat csak akkor kell kialakítani, ha az általuk határolt terület 0,1 hektár vagy annál nagyobb. Az így kialakított területekhez területadat is tartozik. (3) A fizikai blokk meghatározása távérzékeléses és szükség szerint helyszíni adat-felvételezésen alapul. A fizikai blokkon belül a különbözõ mezõgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdõ, halastó, mozaikos mûvelés), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek elkülönítése az adat-felvételezés idõpontjában fennálló tényleges mezõgazdasági mûvelés szerint történik. (4) Nem támogatható az a terület, mely egyetlen földterülethez kapcsolódó támogatásnak sem alapja. (5) A fizikai blokktérkép minden önállóan elkülönített területet ábrázol és ezekhez a 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti területadat is megjeleníthetõ. A fizikai blokktérkép az áttekinthetõségtõl függõen a kataszteri fedvényt is tartalmazza. 6. (1) A földterülethez kapcsolódó támogatási kérelmek térképi alapját minden évben a 4. (1) bekezdésében foglalt adatok elõzõ év december 31-i állapotban lezárt törzsállománya képezi, amely a kataszteri fedvénnyel együtt az MVH-nak átadásra kerül. (2) A 3. szerinti eljárásokhoz az (1) bekezdés alapján meghatározott törzsállomány adatait kell használni. 7. (1) A MePAR programszerû felújítását és változásvezetését biztosítani kell. (2) A 4. (1) bekezdésében foglalt adatok programszerû felújítását 2004-tõl kezdõdõen évente az ország területének legalább egyharmad részére kell végrehajtani új adatfelvételezés segítségével oly módon, hogy a felújítás az ország egész területére vonatkozóan három évente legalább egyszer megtörténjen. A felújítást az 5. -ban foglalt követelményeknek megfelelõen kell elvégezni. Az ennek alapján szükséges változtatásokat a törzsállomány másolati példányán kell átvezetni. (3) A 4. (2) bekezdésében foglalt kataszteri fedvény aktualizálását a támogatható területek vonatkozásában évente a földhivatalok végzik. Ennek a MePAR adatbázisba történõ bedolgozásáról a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) gondoskodik. (4) A változásvezetési eljárás bejelentésre vagy hivatalból indul. A bejelentésre induló változásvezetési eljárást az ügyfél abban az esetben kérelmezheti, ha õt a támogatási eljárás során a blokk-kialakítás miatt érdeksérelem érné. A bejelentéseket az arra rendszeresített 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani az MVH illetékes megyei hivatalához. Az évente október 1-jéig benyújtott bejelentésekben foglalt, az MVH által elfogadott változások átvezetésre kerülnek és a következõ évi kérelmezéseknél már felhasználhatók. (5) Az MVH saját hatáskörben hivatalból felülvizsgálhatja a fizikai blokkokat és szükség szerint kezdeményezi a 4. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt adatok módosítását. (6) Az ügyfél köteles az MVH felé bejelenteni az általa végrehajtott, illetve az õt érintõ, a 4. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt adatokkal kapcsolatos változásokat. A bejelentést az erre rendszeresített 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az MVH illetékes megyei hivatalához. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit a kérelmezõ viseli. Üzemeltetés 8. (1) A MePAR országos térinformatikai adatbázisát a FÖMI hozza létre és az MVH részére mûködtetésre átadja. A MePAR tulajdonosi jogait az MVH gyakorolja.

9814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám (2) A MePAR mûködtetésében a FÖMI a következõ feladatokkal vesz részt: a 4. (1) bekezdése szerinti alapvetõ adatok éves változásvezetése és felújítása, az évenkénti támogatás igényléscsomag részét képezõ blokktérkép mellékletek minden gazdaságra egyedileg történõ elõállítása, valamint az MVH által kiválasztott területekre a területalapú támogatási kérelmek táblánkénti, távérzékeléses ellenõrzése és annak dokumentálása. Az átadott feladatok részletezésérõl az MVH és a FÖMI delegálási szerzõdést köt. (3) A MePAR országos térinformatikai adatbázis változásvezetésének, felújításának és üzemeltetésének költségeit az MVH delegált feladatok keretében biztosítja. Az MVH viseli a feladata ellátásához szükséges földmérési állami alapadatok külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díját. A MePAR adatbázisából teljesíthetõ szolgáltatások és azok díjai 9. (1) A MePAR 4. (1) bekezdés szerinti adatbázisát és a kataszteri fedvényt csak az MVH, és a törvény vagy a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete felhatalmazásával rendelkezõk kezelhetik és szolgáltathatnak abból adatokat, a (2) bekezdés kivételével arról harmadik fél számára másolat nem készíthetõ. (2) A törvény 36. (1) bekezdésében foglaltak esetében a kérelmezõ által kitöltött, a kérelem mellékletét képezõ A3-as egyedi blokktérképrõl saját archiválás céljára a kérelmezõ egy példányban másolatot készíthet. (3) A blokktérképek igazgatási szolgáltatási díját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák. (4) Az MVH a törvény 36. (1) bekezdése szerinti eljárásai során a MePAR alapvetõ adatait és a kataszteri fedvényt szolgáltathatja. (5) A törvény 36. (1) bekezdésében foglalt más célú adatfelhasználás esetén a 4. (1) és a 4. (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatása az adatgazdával kötött szerzõdés alapján történhet. (6) A MePAR alapvetõ adatainak és a kataszteri fedvénynek szolgáltatása analóg és digitális formában történhet. Záró rendelkezések 10. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1. számú melléklet a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelethez Gazdálkodó neve:... Ügyfélregiszteri száma: Bejelentés a fizikai blokk határainak módosítására A kérelmezõk az õket érintõ fizikai blokkokra vonatkozóan akkor jogosultak bejelentést tenni az MVH felé, ha õket a támogatási eljárás során a blokk-kialakítás miatt érdeksérelem érné. Egy bejelentõ lapon csak egy fizikai blokk szerepelhet. A bejelentéshez kötelezõ az MVH által biztosított aktuális A/3-as blokktérkép melléklése a bejelentés tárgyának egyértelmû rajzi feltüntetésével. A fizikai blokk azonosítója: A bejelentés részletes leírása. A bejelentés tárgyát az MVH által biztosított aktuális A/3-as blokktérképen egyértelmûen be kell rajzolni, a rajzra sorszámmal kell hivatkozni.

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9815 Indoklás: miért szükséges a kért változtatás? A bejelentést az MVH illetékes megyei hivatalához folyamatosan lehet eljuttatni. A bejelentést az MVH a Földmérési és Távérzékelési Intézet mûszaki véleményének figyelembevételével elbírálja. A döntésrõl a gazdálkodót az MVH az elbírálástól számított 30 napon belül határozattal értesíti. A következõ évi kérelmezéshez az évente október 1-jéig benyújtott bejelentésekben foglalt, az MVH által elfogadott változások kerülnek átvezetésre. 2. számú melléklet a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelethez Igazgatási szolgáltatási díjak Másolat a MePAR egyedi fizikai blokktérképeirõl Tételszám Az adat megnevezése Egysége (formátum) Díjtétel (Ft) 1. Ortofotó alapú blokktérkép kataszteri fedvény A3 3 000 nélkül 2. Ortofotó alapú blokktérkép kataszteri fedvénnyel A3 5 000 3. Ortofotó alapú áttekintõ blokktérkép kataszteri A0 40 040 fedvény nélkül 4. Ortofotó alapú áttekintõ blokktérkép kataszteri A0 48 400 fedvénnyel Megjegyzések: Az adatszolgáltatás analóg és digitális formában is történhet.

9816 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 73/2003. (XI. 13.) GKM FVM együttes rendelete az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló 52/2003. (VIII. 15.) GKM FVM együttes rendelet módosításáról Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. -a (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. (1) Az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló 52/2003. (VIII. 15.) GKM FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 37. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével 2003. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 11. függeléke. (2) Az R. 37. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az e rendelet 29. -ának (6) bekezdése és 1. számú melléklete 2003. december 1-jén lép hatályba. (3) Az R. 37. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A rendelet 1 28. -ai, 29. -ának (1) (5) és (7) (8) bekezdése, 30. -a, 31. -ának (1) (8) bekezdése, 33. -ának (7) bekezdése, 38. -ának a) és b) pontjai, valamint 2 4. számú mellékletei a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a rendelet 31. -ának (9) bekezdése, 32. -a, 33. -ának (1) (6) bekezdése, 34 36. -ai és az azokhoz tartozó alcím, 38. -ának c) és d) pontjai és 5 6. számú mellékletei, valamint az állatszállításról szóló 13/1999. (IV. 28.) KHVM FVM együttes rendelet. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 53/2003. (XI. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Pesterzsébet Önkormányzata Képviselõ-testületének az állattartás rendjérõl szóló 5/2000. (IV. 7.) sz. rendelete 4. (6) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság a Pesterzsébet Önkormányzata Képviselõ-testületének az állattartás rendjérõl szóló 5/2000. (IV. 7.) sz. rendelete 4. (3) bekezdése, valamint 7. (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó álláspontja szerint Pesterzsébet Önkormányzata Képviselõ-testületének az állattartás rendjérõl szóló 5/2000. (IV. 7.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. (3) és (6) bekezdése, valamint 7. -a a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 12. (1) és (2) bekezdésével, valamint 22. d) pontjával ellentétesen szabályozta az állattartás feltételeit a társasházak vonatkozásában. A Tht. rendelkezései alapján ugyanis nem minõsül helyi közügynek, hogy egy társasházban lakásonként hány eb és milyen feltételek között tartható: az a lakók belsõ viszonya körébe tartozó kérdés. Így az Ör. a Tht.-be ütközõen teszi lehetõvé a szomszédok számára, hogy indokolás nélkül megtagadják a hozzájárulást az ebtartáshoz, ha a társasház házirendje nem korlá-

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9817 tozza az ebtartást, valamint ha nem írja elõ a szomszédok hozzájárulását. Az indítványozó ezen túlmenõen úgy véli, hogy az Ör. 4. (3) és (6) bekezdése ellentétes a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 100. -ával és 191. (1) bekezdésével, mivel az Ör. 4. (3) bekezdése a Ptk.-val ellentétben nem tartalmazza a zavarás vonatkozásában a,,szükségtelen jelzõt, valamint az Ör. 4. (6) bekezdése a polgármester és nem a jegyzõ számára biztosít döntési jogkört a zavarás esetére. Mindezek alapján az Ör. támadott rendelkezései az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését sértõ módon szabályozták az állattartás rendjének a kérdését. Emellett az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság a 23/2000. (VI. 28.) AB határozatában kifejtettekre. Az indítványozó úgy véli, hogy az egyes személyeknek biztosított túl széles mérlegelési jog a tulajdonjog korlátozását eredményezi, s az Alkotmánybíróság az általa hivatkozott határozatában épp arra mutatott rá, hogy a széleskörûen megkövetelt hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelent. Kifejtette továbbá az indítványozó, hogy az Alkotmánybíróság e határozata arra is rámutatott, hogy a társasházak esetén a lakók egymás közötti viszonyainak szabályozása nem minõsíthetõ helyi közügynek. Az indítványozó álláspontja szerint a jogegyenlõséget azért sértik az Ör. támadott rendelkezései, mert míg a Ptk. 100. -ának hatálya alatt csak szükségtelen mértékû zavarás esetén léphet fel a másik fél magatartása ellen a szomszéd, addig az Ör. a hozzájárulás megtagadását szükségtelen zavarás nélkül is lehetõvé teszi a szomszéd számára. Végül az indítványozó kifejtette, hogy az Alkotmány jogállamiságot és jogbiztonságot deklaráló 2. (1) bekezdésével is ellentétesek az Ör. támadott rendelkezései, mert ezen elveket sérti meg az önkormányzat, ha törvényeket figyelmen kívül hagyva, magasabb szintû jogszabállyal ellentétesen szabályoz egy életviszonyt. II. Az Alkotmánybíróság határozata meghozatala során az alábbi jogszabályokra volt figyelemmel: Alkotmány:,,2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.,,13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.,,44/a. (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A Tht. indítványozó által hivatkozott rendelkezései:,,12. (1) A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz fûzõdõ joga és törvényes érdeke sérelmével. (2) Az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban levõ lakás használatának, hasznosításának szabályait a társasház céljának, mûködésének megfelelõen.,,22. A közgyûlés határoz (...) d) a házirend megállapításáról, A Ptk. indítványban hivatkozott rendelkezései:,,100. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.,,191. (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzõtõl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:,,4. (...) (3) Az állatot az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmának zavarása (zaj, bûz stb.) nélkül kell tartani. (...) (6) A polgármester a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.,,7. (1) Többlakásos épületben lakásonként az eb méretétõl (testtömegétõl), fajtájától és korától függetlenül egy darab eb és annak szaporulata tartható legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül. (2) Különálló családi házas ingatlanonként az eb méretétõl (testtömegétõl), fajtájától és korától függetlenül kettõ darab eb és annak szaporulata tartható legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül. (3) Az (1) (2) bekezdésekbe foglalt egyedszám feletti eb tartását a polgármester engedélyezheti. Az engedély kiadásának feltétele az állattartást támogató egybehangzó szakvélemények, és a közvetlen szomszédok legalább 75%-ának hozzájáruló nyilatkozata. III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben mindenekelõtt az önkormányzat rendeletalkotási jogosultságát vizsgálta,

9818 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám vagyis azt, hogy a jelen ügyben az önkormányzat helyi közügyre vonatkozóan alkotott-e rendeletet. Az Alkotmánybíróság a 17/1998. (V. 13.) AB határozatában megállapította:,,önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényû jogszabály a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Ha ugyanis helyi közügyrõl van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében külön törvényi felhatalmazás hiányában is jogosult az országos szintû szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítõ jellegû helyi jogalkotásra. (ABH 1998, 155.) A lakók közötti jogviták megelõzése a helyi szintû jogszabályalkotás hagyományos szabályozási tárgyköre. Az állattartás kérdését a helyi önkormányzatok általában a köz érdekében, a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme és a jogviták elkerülése céljából szabályozzák. Így az Ör. 7. -a esetében a szomszédos lakások, illetve ingatlanok tulajdonosai tulajdonhoz (zavartalan használatához) való joga garantálása érdekében állapít meg korlátozásokat, míg az Ör. 4. (3) és (6) bekezdése e rendelkezések érvényre juttatását hivatott szolgálni. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozatában is utalt arra, hogy amikor az önkormányzat az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek vonatkozásában is szabályozta, akkor a közérdek alapján járt el és hajtott végre közcélú tulajdonkorlátozást. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az önkormányzat mint jogalkotó szerv mérlegelési jogkörében jogosult dönteni arról, hogy mennyire támaszkodik a lakóközösségek önszabályozására és a törvények keretei között mennyiben érvényesíti a közérdek védelmét rendelete révén. A közérdek védelme érdekében tehát az önkormányzat jogosult rendeletet alkotni, ám nem terjeszkedhet túl az Alkotmányban és törvényekben meghatározott jogalkotási jogosultságán. (ABH 2000, 134, 136 137.) Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az önkormányzat akkor, amikor az állattartás feltételeit a társasházi lakóközösségek vonatkozásában szabályozta az Ör.-ben, nem terjeszkedett túl a Tht. indítványozó által hivatkozott rendelkezéseivel ellentétesen rendeletalkotási jogosultságán, ezért az indítványt ebben a részében elutasította. Továbbá az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 7. -a miután nem ellentétes a Tht. 12. (1) és (2) bekezdésével, valamint 22. d) pontjával, így ebben a vonatkozásban nem sérti az Alkotmány 44/A. (2), valamint a 2. (1) bekezdését sem, ezért az indítványt ebben a részében elutasította. 2. Az indítványozó az Ör. 7. -ának egészét támadta azon indok alapján, hogy túlságosan széles körû hozzájáruláshoz köti az ebtartást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szomszédok hozzájárulására vonatkozó szabályok az Ör. 7. (3) bekezdésében találhatók, az indítvány tehát valójában az Ör. 7. (3) bekezdésének második mondatát, és nem a 7. egészét támadja. Az Alkotmánybíróság ez alapján Ör. 7. (3) bekezdésére nézve folytatta le eljárását. A tulajdonhoz való jog az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján alapvetõ jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhetõ el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. [Elsõként: 7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22.] A tulajdonjog tartalmát és védelmét a Ptk. X. fejezete szabályozza részletesen, e rendelkezések keretet adnak azoknak az egyéb jogszabályoknak is, melyek a közérdek vagy jogos magánérdek érvényesülését a tulajdon szabadságával szemben lehetõvé teszik. (285/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 827, 828.) Az Ör. 7. (3) bekezdése tartalmazza az Ör. által a társasházakban engedélyezett számú eb tartása alóli kivételt. Eszerint az Ör. 7. (1) és (2) bekezdése által engedélyezettnél több eb akkor tartható akár társasház lakásában, akár családi házas ingatlanon, ha azt a polgármester engedélyezi. Az engedély kiadásának az az elõfeltétele, hogy az állattartást a szakvélemények egybehangzóan támogassák, valamint hogy a közvetlen szomszédok legalább 75%-a hozzájáruljon ahhoz. Az állattartáshoz a szomszédok részérõl megkövetelt hozzájárulással kapcsolatban az Alkotmánybíróság már idézett 23/2000. (VI. 28.) AB határozata kimondta, hogy,,[a] széleskörûen megkövetelt elõzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. (...) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tr. 11. (2) bekezdése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének elõzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (zavartalan lakáshasználathoz) való jogot. (ABH 2000, 134, 137.) Az Ör. 7. (3) bekezdése a hozzájárulás megadását az Ör. 7. (1) és (2) bekezdésében meghatározott számúnál több állat tartása esetére írja elõ, és azt az állattartással elsõdlegesen érintett közvetlen szomszédok többségének 75%-ának hozzájárulásához köti, így a jelen esetben nem állapítható meg, hogy az Ör. a hozzájárulást olyan széles körben tette volna kötelezõvé, amely a lakás (a családi házak esetében: az ingatlan) használatához való jogot aránytalanul korlátozná. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 7. (3) bekezdése ezen szempont alapján nem alkotmányellenes, s az indítványt ebben a részében elutasította. 3. Az indítványozó szerint az Ör. 4. (3) és (6) bekezdése a Ptk. 100. -ával és 191. (1) bekezdésével ellentéte-

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9819 sen szabályozza egyrészt azt, hogy a polgármesternek biztosít korlátozási jogot a zavarás esetére, s idõkorlátozás nélkül, másrészt a,,zavarás kritériumát, hogy tudniillik nem a,,szükségtelen zavarástól kell tartózkodnia az állattartónak (Ptk. 100. ), hanem a,,zavarástól. Ez a szabályozási mód az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését sérti. 3.1. Az állatok tartása az erre vonatkozó jogszabályok keretei között történhet. A Ptk. tulajdonjogra és birtoklásra vonatkozó fejezetei alkalmazandók arra, hogy a tulajdonos milyen keretek között jogosult gyakorolni a tulajdonjoga körébe tartozó egyes részjogosítványokat, illetve, hogy milyen védelem illeti meg, ha akadályozzák ezek gyakorlásában. A birtokvédelem körében a Ptk. 191. -a alapján a jegyzõ jogosult eljárni, aki az eljárása során elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az állattartó és az állattartással érintett környezete (így például a szomszédok) jogosultságaira és kötelezettségeire nézve is alkalmazandók e rendelkezések, az állattartásra vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevétele mellett. Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban, az állat kíméletére figyelemmel. E törvény felhatalmazása alapján a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a jegyzõ számára biztosított hatósági jogköröket, így a jegyzõ az állatok védelmére és az állattartásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást [Kr. 7. (1) bekezdése], az állatok védelme érdekében pedig az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére vagy abbahagyására kötelezheti, ha az állatvédelmi és az állattartási szabályokat megsértette [Kr. 4. (1) bekezdése]. A 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak értelmében az önkormányzat az országos szintû szabályozással nem ellentétes, kiegészítõ jellegû szabályozásra jogosult az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése alapján. Azonban arra nem jogosult, hogy magasabb szintû jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében. (ABH 1998, 155.) Az Ör. 4. (6) bekezdése a polgármesternek állapított meg államigazgatási jogkört az állattartásból eredõ jogvitákkal kapcsolatosan. Ez a rendelkezés ellentétes a Ptk. 191. (1) bekezdésével, amely alapján a jegyzõtõl lehet kérni a zavarás megszüntetését birtokvita és szomszédjogi viták esetében. Miután a Ptk. 191. (1) bekezdése kógens szabály, ezért attól az önkormányzati rendelet nem térhet el és nem ruházhatja a polgármesterre a jegyzõ birtokvédelemmel kapcsolatos jogkörét. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 4. (6) bekezdése ellentétes az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésével. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 4. (6) bekezdését megsemmisítette. 3.2. Az Ör. 4. (3) bekezdése az állattartással érintett közvetlen szomszédok jogainak védelme érdekében elõírja, hogy állatot tartani az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmának zavarása nélkül lehet. A tulajdonjoghoz kapcsolódó szomszédjogi szabályokat elsõsorban a Ptk. tartalmazza. A Ptk. 100. -a általános szabályt tartalmaz, s a Ptk. maga nem határozza meg és nem sorolja fel, hogy melyek a 100. -ában szabályozott zavaró és veszélyeztetõ magatartások. A Ptk. 101 105. -a néhány esetét felsorolja, de ez nem tekinthetõ kimerítõ felsorolásnak. A Ptk. 106. -a a szomszédjogi szabályokkal kapcsolatosan úgy rendelkezik, hogy,,[a] törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet. A Ptk. hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 21. -a ennek megfelelõen úgy rendelkezik, hogy,,[a] Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl eltérõ szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat. Ez alapján az Alkotmánybíróság 947/B/1997. AB határozata megállapította, hogy a Ptk. és a Ptké. ezen rendelkezései azt teszik lehetõvé, hogy,,az önkormányzat a Ptk. egyes szabályai helyett, illetve azokat kiegészítve, a helyi viszonyoknak megfelelõen saját szabályokat állapítson meg. (ABH 2002, 830, 832.) Az Ör. 4. (3) bekezdése az állattartónak a tulajdona használatára (az állattartásra) vonatkozó általános kötelezettségeit szabályozza, a szomszédok nyugalmának biztosítása érdekében. Szabályozási módja, vagyis az, hogy nem csak a szükségtelen mértékû zavarást tiltja, hanem a zavarást általában tehát szigorúbb rendelkezést tartalmaz, mint a Ptk. 100. -a, valamint az, hogy nem szó szerint veszi át a Ptk. 100. -ának egyes kifejezéseit, a Ptk. 106. -ában és a Ptké. 21. -ában található felhatalmazó rendelkezés alapján nem ellentétes a Ptk. 100. -ával. Az indítványozó ezzel kapcsolatosan kérte annak megállapítását is, hogy az Ör. 4. (3) bekezdése az Alkotmány 44/A. -ába ütközés miatt sérti az Alkotmány jogállamiság elvét megfogalmazó 2. (1) bekezdését. Miután az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban felvetett szempontok alapján az Ör. ezen rendelkezései nem ellentétesek magasabb szintû jogszabállyal, és ezért nem sértik az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését, így ezzel összefüggésben nem állapítható meg, hogy e rendelkezések e tekintetben megvalósítanák az Alkotmány 2. (1) bekezdésének sérelmét. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 4. (3) bekezdése ebben a vonatkozásban nem ellentétes az Alkotmány 44/A. (2), valamint a 2. (1) bekezdésével, ezért az indítványt ebben a részében elutasította. 4. Az indítványozó kérte, hogy miután álláspontja szerint az Ör. indítványban támadott rendelkezései az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését sértõ módon, magasabb szintû jogszabállyal ellentétesen rendelkeztek, így ezek vonatkozásában az Alkotmánybíróság mondja ki az Alkotmány 2. (1) bekezdésével való ellentétüket is.

9820 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám Miután az Alkotmánybíróság az Ör. 4. (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésével való ellentéte alapján kimondta, így az Alkotmánybíróság a továbbiakban nem tért ki az Alkotmány 2. (1) bekezdésébe való ütközés kérdésére. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította. 5. Végül az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy az Ör. 4. (3) bekezdése ellentétes-e az Alkotmány diszkrimináció tilalmát megfogalmazó 70/A. -ával. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 4. (3) és (6) bekezdése azért is alkotmányellenes, mivel a Ptk. 100. -a csak szükségtelen mértékû zavarás esetén teszi lehetõvé a szomszéddal szembeni fellépést, míg az Ör. ezen rendelkezései,,egyszerû zavarás esetére is lehetõvé teszik a szomszéddal szembeni fellépést, ami diszkriminációt eredményez. Az Alkotmány 70/A. -a alapján alkotmányellenes a különbségtétel a jogalanyok között, ha azonos szabályozási körön belül alkotmányosan elfogadható indok nélkül tesz különbséget a jogalkotó. Az Ör. támadott rendelkezése és az Alkotmány diszkriminációs tilalmat megfogalmazó 70/A. -a között nincs értékelhetõ alkotmányjogi összefüggés, így az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. -án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., elõadó alkotmánybíró Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 505/B/2003. Az Alkotmánybíróság 54/2003. (XI. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Fõváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzat Képviselõ-testületének a prostitúció tömeges megjelenésének megelõzésérõl szóló 29/2003. (VII. 28.) számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó szerint Budapest Fõváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzat Képviselõ-testülete 29/2003. (VII. 28.) számon rendeletet (a továbbiakban: Ör.) alkotott, melyben a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Szbtv.) meghatározott területeken kívül is korlátozta a prostitúció gyakorolhatóságát oly módon, hogy a közterületeket, a nyilvános helyeket, a külterületeken az utolsó lakóépülettõl számított 300 méteren belüli közterületeket és nyilvános helyeket, a rendezési tervek szerint belterületté nyilvánítandó területrészeket és az országos és helyi védettségû természetvédelmi területeket ún.,,tilos részekké nyilvánította. Az Ör. preambuluma szerint a jogszabályt a képviselõtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. -ának (indítványozó által tévesen 18. -ként jelzett) (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. Az indítványozó szerint a hivatkozott rendelet az Alkotmány 2. (1) és 8. (1) bekezdésére tekintettel alkotmányellenes. Úgy véli azonban, hogy az önkormányzati rendelet az említettek mellett más okból is alkotmánysértõ. Az adott esetben olyan életviszonyról van szó hangsúlyozza az indítványozó melyet magasabb szintû jogszabály, az Szbtv. már rendezett, meghatározva a prostitúció törvényes gyakorlásának közrendvédelmi szabályait. Ezen túlmenõen állítja az Szbtv. 62. (3) bekezdése szerint csak a Fõvárosi Közgyûlésnek van joga további területeket védetté nyilvánítani, így a rendelet már formálisan is törvénysértõ. Ugyanakkor mondja, akár a Fõvárosi Közgyûlésrõl, akár a helyi önkormányzatról legyen is szó, amennyiben e tárgykörben rendeletet kívánna is alkotni, semmiképpen sem tehetné azt úgy meg, hogy a generális szabályok bevezetésével kiüresítse egy magasabb szintû jogszabály tartalmi rendelkezéseit. A rendelet által megfogalmazott tiltás szerinte ahhoz vezet, hogy az Szbtv. szellemiségével és a jogalkotó céljával ellentétesen a kerület legnagyobb részén tilos magatartássá válik e tevékenység. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy ezeken a területeken a tevékenységet gyakorolni kívánó pros-

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9821 tituáltak szabálysértést követnének el, így alapvetõ joguk csorbulna. Összefoglalva: az indítványozó szerint a hivatkozott rendelet kiadására a képviselõ-testületnek nem volt hatásköre, továbbá annak tartalma az Alkotmány 2. és 8. -ába is ütközik, ezért az alkotmányellenes. Ezért kérte, hogy azt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. b) pontja alapján semmisítse meg. Az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályok: II. 1. Az Alkotmány értelmében:,,2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.,,8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.,,44/a. (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. 2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szerint:,,10. Az önkormányzat rendeletet ad ki a) törvény, törvényerejû rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelõ részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintû jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. 3. Az Abtv. értelmében:,,1. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. 4. Az Ötv. alapján:,,16. (1) A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot. 5. Az Szbtv. szerint:,,7. (1) Védett övezet: a) a közútnak a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló területe; b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyû fõútvonaltól számított 100 méteren belüli terület; c) lakott területen a fõútvonaltól számított 50 méteren belüli terület; d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsõoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közmûvelõdési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülõtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erõk objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület; e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény mûködik. (2) Az (1) bekezdés b) d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetõleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani. (3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetõleg jármûben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.,,62. (3) A települési önkormányzat képviselõ-testülete, fõvárosban a fõvárosi közgyûlés a kerületi önkormányzatok képviselõ-testületeivel egyeztetve a prostitúció folytatásának további szabályait, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részeit, a védett övezeten kívül mûködõ egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározását, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményeit, a türelmi zóna kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapíthatja meg. (4) Ha a prostitúció tömeges [4. j) pont], az 50 000 lélekszám feletti település önkormányzatának képviselõ-testülete (fõvárosban a fõvárosi közgyûlés) a törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelölésérõl a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki. 6. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:,,budapest Fõváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

9822 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/130. szám a prostitúció tömeges megjelenésének megelõzésérõl a következõ önkormányzati rendeletet alkotja: 1. Jelen rendelet célja, hogy a lakosság nyugalmának megóvása, a közbiztonság, a köznyugalom és a köztisztaság elleni egyes cselekmények megelõzése, valamint a gyermekek védelme érdekében figyelemmel a prostitúció elleni fokozott lakossági tiltakozásra is korlátozza a prostituáltak tevékenységét és ezáltal megelõzze a prostitúció elterjedését. 2. (1) Jelen rendelet hatálya az Önkormányzat közigazgatási területén lévõ közterületekre és nyilvános helyekre, valamint a prostituáltak ott végzett tevékenységére terjed ki. 3. (1) A külön jogszabályokban meghatározott eseteken túlmenõen tilos a prostituáltak tevékenysége a) az Önkormányzat belterületén lévõ valamennyi közterületen és nyilvános helyen, b) az Önkormányzat külterületén az utolsó lakóépülettõl, valamint rendezési tervben lakóépület építése céljára kijelölt ingatlantól számított 300 méter távolságon belül lévõ közterületeken és nyilvános helyeken, c) mindazon ingatlanok területén, amelyek a rendezési tervek szerint belterületbe vonásra kerülnek, d) országos és helyi védettségû természetvédelmi területeken. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lakóépület az olyan épület, amelyben legalább egy lakás céljára szolgáló helyiség található. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott távolságot közterületen a lakóépület határvonalának bármely pontjából lehet számítani. III. Az indítvány megalapozott. Az indítványozó által állítottak közül az Alkotmánybíróság elsõként azt vizsgálta meg, helytálló-e az az érvelése, hogy a kerületi önkormányzat képviselõ-testülete az adott tárgykörben nem rendelkezett jogalkotói hatáskörrel. Erre nézve az Szbtv. 62. (3) bekezdése egyértelmûen fogalmaz: a fõváros esetében a prostitúció folytatása további szabályainak a megállapítása, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított részeinek, a védett övezeten kívül mûködõ egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározása, a prostitúció tömeges megjelenése tartalmi követelményeinek, illetõleg a türelmi zóna kijelölése részletes szabályainak önkormányzati rendeletben történõ megállapítása a kerületi önkormányzatok képviselõ-testületeivel egyeztetve a fõvárosi közgyûlés hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Szbtv. 62. (3) bekezdése rendelkezéseit sértõ módon került sor az Ör. kibocsátására, amelynek nem ad alkotmányos hátteret az Ötv. 16. (1) bekezdésének elsõ fordulata, amely szerint,,[a] képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet bocsáthat ki. Éppen ellenkezõleg: a jogalkotási hatáskört maga az Szbtv. 62. (3) bekezdése rögzíti, éspedig úgy, hogy azt egyértelmûen a fõvárosi közgyûléshez telepíti. Azaz: a törvény szabályozza a jogalkotói hatáskört, s az ezt elvonó kerületi önkormányzati képviselõtestület megsértette a jogalkotási eljárás egyik fontos, a jogszabályok érvényességét közvetlenül befolyásoló elõírását, amely szerint érvényes jogszabály csak az adott társadalmi viszony szabályozására feljogosított jogalkotó szervtõl származhat. Azzal, hogy az Ör. az Szbt. 62. (3) bekezdésében a fõvárosi közgyûlés hatáskörébe tartozó viszonyokat szabályozott, megsértette az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében foglaltakat, amely szerint:,,a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.-t teljes egészében alkotmányellenesnek mondta ki, és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.] Az Alkotmánybíróság ezért nem vizsgálta, hogy a támadott szabály sérti-e az Alkotmány 2. (1) bekezdésében, a 8. (1) bekezdésében foglaltakat. A megsemmisített rendelet az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napjával veszti hatályát. A határozat Magyar Közlönyben való közzétételének elrendelése az Abtv. 41. -án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró Dr. Kiss László s. k., elõadó alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 622/B/2003.

2003/130. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9823 Az Alkotmánybíróság 55/2003. (XI. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Fõváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének a prostitúció gyakorlásának feltételeirõl szóló 31/2003. (VIII. 28.) számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó szerint Budapest Fõváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testülete 31/2003. (VIII. 28.) számon rendeletet (a továbbiakban: Ör.) alkotott, melyben a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvény módosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Szbtv.) meghatározott területeken kívül is korlátozta a prostitúció gyakorolhatóságát oly módon, hogy a közterületeket, a nyilvános helyeket, a külterületeken az utolsó lakóépülettõl számított 300 méteren belüli közterületeket és nyilvános helyeket, a rendezési tervek szerint belterületté nyilvánítandó területrészeket és az országos és helyi védettségû természetvédelmi területeket ún.,,tilos részekké nyilvánította. Az Ör. preambuluma szerint a jogszabályt a képviselõtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. -ának (indítványozó által tévesen 18. -ként jelzett) (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. Az indítványozó szerint a hivatkozott rendelet az Alkotmány 2. (1) és 8. (1) bekezdésére tekintettel alkotmányellenes. Úgy véli azonban, hogy az önkormányzati rendelet az említettek mellett más okból is alkotmánysértõ. Az adott esetben olyan életviszonyról van szó hangsúlyozza az indítványozó melyet magasabb szintû jogszabály, az Szbtv. már rendezett, meghatározva a prostitúció törvényes gyakorlásának közrendvédelmi szabályait. Ezen túlmenõen állítja az Szbtv. 62. (3) bekezdése szerint csak a Fõvárosi Közgyûlésnek van joga további területeket védetté nyilvánítani, így a rendelet már formálisan is törvénysértõ. Ugyanakkor mondja, akár a Fõvárosi Közgyûlésrõl, akár a helyi önkormányzatról legyen is szó, amennyiben e tárgykörben rendeletet kívánna is alkotni, semmiképpen sem tehetné azt úgy meg, hogy a generális szabályok bevezetésével kiüresítse egy magasabb szintû jogszabály tartalmi rendelkezéseit. A rendelet által megfogalmazott tiltás szerinte ahhoz vezet, hogy az Szbtv. szellemiségével és a jogalkotó céljával ellentétesen a kerület legnagyobb részén tilos magatartássá válik e tevékenység. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy ezeken a területeken a tevékenységet gyakorolni kívánó prostituáltak szabálysértést követnének el, így alapvetõ joguk csorbulna. Összefoglalva: az indítványozó szerint a hivatkozott rendelet kiadására a képviselõ-testületnek nem volt hatásköre, továbbá annak tartalma az Alkotmány 2. és 8. -ába is ütközik, ezért az alkotmányellenes. Ezért kérte, hogy azt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. b) pontja alapján semmisítse meg. II. Az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályok: 1. Az Alkotmány értelmében:,,2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.,,8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.,,44/a. (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. 2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szerint:,,10. Az önkormányzat rendeletet ad ki a) törvény, törvényerejû rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelõ részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintû jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. 3. Az Abtv. értelmében:,,1. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.