Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Rendészeti Vezető Mesterképzés Diplomamunka témajegyzék 1. A nemzetközi büntetőbíráskodás és intézményrendszere Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy 2. Az európai büntetőbíráskodás és intézményrendszere Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy 3. Az uniós és honi jogforrások a büntetőjog tükrében Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy 4. A bűnszervezettel kapcsolatos Európai Uniós szabályozás Tanszék oktatói 5. A terrorcselekmény Európai Uniós vonatkozásai Tanszék oktatói Drogproblémák rendészeti kezelése 1. Drogprevenció (prevenciós programok általában, rendészeti megelőzés: felvilágosító programok, egyéb megelőző hatások szolgálati áganként). 2. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szervezete, és működése, a rendőr szerepe a KEF munkájában. 3. A büntetés-végrehajtás rendszerszintű problémái a kábítószeres elítéltek kezelésében. 4. Civil szervezetek a drogfüggők megsegítésére, az együttműködés lehetőségei a helyi rendőrkapitányságokkal (egyesületek, alapítványok, egyházi kezdeményezések). 5. Rendőrkapitánysági szintű helyi stratégia a drogprobléma lokális kezelésére. 6. Az új és korábbi drogstratégiák egy-egy rendőrségre vonatkozó elképzelésének kritikai, a változásokat és azok okait bemutató összehasonlító elemzése. Gyermek- és idősbántalmazás 1. A rendőrség helye és szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszerben. 2. Kortársbántalmazás, kirekesztés a bullying, rendészeti feladatok a probléma kezelésében. 3. Intézményi bántalmazás (oktatási, egészségügyi, rendészeti), a szervezeti vezető reagálási lehetőségei. 4. Gyermekbarát igazságszolgáltatás - helyszínelés, kihallgatás, áldozatvédelem, a beosztott állomány kiképzése a témában. 5. A lakosság-öregedés problémája. Az időskorúak objektív biztonsági helyzete és szubjektív biztonsága, a helyi rendőrség tájékoztatási feladatai. 1083 Budapest, Üllői út 82. Tel: (1) 432-9000 Postai cím: 1441 Budapest, Pf.: 60. Email: rvt@uni-nke.hu
2 A bűnmegelőzés elmélete és gyakorlata 1. A Nemzeti Bűnmegelőzés Stratégiából adódó rendészeti feladatok gyakorlati megvalósítása egy rendőrkapitányságon. 2. A helyi önkormányzat és a rendőrkapitányság bűnmegelőzési együttműködésének akadályai. 3. A bűnügyi helyzet elemzése és a helyi stratégia összefüggései rendőrkapitánysági illetékességben. 4. A rendőrkapitányság szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszer megvalósulásában. 5. A rendőrkapitányság és gyermekvédelmi intézményrendszer együttműködésének problémái. 6. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőrségi bűnmegelőzési feladatok nehézségei egy rendőrkapitányságon 7. A helyi rendőrségi és a civil áldozatvédelmi rendszer összehangolt együttműködése a kapcsolódó belső normák tükrében. 8. Az épített környezet kialakításában rejlő bűnmegelőzési lehetőségek rendőrkapitánysági szinten. 9. A közterületen rendjének fokozását célzó bűnmegelőzési tevékenység hatása a rendőrkapitányság eredményességére. 10. A társadalmi bűnözéskontroll bűnözést termelő funkciója különös tekintettel a hatósági címkézésre egy rendőrkapitányság hétköznapjaiban. Büntetőeljárásjogi Tanszék: 1. Közvetítői eljárás az Európai Unióban 2. Tanúvédelem az Európai Unióban 3. Büntetőeljárási alapjogok az Európai Unióban 4. Áldozatok jogai az Európai Unióban 5. Az európai elfogatóparancs 6. A nemzetközi bűnügyi jogsegély Kriminalisztikai Intézet Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék: 1. A szervezett- és sorozatbűnözés elleni harc új felderítő koncepciója és az abból fakadó vezetői feladatok 2. A magyar szervezett bűnözés helyzete és nemzetközi dimenziói 3. Az ázsiai szervezett bűnözés története, működése, magyar vonatkozásai, felderítési és bizonyítási problematikája 4. Az orosz szervezett bűnözés története, működése, magyar vonatkozásai, felderítési és bizonyítási problematikája, 5. Az olasz szervezett bűnözés története, működése, magyar vonatkozásai, felderítési és bizonyítási problematikája, 6. A balkáni olasz szervezett bűnözés története, működése, magyar vonatkozásai, felderítési és bizonyítási problematikája, 7. Az amerikai szervezett bűnözés története, működése, magyar vonatkozásai, felderítési és bizonyítási problematikája, 8. A kábítószer-bűnözésben bekövetkezett változások és a bűnüldözés válaszai a különböző vezetői szinteken
9. A nemzetközi szervezett bűnözés és az illegális migráció viszonya a felderítés és megelőzés szempontjai, lehetőségei, vezetői feladatok 10. A szervezett bűnözés büntetés-végrehajtási aspektusai 11. A szervezett bűnözés és a jövedéki termékek csempészetének kapcsolata 12. Új tendenciák a csúcstechnológiai bűnözésben a bűnmegelőzési és felderítő munka szempontjából 13. Az EU Új Bűnügyi Hírszerzési Modellje /ECIM/ és abból fakadó vezetői és egyéb feladatok 14. A humán és technikai alapú bűnügyi hírszerző munka, vezetői feladatok és jogosultságok 15. A kármegtérülés, vagyonfelkutatás felderítési és elemzési támogatása 16. Az összehasonlító ügyelemzés alkalmazása sorozat-bűncselekmények felderítésére és bizonyítására 17. Stratégiai elemzés és tervezés a bűnügyi vezetésben 18. A korrupció elleni küzdelem felderítő eszköztára, a vezető szerepe a korrupció elleni küzdelemben 19. A külső engedélyhez nem kötött, saját erős felderítés lehetőségei (minősített) 20. A Fúziós Központok működési mechanizmusa (SZBEK/TIBEK, TEK). Bűnügyi Stratégiai Tanszék 1. A stratégiai tervezés szerepe a bűnüldözésben 2. A bűnmegelőzés legújabb eszközei és módszerei 3. Az Evidence Based Policing mint új megközelítés a bűnüldözésben 4. A szervezett bűnözéssel szembeni fellépés kriminálstratégiai megközelítésben 5. A térinformatika kínálta bűnelemzési lehetőségek a nyomozás tervezése és szervezése során 6. A prediktív rendészet 7. A technikai újdonságok alkalmazásának lehetőségei a bűnüldözésben 8. A bűnügyi elemző munka jelentősége és eredményeinek felhasználása 9. Bűnözés és térbeliség 10. A forró pontos rendészet alkalmazásának lehetőségei a rendvédelmi munka során 11. A büntetés-végrehajtási intézetek és a nyomozóhatóságok együttműködésének kérdései 12. A vagyonvisszaszerzés elmélete és gyakorlata hazánkban és az Európai Unió országaiban 13. Egyéb, a tanszék konzulensnek választott oktatójával egyeztetett téma 3 Rendészeti Magatartástudományi Intézet Kriminálpszichológia Tanszék Dr. Farkas Johanna: 1. A rendészeti szervezeti kultúra 2. Az intézkedéstaktika magatartástudományi háttere Dr. Fogarasi Mihály: 1. A nyomozati cselekményekkel összefüggésben, az incidentális érzelemként indukált felháborodás perceptuális perspektíva-felvételére gyakorolt hatásának vizsgálata 2. Integrált érzelmek habituációját kísérő autonóm reakciók kísérletes vizsgálata rendőri mintán Ivaskevics Krisztián: 1. Döntésmechanizmusok vizsgálata bűnügyi nyomozóknál Dr. Haller József: 1. Kriminálpszichológia és bűnözői viselkedés összefüggései
Kovács Daniella: 1. A csapatszerepek megjelenése a csoportmunkában és felhasználhatóságuk a csoport irányításában 2. Vezetés és a csoportépítés pszichológiájának vetületei rendészeti területeken 3. Döntésmechanizmusok vizsgálata bűnügyi nyomozóknál Magatartástudományi és Módszertani Tanszék Dr. Hegedűs Judit: 1. A rendészeti munkához kapcsolódó értékorientáció a pályaválasztási motiváció tükrében 2. Pályakezdők támogatása mentorálás pedagógiai kérdései 3. Gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés pedagógiai kérdései 4. A gyermekvédelem rendészeti vonatkozásai 5. A rendészeti munka motivációs hátterének elemzése. A rendészeti vezető szerepe a munkatársak motiválásában 6. Különleges bánásmódot igénylők a rendészeti szemszögéből 7. Rendőrtisztek pályaszocializációs folyamatának elemzése 8. Rendészeti alapkompetenciák 9. Konfliktusok és kezelésük a rendészeti munkában 10. A kommunikáció szerepe a rendészeti vezetői munkában 11. Rendészeti képzés fejlesztésének lehetőségei 12. Pályakezdők mentorálásának pedagógiai kérdései 13. A Z generáció megjelenése a rendészeti szerveknél 14. A büntetés-végrehajtásoktatási, képzési rendszerének változása az elmúlt 10 évben 15. Gyermek- és fiatalkorúak kihallgatásának pedagógiai és pszichológiai elemzése. 16. A sajtó szerepe a lakosság és a rendőrség közötti kapcsolattartásban Dr. Molnár Katalin: 1. A kommunikáció szerepe a rendészeti vezetői munkában 2. Vezetői stílusok és kommunikáció a rendészetben 3. A vezetői kommunikációs készségek és fejlesztési lehetőségeik 4. Kommunikáció a parancsviszonyok közepette 5. A rendészeti vezető szerepe a munkatársak motiválásában 6. A közterületi intézkedéskultúra és annak parancsnoki felelőssége 7. Rendészet, rendészetpolitika, rendészeti reform és ezek hatásai a rendészeti vezetői munkában 8. A rendőrség társadalmi szerepe. Rendőrségi modellek 9. A rendészeti stratégia (alkotás) (Köz) biztonság, (köz) rend, (köz) bizalom élhető közösségek? 10. Rendszerváltás és rendőrség Magyarországon. Mi változott? 11. A rendőrség metamorfózisa és a társadalom 12. A rendészeti szervek kapcsolata a civil társadalommal 13. A rendőrség megítélésének változása a magyar sajtó tükrében a rendszerváltás óta 14. A rendvédelmi (rendőri, bv-s, vámos, határrendész, katasztrófavédelmi) szaknyelv sajátosságai 15. Az információáramlás minősége és annak javíthatósága a rendészeti munkában 16. Hierarchikus viszonyok és kommunikáció 17. Különböző kultúrák és a belőlük fakadó kommunikációs eltérések a rendészeti munkában 18. A kommunikációs zajok, mint a konfliktusok lehetséges forrásai 19. A rendészetben szükséges kommunikációs készségek 20. A kommunikációs készségek fejlesztési lehetőségei 4
21. A büntetés-végrehajtási/határrendészeti munka/a vám- és pénzügyőri tevékenység kommunikációs kérdései 22. A tömegkommunikáció hatása a rendőrség munkájára 23. A sajtó szerepe a lakosság és a rendőrség közötti kapcsolattartásban 24. A rendőrségi PR főbb kérdései 25. A rendőrkép és rendőrségkép helyzete és javításának lehetőségei 26. Rendőri kommunikáció gyermekkorúakkal 27. Csapatépítési módszerek adaptálása rendészeti területekre 28. A kommunikációs csatornák felhasználása a reintegrációs tevékenységben 29. A TIK működése és a tevékenységirányító kommunikációs készségei 30. Az Országgyűlési Őrség szervezetének kommunikációs kérdései 31. Önismeret nélkül hova vezet a vezető? - Az önismeret szerepe a vezetői munkában Dr. Pápay Nikolett: 1. Nők a rendészetben 2. Mentálhigiéné rendészeti kontextusa 3. A kiégés veszélyei és megelőzési lehetőségei 4. Előítéletes gondolkodás formái és kezelése a rendészeten belül Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék 1. A migráció kezelésének rendészeti lehetőségei 2. A migráció bűnügyi és rendészeti hatásai 3. Idegenrendészet a rendészeti igazgatás rendszerében 4. Idegenrendészet a külföldiek igazgatása és az idegenjog vonatkozásában 5. Az idegenrendészeti kényszerintézkedések elmélete és gyakorlata Büntetés-végrehajtási Tanszék Konzulens: Dr. CZENCZER Orsolya PhD 1. A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása, irányítása és vezetésének jogi aspektusai 2. A bv. szervezet irányításának és vezetésének jogszabályi alapjai 3. A bv. szervek és a bv. szervezet személyi állományának specifikus aspektusai 4. A büntetés-végrehajtás igazgatási problémái és azokkal kapcsolatos vezetői döntések jogi alapjai 5. A bv. szervezet működésének általános szabályai a vezetés szempontjából Konzulensek: A tanszék oktatói: 1. A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága és végrehajtása. 2. Az állam feladata a végrehajtásban. 3. Törvényességi felügyelet a büntetés-végrehajtásban 4. Büntetés-végrehajtási jogviszony dogmatikája 5. A büntetés kiszabásának végrehajtásra vonatkozó részei. 6. Az elítéltek jogai és az elítéltek kötelességei 7. Az elítéltek reintegrációja. 8. Bv. törvény kapcsán bevezetett, a reintegrációs tevékenységhez szorosan köthető jogintézmények vizsgálata, problematikája 9. A büntetés-végrehajtási nevelés fejlődésének állomásai 10. Paradigmaváltás a végrehajtásban? Bv. törvényhez köthető, reintegrációs gyakorlat során tetten érhető szemléletváltozás 5
6 11. A reintegrációs szemlélet megjelenése a büntetés-végrehajtás képzési rendszerében 12. A biztonsági tevékenység és a reintegráció kapcsolta 13. A biztonsági intézkedések hatása a rendkívüli események megelőzésében 14. A rendvédelmi szervek együttműködése a rendkívüli események felszámolásában 15. A differenciálás és a biztonsági rendszer kapcsolata 16. A biztonságtechnikai-rendszer hiányosságai 17. Dinamikus biztonság, mint működő alternatíva 18. Az objektumvédelem helye és szerepe a büntetés-végrehajtási szerveknél Határrendészeti Tanszék 1. A legális és illegális bevándorlás kapcsolata, jellemzői, az ebből adódó (rendészeti) veszélyforrások és azok kezelésének lehetőségei. 2. Az Európai Unió illegális migrációt kezelő politikája. 3. Az idegenrendészeti hatóságok és hatáskörük Magyarországon. 4. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyekkel kapcsolatos rendészeti szabályok és rendészeti intézkedések Magyarországon. 5. A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos rendészeti szabályok és rendészeti intézkedések Magyarországon. 6. A Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyek feladatai, szervezeti felépítésük, szerepük a rendőri együttműködés területén. 7. Határellenőrzés a shengeni térségben. 8. A Rendőrség és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal együttműködése. 9. A tömeges méretű illegális migráció kezelésére bevezetett intézkedések Magyarországon. 10. A Komplex Határvédelmi Rendszer kialakítása, alkalmazásának tapasztalatai és továbbfejlesztésének lehetőségei. 11. A határőrizeti rendszer felépítése és működésének tapasztalatai a magyar-szerb viszonylatban a Komplex Határvédelmi Rendszer telepítése után. 12. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részvétele a schengeni külső határok ellenőrzésében. 13. A Rendőrség tevékenység-irányítási és ügyeleti rendszere. 14. Határon átnyúló rendőri együttműködések jelentősége. 15. A rendőrség idegenrendészeti feladatainak változása 2014-től, és jövőképe az illegális bevándorlás jogszabályi kezelésének tükrében. 16. Kockázat elemzés a határforgalom ellenőrzésében. 17. Az idegenrendészeti eljárás szabályainak változásai 1989-től napjainkig. 18. Az idegenrendészeti szakterülettel együttműködő nemzetközi, emberi jogi és karitatív szervezetek tevékenysége. 19. Az idegenrendészeti hatóságok és hatáskörük Magyarországon. 20. A tömeges méretű illegális migráció kezelésére bevezetett intézkedések Magyarországon. 21. A Komplex Határvédelmi Rendszer kialakítása, alkalmazásának tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetőségei. 22. A határőrizeti rendszer felépítése és működésének tapasztalatai a magyar-szerb viszonylatban a Komplex Határvédelmi Rendszer telepítése után. 23. A mélységi ellenőrzés szerepe hazánk és az Európai Unió közrendjének, közbiztonságának, határbiztonságának megteremtésében és fenntartásában. 24. Az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) fejlesztésének eredményei és hatása a nemzeti határőrizeti rendszer fejlesztésére. 25. A szisztematikus ellenőrzés bevezetése és gyakorlati tapasztalatai. 26. Az európai automatizált határforgalom ellenőrzési rendszerek fejlesztésének eredményei, a kísérleti alkalmazások tapasztalatai.
27. A Magyar Rendőrség határrendészeti stratégiájának érvényesülése és hatása a feladat végrehajtására. Közbiztonsági Tanszék Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék Rendészetelméleti és - történeti Tanszék Prof. Dr. Sallai János 1. A fegyverhasználat története 2. Egy főkapitányság története, vagy ORFK egy adott időszak története 3. Belügyminisztérium feladatrendszer 1945-1990 között 4. Egy külföldi ország rendészeti rendszere Prof. Dr. Finszter Géza (Rendészeti igazgatás elmélete és a Rendészeti igazgatás jogi alapjai c. tantárgyakból): 1. Együttműködés a közrendvédelmi és a bűnüldözési szolgálatok között 2. Felderítés a büntetőeljárás határán az új büntetőeljárási kódex tükrében 3. Kriminálpolitika és bűnüldözési stratégiák, irányzatok a rendszerváltástól napjainkig 4. Rendészeti és büntetőeljárási kényszerintézkedések, különbségek és azonosságok 5. A kriminalisztika hatása a rendészettudomány önállósodására 6. Lakossági vélemények, rendőrségi értékelések és statisztikai adatok a helyi közbiztonságról Prof. Dr. Kerezsi Klára 1. A rendőrség militarizációja: rendészet és kriminálpolitika 2. Az empirikus kutatás speciális lehetősége és jelentősége a rendészettudományban egy konkrét példa elemzésén keresztül 3. Kisebbség és rendészettudomány 4. A rendfenntartás szociológiai alapú elemzése 5. A rendészeti karrierrel kapcsolatos felfogások változásának empirikus vizsgálata Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék Dr. Nagy Judit r. ezredes, egyetemi docens, tanszékvezető, nemzetközi rektorhelyettes 1. Az Europol szerepe az uniós rendészeti együttműködésben. 2. A hazai rendvédelmi szervek nemzetközi kapcsolatrendszere, szerepe a nemzetközi együttműködésben. Prof. Finszter Géza 1. Együttműködés a közrendvédelmi és a bűnüldözési szolgálatok között 2. Felderítés a büntetőeljárás határán az új büntetőeljárási kódex tükrében 3. Kriminálpolitika és bűnüldözési stratégiák, irányzatok a rendszerváltástól napjainkig 4. Rendészeti és büntetőeljárási kényszerintézkedések, különbségek és azonosságok 5. A kriminalisztika hatása a rendészettudomány önállósodására 6. Lakossági vélemények, rendőrségi értékelések és statisztikai adatok a helyi közbiztonságról Dr. habil. Balla Zoltán egyetemi docens 1. A rendészet közigazgatási determinációi különös tekintettel a rendőri igazgatásra. 2. A nemzetbiztonsági és a rendőri igazgatás rendészeti összehasonlítása, különös tekintettel jogorvoslati eszközökre. 3. A rendészeti igazgatás intézményrendszerének fejlődése az államigazgatási rendészettől az önkormányzati és civil rendészetig. 7
8 4. A rendészet feletti civilkontroll. Közjogi és Rendészettani Intézet Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék Témavezetők: a Tanszék oktatói 1. A rendészeti vezetés sajátosságai és jellemzői a rendészeti szerveknél 2. Vezetői alkalmasság és vezetői emberkép a rendészeti szervezetekben 3. A rendészeti szervek irányításának szervezeti rendszere, a központi, területi és helyi szakigazgatás tagozódása és működése, fejlesztésének lehetőségei 4. A vezetés-irányítási rendszerek összehasonlító elemzése és vizsgálata az egyes rendészeti szervezeteknél 5. A vezetés-irányítás sajátosságai a különböző rendészeti szervezetek különböző vezetési szintjein 6. A vezetési funkciók gyakorlásának sajátosságai a rendészeti szervek szervezeténél (minden vezetési funkciót fel lehet dolgozni) 7. Stratégiai tervezés folyamata és megjelenése a rendészeti szerveknél 8. Stratégiai tervezés és menedzsment a rendészeti szervek vonatkozásában 9. A döntés, mint a vezetési folyamat egyik legfontosabb eleme, döntési modellek alkalmazása a rendészeti szervezetek napi gyakorlatában 10. Döntéselméleti alapkérdések a rendészeti szervek vonatkozásában 11. Koordinációs lehetőségek és végrehajtásuk a rendészeti szerveknél 12. A szervezés, mint vezetői feladat sajátosságai a rendészeti szerveknél 13. Az ellenőrzés módszertana és alkalmazása a rendészeti szervek működésében 14. A rendészeti szervezetek éves, havi tevékenysége megszervezésének folyamata, a munkafolyamat tartalmi összetevői 15. A minőségbiztosítás rendszere és végrehajtásának gyakorlati tapasztalatai a rendészeti szervezetek tevékenységrendszerében 16. Az ösztönzés és motiválás módszerei és sajátosságai a rendészeti szerveknél 17. Időmenedzsment módszerek alkalmazása a rendészeti szervezetekben 18. A magyar közigazgatási rendszer változásai, különös tekintettel a rendészeti szervekre 19. A vezető kiválasztás módszertana és lehetséges irányai a rendészetben 20. A Rendőrség (lehetőség - és más rendészeti szervek a rendőrség helyett) szervezetének fejlődése, sajátosságai és a további fejlődés lehetséges irányai 21. A rendészeti vezető vezetői felelőssége, szervezetfejlesztési modellek 22. Szervezetirányítási rendszerek felhasználásának lehetőségei a rendészet szervezetében 23. Szervezetfejlesztés a rendészeti szerveknél 24. Változásmenedzsment alkalmazása a rendészeti szerveknél 25. Projektmenedzsment elméletek alkalmazása a rendészeti szerveknél 26. A rendészeti szervek szervezeti kultúrája, szubkultúrái 27. A szervezeti hatalom összetevői a rendészeti szerveknél 28. A rendészeti igazgatás, mint a közigazgatás része 29. A rendészeti vezetővé válás modelljei 30. Korszerű menedzsment módszerek alkalmazásának lehetőségei a rendészeti szervezetekben 31. A Rendészeti Tehetségmenedzsment Program szerepe a rendészeti vezetőképzésben 32. A legitim fizikai erőszak alkalmazásának elmélete a rendészetben 33. A rendészeti szervekben bekövetkező átalakulások elemzése 34. A rendészeti hatalom jellemzői a magyar rendészeti szervek működésében 35. A magyar rendészeti kultúra sajátosságai a magyar rendőrségen belül 36. A rendészeti szervek társadalmi eredményességének és belső, szervezeti hatékonyságának összehasonlítása, az ebből fakadó problémák kezelésének lehetőségei
37. A döntéselmélet jelentősége és döntési módszerek megjelenése a rendészeti szerveknél 38. Az éves tevékenység megszervezésének folyamata egy adott rendészeti szerv vonatkozásában 39. Egy adott rendőr (fő) kapitányság információáramlásának bemutatása és sajátosságainak elemzése 40. Egy adott rendőr (fő) kapitányságon belüli szervezeti kultúra jellemzői, hatékonyabbá tétele Vám- és Pénzügyőri Tanszék 1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint vegyes jogállású szerv 2. Adó- és vámhatóságok szervezeti integrációja - nemzetközi tapasztalatok 3. A stratégiai irányítás szerepe a szervezeti integrációban 4. Stratégiai irányítási rendszer a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 5. A vezetők szerepe a szervezeti változások kezelésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 6. Szervezeti kompetencia-elvárások vs. Z generáció 7. Szolgáltató NAV avagy hogyan ösztönözzük jogkövetésre az adózókat? 8. Adóharmonizáció az Európai Unióban 9. A mesterséges intelligencia térnyerésének lehetséges hatásai az adózás vonatkozásában 10. A magyar adórendszer és a költségvetés összefüggéseinek elemzése 11. Pénzügyminiszterek és vámigazgatók 1945 után (a vámpolitika fő törekvéseinek bemutatása életrajzokon, egy-egy személyiség életművének elemzésén keresztül) 12. A magyar vámpolitika jellemzői a rendszerváltástól az Európai Unióhoz történt csatlakozásig 13. A DG TAXUD működése és tagállami kapcsolatai 14. A nemzetközi szervezetek (pl.: OLAF, IOTA, VVSZ) hatása a NAV működésére 15. A nemzeti adó- és vámhatóságok Nemzetközi? képviselete a gyakorlatban: a tagállami adóés vámhatóságok nemzetközi képviselete 16. A Twinning programok jelentősége az adó és vámhatóságok fejlődésében 17. Pénzügyőrök idegen földön a tartós külszolgálat hatása a szervezeti működésre 18. A közösségi váminformatikai rendszerek interoperabilitása 19. A NAV adatbázisainak felhasználási lehetőségei a kockázatelemzésben 20. A jövedéki szabályozás nemzetközi vetületei 21. A vámügyi kockázatkezelési rendszer (CRMS) 22. Az EU kockázatkezelési stratégiája 23. A kockázatelemzés és kezelés vámhatósági alkalmazása a szervezet hatékony működése érdekében 24. A kockázatkezelés fejlődéstörténete a NAV-ban 25. Korszerű eszközök az ellenőrzésben (pl.: EKÁER, online pénztárgépek alkalmazása) 26. Titkos információgyűjtés során beszerzett adatok felhasználása az adóigazgatási eljárásokban 27. A kód-típusú termékosztályozási rendszerek és alkalmazásuk alternatívái 28. Kockázatelemzés a vámtarifaszámok tükrében 29. A kábítószer-, a kábítószer prekurzorok-, a gyógyszer-, valamint a tiltott teljesítményfokozó szerek kockázatelemzési szemszögből Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet 1. A gyakorlatias képzési szemlélet megvalósulása a rendészeti oktatási intézményekben 2. A gyakorlatias képzési szemlélet megvalósulása az intézkedéstaktika oktatásba 3. Az Internet veszélyei 9
10 4. 25 év leghíresebb és leghírhedtebb számítógépes vírusai 5. A felhő alapú szolgáltatások informatika biztonsági szempontból 6. Mobil eszközök informatikai biztonsága 7. Bűnüldözés számítógéppel 8. Számítógéppel elkövetett bűncselekmények 9. Védelmi lehetőségek az informatikai biztonságban 10. A Z generáció és az informatikai veszélyek Közbiztonsági Tanszék 1. Korszerű tömegkezelés itthon és külföldön, vezetői tapasztalatok és azok hatása a tömegkezelés fejlődésére 2. Tömegoszlatás, mint "legvégső eszköz", a vezető felelőssége a művelet során 3. Térinformatika a csapaterő szolgálatában, alkalmazási lehetőségei, szerepe a vezetésirányítás támogatásában 4. Erők és eszközök hatékony felhasználása a modern objektum- és személyvédelem területén, a vezetői együttműködés helyzete napjainkban 5. Fókuszban a kommunikáció, mint a tömegkezelés eszköze, a vezető szerepe a párbeszéd kialakításában 6. Egy ideiglenes megyei csapatszolgálati század története, fejlődése, jövője a századparancsnok szemszögéből 7. Tömegkezelési tevékenység szervezése, vezetése és irányítása a rendszerváltást követően napjainkig 8. A vezetői tevékenység sajátosságai a rendezvénybiztosítás végrehajtása során 9. A gyülekezési jog gyakorlásának aktuális kérdései, hazai problémák és megoldások, parancsnoki felelősség, feladatok a gyülekezési jog érvényesítésének biztosítása és korlátozása vonatkozásában 10. Állandó és ideiglenes csapaterő kontrasztja vezetői szemmel 11. A vezetői koordinációs tevékenység szerepe a tömeges méretű migráció kezelésében 12. Szolgálattervezés, szervezés vezetői feladatai a nehéz körzetekben 13. Egyéni teljesítményértékelés, mint vezetői motivációs eszköz 14. A közrendvédelmi szervek teljesítményértékelésének vezetői feladatai 15. Közbiztonsági együttműködésből eredő vezetői feladatok 16. Rendőrségi fogvatartás vezetői feladatai az alapjogvédelem tükrében 17. Szabálysértési vagy közigazgatási bírság a közlekedésben vezetői tapasztalatok 18. A közlekedésrendészeti vezető szerepe a forgalomszervezési beavatkozások során 19. Közlekedési balesetek helyszíni szemléjének vezetői feladatai 20. Közlekedési balesetek vizsgálatának parancsnoki kontrollja 21. A hatékony forgalomellenőrzés tervezése, szervezése 22. Felkészülés és beavatkozás előre látható és előre nem látható forgalmi zavarok esetén 23. Nagyvárosi forgalomszervezés rendészeti aspektusai 24. A baleset-megelőzés jogi és rendészeti lehetőségei 25. Parancsnoki felelősség a rendezvénybiztosításokhoz kapcsolódó közlekedésrendészeti intézkedések kidolgozásában A témajegyzéken kívül más témát is lehet választani, elfogadásáról a tanszékvezető véleményezése után a szakfelelős dönt. Budapest, 2018.08.25. Dr. Kovács Gábor r. ddtbk.