BŰNELEMZÉS. Dr. Bodonyi-Nagy Enikő r. őrnagy Bűnügyi Elemző-Értékelő Osztály

Átírás

1 BŰNELEMZÉS Dr. Bodonyi-Nagy Enikő r. őrnagy Bűnügyi Elemző-Értékelő Osztály 1. A bűnelemző tevékenység jogi és szervezeti keretei a) A bűnelemzési tevékenység jogi környezete b) Az elemző tevékenység szervezeti struktúrája 2. A bűnelemzés (információelemzés) fogalma, tárgya, alkalmazásának területei a) A bűnelemzés alapelvei b) A bűnelemzés típusai és formái c) A Stratégiai elemzés formái d) Az Operatív elemzés formái e) A Koordinációs tevékenység BELÜGYMINISZTÉRIUM 13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrsége Bűnelemzési Szabályzatának kiadásáról

2 Az elemzési tevékenység szervezeti struktúrája B Ű N Ü G Y I Stratégiai elemzés E N Y Ü B S N Y Í L T T Ü K Operatív elemzés Országos Rendőr-főkapitány Központi szint Országos rendőrfőkapitány általános helyettes Bűnügyi Főigazgató Országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettes Bűnügyi Elemző- Értékelő Főosztály kérések információk NEBEK Europol Nemzeti Egység Megyei szint (22) információ MRFK, NNI Elemző- Értékelő Osztályok kérés Helyi szint (152) Információ kérés Helyi rendőrkapitányságok BŰNELEMZÉS FOGALMA a bűnügyi és más potenciálisan érdemleges adatok, vagyis a bűnügyileg releváns adatok közti kapcsolatok felismerése, azonosítása és azok értékelése az eredményes bűnüldözés érdekében. CÉLJA a bűnüldöző munka szervezéséhez a rendezett érdemi információk kinyerése a különböző forrásokból, és ezek alapján döntések előkészítése.

3 BŰNELEMZÉS FELADATA Egységes, meghatározott technikák alkalmazásával, Célirányos adatgyűjtést folytatva, Alkalmazása vezessen el a bűnüldözésben alkalmazott Erőforrások összehangoltabb elosztásához, Időmegtakarításhoz, Segítse elő a vezetői döntések meghozatalát. Bűnelemzés alapelvei Célirányosság Folyamatosság Ciklikusság Teljesség Objektivitás Bűnelemzés típusai Stratégiai Operatív a bűnözés egészének vagy egyes bűncselekmények résztvevőinek, jellemzőinek, elterjedtségének, tendenciáinak vizsgálatával 1. hosszabb távon érvényesülő változásokat, távlati célokat fogalmaz meg, 2. felderítési ajánlások, prioritások meghatározását végzi el. egyes bűncselekmények adatainak, a bűnügyi hírszerzés adatainak és egyes ügyek információtartalmának vizsgálatával 1. segítséget nyújt az ismeretlen elkövetők felderítéséhez, 2. a nyomozási cselekmények tervezéséhez, 3. a bűnöző személyek, csoportok elleni bűnüldöző munka meghatározásához

4 A bűnelemzés eredménye Végleges értékelő jelentés Időszaki értékelő jelentés Jelentés bűnelemzési feladat végrehajtásáról Tájékoztató PREZENTÁCIÓ Az elemzői gondolkodás Célja, hogy a tények megismerése alapján, helyes következtetésre jutva, az érdekeinknek megfelelő döntést hozzunk Az elemzés, értékelés szükségessége a probléma megoldás iránti igényből fakad (kíváncsiság) Logikai elveken alapulva (egyediből az általános felé és fordítva) ok-okozati összefüggést vizsgálunk Objektivitásnakmegfelelően a bizonyíthatóság és az előítéletektől mentesség vezérel Minden elemzés eredménye reprodukálható legyen és jelentésben részletesen leírt folyamaton alapuljon A hipotéziseket, javaslatokat tényeken alapuló következtetések támasszák alá RELEVANCIA

5 STRATÉGIAI BŰNELEMZÉS OPERATÍV BŰNELEMZÉS BŰN- CSELEKMÉNY SZEMÉLYEK FELDERÍTÉSI MÓDSZEREK Bűncselekményi minta elemzés Általános profilelemzés Felderítési módszerek elemzése Ügyelemzés Összehasonlító ügyelemzés Elkövetői csoport elemzés Specifikus profilelemzés Nyomozáselemzés Ügyelemzés Egy bűncselekmény elkövetési folyamatának rekonstruálása, a résztvevő személyek tevékenységének megismerése, amely lehetőséget teremt a nyomozás további irányának meghatározására. Az elemzés eredményeként Idő tér esemény tevékenység - személy kapcsolati halmazt kapunk, amely lehetőséget nyújt a történeti tényállás megismerésére, a különböző forrásokból származó információk ellentmondásainak felfedésére. Ügyelemzés dimenziói Nyomozást kezdeményező elemzés: a rendelkezésre álló adatok, információk rendszerezése, mely megalapozza a nyílt vagy titkos nyomozás megindítását Nyomozást támogató, ún. taktikai elemzés: a nyomozás során keletkező adatok, információk folyamatos rendszerezése és az eljárás számára történő visszacsatolása Nyomozást követő elemzés: az eljárás lezárását követően a megismételt eljárást megalapozó elemző tevékenység

6 Összehasonlító ügyelemzés Az elemzés alá vont bűncselekmények azonosító jegyeinek vizsgálatával arra kívánunk választ adni, hogy az egyes bűncselekmények azonos tettes/tettesek által elkövetett sorozatot alkotnak-e? Sorozatelkövetők felderítésére így nagyobb az esély, mert több ügy több információt hordoz. Összehasonlító ügyelemzés célja Felismerni a bűncselekmények közötti összefüggéseket, az azonos tettesre utaló adatokat Behatárolni azt vagy azokat az elkövetőket, illetőleg elkövetői csoportokat, akik, amelyek felelőssé tehetők több, azonos bűncselekmény elkövetéséért A már ismertté vált tettesek által elkövetett, de eddig fel nem derített bűncselekmények feltárása Adatok előkészítése nyomozási cselekmények (házkutatás, elfogás, kihallgatás stb.) tervezéséhez, végrehajtásához Specifikus profilelemzés FOGALMA: az a folyamat, melynek során egy adott bűntényről vagy tetthelyről rendelkezésre álló információk alapján pszichológiai-szociológiai portré készíthető a bűntény ismeretlen elkövetőjéről. CÉLJA: egyéni bűnözői profil, azaz konkrét bűncselekményre vonatkozóan valószínűsíthető jellemző-együttes meghatározása. A jól végrehajtott nyomozást soha semmi sem pótolhatja, a profilalkotás alkalmazása csupán hasznos kiegészítő eszköz lehet a rendőr számára.

7 Mikor alkalmazzuk? életellenes bűncselekmények vagyon elleni erőszakos bűncselekmények nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények gyanús eltűnések sorozat-jellegű erőszakos bűncselekmények Elkövetői csoportelemzés Egy ismert elkövetőkből álló csoporttal kapcsolatos információk rendszerezése annak érdekében, hogy bepillantást nyerhessünk a csoport tevékenységébe, felépítésébe és az egyes személyek/cégek stb. csoporton belüli szerepébe. Mikor alkalmazzuk? Elsősorban a szervezett bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazzuk, amikor több hasonló ügyben az elkövetők és a sértettek személye azonos. Az elkövetői csoport elemzése során, a gyűjtött információk alapján képet alkothatunk bűnöző csoportok tevékenységéről, egymáshoz és a bűncselekményekhez való kapcsolatukról.

8 Nyomozáselemezés A nyomozás egészének illetve az eljárási cselekmények végrehajtási módjának, időbeliségének a vizsgálata. A nyomozáselemzés során azt kívánjuk megvizsgálni, hogy a törvényesség betartása mellett, az eredmény érdekében megtettünk-e minden szükséges és lehetséges nyomozási cselekményt? Nyomozáselemzés tárgya Az elvégzett nyomozás Ebben az esetben a nyomozás végrehajtására összpontosítunk. Az ügyelemzés esetében pedig az esemény a kulcsmomentum. Stratégiai bűnelemzés Hosszabb távon érvényesülő tendenciák megállapításaival, a távolabbi célok kitűzéséivel, a bűnözés egészének vagy egyes bűncselekmények jellemzőinek, a bűncselekmények elterjedtségének és növekedési arányainak meghatározásával foglalkozik. Feladata a bűnüldözésnek a bűnözés kihívására adott válaszának: a felderítési ajánlásoknak és a prioritásoknak meghatározása.

9 A stratégiai bűnelemzés célja A bűnözés terjedelmének, dinamikájának, struktúrájának, tendenciájának, a viktimológiai és kriminológiai jellemzők feltárásával, a bűnüldözés pozícióinak, erőforrásainak, hatékonyságának ismertetésével a nem ügyhöz kötött bűnüldözési feladatok meghatározását tartalmazó vezetői döntések előkészítése, dinamikus támogatása. Stratégiai elemzés területei Az ismertté vált bűncselekményekről gyűjtött adatok elemzése A sértettekről és bűnelkövetőkről gyűjtött adatok elemzése A bűnüldöző munka adatainak elemzése A rendőrségi erőforrások és felhasználásuk hatékonyságának elemzése Önértékelő és ellenőrző jelentések értékelése Az adatbázisokban rögzített (kódolt) információkat típusok szerint egyenként vagy egymáshoz viszonyítva (folyamatok, tendenciák vizsgálata), illetve meghatározott csoportokra bontva (pl.: erőszakos és garázda jellegű, közterületen elkövetett bűncselekménye, stb.) elemezhetjük. Az elérni kívánt célnak megfelelően az elemzés Területi; (országos, megyei, városi vagy részterületi (régió, kerület, körzet, zóna, egyedileg kiválasztott helyszín) Időintervallum szerinti; hosszú távú, éves, évközi, havi, szezonális Módszerét tekintve: statikus, dinamikus Tetszés szerinti újabb változókat képezhetünk az elemzés céljának megfelelően. (Pl.: bűncselekmény súlyértéke, sértettek vagy elkövetők kor- vagy nemek szerinti csoportos bontása, stb.)

10 FŐBB MUTATÓK Nyomozáseredményességi mutató (ENYÜBS) Ismeretlen tetteses felderítési mutató Kármegtérülési mutató (ENYÜBS) Kárbiztosítási mutató Elmaradt kárbiztosítási mutató Önkéntes megtérítési mutató Hatósági intézkedési mutató számítása Vádarány (ügyforgalom) Ismeretlen tetteses arány (ügyforgalom) Rendőri mutatók Lakossági mutatók Bűnügyi fertőzöttségi mutatók (ENYÜBS) Stratégiai elemzés formái Bűncselekményi minta elemzése Általános profilelemzés Felderítési módszerek elemzése Bűncselekményi minta elemzése Az összes vagy egyes bűncselekményeknek a Btk. KÜLÖNÖS RÉSZ egyes fejezeteiben (X-XX.) felsorolt törvényi tényállások csoportokon belüli számának, jellemzőinek, változásainak vizsgálata, egy meghatározott földrajzi területen, egy adott időszakban. A jelenség általános leírása mellett vizsgáljuk a kapcsolatot az egyes jellemzők, események között. Az elemzés során megpróbálunk magyarázatot találni az eseményekre, vizsgáljuk a rendőri tevékenységnek a jelenségre gyakorolt hatását.

11 Általános profilelemzés képet ad arról, hogy milyen a bűnöző ; az egyes bűncselekmények elkövetője, illetve kik, milyen okból válnak bűncselekmény áldozataivá. Felderítési módszerek elemzése A felderítési módszerek elemzése feltárja a korábbi nyomozások során alkalmazott taktikák és technikák alapján nyert tapasztalatokat majd ennek eredményeként ajánlásokat ad nyomozási módszerekre és taktikákra.

12 Köszönöm a figyelmet! nagyeni@orfk.police.hu