Jász-Nagykun-Szolnok megye 2015. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 46/2016. (IV.22.) számú határozatával 1
TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II. A 2007-2013-AS ÉS A 2014-2020-AS UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYÉBE ÉRKEZETT FORRÁSAI... 9 1. 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS... 9 2. 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS... 12 III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADATAI... 13 1. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI... 13 2. A 2014-2020-AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS FŐBB EREDMÉNYEI... 16 3. TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG... 17 IV. A HAZAI DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZATI RENDSZER SZERZŐDÉSÁLLOMÁNYÁHOZ FŰZŐDŐ FELADATOK ELLÁTÁSA... 19 2
I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai A térség helye az országban (Ország = 100) Terület 6,0% Lakónépesség 3,9% Foglalkoztatott 3,7% Regisztrált vállalkozás 3,1% Beruházások teljesítményértéke 2,7% Ipari termelés 5,2% Építőipari termelés 2,8% Épített lakás 2,2% Vendégéjszaka 2,0% A KSH 2015. I-IV. negyedévi adatok alapján a megye lakossága csökkent az előző évihez képest, a házasságkötések száma ugyanakkor jelentősen nőtt. A munkaerő-piaci információk alapján 2015. IV. negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest csökkent a foglalkoztatottak és növekedett a munkanélküliek száma. Az ipari és építőipari termelés volumene a 2014. évihez képest egyaránt bővült, a növekedés dinamikája azonban elmaradt az országostól. A lakásépítések száma az előző évi alacsony bázishoz képest jelentősen nőtt. A mezőgazdaságra vonatkozó adatok szerint a kalászos gabonafélék termésátlaga meghaladta nemcsak a 2014. évi, de a 2010-2014. évek átlagát. A december 1-jei adatok a sertés kivételével a főbb gazdasági haszonállatfajok állományának csökkenését mutatják. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom a belföldi vendégek fokozódó keresletének hatására növekedett. Összehasonlító adatok (megye régió ország) 2015. I-IV. negyedév Megnevezés Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Ország Népesség száma(ezer fő) 380 1 480 9 856 Foglalkoztatási arány,% 54,4 53,1 56,6 **Munkanélküliségi ráta,% 8,0 10,2 6,2 *Alkalmazásban állók száma, ezer fő 92,8 342,3 2 886,6 *Havi bruttó átlagkereset, Ft 191 862 186 856 242 975 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 138 178 172 Teljesítményérték, millió Ft 130 209 421 509 4 770 367 (beruházás) Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 3 738,2 1 967,1 2 782,6 ezer Ft Épített lakás 167 637 7 612 Vendégek száma, ezer 184,5 798,5 10 354,4 Vendégéjszakák száma, ezer 513,8 2 173,1 25 764,9 *2015. 1-3.negyedévi adatok. **A ráta éven belüli alakulása: 2014. 4.n.év: 6,8%, 2015. 1.n.év: 7,3%, 2015. 2 n.év: 6,9%, 2015. 3.n.év: 6,4%. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat relatív indexe ugyanerre az időpontokra: 2014. 4.n.év: 7,2%, 2015. 1.n.év: 9,0%, 2015. 2.n.év: 7,4%, 2015. 3.n.év: 7,2%, 2015. 4.n.év: 7,2%. 3
A demográfiai adatok szerint a megyében a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás az előző évinél nagyobb volt, így megtört a 2011 óta tartó mérséklődést mutató tendencia. Az élveszületések száma 1,8%-kal csökkent, a halálozásoké ugyanakkor 4,2%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ebből adódóan a természetes fogyás 2100 fővel csökkentette a lakosságot, ami a vizsgált időszak végén 379 897 fő volt. Pozitív adat a házasságkötések száma, ami azt mutatja, hogy tovább nőtt a házasodási kedv. 2015-ben harmadával több házasságkötést (1750) anyakönyveztek, mint előző évben. Legutóbb 2002-ben kötöttek ennyi házasságot. A növekedés üteme a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb. A KSH lakosság körében végzett munkaerő-felmérése alapján 2015. IV. negyedévében a megye 15-74 éves népességén belül 155,8 ezren foglalkoztatottak, 13,5 ezren munkanélküliek voltak, a gazdaságilag inaktívak közé pedig 116,9 ezren tartoztak. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest 6500 fővel csökkent, a munkanélkülieké ugyanakkor 1600 fővel, az inaktívaké pedig 1300 fővel növekedett. A megyei foglalkoztatási arány 54,4%-ra mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 8,0%-ra növekedett. A foglalkoztatási arány 2,2 százalékponttal maradt el az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig 1,8%-kal meghaladta azt (utóbbi 2014-ben 6,8% volt, az országos pedig 7,1%). (Megjegyzés: A KSH éven belüli adatai és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai más tendenciát jeleztek, illetve mutattak. Az eltérő metodikájú adatok nyilvántartáson NFSZ, illetve reprezentatív mintavételen KSH alapulnak.) A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2015. december végén 19,3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 1,2%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A pályakezdő és a 25 éven aluli álláskeresők száma az átlagosnál nagyobb ütemben (11, illetve 0,5%-kal) csökkent. Az álláskeresők 52%-a nő, számuk 1,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az álláskeresők növekvő része, 28%-a több mint egy éve szerepelt a regiszterekben (2014-ben 27%). A megyei álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele lényegében alig változott 2012 óta, és 2015-ben is minimális az eltérés az előző évhez viszonyítva. Az álláskeresők 49%-a legfeljebb általános iskolát (2013-ban 42%, 2014-ben 45%), 27%-a szakmunkásképzőt illetve szakiskolát végzett (2013-ban 30%, 2014-ben 29%). Gimnáziumi érettségije 8,4%-uknak (2013-ban 9,6%, 2014-ben 9,1%), szakközépiskolai vagy technikumi végzettsége 13%-uknak volt (2013-ban 15%, 2014-ben 14%), míg 3,1%-uk (2013-ban 3,3%, 2014-ben 3,2%) főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. 2015. december végén a megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan 93 ezren álltak alkalmazásban, ez a szám 2,7%-kal több az előző évinél. A létszámbővülés a versenyszféra fokozódó munkaerő-keresletéből adódott. A vállalkozásoknál a fizikai foglalkozásúak aránya 6,8%-kal, a szellemieké 5,7%-kal bővült. A költségvetési szerveknél ugyanakkor kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában, főleg a fizikai dolgozók száma csökkent (7,2%-kal). 4
Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel 2015. december végén 55 710 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Számuk lényegében stagnált az egy évvel korábbihoz képest (55 800, az országos állomány 3,0%-a). A szervezetek 93%-a vállalkozás, számuk kissé mérséklődött. A vállalkozások összetétele megegyezik az egy évvel korábbival, az évek óta megfigyelhető tendencia alapján döntő többsége önálló vállalkozás (80%, 2014-ben 79%), a fennmaradó 20%-a társas vállalkozás (2014-ben 21%) volt. Míg az önálló vállalkozók száma 0,9%-kal bővült, a társas vállalkozásoké 4,4,0%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, azaz folytatódik a társas vállalkozások csökkenése. Az előző évekhez hasonlóan a társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok a legelterjedtebbek, számuk a betéti társaságokkal együtt csökkent (4,0 illetve 6,0%-kal; 2014-ben a tendencia ugyanez volt, a csökkenés mértéke 3,4%, illetve 6,9% volt). A betéti társaságok számának csökkenése szokásosnak mondható (2013-ban arányuk pl. 29%-ra mérséklődött), a kft-k száma azonban új elemként 2014 óta növekedett. 2014-től megfigyelhető újdonság az is, hogy mindeközben a szövetkezetek száma 2,6%-kal gyarapodott (2014-ben 2,1%-kal). Az önálló vállalkozók száma leginkább az ipar (9,2%), az információ és kommunikáció (4,1%), az egészségügyi szolgáltatás (3,6%) és a tudományos és műszaki tevékenység (3,1%) területén nőtt, kevesebb lett ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatás (-8,0%), a kereskedelem (-4,6%), a szállítás (-3,6%), vendéglátás (-3,5%) és építőipar (-3,3%) ágakban. 2015 végén a megyében 844 gazdasági szervezet állt felszámolás alatt, 313 pedig kényszertörlés alatt. A felszámolások számának csökkenése 2015-ben is folytatódott (1147, 2013-ban 1374, 9,8%-kal volt kedvezőbb a 2012. évinél). A bruttó átlagkeresetek az előző évihez képest 5,5%-kal nőttek (2014-ben 2,4%-os volt a növekedés). A fizikai foglalkozásúak kereset-növekedésének üteme (7,5%) meghaladta a szellemi foglalkozásúakét (3,9%). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 192 ezer (2014-ben 184 ezer, 2013-ban 179.8 ezer), a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 126 ezer (2014-ben 120 ezer) forintot tett ki. A megyei bruttó átlagkereset az országos átlag 79%-a volt (2014-ben 77%-a). A megyei székhelyű gazdasági szervezetek a 2014. évi élénkülés után 2015-ben 130,2 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 0,5%-kal többet az egy évvel korábbi 119,6 milliárdos beruházáshoz képest. A fejlesztések döntő hányada a korábbi évekhez hasonlóan a versenyszféra ágazataiba irányult. A versenyszféra ágazatai közül az építőiparban, a szállítás, raktározásban, a tudományos és műszaki tevékenységben, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatokban nőtt a beruházási teljesítményérték. (Előző évben a szálláshely-szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatok kivételével növekedett a versenyszférában a beruházások teljesítményértéke.) A feldolgozóipari beruházások a megyei invesztíciók 39%-át jelentették, ami az előző évihez képest 16%-os csökkenést mutatott. 5
A közigazgatásban 9,5%-kal, a túlnyomórészt szintén a közszférába tartozó egészségügyi szolgáltatásban 35%-kal növekedtek az invesztíciók, az oktatásban viszont 2,8%-kal mérséklődtek. Ez a 2014-es adatokhoz képest jelentős növekedést mutat, amikor a közigazgatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összességében 7,8%-kal költöttek többet az előző évinél fejlesztésre. A beruházásokra a felhasznált összegek 49%-át gépekre, berendezésekre, 49%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították (2014-ben ez 55% és 43% volt). A mezőgazdaság terméseredményei kedvezően alakultak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében gabonafélét a szántó 55%-áról, 181 ezer hektárról takarítottak be, ami 26 ezer hektárral maradt el az előző évitől. A csökkenést a kukorica és a búza területének visszaesése okozta a többi kalászos gabonaféle területének növekedése mellett. A kalászos gabonafélék 2015. évi termésátlaga meghaladta mind a 2014. évit, mind a 2010-2014. évek átlagát. A főbb szántóföldi növények termésátlaga Megnevezés 2014 (kg/ha) 2015 (kg/ha) búza 3 870 4 680 őszi árpa 4 540 5 210 tavaszi árpa 2 880 3 060 rozs 2 320 2 880 triticale 3 730 4 220 zab 2 540 2 680 kukorica 5 820 4 120 napraforgó 2 220 2 350 repce 2 740 2 330 lucernaszéna 5 330 4 560 A területcsökkenés ellenére a búza termésmennyisége 2008 óta a legtöbb, 470 ezer tonna volt, 27 ezer tonnával több volt a 2014. évinél, a 2010-2014 évek átlagát pedig 22%-kal haladta meg. A hektáronkénti termésátlag ugyanakkor elmaradt az országostól (5 100 tonna). A kukorica termésátlaga csökkent, termésmennyisége (153 ezer tonna) a 2014. évitől 48%-kal, a 2010-2014 évek átlagától 17%- kal maradt el. Az olajos növények közül a napraforgó átlaghozama és termésmennyisége (165 ezer tonna) is több volt a 2014. évinél és a 2010-2014. évek átlagánál. A repce termésmennyisége (40 ezer tonna) csökkent 2014-hez képest. Az őszi árpa területe növekedett, és megközelítette a 23 ezer tonnát. Hektáronkénti hozama az előző évinél 15%-kal, az elmúlt öt év átlagánál 41%-kal volt több. A megyében a főbb gazdasági haszonállat fajok állománya - a sertés kivételével mérséklődött az előző évihez képest. A megyei sertésállomány 2012 óta folyamatosan gyarapszik, 2014 és 2015 között a téli állomány 224 ezerről 234 ezerre nőtt. Az anyakoca állomány ugyanakkor stagnált. Míg a szarvasmarha-állomány 2011 óta folyamatosan növekedett (2014-ben 7,1%-kal), és ez a tendencia érvényesült a tehenek számában is (2014-ben 12%-kal), 2015-ben azonban az állomány egy év alatt 59 ezerről 55 ezerre fogyott, és kevesebb lett (4,9%-kal) a tehenek száma is. 6
A juhállomány (78 ezer) 2014-hez hasonlóan csökkent (akkor 87 ezer volt az állomány, ami 6%-kal maradt el az előző évitől), és visszaesett az anyajuhok száma is (10%-kal). A tyúkállomány a korábbi év emelkedése után 17%-kal maradt el a 2014-es szinttől, az elmúlt öt év átlagától pedig 13%-kal. A tojótyúkok száma az előző évhez hasonlóan csökkent, mértéke azonban mérséklődött (16%-ról 10%- ra). A megye gazdaságában kiemelkedő szerepet betöltő, erősen exportorientált ipar termelése 2011-től 2013-ig csökkent. A 2014-ben kedvező fordulatot vett folyamat 2015-ben is folytatódott, az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 3,9%-kal haladta meg az előző évit (a növekedés 2014-ben szinte ugyanennyi, 4,0%-os volt). Az egy lakosra jutó termelési érték 34%-kal volt magasabb az országos átlagnál (2014-ben 33%-kal). A pozitív tendencia a megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra is igaz volt, bár itt a termelési érték növekedése (4,4%) kissé mérséklődött (2014-ben 6,3% volt). Az ipari termelési érték legnagyobb részét (73%-át, 2014-ben 75%-át) kitevő gépipar termelése 0,9%- kal nőtt (2014-ben az előző évben tapasztalt 8,2%-os visszaesés után 4,7%-kal bővült). Az előbbinél jóval kisebb súlyú ágazatok (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, textilruházat, bőr és bőrtermék gyártása, gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, valamint fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása) termelése ugyancsak fokozódott. 2013-ban és 2014-ben ezek közül az ágazatok közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazaté visszaesett az előző évihez képest (2013-ban 2,0-7,2%-kal, 2014-ben 2,6%-kal), így ezek esetében pozitív változás mutatkozott; az élelmiszeripar, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása esetében pedig folytatódott a termelési volumen növekedése. A közepes és nagyméretű vállalkozásoknál az export volumene 4,7%-kal bővült, így az értékesítés 85%-a irányult külföldre. (A megyei ipar értékesítése jellemzően külföldre irányul, évente hasonló ez az arány.) A belföldi eladások 3,9%-kal haladták meg az előző évit, ami mérsékeltebb növekedést mutat a 2014-es adatokkal összevetve (akkor 7,2%-kal haladták meg a belföldi eladások az előző évit). Az építőipar termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2015-ben is folytatódott, ám a növekedés mértéke 2014 óta csökkenő mértékű. (A megyei székhelyű szervezetek körében az előző évhez képest 2014-ben 6,8%-os, 2015. I-III. negyedévében 2,9%-os volt a növekedés.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene az előző évi 2,7%-os növekedés után 2015-ben 3,3%-kal csökkent, az egyéb építmények építése azonban növekedett (2014-ben 8,2%-kal, 2015-ben 5,4%-kal). A termelési érték 73%-át (2014-ben 75%-át) az egyéb építmények építése tette ki. Az építőipari vállalkozások 2015. szeptember végén 16,3 milliárd forint értékű építőipari szerződésállománnyal rendelkeztek, ami összehasonlító áron az egy évvel korábbi kétharmada. A szerződésállomány 94%-át egyéb építmények építésére költötték. A lakásépítések piacán tapasztalható csökkenés a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is folytatódott. A tavalyi év I-III. negyedévében 76 új lakás épült, az előző év azonos időszakinál 5,0%-kal kevesebb. Országosan ennél nagyobb ütemű (9,5%-os) csökkenés történt. A lakások közül 43%-a Szolnokon, 33%-a a megye többi városában javarészt Jászberényben, 24%-a községekben épült. Az építtetői körön belül továbbra is a lakosság szerepe volt meghatározó. Természetes személyek finanszírozásában az új lakások mintegy négyötöde készült, a többit vállalkozások építették. A leggyakoribb építési forma továbbra is a családi házas, ami az új lakások mintegy 80%-át jelentette. Többszintes, többlakásos épületben 20%-uk épült. 7
A kiadott építési engedélyek száma mintegy másfélszeresére nőtt, 2015 I III. negyedévében összesen 144 új lakás építését engedélyezték szemben az előző évi adatokkal, melyek szerint 2014-ben a megyei építésügyi hatóságok 129 új lakásra adtak ki építési engedélyt, az előző évinél 17%-kal kevesebbre. A kereskedelmi szálláshelyeket az előző év azonos időszakinál több vendég kereste fel, és a vendégéjszakák száma is növekedett, a bővülés üteme azonban elmaradt az országostól. Az adatok a 2011. és 2012. évi növekedés után bekövetkező 2013-as csökkenést megtörő és visszafordító 2014-es tendencia folytatását mutatják. 2015-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyein 184 500 vendég 514 ezer vendégéjszakát töltött el, ami mindkét adatnál 10,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés a vendégszám esetében közel azonos a 2014-es adattal, a vendégéjszakák tekintetében azonban nagyobb mértékű az előző évihez mérten (2014-ben a 178 ezer vendég és 496 ezer vendégéjszaka 11, illetve 7,1%-os növekedést hozott az egy évvel korábbihoz képest). A vendégforgalom meghatározó részét több mint négyötödét szokásosan a belföldi turisták adták, ők a 2014. évinél 2,5%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldiek turisztikai kereslete 2013 óta csökken, számuk 5,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáé 4,3%-kal marad el az előző évitől. A külföldi vendégéjszakák legnagyobb részét, 29%-át a németek, 22%-át a lengyelek, 7,9%-át pedig a román vendégek töltötték el. Közülük egyedül a német vendégforgalom mérséklődött az előző évihez hasonló mértékben, 12%-kal (2014-ben 13%-os volt a csökkenés). A belföldi vendégek száma 1,8%-kal emelkedett, a külföldieké 4,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az átlagos tartózkodási idő a belföldi vendégek esetében 2,6 éjszaka, a külföldieknél 4,4 éjszaka volt. A megyei szálláshelyek az előző évhez hasonló elő- és utóidényt, és annál eredményesebb főidényt zártak. A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben 2,6 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 9,3%-kal többet, mint az előző évben. Ez szintén követi a korábbi évek tendenciáját (2014-ben az egész éves adatok alapján a bevételek folyó áron a 2013-as 4,7%-os növekedést meghaladva 6,3%-kal többet értek el, mint az előző évben). Változás történt ugyanakkor az árbevétel szállástípusok szerinti megoszlásában. Az összes bevétel kétharmada, 1,8 milliárd forint a szállodákban realizálódott, ami 13,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest, a panzióknál azonban csökkenés történt, hiszen míg 2014-ben az előző évhez képest a szállodáknál jelentősebb bevétel növekedést könyvelhettek itt el, 2015-ben az előző évhez viszonyítva közel 18%-os a visszaesés. Ez egyértelműen a panzióvendég számának csökkenéséből adódik, hiszen a 2015-ös adatok szerint jelentősen megnőtt a szállodát igénybevevő belföldi vendégek száma (2014-es 78 ezerről 100 ezerre), és a panziók csökkenő vendégszámához járult hozzá az is, hogy a panziót kedvelő külföldi vendégek száma csökkent. 8
II. A 2007-2013-as és a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus megyébe érkezett forrásai 1. 2007-2013-as fejlesztési ciklus A Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a 2007-2013-as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások településenkénti/kistérségenkénti összegzése a www.palyazat.gov.hu kormányzati portálon közzétett adatok alapján készült. A megyei összesítő és részletező táblázatok elérhetőek a Megyei Önkormányzat honlapján, a következő elérési útvonalon: www.jnszm.hu/ Fejlesztési dokumentumok/ Területfejlesztés, az Elemzések címszó alatt. Az Európai Unió 2007-2013 címen (itt a 2007-2012. közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) és Új Széchenyi Terv címen (itt a 2011-2015. közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) megítélt támogatások összesítése történt meg, a projekt helyszínének megadott településhez történő besorolás szerint, a kormányzati portálon 2016. március 3-án közzétett adatok alapján. Kistérség 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások kistérségi összesítése 2007-2013-as uniós ciklusban támogatott projektek, db (Adatok forrása: www.palyazat.gov.hu, 2016. március 3.) 2007-2013-as uniós ciklusban megítélt támogatás, Ft Kistérség lakónépessége (2014.12.31., KSH adat) fő Kistérség lakónépességéhez viszonyítva az 1 főre jutó támogatás, Ft 1 főre jutó támogatás a megyei átlag (792.269,- Ft/fő) százalékában, % Jászberényi 556 57.919.484.259,- 82.479 702.233,- 89% Karcagi 220 35.549.191.187,- 42.382 838.780,- 106% Kunszentmártoni 174 19.371.894.747,- 35.207 550.228,- 69% Mezőtúri 157 8.756.224.274,- 27.100 323.108,- 41% Szolnoki 1.016 119.289.999.876,- 117.140 1.018.354,- 129% Tiszafüredi 252 36.069.610.346,- 37.518 1.041.356,- 131% Törökszentmiklósi 176 21.024.077.441,- 38.071 552.233,- 70% Összesen 2.551 300.980.482.130,- 379.897 792.269,- 9
A 2007-2013-as ciklus kistérségek közötti arányát az alábbi diagram szemlélteti: Megjegyzendő: A kigyűjtés célja a települési lebontás volt, azonban a több települést érintő nagyprojekteket egy települési helyszínhez sorolja be a statisztika (például: Szolnoknál a térségi hulladékgazdálkodási projekt 2,99 milliárd Ftja, Öcsödnél a térségi rekultivációs program 4,65 milliárd Ft-ja, Tiszafürednél a Tisza-tavi térségi turisztikai fejlesztés 1,16 milliárd Ft-ja, Abádszalóknál a 3228. sz. és 3221. sz. utak felújításának 1,63 milliárd Ft-ja, Törökszentmiklósnál a Szajol-Debrecen vasútfejlesztés 1,52 milliárd Ft-ja, Karcagnál a 3401. sz. út felújításának 2,75 milliárd Ft összege, stb.). Fentieket figyelembe véve, összességében megállapítható, hogy: a) a megye két legfejlettebb kistérsége, a Szolnoki és a Jászberényi szerepelt a legeredményesebben, a megítélt támogatások összegét és a támogatott projektek számát tekintve, b) a megye Kunszentmártoni, Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérségeibe érkezett kevesebb uniós forrás, c) az egy lakosra jutó pályázati aktivitás viszont a Tiszafüredi, a Szolnoki és a Karcagi kistérségekben haladta meg a megyei átlagot. 10
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2015. évi területi folyamatai Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett Európai Uniós támogatások 2007 és 2013 között országos összevetésben (Adatok forrása: www.palyazat.gov.hu; projekt helyszín szerinti lekérdezés; 2016. március 8.) Megye IH által támogatott db Sorrend a megyék között (db) Megítélt támogatás Ft Budapest 6 628 2 292 164 023 476 Nincs besorolva 1 406 1 963 183 353 599 Bács-Kiskun 4 479 4. 374 314 691 271 Baranya 3 752 8. 309 772 735 566 Békés 2 649 13. Borsod-Abaúj-Zemplén 5 851 Csongrád Sorrend a megyék között (Ft) Lakónépesség 2014.01.01. (KSH adat) fő Egy főre jutó megítélt támogatás Ft Sorrend a megyék között (egy főre jutó Ft) 1 744 665 1 313 813,3 8. 516 892 724 164,2 12. 9. 373 984 828 304,8 7. 296 517 097 143 10. 355 199 834 791,5 6. 1. 512 903 380 353 4. 674 999 759 858,0 10. 4 417 5. 513 975 161 795 3. 407 389 1 261 632,4 1. Fejér 2 912 9. 376 634 510 912 7. 419 506 897 804,8 4. Győr-Moson-Sopron 3 846 7. 386 323 220 203 6. 450 318 857 889,8 5. Hajdú-Bihar 4 906 2. 605 428 475 458 1. 539 507 1 122 188,4 2. Heves 2 653 12. 226 365 863 894 13. 303 503 745 843,9 11. Jász-Nagykun-Szolnok 2 572 14. 293 121 223 121 11. 383 489 764 353,7 9. Komárom-Esztergom 1 971 17. 163 536 017 302 16. 300 677 543 892,7 17. Nógrád 1 480 19. 116 308 497 742 19. 198 392 586 256,0 15. Pest 4 171 6. 444 668 389 019 5. 1 220 748 364 259,0 19. Somogy 2 806 11. 255 963 663 821 12. 315 512 811 264,4 8. Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 811 3. 527 881 468 966 2. 561 379 940 329,9 3. Tolna 1 843 18. 118 623 632 225 18. 227 996 520 288,2 18. Vas 2 039 16. 142 617 862 021 17. 254 580 560 208,4 16. Veszprém 2 874 10. 217 921 381 663 14. 349 007 624 404,0 14. Zala 2 433 15. 187 842 356 331 15. 279 623 671 770,0 13. 9 877 365 1 045 427,3 ÖSSZESEN 70 499 10 326 067 005 881 Megjegyzendő: A 9. oldalon szereplő március 3-ai adatok és a fenti március 8-ai lekérdezés adatai nem pontosan egyeznek meg, mivel az egyedi támogatott projektek kigyűjtése és településenkénti rendszerezése több időt vesz igénybe, mint a szűrés szerinti lekérdezés. A palyazat.gov.hu kormányzati portálon az eredmények folyamatos frissítés alatt állnak: korábban nyertes projektek levételre kerülhetnek a nyilvántartásból, vagy módosulhat a megítélt támogatás összege. Összességében megállapítható, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy 2.500 db projekt részesült támogatásban, összesen mintegy 300 milliárd forint összegben. 11
2. 2014-2020-as fejlesztési ciklus A 2014-2020-as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásainak összegzése településenként/járásonként történt. A 2014-2020-as ciklus eddigi eredményeit tartalmazó táblázatok a Megyei Önkormányzat honlapján, a következő elérési útvonalon érhetőek el: www.jnszm.hu/ Fejlesztés 2014-2020/ További OP eredmények. Járás 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások járási összesítése Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program /GINOP/ Támogatott Megítélt projekt, támogatás, db Ft (Adatok forrása: www.palyazat.gov.hu, 2016. március 8.) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program /KEHOP/ Támogatott Megítélt projekt, támogatás, db db Támogatott projekt, db ÖSSZESEN Megítélt támogatás, Ft Jászapáti 2 58.030.468,- 0 0 2 58.030.468,- Jászberényi 20 1.924.964.677,- 1 1.061.084.484,- 21 2.986.049.161,- Karcagi 8 404.907.445,- 2 3.268.016.658,- 10 3.672.924.103,- Kunhegyesi 4 166.380.782,- 1 1.947.310.000,- 5 2.113.690.782,- Kunszentmártoni 10 743.197.788,- 2 777.497.993,- 12 1.520.695.781,- Mezőtúri 10 347.338.465,- 0 0 10 347.338.465,- Szolnoki 27 1.939.939.905,- 1 7.900.000.000,- 28 9.839.939.905,- Tiszafüredi 3 179.490.805,- 1 568.999.910,- 4 748.490.715,- Törökszentmiklósi 5 155.302.169,- 1 1.879.280.149,- 6 2.034.582.318,- Összesen 89 5.919.552.504,- 9 17.402.189.194,- 98 23.321.741.698,- A 2014-2020-as ciklus eddigi eredményének arányait az alábbi diagram szemlélteti: 12
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2015. évi területi folyamatai III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai 1. A Megyei Közgyűlés döntései A Megyei Közgyűlés 2015. évben határozatot hozott: területfejlesztés témakörben: a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) specifikumairól, amelyek a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program alapján a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszak Területi- és Településfejlesztési Operatív Programja (TOP) konkrét támogatási feltételeiben jutnak érvényre (február), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyére dedikált 53,78 milliárd forint összegű 7 éves kerete felhasználását meghatározó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 2.0 változata (ITP) első megfogalmazásáról (március), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 (ITP) című dokumentum elfogadásáról (május), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyére dedikált forrása döntéselőkészítő bizottságával kapcsolatos delegálásokról (október), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 (ITP) című tervdokumentum elfogadási folyamatáról és végrehajtásának előkészítéséről (október), kiemelt projektek kezdeményezéséről (december), területrendezési témakörben: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv 2014. évi hatályosulásáról, környezetvédelem témakörben: a Megyei Önkormányzat 2014. évi környezetvédelmi tevékenységéről, a települési szilárd hulladék rendszeres elszállításáról a megye településein, a 2015. évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alap (I. ütem) létrehozásáról és a pályázat kiírásáról, majd a pályázatok támogatásáról, illetve elutasításáról, a 2015. évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapból (II. ütem) támogatás kifizetéséről, a 2015. évi Települési Környezetért cím adományozásáról, 13
társadalom, gazdaság témakörben: a Megyei Önkormányzat 2014-2019. évi Gazdasági Programjának elfogadásáról, a megye 2014. évi területi folyamatairól, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2014. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóról, a megye 2014. évi közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló beszámolóról, a megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről, a megye 2014. évi és 2015. I-V. havi munkaerő-piaci helyzetéről, a Széchenyi Programiroda megyei tevékenységéről, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről, a megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről, a megyét érintő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közigazgatási hatósági eljárásairól, a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2014. évi adatok alapján, a megye mezőgazdaságának helyzetéről, a megye szociális helyzetéről, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer 2016. évi fordulójához való csatlakozásról, a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosításáról, a Megyei Értéktár Bizottság 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, a 2015. évi Ifjúságbarát Önkormányzat cím adományozásáról, a 2015. évi Idősbarát Önkormányzat cím adományozásáról, Szentlőrinckáta Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez történő csatlakozási kezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalás kialakításáról, a Közép-Magyarországi régió szétválasztásával kapcsolatos állásfoglalásról, turisztika, marketing témakörben: a 2015. évi Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím adományozásáról, 14
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2015. évi területi folyamatai nemzetközi kapcsolatok témakörben: a nemzetközi kapcsolatok 2014. évi tervének végrehajtásáról és a 2015. évi nemzetközi programok tervéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye partnerként való részvételéről Máramaros megye az Európai Bizottság Európa az állampolgárokért programjára benyújtandó pályázatában, a Tisza-menti nemzetközi együttműködés kezdeményezéséről, a Megyei Önkormányzat és Dnyipropetrovszk megye (Ukrajna) között aláírt Barátsági Memorandum támogatásáról, pénzügyi, vagyoni helyzettel összefüggő témakörben: az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló üzletrészei értékesítésre kijelöléséről, valamint értékesítéséről, az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló üzletrésze értékesítésre kijelöléséről, valamint értékesítéséről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaságban a többi tulajdonostárs üzletrészének megvásárlásáról. A Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottsága bizottsági hatáskörben hozott határozatai: az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. évi éves beszámolójáról (április) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft 2014. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról (április) a 2014-2020-as programozási időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja (TOP) pályázati felhívásai tervezeteinek véleményezéséről és a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) értékelési szempontjainak kialakításáról (július), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 végrehajtásáról szóló tájékoztató keretében az 1562/2015. (VIII.12.) Kormányhatározatban rögzített indikátorok megvalósítását elősegítendően a települések felé megfogalmazható megyei ajánlások és a döntés-előkészítési folyamatban érvényesítendő álláspont elvi alapjairól (december). A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága bizottsági hatáskörben hozott határozata: a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program véglegesítése keretében az első körös intézkedési szintű forrás felhasználási keretösszegek és módok meghatározásáról, továbbá az indikátorvállalások megtételéről (február). 15
2. A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés főbb eredményei A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között a leghangsúlyosabb továbbra is a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés volt. Ennek főbb mérföldkövei a következők voltak: Elfogadásra került a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 2.0 változata /ITP/ a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program /TOP/ megyébe dedikált 53,78 milliárd Ft-os kerete felhasználására, amelyet a Kormány változatlan formában hagyott jóvá. A Kormány jóváhagyása után projektfejlesztés keretében került sor a településfejlesztési elképzelések pontosítására, az intézkedésenkénti lehetőségek és a projektjavaslatok költségeinek összehangolására járási és települési egyeztetések keretében. A támogatási felhívások megyei specifikumaként meghatározásra kerültek a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerhez /TKKR/ kapcsolódó szakmai értékelési szempontok, a pályázati időszakok, a meghirdetésre kerülő forrás nagysága és a támogatható projektméret a TOP Éves Fejlesztési Keretéhez igazodóan. Elfogadásra kerültek a TOP felhívástervezetek és a települési fejlesztési elképzelések ismeretében a döntés-előkészítési folyamatban a Megyei Önkormányzat állásfoglalását megalapozó elvek. A Megyei Önkormányzat honlapján kialakításra került a www.jnszm.hu/ Fejlesztés 2014-2020 menüpont a www.jnszm.hu/ Tervezés 2014-2020 menüpont mellett a TOP pályázati kérelmek benyújtásának elősegítésére, a mindenkori aktuális tervezési dokumentumok közzétételére. 2015. év végén megjelentek az első TOP támogatási felhívások. 16
3. Területrendezési tevékenység A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. (a továbbiakban Tftv) 14. (5) bekezdése kötelezi a megyei önkormányzatot, hogy a területrendezési tevékenységéről évente számoljon be a területrendezésért felelős miniszternek. Jelen beszámoló e kötelezettségnek tesz eleget. Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) legutóbbi módosítása a 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megtörtént, ezért 2015-ben az OTrT véleményezésére nem volt szükség. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Megyei Területrendezési Tervről (a továbbiakban MTrT) szóló 18/2004. (XI.9.) KR. sz. rendeletét a 2011. április 29-i ülésén a 10/2011. (IV.29.) KR. sz. rendeletével módosította. Az OTrT 31/A. (1) bekezdése kimondja: E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni. Az OTrT 2014. január 1-jével hatályba lépett módosításai igen jelentős változásokat tartalmaztak, amelyek következtében a 2011-2012. évben készített és jóváhagyott megyei területrendezési tervek jelentős részei érvényüket vesztették. Mindezek miatt a településrendezési tervek készítése, módosítása során az MTrT és az OTrT összhangjának megteremtéséig tartó átmeneti állapot sok félreértést, pontatlanságot eredményez. A megyei önkormányzatnak érdeke és célja az átmeneti állapot mielőbbi megszüntetése. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint: A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. Az MTrT módosítás költségének központi támogatására 2015-ben nem volt lehetőség, ezért a megyei önkormányzat 2015-ben nem tudta megkezdeni az MTrT módosítását. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó intézkedésekről szóló 1567/2015. (IX.4.) Kormányhatározatban szereplő a területrendezési tervek készítésére és módosítására kitűzött 2017. december 31-ei határidő és e feladatokra a 2016-2017. évi központi költségvetésben elkülönítendő 900 millió forint elhatározások valószínűsítik a megyei területrendezési tervek módosításának 2016. évi megkezdését. A területfejlesztési feladatokban igen gazdag 2015-ös esztendőben a megyei önkormányzat területrendezési tevékenysége a településrendezési eszközök véleményezésére terjedt ki. 17
2015-ben 39 megkeresés érkezett a megyei önkormányzathoz a megye településeiről a településrendezési eszközeik módosítása ügyében. Szolnok Megyei Jogú Városból három, Jászfényszaruból két kezdeményezés érkezett, a többi település egy-egy ügyben kért véleményt. A településfejlesztési koncepció, illetve településfejlesztési stratégia véleményezésére öt esetben került sor, mely szám az előző évek ilyen típusú ügyeinek többszöröse. A településrendezési eszközök módosítására a legtöbb esetben az építést általában elősegítő, az építési feltételeket egyszerűsítő változtatás, illetve konkrét beruházási szándék, vagy beruházási szándékot segítő pályázat benyújtása érdekében történt. A tervezett beruházások közel azonos számban érintettek belterületi, illetve külterületi ingatlant. A külterületen elsősorban mezőgazdasági, a belterületen többségében ipari, kereskedelmi, néhány esetben intézményfejlesztési célú volt az elhatározott fejlesztés. E területeken általában már meglévő létesítmények bővítése a cél, s ennek érdekében volt szükség a megengedett legnagyobb beépítési arány, illetve a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének növelésére, olykor a tető hajlásszögre vonatkozó meglévő előírás módosítására. Ezektől az ügyektől a célját tekintve két terv módosítása különült el. Az egyik a Tiszasüly külterületén tervezett a kolopi iszap kitermelése érdekében megvalósítandó bányatelek nyitás, a másik Cserkeszőlő közigazgatási területén gyógyhely kijelölési eljárás volt. 18
IV. A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományához fűződő feladatok ellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítása végett a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül záró ellenőrzésnek. IV.1. A döntéshozó által meghozott, támogatási szerződésekhez kapcsolódó döntések listája A 2015-ös évben összesen 124 pályázat került lezárásra, míg 28 db támogatási szerződés módosításáról döntött a Közgyűlés. IV.2. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzések listája 2015-ben: a) helyszíni ellenőrzések (csak a megyei önkormányzat): 27 db, ebből lezárt 27 db pályázat, b) helyszíni ellenőrzések (ÉARFÜ): 97 db, ebből lezárt 97 db pályázat. IV.3. A 2015. január 01 december 31. között lezárt szerződések listája A 2015-ös évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az 1996-2006-os években TEKI, CÉDE, LEKI, illetve TFC terhére megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére. 19
A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 13 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A TEKI támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 7 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 5 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A turisztikai célelőirányzat támogatása (TUC) előirányzat a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 2 db pályázat lezárása történt meg. A TUC támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok (AC) előirányzat a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 1 db pályázat lezárása történt meg. Az AC támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 17 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 17 db pályázat lezárása történt meg. A TEUT támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 39 db pályázat lezárása történt meg. A TEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. 20
A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 3 db pályázat lezárása történt meg. A TRFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 20 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE (2007-2009) támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. I.4. A benyújtott szerződésmódosítási kérelmek listája, oka, megkötött szerződésmódosítások száma A korábban támogatott pályázatok szerződésmódosításának oka a kedvezményezettek alapadataiban történő módosulás. A kedvezményezettek levélben megkeresésre kerültek és az alátámasztó dokumentumok benyújtása és vizsgálata után került sor az előterjesztések elkészítésére. Elutasított szerződésmódosítási kérelem nem történt. Szerződésmódosítási kérelmek listája előirányzatonként: - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 13 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 7 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE 2007-2009) előirányzat keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében 2 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, IV.5. A szerződésszegés következményeként visszavont támogatási döntések listája A 2015-ös évben egy visszavont támogatási döntés volt. IV.6. Visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan beérkezett és elbírált részletfizetési kérelmek száma A 2015-ös évben részletfizetési kérelem nem érkezett a döntéshozó felé. 21
IV.7. A pályázati rendszer működésével, monitoring tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről. Szolnok, 2016. április 11. 22