Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.085/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: neve) által képviselt SZJA (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház u. 9 11.) 2014. október 22-én hozott 317/2014. (X. 22.), 318/2014. (X. 22.), 319/2014. (X. 22.), 320/2014. (X. 22.), 321/2014. (X. 22.), 322/2014. (X. 22.), 323/2014. (X. 22.) FVB számú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 317/2014. (X. 22.) FVB, a 318/2014. (X. 22.) FVB, a 319/2014. (X. 22.) FVB, a 320/2014. (X. 22.) FVB, a 321/2014. (X. 22.) FVB, a 322/2014. (X. 22.) FVB, és a 323/2014. (X. 22.) FVB számú határozatait helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak 70 000 (hetvenezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A... Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 2014. október 13. napján kelt 272/2014. (X. 13.) számú határozatával megállapította, hogy a számú területi egyéni választókerületben a választás érvényes és eredményes volt, 694 szavazattal a megválasztott egyéni képviselő SA. SZJA (a továbbiakban: kérelmező), a számú területi egyéni választókerület önkormányzati képviselőjelöltje 2014. október 15-én kifogást nyújtott be a
HVB-hez. Ebben a jogszabálysértés megállapítását, a helyi önkormányzati képviselő választás tekintetében a számú egyéni választókerületben a választási eljárás megsemmisítését és a választás megismétlését kérte a Ve. 241. (3) bekezdése alapján. Előadta, hogy az egyik szavazókörben a megjelentek számát meghaladó szavazólap került leadásra, míg a másikban kevesebb, kimagaslóan magas az érvénytelen szavazatok száma, illetve a szavazókörben a többi szavazókörhöz képest lényegesen többen szavaztak. A legtöbb szavazatot kapott SA és közte csupán 7 szavazat különbség van. A számú szavazókörben a jegyzőkönyv szerint 501 szavazó jelent meg, melyhez képest a polgármester jelöltekre 10 szavazattal több, míg az egyéni képviselőjelöltekre 10 szavazattal kevesebb szavazatot adtak le. A számú szavazókörben 11 szavazattal kevesebb volt az urnában. A megjelent szavazókhoz képest a + 10 és a -10 szavazólap és nagy száma miatt a rontott szavazatok átvizsgálása szükséges. Utalt a Ve. 196. -ának a szavazatok megszámlálására vonatkozó szabályára és a Ve. 178-179. -ainak a felhívását követően úgy vélte, hogy a és szavazókörben jegyzőkönyvekkel igazolhatóan, legalább 10 szavazópolgár nem kapta meg a helyi önkormányzati képviselőjelölteket tartalmazó szavazólapot, míg a polgármesteri szavazólapokból legalább 10 szavazólappal több került kiadásra, így sérült a Ve. 178. (1) bekezdése. Utalt a Ve. 197. -ára, sérelmezve, hogy a 013. szavazókörben nem került érvénytelenné nyilvánításra jelöltenként 10 szavazat, mely szavazókörben egyébként is magas volt az érvénytelen szavazatok száma. Kifogásolta azt is, hogy a Ve. 194. -ába ütközően az érvénytelen szavazólapokon nem tüntették fel az érvénytelenség okát. A választás eredménye jogszabálysértő, mivel a 10 érvényes szavazat befolyásolhatta volna a választás végeredményét. Sérültek továbbá a Ve. 2. (1) bekezdésében foglalt alapelvek így egyebek mellett az esélyegyenlőség, a választás tisztasága, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a választhatóságra való jog is. Kérte a szavazatok ismételt újraszámlálását, melynek eredménye a láncszavazást, a Ve. felhívott jogszabályhelyeinek megsértését igazolják és a választás megismétlésének az elrendelését indokolják. A döntés meghozatalát a Ve. 218. (1) bekezdés c) pontja alapján kérte és indítványozta a megjelölt szavazatszámláló bizottsági tag meghallgatását.
12.Pk.50.085/2014/3. 3 A kifogás alapján eljáró HVB a 298/2014. (X. 17.) számú határozatával a Ve. 218. (2) bekezdése alapján a kifogásnak helyt adott és elrendelte a Budapest TEVK eredményének a megsemmisítését, a polgármester és egyéni képviselő-választás megismétlését. A HVB a 299/2014. (X. 17.) számú határozatával a TEVK területén a megismételt polgármesteri és egyéni képviselői választást 2014. november 9. napjára tűzte ki. A fenti HVB határozatok ellen az EKP terjesztett elő fellebbezéseket, melyben elsődlegesen a határozatok megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a határozat megváltoztatását a polgármesterválasztás tekintetében kérte. Nyomatékkal utalt arra, mivel a határozat egy szavazókör vonatkozásában állapította meg a jogsértést, így a HVB téves mérlegeléssel semmisítette meg az eredményt az egész választókerületre nézve. A szavazás időpontját kitűző határozat elleni fellebbezésében előadta, hogy a vonatkozó jogszabály alapján egy határozatban kell a szavazás megismétléséről és annak időpontja kitűzéséről rendelkezni. A HVB a 2014. október 18-án hozott 300/2014. (X. 18.) számú határozatával a korábbi, 298/2014. (X. 17.) számú és a 299/2014. (X. 17.) számú határozatait visszavonta, majd 301/2014. (X. 18.) számú határozatában a HVB a kifogásnak helyt adott, megállapította a jogszabálysértés tényét, elrendelte a TEVK polgármesteri és egyéni választókerület képviselőválasztás eredményének a megsemmisítését és e választási kerület területén a polgármesteri és egyéni képviselői szavazás megismételtetését. A megismételt szavazást 2014. november 9. napjára tűzte ki. A HVB 300/2014. (X. 18.) számú határozata ellen az EKP terjesztett elő fellebbezést, melynek alapján eljáró Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 317/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a HVB 298/2014. (X. 17.) számú és 299/2014. (X. 17.) számú határozatainak a visszavonását mellőzte. Indokolása szerint a Ve. a választási bizottságok számára a határozat visszavonását, és azok érdemi módosítását nem teszi lehetővé. A HVB 298/2014. (X. 17.) számú határozata ellen az EKP által
12.Pk.50.085/2014/3. 4 előterjesztett fellebbezés alapján eljáró FVB a 318/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította. Indokolásában a kifogásban, a HVB határozatában, illetve a fellebbezésben előadottak, valamint a vonatkozó jogszabályhelyek [Ve. 221. (1) bekezdés, 223. (3) bekezdés és 224. ] alapulvételével megállapította, hogy a HVB döntésének alátámasztására nem jelölt meg bizonyítékokat, csak tényként rögzítette, hogy a szavazókörben a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján a megjelent választópolgárok száma és a leadott szavazatok száma között eltérés mutatkozik, és csak valószínűsíti, hogy ezáltal több szavazópolgár esetében is sérült a szavazáshoz való jog. A kifogást tevő által idézett tanú nyilatkozatából megállapítható, hogy a szavazókörben egy alkalommal valóban előfordult a szavazólap átadása során hiba, azonban ezt a szavazat leadása előtt orvosolták. A több ízben jelentkező, vagy sorozatos jogsértésre vonatkozóan a kifogást tevő nem nyújtott be bizonyítékot, az a bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból sem igazolható. A jegyzőkönyvek alapján megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság a Ve. 197. -ában írtak szerint a többletnek megfelelő számú szavazatot levonta, illetve rögzítette azt is, hogy a kifogást előterjesztő csak a helyi képviselő-választás vonatkozásában kérte az eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését, míg a polgármester választással kapcsolatosan ilyen kérelmet nem terjesztett elő, így a kérelemhez kötöttség elve alapján a polgármester választás eredményének megsemmisítésére és új választás elrendelésére lehetőség nincs. A HVB 298/2014. (X. 17.) számú határozata ellen fellebbezést terjesztett elő SA is, aki elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, míg másodlagosan a kifogás érdemi elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kifogást előterjesztő figyelmen kívül hagyta a Ve. 241. (1) bekezdését, mely szerint kizárólag a HVB eredmény-megállapító határozatával szemben előterjesztett fellebbezésben, és nem kifogásban kérhető az újraszámlálás. Kiemelte, hogy a támadott döntéstől függetlenül a választás eredményét megállapító határozat jogerős. Az FVB a 319/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott és megállapította, hogy a Helyi Választási Bizottság 298/2014. (X. 17.) számú határozatát a 318/2014. (X. 22.) számú határozattal már megváltoztatta.
12.Pk.50.085/2014/3. 5 Indokolásában megállapította, hogy a fellebbezés alapos. Kiemelte, hogy részben jelen fellebbezéshez hasonló indokokra hivatkozással az EKP is nyújtott be fellebbezést, azonban az ügyek egyesítésére a fellebbezési szakban lehetőség nincs. Mivel azonban az FVB a 318/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával a sérelmezett 298/2014. (X. 17.) számú határozatot már megváltoztatta és a kifogást elutasította, így jelen fellebbezés elbírálásánál már nem létezik a támadott határozat az eredeti tartalommal. Ilyen alapon azonban a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, ugyanis a Ve. 231. (1) bekezdése ilyen lehetőséget nem biztosít. Az FVB egyidejűleg tájékoztatta a fellebbezőt a 318/2014. (X. 22.) FVB számú határozat indokolási részéről. Az EKP a HVB 299/2014. (X. 17.) számú határozata ellen előterjesztett fellebbezésére eljáró FVB a 320/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott, az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a egyéni választókerületben a polgármester és egyéni képviselő-választás ismételt kitűzését mellőzte. Az FVB e határozata indokolásában megállapította, hogy a HVB 298/2014. (X. 17.) számú határozatával elrendelte a fenti választókerület eredményének a megsemmisítését és döntött a polgármester és egyéni képviselő-választás megismétléséről, kitűzve a 299/2014. (X. 17.) számú határozatban az ismételt szavazás időpontját. A fellebbezésben foglaltakat elfogadva az FVB rögzítette, hogy már a korábban meghozott 317/2014. (X. 22.) számú határozatával megváltoztatta a HVB 300/2014. (X. 17.) számú határozatát és mellőzte a HVB 298/2014. (X. 17.) és 299/2014. (X. 17.) számú határozat visszavonását. A 299/2014. (X. 17.) HVB határozat ellen fellebbezést terjesztett elő SA is. Az FVB a 321/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott és megállapította, hogy a Helyi Választási Bizottság 299/2014.(X. 17.) számú határozatát a 320/2014. (X. 22.) FVB számú határozattal már megváltoztatta. Az FVB ezen határozata indokolásában is utalt többek között az e tárgyban korábban hozott 317/2014. (X. 22.) FVB számú határozat tartalmára, illetve arra, hogy az elsőfokú határozat ellen az EKP is fellebbezést nyújtott be. Mivel az ügyek egyesítésére lehetőség nincs, és mivel az FVB már döntött a 299/2014. (X. 17.) számú határozat felől, így figyelemmel arra is, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helye nincs az FVB a fellebbezésben
12.Pk.50.085/2014/3. 6 foglalt kérelemnek eleget tett, és egyidejűleg tájékoztatta a fellebbezőt a korábbi döntése indokáról. A HVB 301/2014. (X. 18.) számú határozata ellen SA terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, valamint a megismételt szavazás kiírására és időpont kitűzésére vonatkozó rendelkezés mellőzését, míg másodlagosan a kifogás érdemi elutasítását, illetve a megismételt szavazás kiírásának, és időpontja kitűzésének a mellőzését kérte. Az FVB a 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította. Az FVB az ügyben megállapítható tényállás ismertetését követően a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések alapján megállapította, hogy a fellebbezés részben alapos. A vonatkozó jogszabályok [Ve. 221. (1) bekezdés, 223. (3) bekezdés, 224. ] ismertetését követően rögzítette, hogy a helyi választási bizottságnak nincs lehetősége a határozata megváltoztatására, vagy visszavonására. Nem fogadta el a fellebbező érvelését, mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, de kitért a kifogás előterjesztésére vonatkozó szabályokra is. Úgy vélte, hogy a kifogás nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, de a szavazatszámláló bizottságok többletszavazat számolására vonatkozó eljárása is megfelel a Ve. 197. -ában írtaknak. Megállapította azt is, hogy a kifogásoló által idézett tanú nyilatkozatának tartalma szerint egy alkalommal valóban nem kapta meg a szavazópolgár a megfelelő szavazólapot, azonban ezt orvosolták a szavazat leadása előtt, míg sorozatos jogsértésre vonatkozó bizonyíték nem áll a bizottság rendelkezésére. Igazoltnak találta továbbá a fellebbezőnek azt az álláspontját is, mely szerint a plusz szavazatok kezelésére vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján a szavazatszámláló bizottság saját hatáskörében a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. A választási bizottság határozatának tartalmára vonatkozó Ve. 46. ismertetése alapján úgy vélte, hogy a dc) pontban írt okból (a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket tartalmaznia kell a határozatnak) nem látta kellőképpen bizonyítottnak a mérlegelési jogkörben hozott 301/2014. (X. 18.) számú HVB határozat esetén a figyelembe veendő szempontokat és tényeket. E körben rögzítette, a határozat indokolásában a HVB csupán a szavazóköri jegyzőkönyvben rögzített számokra hagyatkozott,
12.Pk.50.085/2014/3. 7 kijelentve, hogy a számeltérés csak eljárási hiba, vagy jogszabálysértés okán keletkezhetett, bár úgy vélte, hogy az eltérésre több magyarázat is létezhet, azonban a bizottságnak nem joga az indokok keresése. A határozat a választáshoz való jog sérelme tekintetében is csak a felmerült annak lehetősége kifejezést használja, míg annak alátámasztására bizonyítékot nem jelölt meg, de a bizonyítás mellőzésére vonatkozóan sem rögzít indokot. Az FVB határozata indokolásában rámutatott arra is, hogy a sérelmezett HVB határozatban nem születhet döntés a 03. választókerület polgármesterválasztás eredményének a megsemmisítéséről, figyelemmel arra, hogy a polgármester-választás eredményét nem egyéni választókerületi, hanem települési szinten kell meghatározni. Az EKP a HVB 301/2014. (X. 18.) számú határozata ellen szintén fellebbezést terjesztett elő, utalva arra, hogy a határozat jogszabálysértő, illetve téves mérlegelésen alapul. Az FVB a 323/2014. (X. 22.) FVB számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott és megállapította, hogy a Helyi Választási Bizottság 301/2014. (X. 18.) számú határozatát a 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozat már megváltoztatta. A határozat indokolása az ügyben megállapítható tényállás ismertetését követően rögzítette, hogy a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezés alapos, azonban megállapította azt is, hogy a határozat ellen részben jelen fellebbezéshez hasonló indokokra hivatkozással SA magánszemély is fellebbezést nyújtott be. Mivel a Ve. szabályai a fellebbezések elbírálása esetén nem adnak lehetőséget az ügyek egyesítésére, így az időközben meghozott 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozatra figyelemmel mely a támadott határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította, jelen fellebbezés elbírálása idején már nem létezik a támadott elsőfokú határozat eredeti tartalommal. Rögzítette azt is, hogy az FVB a fellebbezésben foglaltaknak a korábban meghozott határozatában írtak szerint eleget tett, és a határozat indokolási részéről tájékoztatta a fellebbezőt. Az FVB 317/2014. (X. 22.), a 318/2014. (X. 22.), a 319/2014. (X. 22.), a 320/2014. (X. 22.), a 321/2014. (X. 22.), a 322/2014. (X. 22.), valamint a 323/2014. (X. 22.) FVB számú határozatai ellen a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyben a HVB 300/2014. (X. 18.), a 298/2014. (X. 17.), a 299/2014. (X. 17.) és a 301/2014. (X. 18.) számú
12.Pk.50.085/2014/3. 8 határozatainak a helybenhagyását, valamint a számú területi egyéni választókerületben az egyéni képviselőjelöltek vonatkozásában a szavazás és annak eredménye megsemmisítését, a szavazás megismétlését, a megismételt szavazás 2014. november 9. napjára történő kiírását kérte a Ve. eljárási szabályainak megsértése és a határozatok jogszabálysértő volta okán. Kérte továbbá illetékfeljegyzési jog engedélyezését, valamint a Pp. 149. (1) bekezdése, és a 335/B. -a alapján a fenti számú határozatokkal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmek alapján indult eljárások egyesítését. A fenti számú határozatok ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmeiben előadta, hogy jelöltként indult a számú területi egyéni választókerületben, a választást 7 szavazattal az ellenfele SA nyerte. A szavazókörben történt szabálytalanságok feltárása során a szavazatszámláló bizottságok eredményeinek vizsgálatát követően jutott tudomására, hogy a megjelent szavazók közül legkevesebb 10 szavazó nem kapott olyan szavazólapot, amellyel a helyi önkormányzati képviselőre leadhatta volna szavazatát. E tényt álláspontja szerint igazolja a szavazatszámláló bizottság által megállapított eredmény a 013. szavazókörben, ahol a polgármesteri szavazólapokból 10 szavazólappal több került a szavazóurnákba, és 10 szavazólappal kevesebb került a helyi önkormányzati képviselőre leadható szavazólapokból, továbbá a Helyi Választási Bizottság 2014. október 16-17. napokon tartott meghallgatásán írásban és szóban tett tanúvallomások is. MGy és VGM személyesen is tanúi voltak annak, hogy a helyi önkormányzati képviselőkre leadható szavazólapokból nem kaptak a szavazópolgárok szavazólapot. 1 szavazólapon igazoltan rögzítésre is került annak ténye, hogy egy szavazó nem kapott olyan szavazólapot, amelyen a helyi önkormányzati képviselőre adhatta volna le szavazatát. Úgy vélte, a választási eredményt érdemben befolyásolta volna az a 10 szavazó, illetve az általuk leadott szavazólap, amellyel kevesebbet kaptak a szavazók. A kifogásai nyomán indult HVB határozatok, valamint az e határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezések alapján hozott FVB határozatok ismertetését követően az egyes határozatokban foglaltakkal szemben az alábbi eljárási és egyéb jogszabálysértéseket jelezte. A 317/2014. (X. 22.) FVB számú határozat tekintetében a Ve. 208. 242. - aiba, a 307/P. -ba és a 307/Q. -ba való ütközésre hivatkozott. Úgy vélte, hogy az FVB nem rendelkezik hatáskörrel a rendelkező részben hozott döntés meghozatalához, azaz nem rendelkezhetett volna a HVB határozatának
12.Pk.50.085/2014/3. 9 mellőzéséről, annak megváltoztatására van lehetősége, amely változtatásnak érdemben kell történnie. Az FVB fenti számú határozata a res iudicata általános jogelvbe is ütközik, azzal, hogy először döntött a 298/2014. és 299/2014. számú HVB határozatokról, majd a 301/2014. számú határozatról. Az FVB-nek a HVB 298-299/2014. számú, és a HVB 300-301/2014. számú határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezéseket egy eljárásban kellett volna eldöntenie a Ve. 217. (1) bekezdése szerint, mivel azok tárgya egymással összefüggött. Az FVB a választási eljárás alapelveit, a Ve. 2. (1) bekezdés a), c), e) pontjait sértő módon folytatta le az eljárást, a Ve. 43. (1)-(5) bekezdésébe ütköző módon állapította meg a tényállást, és a részére benyújtott bizonyítékot nem vette figyelembe. A Ve. 46. d) pontját is sértette a határozat, mert a tényállást hiányosan állapította meg, nem indokolta az elfogadott bizonyítékokat, az egyes bizonyítékok elutasításának, illetve mellőzésének okait, a mérlegelési jogkörben szerepet játszó tényeket és szempontokat. Nem tartalmazza teljes körűen a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. Az FVB eljárása sértette a Ve. 2. (1) bekezdés a), c), e) pontjait is, mert elzárta az észrevétel, illetve a fellebbezés lehetőségétől az újra hatályba lépő határozatokkal szemben. Kizárta annak a lehetőségét, hogy a Ve. 221. (1) bekezdése szerint előterjessze a fellebbezését a 298/2014. HVB, és 299/2014. HVB határozatokkal szemben, annak érdekében, hogy azok a Ve. 7. -ának megfeleljenek. Kizárta annak lehetőségét, hogy a 301/2014. (X. 18.) számú határozattal kapcsolatban az FVB részére előterjesztett észrevételét és bizonyítékát minden egyes fellebbezés kapcsán előterjessze. Az FVB határozata a saját gyakorlatával is ellentétes; a 300/2014. HVB határozatot nem kellett volna megváltoztatnia, mert a 301/2014. HVB határozatban a fellebbező kérésének megfelelő határozatot hozott. A 318/2014. (X. 22.) FVB és a 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozatok ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az FVB a HVB 298/2014. számú határozatát nem változtathatta meg, mert azt a HVB időközben a 300/2014. számú határozatával visszavonta, és a Ve. szabályainak megfelelő döntést hozott. Így a 301/2014. számú határozatával szemben fellebbezést előterjeszteni nem volt lehetőség, és a fellebbezéssel kapcsolatos eljárást nem lehetett volna lefolytatni. Külön határozatot ebben az esetben nem lehetett hozni, a 301/2014. HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezéssel egy eljárásban
12.Pk.50.085/2014/3. 10 lehetett volna elbírálni, mert az FVB a 317/2014. (X. 22.) FVB számú határozata meghozatalát követően egyszerre három HVB határozat rendelkezett ugyanarról a kérdésről. Ezért a 318/2014. (X. 22.) FVB és a 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozatai sértik a Ve. 2. (1) bekezdés a), c), és e) pontjait, és a Ve. 217. -át is. Az FVB 318/2014. (X. 22.), a 319/2014. (X. 22.), a 320/2014. (X. 22.), a 321/2014. (X. 22.), a 322/2014. (X. 22.), és a 323/2014. (X. 22.) számú határozatainak a jogszabálysértését továbbá a Ve. 2. (1) bekezdés a), c) e), a Ve. 43. (1)-(5) bekezdéseinek sérelmében is megvalósulni látta. E szerint az FVB a fent írt jogszabályokat sértő módon folytatta le az eljárást, a tudomására jutott bizonyítékot (VGM tanúvallomása) és a kifogást tevő észrevételeiben megjelölt jogszabályokat, tényeket figyelmen kívül hagyta. Az FVB rendelkezésre álló bizonyítékok, különösen MGy írásban és tanúként tett nyilatkozata, valamint VGM írásban tett nyilatkozata, és a szavazóköri eredmények alapján megállapítható és bizonyított annak valószínűsége, hogy legkevesebb 10 szavazópolgár nem kapott a helyi önkormányzati képviselőre leadható szavazólapot, míg a polgármesterre leadható szavazólapokból legkevesebb 10 szavazópolgár többet kapott. Úgy vélte, a kifogásnak nem tartalmi eleme a Ve. 212. (1) bekezdés szerint, hogy konkrét kérelmet fogalmazzon meg a kifogást tevő. A Ve. 216. -a és a 44. (2) bekezdése szerint a HVB akár hivatalból is eljárhat, ez azt jelenti, hogy ha a választással kapcsolatos, illetve a Ve. szabályaiba ütköző jogsértés jut a tudomására, szabadon dönthet a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Nincs az FVB által felhozott kérelemhez kötöttség a Ve. szabályaiban a HVB-re vonatkozóan. Nincs olyan korlátozás, amely kizárná annak lehetőségét, hogy a HVB határozatot hozzon a kifogásban megfogalmazott kérelmet meghaladóan. Hangsúlyozta, hogy a szavazásra a Ve. 178.-179. -a alapján került sor. A. és. számú szavazókörökben a szavazóköri jegyzőkönyvekkel és tanúvallomásokkal igazoltan a választópolgárok közül legalább 10 szavazópolgár nem kapta meg a helyi önkormányzati képviselőket tartalmazó szavazólapot, míg a polgármesterekre leadott szavazólapokból legalább 10 szavazópolgár több szavazólapot kapott. A választás eredménye ezért jogszabálysértő, a Ve. 178. megsértésével folyt a szavazás. Hangsúlyozta, hogy 10 érvényes szavazólap/szavazat befolyásolhatta volna a választás eredményét, tekintettel arra, hogy 8 szavazattal megnyerte volna a választást. A szavazás során a Ve. 2. (1) bekezdés a), b), c) és e)
12.Pk.50.085/2014/3. 11 pontjai sérültek. A szavazatszámlálás végeredményeként szokatlanul sok érvénytelen szavazólap volt az urnákban. Az érvénytelen szavazólapokon nem került feltüntetésre az érvénytelenség oka, ezzel a Ve. 194. -ának a megsértése történt. A Ve. 197. -ára utalva kifejtette, hogy nem került érvénytelenné nyilvánításra a. számú szavazókörben jelöltenként 10 szavazat. Kiemelte, hogy a. számú szavazókörön belül kimagaslóan nagy az érvénytelen szavazólapok száma, a megjelent és leadott szavazatok/szavazólapok között az eredmény befolyásolására alkalmas eltérés van. A kifogás bizonyítékaként utalt még az FVB rendelkezésére álló, a HVB 2014. október 12. napján megtartott ülésről készült jegyzőkönyv tartalmára, amely álláspontja szerint bizonyíték arra nézve, hogy a számú egyéni választókerület. szavazóköreiben a Ve. szabályainak megszegése történt, amely érdemben befolyásolta az önkormányzati képviselő-választás eredményét, és a polgármester-választás eredményét is. VGM nyilatkozatára utalva kifejtette, egyértelműen igazolt, hogy a helyi önkormányzati képviselőre leadható szavazólapok közül folyamatosan kevesebb szavazólapot adott ki a szavazatszámláló bizottság, míg a polgármesterre leadható szavazólapok közül folyamatosan több szavazólap került kiadásra. Úgy vélte a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú határozata jelen vitában nem meghatározó, a -10 szavazat kapcsán nem foglal állást, mint ahogy abban a kérdésben sem, hogy amennyiben érdemben befolyásolhatja a választás eredményét a szavazólapok eltérése negatív irányban, akkor a Ve. szabályainak megsértése miatt kiírható-e ismételten a választás/szavazás az adott körzetben. Sérelmezte, hogy nem került érvénytelenné nyilvánításra a. számú szavazókörben jelöltenként 10 szavazat és levonásra sem került. E körben az FVB nem hozott határozatot, nem vizsgálta meg a szavazólapokat, bizonyítékként nem értékelte, mint ahogy a láncszavazás körében előadott bizonyítékokat sem. Ezért a Ve. 46. d-f) pontját sérti a határozata és a döntése is. Utalt arra is, hogy a szavazókörben nem kerültek megszámlálásra a szavazás kezdetekor a rendelkezésre álló szavazólapok, enélkül pedig a nap végén a Ve. 189. -a szerint nem lehetséges megszámolni a fel nem használt szavazólapokat. Idézte a Ve. 189. -át, és rögzítette, hogy ezzel a szavazás még egy jogszabálysértéssel bővült. Utalt továbbá a Pp. közigazgatási eljárásra vonatkozó 338. Q, és 339/A-B. -ra, melyekből azt a következtetést vonta le, hogy az FVB mérlegelési jogkörben hozott határozata a 339/B. szerint nem tekinthető jogszerűnek, mert az FVB a tényállást kellő mértékben nem tárta fel, az eljárási szabályokat nem tartotta be, a
12.Pk.50.085/2014/3. 12 mérlegelés szempontjai nem állapíthatóak meg, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki. Álláspontja szerint az a tény, hogy 10 szavazólappal több polgármesteri szavazólap és 10 szavazólappal kevesebb szavazólap volt az urnákban a helyi önkormányzati képviselő-választásra leadható szavazólapok közül, egyértelműen bizonyítja, de legalább valószínűsíti azt a tényt, hogy 10 szavazó nem kapott szavazólapot, amelyen a helyi önkormányzati képviselőjelöltre szavazhatott volna. Ez pedig az eredményt befolyásolta, ezért álláspontja szerint jogszabálysértés történt, melyre figyelemmel ki kell írni a megismételt választást legalább a helyi önkormányzati képviselők tekintetében. Azzal is érvelt, hogy Magyarország Alaptörvényének a szabadság és felelősség cím XXIII. cikk (1)-(8) bekezdésében rögzített alapjogokat is sérti az FVB eljárásra és határozata. A 319/2014. (X. 22.), a 320/2014. (X. 22.), a 321/2014. (X. 22.), és a 323/2014. (X. 22.) FVB számú határozatok tekintetében eljárási szabálysértésként a Ve. 2. (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a Ve. 231. (5) bekezdését és a Ve. 217. (2) bekezdését is megjelölte. Az volt az álláspontja, hogy az FVB fenti határozatai jogszabálysértőek, ilyen határozat meghozatalára a jogszabály nem ad lehetőséget. Amennyiben az FVB a Ve. 217. (2) bekezdésében foglaltakat kívánta alkalmazni, úgy érdemben határozatot nem hozhatott volna, a fellebbezésnek nem adhatott volna helyt, mert ez esetben csak tájékoztatási lehetősége volt. Az FVB fenti határozataiban az érdemi döntését indokolással nem látta el, kizárólag a tényállást határozta meg, a kifogásra nézve azt is hiányosan. Az FVB fenti határozatai nem tartalmaznak jogszabályszerű rendelkező részt, mivel a Ve. 321. (5) bekezdése szerint a választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A választási bizottságnak a fellebbezés elbírálásakor ennek megfelelően a határozat megváltoztatásáról, illetve ellenkező esetben a határozat helybenhagyásáról kellett volna rendelkeznie. A felülvizsgálati kérelmek az FVB határozatainak megváltoztatására kellő alappal nem szolgálnak. Az ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmekben hivatkozott jogszabálysértésekkel összefüggésben alapvetésként a következőkre mutat
12.Pk.50.085/2014/3. 13 rá. A Ve. sui generis törvény, amelynek alkalmazása során más jogszabály csak kifejezett felhatalmazó rendelkezése alapján alkalmazható. Ilyen szabály a Ve. 228.. (2) bekezdése, amely szerint a felülvizsgálatot végző bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait alkalmazhatja. Ennek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az ugyanazon kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket, minthogy azok a számú választókerületében az egyéni önkormányzati képviselőkre megállapított választási eredményre vonatkozó, azt érintő választási bizottsági határozatokra vonatkoznak, a Pp. 149. (2) bekezdése alapján egyesítette. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor a Ve. 217. (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a helyi választási bizottság számára nem kötelezettség, hanem csak lehetőség az előtte folyamatban levő egymással összefüggő tárgyú ügyek egyesítése. A Ve. 217. (2) bekezdése értelmében amennyiben érdemben már elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának megfelelő másolatát és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot. A választási bizottság a (3) bekezdés értelmében vagy tudomásul veszi jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel az elnöki tájékoztatást, vagy a (2) bekezdésben írt feltételek hiányában az ügy érdemében határozatot hoz. A Ve. a fellebbezésre vonatkozó 97., illetve a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem, valamint a választással kapcsolatos alkotmányjogi panasz elbírálására vonatkozó 100. pontjaiban nem utal vissza a Ve. 217. alkalmazásának kötelezettségére, amelyből következik, hogy az FVB nem sértett eljárásjogi szabályt, amikor a fellebbezés folytán előtte levő, egymással összefüggő tárgyú ügyeket nem egyesítette, a külön elbírált fellebbezésekre önálló határozatokat hozott. A Ve. nem ismeri a más eljárásjogi törvényekben nevesített és meghatározott res iudicata fogalmát. Azzal tartalmilag és jogkövetkezményében nem azonosítható a Ve. 217. (2) és (3) bekezdésében írt eljárás, mert ezek a bekezdések végső soron az összefüggő tárgyú ügyekben is lehetővé teszik az önálló érdemi határozathozatalt. Mivel az FVB mindegyik fellebbezés kapcsán önálló határozatot hozott, azokat a bírósági felülvizsgálat során az ítélőtáblának külön-külön kellett vizsgálnia. A kérelmező vélekedésével szemben a választási bizottság kifogásra, vagy kérelemre, azok Ve. 212. (2) bekezdése, illetve a Ve. 224. (3) bekezdése szerinti tartalma által meghatározott keretek között
12.Pk.50.085/2014/3. 14 jár el; a kezdeményező okiratban meg nem jelölt jogsértésekre a döntését nem alapozhatja. Ez utóbbi esetben a Ve. 44. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségéből fakadóan döntésével más hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezi. Mindebből következik, hogy a választási bizottságnak un. hivatalbóli eljárási kötelezettsége nincs. A Ve. 231. (5) bekezdése értelmében a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. Nincs lehetősége a választási ügyben hozott határozat hatályon kívül helyezésére, amelyből következően a bíróságnak a felülvizsgálattal támadott választási határozat tekintetében a végső döntést kell meghoznia. Mivel a bíróság döntésének fajtáját csak az általa megállapított jogsértés határozza meg, a felülvizsgált határozat indokolási hiányosságai, a tényállás vagy a jogi indokolás hiánya vagy helytelen volta a döntés érdemi részének megváltoztatását önmagában nem eredményezheti. A bírósági felülvizsgálat terjedelmét és tartalmát a Kúria számtalan határozatában elemezte. A Kvk.II.37.309/2014/2., Kvk.I.37.221/2014/2., a Kvk.II.37.223/2014/2., a Kvk.III.37.258/2014/2. és a Kvk.II.37.309/2014/2. számú ügyekben kimondta, hogy a fellebbezésnek és a felülvizsgálati kérelemnek a Ve. 223. (3) bekezdés a) pontja alapján tartalmaznia kell azt a konkrét jogszabályt, amelynek megsértését a jogorvoslatot kereső állítja, annak megjelölésével, hogy a határozat a Ve. mely rendelkezését miért sérti. A Ve. 224. (3) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezésnek jelen ügyekben a kifogásnak és a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben konkrét jogszabálysértésre kell hivatkozni. A felülvizsgálati kérelemben a fellebbezés hiányait pótolni nem lehet, mondja ki a Kúria Kvk.II.37.271/2014/2. számú döntése, amelyből következik az is, hogy a jogorvoslatot kereső az egyes jogorvoslati kérelmeiben a korábban megjelölt jogsértéshez képest a felülvizsgálati kérelmében nem állíthat újabb jogsértést, és a jogsértés ténybeli alapjait sem jelölheti meg a korábbi jogorvoslati kérelmétől eltérően. Erre nézve a Kúria a Kvk.II.37.501/2014/2. számú határozatában leszögezte, hogy a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező nem hivatkozhat újabb jogsértésre. A választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. Ez azt is jelenti, hogy a választási bizottság, illetve a bíróság eljárását az eredményt megállapító döntés elleni fellebbezés keretei határozzák meg, a későbbi jogorvoslat során
12.Pk.50.085/2014/3. 15 attól nem lehet eltérni. A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. A Ve. szabályozási rendszerében a választási bizottság az általa hozott határozathoz kötve van, mert a Ve. a már hozott határozat módosítását csak a kijavításra vonatkozó 50. -ában teszi lehetővé. Nincs törvényi szabályozás a már meghozott határozat visszavonására, vagy megváltoztatására, ilyen döntés hozatalára ezért felhatalmazó jogszabályhely hiányában jogszerűen, a Ve. alapján nem kerülhet sor. A választási bizottság különböző tárgyban hozott határozatai ellen jogorvoslatot a Ve. 221. és 222. -okra történő hivatkozással lehet keresni. A jogalkotó a Ve.-ben a kifogás, mint jogorvoslati lehetőség mellett speciális szabályt alkotott a választás eredménye elleni jogorvoslatra, amely a Ve. 241. -a alapján vehető igénybe. Ehhez kapcsolódik a Ve. 211. -a, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével lehet kifogást benyújtani. A kérelmező kifogásában csupán a Ve. 241. (3) bekezdésére utalt, ugyanakkor tartalmilag a 03. számú választókerület helyi önkormányzati képviselő választásának a HVB 272/2014. (X. 12.) számú határozattal megállapított eredményét támadta, új választás kiírását kérve, amelynek alátámasztásaként a szavazatszámláló bizottságoknak a Ve. meghatározott szabályaiba ütköző eljárására hivatkozott. A HVB, noha az eredménymegállapító határozat ellen csak fellebbezéssel nem pedig kifogással lehet jogorvoslatot keresni és dacára annak, hogy saját eredmény megállapító határozatához kötve van, az eredményt támadó indítványt tartalmazó kifogás elutasítása helyett, a saját eredmény megállapító döntését megváltoztató határozatot hozott, amellyel a Ve. szerinti hatáskörét túllépve, az ügy érdemét is érintő jogsértő határozatokat hozott (298, 299 és 311). Egyidejűleg ugyanis nem lehet jogszerű a választás eredményességét megállapító és azt tagadó határozat, ezért kifogásra sem hozható olyan határozat, amely az eredményességet megállapító határozatot anélkül érinti, hogy arra ne utalna, vagy arról ne rendelkezne. Ennek következtében a HVB-nek, amennyiben az eredmény megállapítását érintő részében a kifogást nem
12.Pk.50.085/2014/3. 16 utasítja el, mert a megfogalmazott indítványt érdemben vizsgálhatónak és az eredményt megállapító döntésre kihatónak tartja, a kifogást fellebbezésnek kellett volna tekintenie és azt az annak elbírálására jogosult FVB-hez kellett volna felterjesztenie. A fellebbezések kapcsán mindezeket a körülményeket az FVB nem észlelte, s mivel erre vonatkozóan felülvizsgálati kérelem nem érkezett, ezért e jogsértéseket a bíróságnak figyelmen kívül kellett hagynia annak megállapítása mellett, hogy a kifogást érdemben elbíráló határozatok elleni fellebbezések elbírálása során hozott másodfokú határozatok tartama arra utalt, hogy e döntéseiben az FVB a kifogást fellebbezésként bírálta el. A határozatok felülvizsgálati folyamában mindezekre figyelemmel ezért elsőként az FVB 317/2014. (X. 22.) FVB. számú határozatát kellett megvizsgálni. Az e határozatra vonatkozó felülvizsgálati kérelemben a kérelmező alaptalanul hivatkozott a res iudicatára, mivel ezt a fogalmat a Ve. sui generis volta miatt nem ismeri. Alaptalanul állította eljárási alapelv sérelmét, a tényállás megállapításának, valamint az egyesítés hiányát, jogorvoslati jogának korlátozását, mert ebben az eljárásban az FVB-nek saját döntése tekintetében, kizárólag arra nézve kellett tényállást megállapítania ha már a HVB hatáskörének túllépését nem észlelte, hogy a HVB határozatait visszavonta és ennek jogi konzekvenciáit kellett levonnia. Ennek a kötelezettségének az FVB eleget tett. Tekintettel arra, hogy a jogsértő határozat nem volt helybenhagyható, ezért a Ve. 231. (5) bekezdés b) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati keretben jogszerűnek kell minősíteni azt a határozatát, amelyben a HVB visszavonó határozatának megváltoztatásáról, az e határozatok rendelkezéseinek a mellőzésével döntött. Alaptalannak bizonyult a kérelmezőnek az eljárási jogai sérelmét állító az a hivatkozása, hogy nem volt lehetősége észrevétel, illetve fellebbezés előterjesztésére. Vélekedésével szemben az FVB által 2014. október 20-án érkeztetetten észrevételt terjesztett elő VGM által tett nyilatkozattal együtt, míg értelemszerűen a számára kedvező, a kifogásban foglaltaknak megfelelő tartalmú döntés ellen fellebbezés benyújtása részéről nem volt indokolt. Kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, mivel a kérelmező az FVB határozatai ellen élt a jogorvoslati lehetőségeivel, így nem volt elzárva a jogai gyakorlásától. A fenti FVB döntés következtében a HVB 298/2014. (X. 17.) számú és 299/2014. (X. 14.) számú határozatai hatályban maradtak, noha a HVB
12.Pk.50.085/2014/3. 17 időközben meghozta az előző határozatokkal azonos tartalmú 301/2014. (X. 18.) számú határozatát. Tekintettel arra, hogy valamennyi, a fentiek szerint párhuzamosan létező, és a HVB eredmény megállapító határozatát felülíró, közel azonos tartalmú hatályos határozattal szemben határidőben nyújtottak be fellebbezéseket, ezeket az FVB külön-külön, de egymásra tekintettel vizsgálhatta. Érdemben az FVB a 318/2014 (X. 22.) FVB, valamint 322/2014. (X. 22.) FVB számú határozataiban foglalt állást a kifogás tárgyában. E határozatok indokolásában foglaltakkal az ítélőtábla alapvetően egyetért, és a kifogásban, valamint a bírósági felülvizsgálati kérelemben is előadottak alapján az abban kifejtetteket az alapvetésben írtakon túl az alábbiakkal egészíti ki. A kérelmező kifogásában, az általánosságokon kívül konkrét jogszabálysértő magatartásként kizárólag a. és. számú szavazókörben történteket jelölte meg: a több szavazó kevesebb szavazat, illetve a több szavazat és kevesebb szavazó összefüggésében a szavazólapok cseréjét, láncszavazást állítva. Tényszerűen azonban csak az volt megállapítható, hogy egy esetben, korrigáltan került sor téves szavazólap átadására. VGM nyilatkozata, miszerint téves szavazólapok átadása történt, az azzal ellentétes ZF és RI nyilatkozatai megdöntésére és a jogsértés igazolására nem volt alkalmas, mert nem közvetlen észlelten, hanem másoktól, hallomásból szerzetteken alapult. Súlytalanná teszi a nyilatkozatában foglaltakat az a körülmény is, hogy a bizottsági tag az értesülését a bizottsági jegyzőkönyvben nem tartotta szükségesnek rögzíttetni, és a cserére a többi bizottsági tag figyelmét felhívni. Önmagában a megjelentek és a leadott szavazatok közötti különbség ugyancsak nem bizonyítja e szavazólapok átadásának hiányát. A kérelmezői állítást a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott HVB jegyzőkönyvbe foglalt anomáliákra utaló, de választókerületre és szavazókörre le nem bontott véleménye szintén nem alkalmas igazolni. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a választási eredményt jogsértővé az érvénytelen szavazatok magas száma, a jelöltekre leadott szavazatok közötti kis különbség és a szavazóknál kevesebb leadott szavazat sem teszi, hiszen a Ve. számol a szándékoltan, vagy szándékon kívül leadott érvénytelen szavazatokkal, azzal, hogy a megjelenő szavazó nem feltétlenül ad le szavazatot. Nem foghat helyt a kérelmező hivatkozása arra sem, hogy az érvénytelen szavazólapokon nem került feltüntetésre az érvénytelenség
12.Pk.50.085/2014/3. 18 oka, mellyel a Ve. 194. -a sérült. E feltételezésen alapuló jogsértés a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint egyébként sem eredményezheti a Ve. 218. (1) bekezdés c) pontjában írt következmény alkalmazását. Alap nélkül állítja a kérelmező azt is, hogy a szavazókörökben nem kerültek levonásra a többletszavazatok és ezáltal sérültek a Ve. 197. -ban foglaltak. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek adatai szerint ugyanis a. számú szavazókörben az egyéni választókerületi képviselők tekintetében a szavazólapok száma nem haladta meg a megjelentek számát (ehhez képest 10-el kevesebb volt), így az e -ban foglaltak alkalmazásra nem kerülhettek. E szavazókörben a polgármester jelöltekre leadott többlet-szavazatok törvényi rendelkezés szerinti levonása viszont megtörtént. A Ve. nem tartalmaz szabályt a "kis" szavazatkülönbség esetére történő újraszámolás, vagy újraszavazás kötelezettségére, de megoldást ad a Ve. 197. -ában a többletszavazatok esetére anélkül, hogy ezeket a körülményeket akár választási alapelvbe, akár más konkrét szabályba ütközőnek minősítené. A kérelmező a kifogásában megjelölt további jogszabálysértéseket is alaptalanul állította, hiszen arra vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy a Ve. 179. -át, illetve a Ve. 196. -át megsértették volna. Kétségtelen, hogy a támadott határozatok nem térnek ki VGM által előadottak teljes tartalmára, ezt a hiányosságot azonban a bíróság pótolhatta. Mindezek következtében a kérelmező alaptalanul állította, hogy az FVB által megállapított tényállás a Ve. 43. (1) bekezdésébe ütközik, a jogi indokolást pedig a Fővárosi Ítélőtábla az előzőek szerint egészítette ki. Értelemszerűen az alapvetésben kimondottakra tekintettel a bíróság nem tért ki a felülvizsgálati kérelemben állított olyan jogsértésekre, amelyekre a kérelmező a kifogásában nem hivatkozott. A felülvizsgálati kérelemmel támadott további határozatok tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előzőekben részletezett érdemi döntések okán, az abban foglaltakra e határozatokban az FVB helytállóan utalt, hiszen a jogorvoslatok lényegét illetően ténylegesen egy eredmény megállapító határozat kapcsán egy jogorvoslati eljárás sorozatra került sor. Mivel a kifejtettek alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben előadottak nem eredményezhették az FVB határozatainak megváltoztatását,
12.Pk.50.085/2014/3. 19 ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Ve. 231. (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben felsorolt határozatokat helybenhagyta. Az ítélőtábla a hét felülvizsgálati kérelemre figyelemmel a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 43. (7) bekezdése alapján határozta meg, és annak viselésére a kérelmezőt a Pp. 324. (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdésére. A határozat ellen a jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2014. október 28. Dr. Hunyady Mariann s.k. a tanács elnöke Dr. Czifra Veronika s.k. Dr. Matheidesz Ilona s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: