Kollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó 2017.
A kishegyesi lakosok az elmúlt 250 évben az alábbi fizetőeszközöket használhatták: I. József 1705. december 24-én létrehozta a Wiener Stadt Banco-t, ez volt Bécs és egyben a Habsburg birodalom állami bankja. Mária Terézia idejében, 1762. július 1-jén a Wiener Stadt Banco közreműködésével kibocsátották az első papírpénzt; 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben, 1771. július 1-jén újabb bankjegyeket bocsátottak ki. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák. A következő bankjegyek 1784. november 1-jei keltezéssel kerültek forgalomba, akkorra már II. József rendelete alapján. Még halála előtt, 1784. november 1-jei keltezéssel újabb bankócédulákat hozott forgalomba. II. Ferenc ideje alatt, 1796. augusztus 1-jei keltezéssel újabb bankjegyeket helyezett forgalomba, melyeket 1800. január 1-jei keltezéssel kiadott új papírpénzek váltották fel. Miután 1805-ben a franciák elfoglalták Bécset, a pénzjegynyomda Pestre költözött. 1806. június 1-jei keltezéssel újabb formájú bankócédulákat hoztak forgalomba. 1809-ben, Bécsben a franciák Napóleon vezetése alatt továbbra is nyomták az eredeti nyomóeszközökkel az 1800-as és az 1806-os keltezésű bankócédulákat. Ekkorra a bécsi pénzjegynyomda már Nagyváradon folytatta a bankócédulák nyomását. Ezáltal kétféle bankócédula is forgalomban volt, és mivel csak a bankjegy papírjának árnyalatában különböztek egymástól, mindkettő forgalomban is maradhatott. Ezen körülmények között a papírpénz mennyisége meghaladta az 1 milliárd forintot. Emiatt a devalváció folyamatosan növekedett; ekkorra 100 ezüst 3
forintért 445, decemberben 960, 1811. márciusában 1200 papírforintot kellett fizetni. Ezek folyományaként elrendelték a forgalomban lévő összes pénz és értékpapír leértékelését, miszerint minden 5 forint értékű bankócéduláért 1 forint értékű 1811. március 1-én kiadott Einlösungsschein -nek (váltóforint) nevezett új papírpénzt adtak cserébe. Ez a papírpénz 1816-ig volt valutája a birodalomnak. A hatalmas mennyiségű papírpénz is kevésnek bizonyult, ezért Anticipations-schein -nek nevezett új bankjegyet jelentettek meg 1813. április 16-ai keltezéssel. 1816-ban megalakult az Österreichische National Zettelbank, ezzel újabb devalválást foganatosítottak. Megállapították, hogy 250 váltóforint, vagy ennek megfelelő 1250 Wiener Stadt Banco-Zettel, 100 ezüst forinttal egyenlő. Ez után még 1825. június 23-ai keltezéssel 5, 10, 25, 50, 100, 500, 1000 forintos bankjegy is forgalomba került. Ezt követően 1841. január 1-jei keltezéssel 5, 10, 50, 100, 1000 forintos bankjegyek, majd az 1847. január 1-jei keltezésű 5, 10, 100, 1000 forintos bankjegyek lettek további fizetőeszközök. Ezek után újabb formában jelentek meg a régi fizetési eszközök, az úgynevezett. Cassa-Anweisung -ok (pénztári utalványok), illetve az Almásybankók. Az aprópénzhiány miatt forgalomba kerültek a 6 és 10 krajcáros Münzschein -ek. Kossuth Lajos 1848. augusztus 6-án hozta forgalomba az első magyar bankjegyet 2 forintos címletben. Ezt követte az 5 forintos bankjegy szeptember 6-án, majd október 8-án forgalomba kerültek az 1 forintos bankjegyek is. 1848. október 22-én került forgalomba a 100 forintos, majd ezt 4
követően 1849. március 24-én a 10 forintos bankjegy. 1848. január 1-jén az aprópénzhiány miatt megjelentek a 15 és 30 pengő-krajcáros bankjegyek is. Mivel ezek igen kis mennyiségben kerültek kiadásra, a bankókat feldarabolták, így csillapítva az aprópénz hiányát. 1849. július 27-én helyezték forgalomba Szegeden az új 2 pengő-forintos kincstári utalványt. Időközben az osztrákok forgalomba hozták az úgynevezett Reichsschatzschein (birodalmi kincstári utalvány) nevű államjegyeket is. 1857-ben bevezették a 45 forintos osztrák értéknek nevezett új ezüst valutát, amely egészen 1892-ig forgalomban volt. 1860-ban a fémpénzek ismét kikerültek a forgalomból, ezért újabb krajcáros papírpénzeket nyomtattak, 1863. január 15-én pedig újabb forint bankjegyeket 10 és 100 forintos értékjelzésekkel. Ezt követték az 1866. július 7-ei keltezésű bankjegyek 1, 5, 50 forintos címletekben. 1867-ben a Magyarországgal való kiegyezés után jutottak az immár független államok abba a helyzetbe, hogy előkészíthessék az aranyvaluta bevezetését. Megalakult az Oszták-Magyar Bank (Österreichisch-Ungarische Bank), majd 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy; egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel. Ebben a korszakban is sok párhuzamos bankjegykiadás volt, így 1881- ben, 1882-ben, 1884-ben és 1888-ban is adtak ki újabb papírpénzeket. Ezek azonban mind csak 1, 5, 50 forintos címletek voltak. Az osztrák-magyar forint 1892-ig, az immár aranyvaluta-alapú korona bevezetéséig volt forgalomban. 5
Az I. Világháború után Kishegyesen Jugoszláv dinár lett a fizetőeszköz. A Jugoszláv Királyság fizetőeszközét 1920-1941 között háromszor újították meg. A magyar hatalom visszatérése után 1941-1944 között pengő volt a hegyesi fizetőeszköz. A II. Világháború után, 1944-ben megjelent a titoi dinár. A dinárt 60 éves történelme folyamán tizenkétszer módosították. 1966. január 1. denomináció miatt 2 nullát törölnek a dinárból. 1990. január 1. denomináció miatt 4 nullát törölnek a dinárból, ugyanakkor a többi tagköztársaság kiválása miatt csak egy bizonyos összegű régi dinárt lehetett beváltani a többit eldobáltuk. 1992. július 1. denomináció miatt 1 nullát törölnek a dinárból. 1993. október 1. denomináció miatt 6 nullát törölnek a dinárból. 1994. január 1. denomináció miatt 9 nullát törölnek a dinárból. 1994. január 24. denomináció miatt 7 nullát törölnek a dinárból. A hegyesi munkás átlag havi fizetése 1970. 1.300.- dinár (1 DM = 5 din) 260 DM 1975. 3.000.- dinár (1 DM = 7 din) 430 DM 1980. 7.000.-dinár (1 DM = 12 din) 585 DM 1985. 38.000.-dinár (1 DM = 67 din) 565 DM 1989. 420.000.-dinár (1 DM = 65 000 din) 6,5 DM 1994. 13.000.000.- dinár (1 DM - 13.000.000.- din) 1 DM 2015. 45.000.- dinár (1 EUR 122 din) 369 EUR 6
Epilógus 250 év alatt vagy 30-szor változott a kishegyesiek fizetőeszköze. Magyar pénzük csak Rákóczi, Kossuth és Horthy alatt volt. Azok a ma is élő idős hegyesiek, akik 1920-ban születtek, 16 fajta fizetőeszközzel vásárolhattak 85 év alatt. Falujukat el sem hagyva 7 országnak voltak állampolgárai. Jugoszlávságuk ideje alatt huszonkilenc nullát azaz 00000000000000000000000000000 nullát töröltek a dinárból. 7
Gulden 1762 8
Gulden - 1771 9
Gulden 1784 10
Gulden - 1796 11
Gulden 1800 12
Gulden - 1806 13
Gulden 1811 14
Gulden - 1813 15
Gulden 1816 16
Gulden - 1825 17
Gulden 1834 18
Gulden - 1841 19
Gulden 1847 20
Forint 1848-1849 21
Gulden 1854 22
Gulden - 1859 23
Gulden 1863 24
Gulden - 1866 25
Gulden 1880 26
Gulden - 1884 27
Gulden 1891 28
Korona 1902 29
Korona 1904 30
Korona - 1907 31
Korona 1913 32
Korona - 1914 33
Korona 1918 34
Korona - 1919 35
Arany korona 36
Dinar 1920-1929 37
Dinar 1929-1941 38
Pengő 1941-1944 39
Dinar 1944-1946 40
Dinar 1946-1955 41
Dinar 1955-1966 42
Dinar 1966-1985 43
Dinar 1985-1990 44
Dinar 1990-1992 45
Dinar 1992-1993 46
Dinar 1993-1994 47
Dinar 1994 48
Dinar 1994-1996 49
Dinar 2000-2003 50
Dinar 2003-51
Kollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Kiadó: Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó Nyomda: E-Press Nyomda ISBN 978-615-80152-5-7 Minden jog fenntartva. A kiadvány egyetlen részlete sem sokszorosítható semmiféle formában a kiadó engedélye nélkül. 52